Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2692(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B6-0104/2009

Viták :

PV 11/03/2009 - 12
CRE 11/03/2009 - 12

Szavazatok :

PV 12/03/2009 - 7.9
CRE 12/03/2009 - 7.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0133

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2009. március 11., Szerda - Strasbourg HL kiadás

12. Horvátországról szóló 2008-as előrehaladási jelentés - Csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2008-ban - Csatlakozási tárgyalások Macedónia Volt Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal 2008-ban (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Tanács és a Bizottság nyilatkozata a következőkről:

- Horvátország: 2008-as előrehaladási jelentés,

- Törökország: 2008-as előrehaladási jelentés és

- Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 2008-as előrehaladási jelentés.

 
  
MPphoto
 

  Alexandr Vondra, a Tanács soros elnöke. − Elnök úr! Engedje meg, hogy megkezdjem a három országra, Horvátországra, Törökországra és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozó előrehaladási jelentésről szóló vitát.

Engedjék meg, hogy Horvátországgal kezdjem! Jelentésük helyesen állapítja meg, hogy Horvátország az elmúlt években jelentős haladást ért el. A tárgyalások megkezdése óta a 35 fejezetből 22 fejezetet nyitottak meg, amelyekből hetet ideiglenesen lezártak. Az elnökség tovább folytatja a tárgyalásokat. Különösen két csatlakozási tárgyalást terveznek: képviselői szinten az elkövetkezendő hetekben és miniszteri szinten júniusban.

Jelentésük helyesen emeli ki a Szlovéniával folytatott rendezetlen határvita megoldásának jelentőségét. Szeretném biztosítani e Parlamentet, hogy az elnökség továbbra is minden erőfeszítést megtesz e kérdés megoldása érdekében, és ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatjuk Olli Rehn biztos úr folyamatban lévő, a megoldás érdekében tett erőfeszítéseit, amelyek lehetővé teszik számunkra a csatlakozási tárgyalások folytatását. E kérdés alaposabb megvitatása előtt épp együtt ebédeltünk. A legutóbbi fejleményekkel kapcsolatban üdvözöljük Horvátország hétfőn bejelentett határozatát, amely szerint elfogadja az Olli Rehn által javasolt szakértői csoport által ajánlott közvetítést. Arra biztatjuk Szlovéniát és Horvátországot, hogy építő módon működjenek együtt annak érdekében, hogy sürgősen tartós és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, mert ez nem lehet további késedelmek oka.

E jelentős kérdésen túl a széles körű tárgyalásokban való további előrehaladás mindenekelőtt magától Horvátországtól függ. A szükséges politikai, gazdasági, jogalkotási és igazgatási reformokat végre kell hajtania, és teljesítenie kell a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségeit. A felülvizsgált csatlakozási partnerség végrehajtása szintén fontos az Európai Unión belüli további beilleszkedés előkészítése szempontjából. A Tanács úgy ítéli meg, hogy a Bizottság 2008-as előrehaladási jelentésében megjelölt indikatív és feltételes ütemterv hasznos eszköz. Segíteni fogja Horvátországot a tárgyalások végső szakaszának eléréséhez szükséges lépések megtételében. Ez azt jelenti, hogy a jelentős előrehaladás ellenére sokat kell még tenni.

Engedjék meg, hogy kiemeljek néhány kulcsfontosságú területet, ahol további előrelépésre van szükség, kezdve az igazságügyi reformmal. Az EU teljesen világossá tette, hogy a független, pártatlan, megbízható, átlátható és hatékony igazságügyi rendszer létrehozása elengedhetetlen. Ez a jogállamiság megerősítésének és a közösségi vívmányok megfelelő végrehajtásának előfeltétele. Kulcsfontosságú továbbá a szakképzett, elszámoltatható, átlátható és független közigazgatás is. E két területen jelentős jogalkotási reformokat vezettek be, de látnunk kell, hogy ezek hogyan működnek a gyakorlatban.

Ugyanez igaz a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre is, amint azt az Önök jelentése is kiemeli. A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal hatáskörét és forrásait megerősítették. Ez történt az ezen a területen bekövetkező eseteket vizsgáló büntetőbíróságok esetében is. A fő kérdés most annak biztosítása, hogy a várt eredmények megvalósuljanak. A korrupcióellenes program és cselekvési terv teljes végrehajtása e komoly probléma megoldásában kulcsfontosságú.

Az Unió azt is hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való teljes együttműködés, beleértve a dokumentumokhoz való hozzáférést is. Nagyon szorosan követjük az e területen bekövetkező fejleményeket, és felhívjuk a horvátországi hatóságokat, hogy biztosítsák az ICTY-vel való teljes körű együttműködés fenntartását. Üdvözöljük a hiányzó dokumentumokra vonatkozó legutóbbi megállapodást, és arra biztatjuk Horvátországot, hogy teljesítse azt.

A menekültek visszatérésére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjjogosultság érvényesítésére vonatkozóan elkezdődött az állampolgárságra vonatkozó határozat végrehajtása, és a szabályok megváltozását érintő információkat a visszatelepültek közössége számára hozzáférhetővé tették.

A lakhatás terén a 2007-es eseteket megoldották, de a 2008-as referenciaértéket még nem érték el. A menekültek visszatérése tekintetében a fenntarthatóság biztosítása érdekében végzett munkát folytatni kell. Ez vonatkozik a kisebbségek jogainak erősítését célzó jogalkotásra is.

Jelentésükben Önök helyesen emelték ki a regionális együttműködés kérdését. A jószomszédi kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseknek folytatódniuk kell.

Engedjék meg, hogy most áttérjek Törökország kérdésére. A Törökországgal folytatott tárgyalások 2008-ban tovább folytak, és az év során összesen négy fejezetet nyitottak meg, amely már szinte hagyomány.

Annak ellenére, hogy az EU Törökországot a reformok tekintetében kifejtett erőfeszítései fokozására ösztönözte, 2008-ban nem sikerült elérni a reformokkal szemben elvárt szintet. A politikai feltételek teljesítésére vonatkozó további lépések továbbra is kulcsfontosságúak. Számos területen jelentős erőfeszítésekre lesz szükség, amint azt a Tanács 2008. december 8-i következtetései és a Bizottság 2008-as előrehaladási jelentése kiemeli. Ez olyan kérdés, amelyre jelentésükben szintén felhívták a figyelmet.

Az elnökség üdvözli ugyanakkor a Törökország által a közelmúltban tett pozitív lépéseket, beleértve a közösségi vívmányok elfogadására vonatkozó, nemrég elfogadott nemzeti programot és az új főtárgyaló kinevezését. Fontos, hogy ezek a kötelezettségvállalások most valós és kézzelfogható cselekvésekké alakuljanak.

Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy hangsúlyozzuk Törökország stratégiai fontosságát. Az elnökség osztja a Parlament véleményét, hogy Törökország dicséretet érdemel az energia területén elért előrehaladásért. Továbbra is vizsgáljuk az e döntő fontosságú területen történő előrelépés módjait, különösen a Nabucco csővezeték-projekt teljes támogatása terén.

Ami Törökországnak a csatlakozás terén elért előrehaladását illeti, szeretnénk kiemelni, hogy a tárgyalásokban való általános előrehaladáshoz elengedhetetlen a szólásszabadság területén történő előrelépés. A büntetőtörvénykönyv 301. cikkére vonatkozó örvendetes módosítás mellett, amely pozitív hatást gyakorolt, még számos olyan jogi rendelkezés maradt, amely e területen korlátozásokat jelenthet. A honlapok letiltása, amely gyakran hatókörét és időtartamát tekintve is aránytalan, továbbra is aggodalomra ad okot. Megfelelő jogi megoldásokra van továbbá szükség annak biztosítására, hogy a vallási pluralizmust összhangba hozzák az európai normákkal.

Átfogó korrupcióellenes stratégiát kell kidolgozni. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a jelentések szerint a kínzások és a bántalmazások száma emelkedett, különösen a hivatalos fogvatartási helyeken kívül. Az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében a rendőrség kötelezettségeiről és jogköréről szóló, 2007-ben módosított törvényt szorosan figyelemmel kell kísérni. A kínzás elleni egyezményről szóló jegyzőkönyv ratifikálása alapvető fontosságú.

A délkeleti terület tekintetében üdvözöljük a Délkelet-Anatólia Projekt iránymutatásainak és általános tartalmának bejelentését. Most konkrét lépéseket várunk, amelyek a régió gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez vezetnek. Ebbe olyan lépések is beletartoznak, amelyek régóta fennálló kérdéseket is megoldanak, például az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérése vagy a faluőrségek kérdése.

Az EU-Törökország kapcsolatok vonatkozásában világos, hogy Törökországnak teljes egészében, megkülönböztetésmentesen teljesítenie kell a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó kötelezettségét. Ez – amint jelentésükben kiemelték – fontos kérdés, és a lehető leghamarabb meg kell oldani, hiszen egyértelműen érinti a csatlakozási tárgyalások ütemét. A 2005. szeptember 21-i nyilatkozatban szereplő kérdéseket továbbra is nyomon kell követni, és ebben sürgős előrehaladásra van szükség.

Törökországnak továbbá egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok és a viták békés rendezése mellett.

E nehézségek ellenére számos területen történik előrehaladás. Jelenleg is dolgoznak az adózásról szóló 16. fejezeten, valamint a szociálpolitikáról és a foglalkoztatásról szóló 19. fejezeten. Annak ellenére, hogy a tárgyalások előrehaladtukkal párhuzamosan egyre összetettebbé válnak, a cseh elnökség elkötelezett abban, hogy haladást érjenek el azokban a fejezetekben, ahol valóban előrehaladás érhető el. Ezenkívül az elnökség hangsúlyt helyez az energiáról szóló 15. fejezetben való előrelépés elérésére, az energiára vonatkozó kérdéseknek megfelelően, mert ez az egyik prioritásunk.

Végül engedjék meg, hogy rátérjek Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra. Ez egy jelentős lehetőségekkel rendelkező, dinamikus ország. Ugyanakkor számos kihívás előtt áll. Jelentésük e két pontot kiválóan kiemeli. Valójában a Tanács a jelentés nagy részével egyetért.

Jelentésük különös hangsúlyt helyez a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó időpont kérdésére. Helyesen hangsúlyozzák továbbá valamennyi érintett arra vonatkozó óhaját, hogy gyors és kölcsönösen elfogadható megoldást kell találni a névvel kapcsolatos kérdésre.

A legutóbbi fejleményekkel kapcsolatban a 2008. júniusi előrehozott választásokat több szakaszban tartották meg, miután jelentős problémák adódtak az előkészületek során és az eredeti választási napon, június 1-jén is. Az EBESZ/demokratikus intézmények és emberi jogok irodája (ODIHR) /Európa Tanács megállapította, hogy a választások előkészítése során „nem sikerült megelőzni az erőszakos cselekményeket”, és hogy a választások számos kulcsfontosságú nemzetközi előírásnak nem feleltek meg.

Ezért a kormány és minden politikai szereplő előtt hangsúlyoztuk, hogy a néhány nap múlva esedékes elnökválasztás és a helyi választások előkészületei során fontos e központi kérdések megoldása. Az a benyomásunk, hogy ez az üzenet meghallgatásra talált, és a zavarok megelőzése érdekében jelentős erőfeszítéseket tesznek. Meglátjuk, hogy ezek az erőfeszítések gyümölcsözőek lesznek-e.

A Bizottság 2008-as előrehaladási jelentése hasznos. Tudomásul vettük a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya által kidolgozott tervet. Ez egy olyan részletes szöveg, amely a Bizottság ajánlásainak átgondolására vonatkozó komoly erőfeszítést tükrözi. A régió hátterének mint egésznek a figyelembevételével a dokumentumot és az abba fektetett munkát pozitívan kell szemlélni.

E soknemzetiségű állam belső kohéziója természetesen további fejlődése kulcsa. Ezért a Parlamenthez hasonlóan én is nagy jelentőséget tulajdonítok az ohridi keretmegállapodásnak. Ez döntő fontosságú volt az ország konfliktushelyzetből való kivonása és a szélesebb körű európai beilleszkedés felé vezető lépések megtételének támogatásában.

A vízumliberalizáció terén jelenleg értékelési szakaszban vagyunk, és nem szeretnék az események elé vágni. Személy szerint mindössze annyit mondanék, hogy megértem a volt Jugoszlávia azon átlagpolgárainak reményét és törekvését, akik ismét szeretnének szabadon utazni. Elengedhetetlen előfeltétel azonban továbbra is, hogy az ország képes legyen a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott konkrét feltételek teljesítésére. Személy szerint azt remélem, hogy hamarosan pozitív fejlemények érhetők el.

Ezzel jelentésük és állásfoglalásuk egyik kulcspontjához érkeztem. A cseh elnökség teljes mértékben elkötelezett Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai perspektívája iránt. Ebben az irányban további előrehaladás érhető el. A társulási partnerség kulcsfontosságú célkitűzésit azonban teljesíteni kell, és bizonyítékra van szükségünk arra, hogy a választásokat a 2008-ban történtekkel ellentétben megfelelően bonyolítják le. A Bizottság következő előrehaladási jelentésében e pontokat értékelni fogja. Várjuk ezt a jelentést, és a további skopjei fejleményeket.

 
  
  

ELNÖKÖL: MIGUEL ANGEL MARTÍNEZ MARTÍNEZ
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. − Elnök úr! A mai vita nagyon jó alkalom arra, hogy felülvizsgáljuk a három tagjelölt ország csatlakozás terén tett előrelépését.

Engedjék meg, hogy Horvátországgal kezdjem. Swoboda úr állásfoglalás-tervezete a ma Horvátország előtt álló fő kihívásokkal foglalkozik. Teljesen egyetértek Vondra elnökhelyettes úrral abban, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2005. októberi indulásuk óta általánosságban jól haladnak, és a Bizottság 2008 novemberében ezért a csatlakozási tárgyalások végső szakaszának 2009 végéig történő eléréséhez egy indikatív ütemtervet javasolt, feltéve, hogy Horvátország megfelel a szükséges feltételeknek.

Ebben is osztom előadójuk és Vondra úr elemzését az olyan jövőbeni kihívások tekintetében, mint az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, valamint a hajógyártási ágazat reformja és annak összhangba hozatala állami támogatási rendszerünkkel és versenypolitikánkkal.

Sajnos a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások most a határkérdés miatt megrekedtek. A cseh elnökséggel együtt dolgoztunk ezen a kérdésen, és nagyon nagyra értékelem az elnökség támogatását, amelyet a megvalósítható út keresésében kifejtett erőfeszítéseinkhez nyújtott.

Bár ez egy kétoldalú kérdés, európai problémává vált, és a Bizottság ezért kezdeményezte, hogy a határkérdés megoldása érdekében európai közvetítést ajánl fel, amely lehetővé teszi, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai folytatódhassanak, feltéve, hogy mindkét fél hasznosnak ítéli ezt a segítséget.

Ez volt az üzenet, amelyet januárban Ljubljanába és Zágrábba is elvittem. Azóta, a két kormány kezdeményezésünkre vonatkozó határozatát követően mindkét külügyminiszterrel megtárgyaltam e közvetítés feltételeit – legutóbb egy tegnap esti háromoldalú megbeszélésen.

Üdvözlöm, hogy a két ország elvileg támogatja ezt az európai közvetítést, amelyet Martti Ahtisaari elnök vezetésével egy vezető szakértői csoport fog biztosítani. Tegnapi megbeszéléseink során megvizsgáltuk a közvetítés konkrét feltételeire vonatkozó megállapodás lehetőségeit. Abban egyeztünk meg, hogy a közeljövőben folytatjuk a megbeszéléseket. Tehát a munka folyamatban van.

Engedjék meg, hogy kiemeljem, hogy erőfeszítései során a Bizottság a tárgyalási keretrendszerre támaszkodott, amely Horvátország uniós csatlakozási folyamatának alapja, és amelyet Horvátország és valamennyi uniós tagállam, köztük Szlovénia is elfogadott.

A tárgyalási keretrendszer elfogadásával és az azzal való egyetértéssel Horvátország és Szlovénia is elfogadta, hogy minden határvitát a jogviták békés rendezésének az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerinti elve alapján oldanak meg. Az ENSZ Alapokmánya kijelenti hogy, és ezt idézem, mert ez különös jelentőségű: „A felek bármely vita rendezését [...] [...] tárgyalás, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választottbíróság, bírósági rendezés, regionális szervezetek és megállapodások igénybevétele, vagy az általuk választott bármilyen egyéb békés eszköz útján kísérlik meg”.

Két egyformán fontos következtetés adódik az ENSZ Alapokmány e kijelentéséből. Először is a felek az ENSZ Alapokmányban megjelölt bármely módot választhatják. A Bizottság kezdeményezése kétségtelenül része ezeknek a módoknak.

Másodszor, az ENSZ Alapokmányában szereplő bármely mód választásában állapodnak is meg, ennek kettejük közötti megállapodásnak kell lennie. Őszintén remélem, hogy ez inkább előbb mint utóbb megtörténik. A Bizottság kezdeményezése ehhez igen szilárd alapot, és járható, előrevezető utat nyújt.

Összefoglalva, a Bizottság célja valójában a határkérdés megoldása és ezzel párhuzamosan Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai előtt álló akadály elhárítása annak érdekében, hogy Horvátország a kitűzött időpontig, 2009 végéig be tudja fejezni a technikai tárgyalásokat.

Üdvözlöm Oomen-Ruijten asszony Törökországra vonatkozó, gondosan kiegyensúlyozott állásfoglalását, és támogatom az elnökség erőfeszítéseit, amelyek célja a technikailag nyitásra kész fejezetek megnyitása. Sajnos a törökországi politikai reformok bizonyos lassulását tapasztalhattuk az elmúlt években. Bár – és ebben egyetértek előadójukkal – a múlt év vége és ez év eleje óta végbement bizonyos pozitív fejlődés, például egy Kurdisztánban sugárzó új televíziós csatorna elindítása és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó parlamenti bizottság felállítása. Ezenkívül az új, „A közösségi vívmányok elfogadására vonatkozó nemzeti program” és egy új, főfoglalkozású főtárgyaló kinevezése szintén előremutató lépés.

Számomra az is biztató, hogy legutóbbi brüsszeli látogatása során Erdogan miniszterelnök és a fő ellenzéki párt vezetője, Deniz Baykal is jelezte, hogy elkötelezett Törökország uniós csatlakozási folyamata iránt. Remélem, hogy ezek a fejlemények az uniós reformok megújult lendülettel és energiával történő folytatása érdekében határozott politikai és társadalmi konszenzust eredményeznek.

Ez kapcsolódik a szólásszabadsághoz, amely központi európai érték. A sajtó ás az állami hatóságok közötti nyílt és átlátható kapcsolat valójában minden országban a demokratikus vita minőségének alapvető feltétele. Ez különösen érvényes egy olyan országra mint Törökország, amely nehéz átalakulási és reformfolyamaton megy át. A Bizottság ezért szorosan figyelemmel kíséri a törökországi sajtószabadság fennállását. A sajtószabadságot ténylegesen tiszteletben kell tartani, mivel az minden nyitott társadalom, és ezáltal a törökországi demokratikus átalakulás folytatásának alapja is.

Néhány szót kell szólnom Ciprusról. Ebben az évben egyedülálló esély nyílik a sziget újraegyesítésére és arra, hogy véget érjen ez az európai földön régóta fennálló konfliktus. Elengedhetetlen, hogy Törökország tevékenyen támogassa a két ciprusi közösség vezetői közötti, a rendezésről folyó tárgyalásokat.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vonatkozásában köszönöm Meijer úrnak és az árnyékelőadóknak a jól kiegyensúlyozott állásfoglalást. Osztom sajnálkozásukat, hogy három évvel azután, hogy az ország elérte a tagjelölt státuszt, a csatlakozási tárgyalások még mindig nem kezdődtek el.

Elsőrendű feltétel, hogy az ország a szabad és tisztességes választások lebonyolítása terén képes legyen a nemzetközi előírások betartására. Ez a koppenhágai politikai kritériumok betartására vonatkozó alapvető követelmény, és a márciusi és áprilisi elnökválasztás, valamint az önkormányzati választások ezért az igazság pillanatát jelentik majd.

A vízumliberalizálás irányába mutató ütemterv végrehajtása terén osztom a Skopje által elért haladásról szóló állásfoglalás-tervezetükben található pozitív értékelést. A Bizottság továbbra is elkötelezett abban, hogy 2009-ben a Tanácsnak a vízummentes utazásra vonatkozó javaslatokat nyújt be, amennyiben a régióban mindenegyes ország megfelel a feltételeknek. Tudom, hogy ez milyen fontos a nyugat-balkáni átlagpolgároknak.

Összefoglalásul azt szeretném mondani, hogy a stabilitás és a béke, a szabadság és a demokrácia érdekében az igen nagy erőpróbát jelentő gazdasági időszak ellenére folytatjuk a három tagjelölt ország fokozatos, irányított csatlakozására vonatkozó munkát. Bízom abban, hogy a Parlament is tovább támogatja ezt az igen értékes közös célt.

 
  
MPphoto
 

  Hannes Swoboda, szerző.(DE) Elnök úr! Soros tanácsi elnök úr! Biztos úr! Először is és főként Horvátországról szeretnék beszélni. Horvátország számos területen ért el fejlődést. Nagyon hálás vagyok azokért az erőfeszítésekért, amelyeket magában Horvátországban tettek, különösen az igazságügyi reform tekintetében. Számos lépésre volt szükség, és két új miniszter kinevezése eredményeként egyes dolgok megmozdultak. Tudom, hogy a miniszterek nem érhetnek el mindent, de jelentős előrehaladás következett be a korrupció és a határon átnyúló bűnözés elleni harc területén.

Másodszor, ami a Nemzetközi Büntetőbírósággal folytatott együttműködés kérdését illeti, szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy számítok arra, hogy Horvátország e tekintetben megtesz minden szükséges lépést. Vita folyt a különböző szolgálati utakról és a kapcsolódó dokumentumokról. Remélem, hogy ezeket a kérdések a közeljövőben megoldják, és azok nem okozzák a tárgyalások megszakadását vagy késedelmét.

Harmadszor, Horvátország a gazdasági reform terén is tett bizonyos előrelépést. Nagyon örülök az e területen, különösen a hajózási iparral kapcsolatosan született terveknek. Nem volt könnyű, de ezen a területen fontos alapokat fektettek le. Annak is örülök, hogy sikerült megállapodni a hajózási ipar munkavállalóival. Ezek a reformok fájdalmasak lesznek, de szükségesek és átgondolt módon végrehajthatók.

Most rátérek a fő kérdésre, amely mindig vitatható, ez pedig a határvita kérdése. Biztos úr! Sajnos meg kell mondanom Önnek, hogy csalódott vagyok amiatt, hogy ehhez a kérdéshez anélkül fogott hozzá, hogy kapcsolatba lépett volna a Parlamenttel. Elküldtem Önnek a dokumentumokat és Ön nem válaszolt. Valószínűleg előrébb lennénk, ha nagyobb gondossággal kezelte volna ezeket a kérdéseket. A félreértések elkerülése végett: teljes mértékben támogatom a közvetítésre vonatkozó javaslatát. Már előreléphettünk volna azonban, ha a nemzetközi jog jelentőségének kérdéséről előzetesen, és nem utólag születik egyértelmű nyilatkozat.

Nehéz helyzetben vagyunk. Világos, hogy mindkét félnek meg kell mozdulnia. Az Ön eredeti javaslatának megfogalmazása nem volt optimális. Jobban szerettem volna, ha a Parlamenttel és az előadóval közelebbi kapcsolatban lett volna. Talán akkor együtt már többet elérhettünk volna. Sajnos nem ez volt a helyzet, de most nem ez áll a vita középpontjában. A vita fő kérdése, hogy hogyan érhetünk el haladást.

Előre fogunk haladni. Valószínűleg ezt a megfogalmazást javaslom majd holnap a Parlamentnek. Azt fogjuk mondani, hogy az Ön által javasolt közvetítésnek – amely olyan, amilyen, és amit én teljes mértékben támogatok – a nemzetközi jogon kell alapulnia, a méltányosság elveit is beleértve. A két félnek egyet kell értenie abban, hogy ebbe az irányba mozdulnak el. Horvátországnak és Szlovéniának is el kell ismernie, hogy a nemzetközi jogra szükség van, de természetesen azt is, hogy a méltányosság, a tisztességes magatartás és az igazságos megoldás – politikai megoldás, ha így akarják megfogalmazni – elvei is elengedhetetlenek. Ezt mindkét félnek el kell ismernie, és valójában kicsit szomorú, hogy olyan helyzetben vagyunk, amelyből nem tudunk továbblépni. A világban, és különösen Európában más problémák is vannak, tehát kölcsönös megállapodással meg kell tudni oldani ezeket a problémákat. Minden kritika ellenére természetesen sok sikert kívánok a két fél meggyőzése terén kifejtett erőfeszítéseihez. Sajnos a tegnapi megbeszélés nem volt annyira pozitív, mint amennyire lennie kellett volna, de remélem, hogy ez hamarosan megváltozik.

Még egyetlen általános megjegyzést szeretnék tenni, amely Macedóniára is vonatkozik. Vannak kétoldalú problémák, de ezek nem gátolhatják a bővítési tárgyalásokat. Módosítási indítványunkkal kapcsolatban, amelyet gyakran félreértenek, természetesen a kétoldalú problémákat nem kell bevonni a tárgyalási keretrendszerbe. Azoknak a keretrendszeren kívül kell maradniuk. Az Európai Unió és az egyes országok közötti tárgyalásokról van szó. A kétoldalú problémákat párhuzamosan meg kell oldani, ha mindkét fél – ebben az esetben Macedónia és Görögország – kész a kérdések átgondolására. E Parlamentnek egyértelmű jeleznie kell, hogy ezekben a vitákban mindkét félnek készen kell állnia az elmozdulásra. Nem lehet, hogy az egyik oldal kompromisszumot köt, a másik pedig ugyanazon az állásponton marad. Minden ilyen esetben világossá kell tennünk, hogy a kétoldalú problémák nem gátolhatják a csatlakozási tárgyalásokat. Ezek a tárgyalásokkal párhuzamosan megoldhatók, és e Parlament segíteni fog annak biztosításában, hogy mindkét fél megmozduljon abban a két vitában, amelyről itt tárgyalunk. Remélem, hogy így pozitív eredményt érünk el.

 
  
MPphoto
 

  Ria Oomen-Ruijten, szerző. (NL) Elnök úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy őszinte köszönetemet szeretném kifejezni mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a jelentéshez. A Törökország által 2008-ban elért előrehaladás kritikus, bár tárgyilagos vizsgálatát nyújtottam be. Ez egy olyan jelentés, amely számos pontot tartalmaz, tükröt tart Törökország elé és csak egy világos üzenet küld, nevezetesen, hogy már harmadik éve, hogy túl kevés történik a politikai reform terén.

A politikai reform és a koppenhágai kritériumok teljesítése teljes prioritást élvez. Nem a fejezetek megnyitásáról van szó. Arról van szó, hogy mi egyesíti az európai polgárokat, a jogállamiság, a független és pártatlan igazságszolgáltatás, a szólásszabadság, a megfelelően működő sajtó és mindenegyes polgár egyéni polgárjoga. Elnök úr! Ezeken a területeken többet kell tenni. Csak így nyithatók meg a politikai fejezetek.

Elnök úr! Törökország ezeket a politikai kritériumokat nem írhatja elő a nevünkben. A török kormány, hivatalba lépésekor azt mondta saját polgárainak, hogy szükség van Törökország modernizálására. E célból a politikai kritériumokat kell megreformálni, mert a szociálisan orientált piacgazdaság létrehozása érdekében meg kell adni az embereknek a lehetőséget arra, hogy kipróbálják kreativitásukat, és minden polgár számára egyforma jogokat kell biztosítani. A politikai kritérium ezért kapott központi helyet jelentésünkben.

Amikor a Külügyi Bizottsággal, a parlamenti vegyes bizottsággal, vagy bárki mással Törökországba látogattam, az volt az érzésem, hogy valami megmozdult és egy kis fényt láttam az alagút végén, ahogy Rehn biztos úr említette korábban. Tíz évvel ezelőtt nem gondoltam, hogy valaha kurd nyelvű televízióprogramok lesznek. Ez is szerepel a jelentésben. Ezenkívül nagyra becsülöm Törökország Kaukázusban játszott pozitív szerepét. Az örményekkel közös határok megnyitása irányába tett első lépésekkel kapcsolatban is kifejeztem elismerésem, mert őket is ki kell szabadítani abból az elszigeteltségből, amellyel ma még szembe kell nézniük.

Elnök úr! E reformok végrehajtására nemzeti programot fogadtak el. Mindezek pozitív tényezők, és őszintén remélem, hogy Törökország az új tárgyalóval hozzálát e reformok megvalósításához. Egy modern és virágzó Törökország a török emberek számára rendkívül fontos, de – és ezt minden tagállamban elmondom – természetesen nagy jelentőségű valamennyiünk számára az Európai Unióban is.

Még néhány megjegyzést szeretnék tenni, elnök úr. Gyakran kapunk jelentéseket arról, hogy a média- és a sajtószabadság kívánnivalót hagy maga után, és hogy a sajtó, ha szabadságjogait gyakorolja, gyakran pénzügyi vizsgálatnak vetik alá, vagy más intézkedésekkel kell szembe néznie. Ezen változtatni kell.

Végül a benyújtott módosításokkal kapcsolatban azt szeretném tanácsolni az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának, hogy a jelentést az előttünk lévő formában fogadja el. Elismerjük, hogy javításokra van szükség, de nem kellene további igényeket támasztani, mivel ezek szükségtelenek és e Házban csak polarizálódáshoz vezetnek.

 
  
MPphoto
 

  Erik Meijer, szerző. (NL) Elnök úr! Az EU bővítése jelenleg távolról sem jelent akkora prioritást, mint tíz évvel ezelőtt, amely a 2004-es és 2007-es nagy bővítési hullámokhoz vezetett. A jelenlegi tagállamokban a közvélemény ezzel kapcsolatban jóval kevésbé pozitív. Ez nagyrészt a jólétben és a fizetések szintjében fennálló különbségeknek tulajdonítható, azoknak a különbségeknek, amelyek a szegényebb tagállamokból a gazdagabb tagállamok felé irányuló nagyobb munkaerő-migrációhoz vezethetnek.

Hasonlóképpen, a volt Jugoszlávia országaiban szidott vízumkötelezettségek problémája nagymértékben kötődik ehhez a félelemhez. Ennek eredményeképpen az ezekben az országokban lakók közül sokan, akik 1992-ig a jelenlegi uniós tagállamokba könnyen bejutottak, most nehézségekkel találják szembe magukat, ha országainkba akarnak látogatni. Ezen változtatni kell.

Amikor a tagjelölt országok tőlük telhetően mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjai legyenek, hibákat követhetnek el a folyamat során. Épp ezért Macedónia nyaktörő sebességgel 2008-ban új jogszabályokat vezetett be, amelyről most kiderül, hogy nem egyeztethető össze a gondos demokratikus döntéshozatalra vonatkozó, uralkodó nézeteinkkel.

Az ellenzék, különféle nem kormányzati szervezetekkel és az egyes polgárokkal együtt különböző esetekben panaszkodott gondatlan kormányzásról. Véleményük szerint a legnagyobb kormánypárt nagyobb kiváltságot élvez, mint amit egy többpárti társadalom nyújthat, amelyben a demokrácia többet jelent annál, minthogy csak választásokat tartanak. Kritikával illették a rendőrséget, hogy nem tartja nyilván a lakosság által benyújtott panaszokat. Felháborodás kíséri Strumitsa város polgármestere és más politikusok tüntető letartóztatását.

Azt javaslom, hogy ne söpörjük a szőnyeg alá ezeket a kritikus véleményeket, ha holnap elfogadjuk az állásfoglalást. Nyíltan ki kell mondani, hogy még távolról sincs minden rendben. El kell azonban ismerni, hogy Macedónia nem rosszabb annál, mint más államok csatlakozási tárgyalásaik során, sőt néha még csatlakozásukat követően is. Ha a Macedóniával folytatott csatlakozási tárgyalások most megindulnak, legalább 2017-ig az ország nem tud csatlakozni.

Egy évvel ezelőtt a Parlament támogatta javaslatomat, hogy a lehető leghamarabb kezdjük meg ezeket a tárgyalásokat. Azután a parlamenti választások megszakítása szolgált érvül arra, hogy meg kell várni a hamarosan megtartandó elnökválasztást és a helyi önkormányzati választásokat. A folyamatban bekövetkező további késlekedés két fő hátránnyal jár: az uniós tagság széleskörű támogatottsága Macedóniában szertefoszlik, és így a tagjelölt ország státusz a jövőben elveszíti minden jelentőségét.

Mindenki tudja, hogy a Macedónia név előtag nélküli használata Görögország leküzdhetetlen ellenvetésével találkozik. Görögország számára ez a szomszédos ország Észak-Macedónia, Felső-Macedónia, Vardar Macedónia vagy Skopje Macedónia. Ez a 2006 előttinél már egy jóval pozitívabb hozzáállás, amikor Görögország mindenképpen el akarta kerülni, hogy északi szomszédai a Macedónia nevet használják.

Pontosan Görögország érdeke, jóval inkább, mint a többi tagállam érdeke, hogy ez az északi szomszéd a lehető leghamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ezért a lehető legkorábbi alkalommal a két államnak meg kell állapodnia egy megoldásban. Ennek alternatívája, hogy mindkét állam tovább vár, amíg a másik állam megteszi az első nagyobb engedményt, de ez a másik állam nem lehet az egyetlen fél, amely homlokegyenest az otthoni közvéleménnyel ellentétesen cselekszik.

Egyértelműen ki kell lépnünk abból a helyzetből, amelyben népszavazások fogják eldönteni, hogy nem lehet kompromisszumot kötni a szomszéddal. Mindaddig, amíg nincs kompromisszum, utódaim az elkövetkezendő évtizedekben minden évben arról fognak beszámolni, hogy az előrelépés nem lehetséges.

Végül, a Szlovénia és Horvátország közötti kétoldalú véleménykülönbséget is azonnal meg kell oldani. 2011-ben Horvátországnak késznek kell lennie arra, hogy teljes jogú tagállammá váljon. A hajógyártási ágazat állami támogatása nem igazolhatja az akadályoztatást, ha más tagállamok állami támogatást nyújthatnak bankjaiknak és autóiparuknak. Pulában, Rijekában és Splitben fenn kell tudni tartani a foglalkoztatási szintet.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr! Ebben a bővítésről szóló vitában három jelentős tévedést ki kell igazítanunk. Először is Törökország nem európai ország, hanem Kis-Ázsia része. Ahogy a Tanács soros elnöke helyesen mondta, Törökország fontos stratégiai partner és ezért stratégiai partnerségre van szükségünk és nem az EU-hoz való csatlakozásra.

Másodszor, a Macedóniával kapcsolatos problémáknak semmi közük ahhoz a tényhez, hogy az ottani demokratikus rendszer állítólag nem működik, biztos úr. Jelen voltam a választásoknál és azok példásak voltak. A kisebbségen belül egy parányi kisebbségnél voltak problémák. Valójában a problémákat a szörnyű névkérdés okozza, amelyet mindkét oldal zsarolásra használ.

Harmadszor, Horvátország már régóta kész az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Ebben az évben könnyedén befejezhetnénk a tárgyalásokat, ahogy azt az Európai Parlament számos alkalommal kérte, és valószínűleg holnap ismét kérni fogja. Az, hogy még nem értük el ezt a pontot, teljes egészében a Szlovénia által a Tanácsban tanúsított akadályoztatásnak köszönhető. Soros tanácsi elnök úr és biztos úr! Felszólítom Önöket, hogy találjanak egy olyan ésszerű megoldást, amely végre feloldja ezt az akadályoztatást. A határprobléma pontosan ugyanaz, mint Szlovénia csatlakozáskor. Nem engedhetjük meg, hogy egy ország egy megoldatlan kérdés ellenére csatlakozzon, míg a másik nem csatlakozhat.

Ezért támogatnunk kell a szlovéneket és a horvátokat abban, hogy ésszerű megoldást találjanak a határproblémára, és ugyanakkor a tárgyalások során minden fejezetét meg kell nyitnunk. A két kérdésnek semmi köze sincs egymáshoz, és a tárgyalások során a fejezetek megnyitása előfeltétele annak, hogy ebben az évben pozitív eredményt érjenek el egy kiváló és példamutató csatlakozni kívánó tagjelölttel.

A kétoldalú kérdés megoldásával kapcsolatosan, amelyhez felajánljuk segítségünket, azt szeretném kérni Öntől, biztos úr, hogy választottbírósági eljárás elérésén fáradozzon. Hétfőn szóvivője azt mondta, hogy ez a nemzetközi jog és joggyakorlat alapján jöhetne létre. Szeretném megkérdezni Öntől, hogy úgy érzi-e, hogy ez a megfogalmazás alkalmas a két fél közötti kompromisszum elérésére.

Mindenesetre azt szeretném, hogy ez a megfogalmazás….

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Jan Marinus Wiersma, a PSE képviselőcsoport nevében. (NL) Elnök úr! Néhány megjegyzést szeretnék tenni Oomen-Ruijten asszony Törökországról szóló kiváló jelentésével kapcsolatban. Képviselőcsoportom egyetért a jelentés fő következtetésével, nevezetesen azzal, hogy a közelmúltban túl kevés előrehaladás történt.

2008 kétségkívül viharos évet jelentett a török politikusoknak, és ez a turbulencia számos reform végrehajtását megakadályozta, olyannyira, hogy a folyamat egy részét le kellett állítani. Most, hogy Törökországban a problémák egy részét bizonyos mértékig sikerült megoldani, reméljük, hogy a kormány az előterjesztett tervek alapján igyekszik megtenni mindazt, ami az Európai Unióval folytatott tárgyalási folyamat hitelességének megőrzéséhez szükséges. Szeretnék hivatkozni a reformokra vonatkozó nemzeti programra, amit a jelenlegi kormány állított össze.

Mondanom sem kell, hogy képviselőcsoportom továbbra is támogatja a Törökországgal folytatott tárgyalásokat, és ezek a tárgyalások, ami bennünket illet, az uniós tagságról szólnak, még akkor is, ha a folyamat és annak lehetséges időtartama tekintetében nem szabad illúziókat kergetnünk. Elfogadhatatlan azonban, hogy az impulzusnak egyedül Törökországból kell érkeznie. Ebben a folyamatban nekünk, mint EU-nak is megbízható partnereknek kell maradnunk.

Törökország az Európai Unió számára stratégiai fontosságú, nem utolsó sorban energiaellátásunk miatt és minden más miatt, ami ehhez kapcsolódik, és az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja támogatja a tárgyalási folyamatban az energiafejezet megnyitását. Végül is Törökországnak kell az alapozási munkák nagy részét elvégeznie, és az Oomen-Ruijten jelentés számos olyan pontot tartalmaz, amelyet kritikus szemmel, alaposan megvizsgáltunk és a jövőben is így kell tennünk.

Szeretnék néhány pontot kiemelni ebből a kiváló jelentésből. Biztosítani kell a szólásszabadságot. Még mindig nem vagyunk elégedettek azzal, ami ott történik. A közelmúltban Örményországgal és a népirtással kapcsolatban internetes kampány folyt. Kétségtelen, hogy az a mód, ahogy a hatóságok reagálnak erre, aláássa ezt a szabadságot.

Van még egy kiemelkedő fontosságú dolog, amit továbbra is állandóan ismételni szeretnénk, és amellyel kapcsolatban az Európai Parlament senkit sem hagyhat kétségek között, ez pedig az, hogy soha nem fogjuk elfogadni Törökország iszlamizációját, és hogy végül az országot csak azon világi jellege alapján leszünk képesek elfogadni, amelyet az Alkotmány őriz.

Egy utolsó megjegyzéssel szeretném befejezni. Rehn biztos úr némi optimizmussal beszélt a Cipruson folyó tárgyalásokról. Véleményem szerint a megbeszélések eredményességének biztosítása érdekében semmit nem kell tennünk, de nem is szabad hagynunk, hogy ne tegyenek semmit, és fel kell szólítanunk Törökországot, hogy semmi olyat ne tegyen, ami meghiúsíthatná ezeket a megbeszéléseket, mert a felek számára fontos, hogy szabadon megtárgyalhassák, hogy hogyan szeretnék alakítani jövőjüket. Csak azt mondhatom, hogy remélem, hogy a Rehn biztos úr által jelzett optimizmus megalapozott.

 
  
MPphoto
 

  István Szent-Iványi, az ALDE képviselőcsoport nevében.(HU) Tavaly év végén két fontos fejlemény következett be a horvátországi csatlakozási folyamatban. Egyfelől a horvát kormány érdemi lépéseket tett az igazságügyi reform területén, határozottan fellépett a szervezett bűnözés ellen, és eredményeket mutatott fel a korrupció elleni küzdelemben. Ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások leálltak, a kétoldalú határvita miatt. Itt nem egyszerűen Horvátországról van szó – tisztelt hölgyeim és uraim – hanem sokkal inkább a bővítési folyamat hiteléről. Ezt veszélyezteti ez a magatartás, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb föloldják a blokkolást. Azt a nagyon veszélyes üzenetet hordozza a tárgyalások blokkolása, hogy a csatlakozás nem a feltételek teljesítésén múlik, hanem a kétoldalú viták rendezésén, ahol az egyik fél az erő pozíciójából kívánja rákényszeríteni az akaratát a másikra.

Üdvözöljük Olli Rehn biztos úr közvetítési javaslatát, nagyon örvendetes, hogy pozitívan reagált rá Szlovénia és Horvátország is, és reméljük, hogy ezek után már nincs semmiféle indok arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a továbbiakban blokkolják. Továbbra is hiszünk abban, hogy a tárgyalások az év végéig – az eredeti menetrend szerint – lezárhatók. Ehhez azonban további erőfeszítésekre van szükség. Elvárjuk, hogy Horvátország oszlasson el minden aggályt a hágai nemzetközi törvényszékkel történő együttműködés terén, és szolgáltassa ki az összes dokumentumot, amit követelnek tőle. Ez nagyon fontos. Fontosnak tartjuk továbbá a menekültek visszatérésének elősegítését, a roma kisebbség integrációját és a deszegregációs program befejezését, valamint az uniós támogatások hatékony felhasználását is, hiszen itt is komoly lemaradás tapasztalható. Még mindig megvan az esély arra, hogy az eredeti menetrendet tartani tudjuk. Ez közös felelősségünk! Horvátországtól is konstruktivitást várunk, de az Európai Uniótól is, mert itt most nem csak a közös vállalásunkról van szó, hanem az egész bővítési folyamat hiteléről.

 
  
MPphoto
 

  Konrad Szymański, az UEN képviselőcsoport nevében. (PL) Elnök úr! Először is szeretnék gratulálni Oomen-Ruijten asszonynak, Swoboda úrnak és Meijer úrnak a körültekintően előkészített állásfoglalásaikhoz.

Ami Törökországot illeti, a kapcsolatunkról az e dokumentumban leírt kép nem optimista, de bizonyára igaz. Örülök, hogy az állásfoglalásban a törökországi keresztény közösségekre vonatkozóan a vallásszabadság területén várakozásainkat megerősítették, beleértve a tanításhoz való jogot, a papság képzésére vonatkozó jogot és e közösségek tulajdonának védelmét is. Más ügyekhez hasonlóan e kérdésekkel összefüggésben folyamatos és fokozódó, bosszantó késedelmeket tapasztalunk a török oldal részéről.

A csatlakozási folyamattól függetlenül Törökország a biztonság és az energia terén Európa számára igen ígéretes és fontos partner. Az Erdogan miniszterelnök kormánya és Gul elnök által kifejtett, a Törökország szomszédaival való kapcsolatok javítását célzó erőfeszítések voltak a közelmúltban a török politika legfontosabb szempontjai. Kár, hogy ezeket az erőfeszítéseket az Izraellel kapcsolatos elhamarkodott intézkedések aláásták. Az EU és Törökország közötti, azonnali jelentőséget igénylő stratégiai együttműködés fejlesztése és az objektív okok miatt lassuló dinamikájú tárgyalási folyamat összekapcsolására irányuló törekvések szintén zavaróak. Én így értelmezem a Nabuccóra vonatkozó török állásfoglalást. Ebben az esetben gyakorlatiasabb megközelítésre van szükségünk. A zsarolásra való csábítás rossz tanácsadó.

Horvátország tekintetében minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a csatlakozási folyamat ütemének fenntartása érdekében, amely tervek szerint Horvátország 2009-ben csatlakozik az EU-hoz. A régió stabilitása még mindig törékeny. Egyetlen határvita vagy a tulajdonjoggal kapcsolatos vita sem lehet a balkáni terjeszkedés további feltétele. A régi stabilizálódása érdekében az integrációs folyamatba a lehető leggyorsabban be kell vonnunk Horvátországot, majd Szerbiát, Macedóniát és Montenegrót, és talán Koszovót és Albániát.

 
  
MPphoto
 

  Joost Lagendijk, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (NL) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Rövid leszek az Oomen-Ruijten jelentéssel kapcsolatban. Összességében ez egy jó jelentés, amely pontosan számot ad a még fennálló problémákról és azt is megemlíti, ha előrehaladás történt. E tekintetben minden elismerés megilleti az előadót.

Tulajdonképpen meg szeretném ragadni az alkalmat annak áttekintésére, hogy az EU és Törökország közötti kapcsolatok az e parlamenti időszak alatti öt évben hogyan alakultak. Öt évvel korábbra visszatekintve, 2004 a reformok aranyéve volt, amely Törökországot valóban közelebb hozta az EU-hoz. Furcsa és egy kicsit szomorú kimondani az igazságot, hogy 2004 óta a reformok üteme olyan lassú volt, hogy az EU valójában most kevésbé akar megfelelő esélyt adni Törökországnak, és hogy Törökországban a tagság iránti lelkesedés csökkent.

Az ezekben az években közzétett valamennyi parlamenti jelentés egyértelműen tartalmazza a Parlament prioritásait, ami az alapvető reformokat illeti. Mindenekelőtt a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében, még akkor is, ha a hírhedt 301. cikk még mindig nem kielégítő. Sajnálatos, hogy vannak olyan honlapok, beleértve a YouTube-ot is, amelyek még mindig nem hozzáférhetők Törökországban, és a média egy részére a kormány elfogadhatatlan nyomást gyakorol.

Másodszor, a kurd kérdés tekintetében 2007-ben nagy remények éltek azzal kapcsolatban, hogy a DTP kurd nacionalista párt csatlakozását követően megoldás születik a DTP és az AKP között. Sajnos ez nem történt meg.

Harmadszor, a vallási kisebbségek vonatkozásában bár a szervezetekről létezik egy jogszabály, amely megoldást nyújt egyes kisebbségek számára, egy széles muzulmán közösség, az alevitek esetében azonban még nem találtak megoldást. Mindezen lassú fejlődés ellenére e Parlament többsége még mindig a csatlakozás mellett áll.

Véleményem szerint e vita és az elmúlt öt évben folytatott vita üzenetének annak kell lennie a török kormány felé, hogy ez a támogatás a nem megfelelő reformok ellenére csak abban az esetben marad meg, ha mindhárom területen késlekedés nélkül új reformjavaslatok születnek.

Ebben a vonatkozásban bizonyos mértékig osztom a biztos úr optimizmusát a kurd televízióval, a Törökország és Örményország között létrejött nyitással kapcsolatban. Vissza kell térnie a 2004-es reformakaratnak. Ha ez megtörténik, meg vagyok győződve arról, hogy vitáink és a Törökországban folyó viták ismét optimizmussal teltek lesznek.

 
  
MPphoto
 

  Adamos Adamou, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(EL) Elnök úr! Biztos úr! A Törökországról szóló előrehaladási jelentés és decemberi értékelése arról szól, hogy ez az ország megfelelt-e a koppenhágai kritériumoknak, valamint a társulási megállapodás és az ankarai megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeinek.

A teljes integrációra vonatkozó célkitűzés, amely mind Törökország, mind pedig az Európai Unió számára fontos, még mindig egy sor reform és a törökországi politikában végbemenő változások mögötti hajtóerőt képezi, amelynek célja valamennyi kisebbség jogainak biztosítása, politikai megoldás a kurd kérdésre, az örmény népirtás elismerése és az Örményországgal közös határ megnyitása.

Törökországnak teljesítenie kell az Európai Unióval szembeni valamennyi szerződéses kötelezettségét, amint azt minden előző tagjelölt ország is tette. Ezzel szemben Törökország az Európai Unióval szemben nem teljesítette a Ciprusi Köztársaság mint tagállam tekintetében vállalt szerződéses kötelezettségeit. A Köztársaság hajói és repülőgépei előtt megtagadja kikötői és repülőterei megnyitását és vétót emel Ciprus nemzetközi szervezetekben való részvétele ellen, valamint miközben szabályozó tényezői szerepkört keres a régióban, Ciprus megszállásával továbbra is megsérti a nemzetközi jogot.

Ma a tárgyalások közepén állunk, amely a ciprusi kérdést kétzónás, kettős közösségi, politikai egyenlőséggel rendelkező szövetség alapján kívánja megoldani, ahogyan azt a nemzetközi és az európai jog szerint az ENSZ-állásfoglalás megfogalmazza. Az Európai Uniónak ezért ragaszkodnia kell eredeti álláspontjához és fokoznia kell a nyomást annak érdekében, hogy Törökország a tárgyalások vonatkozásában jelentős előrehaladást tegyen lehetővé, szüntesse meg a megszállást és tegye meg az eltűnt személyek sorsának tisztázásához szükséges intézkedést. Ezt a kérdést módosításokkal ismét előterjesztettük, bár az eltűnt személyekről van egy másik állásfoglalás, Olgkats török katona legutóbbi, annak a 10 görög ciprusi fogolynak az 1974-es kivégzéséről tett nyilatkozata után, akiket még mindig nem találnak. Ez egy tisztán humanitárius kérdés és értéke nem csökken, akárhányszor is említjük.

Az energiafejezet mindaddig nem nyitható meg, amíg Törökország a Ciprusi Köztársaságot akadályozza szuverén jogainak kizárólagos gazdasági övezetében történő gyakorlásában. Biztos úr! Én az Ön jelentésében is azt látom, hogy a Bizottságot is aggasztja, hogy a török hadihajók zaklatják a ciprusi kizárólagos területen szénhidrogént kutató hajókat, és 2008. december 8-i következtetéseiben a Tanács sürgeti a fenyegetés, súrlódás vagy azon intézkedés bármely formájának elkerülését, amely árthat a jószomszédi kapcsolatoknak és a viták békés rendezésének.

Biztos úr! Jó lenne, ha Törökországot a megfelelő, pontosabban a nyilatkozataiban meghatározott irányba tudná terelni. E tekintetben módosítást terjesztettünk elő, amelynek tartalma teljesen megfelel az Ön nyilatkozatainak, és ezáltal az Európai Bizottság nyilatkozatainak, biztos úr.

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. (NL) Elnök úr! A (17) bekezdésben az előadó, Oomen-Ruijten asszony az egész török társadalmat felszólítja, hogy széles körben gyakorolja a vallásszabadságot. Teljes mértékben támogatom ezt a felhívást, mivel ez Törökország EU-hoz való csatlakozásának egyik alapvető feltételét érinti.

Időközben azonban a török oktatás és a török média a hazai keresztények, a török keresztények sztereotip karikatúrájának terjesztésében versengenek, amely szerint azok népük ellenségeiként, a nyugati hatalmak bűnrészeseiként ismét gyarmatosítani kívánják a hazát és azt maguk között akarják felosztani. Biztos úr! Hívja fel a tétlen török kormányt, amely ezért szintén felelős, hogy számoljon be erről a csatlakozási akadályról!

Biztos úr! Valamennyi török személyazonossági okmányban szerepel az adott polgár vallása, amely a török keresztények elleni társadalmi megkülönböztetés számos formájának valódi indoka. Ez bőséges okot ad arra, biztos úr, hogy török tárgyalópartnerénél követelje, hogy a hivatalos okmányokból azonnal töröljék ezt a részt.

 
  
MPphoto
 

  Luca Romagnoli (NI).(IT) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Bár úgy tűnik, hogy Horvátország kielégítő fejlődést ért el a megkülönböztetés leküzdésére irányuló jogszabályok elfogadása terén, azt javaslom, hogy mielőtt magasztalnánk az állásfoglalásban szereplő nyilatkozatokat, nézzük meg, hogy hogyan alkalmazzák a jogszabályokat. Például, az ingatlanhoz való hozzáférés tekintetében – különösen az olasz beruházások előtti lehetőségek vonatkozásában –számomra úgy tűnik, hogy a gyakorlatban igen kevés haladás történt. Nem támogatom az állásfoglalást, mivel az elért előrehaladás nyilvánvaló hiányossága és a közösségi vívmányokkal szembeni ellentmondás ellenére alig várja a csatlakozást, amely véleményem szerint túl korán jöhet létre. Adják vissza, amit 1947 óta elloptak isztriai és dalmáciai menekültjeinktől! Azután, és csak azután beszélhetünk csatlakozásukról.

 
  
MPphoto
 

  Anna Ibrisagic (PPE-DE).(SV) Elnök úr! A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló állásfoglalás véleményem szerint egy kiegyensúlyozott szöveg, és szeretném megköszönni Meijer úrnak, hogy munkáját a reformokra és az elért eredményekre, valamint a további erőfeszítéseket kívánó kérdésekre is összpontosította. Különösen örülök annak, hogy az állásfoglalás világos üzenetet tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások kezdetére való hároméves várakozást követően a jelenlegi helyzet igen aggasztó és elfogadhatatlan. Teljesen világos, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai állam, amelynek helye az Európai Unión belül van.

Ha ezt a kérdést a Parlamentben tárgyaljuk, általában kerülöm a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti névvita említését. Úgy gondolom, hogy számos más olyan kérdés van, amelyet alaposabban meg kellene vitatni, de soha nem vitatunk meg, mert a névvita aránytalanul sok időt vesz igénybe. Ma azonban számos módosítást olvasva úgy érzem, hogy igen erőteljesen hangsúlyozni kell, hogy elfogadhatatlan, ha arra használnak egy bármilyen kétoldalú konfliktust, hogy egy ország számára megnehezítsék az európai integráció felé történő gyorsabb haladást, vagy megakadályozzák egy ország számára a nemzetközi intézményekben való részvételt.

Számos országnak volt és van még ma is kétoldalú konfliktusa, és mi mindannyian szeretnénk, ha ezek a konfliktusok a lehető leggyorsabban, mindkét fél számára elfogadható módon rendeződnének, ezalatt azonban véleményem szerint nem akadályozhatják egymás európai integrációs folyamatát, különösen, ha a szóban forgó országok földrajzi és politikai szempontból is érzékeny helyzetben vannak.

 
  
MPphoto
 

  Józef Pinior (PSE).(PL) Elnök úr! Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja nevében már harmadik éve lépek fel előadóként a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozó előrehaladási jelentés vonatkozásában. Azt kell mondanom, hogy a Macedóniát érintő helyzet egy régi görög tragédia jelenetére emlékeztet. Miközben igaz, hogy valamennyi fél egyetemesen jóakaratáról nyilatkozott, ezen kívül semmi sem történt. Három évvel ezelőtt biztos voltam abban, hogy a mostani parlamenti időszak végén a Macedónia Európai Unióhoz való csatlakozását érintő tárgyalások sikeréről tudunk majd beszámolni. Ez nem történt meg. A fő probléma a névkérdés. Függetlenül attól, hogy ez egy olyan kétoldalú kérdés, amely nincs kapcsolatban a koppenhágai kritériumokkal, érinti a Macedónia csatlakozására vonatkozó tárgyalások alatti politikai helyzetet. Görögország akarja, Macedónia maga akarja, de most már néhány éve nem sikerült egyetértésre jutni ebben a kérdésben. E jelentésre vonatkozóan a Szocialista Képviselőcsoport előadójaként csak reményemet tudom kifejezni, hogy ez a kérdés az Európai Unió, Macedónia és Görögország érdekeit szem előtt tartva rendeződik.

Gond van a macedóniai politikai intézmények stabilizációjával. Ezt világosan látjuk. Világosan látjuk továbbá a társadalom, a hatóságok és a politikai csoportok akaratát egy olyan országban, amely az Európai Unióval való kötelék irányába mozdul. A Tanácsnak döntenie kell a csatlakozási tárgyalások 2009 vége előtti megkezdéséről, ez azonban az előzetes egyeztetések legfontosabb prioritásai teljes megvalósulásától függ. Ebben a vonatkozásban a macedóniai közelgő elnökválasztás és a helyi választások nagyon fontosak. Mi, itt az Európai Parlamentben szorosan figyelemmel fogjuk kísérni ezeket a választásokat.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök úr! Köszönöm a pontosítást. Görögország 1981-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és a tagság számos előnnyel járt az ország szempontjából, amelynek rendkívül örülök. Közel 30 évvel később azonban Macedónia természetesen szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, és ugyanazokat az előnyöket szeretné élvezni. Ezért jogos és méltányos, hogy Görögország szomszédos balkáni államként határozott szolidaritását fejezi ki és azon dolgozik, hogy törekvései elérésében segítsen egy olyan kis országot mint Macedónia.

Mivel azonban saját tartománya a Macedónia nevet viseli, Görögország ellenzi a Macedón Köztársaság név használatát, ehelyett a „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” elnevezéshez ragaszkodik. Ez esetben a konzisztencia érdekében Görögország miért nem ragaszkodik ahhoz, hogy Észtország hivatalos elnevezése Észtország Volt Szovjet Köztársaság legyen?

Ezért sajnálom, hogy Görögország most azt fontolgatja, hogy e kérdés miatt megvétózza Macedónia tagságát. Attól félek, hogy Görögország ezzel nevetségessé teszi magát, és arra ösztönzöm az athéni kormányt, hogy enyhítsen álláspontján. Engem e Házban és választóim körében is határozottan görögbarátnak és a görög és ciprusi európai parlamenti tagok barátjaként ismernek, de tagja vagyok az újonnan megalakult Macedónia EP-barátai csoportnak is. Haladéktalanul és ésszerűen oldjuk meg ezt a rendezetlen kérdést. Felszólítom továbbá a Parlamentet, hogy Macedónia közelgő elnökválasztásának megfigyelésére és a végeredmény törvényesítésében való segítségnyújtás érdekében küldjön európai parlamenti tagokból álló küldöttséget a helyszínre.

Horvátország közelgő uniós csatlakozása tekintetében sajnálatos, hogy a Szlovéniával fennálló határviták továbbra is rendezetlenek. Görögország és Macedónia esetéhez hasonlóan ezeket a nehézségeket is inkább a két oldalnak kell megoldania, az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba való bevonás helyett.

Szlovénia olyankor csatlakozott az Európai Unióhoz, amikor Olaszországgal még mindig rendezetlen problémái voltak, amelyek nem álltak csatlakozása útjába és nem akadályozták azt, így nem látom, hogy Horvátországot viszont miért kellene visszatartani. Hasonlóképpen és a jövőben soha nem támogatnám, hogy Horvátország területi viták miatt megvétózza Szerbia belépését.

Választóim számára, akik szenvednek a bővítés kifáradásától, nagyobb aggodalmat jelent a horvátországi szervezett bűnözés és korrupció, amelynek felszámolását a kormánynak valóban nemzeti prioritásként kell kezelnie.

 
  
  

ELNÖKÖL: MARTINE ROURE
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Alexander Graf Lambsdorff (ALDE).(DE) Elnök asszony! Először is tisztázni szeretném, hogy a Törökországgal kapcsolatos témában képviselőcsoportom nevében és nem saját nevemben beszélek. A liberálisok és a demokraták számára a törökországi fejlemények aggodalmat keltenek. Három év alatt nemcsak, hogy túl kevés előrelépés történt a reformok ütemében, hanem részben még visszalépés is történt. Ahogy itt Rehn biztos úr helyesen megállapította, a sajtószabadság az Európai Unió egyik központi értéke. Egy olyan országban, amely be akar lépni az EU-ba, a sajtószabadságot minden kétséget kizáróan tiszteletben kell tartani.

Amit azonban tapasztalunk, az egészen más. A kritikát gyakorló újságírók nehezen jutnak megbízáshoz. Az ATV új tulajdonosának még sok kérdést kell megválaszolnia, bizonyos médiák bojkottjára a legmagasabb hivatalok szólítanak fel és a Dohan-csoportra 400 millió eurós önkényes adóbüntetést szabtak ki. Ez olyan önkényes intézkedés, amely miatt felmerül bennünk a jogállamiság kérdése, amely a liberálisok számára éppoly fontos, mint a sajtószabadság. A jogállamiságot is biztosítani kell. A rendőri őrizet alatt a kínzások és bántalmazások növekvő számáról szóló jelentések komolyan aggasztanak bennünket, különösen azokban az esetekben, amikor ezek a hivatalos börtönökön vagy rendőrőrsökön kívül történnek, de természetesen akkor is nyugtalanítanak bennünket, ha ezek ott történnek.

Szimbolikus vagy tisztán gyakorlati intézkedések, mint például egy új program elfogadása vagy egy új főtárgyaló kinevezése örvendetesek, ha azt tisztán gyakorlati szempontból vizsgáljuk. Önmagukban azonban ezek nem elegendőek a reformok ütemének ismételt fellendítéséhez. A liberálisoknak és a demokratáknak az a véleményük, hogy Törökországnak csatlakozási kilátásaitól függetlenül, saját érdekében és népe érdekében reformálnia kell gazdaságát és társadalmát, politikáját és alkotmányát.

Engedjék meg, hogy még valamit megemlítsek ezzel a vitával kapcsolatban. Ez a vita egy vásári körhintára emlékeztet engem, amelyen néha egy török, néha egy horvát és néha egy macedón ló halad el. Úgy gondolom, hogy át kell alakítanunk ezt a vitát, mégpedig hamarosan. Ezenkívül örülnék, ha erre a vitára Brüsszelben és nem Strasbourgban kerülne sor.

 
  
MPphoto
 

  Mario Borghezio (UEN).(IT) Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Horvátország kérdésével kapcsolatban valójában azok, akik az őket megválasztó olasz nép nevében beszélnek, kötelesek hangsúlyozni az olaszok követelését. Több mint 60 év telt el isztriai és dalmáciai tulajdonunk történelmi ellopása óta. Horvátországnak erkölcsi kötelessége van e kényes és jogsértő kérdéssel kapcsolatban, amely Barroso elnök úr előtt is ott fekszik, és amelyre fel kell hívni az emberek figyelmét. Ez elsősorban inkább erkölcsi, mintsem politikai kérdés, tulajdon visszaadása jogos tulajdonosai számára: 1 411 ingatlané, amelyek eredeti tulajdonosai olaszok voltak.

Ami Törökországot illeti, hogyan gondolhatjuk, hogy tagságot biztosítunk egy olyan országnak, amely a NATO-n belül jelenleg is iszlám vétót emel a főtitkár kinevezése ellen, csupán azért, mert egy olyan országot, nevezetesen Dániát képviseli, amelyben a karikatúra-ügy történt. Törökország, egy iszlám ország, egy miniszterelnöknek az Atlanti Szövetség főtitkári tisztségére való kinevezése elleni iszlám akadályoztatásra szólított fel, csak amiatt, hogy ez a személy egy olyan ország miniszterelnöke, amelyben megjelentek ezek az iszlám karikatúrák – egy liberális ország, amelyben Törökországgal ellentétben nyilvánvalóan meg lehet ironikus karikatúrákat jelentetni Mohamedről. Törökországban törvény tiltja – és erről a biztos úrnak tudnia kell – egy nem iszlám templom olyan utcában való felépítését, amelyben mecset található. Más szóval, ha abban az utcában van egy mecset, akkor más vallási épület nem engedélyezett. Előadónk, aki azt gondolom, hogy csinos pantallót visel, ma nadrágkosztümjében nem mehetne be a török parlamentbe. Ez mutatja, hogy mennyire le vagyunk maradva. Törökország Ázsia, nem Európa.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Beer (Verts/ALE).(DE) Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Először is a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nevében szeretném üdvözölni Macedónia ma jelenlévő miniszterelnök-helyettesét.

Másodszor, köszönet a Tanács cseh soros elnökének és Topolánek miniszterelnök úr kijelentéséért, aki tegnap először kiemelte, hogy a Macedónia és Görögország között, a nevekre vonatkozó vita kétoldalú kérdés, és nem járhat következményekkel, és aki másodszor Macedónia lehető leggyorsabb NATO-hoz való csatlakozása mellett, és így amellett érvelt, hogy Görögország vonja vissza vétóját – két nagyon fontos pont.

Talán néha nagyon arrogánsak vagyunk, ha tagjelölt országokról vitázunk, ezért szeretném felvetni a személyes felelősség kérdését, mivel itt a tagjelölt országok kilátásait és hiányosságait vitatjuk meg, másrészt azonban nagyon jelentős politikai erőink vannak, mint például a konzervatívok Németországban, akik azt akarják elérni, hogy csak Horvátország csatlakozzon, más országok felvételére már ne kerüljön sor.

Ha a következő parlamenti időszakban ez lesz az Európai Unióban a többségi vélemény, az tönkre tenné a balkáni háborúk után nagy erőkkel finanszírozott béketervet. Elveszítenénk hitelességünket, és Európa hitelessége visszaesne. Mindenkit arra kérek, hogy álljon ennek ellen!

Horvátország és Szlovénia esetében abból indulunk ki, hogy kettős mérce és vétó nélkül minden rendben alakul, és hogy a határvitákat félre lehet tenni, valamint reméljük, hogy Macedóniával a tárgyalások a lehető leghamarabb elkezdődhetnek.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (IND/DEM). – Elnök asszony! Ha Törökország csatlakozik az Európai Unióhoz, az lesz a legszegényebb és gazdaságilag legelmaradottabb tagállam, amelynek lakossága meghaladja a 72 millió főt. Százezrek, ha nem milliók vándorolnak majd ki olyan országokba, mint Nagy-Britannia.

Az Európai Unió olyan országokkal lesz határos, mint Szíria, Irak és Irán, és ez a jövőbeni konfliktusok és konfrontációk kialakulása szempontjából hatalmas potenciált rejt.

Akiknek azonban valóban aggódniuk kell a török belépés miatt, azok a görög ciprusiak: ha Törökország csatlakozik az EU-hoz, a törököknek joguk lesz arra, hogy bárhová menjenek az EU-ban. Törökök ezrei mehetnek törvényesen Dél-Ciprusra és ténylegesen elfoglalhatják azt, teljesen törvényesen, ha úgy akarják.

A június 4-i európai választásokon a görög származású választóknak nem szabad elfelejteniük, hogy a konzervatív, a munkás, a liberális demokrata és a zöld pártok valamennyien lelkesen támogatják a török belépést. Az Európai Parlamentben az egyetlen brit párt, amely ellenzi a török belépést, az az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI). (NL) Elnök asszony! Ha semmi más, akkor a Törökországgal folytatott tárgyalások segítették a Bizottságot és a Tanácsot az eufémizmus művészetének tökéletesítésében. Az, ahogyan Törökországban minimalizálják a problémákat, kezd lenyűgözővé válni. Ez esetenként nevetség tárgya is Törökországban.

A problémák sora olyan hosszú, hogy elgondolkodtató, hogy a tárgyalások folynak-e még? A Bizottság valójában megígérte, hogy a tárgyalási folyamat lépést tart a törökországi reformfolyamattal. Ezt az ígéretet most teljesen megszegték, mert állandóan új fejezeteket nyitnak meg.

A több mint három éve tartó tárgyalások mérlege valóban siralmas. Hagyjunk fel ezzel! Törökország nem európai ország, ezért nem tartozik az Európai Unióhoz, ehelyett dolgozzunk ki egy privilegizált partnerségi kapcsolatot!

 
  
MPphoto
 

  Doris Pack (PPE-DE).(DE) Elnök asszony! Soros tanácsi elnök úr! Biztos úr! Horvátország az első olyan ország, amelynek az Európai Unióhoz való csatlakozásával szemben a Romániával és Bulgáriával történő két utolsó bővítésből nyert tapasztalat után a mércét nagyon magasra helyezték. Ezért a kitűzött szintek és a Horvátország által elért fejlődés különösen dicséretes. Az említett, még hátralévő reformokhoz az igazságügyi területen még hozzá kell látni. Jó úton halad a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködés, amelyre vonatkozóan megismételték a felszólítást.

Szlovénia esetében kétoldalú határvitákról van szó. Biztos úr! Ön hirtelen „európai határvitákra” hivatkozott. 2004 előtt ezek nem európai határviták voltak; olyan határviták voltak, amelyeket nem ismertek el. Abban az időben e vita megoldása érdekében senki nem fordult az ENSZ-hez; most ezt tették. Így ha Szlovénia e kétoldalú határviták alapján, amelyek az ő Európai Unió való csatlakozását sem gátolták, nem akadályozza tovább a szükséges tárgyalási jegyzőkönyv megnyitását, ez év végéig lezárhatók a Horvátország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások.

Macedónia tagjelölt ország is óriási fejlődésen ment keresztül. Amennyiben a március végén tartandó választások megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, az EU-nak végre meg kell jelölnie a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. A Macedónia és Görögország között, a nevekről szóló, tisztán kétoldalú vita nem ösztönözheti Görögországot arra, hogy vétót emeljen.

Csak remélhetjük hát, hogy a két uniós tagállam, Görögország és Szlovénia nem felejti el, hogy az EU-hoz való csatlakozása előtt milyen helyzetben volt, és azt a következtetést vonja le, hogy a szomszédos államokkal szemben korrektül és európai módon kell viselkedniük.

Ha szomszédaik segítségével Horvátország és Macedónia az általam vázolt célkitűzéseket ebben az évben elérik, az pozitív jel lenne a Nyugat-Balkán további államai számára, hogy az EU komolyan gondolja a Thessalonikiben, valamennyi nyugat-balkáni állam csatlakozására vonatkozóan tett ígéretét, amely mellett a CDU is kiáll, Beer asszony.

 
  
MPphoto
 

  Libor Rouček (PSE). (CS) Néhány megjegyzést szeretnék tenni. Először is, jó, hogy sor került erre az EU-bővítésről szóló vitára, mert fontos, hogy Európa még nagy gazdasági válság idején se tévessze szem elől egyik legsikeresebb prioritását, nevezetesen a további bővítést. Továbbra is összpontosítanunk kell erre a prioritásra. Másodszor, ami Horvátországot illeti, határozottan úgy vélem, hogy a csatlakozási tárgyalások ebben az évben lezárhatók. Ezért szeretném felszólítani a Tanácsot, hogy azonnal cselekedjen, és hozzon létre egy technikai munkacsoportot, amelynek feladata a csatlakozási szerződés megszövegezése. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vonatkozásában Macedónia számára sajnálatos és demoralizáló, hogy a csatlakozási tárgyalások Skopjében még nem kezdődtek el, annak ellenére, hogy Macedónia már három éve elnyerte a tagjelölt ország státuszt. Ezért szeretném felhívni a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel ezt a folyamatot. Ami Törökországot illeti, egyetértek azzal, hogy a politikai reformokat fel kell gyorsítani, mielőtt az úgynevezett politikai fejezeteket megnyitják. Nem értem azonban, hogy miért nem lehet Törökországgal tárgyalni például az „Energia” fejezetről, amely alapvető fontosságú az EU és Törökország számára is.

 
  
MPphoto
 

  Jelko Kacin (ALDE).(SL) Mi, az ALDE Képviselőcsoportban támogatjuk Meier úr jelentését. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esélyt és jobb jövőt érdemel. Szüksége van továbbá egy kevés nemzetközi tiszteletre, beleértve a saját identitáshoz való jogot, valamint saját nyelvének és kultúrájának elismerését.

Az ország nevével kapcsolatos kérdés már túl régóta húzódik, és az országban a hangulat már egy ideje rosszabbodik. Egyre nagyobb a populizmus és a nacionalizmus, túl sok a politikai lövészárok, és a szóbeli támadásokat indítanak a szomszédos országokkal szemben. Az infrastrukturális létesítmények elnevezése a görög történelemnek a szlávok e régiókba történő megérkezése előtti idejéből eredő jellemzők alapján nem segíti elő a jószomszédi kapcsolatokat. Több 10 m magas emlékmű emelése szükségtelen.

Ha meg akarjuk előzni az instabilitást, segítenünk kell az államot, a politikusokat és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság népét, hogy kitörjön a blokádból. A vízumok eltörlése nem elég. Amire ennek az országnak szüksége van, az a tárgyalások megkezdésének időpontja. Megérdemlik, hogy a csatlakozási folyamat során megmutassák érdemeiket. Most segítenünk kell nekik, és meg kell mutatnunk, hogy bízunk bennük. Ez segít bennünket a régió stabilitásához való hozzájárulásban és a pozitív irányban történő fejlődés megkönnyítésében. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak most pozitív válaszra van szüksége, mert az idő létfontosságú. Valójában azt mondhatjuk, hogy az idő pénz.

Engedjék meg, hogy néhány szót Horvátországról is szóljak! Biztos úr! Szlovénia és Horvátország két korábbi miniszterelnöke, nevezetesen Drnovšek úr és Račan úr komoly eredményt ért el, amikor a határra vonatkozó megállapodást kötötték. Sajnos ők már nincsenek velünk, de volt bátorságuk a kitartó előrelépéshez, a jövőbe való befektetéshez és valamiféle eredmény eléréséhez. Azt hiszem, helyes, ha mindkét kormányt arra biztatják, hogy kövessék az ő nyomdokaikat és a határokra vonatkozóan ismét kössenek megállapodást, méghozzá a közeljövőben. Ez jó lenne Szlovéniának, Horvátországnak, az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkánnak is.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Rogalski (UEN).(PL) Elnök asszony! A Törökország EU-hoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások még alakulóban vannak, bár már régen be kellett volna fejezni azokat. A török kormány a politikai reformokra vonatkozóan nem nyújtott be összefüggő és átfogó programot. Törökország nem kezdte el egy új világi alkotmány kidolgozását, amely fontos eleme lenne az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmének, amelyet a török kormánynak kellene biztosítani.

Az etnikai és vallási kisebbségek hátrányos megkülönböztetése továbbra is folyik. Törökország nem tett lépéseket az igazságügyi intézmények pártatlanságának megerősítése érdekében sem. A szólás- és sajtószabadságot még mindig nem védik, sőt nyíltan megsértik. A házasságon belüli erőszak és a kényszerházasság továbbra is általános.

Törökország tiltakozása az EU és NATO közötti stratégiai együttműködés ellen nyilvánvalóan sérti a Közösség érdekeit. Törökország ezenkívül nem ismeri el az Európai Unió egyik tagállama, nevezetesen Ciprus függetlenségét. Ez botrányos. Törökország demokráciaellenes ország, megsérti az emberi jogokat és olyan értékrendszer vezérli, amely számunkra idegen. Európának sokkal jobb lenne, ha Törökország nem válna az EU tagjává.

 
  
MPphoto
 

  Sepp Kusstatscher (Verts/ALE).(DE) Köszönöm, elnök asszony! Ebben a mai igen átfogó vitában csak egy problémát szeretnék kiemelni, ez pedig a macedóniai többnyelvűség kérdése.

A strugai iskolákban a közelmúltban konfliktus alakult ki az albánul és macedónul beszélő szülők között. E nacionalista érzelmű szülők nyomására a felelősök azzal válaszoltak, hogy etnikai csoportok szerint szétválasztották a tanítást, amely rossz irányba való lépés. A nyelvtanulást nem mozdítja elő a különböző nyelvű csoportok különválasztása; a nyelvtanulást az segíti elő, ha a különböző nyelveket beszélőket iskolában, munkahelyen és a szabadidőben kötetlenül hozzák össze. Az angoltanítás, amely már az első osztálytól teljes körűen kötelező, bár örvendetes, a macedónok számára nem szolgálhat kifogásként ahhoz, hogy ne tanuljanak albánul, vagy az albánok esetében ahhoz, hogy ne tanuljanak macedónul. A többnyelvű régiókban található iskoláknak egész különleges feladatuk van: a gyerekeket meg kell tanítaniuk anyanyelvükre és szomszédaik nyelvére.

Az Európai Unió jelmondata „Egyesülve a sokféleségben”, amelynek a macedónokra is vonatkoznia kell.

 
  
MPphoto
 

  Hanne Dahl (IND/DEM).(DA) Elnök asszony! Úgy gondolom, hogy Törökországnak az EU tagjának kell lennie. Törökország bírálata számos esetben indokolt, de véget kell vetni a kifogásoknak, és állást kell foglalni, valamint Törökország EU-hoz történő csatlakozása tekintetében komoly tervet kell kidolgozni. Időbe telik, de az országnak csatlakoznia kell, és ezt világosan és elkötelezett módon meg kell mondanunk. A törökországi demokráciáról folytatott látszatvita helyett valódi és nyílt vitára van szükségünk arra vonatkozóan, hogy a vallás milyen szerepet tölthet be, illetve milyen szerepet kell betöltenie a társadalmi vitában. Létre kell hoznunk egy európai együttműködési formát, amely képes arra, hogy megfeleljen annak a kihívásnak, amit egy különböző vallásokból álló Európa jelent. Ez az, amit tennünk kell, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk központi értékeinket és a Krisztus születése előtti és születése utáni évszázadokban a zsidó, keresztény és hellenisztikus kultúra olvasztótégelyében létrejött európai értékekből származó emberek sérthetetlenségét.

 
  
MPphoto
 

  Carl Lang (NI).(FR) Elnök asszony! Egy percben szeretném elmondani Önöknek, hogy az európai intézmények eltökéltsége és vaksága ellenére egy dolognak mindenki számára világosnak kell lennie: eljött az ideje, hogy véget vessünk Törökország csatlakozási folyamatának.

A tárgyalások elakadtak, kölcsönös meg nem értés és állandó félreértés uralkodik. Ez a helyzet mindenki számára káros – az Európai Unió és Törökország számára is. Véget kell vetnünk a képmutatásnak és a színlelésnek.

Egy nyilvánvaló tényt nem szabad elfelejtenünk. Törökország kis-ázsiai ország. Törökország nem európai ország, sem földrajzilag, sem kulturálisan. Törökország katonai megszállás alatt tartja az Európai Unió egyik tagállamának egy részét, miután a mai napig a 35 tárgyalási fejezetből csak tizet nyitottunk meg és csak egyet zártunk le. Itt az ideje, hogy mindenki, mindenekelőtt Ciprus is visszanyerje szabadságát, függetlenségét és szuverenitását.

Az európai emberek nem kérnek Törökországból Európában. Tartsuk tiszteletben népünket és tartsuk tiszteletben Európát!

 
  
MPphoto
 

  Pál Schmitt (PPE-DE). (HU) Az Európai Unió-Horvátország közös parlamenti bizottság elnökeként szeretném felhívni a figyelmet arra a nagyjelentőségű fejleményre, hogy hétfőn a horvát miniszterelnök – és nem csak a miniszterelnök, hanem a köztársaság elnöke is, valamint a parlament minden ellenzéki pártja is – hozzájárult ahhoz, hogy az Unió közvetítsen a Horvátország és Szlovénia közti kétoldali határvita megoldásában a nemzetközi jog alapján. Én magam is az Unió történetében példátlannak tartom, hogy egy tagország bénítja az Unió bővítését és megakadályozza ebben a pillanatban 12 tárgyalási fejezet megnyitását, és teszi mindezt úgy, hogy annak idején 2001-ben, saját csatlakozási tárgyalásai során kijelentette, hogy nincsenek határvitái szomszédjaival.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése, 2005. óta számottevő eredményt értek el az igazságügyi rendszer és a közigazgatás átalakításában, a korrupcióelleni fellépésben, a kisebbség jogai biztosításában, a menekültek visszatérítésében, illetve a regionális együttműködés terén. Horvátország esetében első ízben alkalmazott ún. referenciaértékek – angolul benchmark-ok – teljesítését is. Hozzávetőlegesen 100 ilyen volt, sikerrel hajtották végre. A rendkívüli erőfeszítések kapcsán a horvát lakosság végre pozitív üzenteket várna az Uniótól. Az érzékeny és öntudatos lakosság csalódással fogadta, amikor egy szomszédos, baráti ország egymaga megakadályozta a csatlakozási tárgyalások folytatását. A balkáni régió hosszútávú és megnyugtató stabilizálása egyedül az európai integráció útján lehetséges. Hibát követ el az Unió, ha megengedi Szlovéniának, hogy kétoldali vitájával hátráltassa a horvát tárgyalásokat, amely eddig is mindent megtett az európai alapértékek védelme és a közösségi jogszabályok átvétele érdekében. Megjegyzem, Elnök Asszony, hogy nem szerencsés – talán akik minket hallgatnak, azok számára sem – hogy három fontos, óriási történelemmel rendelkező ország sorsát így összemosva, egy kalap alatt tárgyaljuk. Talán jobb lett volna külön-külön tárgyalni a három országot.

 
  
MPphoto
 

  Emine Bozkurt (PSE). (NL) Elnök asszony! Egy olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyet már Oomen-Ruijten asszony is említett, nevezetesen a politikai kritérium kérdésével. A Törökországgal folytatott tárgyalási folyamatban a polgárjogokat egyértelműen felvették a napirendre. Ez is kitűnik ebből a jelentésből.

Számos dolog egyértelműen javult: kurd televízió, de a török parlamentben egy női bizottság felállítása is, amelyért a törökországi nők jogaival foglalkozó előadóként rendkívül keményen dolgoztam az elmúlt években. Ezek jelentős reformok.

Egy másik nyilvánvaló javulás a bántalmazott nők számára a menedékhelyek számának növelése. Mi történik azonban, ha ezek a nők elhagyják a menedékhelyeket? Hogyan gondoskodnak róluk és gyermekeikről? Törökországnak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Az e hó végén tartandó helyi önkormányzati választásokkal több nőnek kell bekerülnie a helyi önkormányzatokba.

Fel kell továbbá hívnom a figyelmüket a csalás elleni küzdelemre. Törökországnak a csalás elleni küzdelem és a nőkereskedelem elleni küzdelem terén hatékonyabban kell együttműködnie az Európai Unióval, mert túl sok ember válik a zöld alapok vagy a jótékonysági szervezetek részvételével zajló csalás áldozatává.

 
  
MPphoto
 

  Jim Allister (NI). – Elnök asszony! Soha nem támogattam a nem európai Törökország EU-ba történő felvételét, de a jelenlegi gazdasági hanyatlás erről a nézetemről minden eddiginél jobban meggyőz.

Hatalmas nettó befizetőként az Egyesült Királyság aránytalan terhet visel az EU finanszírozásában, így ha Törökország bevonása miatt komoly bővítési többletköltséget kell viselni, nagyobb teher esik ránk, mint amit el tudunk viselni. Csökkenő adóalappal, csökkenő bevétellel és megnövekedett jóléti kiadásokkal, valamint az elkövetkezendő évtizedekben a munkáspárti kormány rossz gazdálkodásából eredő, tönkretett adósságállománnyal nem folytathatjuk tovább azt a gyakorlatot, hogy elővesszük fogyóban lévő csekkfüzetünket, hogy kifizessük a török bővítést.

Hívhatják ezt korlátolt, pénzsóvár nemzeti érdeknek, ha akarják, de számomra ez elkerülhetetlen közös és pénzügyi érdek.

 
  
MPphoto
 

  Antonios Trakatellis (PPE-DE).(EL) Elnök asszony! Görögország mint az Európai Unió és a NATO régiójának legrégebbi tagja a múltban is élen járt és a jövőben is élen fog járni a balkáni országok euro-atlanti struktúrákba történő bevonása érdekében tett erőfeszítések terén, mert határozottan úgy ítéli meg, hogy a térség országainak fejlődése mindenki számára hasznos.

Görögország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban több mint egymilliárd dollárt fektetett be és 20 000 munkahelyet teremtett, amely a helyi gazdaságban a külföldi beruházások terén példátlan. Ami Görögországot illeti, a névkérdés nem egyszerűen történelmi, pszichológiai vagy érzelmi jellegű probléma. Ez egy folyamatos politikai kérdés, amely minden görög polgárt, valamint a jószomszédság és a regionális együttműködés európai értékeit érinti.

Szeretném emlékeztetni a Házat, hogy Görögország a COM(2007)0663 dokumentumban hozzájárult, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megkapja az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz a tagjelölt státuszt, azzal a kifejezett kötelezettségvállalással, hogy az ENSZ égisze alatt kölcsönösen elfogadható megoldásról tárgyalnak a névkérdésről, amely hozzájárulna a regionális együttműködéshez és a jószomszédi kapcsolatokhoz, mert megoldás nélkül nem lehet barátság és barátság nélkül nem lehetnek szövetségek vagy partnerségek.

Képviseletünk nem ellenzi a jelentés minden olyan kifejezését, amely nyomatékosan támogatja a kérdés ENSZ égisz alatt történő megoldását. Sajnos azonban ezen egyértelmű álláspont felett és mögött további mondatok is vannak a (12) és a (13) bekezdésben, amelyek aláássák a probléma megoldására tett erőfeszítéseket, és meg nem alkuvásra ösztönöznek, amelyek ezért teljesen elfogadhatatlanok, miközben az 1. és a 2. módosítás helyreállítja a (12) és a (13) bekezdés helyes megfogalmazását.

Egyebekben a jelentés számos olyan elemet tartalmaz, amely segíteni fogja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot az Európa felé vezető úton tett erőfeszítéseiben.

 
  
MPphoto
 

  Maria Eleni Koppa (PSE).(EL) Elnök asszony! A bővítési politika az Európai Unió külpolitikájának legsikeresebb megnyilvánulása. Törökország esetében az üzenetnek egyértelműnek kell lennie: a cél az integráció, de ez kötelezettségeinek teljesítése, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jószomszédi kapcsolatok fenntartása révén jön létre.

Törökország döntő szakaszban van, belső ügyeit tekintve és geostratégiai szerepének újradefiniálása terén is. E keretrendszeren belül alapvető fontosságú, hogy folytassa reformjait és biztosan haladjon Európa felé. Kiemelném azonban, hogy az a feszült légkör, amelyet a közelmúltban Törökország Aegeanban okozott, új problémákat vetett fel.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében a Bizottság világosan hangsúlyozta, hogy az ország nem felel meg a tárgyalások megkezdésére vonatkozó alapvető feltételeknek, tekintettel arra, hogy az országban jelentős demokratikus hiányosságok tapasztalhatók. Ami a névvel kapcsolatos vitát illeti, annak ellenére, hogy Görögország együttműködő és realista szellemiséget mutatott, a skopjei kormány nem reagált.

Sajnos azonban az Európai Parlament ma tárgyalt jelentése országomat úgy mutatja be, mint az egyetlen olyan országot, amely felelős a tárgyalások megkezdésének késedelméért. Ez Görögországgal szemben nem tisztességes, és nem könnyíti meg a probléma megoldását, amely már több mint 15 éve zavarja mindkét országot.

 
  
MPphoto
 

  Alojz Peterle (PPE-DE).(SL) Eddig az Európai Parlament valamennyi jelentését támogattam, amely Horvátországnak az Európai Unió teljes jogú tagjává váláshoz vezető úton való előrehaladását térképezte fel. Ez alkalomból Horvátország számos új eredményéhez is gratulálok. Örömmel fogom támogatni ezt a fontos jelentést is, amelyet parlamenti képciselőtársam, Swoboda úr alapos munkával készített el, feltéve, hogy a kompromisszumos módosítások kiegyensúlyozott és reális megközelítést tükröznek. Ez az egyetlen megközelítés, amely elháríthatja az akadályok okait és felgyorsíthatja Horvátország csatlakozási folyamatát.

Teljesen egyetértek a Tanács soros elnökével, Vondra úrral, amikor azt mondja, hogy konstruktív és dinamikus megközelítésre van szükségünk. Ebben az összefüggésben egy sor sikertelen kétoldalú próbálkozás után fontosnak tűnik számomra, hogy az Európai Bizottság közvetítési kezdeményezésével most egy új és hiteles próbálkozást ajánlott a Szlovénia és Horvátország közötti határkérdés végleges megoldása, továbbá a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokban való gyors előrehaladás elérése érdekében.

Örömmel állapítom meg, hogy a kezdeményezés iránt mindkét ország fogékony volt, és hogy a tárgyalások magas szinten elkezdődtek. Remélem, hogy a kezdeményezés jóval közelebb visz bennünket egy hármas győzelemhez: győzelem Horvátország, Szlovénia és az Európai Unió számára is. Nem engedhetjük meg, hogy csak az egyik fél legyen a nyertes vagy csak az egyik nézőpont érvényesüljön: csak akkor nyerhetünk, ha közös célkitűzések és közös akarat alapján dolgozunk.

Hasonlóképpen egyetértek az előadóval, Swoboda úrral, amikor azt mondja, hogy be kell tartanunk a méltányosság elvét, amely a nemzetközi jog része. Teljesen egyetértek Rehn biztos úrral is, hogy a határvita rendezéséhez kívánatos kiinduló pont az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya, és hogy a Bizottság kezdeményezése tükrözi az Alapokmány szellemét.

Itt az ideje, hogy a tárgyalóasztal kerüljön a figyelem középpontjába, retorika vagy kényszer nélkül, amely sérthetné valamelyik fél méltóságát vagy Horvátország csatlakozási státuszát. Pozitív légkörre van szükségünk. Határozott meggyőződésem, hogy csak egyetlen pozitív megoldás létezik, az, amelyben Szlovénia és Horvátország egy harmadik fél, azaz az Európai Bizottság közvetítésével megegyezést köt. Szeretném látni, hogy ez hamarosan megtörténik.

 
  
MPphoto
 

  Giorgos Dimitrakopoulos (PPE-DE).(EL) Elnök asszony! Egyetértek és elismerem Törökország európai kilátásait, de ahhoz, hogy ezek a kilátások kedvezően alakuljanak, Törökországnak a következőket kell tennie:

Először is ténylegesen tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait, és kerülnie kell az olyan eljárásokat, mint amilyeneket például Imvrosban és Tenedosban alkalmaz.

Másodszor, javítania kell kapcsolatait Görögországgal, egy olyan tagállammal, amely támogatja európai kilátásait, például a casus belli felszámolásával és egyszer és mindenkorra az aegeani jogsértések beszüntetésével.

Harmadszor, haladást kell elérnie Ciprus kérdésében. A kérdés megoldása érdekében ezt az előrehaladást egyrészt a török megszálló csapatok eltávolításának, másrészt valamennyi szempont tekintetében konstruktív álláspont felvételének kell jellemeznie. Szeretném emlékeztetni a Házat, hogy egy olyan generációhoz tartozom, amely a „határaink Kyreniában vannak" jelmondattal nőtt fel”.

 
  
MPphoto
 

  Joel Hasse Ferreira (PSE).(PT) Törökország Európai Unióhoz történő csatlakozásának folyamata lassú ütemben halad. Jelenleg nem az a mérsékelt ütem fogja vissza a folyamatot, amellyel Törökországban a reformokat hajtják végre, hanem a Tanács és az Európai Bizottság lassúsága. E jövőbeni csatlakozás gazdasági, társadalmi és politikai hatása részletes megvitatásra került tavaly decemberben a lengyelországi Sopot városában megtartott konferencián, ahol is abban az örömben és megtiszteltetésben volt részem, hogy felszólalhattam.

A török kormány prioritásai tekintetében meg kell említeni azt a reggelivel egybekötött találkozót, amelyre januárban Brüsszelben Erdogán miniszterelnök úr részvételével került sor. A találkozó megfelelő tisztázásra adott alkalmat, amelyet szerződések egészítettek ki, amelyeket néhányunk a republikánus oldalról és a Török Köztársaságból különféle csoportok és szervezetek képviselői készítettek, annak az állandó munkának a kiegészítéseképpen, amelyet az EU–Törökország vegyes parlamenti bizottságban végeztünk.

Végezetül azt szeretném mondani elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, hogy ez a folyamat döntő fontosságú egy valóban kibővített Európa számára, amely erős és nyitott a világra, világi és demokratikus, és amelyben a demokratikusan egyesített Ciprusi Köztársaságnak megvan a megérdemelt helye.

 
  
MPphoto
 

  Metin Kazak (ALDE).(BG) Köszönöm, elnök asszony. Törökország kulcsszerepet játszik Európa geostratégiai és energiabiztonságában, és továbbra is stabilizáló tényező lesz a válság alatt is. Igaz, hogy az olyan események, mint az AK Párt megszüntetésére irányuló eljárások, az „Ergenekon-ügy” és a helyi választások lelassították az országban a reformokat, de az új főtárgyaló kinevezése megfelelő lehetőséget biztosít a török kormány számára, hogy felgyorsítsa azt a folyamatot, amely jogszabályainak az európai normákkal való harmonizálására irányul, és haladást érjen el a tárgyalási fejezetek politikai kritériumaiban.

Úgy gondolom, hogy Törökországnak három prioritást kell teljesítenie, ha komoly előrelépést kíván elérni a tagság felé vezető úton. Először is, folytatnia kell a konstruktív munkát a ciprusi kérdésre vonatkozó megbeszélések eredményes kimenetele érdekében, de ezt a kötelezettséget a folyamatban részt vevő valamennyi országnak vállalnia kell, és a tárgyalások megakasztásához kifogásként ez nem használható fel. Másodszor, tiszteletben kell tartania a szólás- és gondolatszabadságot. Harmadszor, biztosítania kell a kisebbségi közösségek védelmét, különösen kulturális és oktatási jogaikra vonatkozóan. Mivel Törökország szakadatlanul modernizál, vissza kell nyernie az Európa mellett döntő támogatóit. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes (Verts/ALE). (NL) Elnök asszony! A tárgyalások megkezdése előtt én voltam az egyik európai parlamenti képviselő, aki Törökország mellett szavazott, és számomra ezek a tárgyalások valójában egy konfliktusmegelőzést szolgáló gyakorlatot jelentenek. Meg vagyok győződve arról, hogy a tárgyalások számos politikai területre óriási hatást gyakorolnak majd. Céljuk, hogy Törökországban megfelelőbb társadalmi légkört, a török nép számára megfelelőbb környezeti és egészségügyi jogszabályokat és megfelelőbb munkajogot teremtsenek.

Idővel a tárgyalások a lakosság számos csoportja, nők, vallási kisebbségi csoportok, kurdok és alevitek számára is jobb életkörülményeket teremtenek. Az előrehaladás azonban túl lassú. Most már négy éve mozdulatlan a helyzet, számos nehéz területtel kellene foglalkozni. A pártok, például a Kurd Demokratikus Társadalmi Párt hátrányos megkülönböztetése elfogadhatatlan. Hiányzik a hadsereg polgári és politikai ellenőrzése, és ez egyszerűen elfogadhatatlan.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapvető fontosságú, és a börtönökben a kínzás és a bántalmazás nem megengedhető. A kurd probléma szintén politikai megoldást igényel, amely elengedhetetlen. Az a véleményem, hogy ilyen körülmények között kétségtelenül folytatnunk kell a tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL). – Elnök asszony! Szeretnék gratulálni Rehn biztos úrnak az Oomen-Ruijten jelentéssel kapcsolatos álláspontjához, amely az volt, hogy Törökország számára elengedhetetlen a két ciprusi közösség vezetői között folyamatban lévő megbeszélések tevékeny támogatása. Ezért értünk egyet teljes egészében az előadóval, amikor jelentése (40) bekezdésében arra szólítja fel Törökországot, hogy a török erők visszavonásával segítse elő a tárgyalások megfelelő légkörét, amely lehetővé teszi a két vezető számára, hogy szabadon megtárgyalják országaik jövőjét.

Véleményem szerint e közvetlen megbeszélések alatt nem tanácsos, hogy az Európai Parlament jelentésébe a közösségi vívmányoktól való bármely eltérésre vonatkozó javaslatot beemeljen.

Az előadó álláspontjának kiegészítéseként felszólítjuk továbbá Törökországot, hogy tegyen eleget az eltűnt személyek sorsának vizsgálatára vonatkozó kötelezettségeinek, és hagyjon fel a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetébe való beavatkozással. Ha így tesz, Törökország saját magának könnyíti meg a csatlakozás felé vezető utat.

 
  
MPphoto
 

  Marie Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE).(FR) Elnök asszony! Tegnap egy szóbeli választ igénylő kérdést nyújtottam be a Bizottsághoz, és a Parlament tikárságától kaptam egy feljegyzést, amelyben arról tájékoztattak, hogy a biztos úr ma délután válaszolni fog a kérdésemre.

Kijelentem, hogy a nevem Panayotopoulos és a Törökországgal folytatott tárgyalásokra vonatkozó keretrendszer (6) bekezdéséről nyújtottam be egy kérdést.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Panayotopoulos-Cassiotou asszony, úgy gondolom, hogy a biztos úr hallotta Önt.

 
  
MPphoto
 

  Alexandr Vondra, a Tanács soros elnöke. − Elnök asszony! Nagyon hosszú, de fontos vitánk volt ma itt. Horvátország és az egész Nyugat-Balkán számára a csatlakozási folyamatban ez egy döntő év, amelynek mi biztosan jelentőséget tulajdonítunk, és üdvözöljük a Parlament folyamatos támogatását ahhoz, hogy Horvátországot, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és a Nyugat-Balkánt közelebb hozzuk az EU-hoz.

Sok minden említésre került a törökországi reformokkal kapcsolatos erőfeszítéseket illető előrehaladás hiányával kapcsolatban. Ezért üdvözöljük, hogy Törökország ismételten megerősítette elkötelezettségét az EU-ba vezető út felé, ahogy Erdogan úr mondta, és arra szólítjuk fel, hogy 2009-ben használja ki a lehetőséget ennek a kötelezettségvállalásnak az igazolására és érjen el további fejlődést az EU-ba vezető úton.

Törökországnak rég várt reformokat kell bevezetnie. Fontos az Európai Parlament folyamatos támogatása a folyamat egész ideje alatt, különösen az előttünk álló kihívások tekintetbevételével. Holnap Prágában lehetőségem lesz a török partnerrel találkozni.

Ugyanakkor nem szabad könnyedén vennünk Törökország stratégiai jelentőségét, különösen a jelenlegi nyugtalan időkben, és nem szabad elfelejtenünk korábbi kötelezettségvállalásainkat sem. Amennyire tudom, Obama elnök európai látogatása során lehet, hogy ellátogat Törökországba, mint egy olyan muzulmán országba, amely modellként szolgál. Úgy gondolom, hogy az európaiak számára nem ez az időszak az, amikor fel kellene adni Törökországgal szembeni kötelezettségvállalásunkat. Azt hiszem, hogy Joost Lagendijk mondta ezt, helyesen.

A Horvátország és Szlovénia közötti határvitát illetően figyelmesen hallgattam, amit Hannes Swoboda, Szent-Iványi István és sokan mások mondtak, tehát engedjék meg, hogy pusztán megismételjem, hogy az elnökség üdvözli a tényt, hogy Szlovénia és Horvátország most megállapodtak abban, hogy tovább dolgoznak Rehn biztos úr e vitát érintő kezdeményezésén. Teljes egészében támogatjuk ezt a kezdeményezést és aggodalommal figyeljük, hogy a közvetítés konkrét feltételei tekintetében még nem született gyümölcsöző eredmény. Az idő gyorsan lejár, és az elnökség mindent megtesz a már elvégzett munkán alapuló tárgyalásokban való konkrét előrelépés biztosítása érdekében. Ezért mérlegeljük, hogy milyen lehetőségeink vannak a közeljövőben a biztos úr kezdeményezéséhez nyújtott támogatás növelésére. Erről épp ebéd közben beszéltünk.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vonatkozásában többek között Bernd Posselt azt mondta, hogy támogatnunk kell Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság erőfeszítéseit, és úgy gondolom, hogy igaza van. Csak megemlítem, hogy a cseh miniszterelnök, Topolánek úr tegnap látogatást tett Skopjéban és ezen ország európai törekvéseivel kapcsolatban megerősítette kötelezettségvállalásunkat.

 
  
MPphoto
 

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Szeretném megköszönni a képviselőknek az igen konstruktív, lényegi és felelős vitát, és csak néhány megjegyzést szeretnék tenni hozzászólásaikkal kapcsolatban.

Először is, világos, hogy Európában és a világon a politikák kialakítását beárnyékolja a mai, nagy kihívást jelentő környezet, amely a pénzügyi válság és a gazdasági recesszió miatt alakult ki, amelyet megéreznek polgáraink, és amely az Európai Unióban természetesen meghatározza vezetőink gondolkodását.

Még inkább elengedhetetlen, hogy mi mint az Európai Unió fenntartsuk Délkelet-Európára vonatkozóan az EU perspektíva tekintetében tett kötelezettségvállalásunkat, és ma az Európai Parlamentben ez volt a kifejezett politikai akarat, amelyet üdvözlök és nagyra becsülök.

Másodszor, Ciprus vonatkozásában barátom, Wiersma úr azt mondta, hogy optimistának kell lennem. Úgy gondolom, hogy valami elveszett a fordítás során, még akkor is, ha azt gondoltam, hogy angolul beszéltem – lehet, hogy valamilyen kelet-finnországi nyelvjárási akcentussal! Akárhogy is, nem tekintem magam sem optimistának, sem pesszimistának, hanem általában inkább realista vagyok a dolgok elemzésével kapcsolatban és határozott azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre valóban befolyással lehetek. Ebben az esetben úgy gondolom, hogy teljes mértékben elengedhetetlen, hogy támogassuk a két vezető és a két közösség jelenleg is folyó megbeszéléseit, annak érdekében, hogy 2009-ben kihasználjuk a lehetőséget egy átfogó rendezés elérésére, és természetesen azt várjuk, hogy Törökország ennek a rendezésnek az elérése érdekében hozzá fog járulni a kedvező politikai légkörhöz.

Az Európai Unió szempontjából fontos annak biztosítása, hogy valamennyi megoldás összhangban legyen az Unió szabadságra, demokráciára, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására, valamint a jogállamiságra vonatkozó alapelveivel. Más szóval az EU bármely megoldást támogatni tud, amely azoknak az elveknek a tiszteletben tartásával hoz létre egy egységes Ciprust, amelyre az EU épült, és amely képes az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. Ez egyértelműen egy kétzónás, két közösségen alapuló szövetséget jelent, amelyek politikailag egyenlők, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó állásfoglalásainak megfelelően.

Végül Horvátországot illetően köszönöm a felszólalóknak azt a támogatást, amelyet a Bizottság közvetítésre vonatkozó kezdeményezése iránt tanúsítottak – egy olyan kezdeményezés iránt, amely a nemzetközi jogon alapul, és itt hivatkozom az ENSZ Alapokmányára, valamint az EU és Horvátország közötti tárgyalási keretrendszerre. Csak hangsúlyozni tudom, hogy bármely módszer kiválasztására kerüljön is sor, annak két ország, Szlovénia és Horvátország közötti kétoldalú megállapodásnak kell lennie. Annak érdekében dolgozunk, hogy megkönnyítsünk egy ilyen megállapodást.

Őszintén kívánom, hogy állásfoglalásukban támogatni tudják a Bizottság kezdeményezését annak érdekében, hogy ne jöjjön létre egy olyan helyzet, amelyben vissza kell térnünk a kiindulópontra, mert ez az egyetlen valószerű és járható, előrevezető út.

Engedjék meg, hogy azzal fejezzem be, őszintén hiszem, hogy Horvátország számára még mindig megvan a lehetősége annak, hogy elérje azt az ambiciózus célt, hogy 2009 végére befejeződjenek a csatlakozási tárgyalások, feltéve, hogy a tárgyalások hamarosan folytatódhatnak. Ezért arra biztatom mindkét országot, hogy gyorsan állapodjanak meg a határkérdés megoldásában és haladéktalanul hárítsák el a Horvátország EU-hoz való csatlakozásáról folyó tárgyalások előtt álló akadályt. Köszönöm, hogy támogatják ezt a kezdeményezést.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Három benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványt(1) kaptam az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2009. március 12-én kerül sor.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony! Egy konkrét kérdésem van a biztos úrhoz, nevezetesen, hogy egyetért-e azzal, vagy talán javasolja is, hogy a bizottsági nyilatkozatban a „méltányosság elve” kifejezés helyébe a „nemzetközi jog és joggyakorlat” kifejezés lépjen?

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Posselt úr, a vitát már lezártam.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban.(RO) Gratulálok Oomen-Ruijten asszonynak ehhez a kiválóan megfogalmazott jelentéshez.

Két elképzelést szeretnék kiemelni:

1) Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy az EU-nak továbbra is ösztönöznie kell az Európa mellett kiálló, modern, világi törökországi elit fejlődését, valamint az európai értékek és az európai integrációra vonatkozó megfelelő minőségű tájékoztatás terjesztését. Ennek érdekében az EU-nak aktívabban kell támogatnia a törökországi oktatási reformot, az egyetemek autonómiájának biztosítását, az európai integrációs tanulmányok fejlődését és az Erasmus programot. Azokat a diákokat, kutatókat és tanárokat, akik részletesen tanulmányozni kívánják az uniós intézményeket és politikákat ebben ösztönözni és támogatni kell.

2) Másodszor, az EU-nak – miközben támogatja a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogait – határozottan el kell ítélnie az etnikai szeparatisták fellépéseit. Hivatkozom a Törökországban tapasztalható kurd szeparatizmusra és a Cipruson meglévő török szeparatizmusra, de más példák is vannak. Az EU-nak Törökország, Irak, Ciprus és a régió más országai tekintetében támogatnia kell a területi integritás és a jószomszédság alapelveinek szigorú alkalmazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE), írásban. – Biztató számomra, hogy a Külügyi Bizottság és a Bizottság bízik abban, hogy a Horvátország EU-hoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások még ez évben befejeződhetnek. Horvátország a közösségi vívmányok elfogadása terén jó eredményeket ért el, az USKOK korrupcióellenes szerv megerősítette tevékenységét és a horvát igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó jogszabályt vezettek be.

Csökkenti azonban ezt a bizalmat annak ismerete, hogy még vannak olyan esetek, amelyekben az ICTY nem fért hozzá az állítólagos háborús bűncselekményekre vonatkozó dokumentumokhoz, valamint további figyelmet kell fordítani a kisebbségi jogokra, például a krajnai szerbek jogállására és a menekültek visszatérésére.

A bővítés a modern Európai Unió egyik legnagyobb sikere. Számos, a hidegháború által tönkretett európai nemzet integrálása után most ugyanezt kell tennünk a Nyugat-Balkán esetében is. A horvát csatlakozás az első döntő lépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Dobolyi Alexandra (PSE), írásban.(HU) A török kérdést mindig is kételyek és bizalmatlanság vette körül. Mindig akadt olyan probléma, ami lényegesen továbbment a szigorú csatlakozási kritériumok teljesítésnek szükségességén.

Ezzel kapcsolatban elég, ha csak megnézzük, milyen szomszédsági kapcsolatot is ápol Törökország olyan európai uniós tagállamokkal, mint Görögország, Ciprus, vagy olyan unión kívüli országgal, mint Örményország. Továbbá, ha figyelembe vesszük, hogy Törökország az egyetlen olyan állam, amely számára az unió csak 26 tagállamból áll, minden realitást, nemzetközi egyezményt és jogot figyelmen kívül hagyva, akkor érdekes, hogy Törökországa maga is ehhez a közösséghez szeretne csatlakozni, tartozni a jövőben.

Azon az állásponton vagyok, mindaddig, amíg az ország magatartása nem változik érdemben alapvető fontosságú kérdésekben, akkor az ország Európai Unióhoz való csatlakozási folyamata a jövőbe vész. Amikor az Európai Unió elhatározta, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, azt abban a reményben és meggyőződésben tette, hogy Törökországnak igen is van helye az európai családban. Felteszem a kérdést, biztos, hogy a mai Törökország is ezt gondolja?

Ha Törökország egyértelmű elkötelezettséget mutat jószomszédi kapcsolatainak alakításában, a fennálló viták békés rendezésében az ENSZ Alapokmányával és egyéb Európai Uniós dokumentummal összhangban, akkor van remény.

Ha e kritériumukat maradéktalanul teljesíti Törökország, akkor, esélye van arra, hogy elnyerje mindannyiunk támogatását, és talán visszaszerezheti Európa állampolgárainak szimpátiáját is.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE), írásban. (PL) A múlt évben a csatlakozási tárgyalások terén Horvátország jelentős fejlődést ért el és komoly erőfeszítéseket tett. Az uniós tagságról szóló tárgyalások a helyes úton haladnak, bár az országnak további reformokra kell összpontosítania olyan területeken, mint az igazgatás, az igazságügyi rendszer, a gazdaság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme, valamint a háborús bűncselekmények vizsgálata.

A közösségi vívmányok teljes átültetése és hatékony végrehajtása érdekében a további erőfeszítések elengedhetetlenek. Rendkívül fontos továbbá, hogy javuljanak Horvátország kapcsolatai szomszédaival, különösen Szlovéniával, és hogy végleges megoldást találjanak a többi szomszédos országgal a határok kérdésére.

Horvátországnak fejlesztési politikájába be kell továbbá vonnia azokat a célkitűzéseket, amelyeket az Európai Unió a maga számára most állít fel az éghajlati csomag és a megújuló energiaforrások területén.

Horvátország számára a csatlakozási tárgyalásokban való további előrelépés különösen az alapvető politikai, gazdasági, törvényhozói és igazgatási reformok befejezésétől függ. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a bizottsági menetrend nagyon hasznos és segítséget nyújtó eszköz, amely Horvátországot támogatja az egyes tárgyalási fejezetek lezárásában. Remélem, hogy talán még ez évben elérhető a tárgyalások záró szakasza.

 
  
MPphoto
 
 

  András Gyürk (PPE-DE) , írásban. (HU) Az energiaügyi együttműködés az EU-török kapcsolatok egyik leghangsúlyosabb kérdésévé lépett elő. Ennek elsődleges oka, hogy Törökország tranzitállamként nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU mérsékelje energiaforrásoktól való függőségét és több lábon álljon ellátását tekintve. A Törökországgal való együttműködés elmélyítése egyúttal fontos lépés lehet az energia belső piacának kiterjesztése felé.

Meggyőződésem, hogy Törökország és az Európai Unió alapvető céljai egy irányba mutatnak. Lehetőleg minél több forrásból szeretnének eleget tenni a növekvő energiafogyasztási igényeknek. A több lábon állás elősegítése mindenekelőtt a gázellátás terén sürgető feladat. Ezen törekvés kulcsfontosságú eszköze a Nabucco vezeték megépítése. A januári gázválság minden korábbinál erőteljesebben mutatott rá az említett beruházás szükségességére. Ezért is üdvözlendő fejlemény, hogy az Európai Gazdaságélénkítési Terv forrásokat különítene el a gázvezeték megépítésére.

A Nabucco ügyében tett első kapavágások előtt kétoldalú kormányközi megállapodásokra van szükség, mindenekelőtt Törökország bevonásával. Sajnálatosnak tartom azokat a nyilatkozatokat, amelyek közvetlenül összekötik Ankara Nabucco-hoz való viszonyulását az ország uniós csatlakozásával. Meggyőződésem, hogy az energiapolitikai együttműködés kérdése nem válhat külpolitikai fegyverré. A fentiek miatt intenzívebb energetikai párbeszédre van szükség az Európai Unió és Törökország között. Ennek egyik lehetséges állomása az energetikai csatlakozási fejezet megnyitása lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban.(RO) A Bizottság éves jelentése a Törökország mint tagjelölt állam által 2008-ban elért előrehaladásról kiegyensúlyozott. Bár lökést kell adni a reformfolyamatnak és nyolc tárgyalási fejezet még mindig blokkolva van, a Bizottság különösen üdvözölte Törökország legutóbbi diplomáciai tevékenységét és a régió stabilitásának előmozdítása terén játszott szerepét. A 2008. nyári események kiemelték Törökország stratégiai szerepét, beleértve az energiaágazatban játszott szerepét is.

A regionális együttműködés terén jelentős volt az a konstruktív szerep, amelyet Törökország a szomszédos országokkal való kapcsolatában és a Közel-Keleten folytatott aktív diplomácián keresztül játszott. A kaukázusi fejlemények rávilágítottak Törökország stratégiai fontosságára az EU energiabiztonsága szempontjából, különösen a szállítási útvonalak diverzifikálásán keresztül. A dokumentum hangsúlyozza az energiaágazat terén az EU és Törökország közötti szoros együttműködés fontosságát, amelyben a Nabucco projekt kulcsfontosságú elem. A görög és a török ciprusi vezetők között a ciprusi kérdésre vonatkozó megállapodás eléréséről szóló tárgyalások megkezdését követően Ankara számára létfontosságú a megoldáskeresésben való támogatás, és azok az erőfeszítések, amelyeket az ENSZ e célból tesz.

Az EU bővítése és a nyugat-balkáni államok EU-ba történő integrációjának folytatása Románia számára prioritást élvező ügy. Románia támogatja a Törökországgal folytatott tárgyalásokban elért jelentős fejlődést, amely fejlődés megfelelő dinamikát biztosít a belső reformok ösztönzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Toomas Savi (ALDE), írásban. – Az elmúlt öt évben az új tagállamok megtapasztalták, hogy az uniós tagságból számos pozitív hatás ered. Ezt a tapasztalatot nem szabad monopolizálni. Ezért határozottan támogatom az EU további bővítését. Bármennyire is szeretném azonban, hogy Törökország a közeljövőben csatlakozzon az EU-hoz, az előrehaladási jelentés sajnos ennek épp az ellenkezőjéről számol be.

Ebben az ülésteremben többször is felvetettem ezt a kérdést, kiemelve az örmény népirtást, a kurdokkal kapcsolatos aggodalmakat és ciprus megszállását.

Ezenfelül, ha megvizsgáljuk, hogy Törökország 2005 októbere óta milyen előrelépést tett a 35 közösségi vívmányra vonatkozó fejezetről szóló tárgyalások befejezése irányában, látható, hogy csak tizenkét fejezetet nyitottak meg, és eddig csak egyet – a tudományról és kutatásról szóló fejezetet – zártak le.

Meg szeretném kérdezni a Tanácstól és a Bizottságtól, hogy mit tanácsolnak a tárgyalási folyamat meggyorsításának és a Ciprusról szóló vita megoldásának módjára vonatkozóan?

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sógor (PPE-DE), írásban.(HU) Az uniós tagországoknak több szolidaritást és toleranciát kellene mutatniuk a csatlakozó országok irányában. Országom, Románia nem volt felkészülve a csatlakozásra, a kisebbségi jogok területén mai napig is hiányosságok vannak Magyarország mégsem akadályozta meg Románia csatlakozását, mert számára a legfontosabb az Európai szolidaritás és tolerancia volt. A csatlakozó országoknak természetesen nagyobb lépésekben kell haladniuk az emberi- és kisebbségi jogok szavatolásának terén, de a már uniós tagországoknak is jó példát kellene mutatniuk. Ezért tartom fontosnak, hogy elsősorban az uniós tagországokat szólítsuk fel:

- írják alá és ratifikálják a kisebbségi és regionális nyelvek kartáját,

- szűntessék meg az egyik EU tagállamban hatályban lévő, kollektív bűnösség fogalmát bevezető törvényt,

- Koszovó példájából tanulva, a már csatlakozott uniós országok területén szavatolják a hagyományos nemzeti kisebbségek kulturális és területi autonómiáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE), írásban. (HU) A Nyugat-Balkán stabilizálása és európai kötődésének erősítése fontos feladatunk, mivel a térség geostratégiai jelentőséggel bír Európa számára, miközben számos szempontból, például gazdasági és energetikai téren igen sérülékeny és kiszolgáltatott.

Horvátországot reményeink szerint már 2011-ben, a magyar elnökség idején az uniós tagállamok között üdvözölhetjük, de ennek feltétele, hogy sikerrel záruljanak a Szlovéniával most megindított, nemzetközi közvetítéssel zajló kétoldalú tárgyalások a Piráni-öböl megosztásáról. További követelmény, hogy Horvátország a háborús bűnösök felkutatása és kiadatása terén teljes mértékben működjön együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Ezen túl pozitív üzeneteket kell küldenünk a régió azon országainak is, ahol ma még a felvétel ideje - számos külső és belső tényező miatt - bizonytalan. Mihamarabb ratifikáljuk a Stabilitási és Társulási Megállapodást Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával, adjuk meg a hivatalos tagjelölti státuszt a régió összes országának, valamint határozzunk meg pontos menetrendet a vízummentesség mielőbbi biztosítására. A pénzügyi válság nagy erővel sújtott le a Balkánon, az uniós tagállamoknak szükség esetén részt kell vállalniuk a térség stabilizálásában, segítséget kell nyújtaniuk a bajba jutott országoknak. Az Uniónak figyelemmel kell követnie az etnikumközi viszonyokat is a térségben, különös tekintettel az érzékeny macedóniai belső helyzetre, amely pillanatnyilag a régió legveszélyesebb konfliktusát rejti magában.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat