Elnök. – A következő napirendi pont a következő jelentések együttes tárgyalása:

- A Koppa asszony által a Külügyi Bizottság nevében készített A6-0062/2009 számú jelentés, amely tartalmazza az Európai Unió-Brazília stratégiai partnerségről (2008/2288(INI)) szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslatot, és

- a Salafranca Sánchez-Neyra úr által a Külügyi Bizottság nevében készített A6-0028/2009 számú jelentés, amely tartalmazza az EU-Mexikó stratégiai partnerségről (2008/2289(INI)) szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslatot.

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, előadó. – (ES) Elnök úr, Latin-Amerika olyan kontinens, amelynek több mint 600 millió lakosa van, több mint 10%-kal járul hozzá a világ bruttó hazai termékéhez, megtalálható rajta a föld növényfajainak 40%-a, valamint dinamikus, és kivételesen fiatalos populációval rendelkezik.

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének dacára azonban, az integráció szempontjából nem ez a legkedvezőbb időszak Latin-Amerika számára. Ezt mondta Óscar Arias elnök úr beiktatási beszédében, és erre múlt hét végén is emlékeztettek egy szemináriumon, amelyet São Paulóban rendeztek, Alejandro Toledo, Peru előző elnöke, valamint Fernando Enrique Cardoso, Brazília előző elnöke részvételével.

Feszültségek vannak Argentína és Uruguay között; az ALCA projekt megbukott; Venezuela kivált az Andok Közösségből; az energiaforrások államosítása miatt problémák vannak Brazília és Bolívia, valamint Argentína és Bolívia között; viták vannak Ecuador és Kolumbia, Kolumbia és Venezuela, Mexikó és Venezuela között, és így tovább.

A stratégiai partnerség létrehozását célzó európai bizottsági kezdeményezés, amelyet a Parlament és a Tanács is támogat, azt a világos, pontosan megfogalmazott üzenetet küldi, hogy Latin-Amerika továbbra is szerepel az Európai Unió cselekvési prioritásai között, ami nem kis mértékben Ferrero-Waldner biztos asszony személyes elhivatottságának köszönhető.

Mexikó esetében e stratégiai partnerség célja kifejezetten az lenne, hogy hangsúlyozza az ország Latin-Amerikában és a világban betöltött szerepét, valamint lényeges, kulcsfontosságú lépés lenne Mexikóval való jelenlegi kapcsolataink konszolidálása és a világ számára is jelentős kérdésekkel kapcsolatos koordináció növelése felé.

Ez az új lépés lehetőséget kínál a politikai párbeszéd fellendítésére és továbbvitelére, valamint a felek világszinten és a különböző többoldalú fórumokon és nemzetközi testületekben betöltött pozícióinak koordinálására. A konzultációs mechanizmusok révén lehetővé válik majd közös álláspontok elfogadása olyan globális érdekeltségű, konkrét kérdésekben, mint például a biztonság, a környezetvédelem vagy bizonyos társadalmi-gazdasági kérdések.

Az Európai Unió számára arra is kiváló lehetőség, hogy kiváltságos kapcsolatokat alakítson ki egy olyan országgal, amely vezető szerepet tölt be a latin-amerikai fórumokon, úgymint a Riói Csoportban, amelynek 2010-ig az elnökségét is betölti. Mexikó tagja a G20-aknak, a G8+5-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, a Nemzetközi Monetáris Alapnak és az OECD-nek is, mely utóbbiban ő az egyetlen latin-amerikai tag.

Ennélfogva, amennyiben az általunk javasolt stratégiai partnerség létrejön, az Európai Unió és Mexikó közötti éves csúcstalálkozók alkalmával kereshetnénk, többek közt, közös megoldásokat a világgazdasági és a pénzügyi válságra, kidolgozhatnánk ambiciózus stratégiákat az éghajlatváltozással kapcsolatos, Koppenhágában rendezendő ENSZ-konferencia sikere érdekében, strukturált párbeszédet folytathatnánk a bevándorlás kérdésével kapcsolatban, vagy együttműködhetnénk a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében.

Az állásfoglalásban, amelyet ma délelőtt elfogad, a Parlament ismételten támogatásáról biztosítja Calderón elnököt a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés ellen folytatott harccal kapcsolatban. Ráadásul, és a kölcsönös tisztelet, a párbeszéd és a közös felelősség jegyében, úgy vélem, olyan közös feladatokkal kapcsolatban is fel kell lépnünk, mint például, hogy megpróbáljuk megvédeni a társadalom sérülékeny csoportjait, mint például a nőket, vagy a média képviselőit.

Biztos asszony, az idén ünnepeljük a San Joséban tartott politikai egyeztetések 25. évfordulóját, amelyen, hála a közép-amerikai politikai tehetség mobilizációjának és az Európai Unió felügyeletének, végre megszülethetett a béke az addig konfliktusoktól sújtott közép-amerikai földnyelven.

A béke, a megértés, az egyetértés és a megbékélés iránti támogatásával az Európai Unió, véleményem szerint, tiszteletre méltó munkát végzett Közép-Amerikában, csakúgy, mint a világ más tájain is. Most, hogy ezek az értékek megerősödtek, jóllehet nem minden nehézség nélkül, és nem mindenhol ugyanolyan mértékben, itt az ideje a további fejlődésnek. Európai tapasztalataink alapján azonban elmondhatjuk, hogy integráció híján ez nehezebb lesz.

Úgy vélem, ezzel a Mexikóval kötendő stratégiai partnerséggel tekintélyes ösztönzést biztosítunk, és mindenekelőtt világos, pontosan meghatározott üzenetet küldünk Európa Latin-Amerikával kapcsolatos elkötelezettségét illetően.

  Maria Eleni Koppa, előadó. − (EL) Elnök úr, örömömre szolgál, hogy ma megvitatjuk és szavazásra bocsátjuk a Brazíliához fűződő kapcsolataink javításával foglalkozó jelentést. Az Európai Unió és Brazília közti stratégiai partnerség létrehozása mindkét fél számára előnyös, először is annak köszönhetően, hogy Brazília egyre inkább vezető szerepet kezd betölteni a fejlődő világban, másodszor pedig azért, mert alapvető szerepet játszik a globális érdekeket illető kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbségek áthidalásában.

Az Európai Unió az elmúlt évek során a kapcsolatok széles spektrumát ápolta Brazíliával, ezért most már mindkét fél számára szükség van a kapcsolatok koordinált, egységes keretére. A történelmi, kulturális és gazdasági kötelékekre, valamint az olyan közös értékekre, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az éghajlatváltozásra és a fenntartható fejlődésre, a lefegyverzésre, az energiára és az atomsorompóra való odafigyelésre erősebb kapcsolatok épülhetnek. A stratégiai partnerségnek fokozatosnak, ugyanakkor nagyszabásúnak kell lennie.

Brazília a Mercosurban is határozott jelentőséggel bír. Ebből kifolyólag is erősítenie kell az Európai Unió és a Mercosur közti kapcsolatokat, és foglalkoznia kell a közös érdekeket érintő kérdésekkel. Ezeken e kereteken belül a stratégiai partnerség a régiók közötti, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének az eszköze lehet.

A térségben betöltött egyre nagyobb szerepének és az ENSZ-ben való aktív részvételének következtében Brazília, úgy vélem, alapvető szerepet játszhat a latin-amerikai regionális konfliktusok megelőzésében és feloldásában, ezáltal segítve a térség békéjének megteremtését.

A világgazdasági válság fényében az Európai Uniónak és Brazíliának a Világkereskedelmi Szervezet szintjén is együtt kell működnie, annak érdekében, hogy sikerrel záruljanak a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos tárgyalások. Brazília helyzetéből kifolyólag többet tehet a globális gazdaságot érintő új kihívások ellen, tekintve, hogy a szabályozási kérdések lényeges szerepet töltenek be a versenyjog felügyelete és a fenntartható fejlődés terén.

Ami a pénzügyi rendszer reformjait illeti, az ország részvétele a nemzetközi fórumokon segíthet a nemzetközi intézményeknek a pénzügyi piacok felügyeletében és szabályozásában betöltött szerepének újraértékelésében.

Más fejlődő nagyhatalmakhoz hasonlóan a fenntartható fejlődést célul kitűző, hosszú távú együttműködési programok keretében Brazília is egyre aktívabban vesz részt a globális szegénység és egyenlőtlenség leküzdése érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekben.

Ami a környezetvédelmet illeti, Brazília területén találhatók a legnagyobb területű, óriási fontossággal bíró esőerdők. Az Európai Uniónak és Brazíliának előrelátóan, nemzetközi szinten kell együttműködniük ezek és a biológiai sokféleség megóvása, valamint az éghajlatváltozással való törődés érdekében. A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény megvalósulása érdekében politikai vállalásokra van szükség. Ezen kívül a vízkészletek megóvása és kezelése érdekében is fel kell lépni.

Ezen a ponton meg kell említenem, hogy Brazília az első ország, amely lényeges bioüzemanyag-termelésbe kezdett, és ezáltal kézzelfogható eredményeket ért el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésében. Ebből kifolyólag, az e szektorban való tapasztalatcsere és együttműködés rendkívül hasznos lehet az Európai Unió számára, míg a megújuló energiával és az energia-megtakarítási intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok hasznosak lehetnek Brazília számára.

A migráció az európai politika egyik leglényegesebb napirenden lévő kérdése. Ezért, a limai nyilatkozat fényében a stratégiai partnerségnek elő kell segítnie a migrációról szóló széleskörű párbeszédet, beleértve a szabályos és szabálytalan migráció, valamint a migránsok jogainak védelmét érintő kérdéseket is.

Végezetül, az Európai Parlament üdvözli a két fél közötti vízum-megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdését, amely meg fogja könnyíteni az emberek szabad mozgását.

ELNÖKÖL: MARTÍNEZ MARTÍNEZ ÚR
alelnök

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − (FR) Tisztelt képviselők, engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak, különösen az előadóknak, Koppa asszonynak és Salafranca Sánchez-Neyra úrnak, kiváló jelentéseikért, amelyeket az Európai Unió és Brazília, valamint az Európai Unió és Mexikó közötti stratégiai partnerségről készítettek.

Azt is el kell mondanom, hogy a Bizottság tagjaként büszke vagyok rá, hogy számos javaslatot és számos közleményt adtunk már ki általában Latin-Amerikával, és külön Brazíliával, valamint Mexikóval kapcsolatban, amelyekre, véleményem szerint, az idő is alkalmas volt.

Az elmúlt néhány évben Brazília és Mexikó bizonyította, hogy frontvonalbeli szereplők mind a világban, mind saját régiójukban. Ennek megfelelően, az Európai Unió felismerte annak szükségességét, hogy stratégiai partnerként tekintsen ezekre az országokra, különösen Latin-Amerikában betöltött gazdasági súlyuk és regionális vezető szerepük miatt, valamint, amiért gyakran lényeges szerepet játszanak a regionális biztonsági kérdésekben.

Kapcsolataink rendkívül szilárd alapokon nyugszanak. Amint mindannyian tudjuk, nemcsak, hogy szoros történelmi és kulturális kötelékek fűznek össze bennünket, de vannak közös érdekeink és értékeink, és a köztünk lévő gazdasági kapcsok is egyre erősödnek.

Az Európai Unió, valójában, Brazília első számú kereskedelmi partnere, amely így az Európai Unió latin-amerikai befektetéseinek legfőbb haszonélvezője. Brazília egyedül, önmagában véve is mintegy 87 milliárd EUR-t vonzott, más szóval többet, mint amennyit az Európai Unió a másik három BRIC-országban, vagyis Oroszországban, Indiában és Kínában befektetett. Az is igaz továbbá, hogy Brazíliának lényeges szerepe van a Világkereskedelmi Szervezettel kapcsolatos együttműködésben. Lehet, hogy olykor nehéz partner, de természetesen neki is megvannak a saját szempontjai.

Az Európai Unió és Mexikó közti megállapodás létrejötte óta, amely úttörő volt a latin-amerikai országok és az EU közti megállapodások sorában, az egy évre jutó európai befektetések átlagos értéke megháromszorozódott, és ma az Unió Mexikó második legnagyobb kereskedelmi partnere. Természetesen, Mexikó is olyan partner, amellyel közös érdekeink vannak, és amellyel közös értékeket képviselünk. Ezért is vázoltuk fel ezt a stratégiai partnerséget, amely hathatós eszköz lehet, és amely, reményeink szerint, kézzelfogható hasznot hoz majd nemcsak mindkét fél polgárai számára, de a világ más országai és régiói lakosainak számára is.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió, Brazília és Mexikó továbbra is együttműködik a pénzügyi válság leküzdése érdekében, és hogy előkészítse a terepet – ahogy Ön is mondta, Koppa asszony – a G20-ak áprilisi londoni csúcsértekezletének sikere érdekében.

Továbbra is együtt dolgozunk, hogy felvegyük a harcot az olyan közös kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás – amely igazán fontos kérdés számunkra –, a kábítószer elleni küzdelem – amely terén nagymértékben számítunk Calderón elnökre, aki önmaga is keményen küzd ez ellen –, valamint a migráció érzékeny és bonyolult kérdése.

Látjuk a mexikói kormány jelenlegi, az illegális kábítószer-kereskedelem ellen tett erőfeszítéseit, habár, a kormánynak, sajnos, soha nem látott mértékű erőszakkal kell felvennie a harcot. Ezért aztán különösképpen segítenünk kell Mexikót.

Tisztelt képviselők, mit is jelent számunkra a stratégiai partnerség? Úgy hiszem, lehetővé fogja tenni számunkra, hogy felkészüljünk a jövőre, azáltal, hogy ennek keretében, strukturáltabb, egységesebb és jobban koordinált módon foglalkozunk egy sor olyan kétoldalú, vagy világméretű kérdéssel, amely mindannyiunk érdekében áll.

Örömmel állapítom meg, hogy e két országhoz fűződő kapcsolataink elmélyítésével, nagyon helyesen hangsúlyt fektetünk számos olyan prioritást élvező kérdésre, amely szerepel az Európai Parlament jelentésében, úgymint a többoldalú kapcsolatok koordinációja, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezetét is, a demokrácia, az emberi jogok és további olyan globális kérdések, amelyeket már korábban említettem.

Különösen Brazíliával a megújuló energiák, úgymint a bioüzemanyag ügyén is elkezdtünk együtt dolgozni, amely téren Brazília valódi tapasztalattal bír, és amelyről a portugál elnökség alatt maga Lula elnök tájékoztatott bennünket.

E partnerség ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatban, elnök úr, 2009 legnagyobb kihívása az lesz számunkra, először is, ami Brazíliát illeti, hogy a közös elkötelezettségekről létrejött megállapodásokat valódi cselekvési tervekbe foglaljuk.

Még két igen fontos szemponttal szeretnénk kiegészíteni a tárgyalásokat. Először is, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum alóli mentességről szóló megállapodással, valamint a piacgazdasági státusz Bulgáriának és Romániának való odaítélésével. 2009-ben továbbá új párbeszédet tervezünk nyitni oktatási, kulturális, valamint gazdasági és pénzügyi kérdésekről, tovább szeretnénk folytatni a jelenlegi párbeszédeket, valamint továbbra is együtt dolgozunk Brazíliával az összes többi globális kérdésen is.

Ami Mexikót illeti, a Tanács által elfogadott stratégiai partnerséget reményeim szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák az Európai Unió – Mexikó csúcson. Ezenközben a Bizottság, a tagállamokkal egyetemben elkötelezte magát, hogy a mexikói kormánnyal közösen kidolgoz egy operatív dokumentumot, amely tartalmazza azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek optimalizálják a stratégiai partnerséget.

Végezetül, hadd említsem meg az Európai Parlament szerepét. Mindig is örömmel fogadtuk az Európai Parlamentnek a stratégiai partnerségek elindításához való hozzájárulását, így ma is lelkesen üdvözöljük ajánlásaikat. E tekintetben szeretném elmondani, hogy csak üdvözölhetem a tényt, hogy a parlamenti kapcsolatok rendkívül bíztatóak, tekintve, hogy a brazil parlament Európai Unióval foglalkozó parlamenti csoportjának mintegy 96 tagja is jelen van.

Úgy vélem, azonosak az érdekeink, és ami az EU-Mexikó közös parlamenti bizottságot illeti, arról is tudjuk, hogy működik, és hogy következő ülésére március végén kerül sor.

Összefoglalásképpen, elnök úr, úgy vélem, aktívan tettünk azért, hogy valóra váltsuk azt a számtalan elkötelezettséget, amelyet eddig tettünk a partnerség keretében, és reméljük, hogy ezen a módon tovább dolgozhatunk a világ egészének biztonságáért.

  Juan Fraile Cantón, a Fejlesztési Bizottság véleményének fogalmazója. – (ES) Elnök úr, először is azért szeretném megragadni a szót, hogy gratuláljak a Bizottság ezen kezdeményezéséhez, amelyből az derül ki, hogy regionális nagyhatalomként ismeri el Brazíliát, és hogy stratégiai szintre emeli az ország Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait. Ezek a kapcsolatok eddig az 1992-ben megkötött együttműködési keretmegállapodásra és az 1995-ös EU-Mercosur keretmegállapodásra alapultak.

Az elmúlt években azonban Brazília egyre jelentősebb szerepet kezd betölteni a világban, és az ország Európának is az egyik legfontosabb partnerévé vált. Ez az új forgatókönyv vezetett odáig, hogy megerősítsük, és kibővítsük hozzá fűződő kapcsolatainkat.

Először is, az EU-Brazília stratégiai partnerség segítségére lehet Brazíliának saját térségén és a világon belüli vezető szerepének érvényesítésében.

Másodszor, a millenniumi célkitűzésekkel kapcsolatban, bár a „Bolsa Família” („családi alap”) elnevezésű programhoz hasonló programok sikerrel javították a humán fejlődést, és gyakorlatilag a felére csökkentették a rendkívüli szegénységet, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek még mindig nagyon nagyok, hogy még mindig meglehetős mértékű a szegénység, és hogy alapvető regionális különbségek vannak az ország északi és déli része közt.

E tekintetben üdvözlendő lenne a politikai tapasztalatcsere, amely révén megoldásokra tehetnénk javaslatot a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az egyensúlyhiány csökkentése, a szociális védelem és a mindenkit megillető tisztességes munka biztosítása terén.

Ugyanúgy törődünk a környezetvédelemmel, így ennek alapján párbeszédet kell kezdenünk az olyan kérdésekről, mint az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség és az erdőirtás, csakúgy, mint arról, hogy milyen szerepet kellene betölteniük a bennszülött népeknek ezekben a kérdésekben.

Az energiaügyi együttműködés terén 2007-ben indított párbeszéd lehetővé tette az előrelépést, amelyet most tovább kell erősítenünk olyan kérdések terén, mint például a fenntartható bioüzemanyagok, a megújuló energia, az energiahatékonyság és az alacsony CO2-kibocsátású energiatechnológia kérdése.

A Brazíliával való stratégiai partnerség továbbá, a Mercosurral való együttműködésünk megerősítése érdekében, magával vonja a nagyobb regionális integráció iránti elkötelezettséget is.

  Erika Mann, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének fogalmazója. – (DE) Elnök úr, biztos asszony, örömömre szolgál a mai vita. Természetesen mindkét országgal intenzív kapcsolatokat folytatunk, de most elsősorban Mexikóról szeretnék szólni.

Vitánk során, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban különösen fontosnak ítéltük meg, hogy a saját területünket érintő kérdéseket vitassuk meg. Különösen lényeges számunkra, hogy ismételten megerősítsük a szabadkereskedelmi megállapodást. Ha vetnek egy pillantást a számokra, láthatják, hogy bár az elmúlt években határozottan intenzívebbé vált a kereskedelmünk, még mindig jelentős a kereslet, és hogy mi – és az európai oldal – még mindig meglehetősen sok korlátozást alkalmazunk, amikor a piacra jutásról van szó. Biztos asszony, tisztelettel kérném, hogy Ön és illetékes kollégái tegyenek meg mindent, hogy újfent elemezzék a helyzetet, és ahol felmerül ez a probléma, oldják fel ezeket a korlátozásokat.

Számunkra teljesen értelmetlen egyfelől stratégiai partnerségről beszélni Latin-Amerika e jelentős országaival, ha másfelől még mindig harcolnunk kell az efféle abszurd piaci korlátozásokkal. Olykor természetesen, ezeknek is megvan az értelmük, de mint általános szabályok, egyáltalán nem hasznosak. Nagyon hálás lennék Önnek és a bizottságnak, ha megoldhatnánk ezt az ügyet.

A második pont, amelyet igen lényegesnek érzünk az, hogy a globális nemzetközi kapcsolatok kontextusában valóban meg kellene adnunk Mexikónak az őt megillető státuszt. Ez, természetesen, leginkább a G20-akkal kapcsolatos, még igen törékeny megállapodással függ össze. Küldöttségünk levélben kérte – ezt Önöknek is megküldtük –, hogy Mexikó is kapjon helyet a G20-ak asztalánál, és hogy ez tartós intézkedés legyen, ne pedig csupán egy-egy alkalommal vehessen csupán részt a találkozókon.

Utolsó kérésem Ön felé, hogy vegyen részt küldöttségünk március 30-31-i ülésén; tudom, hogy személyesen nem lehet jelen, de kérem, egy helyettesével képviseltesse magát, amikor a mexikói küldöttség elnökségét ellátó Guadarrama, Buganza és Green urak ide látogatnak, hogy igazán úgy érezhessék, hogy a Bizottság értékeli a küldöttséget és annak látogatását.

  Francisco José Millán Mon, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, Európa országait szoros történelmi, kulturális és emberi szálak fűzik Latin-Amerikához. Spanyolként, mi több, galíciaiként, nagyon is tudatában vagyok ennek. Ráadásul, keresztény örökségünk eredményeképpen vannak közös elveink és értékeink is.

Latin-Amerika és az Európai Unió, általánosságban, természetes partnerek, amelyeknek erősíteniük kell kapcsolataikat. Örömömre szolgál, hogy a tisztelt Ház széles körben egyetért a ténnyel, miszerint az Európai Uniónak stratégiai partnerséget kell kötnie mind Mexikóval, mind Brazíliával. Én magam is ezt mondtam Mexikóval kapcsolatban, már múlt év áprilisában itt a Parlamentben a limai csúccsal kapcsolatban tartott vita során.

A stratégiai partnerséghez rendszeres, évenkénti találkozóknak kell társulniuk. Brazíliával 2007 óta rendezünk ilyeneket, és a Salafranca-jelentés nagyon helyesen a Mexikóval rendezendő találkozókat is sürgeti, tekintve a Tanács némiképp homályos 2008. októberi következtetéseit. Remélem, hogy az idén már Mexikóval is tarthatunk csúcstalálkozót.

Hölgyeim és uraim, az Európai Unió Mexikóval és Brazíliával kötendő stratégiai partnersége mind kétoldalú, mind globális szinten rendkívüli előnyökkel jár. A kétoldalú kapcsolatokat tekintve óriási tere van az együttműködés bővítésének. Mexikó esetében, például, a társulási megállapodás eredményeképpen bámulatos mértékben nőtt a kereskedelem és a befektetések mértéke. Szükség van továbbá a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, valamint az energia terén és az egyéb, közös fellépést igénylő területeken való együttműködésre, valamint a multilaterális fórumokon való jobb koordinációra is.

Brazília esetében a kapcsolatok erősítése az EU-Mercosur megállapodás előtt álló akadályok elhárításában is segítségünkre lehet.

Szeretném kiemelni, hogy a korábbi időszakokhoz képest milyen kedvező gazdasági eredményeket tudhat maga mögött Mexikó és Brazília az elmúlt évtizedben. A helyes politikáknak köszönhető fejlődés nélkül a jelenlegi világválság tönkretette volna ezen országok gazdaságát. Ehelyett viszont, a két ország kormánya a felhalmozott tartalékokat most az anticiklikus gazdaságpolitika alkalmazására használhatja fel, ahogy azt a fejlett országok, és bizonyos feltörekvő országok teszik.

Mexikó és Brazília világban betöltött szerepe is egyre nő. Részt vesznek a Heiligendamm-folyamatban, és Latin-Amerika legnagyobb gazdasági erőiként tagjai a G20-nak.

Ma komplex, és kapcsolatokkal átszőtt világunkban – azonnal befejezem – tekintve annak minden globális kihívását és veszélyét, mint amilyen az éghajlatváltozás, a Mexikóhoz és Brazíliához hasonló résztvevőkkel való, a közös felelősség szellemében folytatott együttműködés rendkívül hasznos az Európai Unió, valamint, természetesen az egész nemzetközi közösség számára.

  Vicente Miguel Garcés Ramón, a PSE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, az Európai Bizottság 2008. július 15-én elfogadott egy, a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló közleményt, amelyben ajánlást fogalmaz meg az Európai Unió és Mexikó közötti stratégiai partnerség létrehozására.

A maga részéről az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2008. október 13-án stratégiai partnerként ismerte el Mexikót, várva a Parlament véleményét.

Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy az EU-Mexikó közös parlamenti bizottságának hetedik ülésén, amelyet múlt év októberének végén tartottunk, azt mondtuk, hogy a Mexikó és az Európai Unió közötti stratégiai partnerség megadná a szükséges lendületet a köztük lévő kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez és a bennük rejlő valódi lehetőségek kiaknázásához.

Megfelelő az idő a két fél közti kapcsolatok szempontjából, és jók a jelenlegi globális megállapodás eredményei. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a két fél végrehajtó hatalmának politikai és gazdasági téren erősítenie kell az együttműködést, különös tekintettel a kontinenseinken igen nagy károkat okozó pénzügyi és gazdasági válság által támasztott új kihívásokra.

Mexikó nagyszerű ország, amellyel olyan értékekben és célokban osztozunk, mint például a demokratikus kormányformák fejlesztése, a nemek közti egyenlőség iránti elkötelezettség, a jogállamiság megszilárdítása, a tisztességes és fenntartható fejlődés, valamint az emberi jogok tisztelete. A szervezett bűnözés, a terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni harc terén támogatjuk a közös felelősség elvén és a nemzetközi jog szigorú betartásán alapuló szorosabb együttműködést.

Ebből kifolyólag, támogatni fogjuk, hogy ma délelőtt a Parlament elé kerüljön az EU-Mexikó stratégiai partnerségről szóló ajánlási javaslat.

  Renate Weber, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, széles körben elfogadott nézet, hogy Brazília egyre nagyobb jelentőséggel bír mind saját régiójában, mind a világban. Az UNASUR létrehozásában játszott alapvető szerepe is csak az ország jó hírnevének újabb megerősítése, amely nyílt elismerést érdemel, csakúgy, mint Brazília igyekezete, hogy támogassa és befolyásolja Latin-Amerika más országainak demokratikus fejlődését.

Egyetértek az előadóval, hogy Brazília és az Európai Unió a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok támogatása terén ugyanazokat az értékeket, a piacgazdaság terén pedig ugyanazokat az elveket vallja. Ennélfogva egyértelmű, Brazília miért kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak.

Brazíliában az elmúlt néhány évben gazdasági növekedés volt, amelyet, remélem, nem fog túlságosan rosszul érinteni a jelenleg is pusztító gazdasági válság. A gazdasági fejlődés és a vagyonfelhalmozás azonban, sajnos, nem járt együtt a szegénység megszűnésével. Ahogy azt a jelentés is említi, Brazíliában még mindig nagyon sok a szegény ember, és az a szomorú valóság, hogy a vagyon kulturális és faji alapokon koncentrálódik. Hangsúlyoznunk kell, hogy a legszegényebb brazilok 65%-a fekete, vagy vegyes etnikumú, míg a legtehetősebbek 86%-a fehér. Nagyra értékeltem Lula elnök elképzelését, miszerint a kormányának nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen kell küzdenie. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió támogatása és segítsége hasznos lenne a nagyon szegények és a nagyon gazdagok közötti polarizáció felszámolása érdekében tett lépések szempontjából.

Ennek megvalósítása érdekében azonban szükségünk van a Brazília számára nyújtott fejlesztési együttműködési eszköz keretén belül elérhető pénzügyi támogatásra, amelyet felhasználva támogathatjuk a millenniumi fejlesztési célok és a fenntartható fejlődés céljainak megvalósítását. Az Európai Uniónak ugyanakkor továbbra is szem előtt kell tartania az erdőirtás elleni küzdelem ügyét is. Ez is alapvető kérdés, mivel Brazília környezete rendkívül gazdag, ám sérülékeny is. Nem csupán szoros partnerséget kell kialakítanunk, de egyeztetnünk kell más adományozókkal is, és olyan projekteket kell kidolgoznunk, amelyek tettekre váltják az ígéreteket, már ami a környezetvédelmet illeti.

Stratégiai partnerségünknek szintén támogatnia kell egy erős brazil civil társadalom kialakulását, támogatva az európai és brazil nem kormányzati szervek, vállalkozók, üzletemberek fórumai közti kapcsolatokat, valamint az oktatási és kulturális szintű cserekapcsolatokat. A felsőoktatás terén az Erasmus Mundus program keretében megvalósuló együttműködést, vagy más egyéb, két régió között létrejövő programokat egy ország legértékesebb tőkéjébe, humán erőforrásába történő befektetésnek kell tekinteni.

  Roberta Angelilli, az UEN képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Brazíliával folytatott párbeszéd, valamint a politikai és kereskedelmi együttműködés lényeges cél Európa számára; olyan cél, amelyet ki kell alakítani, meg kell erősíteni, kezdve a szegénység elleni küzdelemtől, különösen a gyermekszegénységtől, egészen a kereskedelmet és befektetéseket ösztönző, szilárd kereskedelmi megállapodásokig.

Ez a stratégiai partnerség azonban nem kerülhet ki bizonyos mozdíthatatlan pontokat. Először is, a korrupció, a szervezett bűnözés, a határokon átnyúló bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és a nemzetközi terrorizmus elleni harc terén való szorosabb együttműködés szükségességét. Másodszor, a jogi kérdésekben, nevezetesen a kiadatási eljárások és a bírói ítéletek kölcsönös elismerése terén való szorosabb együttműködés szükségességét.

  Raül Romeva i Rueda, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, úgy vélem, nyilvánvaló, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a körülményeket, amelyek közt most erről a megállapodásról tárgyalunk. A jelenlegi válság Európában mindenekelőtt az exportorientált szektorokat érinti, míg Mexikóban, nagyon speciálisan, azokat az üzleti szereplőket érinti leginkább, akik a recesszió következményeitől szenvednek.

Egy ilyen típusú megállapodás mindkét fél számára előnyökkel járna, de a jelen pillanatban rendelkezésünkre álló tapasztalatok szerint, ez nem mindig következik be. Európa számára nagy előnyökkel jár. Úgy hiszem, ez nyilvánvaló, és tisztán látszik, ha megnézzük az elmúlt nyolc év eredményeit, amely időszak alatt a kereskedelmi mérleg erősen az EU felé billent.

A kereskedelmi mérleg hiánya 80%-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy Mexikó ma már nagyban függ Európától. Vannak azonban további kockázatok is, amelyekről nem szabad elfeledkeznünk. Az a helyzet, hogy az EU befektetései legnagyobb részének Európára nézve is később lesz pozitív hatása. Úgy értem, hogy az export nagy része alapjában véve házon belüli, vagyis vállalaton belüli export.

Nem azt mondom, hogy ez szükségszerűen rossz dolog, csak azt, hogy óvatosnak kell lennünk, és nem szabad elfelejtenünk, hogy ez rendkívül negatív következményekkel is járhat. Mindenekelőtt, a legaggasztóbb faktor azonban néhány kormány liberalizálás iránti megszállottsága, amely ebben a kontextusban beágyazódott bizonyos álláspontokba. Az egyik legfontosabb szektor, például a bankszektor, amely alapvető fontosságú a jelen válság kezelése szempontjából; Mexikóban azonban jelenleg e szektor 90%-a külföldi, ebből 50% európai kézben van.

Nem hiszem, hogy ez volna a legjobb módja egy efféle megállapodás megközelítésének. Egy megállapodásnak javítania, de legalábbis nem továbbmélyítenie kellene a kockázatok egy részét, ezért mi erre teszünk javaslatot módosításainkban.

  Willy Meyer Pleite, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, ami a Brazíliával való partnerséget illeti, a jelentésnek kétség kívül van néhány pozitív aspektusa. A többoldalú kapcsolatokra való felhívás, különösen az ENSZ nemzetközi fórumaiban; a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az erdő- és vízerőforrás-gazdálkodás és az oktatás terén való együttműködés; csakúgy, ahogy, véleményünk szerint, a megújuló energiákhoz és a technológiához kapcsolódó együttműködés is rendkívül időszerű és lényeges.

Ami a bevándorlás kérdését illeti, a szégyenletes irányelv ellenére, úgy vélem, hogy ebben a konkrét esetben az emberi jogokról és a migránsok jogairól beszél, ami miatt úgy vélem, mégis helyénvaló. További lényeges pont a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében történő együttműködés, csakúgy, mint a társadalmi kohézió, amellyel kapcsolatban a szegénység csökkentése érdekében Brazília határozott politikát folytat a „Bolsa Família” vagyis „családi alap” program révén. A partnerség további, kétségtelenül lényeges szempontja Brazíliának az UNASUR-on keresztüli regionális integráció folyamatában vállalt szerepe. Más szóval, egy sor lényeges pont támasztja alá, hogy magának a civil társadalomnak is be kell kapcsolódnia ezekbe a tárgyalásokba.

Másfelől viszont, vannak a jelentésnek olyan aspektusai, amelyek nem nyerték el a tetszésünket, és amelyek miatt tartózkodni fogunk. Először is, javasolja, hogy vessenek véget Brazíliában a gazdasági protekcionizmusnak. Úgy vélem, ezt a szöveget még a válság előtt fogalmazták meg; ahogy én látom, a protekcionizmus napjaink valósága. A változás szele, amely most azért söpör végig az országokon, hogy véget vessen a válságnak, vagy legalábbis csökkentse azt, kétségtelenül az irányba mutat, hogy a kormányoknak be kell avatkozniuk a gazdaságba. Úgy vélem, a szabad piac ideje lejárt, és olyan válságot hagyott maga mögött, amely beláthatatlan következményekkel jár az emberiségre nézve.

További nagyon fontos pont, amellyel nem értünk egyet az, hogy a jelentés nukleáris kutatási projektekben, különösen az ITER termonukleáris reaktor projektjében való közös részvételre szólít fel. Nem hiszem, hogy ez megfelelő számunkra, mivel nem támogatjuk a nukleáris energiát. Nagyobb hatékonyságú energiafelhasználással és még több megújuló energiával, véleményem szerint elkerülhetjük az emberiségre nézve rendkívül veszélyes energiaforma felhasználását. Mindez, a jelentés pozitívumai ellenére, tartózkodásra késztet bennünket.

A Mexikóval kapcsolatos jelentés egészen más kérdés, mivel a Brazíliával való partnerség még el sem indult. Mexikóval viszont társulási megállapodásunk keretében már 1997 óta dolgozunk együtt, így már vannak olyan eredmények, amelyek alapján megítélhetjük, hogy jól mennek-e a dolgok – hogy olyan jól mennek-e, mint ahogy azt mi szeretnénk, vagy sem.

Számos okból kifolyólag e jelentés kérdésében is tartózkodni fogunk. Először is, úgy véljük, hogy a jelentés figyelmen kívül hagy bizonyos gazdasági szempontból negatív következményeket. Igaz, hogy történt előrelépés, ha azokat a szempontokat nézzük, milyen rossz volt az ország helyzete az emberi jogok terén, különösen a nők meggyilkolásával kapcsolatban. Nyújtottak be olyan módosításokat, amelyek, véleményem szerint tisztázzák és javítják a szöveget, de van egy rész, amelyet mi nem tartunk kedvezőnek, ez pedig mindaz, ami a szabad kereskedelemre vonatkozó szerződést és annak a mexikói kistermelőkre gyakorolt hatását érinti. A jelenlegi válság nem jó időszak Mexikó számára, ahogy a világ egyetlen országa számára sem. A mexikói külföldi befektetések csupán néhány szektorra korlátozódnak, ami nem segíti a hazai gazdaság növekedését.

Képviselőcsoportunk, az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja ezért tartózkodni fog az erről a jelentésről szóló szavazáson.

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, az utóbbi években növekedett az Unió és a harmadik országok között kötött stratégiai partnerségek száma. Ez önmagában nem nyugtalanít. Hasznos lehet effajta partnerségen keresztül határozottabb formába önteni a kétoldalú kapcsolatokat, ez a rendszer azonban legalább két veszélyt rejt magában.

Először is Európa nem nyilváníthat minden országot stratégiai partnerének. Ha így tenne, véleményem szerint, a ‘stratégiai’ kifejezés értékét vesztené. Ezért azt javaslom, hogy csak a döntő fontosságú partnerekkel kötött kétoldalú kapcsolatokra használják ezt az elnevezést. Véleményem szerint, ez valójában inkább vonatkozik Brazíliára, mint Mexikóra, ma reggeli vitánk tárgyára.

Másodszor, olykor elfog az a bizonytalan érzés, hogy ezek a stratégiai partnerségek nagyrészt szimbolikusak. Lehetőséget nyújtanak egy újabb csúcstalálkozóra, majd a dolgok nagyjából ugyanúgy maradnak, mint voltak. Ezek a partnerségek gyakran kizárólag fórumként működnek, a kézzelfogható eredmények kérdése gyakran megválaszolatlan marad.

Bizonyos mértékig hasonlóan érzek a Parlamentnek a Tanács felé benyújtott, Brazíliával foglalkozó ajánlástervezetével kapcsolatban is, amelyről holnap tárgyalunk. Itt is úgy érzem, nem hangsúlyozták kellőképpen a sajátos problémákat. Elnök úr, ezt az aggodalmat az ajánlástervezetből vett három elemmel szeretném megvilágítani.

Először is, az ajánlás némileg félrevezető módon megjegyzi, hogy ez a partnerség nem mehet az Unió Mercosurhoz fűződő kapcsolatának rovására. Hogyan lehetséges, hogy az Európai Unió, amely mindig a regionális együttműködés támogatójaként lép fel, hagyja, hogy a Brazíliával kötött kétoldalú kapcsolatai előnyt élvezzenek a Mercosurral való regionális együttműködésével szemben? Az Unió itt helytelenül választja meg prioritásait.

A régióval való szoros együttműködés miatt az Európai Uniónak valóban jeleznie kell Brazília felé, hogy az erős Mercosur fontos számára, és arra kell ösztönöznie, hogy maga is határozottan invesztáljon ebbe az együttműködési megállapodásba. Ehelyett az Unió Brazíliával kétoldalú megbeszéléseket folytat, ezzel jelezvén, hogy ami minket illet, a Mercosur másodlagos fontosságú.

Úgy tűnik számomra, az ajánlástervezet a kereskedelem terén sem fogalmaz elég pontosan. Felkérnek bennünket, hogy dolgozzunk együtt a dohai forduló zökkenőmentes lebonyolításán. Ez valóban nemes cél, ám nem volna jobb először pontosan meghatározni az Unió és Brazília közti különbség lényegi pontjait?

A piacra jutás mindkét tábor számára kiemelkedő jelentőségű probléma. Úgy vélem, a dohai fordulón nagyobb az esély a megoldásra, ha e kérdést kétoldalú szinten tárgyalják. Nem mondom, hogy könnyű lesz, ám úgy vélem, jobb módja ez az előrelépésnek, mint fellengzősen megható nyilatkozatokat tenni.

Geopolitikai érdeklődésem szempontjából is megvizsgáltam az ajánlástervezetet. Ebből a szempontból nézve, úgy tűnik számomra, hogy az ajánlás elmulasztja felkérni Brazíliát arra, hogy vezető szerepet vállaljon a régióban. Ezen a ponton be is fejezem felszólalásomat. Brazíliának helyesen kell felmérnie a régión belüli politikai fejleményeket, amelyekre elsősorban szomszédjának, Venezuelának a földrész feletti uralomra irányuló törekvéseiből következtethet.

Ez a helyzet azonban sem a földrésznek, sem az Európai Uniónak nem áll érdekében. Az alkotmány módosításáról szóló ellentmondásos venezuelai népszavazás elég jól mutatja, hogy kevés marad meg az olyan európai értékekből, mint például a demokrácia.

  Jean-Claude Martinez (NI). – (FR) Elnök úr, a stratégiai partnerség remek kezdet, remek, hogy Volkswagen-gyár létesül Pueblában, hogy parlamenti vegyes bizottságok alakulnak Chilével és Mexikóval, de ahogyan Safranca Sánchez-Neyra úr is elmondta jelentésében, már harminc éve, hogy realisták vagyunk, együttműködünk, megfelelő légkört teremtünk, egy kicsit elvitázunk a mezőgazdaságról, a kábítószerekről, a nőkről, a vízről stb.

Túl kell lépnünk ezen. Több igyekezet szükséges mind Európa, mind Latin-Amerika részéről. Ki kell tűznünk egy célt: például 2025-öt. Egy generáció alatt, a következő húsz évben civilizációk szövetségét kell létrehoznunk Európa és Latin-Amerika között, sőt miért ne akár integrációt?

Ennek megvalósítása végett jött létre az EuroLat keretrendszer, az Európát és Latin-Amerikát egyesítő parlament. E kerethez olyan kiáltvány, állásfoglalás szükséges, amely ugyanolyan jelentőségű lesz, mint 1950. május 8. volt Európa számára. Egyesítsük népeinket, forrásainkat, intelligenciánkat, mindkét oldal fiataljait és öregjeit, és haladéktalanul hozzunk létre egy olyan területet, ahol a diákok, kutatók, értelmiségiek és az intelligencia szabadon áramolhat. Ez önműködő kulturális vízumot jelentene. Malinche-nak nem volt szüksége vízumra ahhoz, hogy kecsua és maja nyelvre tanítsa Cortést. Ez az első lépés afelé, hogy latin-amerikaiak milliárdjaiból, keresztények milliárdjaiból álló tömb jöjjön létre a nemzetek mérkőzésében.

Jól tudom, mindez valószínűtlennek tűnik a gazdasági realisták számára, ám ha a kergetett álom nem elég nagy, hiába kergetjük, szem elől tévesztjük.

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE) . – (RO) Szeretném támogatásomat kifejezni Salafranca úr jelentésével kapcsolatban. Úgy vélem, a globális megállapodás végrehajtása után az Európai Unió és Mexikó közötti stratégiai partnerség terén magasabb történelmi szintre kell emelkednünk.

A partnerségre nemcsak Mexikó globális politikai és gazdasági színtéren játszott szerepének szempontjából, hanem az Európai Unióval való igen szoros gazdasági kötelékei miatt is szükség van. Mexikó lakossága több mint 100 millió, a tizedik legnagyobb gazdasági erő a világon és tagja a G20-aknak is.

Az olyan globális kihívásokat tekintve, mint a gazdasági válság és a globális felmelegedés, a Mexikóval történő együttműködés hasznosnak bizonyul. Magától értetődő, hogy az új partnerségtől megkívánjuk, hogy az Európai Unió más stratégiai partnereivel való kapcsolatában működő magas szintű ülések mintájára az Európai Unió és Mexikó között is évente rendezzenek csúcstalálkozót.

Támogatnunk kell továbbá a partnerség parlamenti dimenzióját az EU-Mexikó parlamenti vegyes bizottságon és az EuroLat Közgyűlésen keresztül, amelyek különösen hasznos szerepet játszottak az utóbbi években. Mivel ez az év a kreativitás és innováció európai éve, úgy gondolom, nagyobb figyelmet kell szentelnünk az Európai Unió és Mexikó együttműködésének a kutatás, a kultúra és oktatás, valamint a tudományos és hallgatói mobilitás területén.

A mexikóiak a világ legnagyobb spanyol nyelvű népe, az európaiakkal közös kulturális értékei vannak, amelyekbe beletartozik a latin örökségen alapuló romániai kulturális örökséggel való szoros kötelék is. A bukaresti Román Földműves Múzeumban 2005 júliusában tartott kiállítás például a mexikói népművészet és a romániai népművészet számos kreatív alkotása közötti meghökkentő hasonlóságot mutatta be. Úgy vélem, az Európai Unió intézményeinek erőteljesebben és folyamatosan ki kellene használnia a lehetőséget, amelyet a kultúra, az oktatás és művészet nyújt azáltal, hogy közelebb hozzák egymáshoz a népeket.

Végül, de nem utolsósorban úgy gondolom, hogy ez a stratégiai partnerség hozzájárulhatna a Mexikóba utazó európai polgárok biztonságának garantálásához. Mexikó kivételes turisztikai lehetőségeket kínál, kiváló történelmi-kulturális kincsekkel rendelkezik, továbbá sok európai számára kedvelt utazási célpont. Mindazonáltal nem szabad őket a bűncselekmény és a korrupció veszélyének kitenni, amely az ország bizonyos vidékein gyakori. A Mexikó, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti háromoldalú együttműködés révén a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tehető.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Úgy vélem, az Európai Unió és Mexikó, az Európai Unió és Brazília közötti együttműködési megállapodások kiemelkedő jelentőségűek. Ezeknek az együttműködési megállapodásoknak a demokrácia, a jogállamiság értékeinek tiszteletben tartásán és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és e két ország között a tudományos és technológiai tudás átadásának előmozdítása területén tett erőfeszítéseket növelni kell annak érdekében, hogy valódi együttműködést szilárdítsunk meg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fokozott környezetvédelemben. A kis- és középvállalkozások integrált támogatási programja lényegesen hozzá fog járulni az említett országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Különösen a jelenlegi gazdasági válság idején fontos, hogy munkahelyeket teremtsünk és őrizzünk meg, és hogy további erőfeszítéseket tegyünk a millenniumi fejlesztési célok elérésére.

Mint az Európai Közösség és az Egyesült Mexikói Államok közötti megállapodás előadója, a légi közlekedés bizonyos szempontjaira vonatkozóan is szeretném kiemelni a megállapodás jelentőségét. A megállapodás a légi közlekedés területén támogatja a szabad versenyt. Mexikó adott esetben hátrányos megkülönböztetés nélkül kiróhat illetéket, adót, terhet, vámot vagy díjat az üzemanyagra, amelyet az ország saját területén az Európai Közösség tagállama által kijelölt légiforgalmi társaság olyan légi járművének szolgáltat, amely olyan útvonalon közlekedik, amelynek egyik pontja Mexikó területén, másik pontja az amerikai kontinens valamely államának területén található.

Szeretném kiemelni, hogy ez az ügy rendkívül fontos, különösen az üvegházhatást okozó gázkibocsátás-tanúsítványok kereskedelmi rendszerének megvalósítása tekintetében. Továbbá ennek a két országnak, Brazíliának és Mexikónak különösen fontos szerepe lesz a kiotói egyezményt követő, jövőbeni megállapodás megkötésében, amelyet remélhetőleg decemberben, Koppenhágában írnak majd alá.

  Monica Frassoni (Verts/ALE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja a brazil partnerségi kapcsolat ellen fog szavazni, és tartózkodni fog a Mexikóval való partnerség kérdésében. Nem szívesen tesszük ezt, de úgy véljük, ez a szavazat világosan mutatja elégedetlenségünket azzal a gyakorlattal szemben, amelyet egy ideje már kifogásolunk. Ami például Brazíliát illeti, a partnerség tárgyát a Mercosur további dömpingjével oldották meg. A partnerség, véleményünk szerint, rossz prioritásokat tart szem előtt – Ferrero­Waldner asszony például bioüzemanyagokra hivatkozott, ám az állásfoglalásban egész sorozat megfontolás szól az atomenergiáról, valamint a szén-dioxid-elkülönítésről és –tárolásról, vagyis a szénről. Ugyanakkor egy olyan országnak, mint Brazília, ehelyett a megújuló technológiák fejlesztésén és az energia-megtakarításon kellene velünk dolgoznia: ezen az úton kellene haladnia az országnak.

Ami Mexikót illeti, elnök úr, volt néhány módosítási javaslatunk, – az előadó bizonyos tekintetben meglehetősen nyitott volt bizonyos kérdésekben, amelyek többnyire az emberi jogokat érintették. Ugyanakkor a stratégiai partnerségnek és a parlamentáris párbeszédnek, véleményünk szerint, a jelenlegi politikai aggodalmakra kellene összpontosítania. A mai politikai menetrend legelején az a nagy gazdasági válság áll, amelyet az ország éppen átél, továbbá a visszatérő migránsok, valamint természetesen az erőszak és szervezett bűnözés problémája. Azt gondolom, a partnerségnek sokkal-sokkal határozottabban erre kell összpontosítania, semmint olyan ügyekre, amelyeket kétségtelenül kevésbé fontosnak tartunk.

Még egy szót szólnék, elnök úr, az interparlamentáris párbeszéd kérdéséről, amelynek természetesen mindannyian nagy jelentőséget tulajdonítunk: úgy vélem és remélem, hogy a következő EuroLat ülés képes lesz kiutat találni ebből a kissé formális és, őszintén szólva, haszontalan keretből, amely sok ülésünket jellemezte, és szívből remélem, hogy ez hatással lesz ezen országok nemzeti tanácskozásaira is.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) A Latin-Amerikában végbemenő változásoknak arra kellene ösztönözniük az Európai Uniót, hogy új együttműködési kapcsolatokat létesítsen Latin-Amerika országaival. A különböző fejlettségi szintek és a lakosság különböző politikai választásainak kölcsönös tiszteletben tartása keretében több figyelmet kellene szentelni a társadalmi és kulturális szempontoknak, valamint a fejlesztéstámogatásnak. Sajnos az Európai Unió által előterjesztett javaslatokban ezek jelentéktelen szempontokként szerepelnek.

Általánosságban elmondható, hogy leginkább csak a gazdasággal foglalkoznak, és céljuk, hogy védjék a nagy európai gazdasági és pénzügyi csoportok üzleti vállalkozásait. Erre a helyzetre a társadalmi szervezetek világítottak rá, különösen Brazíliában, amikor a Mercosurral való kapcsolatok ápolása céljából kiküldött delegációval legutóbb az országban jártunk. Akkor, amikor például Mexikó lakosságának nagy része a súlyos gazdasági recesszió következményeitől szenved, és amikor a mexikói bankszektor túlnyomó többségét külföldi vállalatok, különösen európai bankok irányítják, sajnálatos, hogy az Európai Unió Mexikóval kötött megállapodását a helyi fejlődés támogatása helyett még mindig inkább az Egyesült Államokba való belépőként használja. Ennek eredményeképpen, a szabad kereskedelemhez, a stratégiai ágazatok liberalizálásához, valamint az olyan alapvető dolgok, mint például a víz üzleti alapokra helyezéséhez való ragaszkodásával hozzájárul Mexikó kis- és középvállalkozásainak, valamint termelési hálójának, különösen ipari termelési hálójának tönkretételéhez.

Ezért aztán radikálisan át kell vizsgálnunk az EU partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos intézkedéseit, hogy elsőbbséget biztosítsunk az együttműködésnek, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődésnek. Ilyen módon segíthetünk jogokat biztosító munkahelyek teremtésében, biztosíthatjuk a társadalmi fejlődést, elősegíthetjük a bennszülöttek jogainak biztosítását, az erdők és a biológiai sokféleség védelmét, továbbá elismerhetjük a latin-amerikai országok magas minőségű közszolgáltatásokhoz, a saját gazdaságuk stratégiai ágazatainak irányításához, valamint a saját népük által választott intézmények döntéseinek tiszteletben tartásához való szuverén jogát.

  Luca Romagnoli (NI). – (IT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Én amellett érvelnék, ahogy azt tettem már egyéb alkalmakkor is, hogy a Latin-Amerikával való együttműködési kapcsolat megerősítése stratégiai lépés az EU számára, mert ahogy azt a Salafranca-jelentés is mutatja, a kapcsolatok szorosabbra fűzését nemcsak – az előadó által is igen helyesen említett – történelmi és kulturális kötelékek, valamint a közös értékek magyarázzák, de ezek multiszektorális, régiók közötti és régiókon belüli fejlődési lehetőséget is biztosítanak mindkét fél részére.

Míg ennek megfelelően üdvözlöm az Unió és Brazília közti kereskedelem és befektetések növelésére vonatkozó kezdeményezéseket, elgondolkodtam azon, milyen fejlődésre nyílik lehetőség a jogi és környezetvédelmi együttműködés, az emberi jogok elismerése és a gyakran az Unióba exportált szervezett bűnözés elleni védekezés terén – ezek a területek ugyanis épp olyan fontosak. A migráció és a kivándorlók átutalásainak kérdését szintén meg kell vizsgálnunk, mivel kétségtelen, hogy az illegális munkavállalásból és más illegális tevékenységekből származó profitot illegálisan exportálják. Ami a migrációt illeti, megkérdezném, milyen garanciákat kaphatunk egy olyan nemzettől, amely védi a Cesare Battistihez és a „varázsló” Mário Pacheco do Nascimientóhoz hasonló bűnözőket és csalókat. Ez a példa önmagában is magyarázat arra, miért ellenzem teljes mértékben, hogy tárgyalásokat kezdjünk az Európai Unió és Brazília közötti vízumeltörlésről.

  José Ribeiro e Castro (PPE-DE). – Elnök úr, mivel a cseh elnökség nincs jelen a Házban, angolul fogok beszélni, mert úgy vélem, így gyorsabban célba ér az üzenetem.

Felhívnám figyelmüket a Brazíliával kötendő partnerséggel kapcsolatos ajánlásra irányuló javaslat (1) bekezdésének 1. pontjára, valamint a Bizottság többnyelvűségről szóló 2008. szeptemberi közleményére.

A helyzet az, hogy a Brazíliával kötendő partnerség létrehozásakor és fejlesztésekor portugálul beszélünk. Amikor az Egyesült Államokba, vagy Ausztráliába megyünk, angolul beszélünk; amikor Mexikóba vagy Kolumbiába megyünk, spanyolul beszélünk; amikor Brazíliába vagy Angolába megyünk, portugálul beszélünk; amikor pedig Szenegálba vagy Elefántcsontpartra, akkor franciául. Ez a kommunikáció kulcsa; ez a kulcsa annak, hogy üzletet kössünk.

Ez arra hívja fel a figyelmet, amit én pár évvel ezelőtt „európai világnyelveknek” neveztem, portugálul: linguas europeias globais. Azt értem ez alatt, hogy bizonyos európai nyelvek képesek arra, hogy nagyon intim, szoros kapcsolatot létesítsenek a világ különböző részeivel. Ezek a nyelvek az angol, a spanyol, a portugál a francia és bizonyos mértékig a német és az olasz. A Bizottság teljes mértékben megértette ezt, és bele is foglalta közleményébe, ám a Tanácsban sajnos félreértések támadtak – főként, ha jól tudom, a németek részéről –, így a Tanács végül egy sokkal gyengébb szöveget fogadott el ez ügyben.

Szeretném világossá tenni, hogy ez semmi esetre sem érinti az Unió hivatalos nyelveinek egyenlő értékét. Ennek csupán a többnyelvűség belső megítéléséhez van köze, abban pedig mindannyian egyetértünk, hogy minden polgárnak joga van saját anyanyelvén beszélni, olvasni és kérdéseire választ kapni. Ez azonban újabb dimenzióval bővíti a többnyelvűség külső értékének széles területét. Mai globalizált világunkban, a mai globalizált gazdaságban, ebben a globális faluban, amely egyaránt kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai, ezek az európai világnyelvek adják az egész EU legértékesebb vagyonát, amelyet számításba kell vennünk, és amelyet ki kell használnunk. Ezért kérem, hogy ezeket a nyelveket mint közös kincsünket megfelelő módon vezessük be a külső ifjúsági szolgáltatásokba, és tanítsuk az iskoláinkban, második, harmadik vagy negyedik nyelvként, mert ezek a nyelvek – ahogy Brazíliával való kapcsolataink is világosan mutatják –, növelik az EU kapacitását, amellyel a világhoz kapcsolódhat: amellyel még inkább elvegyülhet, amellyel még inkább osztozhat valamiben, s amellyel még inkább tagja lehet a klubnak. Ez volna a kérésem a Tanács felé, és üdvözlöm, és köszönöm az előadó támogatását.

  Vladko Todorov Panayotov (ALDE). – (BG) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék gratulálni Salafranca Sánchez-Neyra úrnak a kiváló jelentéséhez, amelyet egy olyan fontos témáról készített, mint a stratégiai partnereinkkel való globális együttműködés. A globalizáció nemcsak előnyös számunkra, de sérülékenyebbé is tesz bennünket a globális válságokkal és fenyegetésekkel szemben. Ezért a stratégiai partnerek megnevezése és a velük való globális szintű együttműködés megerősítése tesz képessé bennünket arra, hogy megküzdjünk a jelen és a jövő kihívásaival. Hangsúlyozzuk a jelentésben, hogy az Egyesült Államok után Mexikó Európa második legnagyobb partnere. Azt is hangsúlyozni kell, hogy Európa fontos nyersanyag-beszállító partnernek tekinti Mexikót. A nyersanyagbeszerzés biztonsága Európa fenntartható fejlődésének pedig különösen fontos tényezője. Európa a maga részéről a környezetvédelem és a zöld ipari megoldások bevezetésének terén vezető szerepet játszik.

A Mexikóval kötendő stratégiai partnerség erősíteni fogja a kétoldalú kapcsolatokat, mégpedig azzal a speciális céllal, hogy még hatékonyabban kereskedhessünk a technológiákkal és a nyersanyagokkal, valamint, hogy jó alapokat teremtsünk a kétoldalú környezetvédelmi együttműködéshez. E célok elérése érdekében ki kell alakítanunk és fejlesztenünk kell a tudományos és technológiai ismeretek átadására vonatkozó mechanizmusokon és intézkedéseken alapuló, ágazatokhoz kapcsolódó programokat, mivel csak specifikus intézkedések tehetik élővé ezt az együttműködést. Ráadásul, a tudományos és technológiai ismeretek átadása elképzelhetetlen oktatási csereprogramok és tudományos kutatóközpontok közös hálózatának létrehozása nélkül. Ezért kérem a kétoldalú kapcsolatoknak az oktatás és az innováció területére való kiterjesztését is. Köszönöm a figyelmet.

  Reinhard Rack (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, szerencsére már jó ideje a múlté az az idő, amikor Latin-Amerikát az Egyesült Államok hátsó udvarának tekintették. Ma már egészen másként tekintünk erre a területre, és számos téren közösek a gyökereink, közösek az érdekeink, ami igazolja azt, hogy erre a területre is kiterjesszük a stratégiai partnerség intézményét.

Említették már az éghajlatváltozás, az energiapolitika, a pénzügyi válság, a kábítószer-kereskedelem kérdését. E tekintetben közös elvi sík és közös érdekek mentén gondolkodunk. Jó, hogy többoldalú alapon működünk együtt ezzel a területtel. Az is jó, hogy kétoldalú megállapodásokat is kötünk. Az azonban nagyon fontos, hogy mindkét esetben mindkét partnerrel kiegyensúlyozott kapcsolatot tudjunk kialakítani.

Ezért, ha sikerül megvalósítani a vízummentes utazást, azt is meg kell gondolnunk, hogyan fogjuk kezelni a kitoloncolásokat, a kiadatási megállapodásokat és az efféle kérdéseket annak érdekében, hogy...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Marcin Libicki (UEN). – (PL) Elnök úr, szeretnék rámutatni, hogy ma délelőtt az Európai Unió Brazíliával és Mexikóval való partnerségéről beszéltünk. Ma délelőtt megvitattuk a keleti partnerséget is. A lehető leghatározottabban szeretném hangsúlyozni, és ezt különösen Ferrero-Waldner asszonynak címzem, hogy amikor az Európai Unió külügyi politikájáról, úgymint az EU Brazíliához, Mexikóhoz vagy észak-afrikai országokhoz fűződő kapcsolatáról beszélünk, a vitáink, bizonyos mértékig, elrugaszkodnak a valóságtól. Másfelől, amikor a kelethez fűződő kapcsolatainkról van szó, az EU-t érintő alapvető kérdésekkel foglalkozunk. Hasonlóképpen, amikor a Törökországgal való partnerségünket és ezen ország EU-tagságra vonatkozó kilátásait vitatjuk meg, ezek ugyancsak alapvető kérdések. Amikor Fehéroroszországhoz, Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkról van szó, a gázellátás, vagy Grúzia kérdése szempontjából, ugyancsak az EU számára alapvető fontosságú ügyekről beszélünk, olyanokról, amelyek súlyos válságba taszíthatják az Európai Uniót.

  Bogusław Rogalski (UEN). – (PL) Elnök úr, Brazília a nemzetközi színtéren csakúgy, mint saját régiójában minden évben egyre nagyobb szerepet tölt be. Ennek eredményeképpen ez az ország az Európai Unió egyik legfontosabb és legjelentősebb partnerévé vált. A történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeknek kell alapot szolgáltatniuk az EU és Brazília közti stratégiai partnerség keretén belüli fellépésre. A legfontosabb kérdéseknek, amelyekre a politikai párbeszédnek fókuszálnia kell, magukban kell foglalniuk azon közös stratégiák támogatását, amelyek révén megküzdhetünk az olyan globális kihívásokkal, mint a biztonság, az emberi jogok, a pénzügyi válság és talán, ami a legfontosabb, a szegénység elleni küzdelem.

Törekednünk kellene továbbá arra, hogy többféle erőfeszítést tegyünk a dél-amerikai regionális konfliktusok megelőzése érdekében. Előtérbe kell helyeznünk a kereskedelmi együttműködésre és a – végül is a világ tüdejét biztosító – brazíliai erdők védelme érdekében való együttműködésre vonatkozó kétoldalú kapcsolatok megerősítését. A stratégiai partnerségnek elő kell segítenie az Európai Unió és Brazília közti párbeszéd állandó platformjának létrehozását.

  Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök úr, az EuroLat tagjaként üdvözlöm az EU Brazíliával és Mexikóval, e két felvirágzóban lévő demokráciával kötendő stratégiai partnerségét. A „BRIC” elnevezés − a Brazília, Oroszország, India és Kína kezdőbetűiből álló mozaikszó − gyakorta szerepel a külpolitikai szakértők szótárában, és Brazília valóban egyre nagyobb jelentőségű globális szereplő.

Lula elnök mérsékletet mutatott az elnökségben, és stabilizáló erőként tudott fellépni az egyre növekvő populista demagógok, mint például a venezuelai Chávez vagy a bolíviai Morales ellenében. Brazíliát azonban súlyosan fogja érinteni a hitelválság és a nyersanyagárak csökkenése. Mexikót az olajárak drámai csökkenése fogja sújtani. E két országban eddig stabilitás volt. Calderón mexikói elnök munkáját is dicséret illeti, ő szintén megérdemli, hogy a drogkartellek elleni küzdelme során élvezze az Unió támogatását.

A két ország, amelyek egyaránt tagjai a NAFTA-nak és a Mercosurnak, a régió jelentős szereplői, és kulcsszerepet töltenek be Latin-Amerikához fűződő kapcsolatainkban.

  Carlo Fatuzzo (PPE-DE). – (IT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, tíz másodperc. Röviddel ezelőtt részt vettem egy kongresszuson, amely a nyugdíjról és a nyugdíjkifizetésekről szólt, valamint, arról, mennyi ideig kapják nyugdíjukat a nyugdíjasok, mielőtt jobblétre szenderülnek. A kongresszuson kiadtak egy táblázatot, amelyben az államokat aszerint rangsorolták, hogy átlagosan hány évig történik nyugdíjkifizetés. Mexikó ragyogó, követendő példaként szerepelt. Hogy miért? Azért, mert az ottani nyugdíjasok, nyugdíjba vonulásuk után, azután, hogy elkezdték élvezni nyugdíjuk előnyeit, átlagosan csupán hat hónapig élnek, ami rekordnak számít, vagyis az állam a legjobb…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr, én teljes mértékben támogatom e jelentés (1) bekezdésének e) pontját, amely arról szól, hogy szükség van az olyan lényeges kérdésekkel foglalkozó partnerségre, mint az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, valamint a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem.

A WTO-megállapodásokkal – vagy lehetséges megállapodásokkal – kapcsolatban viszont van néhány fenntartásom, mégpedig az uniós mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók szempontjából. Mint azt Önök is tudják, nagy harcokat vívtunk az élelmiszergyártásra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban, és a Bizottság végül úgy döntött, hogy nem engedheti be a brazil marhahúst az Európai Unióba, amíg az nem felel meg a mi gyártásra vonatkozó előírásainknak. Nagy örömmel fogadtam ezt a döntést, és úgy vélem, ezt minden egyes árucikkre alkalmaznunk kell. Nem várhatjuk el a termelőinktől, hogy olyan előírásoknak feleljenek meg, amelyeket a harmadik országok nem tartanak be. Ha ez továbbra is így folytatódik, a WTO-megállapodást saját termelőink nem fogják támogatni.

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. – (ES) Elnök úr, időnként átadom magam a többnyelvűségnek, így most meg fogok próbálni spanyolul beszélni.

Először is, szeretném megmagyarázni Belder úrnak, miért tettük le a voksunk a stratégiai partnerség mellett. Úgy vélem, először is igen fontos annak felismerése, hogy maguk az országok nagyon érdekeltek ebben. Ez természetesen bizonyos kritériumokon alapuló politikai döntés. Mexikó például rendkívül fontos híd észak és dél között, valamint stabilizáló tényező, még akkor is, ha vannak országon belüli problémái.

Másodszor, jelenleg a G20-ak tagja, és – hogy Mann asszonynak is válaszoljak – remélem, hogy a jövőben is az marad.

Harmadszor, mind Mexikó, mind Brazília erősen elkötelezett az olyan globális kérdések iránt, amelyeket csakis közös összefogással kezelhetünk. Ilyen kérdés többek közt az éghajlatváltozás és a pénzügyi válság. Ezért vélem úgy, hogy a stratégiai partnerség indokolt elképzelés: nem az egész világgal természetesen, de a világ legjelentősebb szereplőivel.

Ráadásul, van számos kisebb, vagy egyedi ágazati kérdés is, amelyek közül szeretnék megemlíteni néhányat.

Számos bonyolult kérdésről folytattunk tárgyalásokat ezekkel az országokkal, úgymint a kábítószerekről, a korrupcióról, a terrorizmusról és a szervezett bűnözésről. Szerveztünk például vezetői szintű, sőt, miniszteriális szintű találkozókat, amelyeken megnéztük, mit tehetnénk ezen országok megsegítése érdekében, és amelyek során tapasztalatokat cseréltünk.

Mexikóval létrehoztunk egy fórumot, amely közbiztonsági kérdésekkel, leginkább a korrupcióval összefüggő problémákkal foglalkozik, és számos területen igyekszünk együttműködni, úgymint a rendőrségi kiképzések terén, a börtönbeli munkára vonatkozó vezérelvek terén, hogy milyen módszerekkel lehet küzdeni az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem, a számítógépes bűnözés és a pénzmosás ellen. Nagyon fontosnak tartom, hogy folytassuk ezeket a speciális párbeszédeket.

Ami az arra vonatkozó kérdést illeti, hogy mikor tarthatunk még több találkozót, azt mondhatom, hogy az idén megpróbálunk megszervezni egy legmagasabb szintű találkozót, de ez az elnökségtől is függ, és attól, hogy felveszi-e ezt a kérdést tennivalói közé. Remélem, az év második felében sor kerülhet rá. Mindenesetre Prágában lesz egy Mercosur-kérdésekkel, a Mercosurral, valamint a Mexikóval és Brazíliával kötendő partnerséggel kapcsolatos miniszteri szintű találkozó. Egyik sincs elvetve, hiszen keményen dolgoztunk a Mercosurral való megállapodás érdekében is, de Önök is jól tudják, hogy sem mi, sem a Mercosur-országok, különösen Brazília és Argentína, addig nem akarnak aláírni egy megállapodást, amíg még nem tudjuk, hogy végződik a dohai forduló. Ezek a tárgyalások mindig is párhuzamosan folytak Dohával.

Természetesen májusban lesz még egy miniszteri szintű találkozónk Prágában, és újfent megpróbáljuk tető alá hozni a megállapodást, de úgy vélem, még mindig ezzel a kihívással kell majd szembenéznünk.

A bevándorlás kérdése ugyancsak rendkívül lényeges, és azt hiszem, kiegyensúlyozott, konfrontáció nélküli párbeszédet folytatunk Mexikóval, például a kitoloncolási irányelvről. Nagyra értékeljük, hogy Mexikó rendkívül kedvezően és megértést tanúsítva válaszolt ezzel a, mint tudjuk, igen összetett kérdéskörrel kapcsolatban, és amely terén természetesen mindkettőnknek tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, és figyelembe kell vennie országaink érzékeny pontjait. Úgy vélem, erre mind figyelmet fordítottunk.

Szeretném továbbá elmondani, hogy a legfontosabb kérdéseket folyamatosan napirenden tartjuk. Tavaly decemberben, például, Sarkozy elnök úr, Lula elnök úr és Barroso elnök úr találkozóján külön szó esett a pénzügyi válság kérdéséről, és arról, hogyan kezelhetnénk ezt közösen, de ugyancsak beszéltek a megújuló energia kérdéséről is, amellyel kapcsolatban már most is együtt dolgozunk Brazíliával a második generációs bioüzemanyagok kifejlesztésén.

2009-ben először tartunk megbeszélést az emberi jogokról is. Ezen az őslakosok jogainak kérdését is megvitatjuk, amely az Emberi Jogi Tanács egyik prioritása.

Azt hiszem, elnök asszony, hogy itt most befejezem, mert oly sok pont merült fel, hogy úgysem tudnék mindegyikre egyenként kitérni.

ELNÖKÖL: MORGANTINI ASSZONY
alelnök

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, előadó. – (ES) Elnök asszony, e vita zárásaként annyit szeretnék csupán elmondani, hogy Mexikó és Brazília stratégiai partnerként való elismerése a helyes döntés, amely minőségi ugrást fog jelenteni kapcsolatainkban, tekintettel e két ország politikai, gazdasági, stratégiai és demográfiai jelentőségére. E döntés nyomán ez a két ország az EU kapcsolatainak előterébe kerül, a többi globális partner mellé, mint például az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.

Elnök asszony, jelen pillanatban annyi a különbség Mexikó és Brazília közt, amint arra a biztos asszony is emlékeztetett bennünket, hogy Mexikót már most is társulási megállapodás köti össze az Európai Unióval, míg Brazíliával eddig nem kötöttünk ilyet.

Nem értek egyet azokkal a kritikákkal, amelyek ennek a társulási megállapodásnak az eredményeit illetik. Az EU-Mexikó Társulási Megállapodás sikeres múltra tekint vissza – ahogy azt Mann asszony, a közös parlamenti bizottság elnöke is elismerte. Ez annak köszönhető, hogy az Európai Unió oly módon köti meg ezeket a megállapodásokat, hogy partnereink, jelen esetben Mexikó, vagy a mexikóiak, nem csupán egy piacot képviselnek, hanem egy sajátos, elveken, értékeken, képviseleti demokrácián, az emberi jogok tiszteletén és a jogállamiságon alapuló látásmódot is.

Úgy hiszem, ennélfogva észre kell vennünk, hogy a megállapodás fellendítette kapcsolatainkat, amelyeket most e két régió közötti stratégiai partnerséggel is támogatnunk kell.

A biztos asszony elmondta, hogy a következő találkozó a riói csoport találkozója lesz, amelyre a prágai csúccsal egy időben, az Unió cseh elnöksége alatt, ez év májusában kerül majd sor. Latin-Amerikának és partnereinknek tőlünk nem alamizsnára, hanem lehetőségekre van szüksége, és ezeket a lehetőségeket ma a társulási megállapodások testesítik meg.

Tökéletesen tudatában vagyok a biztos asszony által is említett korlátoknak, hiszen egy társulási megállapodás megkötéséhez, ez esetben a Mercosurral, mindkét oldal politikai akarata szükséges. Elismerem, hogy a WTO dohai fordulója és a kétoldalú kapcsolatok ösvénye egymással abszolút párhuzamosan fut, és hogy ezt Mexikó és Chile példája is tökéletesen mutatja.

Ennélfogva, biztos asszony, részünkről minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennünk az Európai Unió és Latin-Amerika közti stratégiai társulás megerősítése érdekében, amelyet a Mexikóval és Brazíliával kötendő partnerség is ösztönözni fog, és előre fogja azt lendíteni.

  Maria Eleni Koppa, előadó. − (EL) Elnök asszony, szeretném megköszönni Ferrero-Waldner biztos asszonynak és valamennyi képviselőtársaimnak a ma megvitatott két jelentéssel kapcsolatos észrevételeiket. Egyetértek Salafranca Sánchez-Neyra úrral, hogy Latin-Amerika rendkívül érdekes és fontos az Európai Unió számára, és hogy e jelentések által világos üzenetet kell küldenünk az együttműködésről, különösen most, hogy ilyen kritikus időket élünk. Szükségünk van egy olyan alapvető keretrendszerre, amely lefed minden kérdést, és amely világos válaszokat tartalmaz.

Csak néhány pontot szeretnék megemlíteni az elhangzottakkal kapcsolatban. Először is, szeretném hangsúlyozni, hogy a megerősített kapcsolatok semmilyen körülmények között nem kívánják aláásni a Mercosurt. Sőt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy a Brazíliával, Latin-Amerika legnagyobb és talán legfontosabb országával kötendő stratégiai partnerség új lendületet adhat a Mercosurnak is. Tökéletesen egyértelműnek kell lennünk továbbá a Brazíliával folytatott kapcsolatok számára rendelkezésre álló pénzügyi keretet illetően is.

Szeretném még hozzátenni, hogy Brazília egyre aktívabban működik együtt a déli és afrikai portugál nyelvű országokkal, és ezért ezen a területen aktívan együtt tudna működni az Európai Unióval is.

Arra is ügyelnünk kell, kifejezetten ezekben a nehéz időkben, hogy fenntartsuk a bioüzemanyagok fejlesztése és az élelmiszerbiztonság közötti egyensúlyt.

Weber asszony felvetette az egyenlőtlenség kérdését. Úgy vélem, hogy a Lula-kormány lényeges lépéseket tett ezen a téren. Így is sok még a tennivaló, de úgy vélem, az ügy jó úton halad.

Végezetül, szeretném megemlíteni, hogy komolyan meg kell vizsgálnunk egy közös EU-Brazília parlamenti bizottság létrehozásának lehetőségét, mivel ez az egyetlen BRIC-ország, amellyel eddig még intézményesítetlen keretek közt erősítettük meg együttműködésünket.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra ma déli 12 órakor kerül sor.

⁂

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök asszony, tegnap egy dél-németországi, winnendeni iskolában egy őrült tinédzser, név szerint Tim Kretschner, rálőtt 15 emberre, többségében gyermekekre. Egy tanár a közben vesztette életét, hogy saját testével próbálta megvédeni az egyik diákot. Arra szeretném kérni az elnök asszonyt, hogy hirdessen egy perces néma csendet a szavazás előtt, hogy tisztelettel emlékezzünk e tragédia áldozataira.

  Elnök. – Sajnálom, talán éppen nem volt jelen, de tegnap már megemlékeztünk róluk az elnök által elrendelt egy perces néma csenddel. Sajnálom, hogy nem volt itt, és nem szerzett tudomást arról, hogy már megtörtént ez a tiszteletadás.

***

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Flaviu Călin Rus (PPE-DE), írásban. – (RO) Úgy érzem, hogy az EU-Brazília stratégiai partnerség mindkét fél számára előnyös. Véleményem szerint az Európai Unió a demokrácia egyik pillére; valójában, Európa civilizációnk bölcsője. Brazília mint stratégiai partner, az egyensúly és a stabilitás egyik bástyája Latin-Amerikában.

Az EU-Brazília kötelékek erősebbre fűzése olyan közös keretet hozhat létre, amely megkönnyíti e két fél fejlődését, és ezáltal hozzájárul a két régió közti együttműködés fokozódásához. Az EU-Brazília stratégiai megállapodás talán – s nemcsak az én véleményem, de az előadó véleménye szerint is – olyan eszköz lehet, amely révén támogathatjuk a demokráciát és az emberi jogokat. Ráadásul, ez a partnerség hozzájárulhat a globális szintű felelősségteljes kormányzás elősegítéséhez is, csakúgy, mint az ENSZ keretein belüli jó együttműködéshez.

Támogatom az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett ajánlásra tett javaslatát az EU-Brazília stratégiai partnerséggel kapcsolatban, és szeretnék gratulálni az előadónak.