Elnök. – A következő napirendi pont a kérdések órája (B6-0009/2009), amely kivételesen 20.00 óráig fog tartani.

Először is tájékoztatom Önöket, hogy Kovács úr nem lesz jelen, tehát ebben az első részben a biztos úrnak szóló 1. és 3. kérdésre Reding asszony fog reagálni.

A következő kérdéseket nyújtották be a Bizottságnak.

Első rész

  Elnök.

– 31. kérdés, előterjesztette Silvia-Adriana Ţicău (H-0068/09)

Tárgy: Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák előmozdítását segítő termékek és szolgáltatások támogatására vonatkozó intézkedések

A 2008-ban megrendezett tavaszi Európai Tanácson az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy a jövőben felülvizsgálják az energiaadóról szóló irányelvet, amelynek célja az összes felhasznált energiában a megújuló energiák részarányának növelése.

Az energiahatékonyság növelése az egyik leggyorsabb, legbiztonságosabb és legolcsóbb módja a harmadik országokbeli energiaforrásoktól való függés, az energiafogyasztás, a szén-dioxid-kibocsátás, illetve az európai háztartások energiaszámlája csökkentésének.

Annak fényében, hogy szükség van az energiahatékonyság növelésére, a Bizottság körvonalazni tudná-e, milyen intézkedésekkel, valamint milyen pénzügyi és költségvetési eszközökkel kívánja előmozdítani az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák támogatását segítő termékeket és szolgáltatásokat?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Szerepel a Bizottság európai gazdaságélénkítési tervében – amelyet amúgy a Parlament és a Tanács jóváhagyott –, hogy a Bizottság támogatja a zöld termékek gyors elfogadtatásának előmozdítását. Többek között csökkentett áfa-kulcsot javasolt azokra a zöld termékekre és szolgáltatásokra, amelyek célja főként az épületek energiahatékonyságának a javítása. Ezen túlmenően a Bizottság bátorítja a tagállamokat, hogy további ösztönzőket vezessenek be a fogyasztók számára, amelyek élénkítik a keresletet a környezetbarát termékek iránt.

A Bizottság jelenleg végzi a meglévő közösségi adójogszabályok felülvizsgálatát. A cél az, hogy amennyire csak lehetséges, felszámoljuk azokat az ösztönzőket, amelyek az energiahatékonyságot és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését kitűző célokkal ellentétesek, illetve ahol lehet, olyan ösztönzőket fogalmazzunk meg, amelyek pont ezeket a célokat szolgálják.

A fenti költségvetési kezdeményezések mellett a Bizottság próbálja fokozni az energiahatékonyságot különösen az épületekben előmozdító más pénzügyi eszközök használatát. A Bizottság és az Európai Beruházási Bank jelenleg közösen egy fenntartható energiafinanszírozási kezdeményezés kifejlesztésén dolgozik. A kezdeményezés célja, hogy támogatást mozgósítson a tőkepiacokról, amelyet aztán a polgármesterek szövetségének részvételével használnának fel. 2009-re 15 millió eurós elérhető költségvetéssel lehet számolni.

A Bizottság az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendelet módosítására is javaslatot tett, amely lehetővé tenné, hogy minden tagállam használja az Alapot az energiahatékonysági fejlesztések és a meglévő lakóépületekben a megújuló energiák használata miatti megnövekedett kiadások fedezésére.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Azzal szeretném kezdeni, hogy a jelenlegi irányelvet rosszul vagy nem megfelelően hajtották végre, és ezért kérdezem a Bizottságot, hogy a jövőben is tervezi-e a termékek áfájának a csökkentését. Továbbá úgy gondolom, fontos lenne 3%-ról 15%-ra növelni az Európai Regionális Fejlesztési Alapban az épületek energiahatékonyságára és a szociális lakhatásra elkülönített támogatást.

Úgy vélem továbbá, hogy fontos lenne egy energiahatékonysági és megújulóenergia-alap.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Tudjuk, hogy nagyon fontos intézkedésekkel segíteni azt, hogy a polgárok és a kormányok energiahatékonyságot próbáljanak meg megvalósítani. Már a birtokunkban van néhány tanulmány az energia- és környezetvédelmi célú adóösztönzőkben rejlő lehetőségekkel kapcsolatban, és a Bizottság javaslatot készít elő az áfáról szóló irányelv módosítására, amely engedélyezné, hogy egyes termékek és szolgáltatások alacsonyabb áfa-kulccsal adózzanak.

Ahogyan az a gazdaságélénkítési tervben szerepel, lehetséges, hogy a Bizottság a zöld termékekre és szolgáltatásokra érvényes csökkentett áfa-kulcsot fog javasolni azzal a céllal, hogy különösen az épületek energiahatékonysága javuljon. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Bizottság már a 2008 júliusában kiadott javaslatban választási lehetőséget biztosít a tagállamoknak a csökkentett áfa-kulcs használatára az olyan szolgáltatások esetén, amelyek lakóépület, istentiszteletre használt épület, kulturális örökségi épület, valamint történelmi műemlék renoválására, javítására, átépítésére vagy fenntartására irányulnak. Ebbe beletartoznak a szóban forgó épületek energiamegtakarítási, vagy -hatékonysági célú munkálatai is.

Az Ecofin ma kompromisszumra jutott. Még túl korai pontosan megmondani, hogy részleteiben mit fogunk kezdeni az Ecofin javaslataival, de a Bizottság át fogja tanulmányozni a ma tett javaslatokat.

  Reinhard Rack (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, szeretném a Bizottság tagjának és a Bizottságnak szóló köszönetemet rögzíteni annak biztosításáért, hogy az épületek hőszigetelésének témája szóba került itt. Ez az energiamegtakarítás egyik leghatékonyabb módja, és abból a szempontból fontos és helyes járandó útnak tűnik a számomra. Ebben az összefüggésben a kérdésem a következő: lát-e itt a Bizottság lehetőséget arra, hogy a vonatkozó áfa-csökkentést elérhetővé tegye az alacsony energiaigényű, illetve energia-semleges házak esetében az előre gyártott épületek ágazatában? Elvetendő gondolat-e ez, és merre tartunk?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − (DE) Elnök úr! Nagyon érdekes az, amit Rack úr felvetett. A javaslatát a Bizottság természetesen elemezni fogja a többi benyújtott elképzeléssel együtt a házépítések vagy házfelújítások energiahatékonyságának vonatkozásában. Azt is mondhatom, hogy a Bizottság át fogja alakítani a strukturális alapok szerkezetét olyan módon, hogy lehetővé váljék a strukturális alapokon keresztül az ilyen energiahatékony házakba való beruházás is.

  Elnök.

– 32. kérdés, előterjesztette: Giorgos Dimitrakopoulos (H-0100/09)

Tárgy: A Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmasabb értelmezése

Megmondaná-e a Bizottság, hogy a napjainkban zajló nagyon súlyos gazdasági válság idején ragaszkodik-e ahhoz a nézetéhez, amely szerint minden hiánnyal küzdő országnak kettő, nem pedig inkább három év alatt kell a hiányt csökkentenie, noha a rendelkezésünkre álló adatok tükrében az utóbbi időtartam ésszerűbbnek tűnne? Ha igen, miért? Hogyan egyeztethető ez össze az euroövezetbeli országok elnökének a Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmasabb értelmezésére vonatkozó nézeteivel (ld. 2009. január 21-i nyilatkozatok, Agence Europe)?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Normális körülmények között a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételezi, hogy a túlzott hiány korrekciójára gyorsan sor kerül, és hogy ennek a korrekciónak a túlzott hiány azonosítása utáni évben meg kellene történnie. Ugyanakkor a reformált Stabilitási és Növekedési Paktum speciális körülmények esetén – az 1467/97/EK tanácsi rendelet 34. cikkével összhangban – hosszabb határidőt is lehetővé tesz.

A Paktum kimondottan nem definiálja ezeket a speciális körülményeket. Ugyanakkor, amikor a Szerződés 143. cikke értelmében jelentést készítünk, amit a túlzott hiány fennállása vagy tervezett beállása idéz elő, a Bizottság a Szerződés szerint köteles figyelembe venni az úgynevezett „releváns tényezőket”. Ebben a jelentésben a Bizottságnak tükröznie kell a középtávú gazdasági helyzet fejleményeit, különösen a potenciális növekedést, a fennálló ciklikus feltételeket, a lisszaboni stratégia összefüggésében kialakított, valamint a kutatást, a fejlesztést és az innovációt előmozdító politikák végrehajtását. A középtávú költségvetési helyzet fejleményeit is tükröznie kell, különösen ami a kedvező időszakban megtett költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, az államadósság és a fenntarthatóság kérdését, a külső finanszírozási igényeket, állami beruházásokat és az állami finanszírozás minőségének egészét illeti. Minden egyéb tényezőt figyelembe kell vennie, amely az illető tagállam szerint lényeges ahhoz, hogy a referenciaérték meghaladását kvalitatív módon átfogóan fel lehessen mérni, és amelyeket a tagállam természetesen benyújtott a Bizottság és a Tanács részére.

A figyelembe veendő releváns tényezőkről szóló intézkedésekben az áll, hogy a speciális körülmények meghatározásának a tényezők átfogó felmérésén kell alapulnia. Február 18-án a Bizottság elfogadta a tanácsi véleményezésre adott, 17 tagállam számára tett javaslatait a stabilitási és konvergencia programok legutóbbi módosításairól. Ezzel egy időben és a programok felmérésének figyelembe vételével a Bizottság jelentéseket fogadott el Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Lettország és Málta tekintetében. Az Ecofin ma délelőtt fogadta el az ezekre a jelentésekre adott véleményét. A Bizottság ajánlásokat fog megfogalmazni a Tanácsnak, hogy vessen véget az olyan helyzeteknek, ahol túlzott hiány áll fenn. Az ajánlásokban határidők fognak szerepelni, amelyek a Stabilitási és Növekedési Paktum szerint kerülnek meghatározásra, vagyis, ahol helyénvaló, ezeknek a speciális körülményeknek a figyelembe vételével.

  Giorgos Dimitrakopoulos (PPE-DE). – (EL) Elnök úr! Szeretném megköszönni a biztos asszonynak a nagyon részletes választ, noha be kell vallanom, némiképp meglepett, hogy az összes fontos dolog között, amit elmondott, nem említette a menetrend-koncepciót, vagyis vajon a Bizottság fog-e meghatározott menetrendet ajánlani az egyes esetekben, másrészt hogy az ajánlásában a Bizottság össze fogja-e kapcsolni a menetrendi fázisokat a 3% feletti százalékcsökkentéssel.

  Jörg Leichtfried (PSE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony! Két rövid kérdésem van. Az első kérdésem: mi történik azoknak a tagállamoknak a vonatkozásában, amelyeknek kirívóan alacsony vállalkozási adókulcsuk van, esetleg egyáltalán nincs. Tisztességes-e, hogy eltekintsünk attól, hogy ezek az országok enyhítik a Paktum feltételeit, amikor nehéz helyzetbe kerülnek amiatt, hogy az adópolitikájuk miatt alacsony adóbevételeik vannak?

A második kérdésem a következő. Nem kellene-e ezt a kérdést egy bizonyos teljesítményszinthez kötni? Más szóval, ha egy tagállamnak a munkanélküliség elleni küzdelem miatt lesz nagyobb hiánya, és aztán a munkanélküliség erőteljesen visszaesik, nem lenne ésszerű előmozdítani az ilyen megközelítést?

  Avril Doyle (PPE-DE). – Változás történt az eljárási szabályzatban? Azt hittem, a kérdésfeltevő és két másik képviselő tehet fel kiegészítő kérdést.

A másik, ma, hogy későn kezdtük a kérdések óráját, meddig fog tartani?

  Elnök. – Doyle asszony, ahogy már jeleztük, 20.00 órakor fogjuk befejezni. Későn kezdtük, későn is fogjuk befejezni. A tisztelt képviselőnek nincs kiegészítő kérdése?

Doyle asszony, kívánja feltenni a kiegészítő kérdését?

  Avril Doyle (PPE-DE). – Igen, elnök úr, szeretném. Elnézést kérek. Azt hittem, csak a kérdésfeltevőnek és még egy valakinek ad szót. Félreértettem, amit mondott.

Azzal szeretném folytatni, hogy megkérem a biztos asszonyt, nevezzen meg egy olyan tagállamot, amelynek jelenlegi ismereteink szerint nem lesz túlzott hiánya.

Másodszor, ki tudná-e fejteni pontosan, hogy Írország vonatkozásában a ma délelőtti döntés szerint mit fog javasolni a Bizottság a Tanácsnak?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Dimitrakopoulos úr kérdésére válaszolva: a Bizottság, amikor határidőt javasol arra, hogy egy tagállam visszatérjen az államháztartás fenntartható szintjére, figyelembe veszi az adott tagállam rendelkezésére álló mozgásteret. Csak az államháztartási válság fennálló kockázata esetén lehet számítani gyors adóügyi konszolidációra, az egész gazdaság pénzügyi igényeit figyelembe véve.

A második, kettős kérdést illetően, az első részre nemmel válaszolhatok. A második kérdésre – az alacsony társasági adót megállapító országokat illetően – a stabilitási és növekedési paktum egy tagállam globális adóügyi helyzetét értékelési, nem az egyes tagállamok külön adóstruktúráját.

A harmadik kérdésre válaszolva, miszerint van-e túlzott költségvetési hiánnyal rendelkező tagállam, természetesen vannak túlzott hiánnyal jellemezhető tagállamok, amint azt a Bizottság által rendszeresen közzétett grafikonokból is láthatjuk.

  Elnök.

– 33. kérdés, előterjesztette: Pedro Guerreiro (H-0125/09)

Tárgy: Az adóparadicsomok megszüntetése

Javaslatot tett-e, vagy szándékozik-e javaslatot tenni a Bizottság az adóparadicsomok megszüntetésére, különösen az EU-n belül?

Elfogadott-e az EU olyan határozatot, amely azt javasolja, hogy a tagállamok szüntessék meg a területükön létező adóparadicsomokat?

Milyen intézkedéseket fog tenni a Bizottság, hogy véget vessen az adóparadicsomok létezésének, harcoljon a pénzügyi spekulációk ellen, és csökkentse a tőke szabad áramlását, különösen az Unión belül?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök úr, a Bizottság az 1990-es évek vége óta eltökélt küzdelmet folytat a csalás, az adóelkerülés és a hátrányos adóverseny ellen.

Ennek a politikának kulcsfontosságú összetevője az adórendszerek átláthatóságának és az adóhatóságok közötti információcserének az előmozdítása. Végül a G20 egyértelmű nyilatkozatokkal erősítette meg ezt a politikát, amely elítéli az egyes törvénykezéseknek a gyakran adóparadicsomoknak nevezett nem átlátható gyakorlatait

A Bizottság 2008 végén és 2009 elején két javaslat benyújtásával megerősítette az e téren folytatott politikáját.

Az első az információcserét kívánja fokozni, amint az a megtakarításról szóló irányelvben áll. A második hathatósan javasolja, hogy az összes tagállam hangolja össze a lehető legnyitottabb szintre az információcserével kapcsolatos normáit, különösen annak biztosításával, hogy a tagállamok a pénzügyi titoktartást ne tudják kifogásként felhozni arra, ha nem adnak ki információt, amelyre a másik tagállamnak szüksége van a lakosai adójának a kiszámításához.

2008 májusában a Tanács úgy döntött, hogy a helyes adóügyi kormányzásnak ezt a politikáját harmadik országokra is kiterjeszti, ideértve az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny elveit, és megkérte a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásokba ilyen irányú záradékok felvételéről tárgyaljon.

A Bizottságnak szándékában áll hamarosan politikai kezdeményezést bemutatni, azzal a céllal, hogy kiemelje ennek a politikának a következetességét, és a legfontosabb tényezőket annak biztosításában, hogy sikeres legyen. Az érződik, hogy az európai szinten összehangolt intézkedések végrehajtása a Guerreiro úr által kifejezett aggodalmakra válasz lenne.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL). – (PT) Az elmondottak hatása alatt azt mondanám, hogy úgy tűnik, kevesebb a tett, mint a szó. Más szóval nincsenek napirenden az adóparadicsomok és a megszüntetésük, de feltenném a következő kérdést: hogyan szándékozik a Bizottság meggyőzni a bankokat, hogy ne „offshore” központokból működjenek, mint ahogy kifejezte ezt a szándékot. Aztán pedig milyen konkrét intézkedéseket szándékozik javasolni a pénzügyi spekuláció elleni küzdelem érdekében, amely a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság okai között kiemelt helyen szerepel?

  Robert Evans (PSE). – A biztos asszony bizonyára tud egy keveset az adóparadicsomokról, hiszen Luxemburg meglehetősen beleillik ebbe a kategóriába. Nem érzi, hogy ez az egész közös piac elvét aláássa, amikor a teherautók egymást érik, csakhogy itt olcsón tankoljanak?

Aztán ott van Jersey, Guernsey, a Man-sziget – amelyek bár az Egyesült Királysághoz tartoznak, de az EU-nak nem részei – Liechtenstein, Monaco, San Marino stb. Mind kis adóparadicsomok, offshore bankokkal, amikről épp most hallottunk, cinkosként segítik a gazdagokat. Csak azért léteznek, mert ez EU megengedi nekik.

Tőle idézek: „az adóelkerülés elleni határozott fellépés”. Ha ez igaz lenne, akkor a Bizottság nem állna elő néhány javaslattal ezeknek az adóparadicsomoknak a megszüntetésére?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Az első kérdésre válaszul, a Bizottság két új irányelvet javasolt a probléma megoldására, mert a pénzügyi válság minden eddiginél egyértelműbben mutatott rá a kérdésre.

2008 végén tettünk egy javaslatot, és 2009 elején egy másikat; az előbbi megerősítette az információcserét, a másik gondoskodik arról a tagállami jogról, hogy információt lehessen szerezni anélkül, hogy egy másik tagállam a banktitokra hivatkozna.

A második kérdésre vonatkozóan csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a teherautóknak semmi közük sincs az adóparadicsomokhoz.

Második rész

34. kérdés, előterjesztette: Claude Moraes (H-0048/09)

Tárgy: Az internet és a fajgyűlölettel összefüggő bűntények

A fajgyűlöletre uszítás az összes uniós tagállamban bűnténynek minősül. A Human Rights First civil szervezet azonban 2008-ban a fajgyűlölettel összefüggő bűntényekről kiadott felmérésében azt állapítja meg, hogy a fajgyűlölettel összefüggő bűntények száma Európában egyre nő, és fontos látni ebben az internet kulcsszerepét.

A Bizottság célul tűzte ki a számítógépes bűnözés elleni küzdelmet és a mindenki számára biztonságosabb internethasználatot. Tervez-e a Bizottság valamilyen konkrét lépést a fajgyűlöletre és erőszakra uszító honlapok elleni küzdelem segítésére?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Nagyon fontos a feltett kérdés, és szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság határozottan ellenzi a rasszista-, idegengyűlölő- vagy bármilyen gyűlöletbeszédet, amelyre a képviselő úr utal. A Bizottság is osztja a felvetett aggodalmakat, és tudatában van annak, hogy az interneten elérhető bizonyos tartalmak nagyon káros hatást fejthetnek ki.

A Bizottság a média minden fórumán felveszi a küzdelmet a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen, nem csak az interneten, amennyire lehetséges, a Szerződések biztosította jogok értelmében. Erről az alapról kiindulva a Bizottság számos – jogalkotási és nem jogalkotási – kezdeményezést tett, amelyek próbálják megakadályozni a diszkriminációt, valamint a rasszista-, idegengyűlölő- vagy bármilyen gyűlöletbeszédet. Először is ott van az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, amely a tartalomra vonatkozó minimális követelményeket az összes audiovizuális- és médiaszolgáltatásra kiterjeszti, ideértve az interneten a lekérhető ajánlatokat is. Ide tartozik a „faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás” tilalma. Továbbá a Bizottság olyan politikákat is elfogadott, amelyek az online rasszista tartalmak csökkentését célozzák meg. És csak itt szeretném kiemelni a kiskorúak védelméről, illetve a válaszadás jogáról szóló ajánlást, amely minden médiára kiterjedően a megkülönböztetés elleni lépésekre hív fel.

A közelmúltban elfogadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat a rasszizmus és az idegengyűlölet tekintetében közös uniós megközelítést jelöl ki. A kerethatározat célja, hogy büntesse az olyan szándékos cselekményeket, mint az erőszakra vagy gyűlöletre uszítás faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben.

Az erőszakra vagy gyűlöletre uszítás büntetendő lenne, ha röpiratok, képek vagy egyéb anyagok nyilvános terjesztése vagy forgalmazása útján történik. A tagállamok ezeknek a rendelkezéseknek kötelesek 2010. november 28-ig eleget tenni.

Ezen a jogi megközelítésen kívül a Bizottság a biztonságosabb internethasználat érdekében egy sor intézkedést mozdít elő. Úgy gondolom, a Parlament jól ismeri a Biztonságosabb internet plusz programot, a 2009–2013 közötti időszakra szánt 55 millió eurós költségvetéssel, amely a következő célú projektek társfinanszírozásában vesz részt: a társadalmi tudatosság növelése, az illegális és káros tartalmak és cselekmények bejelentésére használható információs pontok hálózatának kialakítása, különösen a gyermekkel való szexuális visszaélésről, a szexuális visszaélés előkészületéről (a groomingról) és az internetes zaklatásról, ezen a téren önszabályozási kezdeményezések előmozdítása és a gyerekek bevonása a biztonságosabb online környezet kialakításába, valamint az online technológiák használatának új trendjeiről és a trendeknek a gyerekek életére gyakorolt következményeiről szóló tudásbázis kialakítása.

A Bizottság továbbá törekszik a média és az internet felelős használatának előmozdítására. 2007 decemberében kiadott, a médiaismeretekről szóló közleményében a Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy hatékonyabban kötelezzék el magukat a médiaismeretek és -kutatás előmozdítása mellett ezen a téren. Idén pedig a médiaismeretekről szóló ajánlást fog benyújtani.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy szomszédunk, az Európa Tanács ebben a kérdésben egy sor nemzetközi jogerős vagy nem jogerős eszközt dolgozott ki, amelyek mind azt mutatják, hogy az online tér nem jogi senkiföldje, és hogy a tagállamok a nemzeti törvénykezésükön keresztül kötelesek megvédeni a személyi jogokat és szabadságokat, többek között a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény és a 3., kiegészítő jegyzőkönyv érvényesítése útján.

  Claude Moraes (PSE). – Biztos asszony, egy percig sem kételkedem a kérdés iránti elkötelezettségében, tudom, hogy minden részletre kiterjedően tanulmányozta. Ugyanakkor felhozott egy kérdést a számítógépes bűnözés „jogi senkiföldjéről”, ezzel kapcsolatban meg van győződve arról, különösen ami a gyűlöletre uszítást illeti – amely minden tagállamban bűntény, azt hiszem – hogy a kerethatározat, az audiovizuális médiáról szóló irányelv és az Ön által említett sok más eszköz végrehajtása ténylegesen megállítja ezeknek a honlapoknak a burjánzását? A tények azt mutatják, hogy míg mi most beszélünk, is egyre több lesz belőlük. Nem érzi úgy, hogy további lépéseket kellene tennünk?

  Jim Allister (NI). – Biztos asszony, nincsen az emberölésnél nagyobb bűntény, és ezen a héten Észak-Írországban, a választókerületemben ír republikánus terroristák három gyűlölet-gyilkosságot követtek el a biztonsági erők tagjai ellen.

És mégis néhány óra múlva már egy sor honlap volt az egész interneten, amelyek ezeket a szörnyű gyilkosságokat dicsőítették, és az elkövetőket magasztalták. Tehát amellett, hogy intézkedik a rasszizmussal és az idegengyűlölettel kapcsolatban, összpontosít-e arra is, hogy a terrorista élősködők internettel való visszaéléseivel hogyan foglalkozik?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − A bűncselekményre nincs indok, bárhol is – a valós világban vagy a számítógépes térben – követték el, de természetesen a való világban sokkal könnyebb a bűnözés ellen küzdeni, mivel a kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel közvetlenül beavatkozhatunk. Ez sokkal bonyolultabb a világhálón, és ezért dolgoztunk ki egy sor eszközt, hogy felvegyük a harcot az utóbbi típusú bűnözés ellen.

A kollégámmal, Jacques Barrot-val folytatott eszmecserékből tudom, hogy a rendőrség elemzések hálózatát építi ki, hogy az online bűnözés ellen küzdjön, és hogy egyre sikeresebben kapják el a bűnözőket. Ugyanakkor egyre több honlap is létesül. Én magam is megpróbáltam a Biztonságos internet programmal tenni valami mást is ebben a vonatkozásban. Ez pedig képessé tenni az internethasználókat – főként a fiatalokat – arra, hogy tudják, mit tegyenek, amikor negatív tartalommal szembesülnek. Például – és most nem feltétlenül bűntényről beszélek, hanem az internetes zaklatásról, amely a fiatalok számára szörnyűvé válhat –, hogy létezik egy speciális gomb, amellyel segítséget tudnak kérni.

Így tehát a bűnözők ellen többféle módon próbálunk küzdeni, bevonjuk a rendőrséget, képessé tesszük a tanárokat, a szülőket és a gyerekeket, hogy maguk tudjanak döntést hozni vagy jelenteni valamit és természetesen a médiaismereti programokat szervezünk, amelyekből, én személy szerint azt kívánom, bárcsak több lenne a tagállamokban. Eszközöket kell a következő nemzedék kezébe adni, hogy megoldást találjanak és harcoljanak, mert ha nem, akkor lehetséges, hogy fennmarad ez a probléma az internettel, és akkor például a szülők nem fogják megengedni a gyerekeknek, hogy az interneten legyenek, ez pedig nem a helyes előrevivő út lenne. Azt szeretnénk, ha az internet jó oldala virágzana fel, a negatív pedig visszaszorulna.

Rátérek a gyilkossággal kapcsolatos kérdésre, amit a képviselő úr kiemelt. Ez szörnyűséges dolog, és én úgy gondolom, hogy a rendőrség és a biztonsági erők hatáskörébe tartozik, hogy megfékezze. Azokra az eszközökre természetesen nem lehet úgy tekinteni, mint amiket majd a társadalom össze problémájának megoldására fel lehet használni, hanem amikor bűntény történik, ott nincs többé helye az eszmecserének. A bűnözés ellen küzdeni kell, mégpedig keményen.

  Elnök.

–35. kérdés, előterjesztette: Eoin Ryan (H-0055/09)

Tárgy: Információ kommunikációs technológiák (IKT) és az információs társadalom

A Bizottság központi helyen kezeli programjaiban az IKT és az információs társadalom fejlesztését, amely rengeteg potenciális előnyt hordoz magában az európai gazdaság és társadalom számára. Mit tesz mindazonáltal a Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy az európai társadalom bizonyos szegmensei – az időskorúak és alacsony jövedelműek – ne maradjanak le vagy ne felejtődjenek el ebben a folyamatban?

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Az információ kommunikációs technológiákban hatalmas potenciál rejlik az időskorúak segítésére. Persze könnyű ezt mondani, de nem annyira könnyű kivitelezni, mert valóban van itt egy digitális szakadék. Azoknak van szüksége az IKT-eszközökre, akik – mivel előtte még az életben sohasem használták ezeket az eszközöket – nincsenek a használatukhoz hozzászokva. Például az időskorúaknak mindössze a 15%-a internethasználó. Ezért kell átfogó politikát kialakítani, hogy ledőljön ez a válaszfal, hiszen szükségünk van arra, hogy az IKT-val lehetővé tegyük az időskorúak számára, hogy tovább maradjanak aktívak és produktívak, hogy a hozzáférhetőbb online szolgáltatások segítségével továbbra is részt vegyenek a társadalomban, illetve hosszabb ideig élvezhessenek egy egészségesebb és jobb életminőséget.

Pontosan emiatt mutatott be a Bizottság 2007-ben az információs társadalomban jólétben töltött időskorra irányuló cselekvési tervet nagyon konkrét intézkedésekkel.

Az első intézkedés a kutatásról és az innovációról szól, az időskorúak szociális ellátásában és önálló életvezetésében használható technológiák kifejlesztése és tesztelése érdekében. Tisztelettel kell adóznom az ennek a szektorunknak, mivel ezeken a kutatási programokon keresztül a szektor egy sor mechanizmust, szolgáltatást és terméket fejlesztett ki, amelyek segítségével az időskorúak tovább maradhatnak a saját otthonaikban.

A második intézkedés az előnyökről szóló ismeretterjesztés a használók és az állami hatóságok körében például egy bevált gyakorlatokat bemutató internetoldalnak, illetve az intelligens otthonok és önálló életvitelt segítő alkalmazások európai díjazási rendszerének létrehozásával.

A harmadik a megközelítések szétaprózodottságának csökkentése a technológiák európai használatának bevezetésében.

2008-ban a Bizottság két másik kezdeményezést fogadott el.

Az egyik egy új közös program volt a tagállamok által közösen végzett kutatásra a saját lakókörnyezetben való életvitel területén: otthoni környezetben alkalmazható és a mozgást támogató technológiák kifejlesztésére, amelyek az időskorú használókat a mindennapjaikban segítik, illetve szociális ellátási alkalmazhatóságot nyújtanak.

A másik az új, e-hozzáférésről szóló közlemény volt, amely az IKT-termékek és szolgáltatások használatát az időskorúak és a fogyatékkal élők körében mozdítja elő, valamint felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a nyilvános weboldalak hozzáférhetőségének javítására.

Az intézkedésekkel összhangban mostantól 2013-ig az EU a tagállamokkal és a magánszférával együtt több mint 1 milliárd eurót fog az idősödő társadalom érdekében kutatásba és innovációba fektetni.

Láthatják tehát, hogy tényleg nagyon komolyan vesszük ezt a kérdést, és hisszük, hogy megvan a lehetőségünk egy idősödő társadalomban az életminőség javítására.

Az alacsony jövedelmű használók problémájánál először is a mobilbarangolási rendelet második csomagjára szeretnék utalni, amelyet a Parlament az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban tegnap este elfogadott. A csomag egyik eleme a mobiltelefon, a vezetékes telefon, az internet stb. használati díjának csökkentése.

A Bizottság fogyasztói piaci eredménytáblát is létrehozott, amely lehetővé teszi a fogyasztói piaci eredmények nyomon követését. Az eredménytáblán megjelenő adatok segítenek nekünk jobban figyelembe venni a fogyasztók érdekeit.

A Parlament előtt lévő új javaslatok a távközlési piac felülvizsgálatában szintén célul tűzik ki a fogyasztók és a használók jogainak a megerősítését, hogy ezáltal javuljon a hozzáférés és szélesedjen az inkluzív társadalom.

Javaslat készült arra például, hogy néhány rendelkezést módosítsunk, azért hogy az időskorúak és a speciális szükségletekkel élők igényeit jobban számba lehessen venni, és azoknak általános céloknak kell lenniük, amelyek a nemzeti szabályozó hatóságok munkájának irányt szabnak.

  Eoin Ryan (UEN). – Szeretnék köszönetet mondani a biztos asszonynak. Egy percig sem kétlem, hogy a Bizottság rengeteget tesz az információtechnológiáról szóló információért. Látható a sok elvégzett munka. Nemrégiben jómagam regisztráltam a „Twitter”-weboldalon, és meg kell mondanom, meglepetéssel és megdöbbenéssel tapasztalom, mennyi információ van azon a honlapon, hatalmas mennyiségű információt ad az Európai Unióról, és szeretnék nekik gratulálni ehhez.

Ugyanakkor még mindig fennáll az a probléma, hogy a hátrányos helyzetű emberek, illetve az időskorúak hogyan használják, illetve férnek hozzá az internethez és az új technológiákhoz. Ez folyamatosan változik, de mostantól a júniusi választásokig lehetőség vagy kihívás áll előttünk, és én csak azt szeretném megkérdezni, hogy vannak-e terveik arra, hogy megpróbáljanak minél több embert bevonni az internetes világba, és így előmozdítsák az Európai Unióban júniusban sorra kerülő választásokat.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Szeretnék gratulálni Önnek azért, amit a gyerekekért és az internetért tesz, amint ahhoz a határozathoz is, hogy 2010-re 100%-os széles sávú lefedettség legyen.

Azt szeretném elmondani, hogy Romániában az időskorúak és a szülők olcsón és hatékonyan kommunikálnak az interneten keresztül a külföldre távozott gyerekeikkel, láthatják, hallhatják őket. Ugyanakkor meg szeretném kérdezni, mit tesznek az online szolgáltatások fejlesztéséért? Ebben az esetben a nyilvános kulcsú infrastruktúrára utalok.

  Reinhard Rack (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony! Az iparág valójában állít elő olyan berendezéseket, amelyek igen alkalmasak az információs társadalom változatos céljaira az időskorú, valamint a fogyatékkal élő felhasználók számára is. Bár hadd jegyezzem azt is, hogy majdnem minden mobil telefont, segélykérőhívás-gombot és hasonló szerkezeteket alapvetően igen magas áron kínálnak.

Tud valamit kezdeni ezzel a Bizottság? Hiszen a különösen egyszerű technológia árusítása kiváltképp magas áron az nem valami felhasználóbarát eljárás.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Először is, az internet és a választások. Olyan kérdés ez, amelyet a választáson indulóknak, az európai parlamenti képviselőknek és a jelölteknek meg kellene érteniük, és amelyről jobb kommunikációt kellene megvalósítaniuk a polgárokkal. Az elmúlt néhány évben olyan sok pozitív lépés történt az Európai Parlament segítségével, hogy nem kellene, hogy nagy nehézségbe ütközzön ezeknek a pozitív lépések bemutatása a polgárok felé.

Ha csak az e-integráció példáit vesszük például Írországban, fel tudom sorolni azokat, amelyeket Írország területén a gyakorlatba ültettek ír vállalatoknál, kutatóközpontokban és civil szervezeteknél. Nagyon érdekes lesz, még maguk az európai parlamenti képviselők számára is, kifejteni azt, hogy az európai költségvetés segítségével mi történik a polgárok életminőségének javítása érdekében.

A második kérdés a fiatalokról és az idősekről szólt, és hogy hogyan tudnak jobban kommunikálni. Nos, elmondhatom, hogy az édesanyám, akinek előtte még sosem volt mobil telefon a kezében, vásárolt egyet, hogy kommunikálni tudjon az unokáival, mivel belátta, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy felhívják őt. Most pedig már sokat kesereg, ha nem hívják elég gyakran. Ugyanakkor sok olyan idős emberrel is találkoztam, akik az internetet a Skype miatt kezdték el használni, mert a gyerekük vagy unokájuk külföldön tartózkodik, és beszélgetni szeretnének vele.

Ezért próbálunk intézkedéseket kidolgozni egy valódi távközlési belső piac felé Európában, hogy ez a fajta kommunikáció gyors és nem túl drága legyen.

Ez elvezet a harmadik kérdéshez: mi a helyzet a távközlési árakkal? Sok olyan szolgáltatás működik, amely csökkenti a távközlés árát. Nos, igaz az, hogy a hazai belső piacon tartják a speciálisan az időskorú generáció szükségletei szerint kifejlesztett szolgáltatásokat vagy berendezéseket, mivel a piac még nem eléggé erőteljesen fejlett, és az eszközök még mindig túl drágák.

Erre csak egyetlen megoldás létezik, vagyis a piac fejlesztése, mert ha időskorúak ezrei kezdik el ezeket a szolgáltatásokat, eszközöket használni, az ár elérhető szintre fog csökkenni. Vagyis el kell érnünk, hogy minél többen tudjanak az IKT-termékekről és -szolgáltatásokról, és így minél többen kezdjék ezeket használni, ami azt hiszem, hogy az idősödő társadalom problémáira adott egyik megoldás lesz.

  Elnök.

– 36. kérdés, előterjesztette: Gay Mitchell (H-0065/09)

Tárgy: Az internet nyomon követése

Tudomásomra jutott, hogy az internet biztonságos paradicsommá vált a rasszisták és más bigottok számára, hogy ott másokkal megismertessék a nézeteiket.

Felvetette-e ezt a Bizottság, és milyen lépéseket tesz ellene?

A 37. és a 38. kérdésre írásban fog válasz érkezni.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Nem új keletű a képviselő úr által felvetett kérdés, ami azt mutatja, hogy ezt az európai parlamenti képviselők nagyon a szívükön viselik.

Felidézném a Moraes úr kérdésére adott válaszomat az internet és a gyűlölettel összefüggő bűntények témájában, Luca Romagnoliét a tartalom és a bloghasználat, valamint Robert Kilroy-Silkét a közösségi oldalakon tapasztalható rasszizmus és erőszak ügyében. Nemcsak azt mondhatom el Önnek, hogy ezeket a kérdéseket feltették, hanem a Bizottság ezen a téren lépéseket is tett.

Csak a közösségi oldalakról szólva, néhány héttel ezelőtt az összes közösségi hálózatépítő oldalt üzemeltető szolgáltató leült egy asztalhoz, és illemkódexet írt alá, hogy segítse a kisgyerekeket és a serdülőket az ezeken az oldalakon található negatív tartalmak elleni küzdelemben.

Amint Önök is tudják, a Bizottság határozottan elutasítja a képviselő úr által a kérdésében említett gyűlöletbeszéddel együtt az interneten terjesztett mindennemű rasszista és idegengyűlölő nézeteket. Ahogyan az gyakran megesik az internettel, a kép gyakran éles ellentétekből tevődik össze. A világhálón megfér egymás mellett a legjobb és a legrosszabb: egyrészt hatalmas lehetőség van értékes, célzott információt terjeszteni és kapni a jobb szociális kohézióért, másrészt ideális fórum a sztereotípiák, előítéletek, lekicsinylő nézetek, sőt a veszélyes tartalmak számára, ahogyan a kérdésfeltevő is említette.

Itt leselkedik a veszély: meggátolja-e az állam a bizonyos honlapokhoz való hozzáférést, vagy szűrje-e a keresők által kidobott eredményeket? Az autoriter államoknál már ez a bevett szokás. A demokrata országokban, mint amilyenek az uniós tagállamok a szólás szabadságának a korlátozása csak kivételes esetben fordul elő, és a jogállamiságnak van alávetve.

Érdemes megjegyezni, hogy az Európa Tanács ebben a kérdésben egy sor nemzetközi, jogerőre emelkedett eszközt dolgozott ki, amelyek közvetlenül vagy közvetetten érintik az internetet. Ezek megerősítik azt a hitet, hogy a számítógépes tér nem jogi senkiföldje, hanem a jogállamiság szabályai érvényesek benne. Felidézném a számítógépes bűnözésről szóló egyezményt és a hozzá tartozó kiegészítő jegyzőkönyvet.

A Bizottság olyan szakpolitikákat is elfogadott, amelyek az online rasszista tartalmak csökkentését célozzák meg, különösen a kiskorúak védelméről, az emberi méltóságról illetve a válaszadás jogáról szóló ajánlást, amely minden médiára kiterjedően a megkülönböztetés elleni lépésekre hív fel.

A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes megnyilvánulási formái elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatra is szeretném felhívni a figyelmet. A kerethatározat célja, hogy büntesse az olyan szándékos cselekményeket, mint az erőszakra vagy gyűlöletre uszítás egyes személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. Bűncselekménynek számít, ha röpiratok, képek vagy egyéb anyagok nyilvános terjesztése vagy forgalmazása útján történik, és a tagállamok ezeknek a rendelkezéseknek kötelesek 2010. november 28-ig eleget tenni.

Azt is kiemelhetném, hogy az európai jog már eleve tiltja a nemi, faji, vallási vagy nemzeti alapú gyűlöletre uszítást a televíziós sugárzásokban és az online televíziós adásokban.

Így tehát egész sor mechanizmus, egész sor jogszabály és egész sor ezeket a szabályokat végrehajtó intézkedés áll a rendelkezésünkre. De – ahogy az lenni szokott, akár a hagyományos médiában, akár az interneten –, a negatív tartalom mindig gyorsabban támad, mintsem le tudjuk verni.

  Gay Mitchell (PPE-DE). – Szeretném megköszönni a biztos asszonynak a válaszát. Az elmúlt napokban Észak-Írországban tanúi voltunk annak, hogy két katona és egy rendőr esett gyilkosság áldozatául, amint arra már egy másik képviselő is utalt. Az elkövetők titokban jogot formálnak maguknak arra, hogy bigottságból és gonoszságból, illetve – igen – rasszizmusból és idegengyűlöletből eredő ilyen tettet kövessenek el. Ők és a hozzájuk hasonlók például az internetet használják a toborzásra és a gonosz szavak és tettek terjesztésére.

Nagyon világosnak tűnik a számomra például, hogy ha a chatszobába lépés feltételeit megszigorítanák, például a Hotmail használatának a letiltásával – bevallom, én magam igen keveset tudok róla, de nagyon könnyű a használata –, és ahelyett egy lenyomozható email-cím megadásának kötelezővé tételével, akkor ezeket az embereket, akik az ilyesfajta dolgokat csinálják, amiket nyíltan nem csinálhatnának, sokkal könnyebben le lehetne nyomozni. Megkérem a biztos asszonyt, vesse be minden befolyását, és folytassa a kérdéssel való foglalkozást, mert elfogadhatatlan, hogy az internetet a rasszizmus és idegengyűlölet céljaira használják.

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − A bűntény az bűntény, bárhol is történjék, és ezért vannak a birtokunkban olyan eszközök is, amelyek alkalmasak az interneten elkövetett bűncselekményekben való nyomozásra. Kollégámmal, Jacques Barrot-val együtt tovább fogjuk fejleszteni azokat az eszközöket, hogy erőteljesebbé váljanak, és hatékonyabban használják őket. Az internet problémája természetesen az, hogy átlép a nemzeti határokon, ami miatt a rendőrség és a terrorizmus, illetve a nemzetközi bűnözés ellen küzdő erők közötti együttműködést meg kell erősíteni. Az utóbbi években láttuk már, hogy ezek az erők eredményesen tudtak együttműködni. Remélem, és úgy gondolom, hogy ezek az erőfeszítések folytatódni fognak.

  Elnök.

41. kérdés, előterjesztette: Bernd Posselt (H-0061/09)

Tárgy: Szerbia tagjelölti státusa

Folytatódik a vita az uniós tagjelölti státus megadásáról Szerbiának. Nem kockázatos-e tagjelölt országgá vagy akár tagállammá nyilvánítani Szerbiát a Koszovói Köztársaság előtt, ha tudjuk, hogy Belgrád ezt az előnyt felhasználhatja a jövőbeni csatlakozási tárgyalások megakadályozására, vagy még inkább mindennemű kapcsolat felvételére a Koszovói Köztársaság és az EU között?

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. – (RO) Szerbia kilátásai, hogy csatlakozik-e az Európai Unióhoz, attól függ, hogy az ország teljesíti-e a koppenhágai csatlakozási kritériumokat, illetve a stabilizációs és társulási megállapodás részeként meghatározott feltételeket, ideértve azt a feltételt is, hogy teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel.

Ugyanakkor Szerbia nem tagjelölt ország, és eddig még nem is kérte felvételét az Európai Unióba. Ennek következtében én nem vagyok olyan helyzetben, hogy véleményt formálhatnék arról, mi történhet a jövőben és hogy Koszovóval összefüggésben lehet, hogy Szerbia milyen lépéseket fog vagy nem fog tenni.

Ha netán Szerbia kinyilvánítaná a csatlakozási szándékát, az Európai Bizottság véleménytervezetet készítene, a Tanács kérését követően, amely azokon az objektív kritériumokon alapul, amelyeket az EU-ba való felvételüket kérő minden államra alkalmaznak. Ebből következően az Európai Tanács fog arról dönteni, hogy ad-e neki tagjelölti státust vagy sem.

  Bernd Posselt (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, biztos úr, személy szerint nagy tiszteletet érzek Ön iránt, és ezért sajnálom, hogy Rehn biztos úr nincs jelen, mivel távolról sem találom kielégítőnek ezt a választ. Magam is kinyomtathattam volna az internetről.

Nagyon világosan fogom magam kifejezni, amire a kérdésemmel ki akartam lyukadni. Szerbiával tárgyalások folynak a jelenleg készülő stabilizációs megállapodásról szeretném a Bizottság figyelmét felhívni arra a veszélyre, hogy Szerbia megakadályozhatja Koszovó felvételét, amint azt az ENSZ és az Európa Tanács esetében is tette. A kérdésem az volt, mit teszünk annak megakadályozására, hogy valami ahhoz hasonló történjen, mint ahogyan jelenleg Szlovénia akadályozza Horvátország felvételét.

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. – (RO) Ahogyan azt a válaszomban elmondtam, semmiképpen nem kívánjuk elvenni a lehetséges jövőbeli lépések relevanciáját. Jelenleg Szerbia azon a ponton áll, ahonnan még nem érkezett az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelem. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Így tehát, ahogy megmondtam, ne spekuláljunk feltételezett jövőbeli helyzetekről!

  Elnök.

– 42. kérdés, előterjesztette Sarah Ludford (H-0072/09)

Tárgy: Szerb csatlakozás

Fogja-e az Európai Bizottság nyíltan és határozottan ajánlani, hogy ne történjék előrelépés Szerbia csatlakozása ügyében, hacsak a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékről elmenekült Ratko Mladics és Goran Hadzsics Hágába nem kerül?

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. – (RO) Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozása attól függ, hogy teljesíti-e azt a politikai feltételt, hogy teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel, és megfelel az EU-ba való integráció más kötelezettségeinek is.

Ebből a szempontból a Bizottság osztja a Tanács 2008 áprilisában kialakított következtetéseit, amely szerint a stabilizációs és társulási folyamat szerves része a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel teljes együttműködés, ideértve minden lehetséges erőfeszítés megtételét a vád alatt álló személyek letartóztatására és kiadására.

Ebben a vonatkozásban különösen fontos a büntetőtörvényszék főügyésze, Serge Brammertz által végzett értékelés. Állandó, szoros kapcsolatot alakítottunk ki vele. Rehn biztos úr továbbá minden alkalmat megragadott a szerb hatóságok felhívására, hogy a főügyész 2008 decemberében kiadott és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megküldött jelentésében található ajánlásokat teljes egészében hajtsák végre.

Ez a legbiztosabb módja annak, hogy lehetővé váljék, hogy Szerbia teljes egészében együttműködjön a nemzetközi büntetőtörvényszékkel, és előrelépjen törekvésének, az európai uniós tagság megvalósítása felé.

  Sarah Ludford (ALDE). – Nagyon támogatom, hogy Szerbia közeledjen az uniós csatlakozás felé, mivel mint a releváns európai parlamenti küldöttség volt tagja, a Nyugat-Balkán mellett állok.

A probléma az, hogy amikor azt mondjuk, Szerbia csatlakozása a büntetőtörvényszékkel való teljes együttműködéstől fog függni, parancsolóan hozza magával a következő kérdést, mikortól lesz ez a kritérium valóban érvényes.

Tényleg szeretném megpróbálni rávenni a biztos urat, hogy ígérje meg, amíg ki nem adják a szökevényeket Hágának, egyelőre, a következő néhány hétben nem történik további előrelépés.

Meg tudna nyugtatni azzal kapcsolatban is, hogy addig nem lehet Horvátország csatlakozásában előrelépés, amíg a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék meg nem elégszik, hogy teljes körű együttműködés van a bizonyítékok és tanúk tekintetében a horvát meghívottakkal kapcsolatosan?

  Bernd Posselt (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, szeretném támogatni Ludford asszony kérdését. A biztos úr helyesen mondta, hogy ez kritérium Szerbiának. Azt viszont nem mondta, hogy Szerbia teljesíti-e a kritériumot? Engem érdekelne a válasz. Teljesíti Szerbia a teljes körű együttműködés kritériumát? Azt tudjuk, hogy Horvátország igen.

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. − Az Ön számára ismeretes, hogy a Tanácsban eltérőek az álláspontok ebben a kérdésben, valamint arról is tudomása van, hogy nincs egyhangúság a Tanács álláspontjáról ebben a kérdésben. Ahogyan tehát a válaszomban mondtam, a Bizottság tökéletesen osztja a Tanács véleményét – itt a 2008. áprilisi tanácsi következtetésekre utalok –, hogy a büntetőtörvényszékkel való teljes körű együttműködés elengedhetetlen a folyamat folytatásához.

  Elnök. – A 43. és a 44. kérdésre írásban érkezik válasz.

  Elnök.

– 45. kérdés, előterjesztette: Yiannakis Matsis (H-0095/09)

Tárgy: Ciprusi görög ingatlanok bitorlása török anyagi támogatással Ciprus elfoglalt területén

A volt ciprusi külügyminiszter, Erato Markoulli nyilvános állítása szerint a Karpas-félszigeten elhelyezkedő ciprusi görög ingatlanokat nagy arányú bitorlása zajlik Ciprus elfoglalt területén török anyagi segítséggel.

Ez az ügy egyértelműen a Ciprus-kérdés megoldására irányuló tárgyalások során, amelyekben részt vesz és más információ alapján jutott Markoulli asszony tudomására. Törökország, amely beadta az uniós csatlakozásra irányuló kérelmet, míg ezzel egyidejűleg egy uniós tagállam, a Ciprusi Köztársaság területének egy részét elfoglalja, európai polgárokhoz tartozó ingatlanok bitorlását szervezi, amivel vét a nemzetközi jog és az emberi jogok, illetve uniós elvek és értékek ellen.

Hogyan vélekedik a Bizottság Törökországnak erről a politikájáról? Elfogadható-e egy uniós tagfelvételét kérő ország részéről? Szándékozik-e a Bizottság intézkedéseket tenni az elfoglalt ciprusi területeken a ciprusi görög ingatlanok bitorlására adott válaszképpen Törökország ellen, és amennyiben igen, milyeneket?

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. – (RO) A Bizottság tudomást szerzett a Ciprus északi részén a ciprusi görögök ingatlanjainak használatáról. A Bizottság számára ismeretes a probléma, amely felerősödött, amikor Ciprus 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és osztja a képviselő úr által kifejezett aggodalmat.

Arról a konkrét esetről, amelyre a tisztelt parlamenti képviselő úr céloz, a Bizottságnak nincs tudomása, és ezért nem tud hozzászólni.

Az Európai Bizottság újra megerősíti teljes körű elkötelezettségét az iránt, hogy támogassa a ciprusi görög és a ciprusi török közösség vezetőinek erőfeszítéseit a ciprusi probléma átfogó megoldásának megtalálására az ENSZ égisze alatt. Egy ilyen elrendeződés segítene megoldani a sziget ingatlanjainak a problémáját, amelyre az Európai Parlament képviselője utal.

  Yiannakis Matsis (PPE-DE). – (EL) Elnök úr, ciprusi képviselő vagyok, Törökország integrációját Ozal elnök napjai óta támogatom, és mind a mai napig támogatom.

A negyedik államközi beadványban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy határozott, hogy Törökország felelős a ciprusi görög ingatlanok bitorlásáért. Akkor mit is kellene végre tenni? Hogyan viseljük el évről évre ezt a helyzetet? Léteznek elsődleges és másodlagos emberi jogok, vagy az alkalmazásuk az ország méretétől függ?

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. − A Bizottság ösztönözte Törökországot, hogy hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bírósága összes határozatát. A plenáris ülésen holnap vita lesz, és ez a témát napirenden lesz.

  Elnök.

– 46. kérdés, előterjesztette: Vural Öger (H-0106/09)

Tárgy: Az energiáról szóló fejezet megnyitása a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokban

A közelmúltban lezajlott gázválság Oroszország és Ukrajna között újra megmutatta, mennyire fontos az EU energiaforrásainak és energiaellátási útvonalainak diverzifikálása. Törökország stratégiai tranzitország, és ebben a tekintetben is létfontosságú az EU energiabiztonsága szempontjából. Ezért olyan életbevágó, hogy az EU tárgyalásai Törökországgal az energiáról szóló fejezetről akadály nélkül folytatódjon, és egyes tagállamok politikai okokból ne blokkolják.

Fog-e lépéseket tenni a Bizottság annak biztosítására, hogy megnyitják ezt a csatlakozási fejezetet? Tudna-e időkeretet megjelölni ehhez? Mi a legsúlyosabb akadály az energiáról szóló csatlakozási fejezet teljes megnyitása előtt?

A 47. és a 48. kérdésre írásban érkezik válasz.

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. – (RO) Az Európai Bizottság úgy látja, hogy Törökország megfelelően felkészült, hogy belekezdjen az energiáról szóló fejezet tárgyalásának megnyitásába, és ezért azt ajánlotta, hogy 2007 tavaszán nyissák meg ezt a fejezetet. Ebben az ügyben nem változott a véleményünk.

Ugyanakkor egy fejezet megnyitásához az összes tagállam egyhangú hozzájárulása szükséges, ami eddig nem született meg. A közelmúltban lezajlott energiaválság kontextusában teljes mértékben egyetértünk Önnel, hogy mind az EU, mind Törökország érdekeit jobban szolgálná az energiaszektor terén a szoros együttműködés és Törökország joganyagának összehangolása a közösségi joganyaggal.

Az energiaszektor terén folytatott tárgyalások felvétele a fenti cél eléréséhez döntően járulna hozzá.

  Vural Öger (PSE). – (DE) Tehát fog-e a Bizottság lépéseket tenni annak biztosítására, hogy megnyissák a fejezetet, vagy egyszerűen meg kell várnunk, amíg az összes tagállam jóváhagyja? A Bizottság nem befolyásolja a tagállamokat?

  Leonard Orban, a Bizottság tagja. − Ezek a szabályok. A Bizottság javaslatot tett, és most a Tanácson múlik, hogy egyhangú döntést hozzon arról, megnyitja-e a fejezetet vagy sem.

Ez az ügyrend. Követnünk kell az ügyrendet.

  Elnök.

– 49. kérdés, előterjesztette: Marian Harkin (H-0041/09)

Tárgy: Piaci támogatás

Január elején a Bizottság ígéretet tett arra, hogy Európa-szerte új intézkedéseket vezet be a tejipari ágazat és a termelők jövedelmének a támogatására, hogy így próbáljon meg harcolni a jelenlegi egyes negatív hatások ellen, amelyek a gazdasági válság miatt a tejipari ágazatot érik. Tervez-e a Bizottság hasonló ígéretet tenni más mezőgazdasági ágazat és termelők támogatására, akiket szintén negatívan érintett a jelenlegi gazdasági válság?

51. kérdés, előterjesztette: Seán Ó Neachtain (H-0053/09)

Tárgy: A tejipari ágazat az EU-ban

A Bizottság a tejipari ágazatot segítő intézkedéseket vezetett be. A Bizottság újra be fogja vezetni az export-visszatérítést a vajra, a sovány tejporra, a zsíros tejporra és a sajtra. Ezek mellett a Bizottság, amennyiben a piaci helyzet indokolja, vajból és sovány tejporból a rögzített mennyiségből többet fog vásárolni. Úgy véli-e a Bizottság, hogy ezek az intézkedések elegendőek lesznek az egyre eső ártendencia megállítására az EU-ban, és különösen az ír tejipari ágazatban?

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − A Harkin asszony és az Ó Neachtain úr által feltett kérdés nagyjából ugyanazzal a tárggyal foglalkozik. Köszönöm a lehetőséget, hogy egyszerre válaszolhatom meg őket.

Örömmel jelenthetem ki, hogy a Bizottság a közelmúltban számos intézkedést hozott a tejipari ágazatban, hogy így próbálja megfékezni az egyre csökkenő árakat.

Korábban vezettük be a magántárolást, mint általában szoktuk. Elindítottuk az intervenciós rendszert, amelynek segítségével reméljük, hogy a vaj és a sovány tejpor árát stabilizálni tudjuk majd, mivel az intervenciós rendszer bizonyosan nagy mennyiségeket fog kivenni a piacról.

Eredetileg 30 ezer tonna vaj és 109 ezer tonna tejpor szerepelt a rendszerben, de nemrégiben jeleztem, hogy pályázat kiírásával képesek vagy hajlandóak leszünk efölé menni.

A közelmúltban további könnyítéseket vezettünk be a tejipari ágazatban az export-visszatérítések terén. Láthatjuk, hogy a világpiaci árak jelentősen esnek, noha Európa nem növelte a termelést a tejkvóta 2%-os növelése ellenére, amelyről tavaly áprilisban született megállapodás.

Szóval azt hiszem, azt mondhatom azoknak, akik azt állítják, hogy az árcsökkenés a kvóta növelésének a következménye, hogy nem erről van szó, mivel azt látjuk, hogy a 2%-os kvótaemelés ellenére a termelés alacsonyabb szinten marad, mint amit ezt megelőzően láttunk.

Az export-visszatérítések bevezetésével mindazonáltal olyan helyzetnek kellene kialakulnia, hogy növekedjenek a tejterméket előállító uniós gazdák esélyei a világpiaci jelenlétre. Ezzel egyidejűleg ez a tejpiacon fennálló egyenlőtlenségeket is enyhítheti majd.

Arra a konkrét kérdésre válaszul, amit Ó Neachtain úr tett fel, a Bizottság által hozott intézkedések az ír tejipari ágazat hasznára fognak válni, hiszen a tejnek viszonylag nagy részéből állítanak elő vajat és sovány tejport és viszonylag magas az Európai Unión kívülre irányuló export aránya is.

Megígérhetem Önöknek, hogy élénk figyelemmel kísérjük a tejpiac helyzetét. Ez abból is látszik, hogy két héttel ezelőtt felemeltük a tejipari ágazatban az export-visszatérítéseket, és szívesen állunk a további szükséges lépések elébe is.

Természetesen maga az ágazat is felelős azért, hogy a termelést a kereslethez igazítsa, hogy megpróbálja ezáltal visszaállítani a jövedelmezőséget, és Harkin asszony azt szeretné tudni, hogy a Bizottság más szektorral kapcsolatban is tervez-e hasonlót.

Értelmezésem szerint lehet, hogy a kérdés a sertéshús-szektorban adott visszatérítésekre irányul. De el kell mondanom, hogy jelenleg nem látom igazoltnak az export-visszatérítések bevezetését a sertéshús-szektorban, mivel azt látjuk, hogy a vemhes kocák és a kismalacok száma egyre csökken. Következésképpen az európai piacra jutó sertéshús-mennyiség is csökkenni fog, ami miatt remélhetőleg az árak emelkedni kezdenek.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a sertéshús előállítása esetében a helyzet teljesen más, mint 2007 végén volt, mert most a takarmány és az energia ára számottevően alacsonyabb, mint amikor bevezettük a sertéshús-szektor tekintetében az export-visszatérítéseket.

Tehát kérem, bízzanak bennem, hogy továbbra is a helyzeten tartom a szemem. Nem becsülöm le a tejipari ágazat nehézségeit. Azt hiszem, évtizedek óta nem voltunk ilyen helyzetben, mint most.

  Marian Harkin (ALDE). – Köszönöm, biztos asszony, a kimerítően részletes választ. Beszélt az árak csökkenése ellen hozott intézkedésekről. Mint ahogy Ön is tudja, a tejár jelenleg az előállítási ár alatt van. Sok tejtermelő került a szakadék szélére.

Nagy örömmel hallom, hogy hajlandó minden szükséges lépés megtételére. Azt is jelenti ez, hogy készen áll az export-visszatérítéseknél, magántárolási támogatásnál és az intervenciónál nagyobb arányban felhasználni a rendelkezésére álló tejipari irányítási eszközöket?

Kérem, magyarázza el ezt nekem világosabban!

  Seán Ó Neachtain (UEN). – (GA) Elnök úr, én is szeretném megköszönni a biztos asszonynak az átfogó választ. Ugyanakkor, amint ő is tudja, a tejtermelő gazdák súlyos nehézségekkel állnak szemben. A tej előállítási költsége magasabb, mint az eladási ára.

Elfogadom, amit Írországról mondott, de nyújtható-e most valamilyen további támogatás – intervenciós politika – az árak emelése érdekében? A mezőgazdasági termelők a jelenlegi feltételek mellett nem tudják a további tejtermelést vállalni.

  Jim Allister (NI). – Biztos asszony, a Bizottság milyen sürgősséggel milyen kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy a tejpiac elkezdjen felfelé ívelni? Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy szabálytalan, járulékos intézkedésekkel még tovább fog tartani a piaci trend megfordítása? Ugyanakkor éppen az idő nem áll a rendelkezésünkre. Nem érkezett-e el annak az ideje, hogy bátrak legyünk az export-visszatérítésekkel? Mert, biztos asszony, az ágazat haldoklik.

  Jim Higgins (PPE-DE). – Szeretnék köszönetet mondani Önnek, biztos asszony, és különösen is örömmel fogadom a döntését az intervenció újbóli bevezetésével mint rövid távú intézkedéssel kapcsolatban, csak mert válsághelyzet van.

A biztos asszony szerint nem négy probléma áll fenn? Az első az euro és a font közötti átváltási arány; a második a termelés csökkenése az ázsiai és a kínai melamin botrány eredményeképpen; a harmadik az egyesült államokbeli termelés 3%-os növekedése, és végül, de semmi esetre sem utolsósorban régi ellenségünk, Brazília? Nem kellene-e folyamatosan figyelemmel kísérni a világtrendeket, hogy az ilyen jellegű helyzetekre készen álljunk a válasszal?

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Először is, világosan jeleztem, hogy kész vagyok használni a rendelkezésünkre álló irányítási eszközöket. Mindazonáltal, vannak bizonyos korlátaink, és rendkívül fontos, hogy az általunk esetlegesen meghozandó döntésekkel végeredményben ne okozzunk kárt saját magunknak. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az intervenció egy jó és – örömmel hallottam –, hogy rövid távú intézkedés. Azért nem állítom ugyan, hogy meg kellene szabadulnunk tőle, de egy későbbi időpontban kell alkalmazni a piacra, amely inkább meghosszabbítja a fájdalmakat, de mégse hagyhatjuk el.

Ahogy már korábban mondtam, ténylegesen tanúbizonyságot tettünk elkötelezettségünkről a vajra és a tejporra vonatkozó export-visszatérítések növelésével tíz nappal ezelőtt, és folyamatosan figyelemmel kísérjük a piacot.

A kompenzációt illetően úgy tűnik, hogy elég sok tejtermelő vállalkozó elfelejtette, hogy a 2003. évi reform értelmében már kompenzáltuk őket a közvetlen támogatásokon keresztül, és így beépítettek a közvetlen támogatásba egy összeget, amely nem magukra a tejelő tehenekre vonatkozik, hanem a 2000 és 2002 közötti termelési szintek alapján kalkuláltak.

Néha emlékeztetnem kell egyes termelőket arra, hogy ez a kompenzáció már megtörtént. Tudom, hogy ez nem egy teljesen kielégítő válasz ebben a nehéz helyzetben, de ezt is figyelembe kell venni.

Nagyon világosan jeleztem a január elején Berlinben tartott Zöld Hét folyamán, hogy kész vagyok a 2009. évi költségvetés el nem költött pénzeinek egy részét felhasználni, és a Bizottság javaslatot tett 1,5 milliárd euró 2009-ben történő felhasználására annak a hézagnak a betöltésére, amely az állapotfelmérés következményeiből származik, és amely csak 2010. január 1-jén lép hatályba, amikor az új kihívásoknak való megfelelés érdekében létrehozott csomag hatályba lép.

A döntés, hogy vajon a tagállamok el akarnak-e költeni 1,5 milliárd eurót, nem az én kezemben, hanem az államfők és a pénzügyminiszterek kezében van, és remélem, hogy lehetőség lesz valamiféle megoldást találni az európai parlamenti képviselők által a nemzeti kormányaikra gyakorolt bizonyos lobbytevékenységek révén.

Teljes mértékben egyetértek a helyzet kialakulásának három okával. Írország számára természetesen nagy veszteséget jelent olyan átváltási árfolyamon exportálni az Egyesült Királyságba, amely csak tovább nehezíti az életet, különösképpen az ír termelők számára. Nem becsülöm alá a kínai botrány mellékkövetkezményeit, ahol sokan nagyon óvatosan megválogatják, hogy milyen tejtermékeket fogyasztanak.

A világpiacon tapasztalható növekedés nem kizárólag az Egyesült Államokból származik. Jelentős növekedés tapasztalható Új-Zélandon, és ez az említett következményekkel jár a világpiacra nézve. Remélem, hogy általánosságban a világpiaci termelés csökkenni fog, mert ez egy általános probléma, és nem csak az európai tejtermelőket érinti. Jelenleg nagyon nehéz pénzt keresni a tejágazatban. Ezért tétovázás nélkül, megfelelő és kiegyensúlyozott módon használni fogjuk a rendelkezésre álló eszközöket.

  Elnök.

– 50. kérdés, előterjesztette: Liam Aylward (H-0051/09)

Tárgy: A juhhúsból készült termékek címkézése

Jelenleg nincs a juhhúságazat termékeinek címkézésén történő származási jelölésre vonatkozó külön uniós jogszabály. Ennek eredményeképp több különböző címkézési technikát használnak az EU-ban a juhhúsból készült termékekre.

Fontolóra veszi-e a Bizottság egy uniós rendelet bevezetését a juhhúsból készült termékek címkézésére vonatkozóan, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy megkülönböztessék az uniós termékeket a harmadik országokból származó termékektől?

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Én határozottan úgy vélem, hogy az európai termelők büszkék lehetnek az általuk képviselt színvonalra, és a Bizottság támogat bármilyen kezdeményezést, amely segíti a mezőgazdasági termelőket, nem utolsósorban az állattenyésztési ágazatban, hogy tájékoztassák a fogyasztókat a termékek származási helyéről.

Ahogy a tisztelt képviselő úr is megállapította, jelenleg nincs a juhhúságazat termékeinek címkézésén történő származási jelölésre vonatkozó külön uniós jogszabály.

Természetesen a címkézésre és reklámozásra vonatkozó általános belső piaci szabályok érvényesek a juhhústermékekre is. Ezek a szabályok kötelezővé teszik a származás megjelölését a címkézésen abban az esetben, ha az ilyen adatok megadásának elmulasztása félrevezethetné a fogyasztót a szóban forgó élelmiszer meghatározott származása vagy eredete tekintetében.

A Bizottság nem gondolja, hogy általános probléma lenne a fogyasztók félrevezetése a juhhúsból készült termékek származásával kapcsolatban. Ezért a Bizottság rendeletre irányuló legújabb javaslata a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról nem terjeszti ki a listát azokra a termékekre, amelyekre a származás megjelölése kötelezően vonatkozik.

Szeretném kiemelni, hogy a marhahús és a marhahúsból készült termékek címkézésén történő származási jelölés különleges eset, és gondolom, mindannyian emlékszünk, honnan ered, hiszen ez a kergemarhakór okozta válság egy járulékos következménye. Ezért – hogy a fogyasztóknak a marhahús iránti bizalmát helyreállítsuk – szükségessé vált, hogy több információt bocsássunk a fogyasztók rendelkezésére a termékek világos címkézése által, beleértve a származási helyre vonatkozó információ közlését is.

Fontos felidézni azt is, hogy a meglévő szabályozás már lehetővé teszi a juhhús önkéntes címkézését. Amennyiben az egész ellátási lánc megegyezne egy ilyen címkézési rendszerben, többletértéket nyújtana termékeiknek a fogyasztók részére szolgáltatott többletinformáció által.

Annak érdekében, hogy a belső piac zökkenőmentesen működjön, a Bizottságnak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletjavaslata bevezetett egy önkéntes eredetjelzésre vonatkozó keretrendszert.

Különösen a juhhús esetében, amennyiben a származást jelölik, az állat születési, nevelési és vágási helyét kell megadni. Amennyiben ezek a termelési lépések különböző tagállamokban történnek, az összes származási helyet jelölni kell.

Még messzebbre tekintve, a Bizottság fontolgatja, hogy minden különböző mezőgazdasági termék címkéjén fel kelljen-e tüntetni a termelés helyét és különösen, hogy az unió gazdálkodással kapcsolatos követelményeit betartották-e?

Tisztában vagyok azzal, hogy a mezőgazdasági termékek minőségéről szóló zöld könyvvel kapcsolatos nyilvános konzultáció során a juhhúságazatban érdekeltek támogatták a kötelező eredetcímkézést. 2009 májusában a Bizottság ki fog adni egy közleményt, amelyben törekedni fogunk az egyszerűsítés, az átláthatóság és a termékleírás közötti helyes egyensúly megtalálására. A cseh elnökség konferenciát szervezett erről a témáról, amelyet ezen a héten csütörtökön és pénteken fognak tartani, és biztos vagyok benne, hogy élénk és érdekes vitában lesz részünk a címkézésről. Ez nagyon fontos. Nem mindig könnyű azonban, hiszen senki sem kíván regényeket olvasni a termékek hátoldalán a szupermarketekben, tehát úgy gondolom, hogy meg kell próbálnunk egyensúlyt találni, és megtalálni a megfelelő megoldást. Örülök minden eddigi észrevételnek a zöld könyvvel kapcsolatban.

  Liam Aylward (UEN). – Köszönöm, biztos asszony! Különösképpen örülök a megrendezendő konferenciának és valóban nagyon büszkék lehetünk az élelmiszeripari termékeink minőségére Európában – feltétlenül egyetértek Önnel ebben.

Szeretnék utalni azonban a juhok kötelező elektronikus azonosításáról szóló javaslatra, amely 2010 januárjától lépne hatályba és amelyhez a Bizottság a Mezőgazdasági Bizottság tagjai és a termeléssel foglalkozó szervezetek tiltakozása ellenére ragaszkodik. Mi, parlamenti képviselők, tiltakozunk a kötelező elektronikus azonosítás működtetésbeli és költségbeli, valamint egy komolyan hanyatlófélben lévő iparágra gyakorolt katasztrofális következményei ellen. Mérlegeli-e a Bizottság további halasztás engedélyezését vagy a javaslat kötelező jellegének eltörlését? Ennek hiányában, fontolóra vesz-e a Bizottság a kötelező elektronikus azonosítás költségeinek vállalását?

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Először is, meg kell említenem, hogy amennyiben mélyreható megbeszélést kíván folytatni a juhok elektronikus megjelöléséről, úgy, ahogy ezt bizonyára tudja, egy másik biztoshoz kell fordulnia – a fogyasztóvédelemért felelős biztoshoz – de szívesen teszek megjegyzéseket a témával kapcsolatban.

Úgy tűnik, ezzel a témával kapcsolatban egyhangúság van a Tanácsban. Lehetőségem van sokat utazni, és sok emberrel találkozom, akik úgy vélekednek, hogy az elektronikus azonosítási rendszer sok kisebb termelőt tönkre fog tenni a költségei miatt. Úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztési támogatások felhasználásának lehetőségét kell megvizsgálni az elektronikus megjelölés költsége okozta terhek csökkentéséhez. Van egy sor, a „szabványok közelítése” amely felhasználható vidékfejlesztési támogatás kéréséhez ezen külön költségek fedezésére, amelyek bizonyára több kisebb juhtenyésztő számára komoly kiadást jelentenének.

  Elnök. – Azokra a kérdésekre, amelyekre idő hiányában nem válaszoltunk, írásban fogunk válaszolni. (lásd a mellékletet).

Ezzel lezárom a kérdések óráját.

(Az ülést felfüggesztették 8:05-kor és folytatták 9:00-kor.)

ELNÖKÖL: WALLIS ASSZONY
alelnök