Elnök. – A következő napirendi pont a Mexikóban az erőszak fokozódásáról szóló hét⁽¹⁾ állásfoglalási indítványról szóló vita. <>

  Ramón Jáuregui Atondo , szerző. – (ES) Elnök úr! Először is azt szeretném elmondani, hogy Mexikó erős demokrácia, amely az elmúlt húsz év során stabil fejlődést mutatott. Mexikó és az Európai Unió baráti viszonyt ápol és stratégiai partnerségi megállapodás van érvényben köztünk. El szeretném mondani azt is, hogy Mexikó jelenleg igen nehéz háborút folytat a szervezett kábítószer-kereskedelem ellen.

Ma azonban az emberi jogok szempontjából vitázunk Mexikóról az Európai Parlamentben, mert egy ideje jelen van és észrevehetően fokozódik az erőszak, ami különösen a mexikói lakosságot érinti, és mert ismételten komoly panaszokat tettek az emberi jogok megsértéséért.

Az állásfoglalás, amelyet a jelentősebb képviselőcsoportok ma ebben a Házban elfogadnak majd, a tiszteleten és a konszenzuson alapul; természetesen elismeri a helyzetet, amelyet az imént felvázoltam, és sürgeti Mexikót, hogy maradjon meg a jogállamiság és a teljes demokrácia felé vezető úton.

Hangot ad azonban négy fontos követelésnek is: sürgeti Mexikót, hogy biztosítsa a sajtószabadsághoz való jogot, mert újságírókat is értek támadások; garantálja az emberi jogi szervezetek védelmét, mert ilyen csoportokat értek támadások és fenyegetések; garantálja az erőszakot elszenvedő nők védelmét, mert számos nőt meggyilkoltak; és ne engedje, hogy a bűncselekmények büntetlenül maradjanak, illetve hogy rendőri erők visszaéljenek hatalmukkal. Ezt kéri a Parlament Mexikótól az országgal ápolt kedvező kapcsolatokon alapuló barátság szellemében.

  Renate Weber , szerző. – (ES) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Ezen a héten ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot. Itt a Parlamentben számos olyan posztert láthatunk, amely az Európai Unió minden nyelvén azt hirdeti, hogy képesek vagyunk véget vetni a nők elleni erőszaknak. Ma a Mexikóban tapasztalható erőszakról beszélünk, és úgy gondolom, el kell ismernünk, hogy a mexikói nők – úgy az őslakos, mint a nem őslakos áldozatok – részesülnek a legalacsonyabb szintű védelemben a helyi és szövetségi hatóságok részéről.

A mexikói nők az erőszak mind a négy formájától szenvednek: családon belüli erőszaktól, nemi erőszaktól, a hadsereg és a rendőrség általi kínzástól, és az is előfordul, hogy gyilkosság áldozatává válnak. Sajnos a mexikói hatóságok mostanáig nem reagáltak hatékonyan erre a problémára, ezért is nem túlzás, ha most azt mondjuk, hogy ezek az esetek szinte teljes mértékben büntetlenek maradtak.

Állásfoglalásunk felszólítja a mexikói kormányt, hogy harcoljon a nőirtás ellen, amely durva kifejezés, de helytálló, mert azoknak a gyilkosoknak a nagy része, akik nőket gyilkoltak meg, büntetlen marad. Az elmúlt négy év során például Mexikóban a mintegy 700 nő meggyilkolásáért felelős bűnözőknek csupán 11%-át ítélték el.

Ugyanakkor úgy tűnhet, hogy a nők az igazságszolgáltatási rendszer kedvenc áldozatai is. Másképpen nem magyarázható, hogyan lehetséges, hogy két őslakos nőt, Alberta Alcántarát és Teresa Gonzálezt 21 év börtönbüntetésre ítéltek – amiből hármat már letöltöttek – azért, mert állítólag teljesen egyedül elrabolták a Szövetségi Nyomozóiroda hat emberét egy piaci incidens során. Reménykedjünk benne, hogy a bíró, aki a nők fellebbezését egy héten belül elbírálja, felismeri, milyen nevetséges és igazságtalan ez a helyzet.

A nők elleni erőszak azonban az otthonokban kezdődik. Remélem, hogy a mexikói törvényhozók hamarosan javítanak a nők erőszakmentes élethez való jogáról szóló kerettörvényen, hogy az megfelelően meghatározza az erőszak különböző formáit és a törvény végrehajtási mechanizmusait. Szintén helyénvaló lenne a családon belüli erőszak és a házasságon belüli nemi erőszak büntetendő cselekményként történő elismerése.

Ezen túlmenően annak érdekében, hogy a mexikói társadalom megváltozzon és elforduljon a nők elleni erőszaktól, fontos, hogy az iskolák a fiatalok oktatásának alapvető elemei közé emeljék ezt a kérdést.

  Adam Bielan , szerző. – (PL) A mexikói hatóságok, és elsősorban Felipe Calderón elnök, évek óta véres háborút vív a kábítószerbandák ellen. Ebben a háborúban több mint negyvenezer katona vesz részt, és már számos sikert értek el. Ilyen siker kétségtelenül az is, hogy letartóztatták a Sinaloa és Juarez kartellek vezetőit, letaroltak több mint 23 000 hektár ópiummezőt és 38 000 hektár marihuánaültetvényt, bezártak több mint ötven, narkotikumok előállításával foglalkozó illegális laboratóriumot, és letartóztattak 45 000 személyt, akik részt vettek ebben a folyamatban.

Tudatában kell lennünk annak, hogy a mexikói drogkartellek éves bevétele sok milliárd dollárra rúg, azaz összehasonlíthatatlanul több a mexikói kormány által a probléma kezelésére előirányzott összegnél. Ezért a bandák hatalmas összegeket költenek a politikusok, bírók és rendőrtisztek lefizetésére. A hatóságok pedig pontosan emiatt veszítik el a háborút. 2006 óta kis híján 15 000 ember vesztette életét, ebből több mint 6000 tavaly október óta. Az újságírók különösen nagy veszélyben vannak, mivel már több mint hatvanat gyilkoltak meg, köztük legutóbb Jorge Ochoa Martínezt.

Meg kell értenünk, hogy nemzetközi összefogás nélkül Mexikó nem fogja megnyerni ezt a háborút.

(Taps)

  Santiago Fisas Ayxela , szerző. – (ES) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Mexikó hatalmas problémával küzd a kábítószer-kereskedelem és a kábítószerrel összefüggő erőszak terén. E helyzet rendezése érdekében Felipe Calderón elnök kormánya kemény álláspontra helyezkedett, és gyökeresen akarja kiirtani a problémát: úgy döntött, hogy ideiglenesen mozgósítja a fegyveres erőket, és ennek a fellépésnek valóban jelentős hatása van a letartóztatottak számát, a kábítószer megsemmisítését és a fegyverek elkobzását tekintve. A hadsereg elfogadta a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság összes ajánlását, a saját magatartásukkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozókat is.

A kormány szintén elismeri, hogy jelentős változtatásokat kell eszközölnie a biztonság és az igazságügy területén, és ambiciózus reformot hajt végre az igazságszolgáltatási rendszerében annak érdekében, hogy azt átláthatóbbá tegye és – az emberi jogok tiszteletben tartása mellett – igazságot szolgáltasson a bűncselekmények elkövetőinek.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja szeretné szolidaritásáról biztosítani a mexikói népet a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet illetően, és támogatjuk Calderón elnököt abban az elhatározásában, hogy felveszi a harcot a szervezett bűnözés ellen.

Végül megelégedettségemnek szeretnék hangot adni ezzel a megállapodással kapcsolatban, amelyet a Parlament legnagyobb képviselőcsoportjai közös erővel támogatnak.

  Marie-Christine Vergiat , szerző. – (FR) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! 2007 óta állandóan nő az emberi jogok megsértésével kapcsolatos esetek száma Mexikóban.

A mexikói nem kormányzati szervezetek és média szerint csak 2009-ben 6500, a drogkartelleknek tulajdonított gyilkosságot követtek el, túlnyomó részét Chihuahua államban. Calderón elnök kormánya katonák ezreit küldte a leginkább sújtott térségekbe.

Azóta folyamatosan nő az e katonai erők és a rendőri erők által elkövetett, teljes mértékben büntetlenül maradt erőszakos cselekmények száma is. A nem kormányzati szervezetek még több jelentést írnak és az államhatalom által elkövetett bűncselekményekről beszélnek. A probléma az újságírókat, az őslakos közösségeket és különösen a nőket (mind az őslakosokat, mind a nem őslakosokat) érinti a legérzékenyebben. Találkoztam San Salvador Atencóból néhány ilyen nővel, akiket a rendőrök megerőszakoltak és megkínoztak. Elképesztő dologról számoltak be: ezeknek a 2006 májusában elkövetett cselekményeknek az elkövetői mindmáig teljesen büntetlenek maradtak.

Ezért nem osztozhatunk a mexikói hatóságok aggályaiban, amelyek munkatársai rendszeresen megsértik az emberi jogokat. Ebből következik, hogy nem támogatjuk a közös állásfoglalást, és be fogunk nyújtani…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Barbara Lochbihler , szerző. – (DE) Elnök úr! A tömegmédiában rendszeresen találkozunk arról szóló híradásokkal, hogy az úgynevezett mexikói kábítószer-ellenes háború keretében brutális erőszakot alkalmaznak a nyílt utcákon. Az elsősorban az ország északi részében meggyilkolt több száz nő esete az újságok címoldalán szerepel, és ennek nyomán megszületett a „nőirtás” kifejezés. Az Európai Parlament is jelentést készített erről. Noha a mexikói kormány tud az emberi jogok súlyos megsértésével járó esetek számának jelentős növekedéséről, a jelek szerint nem képes vagy nem kíván semmit sem tenni az ügy kapcsán. Pusztán a kábítószer-kereskedők elleni lankadatlan küzdelem szükségességének emlegetése nem helyettesítheti a következetes kormányzati fellépést. A katonai jelenlét és hatalom jelentős kiterjedése, a katonai bíróságok illetékessége a katonák által elkövetett bűncselekmények tekintetében, a szinte teljes büntetlenség – ezek az országban fokozódó erőszak valódi okai. Még a mexikói nemzeti emberi jogi bizottság is több ízben dokumentálta a katonai erők által elkövetett erőszakos bűncselekmények számának növekedését.

Maga a kormány nem hajlandó elismerni a tényállást: folyamatosan elhallgatja a bűncselekményeket. Tegnap például az a hír terjedt el a médiában, hogy a védelmi minisztérium rengeteg pénzt fizetett ki az erőszak áldozatául esett személyek családjainak, hogy megvásárolja a hallgatásukat. Kik voltak az elkövetők? Katonák. Az Uniónak a Mexikóval fenntartott minden kapcsolata keretében foglalkoznia kell a büntetlenség elleni küzdelem kérdésével. Tekintettel az emberi jogok megsértésével járó esetek súlyosságára, feltétlenül szükséges, hogy az EU ne újítsa meg a Mexikóval meglévő keretmegállapodását. Addig semmiképpen, amíg nem fejlődik érdemben az emberi jogi helyzet ebben az országban.

  Cristian Dan Preda , a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Mélységesen aggasztó az Egyesült Államok határvidékén elhelyezkedő mexikói államokban, különösen Ciudad Juárezben fokozódó erőszak. Az elmúlt hónapok történései különösen véresek voltak, mivel a szövetségi hatóságok ebben a térségben tett beavatkozásaival párhuzamosan jelentősen megnőtt a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő bűncselekmények száma. Így a kábítószer-kereskedők elleni háború hozzáadódik a rivális bűnbandák közötti háborúhoz, ami egy sor kivételesen brutális gyilkossághoz vezetett.

Úgy gondolom, hogy Mexikó szélsőséges esete ezt példázza, milyen nehéz határozottan fellépni a bűncselekmények ellen a nemzetbiztonság védelme érdekében. Rendkívül fontos, hogy mi itt, az Európai Parlamentben egyértelmű támogatásunkról biztosítsuk a mexikói kormány által a bűnözés felszámolása, ezáltal a polgári lakosság helyzetének javítása érdekében tett erőfeszítéseket.

Ugyanakkor bátorítanunk kell a mexikói hatóságokat arra, hogy folytassák a létfontosságú reformfolyamatot a jogállamiság megszilárdítása érdekében, különös tekintettel az igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási rendszerek reformjára.

Köszönöm.

  Ana Gomes , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) A mexikói erőszakhullám a kábítószer-kereskedelemhez és a gazdasági válság által elmélyített társadalmi egyenlőtlenségekhez kapcsolódik. A kulcs a büntetlenség elleni küzdelem. Létfontosságú az igazságszolgáltatási rendszerbe való beruházás, a bűnözők megbüntetésére való törekvés és a tanúk és áldozatok védelme – ez utóbbiak között sok az olyan fiatal dolgozó nő, aki áldozatul esett a kábítószer-kereskedők erőszakhullámának.

Sokkoló, hogy világszinten Juárez a nőirtás fellegvára, de még sokkolóbb az a macsó kultúra, amely annak a helyzetnek a hátterében áll, hogy a hatóságok nem vonják felelősségre ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetőit és nem biztosítanak védelmet az emberi jogi aktivistáknak, köztük az újságíróknak.

Európának ki kell használnia a Mexikóval meglévő stratégiai partnerségét arra, hogy konstruktív támogatást nyújtson mindazoknak, akik az emberi jogokért küzdenek. Ezek az emberek a jogállamiság és a demokrácia megóvásáért is harcolnak. Emberi jogok nélkül nem létezhet jogállamiság és demokrácia sem.

  Ryszard Czarnecki , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! Itt, a Parlamentben egy perccel ezelőtt arra szólítottak fel, hogy ne írjuk alá az egyetértési megállapodást a mexikói hatóságokkal. Nem értem ezt a javaslatot. Végül is méltányoljuk – és a pár perccel előttem szólók is méltányolták – a mexikói elnök által a drogbárók és a maffia ellen folytatott elszánt küzdelmet. Ezért inkább üdvözölnünk kellene a mexikói hatóságok fellépéseit, noha ugyanakkor természetesen rá kell mutatnunk, hogy nem szabadna kiönteni a gyereket a fürdővízzel, és hogy ebben a harcban törekedniük kellene az emberi jogok tiszteletben tartására. Ez nyilvánvaló. Meg kell értenünk egy olyan ország helyzetét, amely évtizedek óta küzd a hatalmas bűnszervezetekkel és a maffiával. Ha az ország elnöke hadat üzen e téren, teljes körű támogatást kell biztosítanunk neki. Mindamellett természetesen szó esett itt az újságírókról és más áldozatokról is. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az emberek nem válhatnak megkülönböztetés áldozataivá.

  Rui Tavares , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Hölgyeim és uraim, éppen ma reggel történt, hogy a mexikói villanyszerelők szakszervezetét egy 100–200 főből álló rendőrségi különítmény vette körül. Ugyanarról a szakszervezetről van szó, amelynek – miután általános sztrájkot hirdetett – egyik vezetőjét, Domingo Aguilar Vázquezt másnap, március 16-án hamis vádak alapján letartóztatták.

Ez a Mexikóban a szakszervezetek szabadsága ellen elkövetett, közvetlenül a kormány által irányított támadás még sokkolóbb a mai vita fényében, ahol arról beszélünk, hogy például a Mexikói Szövetségi Kormány nem tesz lépéseket a saját katonasága által elkövetett bűncselekmények miatti felelősségre vonás érdekében, vagy nem harcol eredményesen a kábítószer-kereskedelem ellen.

Igen, a helyzet összetett. A fegyveres erők támadásokat intéznek a kábítószer-kereskedők ellen, ugyanakkor azonban a szakszervezetek ellen is. Az történik, hogy ebben az eredménytelenség, büntetlenség és egyre növekvő tekintélyelvűség jellemezte helyzetben egy demokrácia – a mexikói demokrácia – kicsúszik az ellenőrzés alól.

Ennek a Parlamentnek élénken el kell ítélnie a mexikói kormányt és mindenekelőtt fel kell szólítania arra, hogy hagyjon fel végre az eredménytelen intézkedésekkel a bűnözőkkel szemben, és azzal a gyakorlattal, hogy (a jelek szerint) igencsak visszaél hatalmával például a szakszervezetekkel, a munkavállalókkal és a civil társadalom megmozdulásaival szemben.

  Eija-Riitta Korhola (PPE) . – (FI) Elnök úr! Szeretnék két dolgot kiemelni a Mexikóról szóló állásfoglalásunk kapcsán.

Először is, amint hallhattuk, az idén nőtt az erőszak. Mexikó a nagy drogkartellek szorításában vergődik, és az azok által elkövetett erőszakos cselekmények a becslések szerint máris 15 000 életet követeltek. A helyzet különösen rossz a Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok közötti határ közelében. A mexikói kormány nagy léptékű katonai és rendészeti műveletek útján próbálja meg ellenőrzése alá vonni a történéseket. Ezt a stratégiát szintén sok kritika éri. Természetesen a kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás felelőssége és az ezek által okozott problémák más országokra is kiterjednek, és Mexikó számára biztosítani kell a támogatást és együttműködést.

Másodsorban szeretnék említést tenni az Amnesty International közelmúltban megjelent jelentéseiről, amelyek arról számolnak be, hogy a hatóságok nemigen hajlandók biztosítani az emberi jogi aktivisták védelmét. Különös veszély fenyegeti mindazokat, akik felemelik szavukat az őslakosok és a szegény közösségek védelmében. Ha veszélyessé válik az emberi jogok védelme, sokaknak át kell gondolniuk a munkájukkal járó kockázatokat. Emiatt azok, akikért ezek az aktivisták dolgoznak, elveszítik minden reményüket.

Ezekkel a kábítószer-kereskedelemmel és emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekkel a májusi viták során is foglalkozni kell majd, amikor a következő EU–Mexikó csúcstalálkozó együttműködési terveit mérlegeljük.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) A mexikói kormánynak szilárdan el kell köteleznie magát a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett.

A kábítószer-kereskedelem emberéletek kioltásával járó erőszakos cselekményekhez vezetett. Tijuana és Ciudad Juárez városa 2009 szeptemberében a világ tíz legveszélyesebb városa között volt. 2007 óta 15 000 gyilkosságot követtek el a kábítószer elleni háborúban, ezen belül csak 2009-ben 7 724-et.

A kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás a fiatalokat és a nőket érinti legérzékenyebben. Mexikóban a gazdasági válság társadalmi konfliktust eredményezhet, hiszen a szegénység és az oktatás hiánya is olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok a kábítószer-fogyasztás áldozataivá váljanak. 2010-ben Mexikóban mintegy 7,5 millió fiatalnak nem nyílik lehetősége arra, hogy részt vegyen a hivatalos oktatási rendszerben, ami egyben azt is jelenti, hogy elveszítik a reményt a tisztességes megélhetésre.

Végezetül le szeretném szögezni, hogy élénkíteni kell az Európai Unió és Mexikó közötti párbeszédet a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelmének az előmozdítása érdekében.

Köszönöm.

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr! Gyakran esik szó diktatúráról itt, a Parlamentben. Mexikó nem diktatúra, hanem demokrácia. Az emberi jogok megsértésének súlyos, ám egyedi eseteiről vitázunk. Mexikó esetében nem ez a legfontosabb téma. A leglényegesebb kérdés az, hogy ez az erős demokrácia, amely mellesleg stratégiai partnerünk, évtizedek óta súlyos betegségben szenved, amely akár halálos kimenetelű lehet.

Ezért megfelelő kezelésre és megfelelő orvosra van szüksége. Calderón elnök és bajtársai játsszák az orvos szerepét. Ez nem jelenti azt, hogy minden létező gyógymódot fel tudnának használni vagy joguk lenne alkalmazni; ennek ellenére támogatnunk kell őket.

Ezért találom olyan fontosnak az állásfoglalás 12. bekezdését, amelyben kijelentjük, hogy nagyobb mértékben kívánjuk felhasználni pénzügyi eszközeinket a jó kormányzás, a jogállamiság és a jogállam struktúráinak megerősítése érdekében az állam szétesésével, a szervezett bűnözéssel és az oly jogosan bírált büntetlenséggel szemben. Ezt azonban nem tehetjük úgy, hogy befagyasztjuk vagy felmondjuk a szerződéseket; ehelyett inkább meg kell erősítenünk azokat.

  Francisco José Millán Mon (PPE) . – (ES) Tisztelt elnök úr! Mindannyiunkat aggaszt az erőszak fokozódása Ciudad Juárezben, de hiszem, hogy a mexikói hatóságok által tett átfogó intézkedések eredményesen rendezni tudják majd ezt a bonyolult helyzetet. Támogatom azt az elszánt harcot is, amelyet Calderón elnök jelenleg a kábítószer-kereskedelem, e mindannyiunkat fenyegető, igen súlyos világszintű fenyegetés ellen folytat. Emiatt is segítenünk kell a mexikói hatóságokat ebben a nehéz küzdelemben.

Hölgyeim és uraim! Mexikó az elmúlt tíz évben nagyon pozitív politikai és kormányzati korszerűsítési folyamaton ment keresztül. Calderón elnök szilárdan elkötelezett a reformok mellett. Mexikó nemzetközi szinten is egyre nagyobb szerepet vállal, és tevékenyen közreműködik például az ENSZ és a G20-ak munkájában.

Ebben a Parlamentben, amennyire szerény képességeim engedték, mindig is támogattam az Európai Unió és Mexikó közötti stratégiai partnerség létrehozását, amely végül 2008-ban valósult meg. Remélem, hogy a májusi madridi csúcstalálkozón sikerül elfogadnunk egy ambiciózus közös cselekvési tervet vagy programot, mert az Európai Uniónak és Mexikónak számos területen kell együttműködnie úgy kétoldalú szinten, mint többoldalú fórumokon a kihívások és fenyegetések – így többek között a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyéb formái – közös kezelése érdekében.

  Charles Tannock (ECR) . – Elnök úr! Mexikó régóta az egyik legfontosabb csatorna a világ legnagyobb illegális narkotikumpiaca, az Egyesült Államok felé. Ezért Mexikóra a kábítószer-kereskedelemmel együtt járó brutalitás és erőszak már régen rányomta a bélyegét. Ráadásul sajnos maga Mexikó – ez a százmilliós ország, az EU létfontosságú stratégiai partnere – is jelentős kokainpiaccá vált. Különösen aggasztó, hogy egyre nő a fiatalok körében a kábítószer-fogyasztás.

A kábítószerrel összefüggő erőszak csak egyre súlyosbodik Mexikóban, egyre több a hátborzongató gyilkosság, és ezek egyre gyakrabban irányulnak olyan újságírók ellen, akik ezekről az esetekről tudósítanak. Valószínűleg a munkanélküliség és szegénység sem segít a helyzeten, mivel Mexikó egyes részein egyre inkább elhatalmasodik a törvényenkívüliség hangulata. Calderón elnök óriási kihívásokkal szembesül, de elszántan farkasszemet néz velük, ebben pedig az EU-nak szilárdan támogatnia kell őt. Különösen segítenünk kell az elnöknek a rendőrség és a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer reformját és szerkezetátalakítását célzó erőfeszítéseit, hogy szétzúzhassa a drogkartellek és a rendészeti erők közötti korrupt kapcsolatokat. Véleményem szerint indokolt részéről a hadsereg ideiglenes vészhelyzeti intézkedésként történő bevetése is.

  Janez Potočnik , a Bizottság tagja. – Elnök úr! Az erőszak soha nem tapasztalt mértékű fokozódása mély bizonytalanságérzetet keltett az ország lakosságában. A Bizottságot természetesen messzemenően aggasztja ez a helyzet. Tudjuk, hogy a mexikói hatóságok komolyan veszik a kérdést és számos intézkedést léptettek hatályba a probléma megoldása érdekében.

Az elsődleges prioritást Calderón elnök szervezett bűnözés elleni harca jelenti. Azon túl, hogy bizonyos katonai bevetésekre került sor országszerte a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében, Mexikó óriási erőfeszítéseket tesz a rendészeti és igazságszolgáltatási rendszer megerősítéséért.

2008 augusztusában elfogadtak egy biztonságiintézkedés-csomagot, amely célja a mexikói rendészeti és igazságszolgáltatási rendszer reformja. A mexikói országgyűlés által 2008-ban elfogadott igazságügyi reform képes rendezni a mexikói bűnügyi igazságszolgáltatás terén meglévő legfőbb rendszerszintű problémákat, bár tudjuk, hogy a reform végrehajtása hosszú távú elkötelezettséget tesz szükségessé.

Mexikó igen komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy választ adjon az emberi jogok terén történt visszaélésekkel, és különösen a szervezett bűnözői csoportok hatásával, valamint a sajtószabadsághoz és a szólásszabadsághoz kapcsolódó alapvető érdekekkel kapcsolatos aggályokra, amelyekre a civil szervezetek hívták fel az EU figyelmét. Ebben az összefüggésben a mexikói kormány 2006-ban létrehozta az újságírók ellen elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó különleges ügyészi tisztséget.

Figyelemreméltó erőfeszítéseket tesz az egyéb hiányosságok rendezésére is, amint azt a nők elleni erőszak felszámolását célzó szövetségi törvény jóváhagyása és egy e témával foglalkozó különleges ügyész kinevezése, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló új szövetségi törvény kidolgozása is bizonyítja.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjaként Mexikó ígéretet tett arra, hogy állami szintű politikát fogad el az emberi jogok terén és ebből a szempontból nyitott marad a nemzetközi közösség felé. A szervezett bűnözéssel összefüggésben az emberi jogok, illetve az emberi jogi aktivisták védelmének kérdése a Mexikó által az ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmusában való részvétele eredményeképpen elfogadott ajánlásokban is tükröződik.

Mexikó érdeklődését és hajlandóságát fejezte ki azt illetően, hogy mindezeket a kérdéseket megvitassa az Európai Unióval, legutóbb az EU–Mexikó vegyes bizottság 2009. november 26–27-én Brüsszelben tartott találkozóján. Ezen a területen valójában mindkét fél elszánt az együttműködésre.

2009. december 3–4-én az EU és Mexikó közösen nemzetközi szemináriumot szervezett Cancúnban „A hatalom legitim alkalmazása és az emberi jogok védelme” címmel. A szeminárium alkalmat biztosított arra, hogy szakértői megbeszéléseket tartsanak a helyi rendőri erők emberi jogi szempontból való elszámoltathatóságáról szóló politikaidokumentum-tervezetről.

A politikaidokumentum-tervezetet a szemináriumot követően Quintana Roo állam parlamentje elé terjesztették. Ez a kezdeményezés kiegészíti az igazságszolgáltatási rendszerről szóló, nemrégen elfogadott szövetségi törvényt, és azt más szövetségi államok is átvehetik.

Hisszük, hogy az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerség biztosítja a legjobb keretet ahhoz, hogy az EU támogathassa Mexikót a közbiztonság és a jogállamiság terén. A stratégiai partnerség jelenleg tárgyalások tárgyát képező vezetői dokumentuma rendelkezik egy hivatalos európai–mexikói politikai párbeszéd létrehozásáról a biztonsági ügyek tekintetében, valamint az illetékes uniós intézményekkel – például a CEPOL-lal, az Europollal, az Eurojusttal és a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) – való fokozott együttműködésről.

A Bizottság a maga részéről már támogat egy 2004–2007-ben indult, a mexikói igazságszolgáltatás megerősítését célzó projektet. Ugyanezen a területen további együttműködést irányoztunk elő a 2011–2013 közötti időszakra.

Összefoglalásképpen nyilvánvaló, hogy Mexikó jelentős kihívásokkal szembesül a közbiztonság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén. A helyzet nem egyszerű és távolról sem ideális, de azt el kell ismerni, hogy az ország hajlandóságot és elszántságot mutat az iránt, hogy biztosítsa a hatékony közbiztonságnak és az emberi jogok tiszteletben tartásának az összeegyeztethetőségét. Mi továbbra is támogatni fogjuk Mexikót ezekben az erőfeszítéseiben.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a viták után kerül sor.