Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/0242(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0166/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0166/2008

Viták :

PV 07/05/2008 - 18
CRE 07/05/2008 - 18

Szavazatok :

PV 08/05/2008 - 5.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0191

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. május 7., Szerda - Brüsszel HL kiadás

18. A mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek (gyapottámogatás) (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről Ioannis Gklavakis jelentése (A6-0166/2008) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendeletnek a gyapot támogatási rendszerének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletről (COM(2007)0701 – C6-0447/2007 – 2007/0242(CNS)).

 
  
MPphoto
 
 

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Mielőtt belemennék a jelentés tartalmába, szeretném megköszönni az előadónak, Gklavakis úrnak és a Mezőgazdasági Bizottság tagjainak azt az igen jó munkát, amit a gyapotreform rendkívül érzékeny kérdésében végeztek.

Mint tudják, 2006-ban a Bíróság megsemmisítette az általunk 2004-ben megállapított gyapotreformot és kimondta, hogy az sérti az arányosság elvét. A Bíróság azt is kimondta, hogy ésszerű határidőn belül új rendszert kell elfogadni. A Bizottság ezért azonnal reagált az ítéletre és jó néhány tanulmányt rendelt meg, átfogó konzultációs folyamatot indított el és hatásvizsgálatokat végzett.

Ezen az alapon a Bizottság azt javasolja, hogy folytassuk a támogatás 35%-ának kapcsolását, ami lehetővé teszi a gyapottermelés fenntartását, és tiszteletben tartja Görögország, Portugália és Spanyolország csatlakozási szerződését. Ugyanakkor a 65% függetlenítése összhangban van a KAP reformfolyamatával és az Európai Unió által a – különösen a fejlődő országokbeli – nemzetközi partnerek felé vállalt kötelezettségekkel.

Mindezek után nagyon örülök annak, hogy a jelentésben kiegyensúlyozott előrehaladási módként támogatják a 35%-os kapcsolási arányt. A jelentés helyesen hívja fel a figyelmet arra a szerkezetátalakítási folyamatra, amely az Európai Unión belül a gyapotágazatban zajlik. Megértem az ágazat igényeit és ezért örülök az e folyamatot – például a nemzeti bázisterület csökkentése révén és ezáltal a hektáronkénti függő támogatás növelése révén – támogató módosításoknak. E tekintetben javaslataikat igen ésszerűnek tartom.

Önök azonban megnövekedett hektáronkénti támogatásra is felszólítanak, amennyiben a gyapotterület a nemzeti szinten meghatározott terület alá csökken és ez problémát vet fel. Meg kell mondjam, hogy ez valójában anticiklikus rendszer, amely az európai gyapotágazatbeli támogatást még inkább kereskedelemtorzítóvá tenné és egyértelműen ellentmondana a Dohai Fejlesztési Fordulón belüli, a többoldalú kereskedelmi tárgyalásra vonatkozó megbízatásunkkal.

Támogatom a nemzeti keretre vonatkozó módosításokat. Különösen üdvözlöm a gyapottisztító-ágazat szerkezetátalakítására és a termelés minőségének javítását célzó intézkedést. Azonban minden szerkezetátalakítás intézkedésnek összhangban kell lennie a WTO Zölddobozával és az intézkedések nem fedhetik át a vidékfejlesztési politikában már életben lévő intézkedéseket.

Végül pedig, lehet, hogy meglepő, hogy ellenzem a gyapottermelő régióknak nyújtott támogatásnak a második pillérből az első pillérbe való áthelyezését. Szerintem nyilvánvaló – és ezt a véleményt már jó néhányszor volt alkalmam kifejteni itt a Parlamentben –, hogy meg kell erősítenünk vidékfejlesztési politikánkat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a spanyolországi és görögországi gyapottermelő régiókban tényleg hatékonyan használják a vidékfejlesztési programokat, például a különböző agrár-környezetvédelmi rendszereket.

Várom az ezzel az igen fontos kérdéssel kapcsolatos, gyümölcsöző vitát.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioannis Gklavakis, előadó. − (EL) Elnök úr! Nagyon figyeltem a biztos úrra.

Az EU-ban négy gyapottermelő ország van: Görögország Spanyolország, Bulgária és – igen kis mértékben – Portugália. Amikor hozzáláttam a jelentéshez, sok emberrel dolgoztam együtt szorosan, ajánlásokat kaptam és részt vettem tárgyalásokban, úgyhogy elmondhatom, hogy a jelentés hosszú és kiterjedt együttműködés végeredménye.

Együtt dolgoztam bizottságom tagjaival – köszönet nekik –, a gyapottermelő- és gyapottisztító-ágazat spanyol képviselőivel, és természetesen görög honfitársaimmal.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelentést a Mezőgazdasági Bizottság 6 ellenében 28 szavazattal hagyta jóvá. Ez magas szintű elfogadást bizonyít.

Engedjék meg, hogy röviden megemlítsem a gyapot támogatására vonatkozó 2004-es javaslatot. Ezt az Európai Bíróság megsemmisítette. 35%-os függő és 65%-os független támogatásra szólított fel. Az ezt követő években a gyapottermelés hanyatlani kezdett és Spanyolországban 50%-os, Görögországban pedig körülbelül 20%-os csökkenés történt.

A spanyolországi gyapotgazdaságok 25%-kal, a görögországiak pedig 11%-kal lettek kisebbek.

E jelentés célja, hogy Európában továbbra is termeljenek gyapotot: az EU egésze csak a világtermelés 2%-át teszi ki. Ezért megállapodtunk abban, hogy a gyapottermelő tagállamoknak elkülönített finanszírozást teljes egészében fenntartjuk.

Természetesen a gyapottermelés hanyatlása vagy nem gazdaságossá válása veszélyének elkerülése érdekében a hektáronkénti finanszírozás kisebb emelését kértük és nagy örömmel hallom, hogy ezt elfogadják. Ebből szükségképpen az következik, hogy mivel a teljes összeg ugyanakkora marad, csökkenni fog a megművelt terület nagysága. Természetesen semmi nem jelenti azt, hogy problémákat okozna, ha egy tagállam a neki megfelelő módon növelni kívánná a megművelt terület nagyságát, bármiféle meghatározott felső határ nélkül.

A függő és független támogatás aránya továbbra is 35-65% marad. Kértük azonban, hogy a tagállamok számára tegyék lehetővé – ha a tagállamok ezt akarják –, hogy függő támogatásuk arányát megváltoztathassák anélkül, hogy a 35%-os alsóhatár alá mennének.

Hadd mondjak valamit, aminek egyértelműnek kell lennie. Az új termőterület nem egy meghatározott felső korlátot fog képviselni, a túllépése tekintetében kirótt szankciókkal, mint korábban. Épp ellenkezőleg: ez az ágazat jelenlegi általános támogatása megóvásának egyik módja. Tényleg hiszünk abban, hogy a támogatás javasolt növelése erőteljes ösztönzés lesz a növényi kultúra megtartásához.

Javasoljuk továbbá egy 1%-os nemzeti keret létrehozását, amelyet a függő támogatásokból történő levonásokkal, fel nem használt előirányzatokkal és a második pillérbe áthelyezett 22 millió euróból finanszíroznánk.

Mi érhető el a nemzeti kerettel? Először is annak céljai igen nagyra törőek: támogatást fogunk nyújtani például a kevesebb vizet és alacsonyabb növényvédőszer-használatot igénylő új fajtákkal kapcsolatos kutatásra, ezáltal nagymértékben kedvezve a környezetnek. Másodsorban a termelt gyapot minősége is javulni fog, és a gyapottisztító-ipar is korszerűsödik.

A jelentéstervezet megfelel a tagállami gyapottermesztők igényeinek, miközben megfelel az EU céljainak is. Foglalkozik a tényleges finanszírozással és ugyanakkor környezetvédelmi intézkedéseket vezet be, amelyek létfontosságúak az EU-ban.

Befejezésül hadd említsem meg azt a kiváló együttműködést és támogatást, amely valamennyi képviselőtársamtól kaptam a jelentés elkészítése során, amely jelentés lehetővé tette számunkra új elgondolások és ajánlások bevezetését.

Bízom abban, hogy az új rendszer végrehajtása segíteni fog abban, hogy az EU-ban egy virágzó gyapottermelő-ágazatot és egy életképes gyapottisztító-iparágat őrizzünk meg.

Végül szeretném újból megköszönni a Bizottságnak azt a konstruktív módot, amellyel a gyapottermelő országok igényeire reagált. Eredményt értünk el és képesek leszünk arra, hogy a Tanácsot a helyes irányba tereljük.

 
  
MPphoto
 
 

  Carmen Fraga Estévez, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr! Meglepő, hogy az Európai Bizottság által a Bíróság ítéletére adott reakció egy új, a gyapot támogatási rendszerét módosító javaslat volt, amely gyakorlatilag megegyezik az előzővel – a betakarított gyapotra nyújtott támogatás összekapcsolását kivéve.

Mindezek miatt nagyon örülünk a Gklavakis úr által kidolgozott kiváló jelentésnek, amely rátapintott a termelő- és feldolgozó-ágazatot érintő legfőbb problémákra.

Először is a függő támogatás 35%-ának megtartására vonatkozó bizottsági javaslat egyáltalán nem megfelelő, amint ezt a termelés elmúlt években bekövetkező csökkenése is bizonyította egy olyan országban, mint Spanyolország; ezért úgy véljük, hogy a legmegfelelőbb az a jelentésben szereplő megoldás, miszerint a szubszidiaritásra kell bízni a felsőhatárt.

Gklavakis úr néhány számadattal is szolgált és mondhatom, biztos úr, hogy Andalúzia – amely országom elsődleges termelő régiója – termelésének 65%-át vesztette el az elmúlt három évben.

Szintén ellentétben azzal, amit Ön mondott, biztos úr, és sajnálom, hogy ellent kell mondjak, úgy vélem, hogy az épp általam előterjesztett és a jelentésbe beépített 17. módosítás igen pozitív, mivel helyesen mondja ki, hogy a termelőknek nyújtott támogatás növelhető akkor, ha a megművelt terület mérete nem éri el a termelési bázisterület méretét, ami szerintem az ágazat javát fogja szolgálni, a pénzügyi semlegesség fenntartása mellett, valamint a források teljes felhasználását fogja eredményezni és nyilvánvalóan óriási rugalmasságot fog biztosítani az ágazatnak.

Végül pedig biztos úr, a gyapottisztító-iparággal kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, ami szerintem a 2004-es reform legnagyobb tévedése volt, és amely szerkezetének átalakítása vitathatatlan tény, hogy létfontosságú egy szerkezetátalakítás alap létrehozása, amit Gklavakis úr jelentése meg is említ.

Ezen túlmenően úgy vélem, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja nevében általunk benyújtott 39. módosítás segítene a 69. cikken keresztül abban, hogy a feldolgozó iparág nagyobb mértékű finanszírozásban részesüljön.

Végül pedig Elnök úr, szeretném elmondani, hogy elutasítom az e héten a Különleges Mezőgazdasági Bizottság által elért megállapodást, mert úgy vélem, hogy az még mindig nem szolgál megfelelő válasszal az ágazat problémáira és mindenekelőtt a gyapottisztító-iparág problémáira; meg kell mondjam, hogy ma kaptam egy levelet a spanyol gyapottisztító-iparágtól, amelyben azt mondják, hogy ha a Tanács nem módosítja ezt a javaslatot, akkor az odavezet, hogy 27 gyapottisztító gyár szünteti be a tevékenységét.

Remélem, hogy a Tanács változtat ezeken a dolgokon és köszönöm a biztos úrnak, hogy itt volt.

 
  
MPphoto
 
 

  María Isabel Salinas García, a PSE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, biztos úr! Én is szeretnék csatlakozni az előadóhoz címzett, véleményem szerint jól megérdemelt gratulációkhoz és szeretném megköszönni, hogy mindenkor rendelkezésre állt és együttműködött, különösen, ami a régiómbeli, andalúziai valamennyi termelővel való találkozást illeti.

Szeretném elmondani, hogy a gyapotágazat új reformjával állunk szemben, mert hazám – és különösképpen régióm, Andalúzia – megtámadta az előző reformot a Bíróságnál, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez az első alkalom, amikor nem hajították ki a Bizottság reformját.

Amint azt már elmondták, az a meglepő, hogy a helyzetre adott válaszban a Bizottság érthetetlen módon az előzőhöz hasonló javaslatot terjesztett elő, mikor – természetesen –, ami nem változott, az Spanyolország álláspontja. A spanyol gyapottermelők – mi – továbbra is gyapotot akarnak (akarunk) termelni. Már szóba került a régiómnak okozott súlyos kárt.

Ennek érdekében az előzőtől eltérő és a termelés folytatását a számunkra lehetővé tevő reformra van szükségünk. Ezért úgy vélem, hogy Gklavakis úr jelentése megfelelő és olyan megoldás, amelyet figyelembe kellene venni.

A jelentés különböző mértékeket javasol a kiterjedtebb támogatás összekapcsolásának szintjére és nagyobb mértékű szubszidiaritást a tagállamok számára. Szerintem az előadó megértette az ágazat eltérő helyzetét Görögországban és Spanyolországban. Ezért úgy vélem, hogy a Gklavakis-jelentésben szereplő megoldás lehetővé tehetné, hogy a gyapottermelés továbbfolytatódjon a két fő termelőországban.

Az is egyértelmű, hogy szükségünk van az ipar szerkezetének átalakítására vonatkozó tervre. A legutóbb a Bizottság ezt nem vette figyelembe, hiába kérte a Parlament.

Az ipar azon gondolkodik, hogy kártérítést kér az okozott kár miatt, ami mérhető és ezt jó volna figyelembe venni.

Végül pedig fontos támogatni az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjától eredő módosítást, amelyben átmeneti időszakot kérnek az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében. Nem a mostani helyzet fenntartásáról van szó, ami fenntarthatatlan. Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy itt nem a piac közös szervezéséről van szó. Olyan megállapodásra kell jutnunk, ami lehetővé teszi a számunkra, hogy folytathassuk a gyapottermelést az Európai Unióban.

Noha sajnálatos módon még mindig nincs együttdöntés, remélem, hogy ez alkalommal figyelembe veszik majd az elvégzett munkát és a Parlament véleményét. Máskülönben – és a Tanácstól érkező hírek alapján – Spanyolország nem zárkózik el attól, hogy az ítélet felülvizsgálatát kérje, ha a Parlament véleményét nem veszik figyelembe.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Az EU-nak 70%-os hiánya van a gyapot terén. Az ágazatnak ezért több támogatásban kellene részesülnie. Ez segítene az egész iparág fejlesztésében: a gyapot termelésétől, az anyaggyártásig és a ruhaiparig. Ehelyett a kvótákkal és a közös felelősségi lefölözésekkel együtt, a termelés, a mezőgazdasági jövedelem és a munkahelyek hanyatlóban vannak.

A legutolsó KAP-reform óta e hanyatlás következményeit még élesebben lehetett érzékelni, köszönhetően a termelés mennyiségétől 65%-on történő részleges függetlenítés bevezetésének. Görögországban a gyapotpiac új közös szervezésének végrehajtása után egy évvel a termelés 20%-kal csökkent, Spanyolországban pedig több mint 50%-kal.

Görögországban a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek 11%-a eltűnt; ez a szám Spanyolország esetében 25%. Szép számú gyapottisztító üzem nem életképes és bezárni készül, sok munkahely is elveszett. A termelési költségek növekedésének a támogatás növelésével kellett volna párosulnia, ami ehelyett csökkent.

A Gklavakis úr ajánlásában szereplő pozitív javaslatok ellenére, az nem oldja meg a problémát; elfogadja a Bizottság javaslatát. Nem értünk egyet a hektáronkénti függő támogatás növelése érdekében történő kvótacsökkentéssel Görögországban. Ennek eredményeként még több kis- és közepes méretű gyapottermelő fog eltűnni. Senki más nem számíthat arra, hogy problémáikra megoldást találjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr! Minden alkalommal, amikor ebben a teremben az EU agrárpolitikáját vitatjuk meg, az ésszerű polgárokat emlékeztetik arra, hogy ez a politika még mindig mennyire ésszerűtlen – még az elmúlt években bekövetkezett bizonyos javulások ellenére is. Az érdekcsoportoktól folyamatos igények érkeznek a külföldi versennyel szembeni folyamatos védelemre. A rendszer már oly régóta hatályban van, hogy még a gondolkodásmódunkat is torzította és azt is, ahogyan ezekről a kérdésekről beszélünk. Az előadó ezért tudja szenvtelenül mondani a következőt: „Létfontosságú a közösségi gyapottermelés számára, hogy jövedelmező legyen, biztosítva azokat a kielégítő termelési szinteket, amelyek lehetővé teszik a gyapottisztító-iparág folyamatos életképességét, ami Görögországban 3 200 munkahelyet, Spanyolországban pedig 920 munkahelyet jelent.”

Ha ugyanezt az érvelést alkalmaznánk más területekre is, Európa a tönkre menés útján járna. Az igazság az, hogy Spanyolország igen sikeres iparosodott ország, amelynek munkaereje nagyjából 20 millió embert tesz ki. Egy ilyen országban nem szabadna problémát jelentenie annak, hogy 920 embert a gyapottisztító-ágazatból más termelőtevékenységekbe irányítson át. Az előadó gondolkodás nélkül használ olyan frázisokat, mint „létfontosságú a közösségi mezőgazdaság egy olyan jövedelmező ágazatának, mint a gyapottermelésnek a megóvása.” Ez extrém példája a fogalmi ellentmondásnak. A józan ész azt diktálja, hogy ha a gyapottermelés jövedelmező, akkor nincs szüksége támogatásra. A rideg valóság azonban az, hogy az EU-ban a gyapottermelés nem jövedelmező és ezért meg kellene szüntetni. Egy ilyen jellegű alkalmazkodás nehéz lehet és állami támogatást igényelhet, de a támogatást a változtatásra kellene felhasználni és nem arra, hogy egy olyan termelést védjünk, amelyet egyértelműen jobban végeznek az EU-n kívüli egyéb országokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Katerina Batzeli (PSE). – (EL) Elnök úr! Először is hadd gratuláljak az előadónak az elvégzett munkáért és az árnyékelőadóknak, akik együttműködtek az előadóval e jelentés elkészítésében.

Sajnos a most tárgyalt jelentés az Európai Bíróság ítéletéből érkező nyomás eredménye, semmint egy azt célzó politikai akaraté, hogy hosszú távú és stabil rendszert biztosításunk a gyapotágazatban 2013-ig, vagy hogy a WTO és CAP feltételeit és szabályait tiszteletben tartó reformot valósítsunk meg.

Nehéz elfogadni, hogy Görögországban a támogatható földterület 270 000 hektárra csökken a tavalyi 340 000 megművelt hektárról. A csökkentett földterület a támogatás további megrövidítését eredményezi. Azt is nehéz elfogadni, hogy a gyapottisztító üzemek az első pillér alapján fognak támogatásban részesülni. Támogathatnánk a minőség javulását, de nem a második pillérben szereplő intézkedések tekintetében.

Természetesen a stabilitást kell előnyben részesítenünk, hogy mind a független, mind pedig a függő támogatás, valamint a vidékfejlesztés is az első pillér alá kerüljön, ez pedig a nemzeti keret hatálya alá tartozni, amire az 1782/2003/EK tanácsi rendelet VIII. melléklete vonatkozik, amelynek értelmében a tagállamok rugalmasságot élveznének a rendelet végrehajtása tekintetében.

Végül különösen a spanyol kormánynak szeretnék gratulálni azért, hogy a gyapotkérdést az Európai Bíróság elé vitte úgy, ahogyan azt a görög kormánynak is meg kellett volna tennie a dohány esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, biztos úr! Az Önök által hamarosan adandó válaszban lennének kedvesek egyértelművé tenni, hogy amikor a 65-öt és a 35-öt említik, akkor a 65%-ot nem törlik, hanem a vállalkozások kapják meg ezt a pénzt? Ha – a 35% ezen elosztásának megfelelően – nem termesztenek majd több gyapotot, akkor jobban meg fogja érni egyszerűen fogni a 65%-ot és valami mást termelni vagy akár nem termelni semmit, mivel a 35% nem elég a termelési költségek oly módon történő fedezéséhez, hogy a gyapotot olyan árakon fogadják el, amit az ipar megfizet.

Ha ez a feldolgozó-ágazatban a munkahelyek kérdése, akkor tagadhatatlan, hogy újból meg kell vitatni az iparággal, hogy olyan helyzetben van-e, hogy megfelelő árat fizessen a termelőknek ezért a gyapotért, hogy a gyapottermesztés megérje.

Természetesen fontos, hogy a független 65%-ot továbbra is megfizessék a termelőknek, függetlenül attól, hogy termesztenek-e vagy sem. Ez a függetlenített rendszer. Nekem úgy tűnik, hogy a korábbi felszólalásokban ez egy kissé zavaros volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Nagyon figyeltem a tisztelt képviselők által felvetett különböző aggályokat, különféle elgondolásokat. Szerintem nem vagyunk annyira messze egymástól, és biztos vagyok benne, hogy a nap végére lehetséges lesz egy elfogadható kompromisszum megtalálása.

Úgy vélem, szem előtt kell tartanunk az, hogy amikor a Bíróság megsemmisítette a gyapotreformot, nem a függő/független részt, a 35:65 arányt kérdőjelezték meg, egyáltalán nem. A Bíróság álláspontjának oka az a tény volt, hogy arra a következtetésre jutottak, hogy mélyebb hatásvizsgálatot kell végeznünk. Épp ezt tettük most. De ez nem jelenti azt, hogy nem láttuk okát annak, hogy megváltoztassuk a függő/független részt, ha pedig a mezőgazdasági termelők abbahagyják a termelést, akkor természetesen nem fogják felhasználni a független részt. Továbbra is megkapják a pénzüket, bár a jövőben már nem termelnek gyapotot.

Szerintem olyan helyzetbe kerülhetünk, mert szerintem néhány probléma, amellyel az ágazat szembesül, az valójában a 2004-es gyapotreform előttre nyúlik vissza. De remélem, hogy ennek a reformnak az lesz az eredménye, hogy lesz gyapotágazatunk. Ez valószínűleg az általunk tapasztalt fejlődéssel fog bekövetkezni – kisebb lesz ugyan, de remélem, hogy egyszersmind versenyképesebb lesz.

Szerintem sokat lehet tenni – ezt Batzeli asszony is említette – a termelés minőségének javítása érdekében. Itt ahhoz járulunk hozzá, hogy a termékhez hozzáadott értéket rendeljünk egy eredetcímkével. Ez esetben azt gondolom, hogy a gyapottermelő tagállamoknak ki kellene használniuk ezt a lehetőséget arra, hogy jobb árat kapjanak termékeikért, hogy egy jövedelmező, versenyképes gyapotágazatot tarthassunk fenn az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioannis Gklavakis, előadó. − (EL) Elnök úr! Amint én látom, mindannyian egyetértünk abban, hogy az EU-ban folytatni kell a gyapottermelést. Hogy is nem folytathatnánk? Az EU-nak 70%-os hiánya van gyapotban. Ha a gyapottermelés továbbra is minden szinten hanyatlani fog, az EU-nak mindenben hiánya lesz.

Az EU-ban a világ termelésének mindössze 2%-át termeljük, amit minden áron védenünk kell. Ne felejtsük el, hogy a gyapot az EU mezőgazdasági termelésének csak 0,15%-át képviseli. Ezen túlmenően ez a jelentés különleges erőfeszítést tesz; jelesül az általam meglátogatott gyapottermelő országokban maguk a termelők biztosítottak arról, hogy nagyon szeretnének minőségi gyapotot termelni.

Valamennyi előterjesztett javaslatnak jelentős eredményeket kellene hoznia. Rá kell azonban mutatnom ismét valamire, amit – mint látom – nem értettek meg. A földterületet azért csökkentették, hogy a támogatás növekedhessen, a finanszírozás országonkénti összmennyiségét pedig megtartották. Nem tilos növelni a megművelt földterületet, noha ez természetesen a hektáronkénti finanszírozás csökkenésének kárára történne.

Így Görögország esetében elmozdultunk a hektáronkénti 594 eurós támogatásból részesülő 370 000 hektártól a 750 eurós támogatásból részesülő 270 000 hektárra; de ha 270 000 hektárnál többet művelünk meg – amire tökéletesen jogosultak vagyunk –, akkor nem jön oda senki és nem mondja azt, mint régen, hogy felső határ vagy szankció van. Ez azt jelenti, hogy alapjában véve nincs tilalom.

(Közbekiabálás a teremből.)

Kérem, szóljon a Házhoz és magyarázza meg! Legyen olyan jó és olvassa el a jelentést és akkor látni fogja, hogy teljesen helyes, mivel ha meghaladjuk a 270 000 hektárt, akkor kisebb összeget fogunk kapni a 750 euro helyett. Kérem, ezt nézze meg saját maga is a jelentésben!

 
  
  

ELNÖKÖL: ONESTA ÚR
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 11.00 órakor kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat