Elnök. - A következő napirendi pont az emberi jogok Kínában történő megsértéséről, nevezetesen a Liu Hsziao-po esetről⁽¹⁾ szóló, hét állásfoglalásra irányuló indítványnak a megvitatása.

  Renate Weber, szerző. – Tisztelt elnök úr! A múlt hónapban Liu Hsziao-pót, a széles körben ismert írót és politikai aktivistát 11 éves börtönbüntetésre ítélték az „államhatalom megdöntésére való felbujtásért”. Egy évvel azután tartóztatták le, hogy megfogalmazta a Charta 2008 című kiáltványt – amit több mint 10 000 egyszerű kínai állampolgár is aláírt –, amelyben a demokratikus társadalom legalapvetőbb elemeit követelték: a szólásszabadságot, a nyílt választásokat és a jogállamiságot.

A Liu Hsziao-po elleni vádat kizárólag békés kezdeményezéseire alapozták, és bírósági zaklatása kétségtelenül összeegyeztethetetlen az emberi jogok és az alapvető szabadságok nemzetközileg elfogadott normáival. Ezért határozott felhívást kell intéznünk Liu Hsziao-po feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátása érdekében.

Az utóbbi pár év során az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok főként a gazdasági kérdésekre irányultak, ami háttérbe szorította az ország demokrácia terén elért eredményeit és az emberi jogok Kínában rendszeresen előforduló, súlyos megsértését.

Néhány nappal ezelőtt először ismerte el egy rendőrségi tisztviselő, hogy Kao Cse-seng, ismert emberi jogi aktivista és 2008. évi Nobel-békedíj jelölt eltűnt, miután egy évet töltött a kínai hatóságok őrizetében. Sokan attól tartanak, hogy már nincsen életben. A kínai kormány néhány hete figyelmen kívül hagyta az EU kérését, hogy ne végezzenek ki egy brit állampolgárt.

Különösen nyugtalanító azt látni, hogy a kínai kormány semmibe veszi az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi kötelezettségvállalásait. Az ember jogosan csodálkozik, hogy Kína ilyen körülmények között miért nyújtotta be tagsági kérelmét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához – egyszerűen legalizálni akarta az emberi jogok megsértésének e módját?

2009 áprilisában a kínai kormány emberi jogi nemzeti cselekvési tervet tett közzé, amely terjedelmes dokumentum nem tűnik többnek üres papírnál. Semmi kétség e felől. A tisztelt háznak, az Európai Parlamentnek kötelessége, hogy részletesen értékelje az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd eredményeit.

  Tunne Kelam, szerző. – Tisztelt elnök úr! Kína látványos gazdasági növekedést mutat. Eredményei egy részét azonban olyan módszerek alkalmazásával éri el, amelyek vérlázítóan ellentmondanak az egyetemesen elfogadott emberi normáknak. Az, hogy az Olimpiai Játékokhoz hasonló események arra motiválnák a kínai hatóságokat, hogy nagyobb tiszteletet mutassanak a demokratikus normák iránt, hiú reménynek bizonyult. Épp ellenkezőleg, növekszik az elnyomásra irányuló fellépések száma, és ebből a tényből le kell vonnunk a következtetéseket.

Az Európai Parlament ma Liu Hsziao-po, neves emberi jogi aktivista és tudós, az alkotmányos reformokat és az emberi jogok védelmét sürgető Charta 2008 aláírójának sorsa felett érzett aggodalmának ad hangot. Ezt a chartát több mint 10 000 bátor kínai állampolgár is aláírta. A múlt hónapban Liu Hsziao-pót 11 éves börtönbüntetésre ítélték. Ma azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását kérjük. Szolidaritásunkat fejezzük ki a kínai állampolgárok békés fellépéseivel, amelyek azokra a demokratikus reformokra és az emberi jogok védelmére irányulnak, amelyek mellett elkötelezte magát a kínai kormány.

  Véronique De Keyser, szerző. – (FR) Tisztelt elnök úr! Mindig nehéz dolog sürgősen állást foglalni, mivel az elég gyakran inkább a politikai tehetetlenséget tükrözi, semmint a humanitárius szükséghelyzetet. A havonta gyakorolt nyilvános megnevezés és megszégyenítés stratégiája az utolsó megoldás. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a párbeszéd és a nyomásgyakorlás valamennyi más eszköze hatástalannak bizonyult, és hogy tehetetlenségünkben elítéljük a másikat.

