Elnök. – A következő napirendi pont az elektromágneses mezőkhöz kapcsolódó egészségügyi aggodalmakról szóló, Ries asszony által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében előterjesztett jelentésnek (A6-0089/2009) (2008/2211(INI)) a rövid ismertetése.

  Frédérique Ries , előadó. − (FR) Elnök úr, mielőtt a lényegre térnék, ha megengedi, szeretnék egy szót szólni a formáról. Nem én vagyok az első, és bizonyára nem én vagyok az utolsó, aki az eljárási szabályzat 45. cikke ellen nyilvánít véleményt, amely megakadályozza, hogy ma este vitát folytassunk olyasmiről, ami mindazonáltal kiemelkedően fontos kérdés az európaiak számára.

Se vita, se felszólalók a képviselőcsoportok nevében, semmi. Szeretnék tehát köszönetet mondani mindennek ellenére, és mégis – sajnos nincsenek jelen – Ayala úrnak, Lucas asszonynak, Adamou úrnak, Sinnott asszonynak, Ferreira asszonynak és még van Nistelrooij úrnak is, akik nincsenek a Képviselőházban, egy gyakorlatilag üres Képviselőházban, majdnem este 11-kor. Nem rossz az este 11 órára kiosztott beszédidő sem egy olyan kérdésre, amely európai polgárok millióit fokozottan érdekli és aggodalommal tölti el.

Most a lényegre térek. Parlamentünk 10 éve nem vetette fel ezt a kérdést. Itt volt tehát az ideje, mert 10 év egy évszázad, vagy szinte annyi, ha új technológiákról van szó: vezeték nélküli eszközök, mobiltelefonok, wifi, bloetooth, bázisállomások, magasfeszültségű vezetékek ugrásszerű elterjedése. Ezek a hullámok körülvesznek bennünket, tagadhatatlan előnyöket hoznak, amelyeket egy pillanatig sem kérdőjelezek meg ebben a jelentésben, de el kell mondani, hogy komoly kérdéseket vetnek fel az egészségünkre gyakorolt hatásukat illetően.

Legyünk tehát egyértelműek: egy némiképp kényes területen kellett elkészítenem ezt a jelentést, amely egyre több vitát vált ki ezeknek az alacsony feszültségű hullámoknak az egészségügyi kockázatait, valamint a tudományos közösség megállapodásra jutásra való képtelenségét illetően is.

Íme néhány példa azokra az ambiciózus javaslatokra, amelyeket – reményeim szerint – holnap támogatni fognak: a kockázatnak kitett területek és a veszélyeztetettek, azaz iskolák, bölcsődék, idősek otthonai, szanatóriumok és természetesen egészségügyi intézmények védelme.

E kérdés kapcsán az etikai megfontolások is lényegesek, emellett eljárásokat kell megállapítanunk a tudományos kutatás és szakértelem függetlenségének biztosítására. Fel kell szólítanunk a mobiltelefonokkal kapcsolatos magatartás megváltoztatására is, a headsetek használatának ösztönzésével, a mobiltelefonok gyermekek és fiatalok körében történő használatának korlátozásával, biztonságosabb technikákra való tanításukkal, bizonyos marketingkampányok nyomon követésével, továbbá az üzemeltetők és a villamosenergia-ipari társaságok bázisállomásainak és távvezetékoszlopainak közös használatával.

Egy dolgot azonban sajnálok, és fontos, ugyanis a jelentésem első bekezdését érinti, amely a kibocsátási határértékek felülvizsgálatára szólít fel. Sajnálatos módon a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban nem kaptam meg kollégáim támogatását, ezt ki kell emelnem, szó szerint ugyanez a szöveg gyakorlatilag egyhangú támogatást kapott tavaly a szeptember 2-i plenáris ülésünkön a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervről szóló másik jelentés összefüggésében.

A Bizottság jelenlegi struccpolitikája – elnézést kérek ezért a szófordulatért, Biztos úr – kétségkívül nem segít az európai polgárok által várt felvilágosítás megadásában, sőt, épp ellenkezőleg, a szakértők között továbbra sincs egyetértés, és egyre több a bírósági kereset, az ítéletek pedig néha az üzemeltetőknek, és néha a helyi lakosok egyesületeinek kedveznek.

Következésképp ez a jelenlegi helyzet fenntartására irányuló megközelítés, amely élvezi az Egészségügyi Világszervezet és a Bizottság támogatását is, 2015-ös – gyakorlatilag egy újabb évtized múlva esedékes – találkozóra vonatkozó záradékkal annak felülvizsgálatára, hogy a szóban forgó alacsony frekvenciás hullámok egyvelegének való folyamatos kitettség rákos daganatokat okozhat. Ez a megközelítés tehát nem a megfelelő megközelítés. Számomra könnyednek tűnik, és teljes szívemből remélem, hogy a jövőben a potenciális egészségügyi kérdések felmerülése esetén nem fogják azt mondani nekünk, hogy ez volt a felelős.

A javaslatunkat alátámasztó elővigyázatosság elve nem a tétlenség elve, hanem a bizonytalanság csökkentését szolgáló cselekvés és szakértelem elve. Ma egy dinamikus és haladó szellemű meghatározást védelmezünk az elektromágneses hullámok e szenzitív területén. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által előterjesztett alternatív állásfoglalás éppen ezért élvezi teljes támogatásomat: ezt egyértelművé kell tennem. Hozzátenném, hogy a kibocsátási határértékek csökkentésére irányuló javaslatomra tér vissza, mivel kilenc tagállam egy egész sor régió, melyek közül kettő igen közel áll hozzám – Vallónia és a brüsszeli régió – már most a jelenleg az 1999-es ajánlás által engedélyezett 41 V/m helyett 3 V/m-t használnak.

Mindazonáltal én az Európai Parlament e kérdésért felelős előadója vagyok, és mindenekelőtt szeretném fenntartani e jelentés – bizottság által elfogadott formájának – többi előrelépését. Arra kérem Önöket, hogy természetesen ez utóbbit szavazzák meg holnap.

Zárásképpen, Elnök úr, Biztos úr, két üzenetet szeretnék közvetíteni. Az elektromágneses mezők és határuk kérdése nyitott marad, és meggyőződésem, hogy a következő Európai Parlament újra felveti ezt a kérdést. Európának meg kell nyugtatnia polgárait, és át kell vennie ezt a vitát, amely jelenleg csak a bíróságokon folyik.

  Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke. – (DE) Elnök úr, tisztelt képviselőtársak, szeretném kifejezni őszinte köszönetemet az Európai Parlamentnek, és különösen Ries asszonynak, ezért az elektromágneses mezőkről szóló, saját kezdeményezésű jelentésrét.

Ez a kérdést – az elektromágneses mezők kérdését – valójában sok európai polgár nagyon ellentmondásosnak tekinti, bár sokan mások, köztük mi is, kiemelkedően fontosnak tartjuk.

E kérdés összetettsége és a kérdés körüli érzelmek hevessége azt jelenti, hogy különösen fontos nagyon pontos tényeket összegyűjteni, és azokat körültekintően, megfelelően és tárgyilagosan elemezni.

Ezért a Bizottság ezt a kérdést folyamatosan és fokozott figyelemmel kíséri, mivel tulajdonképpen erre az 1999/519/EK tanácsi ajánlással összhangban köteles.

Ezen okból kifolyólag a Bizottság rendszeresen információt szerez a független tudományos bizottságoktól, annak érdekében, hogy naprakész maradjon az elektromágneses mezők kérdésében. A témával kapcsolatos legutóbbi SCENHIR-véleménye – az illetékes tudományos bizottság véleménye – csak idén januárban került elfogadásra.

Szeretném itt hozzátenni, hogy a Bizottság figyelemmel kíséri a tagállami fejleményeket, és kitüntetett figyelmet szentel a franciaországi mobiltelefon-társaságok elleni legutóbbi bírósági határozatoknak, és nagyon közelről figyeli Brüsszel Fővárosi Régió bázisállomásainál a kitettségi határértékek csökkentését.

Biztosíthatom a Parlamentet arról, hogy a Bizottság nagyon gondosan fog ügyelni az állásfoglalásban megfogalmazott kérésekre.

Hadd vizsgáljak meg pár témát röviden.

Először is, már létezik egy uniós szintű keret, amely megállapítja a kitettségi határértékeket és a termelési előírásokat, és létezik egy meghatározott szintű védelem is az ismert hatások tekintetében.

Másodszor, az eddigi független tudományos tanulmányok nem igazolják e kitettségi határértékek tudományos alapjának módosítását.

A Bizottság továbbra is közelről figyelemmel kíséri az e területen elért tudományos előrelépést, annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a kitettségi határértékeket ki kell-e igazítani.

Harmadszor, a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy fokozza a párbeszédet az érdekelt felekkel az elektromágneses mezők potenciális egészségügyi hatásaival kapcsolatban. Ezen túlmenően a Bizottság együtt kíván működni a főbb szereplőkkel annak lehetővé tétele érdekében, hogy megfelelően reagálhassanak a nagyközönség aggodalmaira.

Igen egyértelműen szeretném hangsúlyozni azokat a törekvéseinket is, amelyek az e területen a fennmaradó bizonytalanságok tisztázása érdekében folytatott kutatás előmozdítására irányulnak.

  Elnök. – A napirendi pontot lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Véronique Mathieu (PPE-DE), írásban. – (FR) El kell ismernünk, hogy jelenleg kevés megbízható és elfogadott tudományos adattal rendelkezünk a mágneses mezőknek az emberi testre gyakorolt hatásáról. Mindazonáltal ezek mindennapi életünk részét képezik (mobiltelefonok, vezeték nélküli technológia), és a polgárok 80%-a úgy érzi, hogy nem rendelkezik elegendő információval lehetséges hatásaikról, 50%-uk pedig elmondása szerint aggódik.

Eddig a tudományos közösség csupán megosztott és néha egymásnak ellentmondó véleményeket tudott kiadni, a hatóságok pedig nem igazán fordítottak figyelmet erre a kérdésre. Ezért tehát támogatom ezt a jelentést, amely felszólítja a tagállamokat, hogy rendszeresen frissítsék ezen mezők küszöbértékeit, és az elővigyázatosság elve alapján azt ajánlja, hogy tiltsák be antennák állítását a veszélyeztetett területeken (iskolák, egészségügyi intézmények).

Támogatom azt is, hogy az Európai Bizottság indítson tudományos felmérést az elektromágneses mezőknek való kitettség hatásainak jobb értékelésére A hatóságoknak, a gyártóknak és a fogyasztóknak pontos információkhoz kell jutniuk annak érdekében, hogy felmérhessék ezeket a kockázatokat, és szükség esetén megtehessék a megfelelő védelmi intézkedéseket. Fontos a helyes gyakorlatra alapozott javaslatok megtétele is, hogy jobban védhessük a polgárok egészségét – akár ilyen eszközök felhasználóiról, akár bázisállomások vagy magasfeszültségű elektromos vezetékek mellett lakókról van szó.