Elnök. – A következő napirendi pont a Tanács és a Bizottság nyilatkozata a következő címmel: "A helyzet Kínában a földrengés után és az olimpiai játékok előtt".

  Jean-Pierre Jouyet, hivatalban lévő elnök. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Kína az Európai Unió stratégiai partnere. Politikai és kereskedelmi kapcsolataink különösen erősek; szeretnék rámutatni, hogy az Európai Unió Kína fő kereskedelmi partnere.

Kína nemzetközi aktivitása, például a nagy regionális és globális problémák kezelésében, hatalmas jelentőséggel bír az Európai Unió számára. Az Európai Unió szeretné támogatni a kínai fejlesztést és reformokat nem csak Kína érdekében, hanem az ország mérete miatt az egész bolygó érdekében, és emiatt figyeltük nagy aggodalommal a Szecsuán tartománybeli májusi földrengés következményeit és a katasztrófa mértékét: 70 000 halott volt és 18 000 ember tűnt el. Sajnos valószínű, hogy a végső számok 80 000 ember halálát fogják mutatni. Ezen kívül ötmillió ember veszítette el az otthonát. A földrengés és a hatalmas emberi és anyagi veszteségek miatt Kína több hétre mozgósította az egész államapparátust, és a nemzetközi közösség elismerte Kína gyors és hatásos mentési akcióját.

Az Európai Unió is hamar akcióba lépett a humanitárius segítségnyújtás terén: a közösségi polgári védelmi mechanizmust azonnal, május 13-án aktiválták a tagállamok természetbeni hozzájárulásainak koordinálására. Az Európai Unió és tagállamai összesen 25 millió EUR segélyt nyújtottak a Vöröskereszten keresztül, amihez a Bizottság 2,2 millióval járult hozzá.

Általánosságban úgy érezzük, hogy Kína hatásosan lépett fel a katasztrófaelhárításban, és a nemzetközi közösség segítségével komoly erőfeszítéseket tesz a katasztrófa következményeinek csillapítására. A kínai hatóságok nagyon nyitottak voltak a külföldi segélyre és az eseményekről való tudósításra; ezzel kivívták tiszteletünket.

Más részről azonban, mint tudják, nagy figyelemmel és bizonyos aggodalommal követtük a Tibetben zajló eseményeket, és továbbra is odafigyelünk a régióban zajló eseményekre. A szlovén elnökség által március 17-én tett bejelentés szerint az Európai Unióban nagy aggodalmat keltenek a tibeti nyugtalanságról érkezett beszámolók, és az EU együttérzését fejezi ki az áldozatok családja felé. A nyilatkozat minden felet visszafogottságra intett és arra szólította fel a kínai hatóságokat, hogy tartózkodjanak az erő használatától, a tüntetőket pedig az erőszak mellőzésére kérte.

A kínai hatóságoknak küldött üzeneteinkben párbeszéd indítását kértük a Dalai Lámával a legfontosabb kérdések megvitatására, mint amilyen például a tibeti kultúra, vallás és hagyományok megőrzése. Az információk nyilvánosságra hozását is kértük, illetve azt is, hogy a média, a diplomaták, turisták és az ENSZ ügynökségei is szabadon bejuthassanak Tibetbe. Tibetet júniusban újra megnyitották a turisták előtt.

Örültünk a május 4-én a kínai hatóságok és a Dalai Láma képviselői között létrejött találkozónak; úgy gondoljuk, hogy ez a jó irányba tett lépés, és reményünket fejeztük ki afelől, hogy ez egy újabb konstruktív párbeszéd kezdetét jelenti. A kínai hatóságok és a Dalai Láma képviselői július 1-3 között Pekingben újra találkoztak. Természetesen még túl korai lenne erről a nemrég zajlott egyeztetésről nyilatkozni, de reméljük, hogy mindkét fél konstruktív hozzáállást tanúsít.

A kínai hatóságok megerősítették, hogy a pekingi központi kormányzat és a Dalai Láma képviselője megegyezett abban, hogy fenntartják a kapcsolatot és folytatják a konzultációt; ezen kívül abbéli reményüket fejezték ki, hogy Tibetet a közeljövőben újra meg lehet nyitni az újságírók és mások előtt, amint a közrendet sikerül helyreállítani.

Az olimpiai játékok megnyitóján való részvétellel kapcsolatban minden tagállam maga dönt arról, milyen szinten képviselteti magát. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban rámutassak, hogy Kína több alkalommal is mondta, hogy nagy szeretettel várja az Európai Unió vezetőit.

Az Európai Tanácsbeli kollégáival való egyeztetés után a köztársasági elnök bejelentette, hogy részt fog venni a megnyitón, mint a Francia Köztársaság elnöke és a Tanács hivatalban lévő elnöke.

Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Köszönöm a figyelmüket, ennyit szerettem volna elmondani.

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök úr, meg vagyok róla győződve, hogy az EU és Kína stratégiai kapcsolatai létfontosságúak az Európai Unió számára, és úgy gondolom, hogy Kína számára is, csakúgy, mint a világ többi része számára.

Ez a tavasz az EU és Kína kapcsolatainak nagy próbája volt. A tibeti nyugtalanság nagy európai tiltakozásokhoz vezetett, és az olimpiai láng útját is több európai fővárosban megzavarta. Ezek miatt az események miatt aztán Kínában fellángoltak a nemzeti és Európa-ellenes érzelmek, és az európai érdekek elleni bojkott-kampányok indultak. Emiatt nőtt az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy nő az európai és kínai közvélemény közötti szakadék, és romlik az egymásról alkotott kép.

Szerencsére ezek a jelenségek rövid életűek voltak. A trendek megfordításában két eseménynek volt nagy szerepe. Az egyik a Bizottság április 24-26-i pekingi látogatása volt, amin Barroso elnök úrral együtt vettem részt. A másik a szörnyű szecsuáni földrengés utáni részvét volt májusban.

Vegyük sorra a két eseményt. Először ott volt az áprilisi látogatás, ami a fenntartható fejlődésre és az éghajlatváltozásra koncentrált, de alkalmat adott arra is, hogy az EU hangot adjon aggodalmainak a tibeti helyzettel kapcsolatban, közvetlenül a kínai vezetés felé. Bizonyára emlékeznek arra, hogy amikor március 26-án ebben a Parlamentben beszéltem, akkor a Dalai Láma képviselői és a kínai kormány közötti tárgyalások újrakezdésére szólítottam fel. Az áprilisi egyeztetések során Hu Jintao elnök bejelentette, hogy Kína hamarosan újrakezdi a tárgyalásokat a Dalai Láma képviselőivel. Ez az Európai Unió egyik fő kérése volt.

Pekingi látogatásunknak ez az eredménye bebizonyította, hogy a Bizottság a Kínával való konstruktív kapcsolattartáshoz való konzisztens hozzáállása kézzelfogható eredményekkel jár, és ez a helyes megközelítés.

A másik fordulópont Kína és a világ viszonyában, ahogy a Tanács hivatalban lévő elnöke is említette, a szecsuáni földrengés volt. A földrengés által okozott emberi katasztrófa és szenvedés hatalmas méreteket öltött: a beszámolók szerint 70 000 ember halt meg és 10 millióan kényszerültek elhagyni az otthonukat.

Az áldozatok sorsát az egész világ a szívén viselte. Ami ennél is fontosabb, a kínai kormány gyors és átgondolt módon reagált a földrengésre, több mint 130 000 katonát rendelve a mentésre. A sajtónak szabad hozzáférést adtak a földrengés sújtotta területekhez. Ez a reakció igen jó fényt vetett a mai Kínára.

A Tanács hivatalban lévő elnöke már említette, hogy az Európai Unió mennyi adományt adott, erről tehát nem beszélnék. Hadd vázoljam inkább a jelenlegi helyzetet.

Az év hátralévő részében három esemény fogja alapvetően befolyásolni az EU és Kína kapcsolatát a kínaiak szemszögéből, és azt hiszem, a miénkből is: a pekingi olimpia, a pekingi ASEM-találkozó október 24-25-én, és az EU-Kína csúcs Franciaországban, december 1-én. Ez alatt az idő alatt a kínai vezetés különösen érzékeny lesz a külföldről érkező üzenetekre. Most minden korábbinál fontosabb, hogy elkerüljük a félreértéseket és folytassuk a konstruktív kapcsolattartás politikáját.

A tibeti helyzet ezen hónapok alatt is figyelmünk középpontjában lesz. Ma elmondhatjuk, hogy visszaállt a március 14 előtti helyzet, mivel a kínai kormány és a Dalai Láma képviselői közötti tárgyalások május elején újrakezdődtek, és múlt héten volt egy újabb tárgyalási forduló – azzal egyetértek, hogy ennek eredményeit korai lenne értékelni. Mindkét felet továbbra is arra biztatjuk, hogy folytassák a tárgyalásokat, az eredményekre koncentrálva.

Június 24-én Kína is pozitív lépést tett Tibetnek az külföldi turisták előtti megnyitása felé. Habár a diplomaták és újságírók – ellenőrzés mellett – március óta látogathatták az országot, tovább dolgozunk a külföldi újságírók korlátozások nélküli hozzáférésén.

Az olimpiai játékok remélhetőleg alkalmat adnak arra, hogy Kína és a külvilág kapcsolatai javuljanak. Ebben sok sikert kívánunk Kínának.

Az októberi ASEM találkozó, amin jómagam is részt veszek majd, jó alkalom lesz arra, hogy megerősítsük Kínához fűződő kapcsolatunkat, és megtárgyaljuk a fontos globális kérdéseket.

Összegzésként: remélem, hogy a következő EU-Kína csúcson konkrét eredményeket érünk el több, mindkét fél számára fontos kérdésben is, mint az éghajlatváltozás, az EU-Kína partnerség és együttműködés véglegesítéséről folyó tárgyalások, az emberi jogok és a gazdasági és kereskedelmi kérdések. Ezek a céljaink december elsejéig. Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy az EU-Kína stratégiai partnerség folyamatosan fejlődjön, figyelembe véve meglévő aggályainkat is.

  Georg Jarzembowski, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Köszöntöm az elnök urat, a Tanács hivatalban lévő elnökét és a biztos urat! Képviselőcsoportom először a Kínában történt természeti katasztrófáról és a tibeti helyzetről szóló, idén május 22-én az Európai Parlament nagy többsége által elfogadott állásfoglalásról szeretne szólni.

A PPE-DE képviselőcsoport örömmel látja a kínai kormány elkötelezettségét a földrengés sújtotta területek újjáépítése mellett. Ugyanakkor azonban azt is várjuk a kínai kormánytól, hogy biztosítsa, hogy az új házak és egyéb épületek földrengésbiztosak legyenek, hiszen nem szabad elfelejtenünk azt a szomorú tényt, hogy sok iskola összeomlásához szerkezeti hiányosságok vezettek, és emiatt sok diák veszítette életét. Elvárjuk, hogy ezt az ügyet kivizsgálják és a megtörténjenek a megfelelő felelősségre vonások.

A PPE-DE képviselőcsoport mély aggodalommal látja, hogy a kínai kormány még nem élt azzal a lehetőséggel, amit az olimpia szervezése jelent, és nem javította Kínában az emberi jogok általános helyzetét. Épp ellenkezőleg, a kínai polgárok megfélemlítése és a média munkájának korlátozása az olimpia előtti időszakban még erősebb lett.

Ezért felszólítjuk a kínai kormányt, hogy még az olimpia előtt vezesse be az általános emberi jogok tiszteletét, különös tekintettel a sajtószabadságra, és azt a játékok után is tartsa fenn.

(Taps)

Végül, a PPE-DE képviselőcsoport felszólítja a kínai kormányt, hogy mutasson jóindulatot a Dalai Lámával most zajló tárgyalások során, és biztosítsa azok pozitív kimenetelét, amihez Tibet kulturális autonómiájának megadása is szükséges. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha a kínai kormány ezeket a tárgyalásokat arra használná fel, hogy az olimpiai játékokig fenntartsa jó hírét, majd megszakítaná őket.

Olyan kimenetelt várunk, ami megadja Tibet kulturális autonómiáját és megvédi az emberi jogokat.

(Taps)

  Libor Rouček, a PSE képviselőcsoport nevében. – (CS) Hölgyeim és uraim, először is szeretném elmondani, mennyire csodálom a kínai hatóságoknak a pusztító szecsuáni földrengés után mutatott viselkedését. Üdvözlöm azt a tényt, hogy Kína azonnal megnyitotta határait a külföldi segély előtt, és a PSE képviselőcsoport nevében ígérem, hogy továbbra is mindent megteszünk azért, hogy az európai segély gyorsan megérkezzen rendeltetési helyére. Tibet kapcsán biztatónak tartom a kapcsolat újbóli felvételét és a kínai hatóságok és a Dalai Láma küldöttei között lezajlott két tárgyalási fordulót. Úgy gondolom, ez egy jó kezdet, tekintetbe véve, hogy mi történt márciusban, és azt hiszem, ezek a kapcsolatok és tárgyalások addig fognak folytatódni, amíg nem sikerül mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. Kína nemrég úja megnyitotta Tibetet a külföldi látogatók előtt, és a New York Times szerint a márciusi demonstrációk során letartóztatott több mint 1 000 tibetit mostanra szabadon engedték. Arra azonban felszólítom a kínai hatóságokat, hogy a továbbra is letartóztatásban lévők családjának legalább adjanak információt szeretteik hollétéről. Az olimpiai játékokról: mind Kínának, mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak sikeres olimpiát kívánok, mert meg vagyok róla győződve, hogy a játékok a rendezés sikere esetén hozzájárulhatnak az emberi jogok helyzetének javulásához Kínában.

  Marco Cappato, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, itt senki nem kérdőjelezné meg a kínai kormánnyal fenntartott mindenféle viszony fontosságát, és a földrengés utáni szolidaritást sem. A Tanács hivatalban lévő elnökének egy kijelentése azonban igencsak problémás. A kijelentésnek az égvilágon semmit nem tartalmaz arról, hogy az EU-nak milyen szerepet kell játszania a Kínán belül, Tibetben és máshol élők politikai- és polgárjogainak támogatásában.

(Taps)

Erről szeretnék mondani néhány szót, mert különben, ha csak afelőli örömünket fejezzük ki, hogy a külföldi látogatók újra bemehetnek Tibetbe, és nem szólunk az ítéletekről, a nyilvános tárgyalásokról, Lhásza militarizációjáról az olimpiai láng elhaladásakor, a szabadságjogok hiányáról, a továbbra is zajló kínzásokról, azzal elég egyoldalú képet festünk a helyzetről. Ezt az egyoldalú megközelítést könnyen naivnak, idealistának és haszontalannak találhatják; vannak ugyanis olyanok, akik a komoly dolgokkal foglalkoznak, a Kínához fűződő kapcsolataikkal, és vannak olyanok – mi – akik naiv és összefüggéstelen álláspontot foglalnak el.

Ez az iménti felszólalásának egyenlege: nem említette az ujgurokat, mert nincs nemzetközileg ismert vezetőjük, aki az erőszakmentességet támogatná, mint a Dalai Láma, és úgy gondolom, hogy ez komoly kérdés Kínával kapcsolatban. Európa tehát azt mondja "az államfők maguk döntenek arról, hogy elmennek-e, és mi, franciák a partnereinkkel való egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy az Európai Unió soros elnökeként elmegyünk." Milyen elnökség ez? Milyen Európai Unió ez? Ez a nemzetek Európája, és Kína joggal gondolhatja, hogy a nemzetek Európája képtelen olyan politikát választani, amivel rávehetné Kínát, hogy bármit is tegyen a kínaiak és mások emberi jogainak betartatásáért.

(Taps)

  Elnök. – Nagyon nehéz felszólítani a beszélőt, hogy hagyja félbe mondanivalóját, mikor épp a közepén tart, de kérem, hogy próbálják betartani a felszólalások idejét.

  Hanna Foltyn-Kubicka, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, újra szeretném felhívni a figyelmet a tibeti politikai helyzet menthetetlen tragikusságára. Az olimpiai játékok közeledtével a Kínai Népköztársaság hatóságai felerősítik a Tibettel kapcsolatos politikáikat. Most már rendszeresen küldik be a hadsereget a tibeti kolostorokba azzal az ürüggyel, hogy fegyvereket és terroristákat keresnek. Ennek eredménye az ott összegyűjtött műalkotások elkobzása és a vallási tárgyak elpusztítása. A független kutatóintézetek és emberi jogi szervezetek információi szerint a legutóbbi ilyen esemény a Tsendrok kolostorban történt, Amdo Maima tartományban. A játékok kevesebb, mint egy hónap múlva kezdődnek. Minden eltelő nappal egyértelműbb, hogy az a remény, hogy az olimpia miatt majd megváltozik a kínai belpolitika, alaptalan volt. Azt azonban remélem, hogy Európa érdeklődése az üggyel kapcsolatban nem alszik majd ki az olimpiai lánggal együtt.

  Daniel Cohn-Bendit, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, hivatalban lévő elnök úr, gratulálok ahhoz, hogy a képmutatást, a hazudozást és az álszentséget olimpiai sport szintjére emelték! Ami sok az sok! Úgy viselkednek, ahogy sok kormány éveken át tette a szovjet kommunista egyeduralom idején. Mindig ugyanaz a sztori, mindig ugyanazt mondják.

A tárgyalások állásáról beszélnek. Ha megkérdeznék a tibetieket, hogy hogy zajlottak a tárgyalások, megmondanák, hogy folyamatos megaláztatásokban és zsarolásokban volt részük, mint ahogy Brezsnyev is bánt Dubčekkel: "ha egy lépést is tesztek, lelövünk mindenkit." Ez hangzott el a tárgyalások alatt, és most a Francia Köztársaság elnöke, a hivatalban lévő elnök azt mondja, "Szép munka volt, Kína. Megmutatták, hogyan kell ezt csinálni." Túlzó a kínai reakció, ahogy Sarkozy elnök reakciója is túlzó volt, amikor eldöntötte, hogy "kitakarítja" a külvárosokat.

Ez az igazság, és ezek után azt mondják, ez itt az értékek Európája. Mégis milyen alapon? Most, hogy mindenki jelen van – és ez a Parlament fekete szerdája – szeretnék gratulálni a szocialista képviselőcsoport és a PPE képviselőcsoport elnökének is. Mit is mondtak? Mit mondtak ma itt? Mindenki azt mondja, hogy majd az olimpiai játékok miatt minden jobb lesz.

Hát ezt mondogattuk 2001-ben is. 2001 óta semmi nem történt, a dolgok csak romlanak. Szóval mit mondanak nekünk? Hogy majd négy hét múlva minden megváltozik? Mitől? A kínaiak akarata érvényesül. A Kínai Kommunista Párt akarata érvényesül. Minél keményebbek, annál inkább térden csúszunk előttük, és annál nagyobb az ő győzelmük.

Mitől fog ez megváltozni? Az olimpiai játékok alatt minden az ő irányításuk alatt lesz. Ők irányítják majd a rádióállomásokat, a televízióhálózatokat, de Sarkozy elnököt nem, ez igaz. Meghívják majd egy jó kis evőpálcikás ebédre. Kellemes lesz. Majd jól megölelgetik, nagy lesz a szeretet. Aztán Sarkozy majd benyújtja a számlát: "három atomerőmű és 36 gyorsvonat lesz", meg isten tudja még, mi. Visszataszító. Alantas az egész, és úgy gondolom, hogy ha Európa nem kap észbe, ha továbbra is ezt a képet adjuk magunkról, a kereskedő Európáét, ami képtelen a legalapvetőbb jogok védelmére otthon vagy bárhol a világon, akkor kár is itt Európát építgetni, és ezt meg kellene mondani a Tanács hivatalban lévő elnökének is.

(Hangos taps)

  Jiří Maštálka, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Köszönöm, elnök úr. Mindig könnyebb a más szemében a szálkát meglátni, mint sajátunkban a gerendát. Először is szeretném elmondani, hogy mélyen együtt érzek a katasztrófa áldozataival és Rouček úrhoz hasonlóan csodálattal tölt el a kínai kormány fellépése az áldozatok megsegítése érdekében. Szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak is, amiért szokatlanul gyorsan nyújtott pénzügyi segélyt, és abban biztos vagyok, hogy sok segély érkezik még Kínába. Úgy gondolom, hogy a Ház többsége nevében mondhatom, hogy azt szeretném, ha az olimpiai játékok biztonságban és a fair play szellemében zajlanának le, és ezt nem csak a stadionokon belülre értem. Természetesen tiszteletben kell tartanunk a kínai történelem és kultúra jellegzetességeit. De ez a két esemény jó alkalom arra, hogy még intenzívebb párbeszédet folytassunk és kézzelfogható eredményeket érjünk el a Kínai Népköztársasággal való tárgyalások alatt az ökológia és az emberi jogok terén is.

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) június 18-án, szerda délután találkozóm volt három tiszteletre méltó, békés kínai állampolgárral egy pekingi hotelben. Egy órával a találkozó időpontja előtt tudtam meg, hogy kettőjüket bevitték a kínai biztonsági szolgálat emberei, a harmadikat pedig hivatalosan figyelmeztették, hogy ne beszéljen velem. A két őrizetbe vettet kb. 31 óra múltán engedték szabadon. A hivatalos változat szerint nem is engedték őket szabadon, mert hogy hivatalosan soha nem is tartóztatták le őket, csak "elbeszélgettek velük".

Akárhogy is van, a kínai hatóságok egyértelműen meg akarták akadályozni, hogy az Európai Parlament képviselője bármiféle személyes kapcsolatba kerüljön ezzel a három kínai állampolgárral. De teljesen megértem visszataszító viselkedésüket. Peking aligha számíthat arra, hogy a virágzó protestáns egyházak három vezetője majd jó propagandát csinál az olimpiának. A nagy sportesemény előtt a hivatalosan be nem jegyzett protestáns egyházak tagjait hihetetlenül kemény vallási üldözésnek teszik ki.

Kína haladó szellemű vezetői – nem túl meglepő módon – igyekeznek ennek az elnyomásnak a részleteit titokban tartani. Végül is nem nagyon lehet azzal dicsekedni, hogy az egyik pekingi informálisan működő egyház papját kényszermunkára ítélték. Három éven át napi tíz-tizenkét órán át kellett a közelgő olimpiára focilabdákat készítenie. Ez zajlik Kínában!

És mit tartsunk azokról a kínai tisztviselőkről, akiknek utasítására letartóztatták azokat a vallásos embereket, akik önként, felebaráti szeretetből gyakorlati segítséget nyújtottak a szecsuáni földrengés áldozatainak? Az már tényleg túlment minden határon. Elnök úr, szerintem Kína már most, jóval az olimpiai játékok kezdete előtt kioltotta az olimpiai lángot az alapvető jogok sárba tiprásával!

  Edward McMillan-Scott (PPE-DE). – Elnök úr, először is szeretném kifejezni részvétemet a földrengés áldozatainak családjának, és hangot adni együttérzésemnek a földrengés kárvallottaival.

Ha szabad, akkor reagálnék Jouyet úr Sarkozy elnök úr elleni szavaira, aki holnap ide fog jönni, és részt vesz majd az olimpiai játékok nyitóünnepségén.

Szeretnék emlékeztetni az egyik mai helyi lap, a Les Derničres Nouvelles d’Alsace vezércikkére, aminek címe: ‘L’Europe a capitulé’ – Európa kapitulált. Nem elég, hogy Sarkozy elnök el fog menni az olimpiára, de június 16-án felfüggesztették egy, Kínába a francia hatóságok engedélyével az Eutelsaton keresztül műsorokat sugárzó csatorna működését. Ilyen történt már korábban is. Ezúttal kérem a francia kormányt, hogy engedélyezze az NDTV számára a sugárzás újraindítását.

Ma beadok az ENSZ kínzásokkal és vallási szabadsággal foglalkozó megbízottainak egy dossziét azoknak az embereknek az eseteiről, akikkel két évvel ezelőtt Pekingben találkoztam. Cao Dong urat még mindig kínozzák egy börtönben Északkelet-Kínában. Niu Jinpinget 2008. április 20-án tartóztatták le, ő is kínzások áldozata most is. Feleségét, Zhang Lianyinget sokszor megkínozták és négyszer bebörtönözték. A weboldalamra felteszem annak az 50-féle kínzásnak a listáját, aminek kitették. Gao Zhisheng, egy keresztény emberi jogi ügyvéd ismerősöm szintén nagyon durva bánásmódban részesült idén, és jelenleg is házi őrizetben van. Hu Jiát letartóztatták, miután tanúskodott az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága előtt

Ez egy önkényes, brutális és paranoid rezsim. Távol kell tartani a politikát a sporttól, Sarkozy urat meg Pekingtől.

(Taps)

  Robert Evans (PSE). – Elnök úr, mikor hét évvel ezelőtt Kína kapta az olimpia rendezési jogát, mint sokaknak, nekem is komoly fenntartásaim voltak. De a játékok odaítélése előtt a hatóságok sorozatosan biztosítottak minket, hogy a kisebbségek jogait tiszteletben tartják majd, hogy vége lesz a kínzásoknak és a visszaéléseknek, és a bőségesen dokumentált emberi jogsértések ellen tenni fognak.

Ma jól tudjuk, hogy az aggodalmaink megalapozottak voltak, és talán azóta még romlott is a helyzet. Mások beszéltek már a jogsértésekről. Cappato úr ékesszólóan beszélt a tibeti helyzetről, Cohn-Bendit úr és mások hasonlóképpen, más ügyekről is. Tudjuk, milyen igazságtalanságok történnek. Kínában több embert végeznek ki évente, mint a világ összes többi országában együttvéve. Továbbra is úgy gondolom, hogy Európa szégyene lesz, ha jövő hónapban Sarkozy elnök úr és egy sor EU-s állam- és kormányfő meg herceg ráz kezet a kínai vezetőkkel, ezzel elismerve őket, amit egyáltalán nem érdemelnek meg. Ez zöld jelzést adna, hogy tovább csinálhatják, amit eddig. Az olimpiai játékoknak az olimpiai eszméről kellene szólnia, és ami ma Kínában zajlik, az távolabb már nem is állhatna az olimpiai eszmétől.

  Dirk Sterckx (ALDE). - (NL) A kínai kapcsolatokért felelős delegáció tagjaként egyetértek a biztossal abban, hogy Kínához stratégiai szálak fűznek minket, és ezek mindkét fél számára fontosak. Természetesen a gazdasági kapcsolat a cél, de ugyanakkor több is annál. Ezt nem szabad elfelejtenünk.

Két másik dolgot is fontosnak tartok: az egyéni emberi jogokat és a szólásszabadságot. Ezek olyan kérdések, amiket mindig szóba hozunk, amikor a delegációval vagy annak tagjaival, kínai kollégáinkkal kerülünk kapcsolatba. Nem értünk egyet, de megvitatjuk ezeket a kérdéseket és igyekszünk ötleteket és érveket cserélni. Sokszor nehéz munka ez, de olyasmi, amivel a Parlamentnek sosem szabad felhagynia.

Elértünk valamilyen haladást? Talán túl keveset és túl lassan, de úgy gondolom, igen. Arra kérném az Európai Parlamentet, hogy ne felejtse el, hogy fenn kell tartanunk a kapcsolatot a kínaiakkal és továbbra is fel kell vetnünk ezeket a kérdéseket, akármilyen nehéz, fárasztó és frusztráló is néha. Úgy gondolom, ez az egyetlen előre vezető út. A kínaiak sorsa nem itt, ebben a teremben dől el, hanem Kínában, maguk a kínaiak döntenek róla. Őket kell meggyőznünk, nem egymást.

  Thomas Mann (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, a május 12-i kínai földrengés áldozataival az egész világ együttérez. Komoly mennyiségű nemzetközi segély áramlott az országba, de a határokon belül különbségeket tettek: az antiszeparatista intézkedések kéz a kézben jártak a katasztrófaelhárítási erőfeszítésekkel. Teljesen irreleváns, hogy az emberek a többség vagy a kisebbség tagjai – a segélyre mindannyiuknak szüksége van. Nem kéne arról beszélni, hogy ünnepeljük, értékeljük a különbségeket; ez nem egy hasznos gondolat. Kína jól tenné, ha végre megnyílna. Ebbe beleértem a külföldi megfigyelők és újságírók beengedését az ország minden részébe. Az NTDTV, az egyetlen nem cenzúrázott kínai televízió adásának újrakezdését azonnal engedélyezni kell.

Sok állam- és kormányfő még nem fogadta meg az Európai Parlament javaslatát, hogy tartózkodjanak az olimpiai játékok megnyitóünnepségén való részvételtől. Támogatjuk Angela Merkel, Gordon Brown és saját elnökünk, Hans-Gert Pöttering álláspontját, akik más közszereplőkkel együtt úgy döntöttek, augusztus 8-án nem lesznek ott Pekingben. A francia elnök, Nicholas Sarkozy azt mondta, álláspontját a kínaiak és a Dalai Láma képviselői közti tárgyalások kimenetelétől teszi függővé. A tárgyalások eredménytelenek maradtak és fognak is maradni; tehát Párizsban kell maradnia.

(Taps)

Hadd emlékeztessem önöket a tibetiek sorsára. Több mint 200 halott volt a március 14-i tiltakozások után, és 5 000 tibetit börtönöztek be, legtöbbjüket tárgyalás nélkül. Több ezren szenvedtek sérüléseket a hazafias átnevelés során alkalmazott fizikai erőszak során. Elnök úr, ezt emlékeztetőül szánom azoknak, akik most is azt tervezik, hogy elmennek Pekingbe.

(Taps a Verts/ALE képviselőcsoport részéről)

  Alexandra Dobolyi (PSE). - (HU) Köszönöm a szót, elnök úr! Az olimpia megrendezése minden szempontból kihívás, de egy rendkívüli alkalom is a kínai állampolgárok részére, hogy megmutassák a világnak, megértették az olimpia egyetemes értékeit és szellemét. „Egy világ, egy álom”: a pekingi olimpiai játékok szlogenje teljes mértékben hangsúlyozza és hűen képviseli a játékok alapelveit. Bízom benne, hogy az olimpia egy kiváló alkalmat biztosít arra, hogy elmélyítsük, illetve kiterjesszük együttműködésünket, párbeszédünket Kínával számos területen.

Nem szabad azonban elfelejteni a májusi földrengést, azt a pusztítást, mely több tízezer halottat hátrahagyva milliókat tett földönfutóvá. A nehéz időkben támogatásunkról kell biztosítani az országot, de mindig emlékeztetni kell a vezetést a demokratikus reformok fontosságára, és számos területen építő kritikát kell gyakorolni.

Egyike vagyok azoknak, akik hisznek abban, hogy az Európai Uniónak egy eredményorientált emberjogi párbeszédet kell folytatnia Kínával, de el kell, hogy fogadjuk, hogy az eredmények csak lépésről-lépésre valósulhatnak meg. És igen, az eredmények jönnek: csak néhány napja, hogy újra közvetlen légi összeköttetés van Kína és Tajvan között több évtizedes szünet után. A tárgyalások a dalai lámával ismét megkezdődtek. Itt is eredményorientált, pragmatikus, a tibeti és a kínai értékeket figyelembe vevő, jövőbe mutató párbeszédben vagyunk érdekeltek. Köszönöm szépen.

  Cornelis Visser (PPE-DE). - (NL) Elnök úr, az olimpiai játékok 2008 nyolcadik havának nyolcadik napján kezdődnek. A nyolc a kínai kultúrában szerencsés szám; a jó szerencséhez és a gazdagsághoz társítják. Remélem, ez a dátum szerencsés lesz a kínai nép számára. Gazdaságilag Kína nagyon jól teljesít. Ahogy Teng Hsziao-ping mondta, "Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, ha megfogja az egeret." Megnyitotta az országot a külföldi kapitalista befektetések előtt. Apránként a kínai gazdaság liberalizálódik. Kína most már a gazdasági fejlődés komoly partnere. Boldogan rögzíti a valutáját a dollárhoz és az euróhoz, és más valutákhoz is. Kína konstruktív szerepet játszik a világgazdaságban.

Az emberi jogok helyzete sajnos már korántsem ilyen rózsás, különösen nem a kínai lakosság számára. Csalódottá tesz, hogy egy olyan ünnepi alkalomkor, mint az olimpiai játékok, korlátozzák egy nyugati csatorna kínai nyelvű műholdas televíziós sugárzását. Remélem, hogy a kínai hatóságok a játékok nyújtotta alkalmat arra használják majd, hogy megmutassák népüknek, hogy a szabályok nem csak a sportban érvényesek, hanem mindenekfölött a hatalmon levőkre is, akiknek tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és a szólásszabadságot.

  Bogdan Golik (PSE). - (PL) Elnök úr, 2008. május 12-én 69 000 ember halt meg a földrengésben, több mint 18 000 ember eltűnt, és 37 000-en megsebesültek. Ez az esemény nem csak Kínát, hanem az egész világot megrázta. Valószínűleg én vagyok itt az egyetlen, aki akkor Kínában volt: éppen Pekingben és Shanghaiban jártam, és láttam az ottaniak szolidaritását, azt, hogy a kínaiak mennyire együtt éreznek az áldozatokkal.

Szeretném megragadni ezt az alkalmat, és elmondani, mennyire csodálom a mentőcsapatok több ezer tagját és az egész világról érkezett önkénteseket, akik Tajvanról, Japánból, Ausztráliából és persze Kínából érkeztek a helyszínre, és akik szolidaritása és elkötelezettsége különleges elismerést érdemel. Az Európai Unió tetteit is el kell ismerni. A kínai kormány a helyi hatóságok támogatásával 10 milliárd eurót juttatott a katasztrófa áldozatainak. Peking összesen 5 milliárd eurónyi külföldi támogatást kapott. Az összegek legnagyobb része a kínai diaszpórától érkezett a világ különböző részeiből.

Úgy gondolom, hogy a konkrét humanitárius segítségnyújtás hasznosabb, és a párbeszéd sikeresebb, mint a szlogenek, a bojkott-felhívások és a tiltakozások.

  Nirj Deva (PPE-DE). – Elnök úr, ennek a parlamentnek az államférfiak házának kellene lennie, és sajnos ma nem tűnik annak.

Az, hogy tízmillió hajléktalan van, hatalmas katasztrófa – a világon a legnagyobb. A kínai kormány most törődött az emberekkel, és valódi vezetőként működött egy igen sűrűn lakott területen, ahol egyébként egymillió tibeti is él. Burmával ellentétben, ahol az ország vezetőit nem érdekelte és továbbra sem érdekli, hogy mi történik, a kínai kormánynak láthatóan fontos a polgárai sorsa. Ez mindenkinek egyértelmű, aki látta a mentési erőfeszítéseket.

Kínában ez emberi jogokról nem dönthetnek más, külföldi országok, hatalmak vagy szervezetek. Ezt csak maga az 1,3 milliárdos kínai lakosság oldhatja meg. Jól tudjuk, hogy ez a lakosság ki tud állni az érdekeiért, hajlandó demonstrálni is, és éreztetni, ha valami nincs jól.

A kínai emberi jogi helyzet javul és tovább javítható. A Parlament és a kollégáim kiabálása viszont nem fog ebben segíteni. Mint mindig, most is elhitetjük magunkkal, hogy fontosabbak vagyunk, mint amilyenek valójában vagyunk. A kínai emberek, miután kiemelkednek a szegénységből nagyobb demokráciát fognak követelni. Négyszázmillió ember emelkedett ki a szegénységből – ez nem akármilyen teljesítmény. De a kínai emberek félnek. Ha hátat fordítunk nekik, ahogy az olimpiai láng kapcsán tettük, azzal feldühítjük – nem a kínai kormányt, hanem a kínai népet. Ez fontos különbség, amit mindannyiunknak meg kell értenie.

  Marianne Mikko (PSE). - (ET) Tisztelt kollégák! Az olimpiai mozgalom a történelem során mindig a világ jobbításán fáradozott. A Pekingben rendezendő nagyszerű esemény segített felhívni a világ figyelmét Tibetre és az emberi jogokra. A Peking és a Dalai Láma közötti párbeszédnek mindenképpen folytatódnia kell. Akkor, amikor megadta Kínának ezen világméretű sportesemény rendezési jogát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nagyon egyértelműen feltételként szabta, hogy Kínának 2008-ra tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem történt meg.

Az olimpia sosem csak a sportról szólt. Az Olimpiai Charta nagyban hasonlít az EU hasonló dokumentumára – a polgárok alapvető jogaira és az emberi jogokra gondolok, ahol határozottak a szabályok. A Charta kimondja, hogy a rendező országnak tisztelnie kell az emberi méltóságot és nem nyomhatja el az embereket nemzetiségük vagy vallásos hitük miatt. Ezért aztán osztom azt a véleményt, hogy Sarkozy helye a megnyitó alatt Párizsban van a TV előtt, nem a pekingi olimpiai stadionban.

  David Hammerstein (Verts/ALE). - (ES) Tisztelt Elnök úr! A kínai olimpia egyvalamit megmutatott: ha az ember rendszeresen sárba akarja tiporni az emberi jogokat, akkor jobb, ha jó nagy és gazdaságilag erős ország vezetője, nem mondjuk zimbabwei vagy kubai. Vagy akár burmai. Olyan országok megtehetik ezt, ahol több száz nyugati cégnek van bázisa, ahol több millióan dolgoznak a rabszolgaságtól nem messze álló helyzetben. A grandiózus és agresszív országok előtt Európa meghunyászkodik.

  José Ribeiro e Castro (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, hadd fejezzem ki együttérzésemet a földrengés áldozatainak rokonai felé. Őszintén elszomorít az eset. De vannak olyan kérdések, amiket mindenképpen meg kell vitatnunk, és ezt különösen a Tanácsnak mondom, mert emlékszem, mit mondott Sarkozy elnök úr pár hónapja, a tibeti incidensek idején.

Az imént hallott javaslat a sportból rossz politikai eszközt csinálna, a politikából meg nevetséges sportot, és ez elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy Sarkozy elnök úr az Európai Uniót fogja képviselni Pekingben, és még csak meg sem látogatja az ottani politikai foglyokat. Szégyen lenne, ha vezetőink elmennének Pekingbe és egy szót sem mondanának az ottani valós helyzet kegyetlenségéről. Szégyen lenne, és ezek a vezetők nem jelenhetnének meg többé az európai intézmények előtt méltóságuk elvesztése nélkül. Erre a kérdésre szeptemberben mindenképpen vissza kell térnünk.

  Manolis Mavrommatis (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, csupán egy hónappal a pekingi olimpiai játékok előtt Kína tragikus földrengést élt át. Sajnos egy több ezer áldozattal járó és sok ezer ember otthonát elpusztító földrengés kellett ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya rájöjjön, hogy a segítséget ajánló nemzetek szolidaritása milyen fontos.

De ez legalább arra kényszerítette Kínát, hogy megnyissa határait, ezzel beengedve a média és a humanitárius segélyszervezetek képviselőit olyan régiókba is, ahova korábban alig juthattak el látogatók.

A kínai földrengés után enyhülés következett be, ami miatt most az egész világ a népek békés együttélésével foglalkozik. Az olimpiai zászló és a szent láng jó szimbóluma annak, hogy sok minden elválaszt minket, de vannak dolgok, amik összekötnek.

  Eva Lichtenberger (Verts/ALE). - (DE) Elnök úr, amikor Sarkozy elnök úr a tibeti nyugtalanság után felszólalt, nagyon csodáltam Franciaországot, az emberi jogok védelmezőjét. Azóta a helyzet sokat romlott, a letartóztatottak száma rekordokat döntött.

A tibeti helyzet soha nem volt még ilyen feszült. A média cenzúrája soha nem volt még olyan szigorú, mint most. Véleményem szerint az elnök úr reakciója arcul csapása azoknak, akik az emberi jogokért kampányolnak. Ezzel meghiúsítjuk mindazoknak a reményeit, akik Kínában az általunk gyakorolt nyomás segítségével próbálnak demokráciát bevezetni.

  Colm Burke (PPE-DE). – Elnök úr, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal az indoklással adta Kínának a 2008 évi olimpia rendezési jogát, hogy az majd segít javítani az ország emberi jogi helyzetén.

De a kínai hatóságok nem hallgattak a nemzetközi felszólításokra, hogy a 2008. március 14-i tibeti zavargások után szüntessék be az erőszakos fellépést. A tiltakozások résztvevőit még mindig követik, elfogják és önkényeses letartóztatják, családjaik pedig semmilyen tájékoztatást nem kapnak arról, hogy hogy vannak, pedig ezt a kínai törvények előírják.

Felszólítom Kínát, hogy tartsa be vállalt kötelezettségeit az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén. Ez volt a NOB-bal kötött alku tárgya, amikor Kína megkapta az olimpiát.

Ez most egyedi, történelmi lehetőség Kína számára, hogy demonstrálja, kész javítani emberi jogi gyakorlatán, de úgy látom, ezt nem teszi meg.

  Ana Maria Gomes (PSE). – Elnök úr, támogatom azt, hogy az olimpiai játékok megrendezésére Pekingben kerüljön sor, de arra kérem az európai kormányokat és intézményeket, hogy követeljék, hogy Kína tartsa be emberi jogi vállalásait, nevezetesen azokat, amiket a játékok megrendezésének feltételeként tett.

Ehhez az kell, hogy az európai képviselők, akik kimennek az olimpiai játékokra – vagy éppen nem mennek el – ezt a lehetőséget felhasználják arra, hogy felhívják a figyelmet a kínai emberi jogokra. Ez nagyon komoly dolog. Sokan vannak börtönben, köztük Hu Jia, akit azután börtönöztek be, hogy videokonferencia keretében beszélt az Európai Parlament képviselőivel. Nem fogadhatjuk el, hogy ezek az emberek továbbra is börtönben legyenek, a kínai hatóságoktól származó bármiféle indoklás nélkül.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, sok ország és vezetői – köztük az európaiak is – nagyon igyekeznek jó viszonyt ápolni Kínával, hogy jövedelmező szerződéseket vagy gazdasági megállapodásokat szerezzenek, és kevés figyelmet szentelnek annak, hogy az ország nem demokratikus és nem hajlandó tiszteletben tartani az emberi jogokat. A világ közvéleményének, a világ vezetőinek és a globális intézményeknek együtt kell dolgozniuk és többféle módon nyomást kell gyakorolniuk a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia védelmében. Ha megosztottak vagyunk, akkor nem tudunk együtt cselekedni és nem sok hatást érünk el. Az olimpia jó alkalom az ilyesmire. A nemzetközi közösség dolga az, hogy segítsen a tragikus földrengés miatt szenvedő lakosságnak.

  Jean-Pierre Jouyet, hivatalban lévő elnök. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is, nem az Európai Unió döntött úgy 2001-ben, hogy az olimpiai játékok rendezésének jogát Peking kapja, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

Másodszor, ahogy önök is mondták, az olimpiai eszme most is él, de nem a politikáról szól, hanem a sportról. Ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyton hangoztatja.

Harmadszor, nem tudom, hogy a kínai emberi jogokért úgy lehet-e a legjobban harcolni, és egyben úgy lehet-e komoly párbeszédet folytatni a kérdésről, hogy azt mondjuk "Nem megyek el, majd megnézem a megnyitót tévén" mint ahogy egy képviselőtársam az imént mondta. Nem hiszem, hogy a probléma erről szólna. Azt is szeretném megjegyezni, hogy több, különböző kötődésű képviselő nyilatkozott ma itt arról, hogy milyen párbeszédet folytassunk a kínai hatóságokkal.

Akármik is a jelenlegi nehézségek, továbbra is igyekezni kell építeni az EU-Kína kapcsolatokat. Csak egy erős EU alakíthat ki nyílt egyeztetést – és ez az, amit mindannyian szeretnénk – minden kérdésről, még a legnehezebbekről is; az Európai Unió nem várta meg a tibeti eseményeket és már korábban ilyen párbeszédet kezdeményezett. Egyre több bilaterális és globális kérdésről szeretnénk párbeszédet kezdeni Kínával; nem kizárólag gazdasági jellegű kérdésekről – ezt mondani súlyos félreértelmezése lenne a helyzetnek. Ezt Ferrero-Waldner asszony is elmondta. Átfogó párbeszéd re van szükség, mert Kínának fontos szerepe van a nemzetközi közösségben, és mindent meg kell tennünk – az olimpiai játékok felhasználásával is – hogy Kína jobban integrálódjon a nemzetközi közösségbe.

Ezen kívül szeretnék rámutatni, hogy stratégiai egyeztetéseket kell folytatni Kínával, különösen a közeledő, a francia elnökség alatt tartandó csúcson. Nem a francia elnökség választotta ki a találkozó időpontját. Ez a csúcs 2008 második felében zajlik majd. Nekünk kell biztosítanunk, hogy az előkészületek a lehető legjobb körülmények között történhessenek meg, és ez a csúcstalálkozó jó alkalom lehet arra, hogy Kína és az Európai Unió partnersége megoldjon bizonyos kérdéseket, különösen az éghajlatváltozáshoz és a környezetvédelmi és szociális intézkedésekhez kötődő kérdéseket, ahogyan azt sokan említették.

Kína elszántságához, hogy fontosabb szerepet játsszon a nemzetközi porondon, új, az emberi jogokra, a szociális szférára és a környezetvédelemre vonatkozó kötelezettségvállalásoknak kell társulnia. Ezt tudjuk, és készek vagyunk ezért tenni is. Az Európai Unió vitán felül a legjobb partner ahhoz, hogy Kínát erre az útra terelje.

Ebben a tekintetben, miután tárgyalt kollégáival és megszerezte támogatásukat, az Európai Unió elnökeként Sarkozy elnök úr feladata az Európai Unió és Kína párbeszédét irányítani. Ha Kína nagyobb szerepet akar játszani a világban, akkor az ehhez kötődő felelősségeket is vállalnia kell. Sok hasonlatot hallottunk, például Cohn-Bendit úrtól. Felfigyeltem a Szovjetunió és Brezsnyev említésére. Tényleg két szemben álló tömb összeütközését akarjuk? Nem vezetett bizonyos eredményre a párbeszéd? Kulcsszerepet játszottunk az előrelépések elérésében, és a párbeszéd és a demokratikus fejlődés az értékeink érvényesítésének útja, mint mindig. Kemény vitát kell folytatni Kínával, amiben nincsenek tabuk, és arra kell biztatnunk, hogy tegyen vállalásokat minden területen, a politikában, az emberi jogokban és a szociális területen is.

Több képviselő említette a halálbüntetést. Ezt is meg kell vitatnunk Kínával, de az összes többi országgal is, és remélem, hogy azok a konzervatív képviselők, akik ma a halálbüntetést emlegették, majd ezt meg is teszik. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy vannak más országok is, ahol a halálbüntetés érvényben van, és amelyek kapcsolatban állnak az Európai Unióval; de mindenesetre erre a párbeszédre szükség van. Óvatosnak kell lennünk; teljes mértékben egyetértek azzal, amit a Bizottság a Tanácsról mondott, hogy nem szabad felkorbácsolni a kínai nacionalista érzelmeket éppen akkor, amikor Kína egy, az egész ország számára fontos esemény házigazdája, és az ország éppen a nemzetközi porondon kívánja megvetni a lábát.

Ennek szellemében, Sarkozy elnök úr, új szerepéhez kötődő felelősségének tudatában és az európai értékek mibenlétének ismeretében megy majd el Pekingbe, hogy közölje álláspontját és egyben jelezze, hogy bízunk Kína pozitív fejlődésében a nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatban. Már láthatók a haladás kézzelfogható jelei Burmában és az iráni és észak-koreai konfliktus megoldásában; ezek mind olyan területek, ahol Kína együttműködésére is szükség lesz. Itt nyilvánvalóan sokkal többről van szó, mint csak a kereskedelmi érdekekről.

Végül, Cappato úrnak azt szeretném mondani, hogy minden, EU-n belüli, vagy éppen a kisebbségekhez fűződő, vagy akár az EU és partnerei közti kapcsolatban ugyanilyen elvárásaink kell, hogy legyenek, mielőtt még az egész világnak erkölcsi leckét akarnánk adni.

ELNÖKÖL: MARTÍNEZ MARTÍNEZ ÚR
alelnök

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök úr, nagyon röviden válaszolok csak, mert sok minden hangzott el.

Szeretném megismételni, hogy a Kínához fűződő kapcsolatunk igen összetett. Ez azt jelenti, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek ebben a stratégiai kapcsolatban. A környezeten, a kereskedelmen és a kultúrán kívül – a több, éppen zajló ágazati egyeztetéstől és párbeszédtől függetlenül – nagyon komolyan kell venni az itt többször említett, az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakat is. Komolyan is vesszük őket, az emberi jogokért kampányolók kapcsán, a petíciókat beadók kapcsán is, akiket börtönbe zártak, és a halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatban is. Igaz, hogy nagyon sok embert végeznek ki. Ezt mindig is határozottan szóvá tettük, és a kínzásokat és más visszaéléseket is.

Zajlik az emberi jogokról szóló párbeszéd. Igaz, hogy nem mindig kielégítő, de más eszközünk nincs. Fenn kell tartani a párbeszédet Kínával. Van egy német mondás: Steter Tropfen höhlt den Stein (kb: lassú víz partot mos). Hát erről van itt szó.

(Taps)

  Elnök. − A vita lezárásaként: öt állásfoglalási indítványt adtak be az eljárási szabályzat 103(2) pontja alapján.

A vitát berekesztem.

A szavazásra kivételes módon holnap reggel 9 órakor kerül majd sor, a francia elnökség programjának bemutatása miatt.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. – (SK) Közeledik a pekingi olimpia, de az én információim szerint nem javult az emberi jogok helyzete Kínában. Épp ellenkezőleg: a kínai hatalom egyre több embert tartóztat le, hogy megakadályozza az olimpiai játékok alatt az esetleges demonstrációkat.

A sajtószabadság rendkívül fontos, mert a média függetlensége biztosítja az emberi jogi helyzetről szóló cenzúrázatlan információk hozzáférhetőségét. Ezért létfontosságú, hogy a független adók, így az NTDTV is, működhessenek. Ez az adó 24 órában sugároz műholdon keresztül kínaiul és angolul Ázsiába, Európába, Ausztráliába és Észak-Amerikába. A francia EUTELSAT 2008. június 16-án hirtelen megszakította az NTDTV ázsiai adását, úgy tűnik, a Kínai Kommunista Párt nyomására.

Ferrere-Waldner biztos; önhöz fordulok, remélem, hogy a Bizottság nevében minden lehetséges eszközt igénybe véve igyekszik majd újraindíttatni az NDTV ázsiai adását. Felszólítom a francia elnökséget is, hogy a Tanács nevében akadályozza meg, a szólásszabadság korlátozását Kínában.

Felszólítom a kínai hatóságokat, hogy mutassák meg a világnak, hogy az olimpiai játékok Pekingnek ítélése után javult a kínai emberi jogi helyzet. Úgy gondolom, hogy Tibet megnyitása a turizmus, az újságírók és az összes média előtt valóban megtörténik, és lehetővé teszi, hogy Tibetről cenzúrázatlan információkat kapjunk.

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE), írásban. – (HU) A bővítés az EU egyik legsikeresebb politikája, egyben a valaha ismert talán leghatékonyabb külpolitikai eszköz is. Minden eddigi bővítés erősítette az Uniót, stabilizálta és általában felzárkóztatta a csatlakozott országokat. A 2004-es bővítés óta eltelt négy év minden előzetes, alaptalan félelemre és dezinformációra rácáfolt: a bővítés elsöprő siker, amelyből régiek és újak egyaránt nagyon sokat nyertek. Sajnos egyes politikusok tudatosan vagy merő ostobaságból tagadják a bővítés sikerességét, és félrevezetik az állampolgárokat a régi tagállamokban. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a bővítés előnyeit, hasznait megismertessük a társadalommal.

A Lisszaboni Szerződés írországi elutasítása valóban komoly gátja az Unió további bővítésének. Továbbra is bízom abban, hogy az EU hamarosan megoldást talál a Lisszaboni Szerződés megmentésére. Horvátország felvétele azonban addig sem válhat tússzá: jogilag lehetséges a horvát csatlakozás Lisszabon életbe lépése nélkül is. Így a csatlakozási tárgyalások előrehaladásától függően akár már 2009 végén, 2010 elején sor kerülhetne a horvát tagfelvételre.

Bonyolult kérdés a bővítési stratégia és az európai szomszédságpolitika viszonya. Alapvetően egyetértek azzal, hogy tagsági perspektívával még nem rendelkező európai szomszédaink mérhető objektív teljesítményüknek megfelelően kerülhessenek át egyik kategóriából a másikba. Ugyanakkor fontos, hogy az Unió megőrizhesse geopolitikai szabad mozgásterét, és integrációs kapacitására tekintettel egyes konkrét esetekben maga dönthesse el, milyen perspektívát ajánl partnereinek.