Nem vagyok abban biztos, hogy Kína esetében eredményre vezet, ha növeljük a sürgős állásfoglalások számát – mint ahogy azt 2009 márciusában, 2009 novemberében, 2010 januárjában és 2010 márciusában tettük és tesszük. Nem azért mondom ezt, mert alábecsülöm azokat a nehézségeket, amelyekkel Kínának meg kell küzdenie a demokratikus átalakulás megvalósítása során, hanem azért, mert úgy vélem, hogy ha állandóan támadóállásba helyezkedünk, nem a célt tévesztjük el, hanem a stratégiát. Léteznek egyéb, meggyőzőbb politikai eszközök.

Én elsőként kértem állásfoglalásokat az ujgurokról, és elsőként reméltem – végül is hiába –, hogy ily módon elérhetjük a halálbüntetés eltörlését. Képviselőcsoportunk nevében támogatásomról kívánom biztosítani Liu Hsziao-pót, a nemrég elítélt Tienanmen téri másként gondolkodót, akinek egyetlen bűne, hogy szenvedélyesen hisz a demokráciában. Mindazonáltal elutasítom, hogy Kínát kéthavonta pellengérre állítsuk, egész egyszerűen azért, mert ezzel nem fogjuk térdre kényszeríteni. Épp ellenkezőleg, mivel kikerülhetetlen kereskedelmi partnerről van szó, olyan országról, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, amely intenzív növekedést mutat, amely a demokratikus változás útján jár, amelyre szükségünk van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az országot olyan partnerként kell kezelni, akinek elmondjuk a kellemetlen igazságot, ugyanakkor tiszteljük az erőfeszítéseit. Ezt a tiszteletet hiányolom az állásfoglalásból.

Képviselőcsoportom e politikai okok miatt vonta vissza aláírását. Azt biztosítandó azonban, hogy kétség ne férhessen az emberi jogok ügyéhez – amihez legalább annyira ragaszkodom, mint önök –, képviselőcsoportom valamennyi, arra vonatkozó módosítást meg fogja szavazni. Ami a szavazás végső kimenetelét illeti, az az általunk előterjesztett módosításoktól fog függni.

  Marie-Christine Vergiat, szerző. – (FR) Tisztelt elnök úr! Kína óriási, gazdag múlttal és hatalmas fejlődési lehetőségekkel rendelkező ország. A múlt évben megrendezett Pekingi Olimpiai Játékok nem jártak olyan eredménnyel, ahogyan azt egyesek várták.

Különösen fontos, hogy az Európai Unió milyen kapcsolatot képes fenntartani Kínával. A mi feladatunk, hogy parlamenti képviselőkként hangosan és határozottan kimondjuk, mit tartunk fontosnak, és mit tartunk elfogadhatatlannak.

Tény, hogy elfogadhatatlan a Kínában uralkodó emberi jogi helyzet. Erre példa Liu Hsziao-po esete, akit azért találtak bűnösnek, mert saját hazájában több mint 10 000 polgártársával együtt demokratikus reformokat követelt. Merjem-e kimondani, hogy véleményem szerint inkább hőstett, hogy ebben az országban ilyen mértékű mobilizálást sikerült megvalósítania?

Követelnünk kell Liu és minden olyan férfi és nő szabadon bocsátását, akiket hozzá hasonlóan egyetlen bűn elkövetése miatt, az emberi jogok védelme, nevezetesen a legalapvetőbb emberi jog, a szólásszabadság védelme miatt zaklatnak és börtönöznek be.

Amint azt az egyik képviselőtársam említette, nemrég ténylegesen kivégeztek egy brit állampolgárt annak ellenére, hogy szellemi fogyatékkal élő személy volt. Több mint 50 év óta először fordul elő, hogy európait végeznek ki Kínában. A szólásszabadságot valójában napról napra egyre inkább megsértik, amint arra nemrég rámutatott a Google, amely szolgáltató mindamellett arról ismert, hogy a legjobb – vagy legalábbis a legkevésbé rossz – védelmet biztosítja az internetfelhasználók számára.

Közismert tény, hogy a szolgáltatók ahhoz, hogy Kínában működhessenek, a kínai hatóságok kérésére szoftveres szűrőket kell, hogy telepítsenek, amit végül a Google is kénytelen volt elfogadni. Nem fogadhatunk el olyan kormányt, amely internetes kalózkodást folytat, ugyanakkor megfosztja az internetfelhasználókat a szólásszabadságtól.

Az európai intézményeknek együttes erővel kell fellépniük ebben az ügyben. A kínai internetfelhasználók számára hozzáférést kell biztosítani a cenzúrázatlan információkhoz. Az Európai Uniónak támogatnia kell azokat az internetszolgáltatókat, amelyek nem hajlandók támogatást nyújtani a kínai hatóságoknak az internet cenzúrázásához, vagy –ami még rosszabb–, az emberi jogok védelmezői, a demokraták vagy akár újságírók letartóztatásához, amint az Liu esetében történt 2005 áprilisában.

Végül, hölgyeim és uraim, nem fejezhetem be felszólalásomat anélkül, hogy fel ne kérném önöket arra, emlékezzenek a Tienanmen tér halottaira: a több száz fiatal kínaira, akik 1989. június 3-ának éjjelén vesztették életüket. 20 évvel ezelőtt történt, és megtiszteltetés számunkra, ha e szomorú évfordulóról a fiatal áldozatok előtt tisztelegve emlékezhetünk meg. Az 1989-ben történt események közül nem mindegyik érdemel ugyanilyen figyelmet.

  Charles Tannock, szerző. – Tisztelt elnök úr! Annak ténye, hogy a tisztelt házban megint a Kínában történő emberi jogi visszaélésekről vitatkozunk, azt mutatja, hogy a pekingi kommunista önkényuralmi vezetőség továbbra is határozottan elnyom minden eltérő politikai véleményt.

Ez a tény azonban nem akadályozhatja meg, hogy felvessük ezeket a kérdéseket a Parlamentben. Véleményem szerint nemcsak hogy így kell tennünk, hanem ezzel a Kínában történt emberi jogi visszaélések áldozatainak – köztük Liu Hsziao-pónak – is tartozunk, akiknek nem engedik, hogy véleményt nyilvánítsanak. Ezért vitatkozunk ma megint erről az ügyről.

Az pedig, hogy 2008-ban Hu Csia kapta a Szaharov-díjat, megmutatta a világnak, hogy mi, európai parlamenti képviselők milyen komolyan vesszük az emberi jogok helyzetét Kínában. Komolyan vesszük, mert Kína valóban számít. Óriási mérete és globális hatása, katonai ereje és gazdasági befolyása arra kényszeríti az EU-t, hogy a kölcsönös tiszteleten és biztonságon alapuló, stratégiai partnerség kialakítására törekedjen.

A Kínával való kapcsolatunkat végül talán a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság képviselte, közös értékeinkre is alapozhatjuk: nem tehetünk mást, mint hogy reménykedünk. Azt hiszem, mindannyian reméljük, hogy megérjük azt a napot, amikor ezt a gyakorlatban is tapasztalhatjuk a Kínai Népköztársaságban. Felmerült az a gondolat, hogy az ilyen ideálok valahogyan idegenek Ázsiától. Ilyenkor mindig a demokratikus Tajvanra és az évszázados demokratikus tradíciókkal rendelkező, hatalmas Indiára gondolok, ahol e hagyományok virágoznak egy szabad társadalomban, és ez alapjaiban cáfolja meg azt az elgondolást, hogy a Kínai Népköztársaság nem lehet demokratikus.

  Heidi Hautala, szerző. – (FI) Tisztelt elnök úr! A Liu Hsziao-po eset fontos jellemzője, hogy most 10 000 ember is nyíltan hangot adott támogatásának, és véleményem szerint az Európai Parlamentnek el kellene ismernie ezeknek az embereknek a bátorságát, és dicsérőleg kellene szólnia róluk.

Ugyanakkor emlékeznünk kell arra, hogy Kína maga tett ígéreteket arra, hogy javít az emberi jogi helyzeten. Kína csatlakozni próbált az Emberi Jogi Tanácshoz, és kijelentette, hogy az emberi jogok előmozdítása és védelme mellett kötelezi el magát, és hogy ezen a területen a legszigorúbb normákat fogja támogatni. Így tehát Kína saját maga tett ígéreteket az ENSZ-nek, és ezekre kell hivatkoznunk.

Ez az állásfoglalás az EU és Kína közötti, emberi jogi párbeszédekről is szól, és akármilyen optimistán is akarunk hozzáállni a dolgokhoz, ezek végeredményben alig jártak sikerrel. Az Európai Unió intézményei maguk is el kell, hogy gondolkodjanak arról, hogyan fejleszthetik tovább saját stratégiáikat, és hogyan értethetik meg Kínával, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos ügyekben vállalt kötelezettségei minket is érintenek, és hogy az együttműködésünk jövője döntően tőlük függ.

Végül feltehetjük a kérdést, hogy az Európai Unió Kínával kapcsolatos politikája miért ilyen következetlen és összehangolatlan, és mit tehetünk ez ellen. Az Európai Parlament biztosan támogatni fogja a Bizottságot abban, hogy közös erővel alakítsanak ki új stratégiát Kínára vonatkozóan.

  Cristian Dan Preda, a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) „Véget kell vetnünk annak a gyakorlatnak, hogy a szavakat bűncselekményeknek tekintjük”. Ezt hangsúlyozta Liu Hsziao-po a Charta 2008-ban, abban a politikai kiáltványban, amelyet ő kezdeményezett, és amelyet – amint az korábban már elhangzott – kínai emberek ezrei támogattak. Liu Hsziao-pót 11 év börtönbüntetésre ítélték, és további két évre megfosztották politikai jogainak gyakorlásától, amiért ilyen nyilatkozatot tett, és amiért kitartóan támogatta az emberi jogokat. Véleményem szerint ez a büntetés jellemző az emberi jogi aktivisták elleni kampányukat erősítő kínai hatóságokra. Ennek további bizonyítéka, hogy a múlt vasárnap bejelentették, hogy Cu Jong-csünt, a Tienanmen téri megmozdulás vezetőjét szintén kilenc év börtönbüntetésre ítélték.

Úgy vélem, hogy ennek eredményeképpen feltétlenül fel kell vetni az emberi jogok témáját a legközelebbi EU–Kína csúcstalálkozón, az állásfoglalás 9. cikkében megállapítottak szerint.

Véleményem szerint – amint azt korábban Hautala asszony is említette – az emberi jogok esetében nem elegendő a párbeszéd. Az emberi jogi kérdésekkel csúcstalálkozók keretében kell foglalkozni, mert a párbeszéd mindeddig nem vezetett semmilyen eredményre.

  Zigmantas Balčytis, az S&D képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Az Európai Unió most új keretmegállapodásról tárgyal Kínával, ami az országgal való gazdasági kapcsolatok fejlődésének további irányát fogja megszabni.

Ezek a kapcsolatok igen szorosak, de nem hunyhatunk szemet az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának ismételt megsértése felett.

Az Európai Uniónak fokoznia kell az emberi jogokról szóló párbeszédet az EU és Kína között. Ez a 2000-ben megkezdett párbeszéd eredménytelennek bizonyult. Az EU – és főként a kül- és biztonságpolitikai főképviselő – összehangolt és hatékony közös külpolitikát kell, hogy kialakítson Kína tekintetében. Az emberi jogok tiszteletben tartása kell, hogy a politika alapját képezze.

  Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr! Amikor Kína elnyerte az Olimpiai Játékok megrendezésének jogát, kezdetben azt reméltem, hogy mivel Kína számos ígéretet tett az emberi jogi helyzet javítására, a helyzet talán tényleg javulni fog.

Az Olimpiai Játékok alatt és után azonban sajnos be kellett látnunk, hogy nincsen javulás, sőt inkább rosszabbodik az emberi jogi helyzet. Most, a Liu Hsziao-po elleni ítéletet követően azt is tapasztalhattuk, hogy a rendőrség betiltott egy, a homoszexuálisokat képviselő pártot, ami egyértelműen arra utal, hogy a másként gondolkodók, az emberi jogok védelmezői és a homoszexuálisok számára politikai jégkorszak kezdődik Kínában.

Ez oknál fogva Liu Hsziao-po és az emberi jogok más védelmezőinek azonnali szabadon bocsátását követeljük, és Kínát külön felszólítjuk arra, hogy vessen véget hisztérikus cenzori intézkedéseinek, ill. a média állandó megfigyelésének és ellenőrzésének, ha a nemzetközi közösség elismert partnere akar lenni.

Ez természetesen elsősorban az internetre vonatkozik. Nem fogadhatjuk el az internet politikai szűrését. Az alapvető jogok elengedhetetlen eleme, hogy a világ valamennyi nemzetének szólásszabadságát meg kell védeni. Az emberi jogok egyetemesek és oszthatatlanok, legyen szó akár Európáról, akár az USA-ról, akár Szudánról vagy Kínáról. A Kínai Népköztársaságnak hozzá kell ehhez szoknia, ha valóban más színben szeretne feltűnni.

Szilárd meggyőződésem, hogy mi, európaiak hivatalos kapcsolatainkon és csúcstalálkozóinkon keresztül kell, hogy világossá tegyük Kína számára, hogy sürgősen változtatnia kell emberi jogi politikáján – pontosan azért, mert érdekünk fűződik az éghajlatvédelmi politika, a környezetvédelmi politika és a pénzpiacok szabályozása terén való együttműködéshez.

  Lorenzo Fontana, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Kínában az egyik legjelentősebb emberi jogi probléma a kényszermunka alkalmazása a laogaiban, a kínai koncentrációs táborokban.

Ez egyrészt a modern rabszolgaság létező formája, másrészt különösen érinti az európai gazdaságot. Tényleg bizonyos, hogy nagyon sok, a kínai piacról érkező árut a laogaiban fogva tartottak állítanak elő, ahol a munkaerőköltségek nyilvánvaló megnyirbálása tisztességtelen versenyt jelent az európai termékekkel szemben.

Európa az Egyesült Államok gyakorlatát követve – ahol már bizonyos törvényeket fogadtak el a laogaiban előállított kínai áruk importjának megtiltása érdekében – minden lehetséges intézkedést megtehet és meg kellene, hogy tegyen annak érdekében, hogy megakadályozza a részben vagy egészben kényszermunkával előállított áruk behozatalát.

Először kampányt kellene folytatni, hogy megismertessük ezt az ügyet a közvéleménnyel, másodsorban pedig az európai termékektől elvártakkal azonos higiéniai és biztonsági paramétereket kellene megkövetelni az Európába importált valamennyi termék esetében, valamint címkézésről szóló jogszabályokat kellene bevezetni, hogy nyomon követhetők legyenek az áruk.

A Kínában befektető vállalkozóktól pedig azt kell kérni, hogy tartsák be a munkavállalók jogaira vonatkozó, pontos szabályokat. Végül szabályokat kell felállítanunk, és mindenekfelett biztosítanunk kell, hogy azokat betartsák, hogy teljes mértékben tiltott legyen a kényszermunkával előállított áruk importja.

Meggyőződésem, hogy kizárólag ilyen módon tudunk valóban segíteni a kínai népnek az emberi jogokért való küzdelemben. Ha ez nem történik meg, cinkosok maradunk, akik meg akarják tagadni ezektől az emberektől a szabadságukat.

  Edward McMillan-Scott (NI). - Tisztelt elnök úr! Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy az Európai Parlament demokráciáért és emberi jogokért felelős alelnöke lehetek. Nagyon helyes, hogy Liu Hsziao-po, a Charta 2008 fő szerzője áll az állásfoglalás középpontjában. Az angol nyelvű változat elérhető a honlapomon: charter08.eu.

A 2006 májusában tett, legutóbbi pekingi látogatásomat követően valamennyi másként gondolkodót, akivel kapcsolatban álltam, letartóztatták, és egyes esetekben megkínozták: Hu Csia például még mindig börtönben van, és orvosi kezelésre szorul. Külön megemlítem Kao Cse-senget, aki három és fél évet töltött börtönben, házi őrizetben és kínvallatás alatt, aminek következtében kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, majd azt követően állítólag eltűnt. Kao 2005-ben nyílt levélben fordult a kormányzathoz, és az adta meg az alaphangot a Charta 2008-hoz. Az, hogy a Falun Gong spirituális buddhista csoport üldöztetése után nyomozott, széles körű támogatásra talált Kínában. Véleményem szerint a hatóságoknak most ki kellene adniuk Kao Cse-senget, és szabadon kellene őt bocsátaniuk.

Senkinek se legyenek kétségei: az Európai Parlament nem adja fel a reform érdekében folytatott küzdelmet Kínában, és természetesen Tibetben sem.

  Eija-Riitta Korhola (PPE). - (FI) Tisztelt elnök úr! Tűrhetetlen, hogy az EU és Kína közötti kapcsolatokban a kereskedelmi érdekek élvezzenek előnyt, és hogy az emberi jogok tiszteletben tartásához és a demokratikus fejlődéshez való ragaszkodás többé-kevésbé a barátságos hátbaveregetés szintjén áll.

Érdeklődéssel kísérem a Google keresőprogramszolgáltató merészségét, és arra vonatkozó terveit, hogy véget vet a kínai hatóságokkal való, az internetes weboldalak szűrésére és cenzúrázására vonatkozó együttműködésnek, és akár kivonulni is kész az országból. A Google ugyanakkor határozottan szólásszabadságot követel a kínai internetfelhasználók számára.

Osztom képviselőtársaimnak a Liu Hsziao-póval és más, lelkiismereti okok miatt bebörtönzött kínai foglyokkal való bánásmód felett érzett aggodalmát, és remélem, hogy a Tanács és a Bizottság a következő EU–Kína csúcstalálkozón foglalkozni fog Liu Hsziao-po ügyével. A most tárgyalás alatt álló megállapodások elég világossá kellene, hogy tegyék, hogy a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok jövőbeli alakulásának határozottabb feltétele lesz a politikai párbeszéd és az emberi jogok tiszteletben tartása.

  Gesine Meissner (ALDE). - (DE) Tisztelt elnök úr! Különféle dolgokról esett szó arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnánk megfelelően hozzáfogni a Kínával folytatandó tárgyalásokhoz, és hogyan tudnánk nyomást gyakorolni Kínára, mert világos, hogy nagyon kevés dolog képes hatni erre az országra. De Keyser asszony említette, hogy képviselőcsoportja ez okból vonta vissza aláírását. Nem hiszem, hogy ez az előremutató, helyes út. Az EU-hoz hasonlóan – amely az Alapjogi Chartában és a Lisszaboni Szerződésben lefektette az emberi jogokat – valamennyiünknek folyamatosan rá kell mutatnunk az alapvető emberi jogok megsértésére. Pillanatnyilag nincsen más lehetőségünk. Ha sikerül ennél jobbat kigondolnunk, azonnal támogatni fogom.

Nemcsak Liu Hsziao-póról van szó azonban, hanem Kao Cse-sengről is, aki eltűnt, és aki a mostanában keringő hírek szerint állítólag öngyilkosságot követett el. Mindenki azt feltételezi, hogy valószínűleg így vagy úgy, de borzalmas körülmények között meggyilkolták. Ez elfogadhatatlan. Az Olimpiai Játékok kapcsán rájöttünk, hogy ha Kínába megyünk, és ott alakítunk ki kapcsolatot, az emberi jogi helyzettel kapcsolatban egyáltalán nem változik semmi. Mindannyian azt reméltük, hogy változás lesz, de nem így történt. Következésképpen nem szabad felhagynunk sürgető felhívásainkkal.

  Neelie Kroes, a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! Az EU egyértelműen mélységes aggodalmának adott hangot a Liu Hsziao-po neves emberi jogi aktivista ellen hozott, aránytalan ítélet miatt: 11 év börtönbüntetést kapott a Kína demokratikus és jogokon alapuló reformjára irányuló Charta 2008 szerzőjeként betöltött szerepe, valamint emberi jogokkal foglalkozó esszéinek internetes közzététele miatt.

Nagy fontosságot tulajdonítunk a gondolati és szólásszabadságnak: valamennyien jól tudjuk, hogy ezek demokratikus rendszerünk sarokpillérei. A Liu ellen hozott ítélet teljes mértékben összeegyeztethetetlen a Kína által is aláírt, állampolgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményben lefektetett szólásszabadságához való joggal. Mellesleg a nemi kifejezésmódra és a szexuális irányultságra vonatkozó jog védelméhez is ragaszkodunk, amint azt Trüpel asszony említette.

Az EU kísérletet tett a per megfigyelésére, és mélységesen sajnáljuk, hogy megfigyelőinket nem engedték be a tárgyalóterembe. A per részletei – amelyekről mindazonáltal tudomást szereztünk – egyértelműen azt mutatják, hogy Liu nem kapott lehetőséget a megfelelő védelemre, és hogy nem volt tisztességes az eljárás. Az EU ismételten felszólítja a kínai kormányt, hogy feltétel nélkül helyezze szabadlábra Liut, és vessen véget a Charta 2008 többi aláírója zaklatásának és fogvatartásának.

A Kínával szemben folytatott általános politikánk a stratégiai partnerségünk keretében vállalt, konstruktív elkötelezettség. A múltban több alkalommal üdvözölhettük Kína szociális és gazdasági jogok terén tett előrelépését, valamint Kína nemrég indított emberi jogi cselekvési tervét, másrészről rendkívül komoly aggodalmak fogalmazódnak meg a polgári és politikai jogok és a legújabb fejlemények tekintetében, amelyek közül a tisztelt képviselőtársak néhányat felvetettek az állásfoglalás-tervezetben.

Az EU emberi jogok melletti elkötelezettségét rendszeres politikai kapcsolataink és különösen a kínai hatóságokkal folytatott emberi jogi párbeszéd során fejezzük ki. A legutóbbi ülésre – amint az önök is tudják – a múlt év november 20-án került sor Pekingben. Kapcsolatunk szilárdsága megengedi, hogy őszintén beszéljünk ezekről a kérdésekről. A múlt évben, Nancsingban megrendezett 12. EU-Kína Csúcstalálkozón mind a tárgyalások, mind a sajtókonferencia során felvetettük az emberi jogok kérdését.

Vergiat asszony és Korhola asszony említette a Google elleni kibertámadásokat. A Bizottság úgy véli, hogy ez egy másik olyan, aggodalomra okot adó fejlemény, ami a szólásszabadságot érinti Kínában. Természetesen gondos figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását. Úgy tudjuk, hogy folyamatos a konzultáció a társaság és a kínai hatóságok között. Továbbra is éberen őrködünk, amennyiben EU-beli társaságok ellen irányulna hasonló támadás.

Hadd nyugtassam meg a tisztelt házat a felől, hogy továbbra is felvetjük ezeket a kérdéseket – a legmagasabb szinten is –, és emlékeztetjük a Kínai Népköztársaságot nemzetközi emberi jogi kötelezettségeire. Emlékeztetünk a szólásszabadságra vonatkozó kínai alkotmányos garanciákra is. Mindannyian egyetértünk abban, hogy nyitottabb, átlátható Kína a cél, amely ragaszkodik az emberi jogok nemzetközi normáihoz, és együttműködik a globális kihívásokra való felkészülés során. Ennek megvalósítása érdekében tovább kell dolgoznunk stratégiai partnerségünk fejlesztésén.

Reagálni kívánok De Keyser asszony kérdésére. Ami Akmal Shaikh brit állampolgár kivégzését illeti, az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítélte kivégzését. Mélységesen sajnálja, hogy Kína nem hallgatta meg az Európai Unió és annak egyik tagállama által Kínához intézett, többszöri kérést, hogy változtassák meg a Shaikh elleni halálbüntetést.

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – (RO) Az élethez való jog, a szólás és a gondolat szabadságához való jog képezi az európai integráció és világszemléletünk alapját. Amikor valamelyik partnerünk – jelen esetben Kína – ismételten megsérti e jogokat, kötelességünk, hogy reagáljunk arra. Ezt azonban nem személyes megszégyenítés útján kell tennünk, Kínát vádolva és figyelmen kívül hagyva a minket elválasztó kulturális és civilizációs különbözőséget. Ez az állásfoglalás, ami az emberi jogok megsértéséről szól Kínában, különös tekintettel a Liu Hsziao-po esetre, a kínai társadalom előtt álló kérdések egyszerűsítő megközelítésének bizonyítéka. Álláspontunkat biztosan nem az állásfoglalás alapját képező emberi jogok sérthetetlenségének alapelvével szemben alakítottuk ki, amelyhez teljes szívvel csatlakozunk. Valójában a megfogalmazás módjával volt a probléma. A kívánt eredmény elérése érdekében konfliktusmentes légkört kell fenntartanunk Kínával. Csak így tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy Kína olyan társadalom irányába fejlődjön, amely határozottan ragaszkodik az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságához.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban. – „Ne légy gonosz!”: ez a Google ismert mottója. Az évek során kritikus hangok kísérték Kínában folytatott politikájukat, megkérdőjelezve a mottójukat. Emberi jogvédő csoportok azzal vádolták a Google-t, hogy segítséget nyújt a kínai kormánynak az állampolgárok és különösen az emberi jogi aktivisták elnyomásához. Úgy tűnik, hogy a Google a jövőben kevésbé lesz gonosz. A legmelegebb gratulációt érdemli az a döntésük, miszerint szűrés nélküli keresőrendszert indítanak Kínában. Azzal, hogy a Google bejelentette, hogy megváltoztatja Kínát érintő politikáját, a világ legnagyobb internetpiacáról származó nyereséget kockáztatja, és közel 400 millió felhasználóról mond le potenciálisan. Ebben az esetben a Google bebizonyította, hogy egy nagy multinacionális cég valóban ragaszkodhat etikai irányelveihez. Mivel még mindig az alapító tagok irányítják a társaságot, a Google-nak minden lehetősége megvan arra, hogy jövőbeli fellépései alapvető értékeit és meggyőződéseit tükrözzék. És ha a Google továbbra is virágzik, az azt bizonyítja, hogy nincsen eredendő konfliktus a pénzszerzés és a fenntartható és humánus fellépés között.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Kínában ismételten megsértik az emberi jogokat, és emiatt nem lehet nem elítélni őket. Annak ténye, hogy az EU Kína egyik legjelentősebb gazdasági partnere, növeli arra vonatkozó felelősségünket, hogy elítéljünk minden olyan fellépést, ami bármelyik állampolgár jogait sérti, különösen azokét, akik az országban a szólásszabadságot és az emberi jogokat védelmezik. Létfontosságú, hogy a Kínai Népköztársaság tiszteletben tartsa, és eleget tegyen az Emberi Jogi Tanács előtt vállalt kötelezettségeinek.

  Alajos Mészáros (PPE), írásban. – (SK) Minél nagyobb területű és gazdaságilag minél függetlenebb egy ország, annál nehezebb megkövetelni tőle az emberi jogok tiszteletben tartását. Elfogadhatatlannak tartom, hogy az Európai Unió Kínával való kapcsolatai során a gazdasági érdekeket helyezi előtérbe. A legtöbb magasabb szintű diplomáciai találkozón nem tehetünk mást, mint hogy szerényen emlékeztetünk arra, hogy ebben az országban megsértik az emberi jogokat. Európában sajnos rengeteg negatív tapasztalatot szereztünk arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel tiporták a kommunista rezsimek az emberi jogokat. Következésképpen meggyőződésem, hogy az emberi jogokat sokkal több esetben megsértik, mint ahogy információink alapján véljük. Ez okból sürgősen – akár gazdasági és politikai áldozat árán is – rá kell vennünk Kínát arra, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogokat. Másképpen a kínai fejlemények kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak Ázsia politikai helyzetének általános alakulására, ami hatást fog gyakorolni a világgazdaság és -politika egészére.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban. – (PL) Az emberi jogok megsértését elítélő állásfoglalás mellett szavaztam, mert sem nemzetként, sem állampolgárként nem tűrhetjük, és nem érthetünk egyet azok megsértésével. Az embereket, az emberek szabadságát és sok évvel ezelőtt meghatározott jogait sértő magatartás ellenkezik azokkal az alapvető értékekkel, amelyekre a nyugati demokráciák épültek. Az Európai Unió és Kína között 2000-ben megkezdődött párbeszéd nem hozta meg a várt eredményt. Következésképpen fel kell tennünk azt a kérdést, hogy megtettünk-e minden tőlünk telhetőt, és nemleges válasz esetén alkalmaznunk kellene a gazdasági együttműködés hatékonyságáról szóló állásfoglalások rendelkezéseit. Az emberi jogokat kellene meghatározni az Unió és Kína közötti párbeszéd alapjaként, és az emberek érdekeinek felül kellene írniuk a gazdasági érdekeket.

Liu Hsziao-po békeharcos és emberi jogi aktivista – aki demokratikus reformokra szólított fel Kínában – letartóztatása és elítélése világosan mutatja, hogy jelenlegi intézkedéseink nem hatékonyak. Ezért az állásfoglalásokon kívül érdemes más lépéseket is tennünk, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy jobban tiszteletben tartsák azt, amiért Liu Hsziao-po, valamint kínai emberek ezrei és világszerte sokan harcolnak.

Harminc évvel ezelőtt olyan reformok kezdődtek Kínában, amelyek megmutatták a világnak, hogy valami változóban van, ami a társadalom javát szolgálja. Ugyanezt várjuk most. Ma olyan partnert szeretnénk, aki tiszteletben tartja azokat az alapelveket, amelyeket mit alapvetőnek tartunk.