Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2549(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0233/2010

Viták :

PV 20/04/2010 - 11
CRE 20/04/2010 - 11

Szavazatok :

PV 05/05/2010 - 13.52
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0142

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. április 20., Kedd - Strasbourg HL kiadás

11. EU–Kanada csúcstalálkozó (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU-Kanada csúcstalálkozóról szóló nyilatkozata.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Ashton , a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. – Elnök úr! Kanada az Európai Unió egyik legrégebbi és leghasonlóbb szellemiséggel rendelkező partnere. Számos különböző kérdésben működünk együtt – kétoldalú és természetesen világszinten egyaránt.

Kapcsolatunkat hosszú múltra visszatekintő közös történelmünk és mély meggyőződésként vállalt közös értékeink szilárdítják meg. Ezen az alapon folytatjuk a közös érdekeink védelmét szolgáló együttműködést. Mindezt természetesen az európai és kanadai polgárok javára, ugyanakkor a biztonság és jólét világszintű előmozdításának érdekében is tesszük.

Fontos kapcsolatról van tehát szó. Ápolnunk és építenünk kell, hogy maximálisan kihasználhassuk a benne rejlő lehetőségeket. Ez a célja a következő EU-Kanada csúcstalálkozónak, amelyre május 5-én Brüsszelben kerül sor.

Az időzítés szerencsés. Azt jelenti ugyanis, hogy mivel a június végi G8 és G20 csúcson Kanada elnököl majd, az EU-Kanada csúcstalálkozón lehetőségünk nyílik a számvetésre és arra, hogy megfelelően módosítsuk a G8 és G20 csúcstalálkozó során is felmerülő globális kérdésekkel, például a gazdasági fellendülés fenntartható ösztönzésével, a pénzpiacok reformjára és szabályozására irányuló együttműködéssel, az éghajlatváltozással és a nukleáris fegyverkezés elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiánkat.

A közelmúltban részt vettem a G8 külügyminiszterek Kanadában megrendezett találkozóján, ahol ezek közül számos kérdést megvitattunk.

Lehetőségünk nyílik majd az EU-Kanada kétoldalú kapcsolatok és a regionális válságokkal kapcsolatos közös munka módjának megvitatására is. Célunk egy célirányos, üzleti jellegű csúcstalálkozó lebonyolítása.

Kétoldalú kapcsolatunkat illetően a találkozón az EU és Kanada közötti kapcsolat bővítésére és korszerűsítésére irányuló erőfeszítésekkel foglalkozunk majd. Ez kiváló lehetőséget teremt arra, hogy legfelsőbb politikai szinten támogatást nyújtsunk egy nagyra törő és átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás mihamarabbi megkötéséhez.

Fel fogjuk mérni a tárgyalások első három fordulója során elért haladást, ugyanakkor e tárgyalásoknak új lendületet is adunk, szem előtt tartva, milyen fontosak ezek a kereskedelem és a munkahelyteremtés fokozása szempontjából. Általánosságban a kereskedelmet illetően a csúcstalálkozónak egyértelműen jeleznie kell, hogy az EU és Kanada elutasítja a protekcionizmust, emlékeztetve a dohai fejlesztési forduló nagyra törő, átfogó és kiegyensúlyozott lezárására irányuló kötelezettségvállalásunkra.

A csúcstalálkozónak ezenfelül a kölcsönös vízummentes utazás kérdésére is ki kell térnie. Célunk egyértelmű: azt szeretnénk, ha minél hamarabb valamennyi uniós polgár vízum nélkül utazhatna Kanadába.

Alkalmunk nyílik majd továbbá a válságkezelési együttműködés megtárgyalására, amely, örömmel mondhatom, gyorsan bővül. Már jelenleg is számos válságkezelési művelet van folyamatban, nevezetesen az afganisztáni rendőri misszió, ahol a Kanadával folytatott együttműködésünk példaértékű.

Nyilvánvaló okokból Haiti is felkerül a csúcstalálkozó napirendjére. Kanada rendkívül fontos szerepet játszik Haitin, és a válságkezelés hosszú távú fejlődéssel való összekapcsolása az egyik olyan terület, ahol lehet és kell is erősíteni a közös erőfeszítéseket. Ezt hangsúlyoztam a március 31-i Haitiről szóló New York-i konferencián is, amelyen Franciaország, Spanyolország és Brazília mellett az EU és Kanada egyaránt társelnökként vett részt.

New Yorkban Andris Piebalgs fejlesztési kérdésekért, és Kristalina Georgieva nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos kollégáimmal együtt örömmel jelentettük be, hogy az EU több mint 1,2 milliárd euróval járul hozzá Haiti újjáépítéséhez és fejlesztéséhez.

Az EU és Kanada egyaránt hosszú távra elkötelezte magát az iránt, hogy támogassa Haitit az újjáépítés – egy jobb jövőt célzó újjáépítés – útján.

A csúcstalálkozón az éghajlatváltozásra is kitérünk majd. Figyelembe véve a Koppenhága után kialakult körülményeket, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése továbbra is kiemelt helyen szerepel a napirenden, és támogató jellegű energiapolitikákat kíván. Széles körben támogatott az az elképzelés, hogy az Unió és Kanada közötti együttműködésnek a finanszírozási mechanizmusokra, valamint a harmadik országok tiszta fejlesztéseinek támogatására kellene összpontosítania.

Az éghajlatváltozás Északi-sarkvidéken tapasztalható következményei szintén fontos elemét képezik majd a csúcstalálkozón folytatandó eszmecseréknek. Sehol máshol nem érezhetők olyan markánsan az éghajlatváltozás hatásai, mint a sarkvidéki régióban. A környezeti változások egyre erőteljesebb hatást gyakorolnak a sarkvidéki lakosokra, a biológia sokféleségre és a tájra – a szárazföldön és a tengeren egyaránt. A régió és azon belül lakosainak védelme az EU formálódó sarkvidék-politikájának egyik központi célkitűzése, ahogyan arra a tisztelt képviselők a márciusi plenáris ülésen tartott előadásomból emlékezhetnek. Tekintve, hogy földterületének több mint 40%-a az északi régióban fekszik, Kanada osztozik a sarkvidéki környezet megóvására, valamint a térség fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítására irányuló törekvésünkben.

Végezetül, amikor az EU és Kanada közötti kapcsolatok bővítéséről és korszerűsítéséről beszélünk, az Európai Közösség és Kanada között létrejött, 1976. évi keretmegállapodásból indulhatunk ki. A megállapodás még hatályban van, azonban már idejétmúlt. Az EU és Kanada közötti együttműködés ma már olyan további területekre is kiterjed, mint a kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi kérdések terén megvalósuló szorosabb együttműködés.

Ennélfogva korszerűbb keretmegállapodásra van szükség, amely valamennyi ágazati megállapodást felölelne, ideértve az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást is; jelenleg tájékozódó jellegű megbeszéléseket folytatunk Kanadával e megállapodás korszerűsítése céljából.

A folyamatos változás által jellemzett nagy kihívások világában partnerekre van szükségünk. Kanada az Európai Unió egyik legfontosabb partnere. Célunk egy sikeres és egyértelmű eredményekkel szolgáló csúcstalálkozó.

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Jeggle , a PPE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, Ashton bárónő, hölgyeim és uraim! Köszönet önnek, Ashton bárónő, a kimerítő nyilatkozatért. Az Európai Parlament kanadai kapcsolatokkal foglalkozó küldöttségének alelnökeként különös örömmel tölt el, hogy a Parlamentben a közelgő EU-Kanada csúcstalálkozóról esik szó. Mint tudja, a szavazást sajnálatos módon május elejéig elhalasztották. Ennek ellenére röviden bemutatnám az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja számára fontos szempontokat.

1959 óta Kanada az Európai Unió egyik legközelebbi és legrégebbi partnere. Számos közös értékkel rendelkezünk és határozottan támogatjuk a világszintű kihívások kezelésére irányuló többoldalú megközelítést. 2010-ben Kanada tölti be a G8 elnöki tisztét, és a legközelebbi G20 csúcsnak is Kanada ad otthont. Az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással kapcsolatban jelenleg folyó tárgyalások tekintetében fontos, hogy a következő csúcstalálkozón elmélyítsük és megerősítsük a két partner közötti jó viszonyt.

Közös állásfoglalásunkban ezért az előttünk álló kihívások összehangolt és következetes megközelítésére szólítunk fel, különösen a gazdasági és pénzügyi válság, a kül- és biztonságpolitika, a fejlesztési együttműködés, az éghajlati és energiapolitika, valamint a dohai forduló tárgyalásai tekintetében. Emellett azonban arra is felszólítunk, hogy a közelgő EU-Kanada csúcstalálkozón rendezzék a kanadai kormány által a cseh, bolgár és román uniós polgárokkal szemben részben visszaállított vízumkötelezettség problémáját. Ebben az összefüggésben nagy örömmel üdvözöljük a prágai Kanadai Nagykövetségen található vízumiroda megnyitását, valamint a kérdéssel foglalkozó szakértői munkacsoport létrehozását.

Végezetül még egyszer hangsúlyozni szeretném, meggyőződésem, hogy az EU-Kanada csúcs elmélyíti a két partner közötti, már jelenleg is szoros politikai kapcsolatot. Köszönöm az elkötelezettségüket és a figyelmüket.

 
  
MPphoto
 

  Ioan Enciu , az S&D képviselőcsoport nevében. – (RO) Ahogyan Ashton főképviselő asszony is mondta, Kanada az Európai Unió egyik legrégebbi partnere, az idei csúcstalálkozó pedig igen fontos e szoros együttműködés folytatása és megszilárdítása szempontjából valamennyi területen: a gazdaság, a kereskedelem, az éghajlatváltozás és a katonai kérdések terén. Üdvözölni kívánom az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás aláírását célzó eddigi intézkedéseket, és bízom benne, hogy az idei csúcstalálkozó elegendő lendületet ad majd annak véglegesítéséhez.

Figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet és az éghajlat állapotát, hangsúlyoznom kell a hagyományos energiatermelő források alternatíváinak meghatározását célzó szoros együttműködés szükségességét, amely tiszteletben tartja a két állam, az Európai Unió és Kanada azon sajátosságait, amelyek az alacsony szén-dioxid-felhasználású technológia fejlesztésében és használatában érintettek. Ezzel egy időben a sarkvidéki régióban is ösztönözni kell az éghajlatbarát energiaágazatban, valamint a tengerhasznosítási ágazatban folytatott együttműködést.

A csúcstalálkozó néhány érzékeny kérdést is érinteni fog. Itt az ökológiai problémákra, a globális felmelegedésre, az ACTA-ra, a CETA-ra, a bankszektorra, a pénzügyi és gazdasági piacok stabilitásának megteremtésére, a CITES konferenciára és a PNR-adatokról szóló EU-Kanada megállapodásra gondolok. Úgy vélem, hogy a múltbeli tapasztalatokat szem előtt tartva az Európai Unió és Kanada a lehető legtöbb kérdést sikeresen meg fogja oldani. Ezek a problémák azonban tapintatos és megértő megközelítést igényelnek, mindenféle vádaskodás nélkül, egyszerűen előre tekintve a jövőbe és figyelembe véve a két oldal polgárainak érdekeit. A kétoldalú kapcsolatok kölcsönös jellegének szavatolása az Európai Unió egyik alapelve. Bízunk benne, hogy Kanada a közeljövőben eltörli a román, cseh és bolgár állampolgárokra vonatkozó vízumkövetelményt, és ezáltal az Európai Unió valamennyi polgára számára biztosítja a tisztességes és egyenlő bánásmódot.

Végezetül, figyelembe véve, hogy a nemzetközi szerződések aláírásához ki kell kérni az Európai Parlament véleményét, az intézményt már a projektek kezdeti szakaszától fogva be kell vonni, illetve konzultálni kell vele. Megragadom az alkalmat, és felkérem a Bizottságot, hogy a fenntartható eredmények elérése érdekében alakítson ki hatékony kommunikációt az Európai Parlamenttel.

 
  
MPphoto
 

  Wolf Klinz , az ALDE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim. Az EU és Kanada közötti partnerség jól működik, nemcsak a gazdaság terén, hanem az olyan külügyi kérdésekben is, mint Irán, Afganisztán, Haiti és az ezekhez hasonló esetek.

Ennek ellenére számos komoly kihívással állunk szemben. Biztos vagyok benne, hogy le tudjuk győzni őket, mivel szoros baráti és partnerségi kapcsolat van közöttünk. Öt konkrét szempontra gondolok. Először is, meg kell valósítani a pénzügyi szektor megfelelő szabályozását. A G20-ak sok mindent ígértek, és véleményem szerint fontos, hogy a torontói G20 csúcstalálkozón, amelynek Kanada lesz a házigazdája, a G20 országok ne csupán ígéreteket, hanem konkrét intézkedéseket is tegyenek.

Második észrevételemet már említették. Az éghajlat tekintetében hasonló célkitűzésekkel rendelkezünk. Itt Európában kétségtelenül van mit tanulnunk Kanadától a szén-dioxid-elkülönítési és -tárolási projektekről és egyéb ágazati fejlesztésekről. Bízunk benne, hogy meg fogunk tudni állapodni a közös csökkentési előírásokról.

Harmadik észrevételem az új kereskedelmi megállapodásra irányul, és úgy gondolom, hogy célkitűzéseink ezen a területen is igen hasonlók. Két olyan területet szeretnék kiemelni, ahol cselekednünk kell, és ahol közelíteni kívánjuk az álláspontokat, ám továbbra is némi távolság tapasztalható közöttünk. Ezek egyike a vízummentes utazás, amelyet ön, Ashton bárónő, már említett. Bízom benne, hogy a jövőben az uniós tagállamok etnikai kisebbségeit is a többi uniós polgárhoz hasonló bánásmódban lehet majd részesíteni.

Utolsó észrevételem az utas-nyilvántartási megállapodásra vonatkozik, amelynek érvényessége tavaly ősszel lejárt. Valójában továbbra is hatályos, azonban nincs már jogalapja. Új jogalapra van szükség annak érdekében, hogy új megállapodást hozhassunk létre. Ennek az új jogalapnak biztosítania kell a polgári jogok tiszteletben tartását. A korszerű hálózatépítési technológiai lehetőségeket nem szabadna arra használni, hogy a nevekkel, születési dátumokkal, járatinformációkkal, hitelkártyákkal stb. kapcsolatos minden adat egyszerűen hozzáférhetővé váljon és így azokkal vissza lehessen élni. Bízunk benne, hogy közösen munkálkodva olyan jogalapot teremthetünk, amely összhangban áll a polgári jogok európai értelmezésével.

 
  
MPphoto
 

  Reinhard Bütikofer , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, Ashton bárónő! Kanada az EU jó barátja és fontos partnere. Ezenfelül nemzetközi szereplő, amely régóta érett demokráciaként működik, és amelytől sokat tanulhatunk. Ugyanakkor, mivel a Kanadával kapcsolatos utolsó parlamenti állásfoglalás elfogadása óta hosszú idő telt el, meg kellene ragadnunk az alkalmat, hogy a jelenlegi állásfoglalásnál komolyabban megvizsgáljuk az Európa és Kanada közötti kapcsolatot.

Igen zavarba ejtőnek találom, hogy az állásfoglalás számos közös kihívásra utal, ezek között azonban nem említi az Északi-sarkvidéket. Nem található benne utalás a sarkvidék célokkal és előírásokkal alátámasztott védelmére. A sarkvidéket csupán futólag említi, azt pedig, hogy márciusban Kanada meglehetősen barátságtalan módon megakadályozta, hogy Svédország, Finnország, Izland és az őslakosok részt vehessenek egy Északi-sarkvidékről szóló nemzetközi találkozón, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

Kínos számomra, hogy a szöveg nem foglalkozik a kátrányos homok, a kékúszójú tonhal és a fókák leölésének problémájával. Ez nem mind Kanada provokálását célozza. Egy baráttal folytatott komoly megbeszélés során azonban butaság és szégyen lenne, ha nem említenénk a meglévő problémákat. Az állásfoglalás nem szól arról, hogy Kanada nem játszott kifejezetten pozitív szerepet Koppenhágában. A vízumpolitikai problémát egyértelműbben ki kellene emelni, különösképpen a Cseh Köztársaság és roma lakosainak tekintetében.

Egy barátságban együtt kell működnünk, de nem söpörhetjük a problémákat a szőnyeg alá, az ugyanis senkinek sem jó. Éppen ezért képviselőcsoportom a szavazás során törekedni fog annak biztosítására, hogy az állásfoglalás magában foglalja a kátrányos homok és a fókatermékek importjának kérdését.

 
  
MPphoto
 

  Philip Bradbourn , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökeként örömmel üdvözlöm az állásfoglalást, amely valójában az EU-Kanada csúcstalálkozó első része. Ahogyan már hallottuk, Kanada Európa egyik legrégebbi partnere, az Atlanti-óceánon átívelő kapcsolatok megerősítése pedig mindkét oldal számára kiemelt jelentőségűvé vált. Miként nyitó beszédében a bárónő is elmondta, Kanadával egy átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytatunk, amely remélhetőleg példaként szolgál majd az EU és a harmadik országok közötti jövőbeni kereskedelmi megállapodásokhoz.

A Parlamentnek jóvá kell hagynia ezeket a megállapodásokat, és bízom benne, hogy a Bizottság a tárgyalások valamennyi szakaszában teljes körűen tájékoztatja és bevonja majd a munkába a képviselőket és különösképpen a parlamentközi küldöttséget és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot.

Az előttünk lévő állásfoglalást maradéktalanul támogatom, mivel tömör és a csúcstalálkozó, illetve a kanadai kormánnyal való kapcsolatunk kérdésére szorítkozik. Az állásfoglalás kedvező hangnemet üt meg az elkövetkező tárgyalásokhoz, és jól szemlélteti, hogy a Parlament kész pozitívan eljárni legrégebbi kereskedelmi partnerünkkel. Mindez alapul szolgálhat nem csupán a tisztelt Ház hírnevének öregbítéséhez, hanem a jövőben más harmadik országokkal folytatott tárgyalásokhoz is.

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Az Európai Unió és Kanada közötti gazdasági megállapodás társadalmi, környezeti és gazdasági hatásairól nem készült vizsgálat.

Az egészségügy, az oktatás, a helyi önkormányzatok, a közművek és a közlekedés területén 600 000 tagot számláló Kanadai Közalkalmazotti Unió komoly aggodalommal viseltet egy ilyen megállapodás hatásai iránt. A kanadai közszférában 340 000 taggal rendelkező Általános és Közalkalmazottak Országos Uniója osztja ezeket az aggodalmakat, csakúgy, mint a 165 000 tagú Kanadai Közszolgálati Szövetség.

Ezek a munkavállalók azért aggódnak, mert úgy tudják, hogy egy ilyen megállapodás végrehajtása elsősorban a kanadai és az európai uniós nagyvállalatok gazdasági érdekeit szolgálná, nem pedig a munkavállalók vagy a társadalmi igazságosság érdekeit.

Nos, mind az európai, mind pedig a kanadai transznacionális vállalatok be szeretnének törni a kanadai közszolgáltatás-nyújtás területére – természetesen a profitmaximalizálás céljával. Úgy tekintenek az EU és Kanada közötti megállapodásra, mint olyan eszközre, amellyel a tömegközlekedés, a vízellátás, a villamos energia és más hasonló területeken kikényszeríthető a széles körű privatizáció. Egy ilyen fejlemény baljós következményekkel járna a kanadai munkavállalók fizetésére és munkakörülményeire nézve. Ez a bérek rohamos csökkenésének kezdetét jelezheti, pontosan úgy, ahogyan azt Európában is láttuk, ahol maga az Európai Bizottság támogatja a magánvállalatok jogait azáltal, hogy a munkavállalók kizsákmányolására alkalmas szolgáltatásokat nyújt számukra, miként az abban az esetben is bebizonyosodott, amikor a Bizottság eljárást indított a luxemburgi kormány ellen, amiért az a migráns szolgáltatási dolgozók számára a luxemburgi munkavállalókéval azonos védelmet kívánt nyújtani.

A vízügyi multinacionális vállalatok különösen fenik a fogukat a kanadai vízre. Egyes uniós székhelyű multinacionális vállalatok korábban már jelentős pusztítást végeztek a víz privatizációja révén olyan országokban, mint Bolívia, vészterhes befolyásuk pedig most már Kanadában is érezhető.

A kanadai átlagemberek szerencsére készek megküzdeni közüzemi vízellátásuk védelméért. Rendkívül ébernek kell lenniük.

Az európai közszféra dolgozóinak szakszervezetei szintén aggódnak, és arra kérem mind a kanadai, mind pedig az unióbeli szakszervezeteket, hogy hozzanak létre olyan igazi kampányt, amely a magánprofit maximalizálásával szemben demokratikus ellenőrzés révén biztosítja a közszolgáltatásokban való állami tulajdon védelmét; ez azonban ne csupán vezetői szintű találkozó legyen, hanem az egyszerű polgárok valódi részvétele közszolgáltatásaik védelmében.

 
  
MPphoto
 

  Anna Rosbach , az EFD képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr! Európa és Kanada hosszú évek óta gyümölcsöző partnerséget élvez, ezért mi sem természetesebb, mint hogy törekszünk a szabad kereskedelem bővítésére. Ugyanakkor, figyelembe véve az eddigi tárgyalásokhoz szükséges időt, valóban a mostani a legjobb módszer? Nem túlságosan bonyolult és bürokratikus az uniós apparátus e feladat megoldásához?

Kanada szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, ezzel egy időben azonban nem hajlandó betiltani a szörnyű fókamészárlásokat, amelyek homlokegyenest ellentmondanak valamennyi állatjóléti szabálynak.

Hasonlóképpen, Kanada meg szeretné adóztatni a jégmentes északnyugati átjárón áthaladó hajóforgalmat. Egy Amerikától északra fekvő útvonalnak azonban mindenki számára szabadon elérhetőnek kell lennie. Az északnyugati átjáró ideális megoldás, amelynek köszönhetően időt, pénzt és üzemanyagot takaríthatunk meg, és védhetjük a környezetet. Javítja az északi félteke valamennyi országának versenyképességét. Szorgalmazom ezért, hogy Kanada kövesse a szabadkereskedelmi megállapodás hátterében álló elképzeléseket, és vesse el a nyílt tenger használatára kivetett adó ötletét.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr! Mintha nem volna elég kellemetlen, hogy az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (CETA) folyó tárgyalások közepén információk szivárogtak ki, az a vád is elhangzott, hogy Kanadát arra kényszerítik, hogy a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályait a CETA és a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) részeként összhangba hozza az Egyesült Államok és az EU szabványaival. A jelek szerint a CETA jelentős privatizációt, deregulációt és átszervezést említ. Ide tartozik, hogy a helyi hatóságok számára megtiltják az egyedi helyi vagy nemzeti közbeszerzési iránymutatások alkalmazását. Természetesen ésszerűbb a nagyobb szerződésekre versenytárgyalásokat kiírni, és természetesen hatályos szabályokkal kell gondoskodni arról, hogy ne harapózzon el a korrupció és a részrehajlás.

Amikor saját helyi hatóságaink már most is arról panaszkodnak, hogy nem élhetnek a társadalmilag elkötelezett vállalatok ajánlataival, hanem ehelyett általában kötelesek a szerződéseket a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatoknak odaítélni, még kevésbé érthető, hogy más országok számára is hasonló szabályozást írunk elő. Amikor a szabadkereskedelmi megállapodások lehetővé teszik a multinacionális vállaltok számára, hogy környezetvédelmi és egészségügy-politikai döntéseikért kártérítési pert indítsanak a kormányok ellen, egyértelmű, hogy az Európai Unió vajmi keveset tanult a pénzügyi és gazdasági válságból, és továbbra is a rossz, neoliberális irányban halad.

Ha az EU valóban segíteni kívánja polgárait, ahogyan a demagóg szónokok folyamatosan hangoztatják, akkor irányt kell váltania, és a globalizáció elleni védőbástyává kell válnia, miközben támogatja a Kanadához hasonló barátságos hatalmakat.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Először is más képviselőtársaimhoz hasonlóan hangsúlyozni szeretném, hogy az EU-Kanada csúcstalálkozó fontos lehetőséget kínál e jelentős demokráciával fennálló partnerségünk elmélyítésére. Ez a kapcsolat rendkívül fontos az EU számára, mivel olyan partnerek alkotják, akik közös értékeket vallanak és hosszú ideje együttműködnek.

Ugyanakkor emlékeztetni szeretném önöket a 2009. májusi prágai EU-Kanada csúcson tett nyilatkozatra, amely megerősítette a partnerek azon közös célkitűzését, hogy, idézem, „az EU és Kanada között elősegítsék a személyek szabad és biztonságos mozgását azzal a céllal, hogy a Kanadába való vízummentes utazást a lehető leghamarabb az EU valamennyi polgárára kiterjesszék”.

Egy évvel később kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy messze nem teljesítettük ezt a célkitűzést. Jelenleg nem csupán a román és bolgár személyeket érinti továbbra is a vízumkötelezettség, hanem, mint azt tudják, az elmúlt évben a Cseh Köztársasággal szemben is visszaállították a vízumkövetelményt.

Úgy gondolom, itt elsősorban a kölcsönösség problémája figyelhető meg. Másrészről tekintve, hogy – mint azt jól tudják – jogszabályaink értelmében valamennyi uniós tagállam eltörölte a vízumot a kanadai állampolgárok számára, ha fogalmazhatok így, következetességbeli hiányosságokat tapasztalunk, mivel Kanada az egyik tagjelölt ország, Horvátország számára eltörölte a vízumkövetelményt, miközben, ismétlem, egyes uniós tagállamok polgáraival szemben továbbra is fenntartja a vízumkötelezettséget.

Úgy gondolom ezért, hogy a májusi csúcstalálkozón jelentős, ha nem egyenesen döntő előrelépést kell tennünk a valamennyi uniós tagállamra vonatkozó vízummentesség kérdésében. Véleményem szerint sajátos intézkedésekre van szükség és ezt a célkitűzést a lehető legkiemeltebb napirendi pontként kell kezelni, az elvi nyilatkozatok ugyanis már nem elégségesek számunkra. Ez a fajta hátrányos megkülönböztetés rendkívül tisztességtelen, különösen saját hazám, egy olyan európai uniós tagállam polgáraival szemben, amely jelentős technikai haladást ért el a vízumkötelezettség eltörlése tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Jörg Leichtfried (S&D) . – (DE) Elnök úr! Azon tűnődöm, miért érzem mindig úgy, hogy gyanakodnom kellene arra, hogy a Bizottság nem kívánja az Európai Parlament elé terjeszteni a kérdéseket. Ez a helyzet a Kanadával tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodással is. Csatlakoznék a képviselőtársaim által hangoztatott kritikákhoz, akik úgy fogalmaztak, hogy egyes tények igen gyanúsak, különösen az, amelyet Higgins úr említett, akivel teljes mértékben egyetértek.

Véleményem szerint a kereskedelmi megállapodás jó dolog, ha mindkét oldalon elősegíti az általános jólétet, akkor azonban nem, ha szinte kizárólag néhány nagy multinacionális vállalat érdekeit szolgálja. Amikor rájövünk, hogy a kereskedelmi megállapodások hirtelen az egészségügyről, az oktatásról és a közbiztonságról szólnak, és hogy ezek deregulációjára és privatizációjára lehet számítani, akkor gyanakodni kezdünk arra, hogy a megállapodás a kevesek javát szolgálja és sokak kárára válik. Figyelmeztetni szeretném azokat az embereket, akik ilyen megállapodások bevezetésével próbálják megkerülni az Európai Parlamentet.

Második észrevételem a következő. Ha olyan régi partnerrel ülésezünk és tárgyalunk, mint Kanada, néhány kellemetlen témát is érinteni kell. Úgy gondolom, egy ilyen típusú megbeszélésnek és megállapodásnak ki kellene térnie a fókák leölésére. Ennek célja nem az, hogy bárkit is felzaklasson, hanem hogy tisztázni lehessen az európai álláspontot, és olyan megoldást lehessen találni, amely véget vet a kis állatok kárára történő döbbenetes profittermelésnek.

 
  
MPphoto
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE) . – (RO) Sebastian Bodu képviselőtársam nem tud ma jelen lenni Strasbourgban, ezért én helyettesítem.

Jelenleg 39 millió román, cseh és bolgár európai polgár nem utazhat Kanadába vízum nélkül. Több mint a felük – 22 millió személy – román állampolgár. A kanadai belépésre jogosító vízumrendszer visszaállítása az egyesült államokbeli vízumrendszerhez hasonlóan olyan helyzetet teremt, amelyben egyes európaiak másodrendű polgárokká válnak.

Az európai polgárokat megillető szabad mozgás jogát egységes alapon kell kezelni. A vízumkérdés hatással van az Európai Unió és Kanada közötti kapcsolatokra. Barroso elnök úr a korábbi csúcstalálkozókon a probléma megoldására szólított fel. A kérdéssel továbbra is foglalkozni kell.

Románia esetében a román polgárok által benyújtott, elutasított vízumkérelmek száma 2004 és 2008 között 16%-ról 5%-ra csökkent. Hozzávetőleg 200 000 román él Kanadában, akiknek túlnyomó többsége a kanadai állam hivatalos bevándorlási rendszerének keretén belül érkezett oda. Nem értem, miért alkalmaz Kanada eltérő megközelítéseket. 2009-ben eltörölték a vízumkövetelményt egy olyan európai országgal szemben, amely nem tagja az Európai Uniónak, mindezt pedig azzal indokolták, hogy az adott országból származó polgárok már nagy számban élnek Kanadában.

Úgy gondolom továbbá, hogy a Cseh Köztársaságnak ismételten vízummentességet kell élveznie. A vízumok ismételt bevezetésére adott magyarázat nem válhat tényezővé más államok számára. Az Európai Parlament az EU-Kanada csúcs napirendjére tűzte a vízumkérdést. Az EU-nak ki kell tartania a 2009. októberi álláspontja mellett, amelynek értelmében, ha a problémát 2010 végéig nem sikerül megoldani, végrehajtja a szolidaritási záradékot.

Ashton alelnök asszony, a tagállamok vízummentességének elérése komoly szakmai sikert jelentene az ön számára. Sok sikert kívánok ehhez a feladathoz.

 
  
MPphoto
 

  Kriton Arsenis (S&D) . – (EL) Elnök úr! Kanada 1959 óta az Európai Unió egyik legrégebbi és legközelebbi szövetségese. Együttműködésünknek azonban minden esetben a közös értékeken és a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.

Kanada világviszonylatban az üvegházhatású gázok 10 legnagyobb kibocsátójának egyike, és az egyetlen olyan ország, amely jóllehet aláírta és ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet, később nyilvánosan bejelentette, hogy nem áll szándékában teljesíteni jogi kötelezettségvállalásait. Ahelyett, hogy az 1990. évi értékekhez képest 6%-kal csökkentette volna a kibocsátásokat, a kanadai kibocsátások mértéke 26%-kal nőtt. Ennek fő oka a kátrányos homok gyártása. A kátrányos homok gyártásából 3-5-ször annyi üvegházhatású gázkibocsátás származik, mint a hagyományos kőolaj- és földgáztermelésből. A kátrányos homok gyártásához ezenfelül minden hordó kinyert kátrányra számítva kettő-öt hordónyi víz szükséges, majd számos különböző melléktermék keletkezik, amelyek veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre és az őslakosok életére. Ez a termelés továbbá pusztítja a boreális erdőket, amelyek a bolygó legnagyobb szén-dioxid-megkötői. 2020-ra a kátrányos homok valószínűleg több kibocsátásért lesz felelős, mint Ausztria és Írország. Az egy főre jutó zöld támogatások összege Kanadában csupán 77 amerikai dollár, szemben például Koreával (1200 USD), Ausztráliával (420 USD) és az Egyesült Államokkal (365 USD).

Rendkívül fontos a boreális erdők védelmének biztosítása, ahogyan az is, hogy felkérjük Kanadát azon nemzetközi megállapodások betartására, amelyeket közösen írtunk alá, eddig azonban egyoldalúan teljesítettünk, és minden további együttműködésnek is ezen az alapon kellene megvalósulnia.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) 1959 óta Kanada az Európai Unió egyik legközelebbi és legállandóbb partnere. Örömömre szolgál, hogy a jelenlegi jobboldali kormányzat idején javult a kanadai gazdaság helyzete, ami a korábbi választási időszakok során nem történt meg az országban.

A gazdasági helyzet erősödése és az erősebb kanadai dollár, amely fokozottabb jólétet biztosít a kanadai polgárok számára, szintén pozitív jelet küldött a többi ország felé, és kedvező feltételeket teremt nemcsak a politikai, hanem a gazdasági együttműködés fejlődése számára is. Úgy vélem, hogy a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozó konkrét előrelépést jelent majd az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról folyó tárgyalások tekintetében.

Kanada az EU tizenegyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, innen származik az összes uniós külkereskedelem 1,7%-a, az EU pedig Kanadában a második, míg Kanada az EU-ban a negyedik legnagyobb befektető.

2008-an az áruk összértéke elérte az 50 milliárd eurót, míg a szolgáltatások értéke 20,8 milliárd eurót tett ki. Az áruk és szolgáltatások EU és Kanada közötti kereskedelmének liberalizációja lehetővé fogja tenni a kétoldalú kereskedelem élénkítését és elmélyítését, ami kétségtelenül jelentős előnyökkel jár majd mind az EU, mind pedig a Kanadai gazdaság számára.

 
  
MPphoto
 

  Jan Březina (PPE) . – (CS) Elnök úr, Ashton bárónő, hölgyeim és uraim! Az EU közös vízumpolitikája számára nagy kihívást jelent, hogy 10 hónapja Kanada a Cseh Köztársaság polgáraira vonatkozóan visszaállított a vízumkövetelményt. A Cseh Köztársasággal kapcsolatos egyoldalú intézkedése révén Kanada egyben elfogadhatatlan módon megkerülte a közös vízumpolitikáért felelős európai uniós szerveket. Ennek nyomán veszélybe kerültek egy tagállam polgárainak jogai, valamint az e jogokat érvényesítő uniós intézmények tekintélye. A kanadai kormány által az Unió egyik tagállamával szemben hozott példa nélküli intézkedés az EU egésze számára a szolidaritás próbáját jelenti.

A cseh polgárok határozottan számítanak arra, hogy az Európai Bizottság felvállalja, hogy egy tagállam és jogszerű érdekeinek védelmezőjeként és képviselőjeként lépjen fel. Erre egyedülálló lehetőség adódik a közeledő EU-Kanada csúcstalálkozón, ahol a vízumkérdésnek szerepelnie kell a tárgyalási pontok között. Itt az ideje, hogy minden lehetséges lépést megtegyünk annak érdekében, hogy e régóta húzódó ügyben áttörést érjünk el. Üdvözöltem, hogy a Bizottság 2009 októberében jelentést fogadott el, amelyben felszólította Kanadát egy prágai vízumiroda megnyitására, valamint arra, hogy hozza létre a vízumkötelezettség feloldására vonatkozó menetrendet. Kanada az első követelményt teljesítette, a másodikat azonban mind ez idáig nem, ezért sem az Európai Bizottság, sem pedig a Tanács nem elégedhet meg az eddig elért haladással. Nem szabad enyhíteni a Kanadára gyakorolt nyomást, éppen ellenkezőleg, fokozni kell azt. Ebben az összefüggésben felkérném a Bizottságot, hogy tegyen egyértelmű nyilatkozatot, amelynek értelmében elkötelezi magát az iránt, hogy nem megfelelő eredmények esetén ellenintézkedésekre, többek között a kanadai tisztviselőkre és diplomatákra vonatkozó vízumkövetelmény bevezetésére irányuló javaslatot tesz.

Szilárd meggyőződésem, hogy a sarkunkra kell állnunk. A cseh polgárok nem szép ígéreteket és együtt érző kijelentéseket várnak az EU szerveitől, hanem konkrét, célirányos fellépést. Véleményem szerint a labda most a Bizottság és különösen Barroso elnök úrnál van, aki a csúcstalálkozón a kanadai miniszterelnök fő tárgyalópartnere lesz. Ha nem kezdünk magabiztosan és erélyesen viselkedni a kanadai kormánnyal szemben, minden eddig megtett erőfeszítés hatástalan marad, ami következésképpen súlyosan aláássa majd a cseh polgárok sorsát az európai intézményeken belül. Ebben az esetben az európai szolidaritással kapcsolatos beszéd számukra üres szavakká válik majd.

 
  
MPphoto
 

  Othmar Karas (PPE) . – (DE) Elnök úr, Ashton bárónő, hölgyeim és uraim! A Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős uniós küldöttség tagjaként hangsúlyozni szeretném, hogy Kanada és az EU közös értékekkel rendelkezik. Közös értékeink alkotják társadalmi struktúránk alapját, és e tekintetben alapvető jelentőséggel bírnak. Nagyobb mértékben kellene felhasználnunk ezt a közös alapot arra, hogy közös felelősséget vállaljunk az alapvető globális feltételek átszervezéséért. Partnerségünk alapjául szoros történelmi és kulturális kapcsolataink, valamint a többoldalúság iránti tiszteletünk, többek között az ENSZ Chartájának támogatása szolgál. Számos különböző szinten javítanunk és erősítenünk kell a kapcsolatunkat, elsősorban természetesen politikai szinten.

A ma megvitatott megállapodás az első, amely az új szerződés alapján jön létre, és a Bizottságnak ezzel tisztában kell lennie. A megállapodással kapcsolatos sikeres döntéshozatali folyamat fő követelményei az átláthatóság, az együttműködés és a Parlament bevonása. A mai megbeszélések során két fontos kérdés merült fel. A cseh polgárokat érintő egyoldalú vízumszabályok elfogadhatatlanok, és azokat el kell törölni. A fókatermékek kereskedelmére vonatkozó szigorú szabályok kanadai bírálata nem azt jelzi, hogy nekünk kellene változtatni, hanem azt, hogy Kanadának kell.

Az EU és Kanada közötti megállapodás egyik célkitűzése azonban az, hogy közösen munkálkodva az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) által létrehozottnál erősebb kereskedelmi térséget hozzunk létre. Ez nemcsak a gazdasági együttműködésről szól, hanem arról is, hogy egyértelműen jelezzük: a protekcionizmus nem elfogadható. Szerencsés egybeesés, hogy Joe Biden éppen az EU-Kanada csúcs napján szólal fel Brüsszelben, az Európai Parlamentben, mivel fontos számunkra az észak-amerikai kontinens mindkét részével megvalósított hatékony, szakmai együttműködés, és mivel közösen nagyobb felelősséget kívánunk vállalni a világban.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Ashton bárónő! Fel szeretném hívni a figyelmét, hogy az EU és Kanada közötti megállapodás sikeres ratifikálásának Achilles-sarka a Cseh Köztársaság, Románia és Bulgária számára egyoldalúan előírt vízumkövetelmény, mivel az az EU-ban elfogadhatatlan jellegű másodrendű polgárságot hoz létre. Nem csupán a velünk szolidaritást vállaló többi ország, de számos európai parlamenti képviselő is teljes mértékben jogosult a ratifikálás megakadályozására, amennyiben Kanada nem teljesíti a laza menekültügyi politikája szigorítására tett ígéretét, ami elvben a vízumkötelezettség feloldásának előfeltétele. Ashton bárónő, meg tudná mondani, vajon felhívta-e Kanada figyelmét arra, hogy elfogadhatatlan, ha az ország 2013-ig elhalasztja e visszaélésekre lehetőséget adó nagyvonalú menekültügyi politika szigorítását, és hogy a lehető leghamarabb módosítania kell a törvényt, figyelembe véve az Európai Unióval közös értékeket és a vele fennálló kiváló gazdasági kapcsolatot, amelynek feltételeit bele kell foglalni az új kereskedelmi megállapodásba? Alelnök asszony, kiemelt feladatának tekinti-e, hogy felvesse a határidő kérdését a két hét múlva megrendezésre kerülő kanadai csúcson, valamint hogy még a Kanadával való megállapodás aláírása előtt elérje a vízumkövetelmény feloldását? Ha ez nem így van, tisztában van-e azzal, hogy előfordulhat, hogy az Európai Parlament nem ratifikálja ezt a fontos megállapodást, mivel nem áll szándékunkban elfogadni a Kanada által a három uniós tagállam irányában tanúsított viselkedést?

Hölgyeim és uraim! Több millió polgár nevében köszönetet szeretnék mondani önöknek szolidaritásukért, és üdvözlöm azt a tényt, hogy a Brüsszelben szavazásra bocsátandó közös állásfoglalás-tervezetük egyértelműen felszólít a kanadai menekültügyi rendszer módosítására és a közel 50 millió európai polgárt érintő vízumkövetelmény minél hamarabbi feloldására.

 
  
MPphoto
 

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE) . – (IT) Elnök úr, főképviselő asszony, hölgyeim és uraim! Úgy gondolom, hogy az ülésteremben folyó megbeszélés és vita jelentősen megerősíti a májusi csúcs tekintetében tett parlamenti intézkedéseket.

Nem vonhatók kétségbe azok a szempontok, amelyek minden felszólaló részéről elhangzottak: a Kanadával ápolt kapcsolatunk fontossága, a partnerség, valamint egy olyan nagyszerű demokratikus országgal közös értékeink fontossága, amellyel az együttműködés stratégiai szükséglet számunkra.

Felmerült ugyanakkor néhány olyan kérdés, amelyekkel véleményem szerint és a tisztelt Háztól kapott mandátumuk alapján mindenképpen foglalkoznunk kell, és amelyeket lehetőség szerint meg kell oldanunk, mivel végeredményben nem a csaták, hanem az eredmények számítanak.

Az első ezek közül azzal kapcsolatos, hogy hangsúlyozni kell a kölcsönösség elvét a kanadai és európai polgárok szabad mozgását illetően. Nem vagyok sem cseh, sem román, sem bolgár, és más román kollégák már felszólaltak előttem, mindazonáltal európai polgárként legalább ennyire kijátszva érzem a jogaimat, ha az európai polgárok nem mozoghatnak szabadon Kanadán belül – gyorsan beszélek, mert ön érti, amit mondok, elnök úr, de talán megismétlem a tolmácsolás kedvéért – mindazonáltal kijátszva érzem magam, ha más európai országokból származó más polgárok nem mozoghatnak szabadon Kanadán belül, miközben a kanadai polgároknak erre valamennyi európai országban lehetőségük van.

Áttérve a fókamészárlások ügyére: mindig elérzékenyülünk, amikor a televízió-műsorok vagy a sajtómegkeresések bemutatják az egyes vadászati tevékenységek során alkalmazott gonosz és szörnyű tetteket: itt, a Parlamentben lehetőségünk van hangot adni véleményünknek, és úgy gondolom, itt az ideje, hogy a megdöbbenés és a tiltakozás helyett cselekedjünk végre.

Egy Kanadához hasonló nagyszerű demokratikus országgal ápolt kapcsolatunkba bele kellene, hogy férjen a problémák felvetése és moratóriumok kérése. Köszönöm Ashton bárónőnek mindazt, amit tenni fog, és amiről beszámol majd a Parlamentnek, kezdve a májusi csúcstalálkozóval.

 
  
MPphoto
 

  Olga Sehnalová (S&D) . – (CS) Bizottsági alelnök asszony, hölgyeim és uraim! A közeledő EU-Kanada csúcstalálkozóval kapcsolatban meg szeretném említeni az EU alapját képező egyik alapelvet. Ez a szolidaritás elve. Amennyiben az EU meg kívánja őrizni polgárai bizalmát, ezt az értéket minden körülmények között tiszteletben kell tartania, még az olyan esetekben is, amelyek csupán egyetlen tagállam számára jelentenek problémát. Amint az már elhangzott, 2009 júliusában Kanada vízumkövetelményt vezetett be a Cseh Köztársaság polgáraival szemben. A Cseh Köztársaság kérésére a Kanadával fenntartott vízumügyi kapcsolatokat felvették a Bel- és Igazságügyi Tanács februári ülésének napirendjére. Az ülésen Románia, Bulgária, Magyarország és Szlovákia, valamint egyértelmű módon a spanyol elnökség is szolidaritásáról biztosította a Cseh Köztársaságot. A Bizottság szintén kinyilvánította szolidaritását, jóllehet konkrét megoldásra még a szakértői csoportok közötti tárgyalásokat követően sem lehet számítani. Az idő telik, és kétségtelen, hogy az nem az EU-nak és a polgárainak dolgozik. A cseh köztársaságbeli uniós polgárok számára nehéz lenyelni, hogy a vízumkövetelmény feloldásának feltételeként meg kell várni egy új kanadai menekültügyi törvény elfogadását, amelynek legközelebbi reális időpontja 2013. Ebben az összefüggésben ezért valódi segítségre számítanak az EU-tól. Ha már ilyen gyakran esik szó arról, hogy a polgárok európai intézmények iránti bizalma válságban van, akkor ennek okait is keressük meg abban a megközelítésben, amely ez idáig – sajnálatos módon – nem tanúskodott maradéktalanul a szolidaritásról.

 
  
MPphoto
 

  Chris Davies (ALDE) . – Elnök úr! Bízom benne, hogy a főképviselő gratulálni fog a kanadaiaknak diplomáciai készségeikhez, mivel van mit tanulnunk tőlük. A veszélyeztetett fajokról szóló közelmúltbeli konferencián (CITES) japán szövetségeseikkel összefogva átfogó módon leverték a kékúszójú tonhal kereskedelmének tilalmára irányuló kísérletünket.

A CITES konferencia túlságosan is emlékeztetett az éghajlatváltozással foglalkozó koppenhágai konferenciára, ahol tisztázatlan volt az EU álláspontja. Úgy tűnt, rengeteg időt töltöttünk azzal, hogy nap mint nap egymással vitázzunk, ahelyett, hogy ezt másokkal tennénk, és így végül alaposan elbántak velünk.

Japán és kanadai szövetségesei korábban hónapokat szántak arra, hogy mindenkit meglátogassanak, barátokat szerezzenek és itt-ott némi befolyást vásároljanak maguknak annak érdekében, hogy megkapják a kívánt eredmények eléréséhez szükséges szavazatokat. Mi végül széthúzó, szervezetlen és gyenge résztvevőként tűntünk fel.

A környezetvédelmi biztos azt mondta, ilyen soha többé nem fog előfordulni. Elszánta magát a változtatásra. Ennek ellenére minden alkalommal és a világ minden pontján zajlanak ilyen konferenciák, és gondoskodnunk kell róla, hogy az Európai Unió összes diplomáciai erejét latba vessük annak érdekében, hogy előremutató stratégiát alakítsunk ki, hogy erőforrásainkat hatékonyan használjuk fel, és ne vágjuk tovább magunk alatt a fát.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr! Egy igen komoly problémára szeretném felhívni a figyelmet a szerzői jogoknak a tárgyalások során történő érvényesítésével kapcsolatban. Kanadai jogprofesszorok és a Harvard részéről is elhangzottak olyan bírálatok, amelyek szerint a tervezett megállapodás a kanadai szerzői jogi, szabadalmi és védjegytörvény teljes felülvizsgálatát vonhatja maga után.

Egyrészről a kanadaiak úgy érzik, hogy korlátozzák szuverenitásukat, valamint a saját szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik használatára vonatkozó jogukat. Másrészről azonban nagyon, nagyon fontosak a másolásvédelemmel kapcsolatos szigorú és pontos szabályok, illetve e védelem filmekre való kiterjesztése.

Különösen fontosnak tűnik számomra, hogy a szerzői jogok érvényesítésével kapcsolatos valamennyi megbeszélés kitérjen az internetre, mivel határokon átnyúló megállapodások nélkül az interneten nem biztosítható a szerzői jogok védelme. Támogatom a mozikban való videokamerás felvételek készítésére vonatkozó konkrét tilalmat. Ezt Kanadában is végre kell hajtani. Ugyanakkor fontos, hogy megtaláljuk a középutat. Támogatnunk kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét, de tiltakoznunk kell az interneten folyó általános felügyelet és üldözés ellen.

Természetesen azt is fontos figyelembe venni, hogy Kanada a miénktől eltérő joghagyománnyal és jogrendszerrel rendelkezik. Ez egy igen nehezen megoldható probléma, de bízom benne, hogy hatékony megoldást tudunk rá találni.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Elnök úr, Ashton bárónő, hölgyeim és uraim! Legfontosabb feladatunknak kell tekintenünk a kis- és középvállalkozások támogatását, különösen a gazdasági válságban. Ezek a vállalatok foglalkoztatják az összes munkavállaló kétharmadát, és tőlük származik az adóbevételek 80%-a. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a közbeszerzési pályázatok célja elsősorban az legyen, hogy a kis- és középvállalkozások számára lehetőséget biztosítsanak a közbeszerzési szerződések elnyerésére. Természetesen a műszaki szabályokat, más néven kereskedelemkönnyítő intézkedéseket szintén megfelelően figyelembe kell venni a megállapodás során. Azt szeretném tudni, hogy létezik-e a Kereskedelmi Világszervezettel kötött olyan megállapodás, amelynek alapján a dohai tárgyalások alapelveit be kell építeni ebbe a szabadkereskedelmi megállapodásba.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Elnök úr, biztos asszony! A légi közlekedés létfontosságú ahhoz, hogy az áruk és személyek szállításának elősegítése révén közelebb hozza egymáshoz az Európai Uniót és Kanadát. A 2009. december 18-án aláírt, EU és Kanada között létrejött légi közlekedési megállapodás, valamint a 2009. május 6-án Prágában az Európai Közösség és Kanada között létrejött, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás az Európai Unió és Kanada közötti transzatlanti párbeszéd két fontos eleme. Az első megállapodást a ratifikálását követő hatálybalépéséig ideiglenesen hajtják végre. A Tanács e tekintetben még nem kapott értesítést.

A második megállapodást nem hajtják végre ideiglenesen. A Tanácsnak meg kell küldenie a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és a megállapodás szövegét az Európai Parlament részére.

Figyelembe véve, milyen fontos a légi közlekedés az Európai Unió és Kanada közötti együttműködésben, azt kérdezném öntől, alelnök asszony, mikor lép megfelelően hatályba az Európai Unió és Kanada között létrejött két megállapodás.

 
  
MPphoto
 

  Fiona Hall (ALDE) . – Elnök úr! Kanada közeli szövetséges, az EU-nak azonban szükség esetén kritikus barátként kell viselkednie. Kanada éghajlatváltozással kapcsolatos eredményei gyengék, és az ország a koppenhágai tárgyalások során obstruktív módon viselkedett. Különös aggodalomra ad okot a kátrányos homok gyártása, ahogyan Arsenis úr is említette. Az olaj kátrányos homokból történő kinyerése jóval több energiát igényel, mint a más forrásokból származó olajtermelés, mindeközben pedig rendkívüli mértékben szennyezi a helyi környezetet.

Tekintve, hogy a kanadai kormány jelenleg az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv végrehajtása során komoly erőfeszítéseket tesz a szén-dioxid mérésével kapcsolatos megközelítése gyengítésére, megkérdezhetem a főképviselőtől, hogy fel kívánja-e vetni a kátrányos homok kérdését a csúcstalálkozó tárgyalásain?

 
  
MPphoto
 

  Catherine Ashton , a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. – Elnök úr! A csúcstalálkozó előkészítése szempontjából egy rendkívül hasznos és értékes vitán vagyunk túl. A tisztelt képviselők számos különböző témakört érintettek, és mindenképpen gondoskodni fogok arról, hogy a csúcstalálkozón a két elnök, a Bizottság és a Tanács elnöke – akik természetesen az Európai Unió vezetőiként vesznek részt a csúcstalálkozón – teljes körűen tisztában legyen a felvetett kérdésekkel.

Nagyon hálás vagyok azért, hogy a parlamenti képviselők készségesen tájékoztattak és tettek fel kérdéseket olyan területekre – például a légi közlekedésre – vonatkozóan, amelyekről, bevallom, nem sokat tudok, és amelyeknek kérésükre utána kell járnom.

Az elhangzottak közül csupán két vagy három kulcsterületet emelnék ki. Összességében úgy tűnt, hogy a tisztelt képviselők általánosan osztják azt a nézetet, hogy fontos kapcsolatról van szó. Az ülésteremben érezhető feldúltság egy része talán annak tudható be, hogy tisztában vagyunk Kanada és a vele való közös értékek jelentőségével. A vízumkérdés által különösen érintett tagállamokból származó tisztelt képviselők zaklatottsága ezért teljesen érthető.

A kereskedelemmel kezdeném, mivel ezt meglehetősen sok különböző felszólalás érintette. Helyesen tesszük, ha nagyra törő kereskedelmi megállapodásra törekszünk. Nem lesz könnyű, és már a kezdetektől felismertük – a kereskedelmi tárgyalásokat jómagam indítottam útjukra –, hogy az EU és Kanada sajátos érdekei miatt már eleve nem számíthatunk könnyű tárgyalásra. Ennek ellenére mindkét oldalon igen nagyra törőnek kell lennünk.

Az egyik példa a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdése, amellyel kapcsolatban rendkívül aggaszt, hogy Kanadának gondoskodnia kell egy megfelelő rendszer életbe léptetéséről. Tudom, hogy vizsgálja ennek lehetőségét, és hogy az eddigi megbeszélések és fordulók kifejezetten kedvezőek és építő jellegűek voltak, és hogy a dolgok jó ütemben haladnak.

Egyetértek azzal, hogy teljes körű tájékoztatást kell nyújtanunk a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság számára, és ahogyan Bradbourn úr mondta, a Kanada iránt különösen érdeklődő feleket is be kell avatni. Hatásvizsgálat fog készülni, amelyen már jelenleg is dolgoznak, és mindebből természetesen a Parlament is kiveszi majd a részét, amikor a kész előterjesztett megállapodást jóváhagyja, vagy ellenkezőleg. A Parlament egyértelmű és kulcsfontosságú szerepet játszik a kérdésben.

Ehhez csupán két dolgot tennék hozzá. Az egyik az, hogy egy kedvező kereskedelmi megállapodás ténylegesen a polgárok javát szolgálja. Ez a feladata. Célja annak biztosítása, hogy a fogyasztókat több választás, a munkavállalókat pedig nagyobb lehetőségek illessék meg. Gondoskodnunk kell arról, hogy kereskedelmi megállapodásaink Unió-szerte valódi lehetőségeket teremtsenek.

A kis- és középvállalkozások kérdését illetően, amely, ezzel egyetértek, rendkívül jelentős, az jut eszembe, hogy az egyik statisztika, amelyet minden alkalommal érdekesnek találok, az, amely szerint a kis- és középvállalkozásainknak csupán 8%-a folytat kereskedelmet, és csupán 3%-uk teszi ezt az Európai Unión kívül.

Mindig úgy éreztem, és ez továbbra is így van, hogy ha javítani tudjuk ezeket a számadatokat, és lehetőségeket tudunk biztosítani – a kormányzati közbeszerzések pedig valóban az egyik ilyen, lehetőségeket biztosító területet jelentheti –, akkor a kis- és középvállalkozásaink mindkét irányban élhetnének ezzel a lehetőséggel.

Számos tisztelt képviselő említette az Északi-sarkvidéket, amellyel kapcsolatban nemrég megbeszéléseket folytattunk a Parlamentben. Elfogadom, hogy ez nagyon fontos kérdés, elsősorban azért, mert egy másik fontos ügyhöz kapcsolódik, amelyről még a vízumkérdés előtt szerettem volna beszélni, ez pedig az éghajlatváltozás.

Ami bennünket illet, a koppenhágai tárgyalásokon Kanada valóban azon országok táborát gyarapította, amelyek meglátásunk szerint egyáltalán nem vitték előre az ügyünket. Koppenhágáról még vitázhatunk – és kétségtelen, hogy a felelős biztossal folytatott további megbeszélések során erre lesz majd alkalom. Érdekesnek találtuk, hogy a március 3-i trónbeszédben a kanadai kormány azt állította: teljes körűen támogatja a koppenhágai éghajlat-változási megállapodást. Ez nagyon fontos, és a csúcstalálkozó során szorgalmazni és sürgetni kívánjuk, hogy Kanada nagyra törően lépjen fel, különösen a 2020-ra vonatkozó csökkentési cél növelését illetően.

A nemzetközi szénpiac kulcsfontosságú a tekintetben, hogy a beruházásokat illetően az alacsony szén-dioxid-felhasználású gazdaságra helyezi a hangsúlyt, a kétoldalú kapcsolatunk keretében való fellépés részeként pedig tovább szorgalmazhatjuk e stratégiai jellegű beruházási, zöld technológiai és együttműködési kérdéseket, kísérletet téve minden olyan intézkedés támogatására, amelyek az éghajlatváltozás problémájának enyhítéséhez szükségesek.

Az utolsó kérdés – számos téma merült fel, én csupán háromról kívánok szólni –, amelyre természetesen ki szerettem volna térni, a vízumok ügye. Ez rendkívül fontos, és ahogyan azt európai parlamenti képviselőik révén a tagállamok említették, három ténylegesen érintett tagállamról beszélhetünk.

Hatalmas munka folyik annak érdekében, hogy megpróbáljuk megoldani a problémát. Számos megbeszélést folytattunk Kanadával, a legtöbb kérdés jól ismert, Kanadának pedig több problémát is orvosolnia kell azzal a jogszabállyal kapcsolatban, amelyet a jövőre vonatkozóan életbe kíván léptetni. A tisztelt képviselők igen helyesen tették, hogy felvetették ezt a kérdést, amely helyet fog kapni a tárgyalásokon.

A szakértői munkacsoport második ülésére Prágában került sor azzal a céllal, hogy megvizsgálják az elsősorban a Cseh Köztársaságot érintő kérdéseket, amit a Bizottság támogatott, a Bizottság tehát teljes mértékben közreműködik.

Felismertem és a vita után is szem előtt fogom tartani azon tisztelt képviselők feldúltságát, akik felvetették, hogy gyorsabban és még tovább kell dolgoznunk annak érdekében, hogy megoldjuk a problémát, és felismerjük a kérdés legfontosabb szempontját, nevezetesen azt, hogy nem egy kétoldalú, hanem az Európai Unió és Kanada közötti ügyről van szó, és azt ennek megfelelően kell kezelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra az első májusi részülés során kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Jelenleg 39 millió román, cseh és bolgár európai polgár nem utazhat Kanadába vízum nélkül. Több min a felük – 22 millió személy – román állampolgár. A kanadai belépésre jogosító vízumrendszer néhányunk számára történő visszaállítása tarthatatlan helyzet, mivel az európai polgárságon belül két különböző osztályt hoz létre. Az európai polgárokat megillető szabad mozgás jogát egységes alapon kell kezelni, miközben a vízumkérdés az EU és Kanada közötti kapcsolatot, nem pedig a Kanada és az érintett tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatokat érinti.

Románia esetében a román polgárok által benyújtott elutasított vízumkérelmek száma 2004 és 2008 között 16%-ról 5%-ra csökkent. Hozzávetőleg 200 000 román él Kanadában, akiknek túlnyomó többsége a kanadai állam hivatalos bevándorlási rendszerének keretén belül érkezett oda. Ez a nagyszámú vízumkérelmek egyik oka. Az Európai Parlament az EU-Kanada csúcstalálkozó napirendjére tűzte a vízumok kérdését.

Az EU-nak olyan álláspontot kell kialakítani, amelynek értelmében, ha a problémát 2010 végéig nem sikerül megoldani, alkalmazni fogja a szolidaritási záradékot. A tagállamokra vonatkozó vízummentesség elérése a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő munkájának első sikere lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Úgy gondolom, hogy a kölcsönösség alapján a tervek szerint május 5-én Brüsszelben megrendezésre kerülő EU-Kanada csúcstalálkozó napirendjén szereplő kiemelt kérdések között kell szerepelnie valamennyi európai uniós állampolgár számára biztosított vízummentességnek annak érdekében, hogy megszüntethető legyen a jelenlegi hátrányos megkülönböztetés, amelynek nyomán a román, bolgár és cseh polgárok csak vízummal látogathatnak Kanadába.

A helyzet annál is különösebb, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben a kanadai hatóságok a horvát állampolgárok, tehát egy, az uniós csatlakozásról továbbra is még csupán tárgyaló ország számára eltörölték a kötelező rövid távú vízumkérelemre vonatkozó követelményt. Az elmúlt néhány évben Románia jelentős előrelépést tett, többek között a vízumrendszer megszüntetéséhez szükséges bizonyos fontos feltételek tekintetében. A vízumkérelmek elutasításának aránya, a jogszerű tartózkodási időszak túllépésének aránya és a menedékkérelmek száma folyamatosan csökken.

Ennélfogva a vízummentesség ezt a haladást tükrözné, nem is beszélve arról, hogy az európai és kanadai polgárokkal szembeni egyenlő bánásmód elősegítené a kölcsönös bizalom megerősítését.

 
  
 

(Az ülést pár percre felfüggesztik)

 
  
  

ELNÖKÖL: LAMBRINIDIS ÚR
alelnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat