Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2070(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0302/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0302/2008

Viták :

PV 22/09/2008 - 27
CRE 22/09/2008 - 27

Szavazatok :

PV 23/09/2008 - 5.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0423

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. szeptember 22., Hétfő - Brüsszel HL kiadás

27. A bolognai folyamat és a diákmobilitás (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont Doris Pack, a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében tett, a bolognai folyamatról és a diákmobilitásról szóló jelentése (A6-0302/2008) (2008/2070(INI)).

 
  
MPphoto
 

  Doris Pack, előadó. − (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Remélem, az a tény, hogy ma este ismét zárt ülésen találkozunk, nem utal semmi rosszra az oktatáshoz való hozzáállásunk tekintetében.

A bolognai folyamat az utóbbi évek legradikálisabb felsőoktatási reformja. A mai világban az ismeretek áramlásának nem szabad az országhatárokon megállnia. Ezért szolgál különösen örömömre, hogy a tagállamok és az egyetemek együtt tudnak működni ezen a területen az általuk oly nagy becsben tartott szubszidiaritási elvtől függetlenül. Üdvözlöm ezt a fejleményt, de szeretném megjegyezni, hogy a parlamenteket teljesen kihagyták ebből a kérdésből. Senki sem vette fel a kapcsolatot az Európai Parlamenttel, de a másik 46 nemzeti parlamenttel sem.

Az ebben a sértő, hogy minket európai parlamenti képviselőket rendszeresen kérdőre vonnak ezzel a bolognai folyamattal kapcsolatban. Ha bármi rosszul sül el, akkor minket kiáltanak ki bűnbaknak, pedig nekünk igazából semmi közünk ehhez, sőt még a Bizottságnak sincs köze hozzá. Örömömre szolgál, hogy végre azt mondhatom, hogy a Bizottság is teljes mértékben elköteleződött a bolognai folyamat előmozdítása mellett, az Önök által is ismert oktatási programok keretében. Röviden tehát nehéz szülés volt, és még nincs is vége! Lehet, hogy bölcs dolog lett volna bevonni a parlamenteket is.

2010-re szeretnénk létrehozni a közös európai felsőoktatási teret. Ezt akár meg sem kellet volna említenem. A diákok számára sok választási lehetőséget, és sokrétű magas színvonalú kurzusokat kell biztosítani. Ennek érdekben a bolognai folyamat három kiemelt cselekvési területet irányoz elő: a három képzési ciklusból összeálló, alap-, mester-, és PhD-képzési rendszer, a minőségbiztosítás és a képesítések és elvégzett tanegységek kölcsönös elismerése.

A diákmobilitás és a magas színvonalú oktatás a bolognai folyamat prioritásai közé tartoznak állítólag, de maga folyamat, és különösen az alapképzési tanegységek siettetett bevezetésének — meghallgatásaink alapján — az lett az eredménye, hogy alapképzése alatt egyre kevesebb diák mer bármennyi időt is arra szánni, hogy külföldön tanuljon, hiszen az alapképzési tanegységekbe túl nagy tananyagmennyiséget préseltek be. Az eddigi ötéves egyetemi oktatás tananyagát nem lehet hirtelen háromévnyi alapképzésbe belepréselni. Néhány esetben ez történt. Ezek után pedig fény derül arra, hogy a diákok nem hagyhatják félbe tanulmányaikat, és ezért a külföldi tanulás teljesen kiesik a képből. Ez szomorú. Az Erasmus egy nagyszerű program, és a program lehetőségeit, de más külföldi tanulási lehetőségeket is ki kellene használni. Sőt, minden képzésben kötelezővé kellene tenni egy a mobilitást is magában foglaló kurzust is.

Véleményem szerint a kreditrendszer nem működik. Nem helyes, hogy egy bizonyos modul az egyik országban három kreditpontot ér, míg máshol, csak mondjuk egyet. Egy olyan európai keretrendszerre volna szükség, amelyben mindenki egyenlő bánásmódban részesül. Ezen a területen sok munka vár még ránk. Úgy hiszem, hogy az elgondolás jó, de az alkalmazás már hagy kivetni valót maga után.

Továbbá biztosítanunk kellene, hogy az egyetemek minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy kihasználják a rendelkezésükre álló forrásokat, és ezáltal megkönnyítsék a diákok számára, hogy éljenek a mobilitás lehetőségével, ha kedvük tartja. Sok egyetem számára ez azt fogja jelenteni, hogy le kell majd szállniuk elefántcsonttornyaikból, és kapcsolatokat kell létesíteniük az üzleti közösséggel. Hány nagyvállalat vállalná büszkén egy doktori, vagy mester kurzus szponzori feladatait, ha ez azt jelenté, hogy a kurzus mondjuk a Mercedes vagy a Sony vagy más márka nevével lenne fémjelezve? Ha ez az ára, akkor ám legyen! Az a lényeg, hogy a szponzori hozzájárulás a diákoknak jelente segítséget. Itt nem az a kérdés, hogy átadjuk-e a tantervi tartalom megváltoztatásának jogát, hanem az, hogy olyan forrásokat találjuk, amelyek lehetővé tennék, hogy bárki elmehessen külföldre tanulni, akinek kedve van hozzá. Ha előre tudunk lépni ezeknek a céloknak az elérése felé a Bizottság segítségével, az bizonyosan mindannyiunk megelégedésére szolgálna.

 
  
MPphoto
 

  Ján Figeľ, a Bizottság tagja. − Tisztelt elnök úr! Szeretném külön megköszönni Doris Pack asszonynak jelentését. Ő az élethosszig tartó tanulási programok egyik szülőanyja, és ezek nagy népszerűségnek örvendenek a diákmobilitás terén is. Ez a bolognai folyamatról és a diákmobilitásról szóló jelentés a még jobb és még nagyobb fokú mobilitáshoz való konkrét hozzájárulás.

Amint azt mindannyian tudjuk, a bolognai folyamat már nagy előrehaladást tud maga mögött, és hamarosan elmondhatjuk, hogy már egy évtizede működik az európai kontinensen. Megkezdésére azért kerülhetett sor, mert már korábban is, 1987-től kezdve létezett egy mobilitási rendszer, név szerint az Erasmus, amelynek eszközei nagy részben a bolognai folyamat részévé váltak. A két rendszer egymást támogatja és nagyon fontos politikai hozzájárulást is jelentenek együtt. Itt nem csak a mobilitásról van szó önmagában és önmagáért, hanem a modernizációról és nyitottságról, és az egyetemeink nemzetközivé tételéről is. A jelentés rendkívül átfogóan tekinti át, hogy milyen további cselekvésekre van szükség ezen a területen.

Az Ön következtetései megegyeznek annak a különleges munkacsoportnak a megállapításaival és ajánlásaival, amelyet én hívtam meg, hogy együttműködjön a Bizottsággal. Ez egy magas szintű szakértői fórum volt, amelyet az a Maria João Rodrigues volt miniszter vezetett, aki ez év júniusában tett jelentést itt nekem. Mindkét jelentés arra a megállapításra jutott, hogy jelentős és koncentrált cselekvésre van szükség a diákmobilitás fellendítése érdekében, és saját véleményem szerint a fiatalok mobilitásának általában vett fellendítése érdekében is: a diákok, képzésben részt vevő fiatalok, fiatal művészek, fiatal vállalkozók mobilitásának fellendítése érdekében. Szeretném, ha minden felsőfokú képesítést adó program magában foglalna egy mobilitási időszakot, amelyben a diákokat arra ösztönöznék, hogy menjenek külföldre tanulni, illetve arra, hogy a mobilitás legyen az általánosan elfogadott gyakorlat, semmint a kivétel.

Egyet értek Önnel abban, hogy a bolognai reformokat elsősorban arra kellene felhasználni, hogy megnyissák felsőoktatási rendszereinket, és nem arra, hogy újabb akadályokat képezzenek a mobilitás előtt. Az Ön által említett, bizonyos tanítási területeken alkalmazható rugalmas formátumú kurzusok összeegyeztethetők volnának a bolognai szabályokkal, és további vizsgálatot érdemelnek. Azzal is egyet értek, hogy több és jobb befektetést kell tennünk erre a területre, ami azt jelenti, hogy hatékonyabban kell befektetünk polgáraink mobilitásába. Ötvöznünk kell a köz-, magán, nemzeti és európai forrásokat.

Üdvözlöm az arra vonatkozó a javaslatot, hogy ’mérlegelni kellene az oktatás területén működő programok számára nyújtott pénzügyi támogatások megerősítését, gondolok itt különösen az Erasmus ösztöndíjakra’. Ez nem csak az oktatás számára volna előnyös, de a polgárok számára is – hiszen így európainak érezhetnék magukat Európában, és hozzáférésük és lehetőségük megtapasztalni, hogy milyen is az igazi Európa.

Biztos vagyok benne, hogy a Parlament teljes mértékben eleget tesz majd feladatának ezen a téren. Hadd gratuláljak ismét a jelentéshez, és javasoljam a jelentés képviselőház által történő elfogadását.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − A vitát berekesztem.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE), írásban. – (RO) Üdvözlöm ezt a jelentést, illetve a benne foglalt megalapozott javaslatokat a bolognai célkitűzések hatékony végrehajtását, valamint egy európai felsőoktatási tér 2010-ig történő kialakítását illetően. Az idei év során fontos lesz, hogy kielemezzük nem csupán a jelenleg fennálló akadályokat, de a folyamat jövőbeni, 2010 utáni megerősítésének lehetőségeit is.

A jelentésben foglalt számos javaslatból két olyat szeretnék kiemelni, amely különös jelentőséggel bír. Először is, nagyobb erőfeszítésre van szükség a nemzeti oktatási rendszerek harmonizációja, a minősítések és diplomák kölcsönös elismerése és egységesítése érdekében. Úgy gondolom, hogy az e téren továbbra is fennálló nézeteltérések jelentik a legnagyobb akadályt a diákokkal való egyenlő bánásmód előtt.

Másodszor pedig szeretném felhívni az európai intézmények figyelmét arra a tényre, hogy a nem elegendő adományok miatt a mobilitás számos diák, kutató és tanár számára továbbra is elérhetetlen, és ez különösen igaz az új tagállamok állampolgáraira. Éppen ezért a projektek megfelelő finanszírozását prioritásnak kell tekinteni az új tagállamokban. Ez az egyetlen módja annak, hogy összefüggő és kiegyensúlyozott módon érhessük el az európai mobilitással kapcsolatos célkitűzéseinket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramona Nicole Mănescu (ALDE), írásban. (RO) A fiatalok, különösképpen a diákok, kulcsszerepet játszanak politikai programomban és ezért üdvözlöm Pack asszony, a bolognai folyamatról és a diákmobilitásról szóló jelentésének elfogadását.

Azon a véleményen vagyok, hogy a viszonosság elvét a diákok és ösztöndíjak cseréjén belül, valamint egy, a diplomák minőségét és elismerését szolgáló európai keretrendszer felállítását egyaránt prioritásnak kell tekintenünk ezen a politikán belül. Annál is inkább, mivel észrevehető csökkenés állt be a diákok mobilitásában az új tagállamok felé.

A bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje igen hatékony módja az európai mobilitási keretrendszer javításának, ezért ez állandó támogatást és meghosszabbítást igényel. Dicséretesnek tartom a jelentés társadalmi dimenziókra való rávilágítását, pontosabban a hátrányos környezetből származó fiatalokkal kapcsolatos aggodalmát.

Félretéve az egyéb szempontokat a minőség és kiválóság előremozdítására kell törekednünk, mind a diákok, mind pedig a tanárok körében és ez csak állandó támogatással lehetséges. Ennek a támogatásnak, mind politika, mind befektetések terén, nemzeti és európai oldalról egyaránt kell érkeznie, annak érdekében, hogy mobilitás legyen az oktatási rendszeren belül.

 
  
MPphoto
 
 

  Mihaela Popa (PPE-DE), írásban. – (RO) Szeretnék kitérni a mobilitás társadalmi dimenziójára is, amely kiemelt fontossággal bír: a tanulmányok, a kultúra és a társadalmi sokszínűség szempontjából rengeteg tapasztalatot szolgáltat a fiataloknak és ez az, amiért gratulálni szeretnék Pack asszonynak jelentéséért.

Romániai európai parlamenti képviselőként az én javaslatom volt az a módosítás, hogy a tagállamok diákjai egységes európai diákigazolványt kapjanak. Meggyőződésem, hogy ez az egységes diákigazolvány Európa-szerte elő fogja segíteni a fiatalok mobilitását, amely viszont ötletek és elképzelések cseréjéhez és következésképpen gondolkodásbeli változáshoz, más kultúrákkal szembeni nyitottsághoz, a kreativitás ösztönzéséhez és az innovációs képességek fejlődéséhez vezet majd.

Az én szemszögemből úgy tűnik, hogy az intézkedés tökéletes összhangban van mind az kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai évének, mind pedig a kreativitás és innováció 2009-es európai évének célkitűzéseivel.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat