Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2213(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0111/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0111/2010

Viták :

PV 20/04/2010 - 8
CRE 20/04/2010 - 8

Szavazatok :

PV 05/05/2010 - 13.51
CRE 05/05/2010 - 13.51
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0141

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. április 20., Kedd - Strasbourg HL kiadás

8. A Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont Salafranca Sánchez-Neyra úrnak a Külügyi Bizottság nevében benyújtott, a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló jelentése (A7-0111/2010) (2009/2213(INI)).

 
  
MPphoto
 

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra , előadó. – (ES) Elnök asszony, főképviselő asszony, azt szeretném mondani, hogy a jelentés a bizottság által elfogadott formájában egyrészről elismeri az Európai Unió spanyol elnöksége által tett erőfeszítéseket – amit viszont ebben a Házban nem látok, ami meglepő, tekintve hogy latin-amerikai kérdésről van szó –, másrészről üdvözli „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című bizottsági közleményt. Úgy vélem, nehezen találnánk két olyan régiót, amelynek az értékeket és érdekeket tekintve több közös vonása van, mint Európának és Latin-Amerikának.

A számokat, elnök asszony, nagyon jól ismerjük: együttesen több mint egymilliárd polgár, akik a világ össztermelésének több mint 25%-át adják, és a karibi országokkal együttvéve az Egyesült Nemzeteket alkotó országok közel egyharmadát teszik ki.

Az is jól ismert, noha a számok némileg visszaestek, hogy az Európai Unió nyújtja a legtöbb fejlesztési támogatást, a legnagyobb befektető a régióban és a második legfontosabb kereskedelmi partner Latin-Amerikában, sőt, a Mercosur és Chile vonatkozásában az első.

A számadatoknál is fontosabb azonban, hogy Latin-Amerikát nem pusztán egy piacnak tartjuk Európa számára, és ezért alapelvek és értékek egész során osztozunk vele, ideértve a plurális és képviseleti demokráciát, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás szabadságát, az alkotmányos államot, a jogállamiságot, a megfelelő jogszolgáltatás tiszteletben tartását, valamint a diktatúra és az önkényuralom valamennyi formájának elutasítását.

Erre a csúcstalálkozóra, Ashton asszony, az Európai Unió és Latin-Amerika szempontjából nagyon nagyjelentőségű időpontban kerül sor. Az Európai Unió számára azért jelentős ez a pillanat, mert miután a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével átjutottunk a reformfolyamaton, kicsit elmerültünk a saját, gazdasági és monetáris válsággal kapcsolatos problémáink mérlegelésében és leküzdésében. Láthattuk, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak most először nem egy latin-amerikai országot kellett megmentenie, hanem egy európai tagállamot, a monetáris unió egyik tagját.

Ha megnézzük az Európai Unió tavalyi növekedési rátáit, láthatjuk, hogy átlagosan 5%-os negatív növekedéssel zártuk az évet, míg Latin-Amerika negatív növekedése 1,8% volt. Ha a jövő évre szóló növekedési előrejelzéseket vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az Európai Uniótól 0,7%-os átlagos növekedést várnak, Latin-Amerikától pedig 5%-ot. Ez azt jelenti, hogy a következő csúcstalálkozó nem észak–déli csúcstalálkozó lesz, mint a korábbiak, hanem egyenlő felek találkozója. E tekintetben, úgy vélem, nem ártana legalább futólag visszatekintenünk és elégedetten nyugtáznunk, hogy mit sikerült elérni az elmúlt néhány évben.

Nyilvánvaló azonban, hogy még mindig sok a tennivaló. Ezen a téren, Ashton asszony, 2000 és 2010 között az Európai Unió társulási megállapodást kötött Mexikóval és Chilével, az Egyesült Államok viszont megállapodást kötött egész Közép-Amerikával, Kolumbiával és Peruval, valamint a Mercosur különféle országaival is. Ezért gyorsan be kell hoznunk a lemaradást, és valamilyen módon stratégiai partnerségre kell törekednünk Mexikóval és Chilével, e megállapodásokban alkalmaznunk kell a jövőbeni fejlesztésekről szóló záradékot és megállapodásokat kell kötnünk Közép-Amerikával, ahol nagyobb nagyvonalúságot kell tanúsítanunk. A Parlament ugyanakkor üdvözli az önök által előterjesztett, az Európa–Latin-Amerika Alapítvánnyal, illetve a pénzügyi beruházási keret létrehozásával kapcsolatos kezdeményezéseket.

Ez a csúcstalálkozó azonban nem pusztán egy újabb csúcstalálkozó a sorban, Ashton asszony. Ez alkalommal egy nagyon világos kérdés forog majd kockán. Ha tovább veszítünk a régióval folytatott kereskedelemből való részesedésünkből, amely 25%-ról alig több mint 15%-ra esett vissza az olyan országok miatt, mint Kína, idővel jelentéktelenné válunk. Ezért a spanyol elnökséggel összhangban arra kérem önt mint főképviselőt és mint a Bizottság alelnökét, hogy közvetítsen egy világos, nagyon határozott üzenetet ezen új Európa kötelezettségvállalását illetően, amelyet Latin-Amerikában élő régi barátaink felé teszünk.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Ashton , a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. – Elnök asszony, tisztelt képviselők, örülök, hogy ismét itt lehetek az Európai Parlamentben, hiszen már nagyon vártam a latin-amerikai kapcsolatainkról szóló vitát.

Mindenekelőtt szeretném megköszönni Salafranca úrnak a kitűnő jelentést. Úgy vélem, jelentése nagyon jól szemlélteti a két intézményünk nézőpontjainak közeledését az Európai Unió e régióban kialakított partnerségének fontossága – és, amint azt nagyon helyesen el is mondta, a partnerség kilátásai – ügyében. Nagy örömmel üdvözlöm a Parlamentnek a Latin-Amerikával fennálló kapcsolatok – többek között a parlamentközi párbeszéd révén történő – erősítésére tett kötelezettségvállalását. Közös erőfeszítéseink kulcsfontosságúak ahhoz, hogy következetes politikát és erős jelenlétet alakítsunk ki a régióban. Egyetértek azzal, hogy a közelgő csúcstalálkozó jó lehetőséget kínál arra, hogy ismét nyomatékosítsuk a régió iránti elkötelezettségünket és a partnerség mélyítésére való törekvésünket.

Amint a jelentés helyesen rámutat, a partnerség eddig sikeres volt. Az EU jelenleg is Latin-Amerika második legfontosabb kereskedelmi partnere, egyben a legnagyobb befektető a régióban. A gazdasági kérdéseken túl az együttműködést más fontos stratégiai kérdésekre is kiterjesztjük: idetartozik az éghajlatváltozás, a fegyverek elterjedésének megakadályozása, a kábítószer-problémák kezelése, a béke és a biztonság előmozdítása szerte a világon.

A Bizottság tavaly mindezeket szem előtt tartva „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című közleményében meghatározta a Latin-Amerikával kapcsolatos stratégiáját. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy fokozni kell a regionális párbeszédet, támogatni kell a regionális integrációt, erősíteni kell a kétoldalú kapcsolatokat – figyelembe véve a régió sokszínűségét –, az együttműködési programokat pedig úgy kell átalakítani, hogy célirányosabbak és eredményorientáltabbak legyenek.

Elégedetten mondhatom, hogy azóta több kezdeményezést is tettünk. A stratégiai partnerségek ügyében nagyon szorosan együtt dolgoztunk Brazíliával és Mexikóval, a fejlesztési és innovációs társulás ügyében pedig Chilével. Peruval és Kolumbiával már befejeztük a tárgyalásokat egy többoldalú kereskedelmi megállapodásról, és a közeljövőben várhatóan a Közép-Amerikával való társulási megállapodás tárgyalásait is sikerül lezárnunk, emellett törekszünk a Mercosurral folytatott tárgyalások újraindítására is. A politikai párbeszédet számos kérdésben fokoztuk – ilyen például a fenntartható fejlődés, a bevándorlás és a tiltott kábítószerek elleni küzdelem. Ezek fontos tárgyalások és párbeszédek, amelyek hozzájárulnak kapcsolataink erősítéséhez.

A regionális integráció ügyében szintén sokat tudunk tenni a gyakorlatban. Nagyon fontos, hogy az EU és Latin-Amerika együttes súlyát lehessen latba vetni a kiemelt területeken. Ami a csúcstalálkozót illeti, teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ez egy fontos alkalom. Szeretnénk egy olyan cselekvési tervet, amely kiterjed a fő kérdésekben folytatott együttműködésre – ilyen a tudomány, a technológia és az innováció, a környezet, az éghajlatváltozás és így tovább. Másodsorban, szeretnénk elismerni a különféle alrégiókkal eddig elért előrehaladást és erősíteni a kétoldalú partnerségeket. Harmadrészt, mint Salafranca úr már elmondta, el akarjuk indítani a Beruházási Alapot, és létre akarjuk hozni az EU–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítványt. Nagy erőkkel dolgozunk az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok megerősítésén, mindeközben azonban a világ gyorsan változik, mi pedig a meglévő lehetőségeink maximális kihasználására törekszünk.

Nagyon várom, hogy meghallgathassam a Ház képviselőinek hozzászólásait és válaszolhassak az esetleges kérdéseikre.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Grèze , a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a közelgő madridi csúcstalálkozó előtt, a pénzügyi, társadalmi és környezeti válság árnyékában az Európai Unióra fontos szerep vár: szerepet kell vállalnia a fejlesztési együttműködésben.

Az emberi jogok és a fejlesztési támogatások hivatalos bajnokaként fel kell vállalnia a Latin-Amerikában rá váró számtalan kihívást. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az EU a legnagyobb adományozó, miután 10 év alatt közel 3 milliárd EUR-ra tett ígéretet. A Fejlesztési Bizottság örömmel fogadja a Bizottság az irányú ígéretét, hogy gondoskodni fog a millenniumi fejlesztési célok tiszteletben tartásáról, különös tekintettel az oktatás területére.

Annak ugyancsak örülök, hogy a Külügyi Bizottság jelentésében szerepel a nőgyilkosságok elismerése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem kiemelt kezelése.

Mindazonáltal sajnálom, hogy hiányoznak a konkrét intézkedések és egy valódi fejlesztési stratégia. Koppenhága után a Fejlesztési Bizottság arra hívta fel az EU-t, hogy vegye figyelembe a Latin-Amerikában zajló innovatív projekteket, mint például az e heti cochabambai csúcstalálkozón bemutatottakat vagy az ecuadori Yasuni ITT projektet.

Az őslakosság politikai, társadalmi, környezeti és kulturális jogai tiszteletben tartásának központi helyet kell elfoglalnia a transzatlanti kapcsolatainkban. Ugyancsak hangsúlyoztuk az ILO-egyezmények betartását, amelyeket Kolumbiában semmibe vesznek. Tiszteletben kell tartani a környezeti és szociális minimumszabályokat.

Végezetül sajnáljuk, hogy a közszolgáltatásokról, a vízről és az egészségügyről semmilyen említés nem esik a Külügyi Bizottság jelentésében. Én személy szerint nem hiszek az olyan nevetséges költségvetéssel rendelkező elemző szervezetek elterjedésében, amelyek nem teszik lehetővé a civil társadalommal való igazi párbeszédet. Nem hiszem, hogy tisztázatlan célkitűzések kedvéért hasznos lenne újabb költségvetési sorokat teremteni, a fejlesztési támogatási sorok megnyirbálásával. Semmilyen olyan megállapodásban nem hiszek, amelyben nem kap kiemelt helyet az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartása.

Az EU–Latin-Amerika partnerség célja nem pusztán a kereskedelmi profitok védelme. A Peruval és Kolumbiával kötött szabadkereskedelmi megállapodások nagyon gyenge ellenpéldát adnak erre. Kötelességünk ösztönözni a regionális integrációt és ellenezni minden olyan aláírt megállapodást, amely gyengítené ezt az integrációt.

A mi felelősségünk, hogy mindenekelőtt védjük az emberi jogokat és tiszteletben tartsuk a környezetet valamennyi külkapcsolatunkban.

 
  
MPphoto
 

  Pablo Zalba Bidegain , a PPE képviselőcsoport nevében.(ES) Elnök asszony, főképviselő asszony, hölgyeim és uraim, szilárdan hiszem, hogy Latin-Amerikában egy rendkívül fontos kereskedelmi partnert kell látnunk.

Úgy gondoljuk, hogy újra meg kellene nyitni a tárgyalásokat az Európai Unió és a Mercosur közötti megállapodásról, amely 700 millió embert érint, és amely a világ legcélratörőbb kétoldalú megállapodása lesz.

Úgy véljük továbbá, hogy az Európai Unió és Közép-Amerika közötti megállapodásról szóló tárgyalásokat még a májusban tartandó madridi csúcstalálkozó előtt be kellene fejezni.

Ugyancsak fejlesztenünk kell a Mexikóval és Chilével kötött társulási megállapodásainkat, amelyek valódban sikeresnek bizonyultak. Ezért hangot kell adnunk elégedettségünknek a Kolumbiával kötött szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán, amely Európa és a latin-amerikai ország számára egyaránt roppant előnyös lesz.

Úgy véljük, a Parlamentnek most az a feladata, hogy kellő időben ratifikálja ezeket a megállapodásokat, és gondoskodjon arról, hogy az Andok Közösség tagjai közül egy olyan ország se maradjon ki, amelyik megállapodást kíván kötni.

Természetesen abban is hiszünk, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások a polgári jogok és szabadságok fejlesztésének támogatásában is hasznos eszközök lehetnek, és annak is kell lenniük.

Végezetül, hiszünk abban, hogy a jövőben követendő út egyrészről az Európai Unió különféle országokkal és regionális csoportokkal kötött megállapodásainak fejlesztése, másrészről a régióközi megállapodások magán Latin-Amerikán belüli ösztönzése.

 
  
MPphoto
 

  Emilio Menéndez del Valle , az S&D képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony, Ashton asszony, mindenekelőtt engedjék meg, hogy gratuláljak Salafranca Sánchez-Neyra úrnak a jelentése rendkívül sikeres kimeneteléhez.

Önök jól tudják, hogy a májusi csúcstalálkozó kitűnő lehetőséget kínál a két fél közötti kapcsolatok előmozdítására. A spanyol elnökségnek gratulálnunk kell az e téren végzett munkájához. Én mindazonáltal azt tartom fontosnak, hogy a kapcsolatot az elnökség vége után is támogassuk és erősítsük. Önnek nagyon sokat kell tennie ennek érdekében, Ashton asszony, mivel nincs a világon még egy olyan régió, amely történelmi, kulturális és intézményi szempontból jobban hasonlítana Európához, mint Latin-Amerika. Még inkább okunk van elmélyíteni ezt a kapcsolatot, ha figyelembe vesszük, hogy a latin-amerikai lakosság törekvése folytán, de a demokratikus intézmények következetes európai támogatásának is köszönhetően, az említett intézményeket magas szinten sikerült megszilárdítani.

Ez a jelentés, amelyről szerintem bátran mondhatom, hogy képviselőcsoportom kellő mértékben hozzájárult, jó üzenet a májusban tartandó madridi csúcstalálkozó számára, és remélem, hozzá fog járulni az említett csúcstalálkozó eredményeihez, és segít felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió és Latin-Amerika és a Karib-térség között fennálló stratégiai kapcsolatban létfontosságú az előrelépés.

Természetesen támogatjuk a latin-amerikai beruházási keret elfogadását és az Európa–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány létrehozását a csúcstalálkozó érdekében.

Emellett – noha tisztában vagyunk az elmúlt években tapasztalt nehézségekkel – reméljük, hogy a madridi csúcstalálkozó döntő lendületet tud adni a Mercosurral folytatott tárgyalásoknak.

Ugyancsak üdvözöljük a Peruval és Kolumbiával kötendő többoldalú megállapodásról folytatott tárgyalások lezárása felé tett jelentős előrelépést, és bízunk benne, hogy amikor eljön az idő, egy jó és intelligens szöveg ölthet formát, amely lehetővé teszi majd Ecuador kívánt bevonását, valamint abban, hogy Bolívia számára is nyitva hagyjuk, mindig nyitva hagyjuk a kapukat.

Végezetül, miért is ne ünnepelnénk a Közép-Amerikával való megállapodás több mint valószínű, örvendetes megkötését, továbbá Panama most már elfogadott bevonását az említett megállapodásba és az arról szóló tárgyalásokba?

Befejezésül, elnök asszony, azt szeretném mondani, hogy természetesen mindezt annak a keretén belül kell mérlegelni, amit a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja az alapvető társadalompolitikai filozófiának tart ezen a területen. Ez a különféle latin-amerikai integrációs folyamatok támogatását, az emberi jogok tiszteletben tartásának megkövetelését és a fejlesztéssel szembeni befogadó hozzáállást jelenti, egyúttal folyamatos elkötelezettséget a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása – bármilyen nehézség is támadna – és a stratégiai partnereinkhez fűződő kapcsolatok elmélyítése mellett, hogy e célkitűzések ügyében előrehaladást érhessünk el.

 
  
MPphoto
 

  Vladko Todorov Panayotov , az ALDE képviselőcsoport nevében.(BG) Elnök asszony, Ashton asszony, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt szeretném kifejezni afeletti örömömet, hogy Salafranca úr milyen nagymértékben hozzájárult az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok fejlesztéséhez, és hogy milyen kivételes szerepet játszott e jelentés összeállításában. Az Európai Unió és Latin-Amerika közötti stratégiai partnerség a 2015-ig tartó időszakra az „Agenda 2020”, az éghajlatváltozás leküzdése és a zöld, környezetbarát gazdaság megteremtésére irányuló törekvéseink előmozdítása érdekében megfogalmazott globális megállapodás árnyékában fog kialakulni. Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy Latin-Amerika olyan stratégiai partner, amelyre Európának még jobban ki kell terjesztenie gazdasági és kulturális befolyását. Ez a partnerség különösen a jelenlegi globális pénzügyi válság idején kaphat óriási jelentőséget, ugyanakkor nagyobb lehetőséget nyithat a kereskedelmi, tudományos és technológiai cserékre, lehetővé téve számunkra, hogy erősebb, stabilabb helyzetben kerüljünk ki ebből a válságból.

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Lunacek , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(ES) Elnök asszony, spanyolul szeretnék felszólalni, legalábbis a felszólalásom első részében.

Én is szeretném elismerni a tárgyalásokban azóta lezajlott folyamatot, amióta Salafranca Sánchez-Neyra úr jelentését először benyújtották, és a mostanáig elért eredményeket. Véleményem szerint ez egy jó folyamat volt, mivel önök sokat elfogadtak az álláspontjaink közül, bár meg kell mondanom, hogy ha a jelentést a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja írta volna, nyilván másmilyen lenne, de a Parlamentben már csak így mennek a dolgok.

Salafranca úr, ön azt mondta, hogy az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatot egyenlő felek kapcsolatának kívánta tekinteni, és azt kell mondanom, hogy nekem is tetszik ez az elgondolás, de nehéz eldönteni, hogy kik ezek az egyenlő felek: a kormányok, amelyek szintén különbözőek, vagy netán a lakosság, akik több információt vagy éppen több jogot kérnek – ez utóbbi a nők esetére vonatkozik –, vagy a szegénységre szeretnének megoldást?

Ez szerintem meghatározásra vár, és érzésem szerint még mindig hiányzik valamelyest a jelentésből. Azt azonban beismerem, hogy egyes vonatkozásokban sikereket értünk el. Annak is örülök, hogy a Verts/ALE Képviselőcsoportnak sikerült beemelnie az őslakosság kulturális jogait, a Fejlesztési Bizottságtól érkezett javaslatot. A nőgyilkosságok kérdése, a nőkkel szembeni erőszak egyik nagyon súlyos vetülete szintén bekerült a jelentésbe, akárcsak az Amerika-közi Emberjogi Bíróság ítélete. Úgy vélem, ezek nagy előrelépések. Ott van még az éghajlatváltozás, amely mindkét kontinensen egyformán érinti a lakosságot azáltal, ami például a gleccserekkel történik.

Egy tekintetben különbség van aközött, amit a Verts/ALE Képviselőcsoport akart, illetve amit más képviselőcsoportok akartak, mégpedig abban, hogy mi nem pártoljuk, hogy a társulási megállapodásokkal úgy haladjunk tovább, ahogy eddig tettük. Jobban örülnénk, ha az Andok Közösség egészével lenne egy megállapodásunk, egy átfogó megállapodás, és nemcsak Kolumbiával és Peruval.

Befejezésül szeretnék egy konkrét kérdést intézni Ashton asszonyhoz:

, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Angolul fogom folytatni. Ez a konkrét kérdés önnek szól, főképviselő asszony, és ezt sajnos nem tudtuk szerepeltetni a jelentésben. Szándékában áll szót emelni az olyan megaprojektek ellen, mint a brazíliai Shingu folyón Del Monténél tervezett duzzasztógát, amelynek tervezése most folyik, és amely tönkre fogja tenni az őslakosság élőhelyeit, ugyanakkor az energiafogyasztást tekintve sem a legjobb megoldás?

Brazíliában jelenleg is zajlik a tiltakozás, civil társadalmi szervezetek százainak részvételével. Brazíliában egyidejűleg jogi eljárás van folyamatban. Azt szeretném megtudni öntől, hogy a Bizottság és ön mint főképviselő mit tesznek azért, hogy megőrizzék az Amazonas térségének környezetét az ott élő emberek számára, illetve a Föld valamennyi lakója számára.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, főképviselő asszony, gratulálok Salafranca Sánchez-Neyra úrnak ehhez a kiváló, az EU Latin-Amerikával ápolt stratégiai kapcsolatáról és partnerségéről szóló jelentéshez.

A közép- és kelet-európai országokra kiterjedő 2004-es bővítés után az EU a KKBP-ben érthető módon kelet felé, azaz Oroszország, Közép-Ázsia és Kína felé fordította a figyelmét, ettől függetlenül a Latin-Amerika és az EU közötti kereskedelem továbbra is gyorsan növekszik. Nem szabad tehát megfeledkeznünk erről a jobbára demokratikus régióról, amellyel sok közös vonásunk van.

Az idei év későbbi szakaszában Brazília egy újabb lépést tesz afelé, hogy a világ egyik gazdasági és politikai óriáshatalmává váljon, amikor az országban megrendezik az elnökválasztást, és da Silva elnök a legfeljebb két hivatali időszak leteltével leköszön. Brazília Mexikóval együtt most az EU kijelölt stratégiai partnerei közé tartozik. Kolumbia szintén ígéretes példája annak, hogy Latin-Amerikában milyen virágzó demokrácia alakulhat ki, és az EU-val most tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Itt szintén elnökválasztás lesz, és a lakosság kétségkívül meneszteni fogja Álvaro Uribe hóbortos vezetését.

Venezuelát ezzel szemben egy populista demagóg, Hugo Chávez vezeti, aki ügyet sem vet a demokráciára és a véleménynyilvánítási szabadságra. Bolíviában és Ecuadorban szintén mutatkoznak arra utaló, aggasztó jelek, hogy Chávez és Castro Kubájának nem éppen dicséretes példáját követik.

Végezetül, roppant sajnálatos, hogy az argentin Kirchner elnök úgy döntött, hogy a belpolitikáról és saját gyenge teljesítményéről azzal próbálja elterelni a figyelmet, hogy harciasan fogalmaz a Falkland-szigetek kapcsán, amelynek lakói továbbra is britek kívánnak maradni.

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder , az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) Ami Salafranca úrnak a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló értékes jelentését illeti, azt szeretném kérni, hogy a Tanács és a Bizottság – amelyeket most Ashton bárónő egy személyben képvisel – három kérdésben sürgősen cselekedjen.

Az első megjegyzésem, hogy a latin-amerikai országoktól, különösen Brazíliától mint a Biztonsági Tanács változó tagjától, teljes körű együttműködést kell követelnünk a nukleáris fegyverek ügyében Iránnal kialakult konfliktus békés rendezésére tett nemzetközi kísérletek mindegyikében. Tehát valódi együttműködésre és támogatásra van szükségünk ezen a téren.

Második megjegyzésem, hogy a latin-amerikai országoktól teljes körű együttműködést kell követelnünk az iszlám terroristahálózatok ellen folytatódó harcban. Ez különösen Venezuelára vonatkozik, mivel a Hezbollahról nem mondhatjuk, hogy csak tétlenül ücsörög a saját dolgával elfoglalva, ahogyan Irán sem ezt teszi.

Harmadik megjegyzésem, hogy a latin-amerikai országoktól teljes körű együttműködést kell követelnünk az antiszemitizmus globális átka elleni harcban. E tekintetben ismét egy személy ad okot komoly aggodalomra, Chávez venezuelai elnök, de sajnos nem ő az egyetlen. A Stephen Roth Intézet egyik közelmúltban kiadott jelentése e kérdés több, némileg kellemetlen vonatkozására is felhívja a figyelmet.

Végezetül az elmúlt héten nagyon is beszédes volt az a hallgatás, amivel az európai sajtó a Latin-Amerikában erősödő kínai befolyást fogadta. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió esetenként két tűz közé fog szorulni Brüsszel e két stratégiai partnerével szemben?

 
  
MPphoto
 

  Bruno Gollnisch (NI) . – (FR) Elnök asszony, Salafranca Sánchez-Neyra úr jelentése sok érdekességet tartalmaz. Ez egy nagyon átfogó jelentés. Európa nem fordíthat hátat egy olyan földrajzi egységgel ápolt kapcsolatainak, amely – mint azt a jelentés J. preambulumbekezdése idézi – 600 millió lakossal rendelkezik, a világ össztermelésének 10%-át adja, és amelyhez sajátos történelmi szálakkal kötődünk, különös tekintettel a latin országokra, Spanyolországra, Portugáliára és Olaszországra, amelyek polgárai közül sokan Argentínába költöztek, és úgyszintén Franciaországra, amely még mindig jelen van Guyanában.

Azt viszont sajnálom, hogy a jelentés nem foglalkozik közvetlenebbül két lényegi kérdéssel.

Először is ott van a globalizáció kérdése, az egész világra kiterjedő szabad kereskedelem és a nemzetközi munkamegosztás, amelyet tévesen állítanak be univerzális gyógyírként, és amely rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi problémákat vet fel, nemcsak Európában, hanem Latin-Amerikában is.

Másodszor ott van a Nagy Testvértől, más szóval az amerikai nagy testvértől való függetlenség problémája. Nem vagyunk az ellenségei, de akkor is, végső soron emlékeznünk kell rá, hogy a Monroe-doktrínát – amelynek bevallott célja akkoriban az volt, hogy megakadályozza Latin-Amerika bármilyen visszagyarmatosítását Európa részéről – tényleges protektorátusra váltották, aminek hatásait néhány évvel ezelőtt láthattuk is, mindenekelőtt a panamai beavatkozás kegyetlenségét tekintve.

Ezért egyetértek azzal, hogy foglalkoznunk kell a kábítószer-termeléssel és hasonló kérdésekkel, de nem a mi dolgunk, hogy Latin-Amerika népei számára mi diktáljuk a törvényt, az értelmet, az igazságot vagy a férfiak és nők közötti egyenlőséget.

Úgy gondoljuk, hogy a szigorúan szükséges kérdéseknek kell szentelnünk magunkat.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE) . – (ES) Mindenekelőtt szeretnék gratulálni Salafranca Sánchez-Neyra úrnak az e jelentés ügyében végzett kitűnő munkájához.

. – (RO) Az Európai Parlament most egyértelmű üzenetet küld az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok megerősítése ügyében, annál is inkább, mivel az EU–Latin-Amerika csúcstalálkozó egy hónap múlva esedékes. Ugyanakkor az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok a spanyol elnökség prioritásai közé tartoznak. Én azonban azt gondolom, hogy rengeteg kihasználatlan lehetőség van még a két régió közötti kereskedelem fellendítésére.

Az Európai Uniónak ezért erőforrásokat kell biztosítania arra, hogy az európai termékeket a latin-amerikai piacon népszerűsítse. E tekintetben néhány román terméknek már most is van felvevőpiaca Latin-Amerikában. Erre példának hozhatnám a nemzeti autónkat, a Daciát. Romániában a Latin-Amerikával való együttműködésnek régi hagyománya van, hiszen közös értékként összeköt bennünket latin örökségünk.

Szeretném hangsúlyozni, hogy üdvözlöm az előadó által említett új háromoldalú megközelítést, az Európai Unió, Latin-Amerika és az USA részvételével. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk az együttműködési projekteket, amelyek meg fogják szilárdítani az IMF jogállását és az oktatáshoz és a munkaerőhöz való egyenlő hozzáférést.

Befejezésül azt szeretném mondani, hogy Salafranca úr jelentésének és a madridi csúcstalálkozónak meg kell teremtenie az alapokat az EU és Latin-Amerika közötti stratégiai partnerség hosszú távú fejlődéséhez.

 
  
MPphoto
 

  Ramón Jáuregui Atondo (S&D) . – (ES) Elnök asszony, én is gratulálni szeretnék Salafranca Sánchez-Neyra úrnak. Úgy vélem, ez egy nagyon fontos jelentés.

Azt szeretném mondani, hölgyeim és uraim, hogy millió okunk van arra, hogy Latin-Amerikát Európa számára nagyon fontos földrésznek tekintsük: Latin-Amerikában milliószámra élnek európaiak, ugyanakkor latin-amerikaiak milliói jöttek a mi országainkba, Európába, akik népük szenvedései elől Franciaországban, Németországban, Svédországban és Spanyolországban találtak menedéket.

Hölgyeim és uraim, Latin-Amerika nagyon fontos az Európai Unió számára, ezért örülök annyira, hogy az elkövetkező pár hónapban – nagy részben talán Ashton asszony munkájának és a spanyol elnökségnek köszönhetően – lehetőség nyílhat négy nagy és roppant fontos megállapodás megkötésére Kolumbiával, Peruval, a Mercosurral és Közép-Amerikával. Ez rendkívül fontos lesz az Európai Unió és mindenekelőtt Latin-Amerika számára.

Hölgyeim és uraim, nekünk azonban segítenünk kell Latin-Amerikát. Országaiban gyengén működik az állami gépezet, az állami szolgáltatások továbbra is nagyon gyengék, mivel az adókulcsok nagyon alacsonyak, az itteni demokráciák még mindig gyenge lábakon állnak és emberi jogi problémák is akadnak. Segítenünk kell a latin-amerikaiaknak. Ezt az elgondolást mindig szem előtt kell tartanunk.

Két üzenetet szeretnék átadni önnek, Ashton asszony, illetve két javaslattal szeretnék élni, amelyek szerintem nagyon fontosak. Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk Latin-Amerikában, az európai vállalkozások támogatására is szükségünk van. Külpolitikánkat nagyvállalataink nagyon erős latin-amerikai gazdasági jelenlétével kell bonyolítanunk, mivel ezek a társadalmi felelősség kultúrája és a fejlődésük iránti elkötelezettség révén rengeteget tehetnek a szóban forgó országok fejlődéséért.

Végezetül, globális szövetséget kell alakítanunk Latin-Amerikával, hogy a világban együtt dolgozhassunk a világszintű kormányzáson. Fogjunk össze velük, hogy erősebbek lehessünk.

 
  
MPphoto
 

  Gesine Meissner (ALDE) . – (DE) Elnök asszony, Ashton bárónő, Salafranca úr, az Euro–Latin-Amerikai Parlamenti Közgyűlés tagjaként nagyon meg vagyok elégedve a jelentésével, mivel valóban nagyon fontos számunkra, hogy tovább erősítsük a kapcsolatot az Európai Unió és Latin-Amerika között.

1999 óta hatalmas előrehaladást értünk el. Latin-Amerika 600 millió fős népességgel rendelkezik, ahogyan itt az Európai Unióban is közel 600 millió ember él. Hasonló értékeket és emberi jogokat vallunk, de a demokrácia és a béke iránti vágy is összeköt bennünket. Az aktuális körülmények azonban nagyon különbözőek a két kontinensen. Egy partnerségben fontos, hogy lehetőség szerint biztosítsuk a két partner egyenlő befolyását, márpedig egyelőre nem ez a helyzet.

Latin-Amerikában sok a probléma, közéjük tartozik az írástudatlanság is, de ugyanitt említhetjük az infrastruktúra hiányát, a demokratikus hiányosságokat és az emberi jogok megsértését. Nekünk szerencsére nincs ilyen sok problémánk. Az ott élők közül sokan kábítószer-kereskedelemből tartják fenn magukat, és ez természetesen olyasmi, amin változtatni kell. A fejlesztési támogatásban aktívan részt vevő fontos kereskedelmi partnerként a mi feladatunk biztosítani, hogy Latin-Amerika további segítséget kapjon a demokratizálódási folyamathoz. Szeretném, ha a partnerség eredményeképpen a latin-amerikaiak ugyanúgy békében élhetnének, mint mi itt az Európai Unióban, és az egymástól való tanulás, az ebből származó előnyök is ugyanúgy lehetővé válnának számukra, mint számunkra.

Ezért nekem nagyon tetszik a Béke és Biztonság Euro–Latin-amerikai Chartájának és az Európa–Latin-Amerika Alapítványnak a gondolata. Úgy vélem, ez még tovább mélyítené a partnerséget, és valóban segítene bennünket a további előrehaladásban.

 
  
MPphoto
 

  Edvard Kožušník (ECR) . – (CS) Képviselőtársam, Salafranca Sánchez-Neyra úr a vita elején már említette, hogy Európa és Latin-Amerika nagyon hasonló értékeken osztozik. Van azonban egy kivétel.

Márciusban a kubai helyzetet vitattuk meg itt a Házban. Amikor a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról tárgyalunk, nem szabad megfeledkeznünk Kubáról, a régió egyik jelentős szereplőjéről. A kubai sztálinista rendszer a maga diktatórikus módján próbálja rombolni az EU és az egész régió közötti kapcsolatokat. A régió azonban nem ezt érdemli. Latin-Amerika fontos partner az EU számára, még a kubai rezsim nélkül is. Az EU-nak a kubai oldalon nem a jelenlegi Castro-rendszerben kell partnert találnia, hanem a változás szószólóiban és a demokratikus ellenzékben. Minden tiszteletem a kubai kommunista diktatúra ellenzőié, és külön szeretném megköszönni Jaime Ortega bíborosnak a rendszerhez intézett – úgy emlékszem, tegnapi – bátor szavait.

Úgy vélem, a demokráciát, az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás szabadságát, a jogállamiságot, a jogállamot, a diktatúra vagy önkényuralom minden formájának elutasítását nemcsak a kétoldalú regionális partnerség alapjainak kell tekinteni, hanem a partnerség alapvető előfeltételeinek is.

 
  
MPphoto
 

  John Bufton (EFD) . – Elnök asszony, a vita elején Ashton bárónő volt szíves azt mondani, hogy bármilyen kérdésre válaszol. Bárónő, arra szeretném kérni, hogy válaszoljon a következő kérdésemre.

A Külügyi Bizottság által dokumentált javaslatokban szerepelnek a Béke és Biztonság Euro–Latin-amerikai Chartájának létrehozására irányuló tárgyalások, amely az ENSZ Alapokmányán alapul.

Ön kinek az érdekeit támogatja azzal kapcsolatban, hogy Argentína hivatalosan azt kéri Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól, hogy vonja kétségbe a Falkland-szigetek feletti brit joghatóságot?

Jorge Taiana argentin külügyminiszter arra kérte az ENSZ-t, hogy segítsen megállítani az Egyesült Királyság további egyoldalú intézkedéseit a területen végzett olajfúrással kapcsolatban.

A latin-amerikai és karibi vezetők nemrég tartott csúcstalálkozóján mind a 32 ország egyhangúlag támogatta a Falkland-szigetekre vonatkozó argentin követeléseket.

Ön egyetért azzal, hogy Britanniának – az ENSZ Alapokmányában rögzített önrendelkezési elvvel alátámasztva – fenn kell tartania a szigetek feletti joghatóságot, és ön támogatni fogja a brit érdekeket a nemzetközi jognak megfelelően? Erre szeretnék választ kapni.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Werthmann (NI) . – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Unió és Latin-Amerika között 1999 óta működik kétoldalú regionális stratégiai partnerség. A partnerség alapelvei közé tartozik az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az oktatáshoz való joggal együtt. Tény azonban, hogy ezek az alapelvek gyakran sérülnek. Ráadásul Latin-Amerikában mintegy 42 millióra tehető az írástudatlanok száma. Az Európai Unió Latin-Amerikában egyrészt a legfőbb befektetőként, másrészt fontos kereskedelmi partnerként van jelen.

Befejezésül azt szeretném mondani, hogy a nők társadalmilag hátrányos helyzete és az őslakossággal szembeni folytatódó megkülönböztetés – csak hogy kettőt említsek a problémás területek közül – az egyetemes emberi jogok megsértésének minősül. Még mindig van tennivalónk ezen a területen, további fejlesztésekre van szükség.

 
  
MPphoto
 

  Marietta Giannakou (PPE) . – (EL) Elnök asszony, szeretnék gratulálni Salafranca úrnak ehhez a gondosan megszerkesztett és megalapozott jelentéshez. Ugyancsak egyetértek az Európai Bizottság alelnökével és a főképviselővel abban, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szorosabb partnerség létrehozására irányuló erőfeszítéseknek.

Tény, hogy az elmúlt húsz évben történtek fejlemények Latin-Amerikában, és az is igaz, hogy amit az 1980-as években aggasztónak találtunk – gondolok itt a különféle diktatúrákra –, annak mára már vége. Nem szűnt meg azonban a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus, és nem szűntek meg a szegénység, a bizonytalanság és a régióban uralkodó munkanélküliség által előidézett hatalmas problémák sem.

Ezért az Európai Parlament és Ashton bárónő segítségével arra szólítunk fel, hogy fordítsanak különös figyelmet az oktatáshoz és a kultúrához kapcsolódó ágazatokra. Csak Latin-Amerika országairól mondhatjuk el azt, hogy nagyon szorosan – minden más harmadik országnál szorosabban – kötődnek Európához a történelmi, oktatási és kulturális vonatkozású kérdésekben, ezért úgy vélem, ezekre a területekre különösen nagy hangsúlyt kellene helyezni.

Salafranca úr jelentése tartalmaz egy integrált programot, és javasolja egy alapítvány létrehozását, amely az Európai Parlament számára szintén roppant fontos; emellett természetesen új, erősebb szerepet szán az Európai Parlamentnek az említett országokkal ápolt kapcsolatokban. Úgy vélem, ez az, amit meg kell őriznünk a mai jelentésből.

 
  
MPphoto
 

  Emine Bozkurt (S&D) . – (NL) Elnök asszony, az elmúlt hónapokban Latin-Amerika fontossága egyre világosabbá és konkrétabbá vált az Európai Unió szemében, miután évekig túl kevés figyelmet kapott az EU-tól. Az Európai Bizottság kiadott egy közleményt, amelyben Latin-Amerika mindkét régióját globális szereplőnek és partnernek nevezte, és mostanra a társulási megállapodásokról szóló tárgyalások is jócskán előrehaladtak. Nem tudom eléggé hangsúlyozni a Latin-Amerikával ápolt jó kapcsolatok stratégiai fontosságát. Gondolok itt különösen a Közép-Amerikával kötendő társulási megállapodásról folyó tárgyalásokra, amelyek legutóbbi fordulója tegnap kezdődött meg. A cél, hogy feltegyük a pontot az utolsó i-re, és lezárjuk a tárgyalásokat.

Bár alapjában véve örülnék egy társulási megállapodásnak Latin-Amerikával, nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy e téren az emberi jogok tiszteletben tartása mindennél fontosabb. Ennek a megállapodásnak hozzá kell járulnia a közép-amerikai emberi jogi helyzet javulásához, és folyamatosan az emberi jogok tiszteletben tartására kell ösztönöznie ezeket az országokat. Nemcsak kereskedelmi megállapodást kötünk ezzel, hanem a politikai párbeszéd és az együttműködés közvetítésével az egymáshoz fűződő kapcsolatot is szilárdabbra kovácsoljuk.

Közép-Amerika számára fontos a társulási megállapodás. A régióban komoly méreteket ölt a szegénység, ez a megállapodás pedig mindenképpen hozzá fog járulni az ott élők gazdasági fejlődéséhez. A tárgyalások folyamán az EU ezért nem hunyhat szemet afelett, hogy Európa és Közép-Amerika nem egyenlő partner a megállapodásban. A megállapodásnak kellő mértékben figyelembe kell vennie a két régió eltérő kiindulási helyzetét, ezért a megállapodásban fellelhető aszimmetria nagyon fontos. Röviden tehát, ennek egy kiegyensúlyozott megállapodásnak kell lennie, és nemcsak Európa és a Közép-Amerikában letelepedett nagyvállalatok számára kell előnyösnek lennie. Mindenekelőtt az átlagpolgárok és a kisvállalkozások helyzetén kell javítania.

Összefoglalva, mi a régiónkénti megközelítést választottuk, és szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a szellemben is kell véghezvinnünk a dolgokat, hogy egyetlen ország se maradhasson le szomszédjai mögött.

 
  
MPphoto
 

  Liam Aylward (ALDE) . – (GA) Elnök asszony, üdvözlöm ezt a jelentést, és szeretném megdicsérni az előadót a kitűnő munkáért. Szeretném felhívni a figyelmet az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi ügyekre.

Gondoskodni kell arról, hogy a kereskedelmi ügyek megtárgyalása egyenlő feltételek mellett történjen. Az európai gazdálkodóknak és termelőknek sok szabályt kell betartaniuk, és jó minőségű élelmiszereket és árukat állítanak elő. Ezek a szigorú előírások megnövelik az európai gazdálkodók és termelők termelési költségeit, ami a piacon hátrányt jelenthet az alacsonyabb minőségi színvonalú termékek olcsóbb behozatala miatt.

Ebben a kérdésben nemcsak az európai termelők hasznát kellene néznünk. Az Európai Unió kitűnő munkát végzett a fogyasztói jogok és az egészség védelme és megerősítése terén. Kötelességünk biztosítani, hogy az Európába behozott áruk és termékek ne sértsék meg ezeket a jogokat, és ne jelentsenek veszélyt az európai fogyasztók egészségére.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Marek Henryk Migalski (ECR) . – (PL) Elnök asszony, megpróbálom ténylegesen betartani az egyperces keretet. Francis Fukuyama talán tévedett, amikor azt mondta, hogy a liberális demokrácia a történelem vége, abban azonban minden bizonnyal igaza volt, hogy a liberális demokrácia a legjobb, ami az emberekkel történhet. Bárcsak mindenki valóban ilyen körülmények között élhetne.

Sajnos Latin-Amerikában a demokráciát a populizmus helyettesíti, a kapitalizmust pedig a szocializmus vagy a gazdasági populizmus. Mindezek fényében Ashton asszonyhoz szeretnék fordulni – biztos asszony, óriási kérésem van: tapasztalatainkat, az európai adófizetők pénzét és a szakmai know-how-nkat irányítsuk mindenekelőtt azon országok felé, amelyek a demokrácia és a szabad piacgazdaság útján haladnak, és ne azokhoz, amelyek populista diktatúrákat építenek.

 
  
MPphoto
 

  Corina Creţu (S&D) . – (RO) A Latin-Amerikával ápolt kapcsolatok előmozdítására irányuló stratégia az elindítása óta eltelt időben felbecsülhetetlenül értékesnek bizonyult. Ez a stratégiai partnerség tovább mélyítette a régióink közötti kapcsolatokat, és az elmúlt tíz év során 3 milliárd eurót meghaladó értékben segítette elő projektek és programok támogatását.

A latin-amerikai régió országai szerencsére eddig sikeresebben vészelték át a gazdasági és pénzügyi válságot, mint némely fejlődő országok. A szegénység azonban továbbra is rendkívüli mértékű, sőt, a lakosság hátrányos helyzetű rétegeiben még fokozódik is, a társadalom krónikus polarizáltsága és a régióban jellemző rossz politikai és intézményi működés miatt. Bolíviában például a lakosság körülbelül 60%-a él a szegénységi küszöb alatt. Brazíliában és Argentínában a jelentések a népesség 26%-ára, illetve 13,9%-ára teszik a szegénységi küszöb alatt élők számát. Ezért én határozottan támogatom, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a fejlesztési támogatások iránti igény középpontjába ezekben az országokban az intézményi berendezkedés megteremtése kerüljön.

Fontos, hogy Salafranca úr jelentése ösztönözze a párbeszéd fokozását, hogy módszereket lehessen meghatározni a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Szerintem azonban létfontosságú gondoskodnunk arról, hogy ez a stratégia a civil társadalomnak és a nem kormányzati szervezeteknek az e párbeszédbe és a stratégia célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedésekbe való bevonásával foglalkozzon.

 
  
MPphoto
 

  Emma McClarkin (ECR) . – Elnök asszony, az EuroLat tagjaként szeretném megdicsérni a spanyol elnökséget és Salafranca urat, amiért hangsúlyozzák a Latin-Amerikával ápolt kapcsolataink fontosságát.

Az éghajlatváltozásnak és a globális felmelegedésnek továbbra is kiemelt helyen kell szerepelnie az EU és Latin-Amerika és a Karib-térség országai közötti politikai napirenden, és meg kell erősíteni a koppenhágai célok elérésére tett kötelezettségvállalást.

Emellett fokozni kell az energiáról és az energiaellátásról szóló párbeszédet, hogy leküzdjük az éghajlatváltozást, és elő tudjuk segíteni a fenntartható energiafogyasztást.

Sok mindent meg kellene osztanunk egymással, nemcsak a kereskedelemben, de a kultúrában és az oktatásban is, a végső cél pedig a Latin-Amerikával fennálló kereskedelmi kapcsolatunk fellendítése, egyrészt a mindkét oldalon fokozott innováció, másrészt a jobb oktatás révén. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Erasmus programot tovább kell bővíteni és népszerűsíteni a latin-amerikai résztvevők körében, mivel személyesen, szakmailag és az EU és Latin-Amerika közötti jövőbeni kapcsolattartás és a jobb kereskedelmi kapcsolatok szempontjából egyaránt fantasztikus lehetőségeket kínálhat.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Üdvözlöm az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok megerősítését, ami a spanyol elnökség prioritásai közé tartozik, hiszen mindkét oldalnak kedvez, és az EU tagállamai, illetve Latin-Amerika országai számára egyaránt előnyökkel járhat.

Latin-Amerika több mint 600 millió lakosával hatalmas emberi erőforrással, valamint jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik, és a világ össztermelésének 10%-át adja.

Az EU-nak a fejlesztési támogatások fő forrásaként, a legnagyobb befektetőként és Latin-Amerika második legfontosabb kereskedelmi partnereként módszeresen törekednie kell arra, hogy megszilárdítsa helyzetét a régióban.

A közös értékeken – így például a demokrácián, a jogállamiságon és az emberi jogok védelmén – alapuló, teljesen működőképes regionális együttműködés a kétoldalú regionális partnerség jelenlegi mechanizmusainak célzott fejlesztését teszi szükségessé. Ezt a megközelítést az EuroLat közgyűlés májusban következő, sevillai plenáris ülésén is támogatni fogom.

 
  
MPphoto
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) . – (ES) Elnök asszony, én is szeretném megragadni az e vita által kínált lehetőséget, hogy felhívjam a figyelmet egy igen aggályos kérdésre, egy Kolumbiával kapcsolatban felmerült helyzetre, amelyről csak néhány nappal ezelőtt értesültünk.

Kiderült, hogy a kolumbiai állambiztonsági szolgálatok közvetlenül érintettek az ellenzék tagjainak üldözésében, az ellenük szóló hamis tanúvallomások készítésében és a kriminalizálásukban.

Erről első kézből, Piedad Córdoba szenátortól értesültünk. Ez is része volt annak az aktának, amelyet a kolumbiai biztonsági szolgálatok az ügyéről készítenek. Úgy értesültünk, hogy a kolumbiai kormány vagy mindenesetre az említett szerv megpróbálja mesterségesen kapcsolatba hozni őt bizonyos gerillacsoportokkal, konkrétan a FARC-cal. Még súlyosabb, hogy – és ez a kérdés közvetlenül Ashton asszonynak szól – az „Európa művelet”-nek nevezett művelet azt a kifejezett szándékot takarja, hogy üldözzék, egyértelmű támadásoknak tegyék ki és hiteltelenítsék az európai emberi jogi hatóságokat, köztük az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságát.

Véleményem szerint ez súlyos, nagyon súlyos ügy, és a kolumbiai kormány részéről magyarázatot követel. Úgy vélem, e jelentéssel összefüggésben nagyon fontos, hogy pontosan felderítsük, mi az igazság, és megtudjuk, hogy a kolumbiai hatóságok ténylegesen terveznek-e bármit tenni ebben az ügyben.

 
  
  

ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr, több mint 300 év gyarmati uralom után, és miután a kontinens a hidegháború helyszínévé vált, Latin-Amerika mára a világ egyik feltörekvő régiója lett. Az a tény, hogy Medvegyev orosz elnök Közép- és Dél-Amerikába látogatott, világosan jelzi, hogy erősíteni próbálja Oroszország gazdasági kapcsolatát Dél-Amerikával. Egyszersmind azt is mutatja, hogy az EU jó úton jár, ha javítani akarja kapcsolatait ezzel a kontinenssel, amelynek népessége meghaladja az EU-27-ét.

Ez azonban nemcsak a Mercosur kereskedelmi tömbbel való tárgyalások megkezdéséről szól. Az összes olyan kisebb országot is érinti, amelyek nem tartoznak ehhez a gazdasági régióhoz vagy az Andok Közösséghez. Az EU nemcsak a legnagyobb befektető vagy a legfontosabb, illetve második legfontosabb kereskedelmi partner, hanem a fejlesztési segélyek legnagyobb adományozója is egyben. Pénzügyi szempontból nézve már most is meghatározó szerepet játszunk, és véleményem szerint ezt a nyerő helyzetet arra kell használnunk, hogy fejlesszük az Európa és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat.

 
  
MPphoto
 

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Unió és Latin-Amerika egy ideje stratégiai partnerséget alakított ki azzal a céllal, hogy a két régió között hatékony partnerséget valósítson meg.

Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy 1999 óta rendszeresen sor kerül kétoldalú csúcstalálkozókra, és ez alól az idei év sem lesz kivétel. Ami azt illeti, a tervek szerint jövő májusban Madridban újabb EU–Latin-Amerika találkozóra kerül sor.

Ezért ma itt a Házban örömmel és határozottan támogató szellemben emelek szót Salafranca Sánchez-Neyra úr jelentése mellett. Egyetértek a dicséretekkel és a gratulációkkal, amelyeknek mindegyik vagy szinte mindegyik felszólaló hangot adott; a gratulációk abszolút mértékben közösek és indokoltak. A jelentés célja valójában, hogy megszilárdítsa a két régió között meglévő, már most is erős politikai, történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeket, ezért az alapítványra vonatkozó kezdeményezést én helyesnek és a jelen helyzetben teljességgel megfelelőnek találom.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagjaként igyekszem kihangsúlyozni a gazdaságnak e sajátos oldalát, és szeretnék idézni néhány számadatot, amelyekből kitűnik, hogy ez egy gyorsan bővülő, elsődleges érdekű terület, amely 600 millió fogyasztót lát el, és alapvető nyersanyagokat állít elő.

A latin-amerikai mezőgazdasági nyersanyagok árának a közelmúltban kedveztek az enyhe légköri zavarok, amelyek következtében a terület sok termelő országában állandó és bőséges lett a kínálat, és a befektetők közül is sokan visszatértek. Arra is emlékeztetném önöket, hogy Latin-Amerikában az Európai Unió az elsőszámú befektető és a fejlesztési segélyek fő adományozója, a 2007–2013 közötti időszakban várhatóan mintegy 3 milliárd eurós befektetéssel.

Záró megjegyzésként, elnök úr, szeretném megemlíteni az éghajlatváltozás témáját – amellyel az érintett bizottságok szintén a közelmúltban foglalkoztak, elismerve a fontos jelentéseket –, hogy ebből az állásfoglalásból ismét egy olyan részt emeljek ki, amely teljes körű támogatásomat élvezi.

Ezért tárgyalásokra és együttműködésre szólítok fel Latin-Amerikával az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hogy a koppenhágai célokat gyorsabban el lehessen érni. A legnagyobb fejlődő országokkal létfontosságú az együttműködés, ha Európa el akarja érni az éghajlat ügyében maga elé tűzött célokat.

 
  
MPphoto
 

  Peter Skinner (S&D) . – Elnök úr, mindössze annyit szeretnék mondani, hogy én is csak méltatni tudom az eddig elvégzett munkát és a már elhangzott megjegyzéseket.

Mint azonban arra néhányan már rámutattak, továbbra is megoldatlan maradt néhány nehéz kérdés Kolumbiával és az ottani emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Mivel egy-két kollégám, köztük Richard Howitt nem tud itt lenni a vulkánkitörések miatt, távollétében nekem kell elmondanom, hogy mire hívta fel a figyelmet, miszerint Kolumbiában voltak bizonyos problémák a szakszervezeti tagokkal kapcsolatban. Szeretném megkérni a biztos asszonyt és másokat, hogy a stratégiákban és a kontinens ügyeiben való részvételünk során foglalkozzanak ezzel.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Ashton , az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke. – Elnök úr, azzal szeretném kezdeni – ahogy a tisztelt képviselők is tették –, hogy újfent gratulálok Salafranca úrnak a kitűnő jelentéshez, továbbá – hozzá és a többi felszólalóhoz hasonlóan – köszönöm a spanyol elnökségnek az eddigi munkáját, nemcsak azt, ami a csúcstalálkozó előkészítéséhez kellett, hanem mindazt a munkát, amit a véghezvitt kezdeményezések támogatása érdekében végeztek.

A most következő csúcstalálkozó fontos esemény lesz. Lehetővé teszi számunkra, hogy erősítsük ezt a kapcsolatot, amelyről a tisztelt képviselők beszéltek. A csúcstalálkozóval párhuzamosan lesz egy külügyminiszteri ülésünk is, amely számomra különösen fontos. Remélem, ezt az alkalmat arra tudjuk használni, hogy elmélyítsük a kapcsolatot az ott megjelenő államokkal.

A tisztelt képviselők közül többen is beszéltek a kereskedelem fontosságáról és az európai vállalkozások szerepéről, én pedig teljes mértékben egyetértek az elhangzottakkal. A régióban mi vagyunk a legnagyobb befektetők. Különösen örültem annak, amikor az innováció szerepéről esett szó, mivel ez szerintem is rendkívül fontos. Természetesen nagy hangsúlyt helyeztek az emberi jogokra, miként arra számítottam is – annak fontosságára, hogy az emberi jogok egyértelműen helyet kapjanak dinamikus kapcsolatainkban és átszőjék munkánkat.

A tisztelt képviselők megemlítették a jelentésben is külön pontban szereplő nőgyilkosságok ügyét és természetesen az őslakosságot is. A Bizottság mindig védte az őslakosság jogait, és továbbra is figyelemmel fogja kísérni a bemutatott projekteket.

Ami konkrétan Kolumbiát illeti, nagyon is jól ismerem nemcsak az itt a Házban uralkodó nézeteket, hanem az európai szakszervezeti szövetség és a nemzetközi szakszervezeti szövetség véleményét is, amelyekkel korábbi tisztségem betöltése során kapcsolatban álltam. Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet. Tudomásul vettük az eddig elért jelentős előrehaladást. A kereskedelmi megállapodáson belül a kollégák látni fogják, milyen fontosságot kapott az erőteljes emberi jogi záradék és az említett megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások, amelyek reményeim szerint – mivel figyelemmel kísérjük azokat – ténylegesen hozzájárulnak majd az aggodalmak enyhítéséhez, de minden bizonnyal továbbra is részei lesznek a Kolumbiával folytatódó kapcsolatunknak.

Azzal szintén egyetértek, hogy a tágabb nemzetközi kérdésekben nagyon fontos szerepet játszunk ezekkel az országokkal. Konkrét példaként Brazília és Irán neve hangzott el. Celso Amorim brazil külügyminiszterrel pontosan erről a kérdésről tárgyaltam, és a továbbiakban is egyeztetni fogunk ennek fontosságáról.

Felmerült a Falkland-szigetek kérdése. A tagállamok ratifikálták az ENSZ Tengerjogi Egyezményét. A Falkland-szigetek az Unió társult területe, amelyre a jogállamiság alkalmazandó.

Az éghajlatváltozás ugyancsak nagyon fontos kérdés. Szem előtt kell tartanunk, hogy meghatározó jelentőségű párbeszédet folytatunk ezzel a régióval. Végül annak is nagyon örültem, hogy megemlítették az Erasmus programot és ezzel összefüggésben az oktatási programok fontosságát.

Befejezésül hadd gratuláljak ismét Salafranca úrnak.

 
  
MPphoto
 

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra , előadó. – (ES) Elnök úr, valamennyi képviselőtársamnak szeretném megköszönni az elhangzott beszédeket.

Azt szeretném mondani önnek, Ashton asszony, hogy az alapvető elem, amely az elkövetkező években majd garantálja e kapcsolatok előrehaladását, a politikai akarat mozgósítása lesz. Politikai okok álltak az 1985-ös San José-i miniszteri párbeszéd hátterében; politikai okok vezérelték a Riói Csoporttal folytatott párbeszéd intézményesítését 1990-ben; és politikai okok indokolták azt is, hogy a csúcstalálkozók mechanizmusával még ezen is túltegyünk.

Kožušník úrnak válaszul azt szeretném mondani, hogy igenis közösek az értékeink, és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a legutóbbi ülésen fontos állásfoglalást fogadtunk el Kubáról, amelyben a politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítottunk fel. Szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy felkérjem Ashton asszonyt, járjon közben egy ellenzékéi aktivista, Marta Beatriz Roque ügyében, aki feltételesen van szabadlábon és beteg. Egy korábbi európai parlamenti képviselő, Fernando Fernández Martín közreműködésének köszönhetően most nyerte el a spanyol állampolgárságot, így Spanyolországba jöhetne kezelésekre.

A szavak után azonban már a tettek mezejére kell lépnünk, és ez a társulási megállapodásokban is megmutatkozik. Úgy vélem, Ashton asszony, ön Kolumbiával és Peruval nagyon jól tárgyalt a megállapodásokról. Azt gondolom, hogy bár a kolumbiai emberi jogi helyzet még mindig aggodalomra ad okot, jelentős javulás történt. A kolumbiai nép hangosan követeli a békét, és ezt a megállapodást egyértelműen megérdemelték. Őszintén hiszem azt is, hogy a Parlament többsége támogatja ezt a megállapodást.

Ashton asszony, a közép-amerikaiaknak mindenképpen hagynunk kell valamennyi mozgásteret a tárgyalásokon. Mi jelentjük exportjuk 25%-át, ők pedig a mi exportunk 2%-át. Nagyvonalúnak kell lennünk, és – mint ön is mondta – újra kell indítanunk a Mercosurral való megállapodást.

Befejezésül, elnök úr, úgy gondolom, hogy az Európai Unió egyrészről – gazdasági értelemben – hanyatlóban van, másrészről viszont megerősíti a főképviselő jelenléte.

Ezért a főképviselő részéről komoly erőfeszítésekre van szükségünk, hogy a madridi csúcstalálkozón hangot tudjon adni politikai akaratunkat, és az Európai Unió ügyei között továbbra is kiemelt helyet biztosítson a Latin-Amerikához fűződő kapcsolatoknak.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra az első májusi ülésen kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D) , írásban. – (RO) Az Európai Unió Latin-Amerika első számú kereskedelmi partnere, a Mercosur és Chile esetében pedig a második legnagyobb kereskedelmi partner. Emellett az Európai Unió tagállamai jelentik a Latin-Amerikába irányuló közvetlen befektetések fő forrását. Az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok azonban túlmutatnak a kereskedelmi szempontokon, hiszen történelmi, intézményi és kulturális elemeket egyaránt tartalmaznak.

Ezzel összefüggésben úgy vélem, olyan kereskedelmi megállapodást kell kidolgozni, amely szorosabb együttműködést enged Latin-Amerikával. Valójában a Mercosurral kötendő társulási megállapodás aláírására irányuló folyamatos törekvések jelentik az első lépést ebbe az irányba.

A társulási megállapodás olyan eszközt jelent, amely mindkét régió közös gazdasági, társadalmi és geopolitikai érdekeit segítené. Egyben ez lenne az első, kontinensek közötti társulási megállapodás az Észak és a Dél között, amely alternatívát kínálna a kevésbé igazságos integrációs kísérletekhez képest, amilyen például az Összamerikai Szabadkereskedelmi Övezet.

A Latin-Amerika és az Európai Unió közötti szorosabb kereskedelmi együttműködés ösztönözné a gazdasági fejlődést és a két régió jólétét segítő gazdasági és társadalmi kohéziós politikák végrehajtását. Remélem, hogy az Európai Unió és a Mercosur között május 17-én tartandó csúcstalálkozón sok olyan megnyugtató következtetést fogunk látni, amely ebbe az irányba mutat.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat