Elnök. – A következő napirendi pont McGuinness asszony, a Petíciós Bizottság tagja jelentésének (A6-0232/2009) rövid ismertetése, mely a Petíciós Bizottság 2008. évi tevékenységéről szól (2008/2301(INI)).

  Mairead McGuinness , előadó. − Elnök úr, ez a jelentés jellegénél fogva sok statisztikát tartalmaz. Ezeket meg lehet nézni, el lehet olvasni és lehet elemezni, de nyilvánvaló, hogy a bizottság elmúlt 12 havi munkája tükröződik bennük.

A bizottság, amelynek tagja vagyok, a Parlament egy sajátos bizottsága. Nagyon közvetlenül kapcsolódik az állampolgárokhoz, és magánszemélyek és csoportok által felvetett problémákkal foglalkozik. Való igaz, hogy az emberek olyan problémákkal fordulnak ehhez a bizottsághoz, melyeket nagyon gyakran nem tudunk megoldani, de legalább van egy fórum, ahova fordulhatnak, és ha általunk befogadhatatlan ügyről van szó, megpróbáljuk átirányítani őket máshová.

Nagyon sok problémával foglalkozunk, melyek sok tagállamból érkeznek hozzánk, de, mint a statisztika mutatja, egyes országok nagyobb mértékben veszik igénybe a bizottság szolgáltatásait, mint mások; ennek talán az az oka, hogy vannak a bizottságnak tagjai ezen országokból, és ők vonzzák a saját választópolgáraik problémáit. Mindig elcsodálkozom azon a helyzeten, főleg ír összefüggésben, hogy néha arról panaszkodnak az emberek, hogy Európa túl erős, ám, amikor problémájuk van és Európához fordulnak segítségért, gyakran az a bajuk, hogy mégsem elég erős. Azt hiszem, ez elég lényeges.

A Petíciós Bizottság meglátásom szerint a “puha hatalom” elve alapján dolgozik, és azt hiszem, az elmúlt 12 hónap munkája arról szólt, hogy megpróbáltuk azokat a tagállamokat, amelyek nem úgy alkalmazzák a jogszabályokat, ahogyan kellene, rábírni, hogy változtassanak ezen. De csak a problémáikkal hozzánk forduló emberek által dolgozhatunk, tevékenységünk csak rájuk és egyedi szükségleteikre irányulhat.

Szeretnék szólni néhány témáról, amivel foglalkoztunk, nem részletekbe bocsátkozva, csak hogy betekintést adjak. Nyilvánvaló, hogy a környezetvédelem az a legfőbb terület, ahonnan panaszok érkeznek hozzánk az Európai Unió polgáraitól. A legfontosabbak közül jó néhány a vízminőséggel kapcsolatos. A Balti-tenger ügye igen sok gondot okozott, ezen bizottságunk a Parlament más bizottságaival együttműködve dolgozott. Az ingatlantulajdonhoz fűződő jogok kérdése rendkívüli módon aggasztja a polgárokat, és attól tartok, a helyzet egyre rosszabb lesz, ha a saját képviselői irodámba érkező panaszok számából ítélek, melyeket olyan polgárok küldenek, akik ingatlant vásároltak az Európai Unió valamely tagállamában. Ebben a vonatkozásban korlátozott a hatáskörünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem szólhatunk ezekről az ügyekről és nem próbálhatunk meg javítani a helyzeten.

Ami a szakmai címjegyzékek ügyét illeti – amikor cégek, magánszemélyek, iskolák estek bele a csapdába, hogy pénzt kell fizetniük a nevüket közzétevő és aztán pénzt kérő cégeknek, amikor az emberek először nem tudták, hogy fizetni kell, vagy éppen kötelező, vagy, ami még rosszabb, amikor egyáltalán nem is igényelték a szolgáltatást – még mindig elárasztanak bennünket a csapdába került magánszemélyek, akik úgy érzik, nincs erejük ellenállni a gátlástalan címjegyzék-összeállító vállalatok nyomásának. Felkértük a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ebben az ügyben.

Azt is kiemeljük a jelentésben, hogy aggodalommal tölt el bennünket, hogy nem történt előrelépés az Equitable Life biztosítótársaság válságával kapcsolatban, mely ügyön a Petíciós Bizottság is dolgozott 2007-ben, és amely ügyben én vezettem a vizsgálóbizottságot. Arra sürgetjük a brit hatóságokat, hogy fogadják el minden ajánlásunkat: kérjenek elnézést, igen, de kárpótolják is azokat, akiket súlyos kár ért.

Az utolsó néhány másodpercben hadd szóljak magáról a bizottságról és az eljárásrendről, amely szerint dolgozunk. Szeretnénk, ha csak befogadható petíciókkal keresnének meg minket, és nagyon keményen kell dolgozunk azért, hogy a polgárok tudják, mi az, amivel tudunk, és mi az, amivel nem tudunk foglalkozni. Szeretném, ha idővel javulást mutatna a panaszokra fordított időkeret. A mostani parlamenti ciklusban e bizottságban dolgozó képviselőként hiszem, hogy mivel közvetlenül a polgárokkal foglalkozik, a bizottságnak nagy szerepe van abban, hogy csökkentse azt, amiről tegnap egy írországi iskolában beszéltem, az úgynevezett demokratikus deficitet. Az emberek legalább idejönnek a Parlamentbe és meghallgatják őket. Azt hiszem, ez rendkívül fontos.

A következő évbe lépve hadd köszönjem meg a bizottság titkárságának, a képviselőcsoportot segítő munkatársaknak és saját munkatársaimnak a jelentés elkészítésében nyújtott segítségüket.

  Joe Borg , a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet McGuinness asszony munkája iránt, amit a jelentésbe fektetett; tudom, hogy nehéz körülmények között dolgozott. Sikerült bemutatnia, milyen változatos munkát végez a Petíciós Bizottság, és szeretném ismét megerősíteni, ahogyan azt McGuinness asszony kétségkívül el is várja, hogy az Európai Bizottság kész minden lehetséges módon együttműködni a bizottság munkájában.

A jelentés ismertetésének mindössze két pontjához szeretnék megjegyzést fűzni. McGuinness asszony, Ön először is kiemeli, milyen fontos a közvetlen kapcsolat a Parlament és a petíciókkal Önökhöz forduló polgárok mindennapi, nagyon is valós gondjai között. Egyetértek, és tudom, miről beszélek. 2004 óta Önök közel száz, Máltáról érkezett beadvánnyal foglalkoztak, ami a népességhez arányítva meglehetősen magas szám.

E beadványok némelyike más tagállamokkal is közös problémákkal kapcsolatos, de sok tipikusan Máltára jellemző volt köztük. Ez jól mutatja, milyen hasznos a bizottság által biztosított közvetlen kapcsolat a polgárokkal. Ezenkívül az is elmondható, hogy a nemzeti hatóságokkal való jó együttműködés és a tényfeltáró módszerek rendszere kétségkívül hasznos összetevője az Önök munkájának.

Amellett, hogy egyetértek azzal, milyen fontos, hogy közvetlenül a polgárokkal dolgoznak, a második dolog, amihez szeretnék hozzászólni, az alapjogok általános kérdése. Sok helyen kerülnek elő a jelentésében, legyen szó állampolgárságról és ahhoz kapcsolódó jogokról, egyéni és családi jogokról vagy a tulajdonhoz fűződő jogokról, és mint tudják, nagyon gyakori, hogy az alapjogaik ügyében a Parlamenthez folyamodó embereknek végül csalódniuk kell. Ennek az az oka, hogy ezek a jogok az esetek többségében a közösségi jog alkalmazási terén kívül esnek, ahogyan arra találóan rámutatott.

Az Ön szavaival élve sok még a tennivaló, hogy elváljon a búza az ocsútól, azok az ügyek, melyekkel tudunk foglalkozni, azoktól, amelyekkel nem. Azt kívánom, nagyon őszintén azt kívánom, hogy a jelentése segítsen abban, hogy az emberek ezt tisztán és reálisan lássák.

Ezzel a két megjegyzéssel, melyeket meggyőződésem, hogy abban a szellemben fogad, amelyben születtek, szeretnék sok sikert kívánni az előadónak, és ismét megköszönni a jelentést.

  Elnök. – A napirendi pontot lezárom.

A szavazásra 2009. április 22-én, szerdán kerül sor.