Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2600(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0309/2008

Előterjesztett szövegek :

B6-0309/2008

Viták :

PV 17/06/2008 - 14
CRE 17/06/2008 - 14

Szavazatok :

PV 19/06/2008 - 5.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0307

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. június 17., Kedd - Strasbourg HL kiadás

14. Baromfihús importja (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a Bizottság a baromfihús importjáról szóló nyilatkozata.

 
  
MPphoto
 
 

  Androula Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, a biztosok kollégiumának május 28-i ülésén részletes megbeszélést folytattam ebben a témában kollégáimmal az AMT anyagok használatának engedélyezéséről vágott baromfi felületének megtisztítására szolgáló fertőtlenítő eljárás során. Mint az Önök előtt is ismert, a Tanács és a Parlament 2004-ben a higiéniáról szóló rendeletekben jóváhagyta azt a lehetőséget, hogy a felületi szennyeződéseket ivóvízen kívül más anyaggal is el lehet távolítani.

A vonatkozó jogszabályok azzal a feltétellel hagyják jóvá egy anyag bármilyen húsféle szennyezés-mentesítésére való felhasználását, hogy a bizottsági döntéselőkészítő eljárás során pozitív, bizonyítékokon alapuló határozat születik, megállapítva, hogy az adott anyag alkalmazása nem jelent kockázatot az egészségre illetve a környezetre.

Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, hogy volt egy régi keletű kérés az USA részéről arra vonatkozóan, hogy hagyjuk jóvá négy AMT anyag alkalmazását vágott baromfi szennyeződésmentesítésére. A kérés alapján különböző tudományos szakvéleményeket kértünk be, amelyek egészségügyi, környezeti és baktériumokkal szembeni ellenállás szempontjából felmérték a négy AMT anyag alkalmazásával járó kockázatokat.

A különböző tudományos szakvélemények megállapításai alapján úgy döntöttünk, hogy javaslatot nyújtunk be. A tudományos szakvélemények lehetővé teszik számunkra, hogy eljárjunk az engedélyezés ügyében, de nem bármi áron. A tudományos szakvélemények értelmében ki kell alakítani egy sor kockázatkezelési feltételt. A döntő tényező a javasolt szöveg esetén számomra teljesen egyértelmű: nem számít, milyen kereskedelmi partnerről van szó, nem engedhetjük meg, hogy bármiféle nemzetközi kötelezettségvállalás aláássa az EU élelmiszerbiztonságra és a fogyasztók egészségére vonatkozó alapelveit.

Ebből következik az igény, miszerint biztosítani kell, hogy ezeknek az anyagoknak a bárminemű felhasználása ne mentesíthessen a közösségi jogszabályokban meghatározott higiéniai feltételek teljesítésének kötelezettsége alól az élelmiszerlánc egészére vonatkozóan, valamint hogy ezen anyagok alkalmazása nem helyettesíti a korábbi termelési fázisok megfelelő higiéniai viszonyait. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) véleményében jelezte is, hogy az AMT az Európai Unióban már bevezetett higiéniai gyakorlatok hasznos kiegészítőjének tekinthető.

Ez az oka, hogy szigorú, de arányos feltételeket írtam elő. Ezek mellett a feltételek mellett biztosíthatjuk, hogy a javaslat közegészségügyi és biztonsági szempontból védhető legyen. Az általunk javasolt feltételek a következők. Először is, egyszerre csak egy hatóanyag alkalmazható. Az anyagnak való kitettség időtartamát illetve az anyag koncentrációját meghatározzuk. A vágott baromfit ivóvízzel le kell öblíteni. Az anyag használatát követően nem maradhat anyagmaradék a végterméken. Az öblítés hatékonyságát az anyagmaradék kizárása érdekében ellenőrizni kell. Ezeknek a feltételeknek az előírásával biztosítjuk, hogy az AMT anyagokat nem a rossz higiénés viszonyok ellensúlyozására alkalmazzák, valamint hogy nem lesz visszamaradt anyag a végtermékben.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az AMT alkalmazása csak a baktériumok számát csökkenti, és nem helyettesíti a megfelelő higiénés gyakorlatot, amely alapkövetelmény, és ugyanúgy vonatkozik harmadik országokra, mint Európára, az állatállománytól kezdve a vágott baromfi feldolgozásáig. Holisztikus megközelítést alkalmazunk a szalmonella csökkentésével kapcsolatban, amely a termelési lánc valamennyi fázisára kiterjed, azaz a takarmányra, a gazdaságokra és a vágóhidakra egyaránt.

A javaslat foglalkozik emellett a megfelelő címkézéssel is. A fogyasztóknak joga van a tájékoztatáshoz, csakúgy, mint egyéb jóváhagyott anyagok, például adalékanyagok esetén. Ezért két alternatív megjelölést javasolunk. Megfelelő környezetkezelési intézkedések a kifolyó szennyvíz minőségi szabványairól, a Környezetvédelmi Főigazgatóság javaslatának megfelelőn. Ebbe beletartoznak a vágóhidak szennyvizének összegyűjtésére és kezelésére vonatkozó feltételek.

Végül, de nem utolsó sorban a javaslat szerint az engedélykérelem benyújtásától számított két éven belül felülvizsgálatra kerülne sor, így további adatokat gyűjthetnénk az élelmiszer üzletág üzemeltetőitől az anyagok alkalmazására vonatkozóan, hogy foglalkozhassunk a baktériumokkal szembeni ellenállást érintő tudományos kérdésekkel. Ez a felülvizsgálat a bizonyítás terhét a Bizottság tudományos testületei helyett az élelmiszeripari vállalkozásokra helyezi.

Ennek ellenére, amikor a javaslatot június 2-án benyújtották az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz, 26 tagállam adott hangot negatív véleménynek, egy pedig tartózkodott. A Bizottság a javaslatot most a Miniszterek Tanácsának továbbítja döntéshozatalra.

Felmerül a kérdés, hogy a Bizottság miért nem állt el ettől a javaslattól azok után, hogy az EU-n belül azt ellenezték. Először is azért nem, mert a jogi keretszabályozás előre rendelkezik az ilyen anyagok jóváhagyásának lehetőségéről. Másodszor, mert kérvényezték a jóváhagyását, ezt pedig, többek között a nemzetközi kötelezettségeinkre való tekintettel, nem lehetett válasz nélkül hagyni. És végezetül, mivel rendelkezésünkre állnak olyan tudományos szakvéleménynek, amelyek azt mutatták, hogy foglalkozhatunk a javaslattal, amennyiben azt egy sor szigorú követelménnyel megtámogatjuk, amint azt mi meg is tettük. A Bizottságon volt tehát a sor, hogy teljesítse intézményi kötelezettségét, és javaslatot tegyen.

A következő lépés már a döntéshozatali folyamat része. Ennek megfelelően teljes mértékben tudatában vagyok az önök határozott álláspontjának. Most a Tanácson lesz a sor, hogy véleményt nyilvánítson a szövegről. Amint azt önök is tudják, ha a tagállamok minősített többsége ellenzi a javaslatot, akkor az nem kerül elfogadásra, tehát a végeredményt a francia elnökség alatt fogjuk megtudni.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Sturdy, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a Biztos úr azt mondta, hogy ez a vegyi anyag, a klór nem veszélyes. Ha tényleg ez a helyzet, akkor miért tilos a csirkéken való használata az Európai Unióban?

Másodszor: Biztos úr, Ön azt mondta, hogy kötelezettségeink vannak az Egyesült Államokkal szemben. Részt veszünk a WTO tanácskozásokon, és részei vagyunk a WTO-nak, de – javítson ki, ha tévednék – nincsen érvényben tilalom az Egyesült Államokból érkező csirkehúsra, amennyiben az megfelel az EU szabványoknak. Mi a csudáért fogadunk el jogszabályokat az európai Unióban, amikor valójában csak az időnket pazaroljuk?

Éppen most fogadtunk el egy jelentést egy vízbiztonsági irányelvről. Számos vegyi anyagot kivettünk a szövegből, és erre most itt vagyunk, és visszahozzuk a klórt. Ön, nagyon helyesen, említette, hogy volt egy szavazás június 2-án, ahol 26-1 arányban a [javaslat] ellen szavaztak. Az egyetlen tartózkodó az Egyesült Királyság volt. Bizonyára emlékszik arra, hogy az Egyesült Királyságot a szupermarketek pénzsóvársága irányítja, és azt gondolom, hogy az Egyesült Királyság azért tartózkodott, mert a szupermarketek nyomást gyakoroltak rá az olcsó élelmiszer érdekében. Úgy vélem, hogy ennek ténylegesen káros hatása van.

Ön azt állítja, hogy nem marad majd visszamaradt anyag a termékeken. Tegye a szívére a kezét, biztos úr, és mondja meg, teljes meggyőződéssel tudja-e állítani, hogy képesek lesznek ezt ellenőrizni, mert a múltban voltak problémáink az EU-ba érkező termékekkel. Én voltam felelős az Európai Unióba érkező és az Európai Unióban található élelmiszerekben lévő vegyi anyagokról készült jelentésekért, és komoly problémákat okoz számunkra ezek ellenőrzése.

Úgy vélem, hogy ön komoly kockázatnak teszi ki magát, és ez nem csak a közegészségügyet érinti. Ez nem kereskedelmi kérdés – ez a közegészségügyről, és az emberek termékekbe vetett bizalmáról szól. Semmit sem akarunk kevésbé, mint hogy az emberek elveszítsék a bizalmukat az Európai Unióban és az általunk előállított élelmiszerekben.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Ferreira, a PSE képviselőcsoport nevében. (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék köszönetet mondani azoknak a tagállamoknak, akik közreműködtek ennek az állásfoglalás tervezetnek az elkészítésében. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt valamennyi politikai csoport támogatja. Miért ez a nagy egyetértés? Kétségtelenül azért, mert kifejezi elégedetlenségünket a Bizottság hozzáállásával és megközelítésével szemben, amely a demokrácia tagadásán alapszik, amint ezzel az Európai Parlamentnek már hetek óta szembesülnie kell a dossziéval kapcsolatban.

Egészen megdöbbentő a Bizottság eltökéltsége, hogy figyelmen kívül hagyja az európai parlamenti képviselők és a szakértők a klórral fertőtlenített csirkék importálásának kérdésében alkotott véleményét. Igen, Verheugen urat bízták meg azzal, hogy tárgyaljon amerikai kollégájával a régióink közötti kereskedelem előmozdításáról, de feláldozhatja-e ennek érdekében az európai egészségügyi szabványokat? Hogyan adhatta a Bizottság az áldását egy ilyenfajta projektre úgy, hogy csupán kötelező címkézést és a rendelkezések 2 éven belüli felülvizsgálatát, stb. javasolja? Meg tudja-e magyarázni a Bizottság, hogy miért nem alkalmaz elővigyázatos megközelítést azok után, hogy elismeri: nem rendelkezik megfelelő információkkal ezekről az anyagokról? Az is furcsa, hogy nincsen hivatkozás az amerikai Center for Disease Control and Prevention (CDC) következtetéseire, mivel néhány héttel ezelőtt közzétett felméréseiben megállapította, hogy megszaporodott a szalmonella, listeria és más baktériumok okozta szennyezettség és fertőzés. Miért kellene importálnunk egy olyan módszert, amely még nem bizonyított?

Egy másik fontos pont, amiről nem szabad elfeledkeznünk az, hogy az európai élelmiszerbiztonsági jogszabályok bevezetését hosszú évek munkája előzte meg, együttműködésben az iparág szakértőivel, akik egyetértettek abban, hogy az európai polgárok elvárásainak teljesítése megéri a befektetést. Ez az egész élelmiszerláncot átfogó megközelítés a legjobb módszer a kórokozók szintjének csökkentésére. Emellett döntöttünk, önök pedig valóban úgy gondolják, hogy felépíthetünk egy bizalmi kapcsolatot, egy erős és megbízható társulást úgy, hogy nem erősítjük meg saját alapelveinket és értékeinket amerikai partnereinkkel szemben? Még egy kérdésem van: az importált termékekre ugyanazok a szabályok vonatkoznának-e, mint az európai baromfira?

Végezetül azzal fejezném be, hogy rámutatok: ez a döntés annál is inkább érthetetlen, mivel az Európai Bizottság úgy döntött, hogy szembeszáll a WTO-val a szervezet Vitarendezési Testületének a hormonkezelt marhahússal kapcsolatban hozott döntésének ügyében. Úgy látom, hogy óriási a zavarodottság és félreértés a fogyasztók körében, akik szembetalálják magukat ezzel a két, homlokegyenest eltérő állásponttal. Ez ugyanis valóban megkérdőjelezi az Európai Bizottság által az élelmiszer egészség és biztonság kérdésében korábban választott politikai irányvonalat.

Az Európai Tanács hamarosan kiadja a véleményét a Bizottság javaslatával kapcsolatban. Kérjük a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Parlament és az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság álláspontját: helyezzék az egészséget a kereskedelem elé.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, csak csatlakozni tudok Sturdy úr és Ferreira asszony szavaihoz. Nem is értem, hogy a Bizottság miért ragaszkodott ahhoz, hogy ezeket a javaslatokat május 28-án előterjessze. Hatalmas lehetett rajtuk a nyomás az Egyesült Államok részéről. Ez a nyomás gazdasági jellegű. Az Egyesült Államok piacokat veszít itt az Európai Unióban – talán még az új, 2004-ben csatlakozott tagállamokban is.

Mit szűrtem le az elvégzett kutatásokból? Azt szűrtem le, hogy az Egyesült Államok megközelítése az antibakteriális hatóanyagok használatának a kérdésében nem igazán eredményes. A szalmonella- vagy éppen campylobacter-szennyeződések száma nem csökkent. A mi megközelítésünk ugyanakkor igen hatékony. A mi ’farmtól a villáig’ megközelítésünk az összes fázist lefedi, a gazdaságtól kezdve a fogyasztók asztaláig. A 2000. évi bizottsági Fehér Könyv óta szigorú élelmiszer-törvényeket fogadtunk el. Nem szeretném azt látni, hogy ezt most aláássák.

És ezt a gazdák sem szeretnék, mivel ők befektettek ebbe a megközelítésbe. Nem akarnak tisztességtelen versenyt a világ más részén lévő versenytársak részéről. Ráadásul nincsenek egyedül, mivel őket támogatják a fogyasztók és a környezetvédelmi mozgalmak is. Kérném tehát a Biztos urat, hogy gondolja végig újra a dolgot, és vonja vissza ezt a javaslatot, mivel azt nem támogatják sem a Tanácsban, sem ebben a Parlamentben.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Wojciechowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az Unió a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport nevében teljes mértékben támogatom a benyújtott állásfoglalás-tervezetet. Kiállok a állásfoglalás-tervezetben foglalt javaslatok teljes tartalma mellett. Ez a dokumentum nagyon fontos kérdést vet fel. A mezőgazdaság, vagy akár a nemzetközi kereskedelem helyzetéről folytatott vitáink során számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy tiszteletben kell tartani azt az alapelvet, miszerint a követelményeknek azonosaknak kell lenniük az Európai Unió termelői és azon szereplők számára, amelyek termékeiket az európai piacokra exportálják. Ezt az alapelvet rendszerint nem tartják be, és különösen a mezőgazdasági termelés területén nem tartják be. Határozottan meg kell követelnünk ennek az alapelvnek az érvényesítését. Nem tarthatunk fenn tovább egy olyan eljárást, amelynek keretében megkövetelünk bizonyos szabványokat az Európai Unió termelőitől, a termékeiket az európai piacokra exportálóktól pedig másféle szabványokat követelünk meg.

A baromfiipar számos európai országban igen nehéz helyzetben van. Az én hazám, Lengyelország is ezek közé tartozik. Módom volt személyesen részt venni sok olyan megbeszélésen, amelyet a tárgyról folytattak. A baromfi-szektor szervezetei rámutattak, hogy a versenyfeltételek nem egyenlőek, és az európai piac tisztességtelen versenynek van kitéve a világ más országai részéről. Örömömre szolgál, hogy ez a kezdeményezés elindult, mert pontosan ez az az irány, amely hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez, és ez az, amit az elemi méltányosság megkíván. Ennélfogva támogatom a határozat tervezetet.

 
  
MPphoto
 
 

  Konstantinos Droutsas, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, az Egyesült Államokból származó csirkeimport tilalmának megszüntetésével az Európai Bizottság ismét megmutatja, hogy az élelmiszermultik érdekeit az emberek és a munkavállalók egészsége elé helyezi.

Az Egyesült Államok évtizedek óta erőlteti a hormonkezelt hús importját. Most ugyanezt teszi a csirkéivel. A tilalmat az elmúlt években az alapozta meg, hogy a klór és a csirkék lemosása veszélyt jelent. A tudományos közösség azon a véleményen van, hogy a klórozott csirkék veszélyeztetik a fogyasztók és a vágóhidakon dolgozók egészségét, továbbá veszélyes, rákkeltő maradványokat tartalmazó hulladék anyag keletkezik.

Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban használt anyagok nem szűntek meg rákkeltők lenni, ahogyan a tudományos közösség sem változtatta meg a véleményét. A kérdés az, hogy akkor mi késztette a Bizottságot arra, hogy engedjen az Egyesült Államok és a multinacionális vállalatok nyomásának, és mit kap cserébe azért, hogy megváltoztatta az álláspontját?

Az élelmiszertermelő lánc egyre inkább az élelmiszermultik hálójába kerül. Alig néhány nap telt el azóta, hogy kirobbant az ásványi olajokkal kevert napraforgóolaj körüli botrány, és kiderült, hogy a törvények lehetővé teszik, hogy ugyanazokban a tartálykocsikban szállítsanak olajat, amiben korábban az egészségre veszélyes folyadékokat, és most az Európai Bizottság szemrebbenés nélkül bejelenti, hogy eltörli a klórozott csirkékre vonatkozó tilalmat.

Egyik élelmiszerbotrány követi a másikat. Az EU az ellenőrzés felelősségét áthárítja azokra, akiket ellenőrizni kellene, a tagállamok kormányaihoz hasonlóan lemond saját felelősségéről, és a felelősséget a fogyasztókra hárítja arra hivatkozva, hogy amennyiben a termékeket felcímkézik, úgy a fogyasztónak megvan a választási lehetősége.

A munkavállalók alaposan megvizsgált, egészséges élelmiszert várnak el megfizethető áron. A munkavállalók, azok szervezetei és a tudományos közösség ellenkezése a tiltás feloldásával szemben arra kötelezi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a döntését. A fogyasztásra szánt klórozott csirkékre kivetett tilalmat továbbra is fenn kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Caspary (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a transzatlanti kereskedelem jelenlegi értéke körülbelül évi 600 milliárd euró. A Bizottság most azt javasolja, hogy nyissuk meg a piacot a klóros oldatban fertőtlenített baromfi előtt. Határozottan állíthatom: rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a Bizottságnak nem sikerült kezdeményeznie – és elérnie –, hogy végre bejussunk az Egyesült Államok piacára a mi klórozatlan baromfinkkal. Szeretném azonban elmondani, hogy alapvetően támogatom a Bizottság javaslatát, mert a tudományos szakértők jelentései meggyőzőek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nagyon meggyőző szakértői jelentést adott át, és további szakértői jelentésekre nincs is szükség.

Sem itt, sem az Atlanti-óceán túlsó partján nem szeretné senki, ha az élelmiszerek miatt veszélybe kerülne az emberek egészsége, de ha valóban felmerülnének kétségek az Egyesült Államokban használt anyagokkal kapcsolatban, akkor, kérdem én, miért engedélyezik ezeket az anyagokat itt, az Európai Unióban, mint állati takarmányhoz, ivóvízhez és más élelmiszerekhez adandó adalékanyagot?

Tudom, hogy sok EU tagállam milyen fontosnak tartja az élelmiszer minőség és élelmiszer biztonság kérdését, és ez kívánatos is. Mi lenne például Franciaországból a coq au vin nélkül? Ez a Franciaországból exportált, és az egész világon ismert termék ugyancsak átesik az amerikai módszer szerinti klóros kezelésen, mielőtt az Egyesült Államokba exportálnák. Úgy tűnik, hogy ez a módszer annyira jó, hogy felhasználhatónak tartják az Európából származó minőségi termékek exportjánál.

Meglátásom szerint így ez egy meglehetősen tisztességtelen vita. A Bizottság egyértelmű javaslatokat tett az európai fogyasztók biztonságának garantálására. Úgy gondolom, hogy különösen a címkézésnek kell egyértelműnek és jól láthatónak lennie, hogy a fogyasztók tényleg tudják, mit vásárolnak, de azt is tudom, hogy a vásárlók úgyis az európai baromfit fogják választani.

Mindenkit megkérek azonban, hogy a továbbiakban ne takarózzanak állítólagos környezetvédelmi vagy egészségügyi érvekkel, és mondják ki világosan, miről is van szó. Ezt kívánja a tisztesség, és a tisztesség a politikában elengedhetetlen, különösen, amikor arról van szó, hogy egy kérdésről a barátainkkal tárgyalunk, amilyen az Egyesült Államok is.

 
  
MPphoto
 
 

  Francisco Assis (PSE).(PT) Megértem, hogy szükség van az Egyesült Államokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolataink javítására, és ebből a szempontból szeretnék gratulálni a Bizottságnak ahhoz a munkához, amit ezen a területen végzett. Vannak azonban nem átléphető „piros vonalak”, és ezek közé tartozik az európai termelők és fogyasztók jogos érdekeinek a védelme is. Úgy vélem, hogy ebben a konkrét esetben olyan helyzettel állunk szemben, ahol ezeket a határvonalakat egyértelműen megsértik.

Itt két különböző, az egészség és a környezet védelmével kapcsolatos koncepcióról beszélünk, talán azt is mondhatom, hogy két egymással ellentétes koncepcióról. Európai szempontból van egy alapvető prioritás, a biztonság szavatolása a teljes élelmiszer lánc mentén. Amerikai szempontból az elképzelés az, hogy ezzel a kérdéssel csak a folyamat utolsó fázisaiban kell foglalkozni.

Nem adhatjuk fel a meggyőződésünket, szokásainkat illetve szabványainkat ezen a téren, és nem csupán arra kell törekednünk, hogy ezeket Európán belül tiszteletben tartsák, hanem meg kell próbálnunk ezeket a nemzetközi színtérre is kivetíteni. Az Európai Unió igen ingatag talajra téved, amikor szabványait nemzetközi szinten is érvényesíteni kívánja, ha lemond arról, hogy gondoskodjon azok Európán belüli védelméről.

Ennek megfelelően véleményem szerint feltétlenül ki kell emelni azt az igényt, hogy ezen a területen határozottan kifejezzük ellenállásunkat a Bizottság javaslatával szemben.

Olyan kritikus kérdések forognak kockán, amelyek összefüggésben állnak a környezetvédelemmel, közegészségüggyel és az európai fogyasztók alapvető jogaival. Kapcsolódnak ugyanakkor az európai termelőkhöz is, mivel az európai termelőkkel betartatják ezeket a szabványokat, és az elmúlt néhány évben jelentős befektetésekre volt szükségük ahhoz, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tudjanak tenni. Most pedig hirtelen ott találnák magukat teljesen védtelenül egy ilyen szintű versennyel szemben.

Ezért, valamint az egészséges és tisztességes verseny nevében is, véleményünk szerint az Európai Uniónak kiemelten kell foglalkoznia az európai termelők védelmével. Ennek megfelelően, és anélkül, hogy megkérdőjeleznénk azokat az erőfeszítéseket, amelyek az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok javítását célozzák (amelyek létfontosságúak az Európai Unió számára), úgy vélem, hogy ez a javaslat rossz, és természetesen szeretném kinyilvánítani, hogy támogatom az állásfoglalásra vonatkozó indítványt.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE). (FR) Elnök úr, biztos úr, a döntés, miszerint szinte mindenkivel szemben eltörlik a klórral kezelt csirke Európai Unióba történő importjára vonatkozó tilalmat, iskolapéldája annak, hogy a Bizottságnak, amelynek az európai állampolgárok magasabb rendű közérdekeit kellene védenie, mit nem lehet és nem szabad tennie.

Más élelmiszeripari ágazatokhoz hasonlóan a baromfitenyésztő gazdák, és különösen a csirketenyésztők is hatalmas erőfeszítéseket tettek az elmúlt évtizedekben. Jelentős összegeket fektettek be annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabványoknak, és nem kevesebb, mint 70 rendelet, irányelv és egyéb európai határozat vonatkozik rájuk.

Az ágazatnak emellett, mint tudjuk, komoly versennyel kell szembenéznie Európában, de Brazília és az USA részéről úgyszintén. Kell-e emlékeztetnem önöket, hiszen eddig még senki sem említette, a madárinfluenza európai kitörésére – ez alig három évvel ezelőtt volt –, amikor a baromfihús fogyasztás több mint 20%-kal visszaesett? Miért kellene most ezt az ágazatot kitennünk egy olyan versenyt torzító hatásnak, amit az amerikai farmerek jelentenek, akikre semmilyen módon nem vonatkoznak ugyanezek az egészségügyi és biztonsági korlátok?

Ennek a rövid áttekintésnek az a célja, hogy kiemelje a kérdéskör lényegét. Meglehet, hogy ez a kérdés nem környezetvédelmi vagy egészségügyi jellegű, vagy legalábbis hallottam ilyen állítást egyes emberektől. Ennek ellenére szeretném, ha világosabban látnánk ebben a ügyben, és további vizsgálatokra kerülne sor.

Biztos úr, elutasításunk alapvetően ipari és kulturális döntés, és végső soron politikai is.

Kulturális döntés, mert az európaiaknak joguk van megválasztani a saját élelmiszer-filozófiájukat, és mint tudjuk, nagyon kötődnek a hagyományaikhoz és a különbözőséghez, amint arra Michel Barnier, a francia mezőgazdasági miniszter nemrégiben emlékeztetett bennünket.

Másodszor, ez egy ipari döntés. Már említettem az európai termelési módszereket, törvényeket és magas színvonalat. A jó kereskedelmi ügylet egyik ismérve, hogy tisztességes. A Bizottság nem győzhet meg bennünket arról, hogy 300 000 tonna klórral kezelt csirke importja mindenféle kompenzáció nélkül jó hír lenne az európai baromfi ipar számára.

Végezetül, ez politikai döntés is. Most rátérek a kérdés kritikus pontjára, mivel ez mindenekelőtt bizalom kérdése: tekintettel a jelenlegi közhangulatra, valóban megengedheti-e magának a Bizottság, hogy semmibe vegye – és ezzel be is fejezem, elnök úr –, a Tanács, a Parlament, és a területen dolgozók, valamint saját tagállamai jó részének a véleményét? Azt hiszem, hogy a kérdésben már benne van a válasz is.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE). - (SV) Köszönöm, Elnök úr. Az EFSA-nak az a feladata, hogy meghatározza, hogy egy adott dolog veszélyes-e. A Bizottságnak és a Parlamentnek az a feladata, hogy meghatározza, vajon egy adott dolog összhangban áll-e a közrend alapelveivel, mint például a jó állattenyésztés, tartózkodás a fogyasztók megtévesztésétől, valamint az elővigyázatosság elvének megfelelő minőségi környezet fenntartása. Ennélfogva ez a javaslat erkölcstelen és rossz, és nemkívánatos módszert tartalmaz a csirkék kezelésére. Ráadásul az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság szinte egyhangúan a módszer ellen foglalt állást. Szeretném tovább árnyalni a képet: a csalók már régóta használnak klórt a csirkéknél, hogy a hús rózsaszínűbbnek és frissebbnek tűnjön. A csalókat fogjuk előnyben részesíteni azok helyett a gazdák helyett, akik milliókat ruháztak be, például az én hazámban, hogy javítsanak a helyzeten?

Egy pár címkézési szabály nem oldja meg a kérdést, különösen nem az olyan helyeken, mint például az éttermek.

Alakuljon ez most győzelemmé, vonják vissza a javaslatot, és lépjenek tovább azon az alapon, hogy egyetértés van a Parlamentben és egyetértés van a Tanácsban, és mondják meg az Egyesült Államoknak: nem, mi nem fogadjuk el az önök módszereit.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN).(PL) Elnök úr, biztos úr, három dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, amikor szólásra emelkedem az EU piacára történő baromfi-behozatallal kapcsolatos vitában.

Először is, az Európai Unióban előállított mezőgazdasági termékeknek igen szigorú környezeti, közegészségügyi és egészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, és ezeknek a követelményeknek a teljesítése jelentősen megnöveli az előállítási költségeket, ezáltal az európai mezőgazdasági termékek ár tekintetében kevésbé versenyképesek a világ piacain. Másodszor, tekintettel erre a helyzetre, az Európai Bizottságnak a szabályozás módosítására vonatkozó javaslatai, amelyek lehetővé tennék a klórozott baromfihús importját az Egyesült Államokból, tökéletesen elfogadhatatlan javaslatnak tűnnek, különösen az európai fogyasztók számára. Harmadszor és utoljára pedig ki kell emelnünk, hogy az Európai Bizottság tárgyban tett javaslata feltehetően egyfajta különleges gesztus az Unió részéről, amellyel kellemes tárgyalási légkört és szívélyesebb kapcsolatokat szeretne biztosítani az Európai Unió és az Egyesült Államok között júniusban esedékes csúcstalálkozó előtt.

Támogatom a szívélyesebb kapcsolatokat, de jobb lenne, ha ezt nem az EU állampolgárok egészsége árán érnénk el.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papastamkos (PPE-DE).(EL) Elnök úr, az EU tagállamainak szakértői szinte egyhangúan kiálltak a Bizottság azon javaslata ellen, miszerint el kellene törölni a klórral kezelt baromfi importjának tilalmát.

Ez az import még a Bizottság által javasolt feltételek mellett is ellentétes az európai polgárok biztonságos, jó minőségű, magas tápértékű termékek iránti tartós igényével.

Az európai baromfitenyésztő ágazat hatalmas összegeket ruházott be, összhangban az Unió szigorú keretszabályozásával, amely a teljes élelmiszerláncot érinti, a termeléstől a disztribúcióig. Teljesen függetlenül minden egyéb szemponttól, az európai baromfitenyésztő ágazat versenyképességének kérdése kerül nagyító alá, és tudjuk, hogy a Bizottság javaslata annak megnyilvánulása, hogy az USA érdekei támogatást élveznek a Transzatlanti Gazdasági Tanácsban.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjaként alapvetően támogatom a kereskedelmi partnereinkkel fennálló nézeteltérések elsimítását. Semmilyen körülmények között nem fogadhatok el azonban olyan megoldásokat, amelyek veszélyeztetik a polgárok egészségét, és negatív hatással vannak az európai élelmiszer modellre. Ez egyaránt vonatkozik a most tárgyalt esetre, valamint az euro-atlanti vitára, amely a WTO előtt folyamatban van a genetikailag módosított organizmusok importjáról.

Az EU-nak be kell tartania az élelmiszer-minőségre, a higiéniára és a biztonságra vonatkozó szigorú szabályokat. Ellenezzük ezeknek a szabályoknak bármiféle enyhítését. Amire szükségünk van, az a nemzetközi szabványok és termelési módszerek szigorítása.

Felkérjük tehát a Tanácsot, hogy tartsa fenn a klórral kezelt baromfi importjának tilalmát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rosa Miguélez Ramos (PSE).(ES) Elnök úr, biztos úr, az európai baromfitenyésztés más állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan nehéz időszakon megy keresztül. Ebben az összefüggésben különösen meglepő, hogy a Bizottság ilyen sietve arra kéri Európát, hogy engedje be területére a klóros termékekkel kezelt baromfihúst; úgy tűnik, hogy ez a kérés csak és kizárólag azt célozza, hogy kielégítse az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi igényeit és törekvéseit.

Nem kell emlékeztetnem önöket arra, hogy Európában a baromfi ágazat nem kap semmiféle közvetlen támogatást a KAP-tól, annak ellenére sem, hogy 1997 óta termelőink számára tilos azoknak az anyagoknak a használata, amelyeket a Bizottság most engedélyezni akar, ráadásul őket alapos ellenőrzésnek vetik alá a termelési ciklus minden fázisában, hogy megelőzzék a baktériumok kifejlődését, és megfeleljenek a Közösség magas higiéniai színvonalának.

Harmadik országok termelői vonatkozásában azonban a Bizottság úgy gondolja, hogy a klóros lemosás önmagában hatásosabb, és véleményem szerint ez azt jelenti, hogy a termelőink által tett erőfeszítések teljes mértékben hiábavalók, illetve azok voltak.

Bocsássák meg, amit mondok, de nem lehetünk ennyire ostobák, ők pedig ennyire okosak. Véleményem szerint el kell utasítanunk a Bizottság kérését.

 
  
MPphoto
 
 

  Esther de Lange (PPE-DE). (NL) Elnök úr, rengeteg mindent hallottunk már eddig ennek a vitának a során, és természetesen nem szeretném mindezt elismételni, de azt hiszem, hogy két alapvető dolog forog itt kockán.

Az első a tisztességes verseny – az azonos feltételek kérdése – az európai termelők és harmadik országok termelői között. Az európai baromfi ágazat az európai szabályozást követve sokmillió eurót fektetett abba, hogy a szalmonellát és más szennyezőanyagokat a teljes termelési lánc minden eleménél féken tudják tartani. Az olyan termékek engedélyezése, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, veszélyezteti ezt a tisztességes versenyt, amely kereskedelmi politikánk egyik alappillére kellene, hogy legyen. Ahogy a szólás mondja: Ami jó az egyiknek, jó a másiknak is. Ha nemrégiben megköveteltük a Brazíliából származó hús esetén, akkor meg kell követelnünk az Egyesült Államokból származó csirkénél is.

A második az elővigyázatosság elve. Végül is a szóban forgó technika egészségre és környezetre gyakorolt hatásáról szóló jelentések még mindig elég kétséget hagynak maguk után. A Bizottságnak az a javaslata, hogy ezt két évre engedélyezni kellene, majd felülvizsgálat következne az új adatok alapján, természetesen szöges ellentétben áll az elővigyázatosság elvével. Az első az, hogy tisztán lássunk a biztonság kérdésében, és ez után következhet a vita, nem pedig fordítva. Az Egyesült Államokból származó klórral kezelt baromfi felcímkézésének ötlete is elfogadhatatlan, mivel megmarad a különbség az itteni és ottani gazdák között, ráadásul a feldolgozott termékek valószínűleg elkerülnék ezt a címkézést. Ezek közé a feldolgozott termékek közé tartoznak a jelentős mennyiséget kitevő csirkefalatok és alsó combok, amelyet ma este fognak elfogyasztani a TV előtt ülve a holland, román, francia és olasz futballszurkolók.

Azzal szeretném tehát befejezni, hogy felkérem a Bizottságot: továbbra is álljon ki e két alapvető európai elv mellett – az azonos feltételek és az elővigyázatosság elve mellett –, annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa az igazgatási bizottság és a Ház nagy többségének a kívánságát azzal, hogy visszavonja ezt a szerencsétlen javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Esther Herranz García (PPE-DE).(ES) Elnök úr, biztos úr, az Európai Bizottság most engedélyezni akarja az amerikai, fehérítővel kezelt csirke behozatalát, és ráadásul azt szeretné, ha mi ezt zokszó nélkül elfogadnánk, hogy ezzel javítsa az Egyesült Államokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatainkat.

Az a felületesség, amit az Európai Bizottság ebben az ügyben tanúsít, éles ellentétben áll azzal a komolysággal, amellyel újabb és újabb szövegeket gyárt az élelmiszerbiztonságról- ezek időnként olyan sok megszorítást rónak a közösségi termelőkre, hogy nem is éri meg számukra tovább működni.

A Bizottság elveszíti hitelességét a fogyasztók és a nagyközönség szemében ezzel a fajta javaslattal, és nem hiszem, hogy engednünk kellene a tagállamok nyomásának, az Egyesült Államok kereskedelmi nyomásának, még akkor sem, ha ezt az Európai Bizottság kéri tőlünk.

2008. januárjában egy tanulmány, amely az amerikai Consumer Report magazinban jelent meg, kimutatta, hogy az Egyesült Államokban 2003-hoz képest 70%-kal nőtt a zoonózis előfordulása a baktériumellenes eljárással kezelt csirkékben. Ugyancsak nőtt a fertőzött emberek antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája.

Ugyanebben az időszakban az Európai Unióban csökkent a zoonózis előfordulása a csirkékben úgy, hogy nem használták az amerikai módszert.

Az Európai Unió végzi a dolgát, mert a termelési láncnak már az elejétől kezdve ellenőrzés alatt tartja a zoonózist, és mert alkalmazza a ’jobb a megelőzés, mint a gyógyítás’ alapelvet, amelyet kérlelhetetlenül be is tart, bár ez meglehetősen magas költségeket ró az Európai Unióban a termelőkre és az iparágra.

A zoonózis elleni küzdelem során 2003-ban bevezettek egy nagyon szigorú szabályozást, amelynek elindítása rengeteg időt vett igénybe, és amely fokozza az állatról emberre átterjedő betegségek ellenőrzését.

A szabályozás bevezetésének eredményeképpen csökkent ezeknek a betegségeknek az előfordulása. Az európai termelőknek és általában az európai iparnak be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, mert ellenkező esetben büntetésre számíthatnak.

Miért nem folytatjuk azzal, hogy szigorúan ellenőrizzük az USA termelőit?

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE).(FR) Elnök úr, a klórral kezelt csirkék ügye jól szemlélteti azt a megosztottságot, amely sajnos fennáll az Európai Bizottság és azok között a polgárok között, akik elvárják, hogy megbízhassanak Európában. Ez csapást jelent az élelmiszer-politikánkra, amelyet magas szintű fogyasztóvédelem jellemez. Teljesen hiányzik a megértés.

Tisztességtelen versenyt jelent a gazdáink számára, akik hatalmas erőfeszítéseket tettek a termelés javítása érdekében, valamint vágóhídjaink számára, amelyeknek szigorú szabályokat kell követniük. Mindez pénzbe kerül, így ez a verseny tisztességtelen. Lehetővé teszi, hogy olcsó csirkét hozzanak be az Európai Unióba, ami sajnos a leghátrányosabb helyzetben lévő embereket fogja érinteni, akik a diszkont szupermarketekben vásárolnak, és megtaláljuk majd ezt a klórral kezelt csirkét a feldolgozott termékekben, a vendéglátóipar tálcáin és az iskolai étkezdékben. Mindegyik elfogadhatatlan. Elképzelhetetlen, hogy ezt még engedélyezzük is. Kérem, ne mondják nekünk, hogy a címkézés majd megoldja ezt a problémát, mert sajnos a feldolgozott termékek címkéje nem nyújt semmiféle információt.

Az elmúlt időszak élelmiszerekkel kapcsolatos riadalmainak fényében tehát szükség van arra, hogy a polgárok meg tudjanak bízni az élelmiszer láncban. Következésképpen kategorikusan nemet kell mondanunk a klórral kezelt csirke importjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE).(PL) Elnök úr, még áprilisban küldtem egy írásbeli kérdést a biztos úrnak, amelyben határozottan tiltakoztam az Egyesült Államokból származó, vegyi úton szennyezésmentesített csirke tervezett beengedése ellen az EU piacára. A javaslat szerencsére ellenállást váltott ki a tagállamokból.

Biztos úr, gazdáink és feldolgozóink teljesítik azokat a szabványokat, amelyeket a világon a legszigorúbbak között tartanak számon. Törődnek a környezettel, az állatok jóllétével és a biodiverzitás fenntartásával. Alkalmazkodásuk ezekhez a szabványokhoz növeli a költségeiket és gyengíti a versenyhelyzetüket. Ezért aztán meglep a Bizottság javaslata. Az amerikai csirketenyésztési módszer nem felel meg ezeknek a szabványoknak. Az európai fogyasztók nem akarnak ilyen élelmiszert látni a tányérjukon. Ha törődünk EU-s fogyasztóink biztonságával, akkor nem engedhetjük meg a gyenge minőségű élelmiszerek importját.

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis (ALDE). - Elnök úr, ha elfogadjuk az amerikai csirkék klórozását, akkor hogyan utasíthatjuk el a jövőben az egyéb termékek, például más húsfélék – marha vagy sertés – klóros kezelése iránti igényeket, legyen az akár importált vagy az EU-n belül előállított termék? Mi lesz a tojással, sajttal, zöldségekkel és gyümölcsökkel? Mindazok a feltételek, amelyekről a Biztos úr beszélt, pontosan ugyanúgy érvényesek lennének mindazokra a termékekre, amelyeket az imént említettem.

Mi a helyzet az egyéb antibakteriális anyagok alkalmazásával? Lehet, hogy az amerikaiak később azt fogják kérni, hogy penicillint vagy más antibakteriális anyagot használhassanak az általunk importált csirkéknél.

Akárhogy is, még ha a külső vizsgálatok azt is mutatják, hogy nincsenek mikrobák a csirke felületén, a csirke belsejében esetleg rengeteg mikroba lehet, és nem fogjuk tudni kimutatni őket, mert a külső felület tévesen azt mutatja, hogy a csirke mentes a szalmonellától illetve egyéb mikrobáktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Androula Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is szeretném már az elején leszögezni, hogy méltányolom a tisztelt képviselők véleményét, és szeretném elismételni, hogy komolyan vettük ezt a döntést. Kimerítő megbeszéléseket folytattunk a testületben.

Másodszor, szeretném még egyszer világossá tenni, hogy nem tekintünk el a higiéniai előírásainktól. Amint azt, úgy hiszem, már említettem, az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy ez az AMT anyagokkal végzett fertőtlenítés csak akkor engedélyezhető, ha a higiéniára vonatkozó rendeleteket betartják, bárki legyen is a csirke termelője. Tehát a gazdaságok szintjén alkalmazott megelőző intézkedésekkel együtt a vágóhídakon a levágásra szánt állatok tisztaságát biztosító, a HACCP elvein alapuló higiéniai intézkedéseket és ellenőrző eljárásokat, mindezeket alkalmazni kell.

Elárulom önöknek, hogy amikor az amerikaiak meghallották mindezeket a feltételeket, nemtetszésüknek adtak hangot, de elmondtuk nekik, hogy ezeket a feltételeket semmiképpen nem lehet visszavonni.

A második dolog, amit tisztázni szeretnék az, hogy a javasolt intézkedések nemcsak az amerikai csirkékre vonatkoznának, hanem a mi termelőink számára is engedélyezzük őket, tehát nem teszünk különbséget a külföldi termelők és a saját termelőink között.

Mint már említettem, ez a döntés most már a Tanács kezében van, és a Mezőgazdasági Tanácsnál szerzett tapasztalatom alapján nem tűnik túl valószínűnek, hogy pozitív választ kapunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Egy állásfoglalásra vonatkozó indítványt kaptam (1), amelyet a házszabály 103. cikkének (2) bekezdése szerint terjesztettek elő.

A vitát berekesztem.

A szavazásra 2008. június 19-én, csütörtökön kerül sor.

 
  

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat