Elnök. − A következő napirendi pont Prets asszony Kulturális és Oktatási Bizottság nevében „médiaműveltség a digitális világban” címmel készített jelentésének (A6-0461/2008) rövid ismertetése (2008/2129(INI)).

  Christa Prets, előadó. – (DE) Elnök úr, Biztos úr, e késői órán a média már nincs jelen, de a médiaműveltség változatlanul szükséges.

Mi a médiaműveltség, és miért olyan fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk rá? A digitális fejlődés, az új technológiák, és az információs technológiák máris meghaladtak minket a fejlődésben, és gyakorlatilag nem tudunk lépést tartani velük a használatukat, illetve a tanulási és tanítási módjukat illetően. A médiaműveltség jelentése a média használatának képessége, a média és a médiatartalom különböző aspektusainak megértése és kritikai értékelése, illetve a különböző helyzetekben való kommunikáció képessége.

Ezen oktatási elemek mellett a felszereltség és az új technológiákhoz való hozzáférés is rendkívül lényeges szerepet játszik, és e tekintetben nagy eltérések tapasztalhatóak, például az Európai Unió különböző tagállamai, továbbá a vidéki és a városi területek között. E tekintetben még mindig számtalan infrastrukturális beruházásra van szükség. Ezért a médiaműveltség felfogható az új információs technológiákhoz való hozzáférés, valamint az e technológiák által biztosított tartalmak kritikai kezelés tágabb értelmében is. Valamennyi média-felhasználó célcsoportnak minősül, akár fiatal, akár idős. A célkitűzések arra vonatkoznak, hogy a kritikai elemzéshez rendelkezésünkre álljanak a szükséges készségek. Ezt szem előtt tartva három célkitűzést határozunk meg: az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása; a médiatartalmak és a médiakultúra kritikai kezelése; az önálló megítélés, a médiaszövegek létrehozása, és a technológiákkal való biztonságos kölcsönhatás.

A médiaműveltségnek kulcskompetenciává – azaz a tanárképzés és az iskolai oktatás részévé – kell válnia. A médiaműveltség legyen része a tanárképzésnek, hogy maguk a tanárok is megtanulhassák és megtaníthassák. Azt is javasoljuk ezen a területen, hogy a médiaoktató modulok folyamatos korszerűsítés tárgyát képezzék, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a folyamatos tanulás ezen a területen.

Az iskolákban a médiaműveltség az órarend része kell, hogy legyen minden szinten. Jelenleg abban a szakaszban vagyunk, ahol a legtöbb gyermek egymást tanítja a média és az új technológiák kezelésére, de a tanult kezelést, és mindenekelőtt a médiahasználat következményeit jelenleg sajnos még nem eléggé ismerjük.

Az idősebbekről is gondoskodni kell, és a médiaműveltségnek az élethosszig tartó tanulás szerves és beépült részévé kell válnia, mivel az idősek számára különösen fontos, hogy lépést tartsanak e technológiákkal, annak érdekében, hogy függetlenek maradjanak, és hogy hosszabb ideig vehessenek részt közösségi életben.

Ennek ellenére az említett technológiával járó fejlődésnek természetesen vannak mellékhatásai, mint az életben minden másnak. Emiatt úgy gondolom, hogy most is léteznek még nem felismert veszélyek, különösen annak a következményeivel kapcsolatban, hogy a gyermekek új formában – blogokban vagy egyéb módokon – kommunikálnak másokkal. Amikor így tesznek, tudniuk kell – mint ahogy minden felnőttnek is – hogy az interneten bármit bármikor vissza lehet keresni. Ha a személyes adataimat felteszem az internetre, mindenki számára hozzáférhetővé teszem, és ez azt jelenti, hogy minden személy használhatja az adataimat, vagy más felhasználóét, hogy a személyemről kialakítson egy képet, amelynek hatása lehet az önéletrajzomra vagy a jelentkezéseimre, és amely kifejezetten kritikus módon befolyásolhatja jövőbeli szakmai életemet.

Arra a helyzetre lenne szükség, és arra törekszünk, hogy kompetens módon használjuk a médiát, de ne hagyjuk kizsákmányolni magunkat, és ezt kell megcéloznunk.

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Bizottság üdvözli a médiaműveltség a digitális világban című európai parlamenti jelentést.

Először is engedjék meg, hogy gratuláljak az előadónak, Prets asszonynak, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottságnak munkájához.

Az Európai Bizottságnak az a véleménye, hogy a médiaoktatás az európaiak mai innovációs és információs társadalomban való aktív részvételének fontos eleme.

A médiaoktatás magasabb szintje jelentősen segítheti a lisszaboni célkitűzések elérését.

A Tanács szintén osztja e véleményt. Ezt az Audiovizuális Miniszterek Tanácsa 2008. május 21-i ülésén fejezte ki a digitális kompetencia következtetéseinek elfogadásával.

A Parlament jelentése helyesen hangsúlyozza a médiaoktatás jelentőségét az európaiak mobilizációjában és demokratikus részvételében, de az interkulturális párbeszéd elősegítésében, valamint a fogyasztóvédelem területén is.

A Bizottság egyetért a Parlamenttel abban, hogy a médiaoktatás valamennyi médiára vonatkozik, beleértve a televíziót, a filmet, a rádiót, a rögzített zenét, az írott sajtót, az internetet és valamennyi új digitális kommunikációs technológiát.

A médiaoktatás alapvető kompetencia, amelyet a fiataloknak el kell sajátítaniuk, de szüleiknek, tanáraiknak, a médiaszakembereknek és az időseknek is.

2009-ben a Bizottság folytatni fogja a legjobb gyakorlat cseréjének előmozdítását többek között olyan meglévő tevékenységek támogatásával, mint a MEDIA 2007, a MEDIA International előkészítő tevékenység, valamint a televízióról és műsorszórásról szóló irányelv, az AVMS-irányelv. Ezen belül, az AVMS-irányelvben megállapított bejelentési kötelezettséghez kapcsolódóan felmérés indult a különböző szintű médiaműveltség értékelési kritériumainak kidolgozására. A tagállamokkal holnap ismertetjük e tanulmány állását az AVMS-irányelv kapcsolattartó bizottságának ülésén. A zárójelentés 2009 júliusában kerül közzétételre.

Végezetül örülök, hogy a Bizottság és a Parlament felismerte, hogy szükséges egy, a médiaoktatásról szóló ajánlás elfogadása 2009-ben.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. december 16-án, kedden kerül sor.