Elnök. – A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

– a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében Mikolášik úr jelentése az átültetésre kerülő emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági normákról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0818 - C6-0480/2008 - 2008/0238(COD)) (A7-0106/2010), és

– a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében Perello Rodriguez úr jelentése a következő bizottsági közleményről: A szervadományozásra és a szervátültetésre vonatkozó cselekvési terv (2009-2015): Megerősített együttműködés a tagállamok között (2009/2104(INI)) (A7-0103/2010).

  Miroslav Mikolášik , előadó. – (SK) Örülök, hogy ma egyedülálló lehetőséget kaptam arra, hogy megjelenhetek Önök előtt és beszélhetek a szervadományozások és szervátültetések igen fontos témakörében a parlamenti tárgyalásokon elért eredményeinkről, valamint az azt követő háromoldalú párbeszédről.

Személy szerint e jogszabályjavaslatot rendkívül fontosnak ítélem nem csak mint főelőadó, hanem mint orvos is. Határozottan úgy vélem, hogy ez az új irányelv alapjaiban foglalkozik a szervadományozások és a szervátültetések folyamatában a jelenleg előttünk álló legnagyobb kihívással, a szervekre váró betegeket érintő szervhiánnyal.

Az Európai Unió polgárai számára a legjobb egészségvédelem nyújtásával összefüggésben célunk annak biztosítása, hogy az átültetésre kerülő emberi szervek biztonságosak és magas minőségűek legyenek.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság március 16-án szavazott a jelentéstervezetről, amikor azt az előadó ajánlásaival összefüggésben nagy többséggel elfogadták. Ezt követően három alkalommal, a spanyol elnökség vezetésével, a Parlament, a Bizottság és a Tanács részvételével intenzív, háromoldalú megbeszélést tartottunk .

Különösen a megbeszéléseink kulcspontját képező, következő pontokat szeretném kiemelni.

Először is a szervadományozásra vonatkozó elveket.

Az önkéntes és ingyenes adományozás alapvető elv, amelyet semmiféleképpen és semmilyen körülmények között sem szabad kétségbe vonni. A kereskedelem minden formájának és a donorok anyagi motivációjának megakadályozása érdekében meg kell őrizni az adományozás önzetlen jellegét. Ugyanakkor biztosítani kell az élő donorok lehető legteljesebb védelmét. Ezen a ponton szeretném megemlíteni az élő donorok általi szervadományozás témakörével kapcsolatban kialakult élénk vitát. Egyrészt ez a módszer továbbra is az elhalálozott donoroktól származó szervkinyerés melletti kiegészítő módszer, másrészt jelentős lehetőségeket rejtő alternatíva.

Természetesen nem célunk, hogy e területen megakadályozzuk a fejlődést, de biztosítanunk kell, hogy a befogadókkal genetikai vagy családi kapcsolatban nem álló élő donorok szervadományozása mindig önkéntes és ingyenes legyen. Az ingyenesség elve nem vonatkozik az úgynevezett költségtérítés esetére, amikor az élő donor az adományozással kapcsolatos kiadásokkal összhangban lévő hozzájárulásban részesülhet. A tagállamoknak azonban a lehetséges donorok bármiféle anyagi ösztönzésének vagy haszonszerzésének elkerülése érdekében pontosan meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek alapján ilyen hozzájárulás nyújtható.

Az elvekkel összefüggésben felmerülő további fontos kérdések közé tartoznak az elosztási kritériumok − annak biztosítása, hogy a szerveket a halál beálltának jogszerű megállapítása előtt ne távolítsák el, és a donor adjon beleegyezési nyilatkozatot. Ezeket a rendelkezés bevezető részében, azaz a preambulumban igazoltuk.

A második elv magában foglalja a nyomon követhetőséget, a személyes adatok védelmét és a titoktartást. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a területükön gyűjtött, elosztott és átültetett valamennyi szerv nyomon követhető legyen a donortól a recipiensig, és fordítva. Ez az elv az anonimitásra vonatkozó eredeti javaslat helyébe lépett, amely veszélyezteti a folyamat biztonságát. A személyes adatokat továbbra is bizalmasan kell kezelni.

A harmadik elv a minőségi és biztonsági keretrendszer. Világos egyetértésünknek adtunk hangot azzal kapcsolatban, hogy a tagállamoknak az adományozástól a szervátültetésig valamennyi folyamatszervezési szakaszt meghatározó nemzeti keretrendszert kell felállítaniuk. A tagállamok ezt követően tájékoztatják a Bizottságot a tevékenységekről és az e rendelkezéssel összefüggésben elért eredményekről, a rendelkezés hatálybalépésétől számított három éven belül. E tekintetben, különösen azon országok esetében, ahol a rendszer nem kellően fejlett, jelentős előrehaladást várunk, amely a megfelelő szervezeti intézkedéseken keresztül jelentősen növelheti a szervátültetések számát.

Különösen szeretném kiemelni a transzplantációs koordinátor vagy koordinációs csapat szerepét, amelynek jelentősége nem kétséges. Számos országban, ahol az operációk zökkenőmentesen folynak, bizonyította hatásosságát.

Végül szeretném megemlíteni az olyan kritériumokat mint például a gyűjtések megszervezése és végrehajtása, az illetékes hatóságok szerepének leírása, harmadik országok bevonása, harmadik országokkal bonyolított szervcsere és a folyamat biztonsága. A Lisszaboni Szerződés előírásai alapján jóváhagytuk az úgynevezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. (Hamarosan befejezem.)

Végül szeretném hangsúlyozni, hogy milyen óriási jelentőségű a lakossági tudatosság növelése, ezért szeretném felhívni a Bizottságot, hogy speciális programokon keresztül népszerűsítse a szervadományozást. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult a tárgyalások sikeres lebonyolításához, és különösen szeretném üdvözölni a spanyol elnökség hatékony és konstruktív hozzáállását.

  Andrés Perelló Rodríguez , előadó. – (ES) Elnök asszony, Jiménez García-Herrera asszony, biztos úr, Dr. Christiaan Barnard a következő mondatot mondta: „Jesus, dit kan werk”, ami dél-afrikai hollandul van és azt jelenti „Jézusom, ez működni fog”, amikor hitetlenkedve nézte, hogy ver az általa épp átültetett szív. Abban az időben általános gyakorlattá vált, hogy egy hasznos szervet, amelyre egy adott személynek már nem volt szüksége, egy másik emberbe ültetnek, hogy életben maradjon.

Az is igaz azonban, hogy ez még nem akadályozta meg, hogy 56 000 európai várólistán legyen, és nem akadályozta meg, hogy ezek közül az emberek közül e vita befejeződéséig 12 meghaljon, mert nem kapta meg a számára szükséges szervet. Ebben rejlik a Parlament számára a kihívás, amelynek e plenáris ülésen el kell fogadnia mind az irányelvet, ahogy Dr. Mikolášik olyan jól elmagyarázta, mind pedig a cselekvési tervet.

Kétségtelen, hogy az európai lakosság számára egyértelmű és hatékony támogatási csatornákat kell biztosítanunk annak érdekében, hogy egyetlen európai se haljon meg a transzplantációs rendszer hiányosságai következtében kialakuló szervhiány miatt.

Az európaiak hosszabb ideig élnek, a közlekedési balesetek csökkenésének és a tudományos fejlődésnek természetesen örülni kell, de ezek azt is jelentik, hogy több szervre van szükség, mivel több embernek van szüksége azokra.

Ha az európaiaktól megkérdezik, hogy polgártársaik életének megmentése érdekében hajlandóak-e szervadományozásra, válaszuk nagyon határozott és nagyon pozitív. Annak oka, hogy ez gyakran az egyes országokban végrehajtott szervátültetések számában közvetlenül nem tükröződik kétségtelenül az, hogy javítanunk kell transzplantációs rendszerünk alapvető aspektusain, például a koordináción, a tájékoztatáson, a szakmai képzésen és a lakosság e kérdéssel kapcsolatos felvilágosításán.

Egyes országokban példákkal szolgálhatunk arra, hogy ha a koordináció és a képzés optimális szintű, az egymillió emberre eső szervátültetések száma nő. Engedelmükkel megemlítek néhány spanyolországi példát, ahol bevezettek egy modellt, amelynek referenciaként kell szolgálnia.

Az irányelv által előírt, a szervátültetések minőségének és biztonságának, valamint az élő donoroktól származó szervátültetések kiegészítő, ingyenes és önkéntes jellegének garanciáin felül ott vannak a cselekvési terv által meghatározott, a szakemberek folyamatos képzésének és a társadalom e kérdéssel kapcsolatos tájékoztatásának és felvilágosításának szükségességére vonatkozó ajánlások, amelyek nélkül nehéz dolgozni.

Mindezek képezik a valamennyi ország részvételével létrejövő, úgynevezett harmonizált európai transzplantációs rendszer optimalizálásának alapját, amely a magunk elő állított célkitűzés elérésének eszköze. Célkitűzésünk egyszerűen annak a pontnak az elérése, amikor egyetlen európai sem hal meg azért, mert az életben maradásához szükséges szerv a rendszerek tökéletesítésének elmaradása miatt hiányzik.

A XXI. századi Európában nem engedhetjük meg a koordináció vagy az optimalizált rendszer hiányát, amely azt eredményezi, hogy egy szerv elveszik, így egy másik európai azt nem kaphatja meg. Ezt valósítja meg a kemény munka eredményeként kialakult ezen irányelv és cselekvési terv elfogadása.

Szeretném megragadni az alkalmat az előadók – ebben az eset Mikolášik úr – és az árnyékelőadók részéről tapasztalt hajlandóság és együttműködés kiemelésére. Szeretném hangsúlyozni továbbá a spanyol Egészségügyi Minisztérium és a Dr. Matesanz, a Spanyol Nemzeti Transzplantációs Szervezet igazgatója által képviselt spanyol elnökség részéről érkező hajtóerőt, amelyet ezen irányelv és cselekvési tervhez adtak, mivel mindig számíthattunk rájuk.

Szeretném hangsúlyozni, hogy azok, akik olyan keményen dolgoztak, megérdemlik köszönetünket és kérem Önöket, hogy e jelentés egyhangú elfogadásával fejezzük ki hálánkat. Képviselőként hálás vagyok az elvégzett munkáért és európaiként hálás vagyok, hogy sor kerül erre a lépésre annak érdekében, hogy azoknak az uniós polgároknak az élete, akiknek erre bármikor szükségük van, megmenthető legyen.

  Trinidad Jiménez García-Herrera , a Tanács soros elnöke. – (ES) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, örömmel jelenek meg a Parlament plenáris ülésén, hogy részt vegyek a szervadományozásról és a szervátültetésről folyó közös vitában.

Ez természetesen fontos vita, először is, mert közvetlen hatása van az emberek életére és európaiak ezreinek egészségére. E tekintetben szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy az adományozások és a szervátültetések számának az elmúlt években történő állandó emelkedése ellenére becslések szerint jelenleg az Európai Unióban 56 000 beteg vár megfelelő szervre és sok közülük meghal, mielőtt azt megkaphatná.

Másodszor ez fontos vita, mert lehetővé teszi, hogy erősítsük társadalmunkban az önzetlenséget és szolidaritást. Engedjenek meg egy példát: jelenleg az Európai Unióban egymillió lakosra 18 donor esik. Ha ezt a számot sikerülne a legmagasabb számra növelnünk, például a spanyolországi 34-re vagy a portugáliai több mint 30-ra, Európában 20 000-rel több életet tudnánk megmenteni.

Hasonlóképpen, az Európai Unióban az élődonoros szervadományozásnak a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban és a Hollandiában tapasztalható szintekre történő előmozdításával évente további 2000 embernek nem lenne szüksége dialízisre. Soha nem szabad elfelejtenünk, hölgyeim és uraim, hogy donorok nélkül nincsenek szervátültetések.

A ma délutáni vita lehetővé teszi számunkra, hogy végső lökést adjunk egy közös uniós stratégia elindításának, hogy a szervadományozás és a szervátültetés terén a világ legjobb struktúráját alakíthassuk ki. Ezenkívül a közelmúltbeli Lisszaboni Szerződés 168. cikke lehetőséget nyújt számunkra, hogy létrehozzuk az adományozási és transzplantációs folyamat közös, magas minőségű és biztonságos keretrendszerét.

Ezzel kapcsolatban most két fontos bizottsági kezdeményezésünk van, amelyeket 2008-ban terjesztettek elő, és amelyeken a Tanács a Parlamenttel együtt az elmúlt hónapokban igen keményen és igen sokat dolgozott.

Az első az átültetésre kerülő szervek minőségi és biztonsági normáira vonatkozó irányelvjavaslat. Amint említettem, ezen irányelv közös jogi keretet hoz létre, amelynek lehetővé kell tennie, hogy az adományozástól az átültetésig a kezelésre szolgáló szervek felhasználásának minden szakaszában csökkentsünk bizonyos kockázatokat. Ez magában foglalja a szervek minőségének és biztonságának garantálását, de az illetékes hatóságok kijelölésével a donorok és a recipiensek védelmét is.

Másodszor rendelkezésünkre áll a tagállamok közötti együttműködést támogató cselekvési terv is, amelynek hármas célkitűzése a következő: az első a rendelkezésre álló szervek számának növelése; a második a transzplantációs rendszer hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása és a harmadik a minőség és a biztonság javítása.

Hölgyeim és uraim, e két kezdeményezés biztosítja számunkra a közös keretet, olyan európai keretrendszer, amely nem csak a legjobb közös elemeket foglalja magában, hanem az e területen a különböző tagállamok által kialakított legjobb szervezeti és jóléti gyakorlatot is. Más szóval ez egy, a minőségen, a biztonságon és az innováción alapuló keretrendszer.

Ezt az adományozásra és szervátültetésre vonatkozó európai modell valamennyiünk közös értékei és elvei − az Unió identitásának szimbólumát jelentő szolidaritás, pártatlanság és kohézió − köré történő felépítésével tesszük. Ez segíteni fog a szervadományozás terén az önellátás elérésében, és ezáltal a transzplantációs célú turizmus leküzdésében.

Bizonyára egyet fognak érteni velem abban, hogy ezen irányelv hatálybalépése és a cselekvési terv parlamenti támogatása önmagában fokozza a tagállamok közötti szervcserét és előmozdítja az adományozást.

Először is, annak érdekében, hogy az európaiak számára biztosítsuk általában az egészséghez és különösen a transzplantációs kezeléshez való egyenlő hozzáférést, európai uniós keretrendszert hozunk létre. Másodszor, ez a hatékonyabb uniós keretrendszer közvetlenül szolgálja azokat a betegeket, akiknek tulajdonságaiknál fogva kisebb az esélyük arra, hogy megtalálják az igényeiknek megfelelő szervet. Következésképpen adott földrajzi térségben csökken a megfelelő befogadó hiánya miatt veszendőbe menő szervek száma.

Hölgyeim és uraim, mielőtt befejezem, a spanyol elnökség szeretne köszönetet mondani a cseh és a svéd elnökség által, a tárgyalások kezdetén, 2009-ben kifejtett munkáért, amellyel a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködésnek köszönhetően jelentős előrehaladás feltételeit teremtették meg.

A spanyol elnökség szeretne továbbá köszönetet mondani a Parlamentnek kemény munkájáért és különösen az előadóknak, Mikolášik úrnak és Perello úrnak azért a munkáért, amelyet a szükséges megállapodás és konszenzus előmozdítása érdekében végeztek.

Valamennyi uniós intézménynek a megállapodás elérésére irányuló közös munkáján keresztül válik lehetővé, hogy egy olyan európai szolgáltatást indítsunk el, amely egyrészt 500 millió ember számára a legjobb minőségi és biztonsági garanciákat nyújtja, másrészt előmozdítja az egyenlő hozzáférést ahhoz a kezeléshez, amelytől minden évben oly sok élet függ, valamint elősegíti társadalmunkban a szolidaritást. Erősítsük azt, amit az Európai Unió ma jelent.

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök asszony, Európában 56 000 európai vár szervátültetésre; sok ember számára a sikeres szervátültetés élet és halál kérdése. Ezért vagyunk ma itt: hogy Európa-szerte biztosítsuk a magas minőségű és biztonságos szervátültetést. Erről szól a Bizottság irányelvjavaslata és a cselekvési terv. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Dr. Mikolášiknak és az árnyékelőadóknak a szervek minőségéről és biztonságáról szóló javasolt irányelvvel kapcsolatos kiváló munkájukért. Szeretnék köszönetet mondani továbbá Perello Rodriguez úrnak a szervadományozásra és a szervátültetésre vonatkozó cselekvési tervről szóló, saját kezdeményezésű, támogató jelentéséért.

Hadd emlékeztessek arra, hogy e két kezdeményezés kulcsfontosságú célkitűzése az átültetésre kerülő emberi szervek minőségének és biztonságának javítása, a rendelkezésre álló szervek számának növelése és a transzplantációs rendszerek hatékonyságának és hozzáférhetőségének fokozása. Az irányelvjavaslat meghatározza a minőségi és biztonsági követelmények jogi keretét, a cselekvési terv pedig a rendelkezésre álló szervek számának növelésére és a szállítási rendszerek hatékonyságára összpontosít.

A hatéves cselekvési terv 10 kiemelt intézkedést határoz meg a tagállamok közötti együttműködésnek a közös fellépésekkel és a helyes gyakorlatok megosztásával történő erősítésére. Tudomásul veszem a Parlament kívánságát, hogy a cselekvési tervbe vegyük bele azokat a tevékenységeket, amelyek a Szerződés 168. cikke szerint az irányelvben nem válhattak jogi kötelezettségekké, különösen a szervelosztásra vonatkozó kritériumok, a lehetséges donorok kéréseinek rögzítése és az orvosi gyakorlatokhoz kapcsolódó kérdések tekintetében. A Bizottság támogatni kívánja a tagállamokat abban, hogy a Parlament számára e jelentőséggel bíró kérdésekkel foglalkozzanak.

Az irányelvvel kapcsolatban örülök, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti gyors és konstruktív párbeszédet követően most már közel vagyunk egy első olvasatban elfogadott megállapodáshoz: úgy gondolom, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez lesz az első, első olvasatban elfogadott megállapodás.

Meggyőződésem, hogy a javasolt szöveg a módosításokkal együtt tartalmazza a Parlament legfőbb aggályait, amelyek szerepelnek Dr. Mikolášik jelentésében. Engedjék meg, hogy néhány konkrét kérdéssel kapcsolatosan megjegyzést tegyek.

Határozottan támogatom az önkéntes és ingyenes adományozás elveinek megerősítését, amely elvek elengedhetetlenek a szervek magas minőségének és biztonságának garantálásához. Üdvözlöm továbbá annak tisztázását, hogy az ingyenesség elve nem akadályozhatja meg, hogy az élő donorok költségtérítésben részesüljenek, feltéve, hogy ez szigorúan az adományozással kapcsolatos költségek és jövedelemkiesés fedezésére korlátozódik. Teljes mértékben osztom a Parlamentnek a szervkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos aggályát. A javaslat alkalmazási köre azonban a Szerződés közegészségügyi cikkének előírása szerint a minőségre és a biztonságra korlátozódik. Ebben az összefüggésben üdvözlöm a szöveget, amely megállapítja, hogy az irányelv közvetve hozzá fog járulni a szervkereskedelem elleni küzdelemhez, például a transzplantációs központok engedélyezésével, a szervgyűjtés feltételeinek és a nyomon követhetőséget biztosító rendszereknek a kialakításával.

Megértem a Parlamentnek a szervek elosztására vonatkozó, átlátható, megkülönböztetésmentes és tudományos kritériumokkal kapcsolatos aggályát is. Bár a téma az EU felelősségi körén kívül esik, el tudom fogadni ezen elv preambulumbekezdésben történő szerepeltetését. Üdvözlöm továbbá, hogy a javasolt szöveg elismeri, hogy a legtöbb tagállamban az élődonoros szervadományozás és az elhalálozott donortól származó szervadományozás együtt létezik. Az élődonoros szervadományozás növeli a rendelkezésre álló szervek számát, és üdvözlöm a szöveget, amely az átültetésre kerülő szervek minőségének és biztonságának garantálására szolgáló eszközként erősíti az élő donorok védelmére irányuló erőfeszítéseket.

Továbblépve, a hozzájárulási rendszerekkel és a halál tanúsításával foglalkozó rendelkezések olyan kérdések, amelyekre a nemzeti jog az irányadó. A kompromisszumkeresés szellemében azonban a Bizottság el tudja fogadni a javasolt további pontosításokat. Tudomásul veszem továbbá a Parlament kívánságát, hogy a cselekvési tervbe vegyük bele azokat a tevékenységeket, amelyekre az irányelv nem terjedhet ki, különösen a szervelosztásra vonatkozó kritériumok, a lehetséges donorok kéréseinek rögzítése és az egészségügyi gyakorlatokhoz kapcsolódó kérdések tekintetében. A Bizottság támogatni kívánja a tagállamokat abban, hogy foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel.

Hadd vessek fel egy másik témát: a jogszabály elfogadása az első lépés. Ami igazán lényeges, az a jogszabály végrehajtása. A Bizottság ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok tegyenek jelentést arról, hogy hogyan ültetik át az irányelveket a nemzeti jogba: ezek a „korrelációs táblázatok”. A Parlament ezt mindig támogatta. Sajnálom, hogy ez az első alkalom, amikor a Parlament nem támogatja annak a kötelezettségnek az irányelvben történő szerepeltetését, hogy a tagállamok kötelesek jelentést tenni az átültetésről.

Végül, a javaslatokat számos módosítás hozza összhangba a Lisszaboni Szerződés komitológiára vonatkozó rendelkezéseivel. Üdvözlöm a Bizottság számára biztosított azon lehetőséget, hogy pontosan meghatározott esetekben e tekintetben a sürgősségi eljárás szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Kijelentem, hogy az Európai Bizottság törekszik arra, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot teljes körűen, folyamatosan tájékoztassa a felhatalmazáson alapuló jogi aktus sürgősségi eljárás szerinti elfogadásának lehetőségéről. Amint a bizottsági szolgálatok úgy látják, hogy egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus a sürgősségi eljárás alapján elfogadható, informálisan értesítik az Európai Parlament és a Tanács titkárságát.

A Bizottság nevében kijelentem továbbá, hogy ezen irányelv rendelkezései az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének végrehajtása tekintetében nem sértik az intézmények jövőbeni álláspontját vagy az ilyen rendelkezéseket tartalmazó egyedi jogalkotási aktusokat.

Befejezésül engedjék meg, hogy kijelentsem, hogy a Bizottság kész a kompromisszumon alapuló csomag támogatására.

  Cecilia Wikström , a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (SV) Elnök asszony, szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönjem Mikolášik úrnak az e fontos jelentéssel kapcsolatban tanúsított kiváló és igen konstruktív együttműködést.

Az emberi szervek adományozása és átültetése terén számos kihívással állunk szemben. Felelősek vagyunk és meg kell felelnünk sok, a várólistán szereplő ember elvárásainak, akik egyik napról a másikra bizonytalanságban élnek, amíg egy új életre várnak, amelyet egy új szerv hozhat el számukra. Az élet és halál közötti választóvonal nem lehet ennél világosabb.

Az Európai Parlament feladatai közé tartozik az emberi szervekkel való aljas kereskedelem elleni határozott küzdelem is. Ez is olyan valami, amit végzünk. Egyértelmű etikai és biztonsági szabályok megállapításával jobban tudjuk biztosítani az emberek nyilvánvaló jogát saját testükhöz, integritásukhoz és önrendelkezésükhöz. Örülök, hogy a Jogi Bizottság véleményét figyelembe vették.

Nehéz tisztább képet festeni arról, hogy mit jelent számunkra a közös cél, mint a különböző tagállamokban az emberek életének védelme. Ez a jelentés ezt a képet igen világosan ábrázolja.

  Eva Lichtenberger , a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, igen, igaz, ez élet és halál kérdése. Pontosan ezért annyira érzelmekkel teli ez a vita.

Európa különböző országaiban egymástól teljesen eltérő rendszerek léteznek a szervátültetésre és arra, hogy az emberek hogyan adják beleegyezésüket vagy bele nem egyezésüket ahhoz, hogy saját szervük felhasználható vagy a családtagok beleegyezésüket adhatják-e a szervátültetéshez. A jövőben, e jelentés szerint, az igen szigorú rendszerekkel rendelkező országoknak nagyon alaposan meg kellene vizsgálniuk más országok példáit, hogy a pozitív hatásokat is megfigyelhessék. Hiszen ha ilyen sok ember vár szervátültetésre, akkor ennek azt is jeleznie kell felénk, hogy nem csak több lehetőséget és jobb hozzáférést kell teremtenünk, hanem a minőséget, a biztonságot és a hozzáférhetőséget is garantálnunk kell. Ez a valóban méltatlan szervkereskedelem elleni harc jelentős eszközeként is szolgálna és lehetővé tenné az élődonoros szervátültetések jobb szabályozását, amelyeknek tényleg ingyeneseknek kell lenniük.

  Peter Liese , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, Jiménez García-Herrera asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, a spanyolok futballban Európa-bajnokok, a legtöbb ember tudja ezt, és ez szép dolog, de mégsem annyira fontos mint az a tény, hogy a spanyolok a szervátültetésben is Európa-bajnokok.

A spanyol modell kulcsa, ezt valamennyiünknek világosan látnia kell, a kórházakban folyó szervezés. Más európai országokban sajnos azt kell mondanom, hogy elvesznek szervek, nem azért, mert a családtagok nem készek beleegyezésüket adni vagy mert az érintett személynek nincs donorkártyája vagy kijelentette, hogy nem kívánja szerveit felajánlani, a legtöbb szerv Európában egyszerűen azért veszik el, mert az orvosoknak nincs idejük ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Spanyolország ezt a transzplantációs koordinátorokkal sokkal jobban megszervezte. Ahol ezt a rendszert bevezetik, több ember menthető meg és több ember élhet egészséges életet, anélkül, hogy dialízist vagy más hányatottságot kellene elviselnie. Ezért kellene a Perello-jelentés e pontját sürgősen a tagállamok figyelmébe ajánlani.

Az irányelv mindenekelőtt a minőséggel és a biztonsággal foglalkozik, de a szervekre váró emberekre gyakorolt hatásokkal is. Azért, mert ma egy adott tagállamban részben amiatt nem használható fel egy szerv, mert a megfelelő befogadót nem tudják elég gyorsan megtalálni. Ha közös minőségi és biztonsági normáink vannak, javíthatjuk a határokon átnyúló szervcserét is, hogy segítsünk az embereknek. Ez azt jelenti, hogy ez is fontos pont.

Az irányelv egy másik fontos eleme, hogy harcolnunk kell a szervkereskedelem ellen. Ez olyan téma, amelyet egyszerűen nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ezért néhány másik képviselővel együtt meghívtam holnapra egy szakértőt is, aki a szervkereskedelmet és Kínában azokat a szándékos emberöléseket vizsgálta, amelyek célja a szervek átültetés érdekében történő kivétele volt. Szeretném megkérni képviselőtársaimat, hogy e téma iránt is mutassanak érdeklődést.

Az irányelvvel és a cselekvési tervvel egyértelmű jelzést küldtünk. Az önkéntes és ingyenes adományozás jogilag kötelező formában meghatározásra került, és szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek ezeknek a céloknak az elérésében.

  Karin Kadenbach , az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, Jiménez García-Herrera asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, én is szeretnék csatlakozni az előttem szólóhoz és a következő szavakkal kezdeni: „Az élet szép!”. Ezt a mondatot újra és újra hallom egy volt kollégámtól, Ernst Höger tartományi kormányzó-helyettestől, aki egy kullancscsípés következtében súlyos szívbeteg lett, de szerencséjére 2004 decemberében megfelelő szívet kapott. Ernst Höger ma is él és virul, köztünk jár, tele élettel és tele energiával, és azt mondja nekünk, hogy „az élet szép”.

Ma hallottuk a számokat: 55–60 000 európai vár a lehetőségre, hogy a jövőben Ernst Högerhez hasonlóan azt mondhassa nekünk, hogy „az élet szép”. Közülük naponta tizenketten mennek el körünkből, mert rendszereink egyszerűen még nem fejlődtek odáig, hogy azoknak, akiknek szervre lenne szükségük, a szervet egy másik helyről, ahol az rendelkezésre áll, időben biztosítsák. Ezért a mi feladatunk ennek megvalósítása. Véleményem szerint ez a cselekvési terv valóban fontos, hogy gondoskodnunk kell a szervadományozások és szervátültetések biztonságáról, hogy az élő donorok számára is, akikre épp annyira szükségünk van − gondolok itt csupán a sok, dialízisre szoruló betegre −, bizonyosságot kell nyújtanunk, hogy a legjobb orvosi normákat alkalmazzuk, és hogy nagyon határozottan harcolnunk kell a szervkereskedelem ellen, más szóval az önkéntes és ingyenes szervadományozás alapvető fontosságú.

Garantálnunk kell a donorok beleegyezését. Úgy kell fejlesztenünk az európai rendszereket, hogy a számos tagállamban tapasztalt, egymillió lakosra eső egy szervadományozás és az Európa-bajnokunknál, Spanyolországban tapasztalt egymillió lakosra eső közel 40 szervadományozás közötti jelentős szakadékot át tudjuk hidalni. Nemzeti egészségügyi rendszereinkkel együtt célul kell kitűznünk, hogy ezeket a cselekvési terveket a lehető leghamarabb megvalósítjuk és garantáljuk a legmagasabb szintű normákat annak érdekében, hogy a jelenleg várólistán lévő 55 000 ember azt mondhassa, hogy „az élet szép”.

  Frédérique Ries , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, holnapra várjuk a szervadományozásról és a szervátültetésről szóló irányelv megszületését, amely alapvetően fontos. Európában mintegy 60 000, szívre, tüdőre, májra vagy vesére váró beteg évek óta vár erre a jogszabályra. Naponta közülük tizenketten halnak meg, mert túl sokáig vártak.

Az előttem felszólalókhoz hasonlóan szeretném én is kiemelni az általunk elért kiváló eredményt, amely nem jöhetett volna létre az előadóink, Perello Rodriguez úr és Mikolášik úr, az árnyékelőadók − akik közé magam is tartozom − és a spanyol elnökség közötti együttműködés nélkül. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemeljem kalapom Dr. Matesanz előtt, aki madridi látogatásunk alatt kiváló idegenvezetőnk volt.

Ne tévesszük szem elől a tárgyat! A legfőbb prioritás az európai szervhiány csökkentése, és ezért természetesen ezzel egy időben az európai nők és férfiak szervadományozással kapcsolatos felvilágosítása, mivel az egyenlőtlenségek magukért beszélnek, sőt meglehetősen nyilvánvalóak: Spanyolországban egy millió lakosra 34 elhalálozott donor jut, országomban, Belgiumban 27, Romániában pedig mindössze egyetlenegy. Ezért a szervadományozás kérdéséről fel kell világosítanunk az embereket; a lehetséges donorok számára lehetővé kell tenni az információkhoz való hozzáférést; meg kell szüntetni az adminisztratív akadályokat, ami elengedhetetlen; mind a 27 tagállamban létre kell hozni egy nemzeti hatóságot, amelynek feladata a szervek minőségének és biztonságának ellenőrzése a donortól való kivételtől a transzplantációig és példát venni – mint már elhangzott – a legjobb létező szervezési példákból, és itt ismét Spanyolországot kell említeni, ahol az előrehaladás egy bizonyos korai előrejelző rendszerhez, a teljes hálózaton végigfutó állandó jelzéshez kapcsolódik, a donor elhalálozásától a szervátültetésig.

Irányelvünk kompromisszuma, az emlékezetes 106. számú módosításunk, amely minden erőfeszítésünk összegzése, jó hírt küld a betegeknek, a remény üzenetét azzal, hogy igen sürgős esetekben engedélyezi – és ez az olykor igen kiélezett viták végén volt – nem optimális szerv felhasználását, különösen élődonoros adományozás ösztönzésével, természetesen akkor, ha ez lehetséges. Itt alapvetően a vese- vagy májadományozásokról beszélek, azokról az adományozásokról, amelyekre szükség van, amelyek gyorsan terjednek, amelyekre a gyakorló orvosok és a szakorvosok bátorítanak, és amelyek jelenleg átlagosan mindössze a szervadományozások 5%-át képviselik.

Többet tenni és jobban együttműködni: ez képezi a Perello Rodriguez úr vezetésével kidolgozott cselekvési terv alapját. Egy példát hadd említsek: javasoltam egy online feliratkozást egy jegyzékbe, egy nemzeti vagy európai donorjegyzékbe, azzal az elképzeléssel, hogy egy adott személy személyazonosító igazolványába vagy vezetői engedélyébe bevezetnek egy referenciát, amely donorként azonosítja őt és így szükség esetén gyorsabban lehet eljárni.

Mindössze egy másodperc alatt összefoglalásként szeretném elmondani, hogy kiváló munkát végeztünk és a remény etikáját a tiltás etikája elé helyeztük.

  Satu Hassi , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, megköszönöm Mikolášik úr és Perello Rodriguez úr kiváló munkáját. A vitában a legkeményebb kérdés az élő donorokhoz kapcsolódik. Egyrészt a veseátültetés esetében hosszú várólisták vannak, másrészt meg kell védeni az élő donorokat és meg kell akadályozni az illegális szervkereskedelmet, valamint a szegény emberek azzal összefüggő rendkívüli kizsákmányolását.

Nem értük el azokat a jó eredményeket, amelyeket a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának tagjaiként el szerettünk volna érni. A donorok emberi jogaival összefüggésben a legbiztonságosabb megoldás annak megkövetelése lenne, hogy a tagállamok szigorú nemzeti rendszert vezessenek be az illegális szervkereskedelem megakadályozására, ha az élődonoros adományozásokat a családtagok és a közeli rokonok körén kívül megengedik. Bár a tárgyalt jogszabályszöveg célkitűzései tekintetében kevésbé erőteljes, remélem, hogy az illegális szervkereskedelem felszámolása érdekében valamennyi uniós ország szigorú intézkedéseket fog hozni. Az Európa Tanács szerint az átültetett vesék 5–10%-a illegális szervkereskedelemből származik, és ez évente több ezer áldozatot jelent. Az ingyenes, önkéntes szervadományozások szintén a legbiztosabb megoldások közé tartoznak, még a szervek befogadói számára is.

Nem fordul elő szervkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmény, ha nincs közvetítő és nincs kereslet. Megdöbbentő volt azokat a jelentéseket olvasni, amelyek arról számoltak be, hogy olyan régiók mint például Afrika, Ázsia, sőt még Kelet-Európa szegény országaiban hogyan vásárolnak szerveket. Azok voltak a legmegrázóbb jelentések, amelyek tulajdonképpen azt írták le, hogy embereket öltek meg. Például a szervátültetéssel foglalkozó ausztrál sebészek elítélték azt a Kínában alkalmazott gyakorlatot, hogy rabokat szerveikért ölnek meg. Nekünk Európában mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük, hogy az efféle bűnözés számára piacot teremtsünk.

  Marisa Matias , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök asszony, biztos úr, Jiménez asszony, az átültetésre kerülő szervek hiánya óriási probléma. Már több alkalommal felvetődött komoly probléma ez, amely kérdéseket ébreszt bennünk a közegészségüggyel és a kapcsolódó témákkal, például a szürkepiac és a szervkereskedelem erősödésével összefüggésben; ez utóbbi egyáltalán nem tesz jót egészségügyi rendszereinknek, illetve polgárainknak. Ezért harcolnunk kell e bűncselekmény ellen, és ennek egyik módja, amely számomra több mint fontos és több mint releváns, az a jogalkotás és olyan javaslatok, mint például a ma általunk itt megvitatottak. Ezért szeretnék az e két javaslat által felvetett legfontosabb kérdésekre összpontosítani.

Az eddigi rendszer hatalmas egyenlőtlenségekkel terhelt, mivel hiányzik belőle ez a két javaslat. Egyenlőtlenségek a tagállamok között, egyenlőtlenségek a meglévő rendszerek között, egyenlőtlenségek a szervekhez való hozzáférésben, egyenlőtlenségek a lakosság tagjai között: véleményem szerint nem tűrhetjük ezeket az egyenlőtlenségeket. Ezért tovább kell azokat csökkenteni, és ezek a javaslatok pontosan erre törekszenek. Azt gondolom azonban, hogy a problémára a válasz egy európai rendszer, amely fenntartja néhány ország néhány sajátosságát, úgy, hogy azok nem kötelesek több korlátozó rendszer bevezetésére. Az előadók, Mikolášik úr és Perello Rodriguez úr által végzett munka rendkívül fontos és hozzájárul az előttünk álló probléma megoldásához.

Ha javaslatokról beszélünk, amelyek olyan kérdéseken alapulnak és olyan kérdések támasztják alá, mint például az adományozás, az önkéntesség, a titoktartás, az adatvédelem, a nyomon követhetőség, az elszámoltathatóság – és ebben az esetben azt gondolom, hogy a Parlament érdeke, hogy addig segítsen, amíg a beteg felépül és nem csupán az adományozás a fontos – és a tagállamok közötti együttműködés, jó úton haladunk.

Az élő emberek közötti szervadományozásokkal kapcsolatban azonban meg kell említenem, hogy örülök, hogy bekerült a jogokkal való bővítés. Nyilvánvalóan minden jog és minden feltétel garantálása, de nagyon fontos a hagyományos családi kör korlátainak túllépése, mert ha nem, akkor ez az egyenlőtlenség más formáit jelentené számunkra. Ezért a szervadományozás előmozdítása mint a szervátültetés fő forrása, valamint a betegek adatainak és biztonságának védelme számomra több mint elegendő ok arra, hogy reggel mindannyian itt legyünk, és e két, az Európai Unió számára rendkívül fontos javaslat mellett szavazzunk.

  Anna Rosbach , az EFD képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök asszony, remélem, hogy az itt lévők közül soha senkinek sem lesz szüksége erre az irányelvre. 27 európai uniós ország 27 különböző szabályozási rendszert jelent, ehhez jönnek még az Unión kívüli országokból származó, illegálisan beengedett emberek, akik azért, mert szegények, veséjüket igen kevés pénzért oda akarják adni. Sajnos az elmúlt években számos, mind a beteget, mind pedig a donort érintő, elrontott beavatkozást láttunk. Ezért uniós szintű koordinációra van szükségünk, és természetesen biztosítanunk kell, hogy a befogadó és a donor is a lehető legjobb kezelésben részesül. Néhány uniós tagállamban az ember donornak születik, miközben a legtöbb országban csak aktív, személyes döntéssel lehet szervet adományozni. Így abban a helyzetben vagyunk, hogy van 27 különböző jogi szabályozásunk és biztosítási rendszerünk, ami nem éppen előnyös az együttműködési lehetőségekre nézve.

Egy rendkívül bonyolult témáról van szó, mert azt is biztosítanunk kell, hogy a szervek minősége kiemelt fontosságot kap. Már csak egészségügyi szempontból is fontos, hogy foglalkozzunk az illegális szervadományozás kérdésével, mivel gyakran nem ismerjük a donort és így egészségi állapotát sem. Igen szerencsétlen lenne, ha olyan vesékkel, szívekkel és más szervekkel találnánk szembe magunkat, amelyek fertőző betegségekkel, fertőzésekkel, leukémiával vagy annál is rosszabb betegségekkel küzdő donoroktól származnak. Ezért az érintett szerveket felhasználásuk előtt át kell világítanunk. Biztosaknak kell lennünk abban, hogy a beavatkozásokat biztonságosan hajtják végre, más szóval, hogy magáért az operációért felelős személyzet saját területén megfelelően képzett, és hogy az ellenőrzés a legmagasabb szintű.

  Pilar Ayuso (PPE) . – (ES) Elnök asszony, biztos úr, Jiménez García-Herrera asszony, mindenekelőtt szeretném kiemelni az előadók – Mikolášik úr és Perello úr – által végzett munkát és mindazt a munkát, amelyet annak érdekében végeztek, hogy az Európai Unió transzplantációs politikája terén a lehető legjobb kompromisszumot érjék el.

Szeretném kiemelni továbbá a spanyol elnökség és Dr. Matesanz, a Spanyol nemzeti Transzplantációs Szervezet igazgatójának hozzájárulását, mert Spanyolország a szervadományozás terén jelenleg az egymillió lakosra eső 34,4-es eredménnyel világelső. Ez kizárólag a szervezeten belüli állandó javulásnak és azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket a lakosság körében a szervadományozással kapcsolatos tudatosság növelése érdekében hoztak.

Ezt az Európai Unióban mindenütt el kell érnünk: növelni kell a szervadományozások számát, biztosítani kell, hogy minden szervátültetés ugyanazokon a minőségi normákon alapul és elő kell mozdítani a tagállamok közötti együttműködést.

A teljes egészében a szervhiány miatt kialakult szervkereskedelem leküzdése érdekében biztosítanunk kell továbbá, hogy a Dalli biztos úr által felsorolt kivételekkel minden szervadományozás önkéntes és ingyenes legyen. A cselekvési terv ehhez a szervhiány megoldásának támogatásával és a szervátültetéshez való lakossági hozzáférés javításával járulhat hozzá.

Az élő donorokkal kapcsolatban elért megoldás nagyon fontos, mivel nem felejthetjük el, hogy az élődonoros szervadományozások kiegészítő megoldást jelentenek és hatékonynak bizonyulnak még abban az esetben is, ha a donor és a recipiens között nincs genetikai kapcsolat.

  Gilles Pargneaux (S&D) . – (FR) Elnök asszony, biztos úr, a szervadományozás ösztönzése, koordinálása és felügyelete: ezek a célkitűzéseink és ezért nagyon fontos, hogy most itt összejöttünk, hogy Európában lehetővé váljon a szarvadományozás és a szervátültetés fejlődése.

Jelenleg Európában hatvanezren – európai nők és férfiak – várnak szervátültetésre, és a szervátültetés elmaradása miatt becsléseink szerint naponta 12 ember hal meg, mert bár az európaiak 81%-a azt állítja, hogy támogatja a szervdonor kártyát, csak 12%-uk rendelkezik azzal. Ezért mindenekelőtt a 27-ek jó tanulója, Spanyolország példáját követve harmonizálni kell a meglévő gyakorlatokat. A szervadományozások aránya országonként jelentősen eltérő. Tehát harmonizációra van szükség.

Ahogy korábban említette, biztos úr, egy európai szervdonori hálózatot is létre kellene hozni, amely lehetővé tenné az európai polgárok igényeinek jobb kielégítését.

A tagállamok közötti együttműködést is javítani kell. Gondoskodnunk kell arról, hogy nemzeti hatóságokat tudjunk létrehozni, amelyek a szervek minőségéért és biztonságáért felelnek, a donortól történő kivételtől a szervátültetésig. Például Franciaországban egy májátültetésre váró személy így megfelelő szervet kaphat Németországból vagy Olaszországból, miközben tudjuk, hogy Európa-szerte közös minimális normákat alkalmaznak.

Ismételten meg kell erősíteni továbbá, ahogy említették, a szervadományozás ingyenes és önkéntes jellegét mint a szervkereskedelem és a transzplantációs célú turizmus elleni harc hatékonyabb módját és ezáltal a jómódú betegek megakadályozását abban, hogy külföldre – például Kínába – menjenek, hogy szervátültetésben részesüljenek.

Végül üdvözlöm az európai szervátültetések fejlesztésére irányuló cselekvési tervet, amelyről szintén ma szavazunk, és el vagyok ragadtatva az előadók munkájától és különösen Perello Rodriguez úr jelentésétől.

  Miroslav Ouzký , az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) Először is szeretném kifejezni megdöbbenésemet, hogy képviselőcsoportom képviselőjét a képviselőcsoport nevében elhangzó felszólalásának bevezető részében megszakították. Ez csak valamiféle tévedés lehetett.

Hozzászólásomban szeretném megdicsérni mindkét előadó munkáját, amelyet igen értékesnek ítélek. Ha van az egészségügyi ellátásnak és a közegészségügynek olyan területe, amely valóban európai, az bizonyosan a szervátültetések területe. Ez a norma logikus és igen üdvözlendő lépés. Szeretném megdicsérni az előadókat azért is, hogy kihagyták az etikai elemet, amely természetesen a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ahogy az már itt elhangzott, eltérő megközelítések léteznek, és országomban például a korábban említett feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzuk. Egyes országok ellenben kifejezett beleegyezést kérnek.

Véleményem szerint ez egy olyan alapkő, amely javíthatja és bővítheti a meglévő Intertransplant hatókörét, és ha itt elhangzott, hogy ez egyértelműen az első norma, amelyet a Lisszaboni Szerződés elfogadását követően első olvasatban fogadnak el, akkor én annak örülök. Ennél is jobban örülök azonban annak, hogy ez a téma valóban európai. Ezt nagyra értékelem.

  Elnök. – Ami a felszólalók listáját illeti, épp most vizsgálják az okot.

  Oreste Rossi (EFD) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a rendelkezésre álló szervek számának növelése, minőségük és hozzáférhetőségük javítása és az e kérdésekkel kapcsolatos lakossági tudatosság emelése: ezek a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának kérései, amelyek célja a szervátültetéssel kapcsolatos várólisták lerövidítése.

Ezért támogatnunk kell a biotechnológiai kutatást és a szervek Európai Unión belüli mozgását, de be kell vezetnünk egy európai donorkártyát is, meg kell akadályoznunk a transzplantációs célú turizmust és a felelősökkel szembeni szigorúbb büntetések kiszabásával határozottabban kell fellépnünk az illegális szervkereskedelem ellen. Az illegális gyakorlatok elkerülése érdekében az élődonoros szervadományozásokat csak végső megoldásnak kell tekinteni, amikor már nincs más lehetőség, például elhalálozott donortól származó szervadományozás. Az élő donor a nemzeti szabályozások által meghatározandó, az operáció miatti kényelmetlenségek fedezésére szolgáló költségtérítésen felül semmilyen más díjazásban nem részesülhet.

A tagállamoknak továbbá a szervátültetések és a nem vérrokon élődonorok esetében szigorú jogi intézkedéseket kell hozniuk és fenntartaniuk annak érdekében, hogy a rendszert átláthatóvá tegyék és kizárják a jogellenes szerveladások vagy a kényszeradományozások lehetőségét. Biztosítaniuk kell az élő donorok szociális költségeinek visszatérítését is és meg kell védeniük őket különösen a biztosítási rendszerek által alkalmazott hátrányos megkülönböztetéssel szemben.

A Parlament hangsúlyozza azonban, hogy az élődonoros szervadományozásokat az elhalálozott donortól származó szervadományozások kiegészítő megoldásának kell tekinteni. A szervadományozásnak szigorúan nem kereskedelmi tevékenységnek kell maradnia, amely támogatja a donorok védelmét célzó intézkedéseket és biztosítja, hogy a szervadományozás önkéntes alapon, emberbaráti okokból történik.

  Elnök. – Ouzký úr, ismételten nagyon köszönjük, hogy felhívta erre a figyelmünket. Utánanéztünk. A számítógépes rendszer okozott elosztási problémát. Így a jegyzőkönyvbe Ön kerül be mint olyan, aki képviselőcsoportja nevében felszólalt. Remélem, hogy ezzel a kérdés megoldódott. Köszönöm, hogy felhívta erre a figyelmet.

  Elisabetta Gardini (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, biztos úr, ma a szervátültetésekről vitázunk. Ez a téma az egészségügy területének kétségtelenül az egyik legpozitívabb fejlődési aspektusa, ugyanakkor egy sor, a donor és a beteg jogait érintő problémát is felvet, amelyekkel etikai, társadalmi, jogi és gazdasági szinten kell foglalkozni.

Olyan hathatós utat kell találnunk, amely a szükséges és a rendelkezésre álló szervek mennyisége közötti komoly egyensúlyhiányt állítja szembe egymással, anélkül, hogy sértené az ingyenes, önkéntes szervadományozást. A fő célnak a kereskedelem és az illegális kereskedelem valamennyi formájának megakadályozásának kell lennie, miközben biztosítják az átültetésre kerülő szervek minőségét és biztonságát, valamint a titoktartást és a nyomon követhetőséget biztosító intézkedéseket vezetnek be. Magától értetődő, hogy a határokon átnyúló cserék és a különböző tagállamokban használt transzplantációs rendszerek közötti jelentős eltérések összefüggésében ezek a célkitűzések csak a koordináció és az együttműködés előmozdításával érhetők el.

Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, hogy nagyon fontos egy európai adatbázis létrehozása, valamint közös minőségi és biztonsági normák elfogadása. Vigyáznunk kell azonban, hogy ne hozzunk értelmetlenül rugalmatlan szabályokat, illetve ne alakítsunk ki további adminisztratív akadályokat, amelyek veszélyeztetik a most helyesen és hatékonyan zajló folyamatokat. Ez nem csak céljainkkal lenne ellentétes …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Kristian Vigenin (S&D) . – (BG) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, olyan témáról tárgyalunk, amely az Európai Unió egészségügyi ellátása tekintetében más fontos kérdésekkel összehasonlítva, természeténél fogva korlátozott számú embert érint. Másrészt ez a téma fokozott érdeklődésre tart számot két alapvető ok miatt. Az első ok, hogy a szervátültetéseket úgy tekintik, mint a modern orvostudomány teljesítményének megkoronázását. A második ok, hogy gyakorlatilag minden polgár potenciális donor, ami számos, különböző jellegű kérdést vet fel.

Hangsúlyozni szeretném továbbá, hogy az emberi életnek nincs ára, és hogy minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni az emberi élet megmentése érdekében. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a helyzet a különböző tagországok között igen eltérő. Egyes országokban a teljes hálózatot tekintve megfelelő struktúrát alakítottak ki, míg más országokban az egészségügyi rendszerek hatalmas nehézségekkel küzdenek és a szervátültetések inkább az „egzotikus orvostudomány” kategóriájába tartoznak. Az ezekben az országokban szervátültetésre szoruló betegek kénytelenek a transzplantációs célú turizmushoz folyamodni, miközben pontosan tisztában vannak az ezzel kapcsolatos magas kockázattal és azzal, hogy megszegik a jogszabályokat és az erkölcsi szabályokat, mivel életüket gyakran csak egy másik élet elvételének vagy erőszakkal való tönkretételének árán mentik meg.

Fontos a szervkereskedelem elkerülése és annak garantálása, hogy az élődonoros szervadományozás teljes egészében ingyenes, miközben természetesen biztosítják a szükséges ellátást és a jövedelemkiesés miatti költségtérítést. Különösen fontos, hogy az Európai Unióban a szervek nyomon követésére, a szervátültetést követő időszakra vonatkozóan is, átlátható rendszert hozzanak létre.

Véleményem szerint a javasolt irányelv javítani fogja a szervátültetésre szoruló európai polgárok szervekhez való hozzáférését, növeli a donorrendszerbe vetett bizalmat és ösztönzi a nemzetközi szinten alkalmazható helyes gyakorlatok cseréjét.

  Marina Yannakoudakis (ECR) . – Elnök asszony, mindannyian támogatjuk azokat az irányelveket, amelyek segítenek életeket menteni, és szeretnék gratulálni az előadó munkájához, amelyet azzal a jelentéssel kapcsolatban végzett, amely bár elvileg egyszerűnek tűnik, valójában részleteit tekintve bonyolult.

Az elhalálozott donortól származó szervadományozások területén vannak kényes természetű kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, például etikai kérdések, az elhalálozott családjának álláspontja, az a kérdés, hogy a donorkártyák kötelezők legyenek-e és hogy egyáltalán legyen-e európai donorkártya. Mindezeket a területeket tisztelettel kell kezelni, mivel nincs jó vagy rossz megközelítés.

Az élődonoros szervadományozások területe jelenti a legnagyobb kihívást. Van egy fontos határvonal, amely nem léphető át, és ez a vonal biztosítja, hogy az élődonoros szervadományozások önkéntesen és anyagi haszon nélkül történhetnek.

Az irányelv megteremtette az egyensúlyt az elhalálozott donortól származó szervadományozások megfelelő minőségének garantálása és az élődonoros szervadományozások szükségességének elismerése között. Erőssége abban áll, hogy elismeri, az elhalálozott donortól származó szervadományozások egyedül nem tudják biztosítani a szükséges szervek rendelkezésre bocsátását, ezért ellenőrzéseket és iránymutatásokat határoz meg annak biztosítására, hogy az élődonoros szervadományozások korrekt módon, a donor és a recipiens védelme mellett és annak biztosításával mennek végbe, hogy az ilyen szervadományozások ingyenes és önkéntes alapon történnek.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Horst Schnellhardt (PPE) . – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, nekem is van olyan munkatársam, aki szervátültetésre szorult. Láttam, hogy mennyire örült, hogy megkaphatta. Azt is láttam azonban, hogyan várt és az életminősége milyen korlátozott volt. Ezért fontos, hogy most elfogadjuk ezt a javaslatot. Németországban évente még mindig ezer beteg hal meg – és ez tény –, mert nincs rendelkezésre álló szerv, és ezért fontos, hogy megszüntessük ezt a hiányosságot és garantáljuk a minőséget. Ennek jelentős társadalmi kihatása van.

Európában a legjobb feltételekkel rendelkezünk ahhoz, hogy jelentős javulást érhessünk el, hála a belső piac és az európai intézmények létének. Használjuk ki ezeket a feltételeket! Nagyon örülök, hogy az irányelvben előírtuk, hogy a szervadományozásoknak önkéntesnek és ingyenesnek kell lenniük, ezzel biztosítva az emberi méltóság fenntartását.

Ami a donorok számának csökkenését illeti, szeretném megkérni a Bizottságot – ezt már sokszor bizonyította –, hogy Európában hozzon létre egy vita- és tájékoztatási kultúrát annak érdekében, hogy a polgárok körében erősödjön az elfogadás. Valójában nem hiszem, hogy a különböző rendszereket harmonizálnunk kellene. Össze kell hangolnunk azokat, és véleményem szerint a kórházakban a transzplantációs koordinátor kijelölése fontos lépés.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  António Fernando Correia De Campos (S&D) . – (PT) Elnök asszony, Jiménez asszony, biztos úr, a rossz emberi szervek egy másik ember szerveivel való, a kilökődés megakadályozásával történő helyettesítésének képessége a modern orvostudomány egyik legnagyobb sikere. Az európai teljesítményértékelés eltéréseket mutat. Azt mutatja, hogy az átlagos országok, mint például Portugália az ilyen összehasonlításokban jól szerepelnek, és hogy a nagyobb országok, mint például Spanyolország a szervezés és a helyes gyakorlatok terén ma vezető helyet foglalnak el.

Van néhány elv és gyakorlat, amelyeket meg kell őrizni. Először is, minden olyan tudományos ismeret és információ megerősítése, amely növeli a szervadományozásra hajlandó élődonorok számát és általánossá teszi az elhalálozott donortól származó szervadományozást. Másodszor, a kereskedelmi célú szervadományozások tilalma nem csak a tagállamokban, hanem azokon kívül is, a transzplantációs célú turizmus tilalma és a szervkereskedelem elleni küzdelem. Harmadszor, a kórházakban a hiányok leküzdése érdekében a szervadományozások proaktív előmozdítása.

Végül, elnök asszony, a szervátültetésekhez való egyenlő hozzáférés garantálása mindazok számára, akiknek erre szükségük van és a harmonizált klinikai feltételek szerint erre alkalmasak, miközben tiszteletben tartják az egészségügyi ellátás elvéhez való egyetemes hozzáférést: a szociális Európa paradigmáját, amelyre büszkék vagyunk. Gratulálok az előadók munkájához.

  James Nicholson (ECR) . – Elnök asszony, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani mindkét előadónak, akik nagyon keményen dolgoztak ezeken a jelentéseken és közösen kiváló munkát végeztek, azon belül egy valódi tervet dolgoztak ki az európai szervadományozásra és szervátültetésre.

Mindannyian jól ismerjük a számadatokat – Európában évente több ezer embernek van szüksége szervátültetésre. Ennek fényében örömmel látom, hogy a regisztrációs rendszerek különböző formáinak előmozdításával és a határokon átnyúló együttműködés fokozásával közös erőfeszítéseket teszünk a szervadományozói nyilvántartási jegyzékek számának növelésére annak érdekében, hogy a donorok és a recipiensek közötti lehető legjobb egyezéseket érjük el. Számomra a kulcskérdés a tudatosság növelése, és remélem, hogy e jelentések segítenek ennek elérésében.

Szeretném azt is hozzátenni, hogy örömmel látom, hogy ezekben a jelentésekben hangsúlyoztuk a kulcsfontosságú elveket, miszerint a szervadományozásnak mindig önzetlennek, önkéntesnek és ingyenesnek kell lennie. Ez fontos, ha az embereket adományozásra akarjuk ösztönözni és biztosítani akarjuk a rendszer mint egész minőségét és biztonságát. Sok életet megmentettek. Sokkal több megmenthető. Ez a jelentés dicséretre méltó.

  Theodoros Skylakakis (PPE) . – (EL) Elnök asszony, a mai vitánk tárgyát képező irányelv az elkövetkezendő években, az orvosi technológia és a genetika fejlődésével, egyre több embert fog érinteni. A szó szoros értelmében ma nem tudjuk előre jelezni azoknak a szervátültetéseknek számát, amelyek egy ponton ezen irányelv alá fognak tartozni, és ez a szám sokkal magasabb lehet annál, mint amit el tudunk képzelni.

Ezért nagyon jó, hogy a szöveg az önzetlen és önkéntes adományozás szilárd alapjaira épül és előírja, hogy a tagállamok a kérdés egészére nézve igen szigorú eljárásokat fogadjanak el. A szavazásra bocsátandó kompromisszum egyik hátránya azonban, hogy az eredetileg szavazásra kerülő szöveghez képest enyhíti az ellenőrzéseket és azt mondja, hogy sem ellenőrzésre, sem „auditra” nem kerül sor, miközben az eredeti szöveg a szervátültetéseket végző és szerveket rendelkezésre bocsátó szervezetek ellenőrzésére és értékelésére vonatkozóan is tartalmazott rendelkezést. Ez egy hiányosság, amely remélem és úgy gondolom, hogy nem súlyos. Úgy vélem azonban, hogy fontos hangsúlyozni, mert az átláthatóság a szervátültetések kérdésének kulcsa.

  Zbigniew Ziobro (ECR) . – (PL) Elnök asszony, a szervátültetést és a transzplantológiát határozottan támogatnunk kell, és az egészségügyi szolgáltatások részeként mint kiemelt kérdéskörök jobb szervezést és összehangolást igényelnek. Rendkívül fontos azonban a társadalom bizalmának növelése az orvostudomány ezen ága iránt, különösen azért mert egyre gyakrabban jutnak az európai közvélemény tudomására különböző szabálytalanságokról, köztük ismeretlen forrásokból származó szervekkel való illegális kereskedelemről szóló hírek.

Lengyelországban általános államügyészként felügyeltem egy vizsgálatot, amelyben a szervelosztásnál egy sor szabálytalanságot állapítottak meg, többek között orvosoknak történő illegális kifizetéseket, amivel arra ösztönözték őket, hogy feltételezett agyhalott donorokról szerezzenek információkat. Egyetlen donorra vonatkozó információ megszerzésével az orvosok Lengyelországban egyhavi fizetésnél többet tudnak keresni.

A szervátültetés kérdésében a társadalomnak biztosnak kell lennie abban, hogy minden a jogszabályokkal összhangban, átláthatóan és rejtett érdekek nélkül történik, és hogy ezt a nemes orvosi eljárást nem használják fel az emberi élet megmentésén kívüli egyéb megfontolások leplezésére. A bizalom alapvető fontosságú.

  Françoise Grossetête (PPE) . – (FR) Elnök asszony, miniszter asszony, biztos úr, ma egy olyan vitát folytunk, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a tények riasztóak, és az e kihívásnak való megfelelés érdekében meg kell erősítenünk a szervek határokon átnyúló cseréjét, hogy kapcsolatot teremtsünk a donorok és a recipiensek között. Bizonyítja továbbá, hogy tekintettel a várólista hosszára, egy ilyen intézkedés elmaradása azt jelenti, hogy igen csekély a betegek esélye arra, hogy megkapják a számukra szükséges szerveket.

A határokon átnyúló cserék javítása és az adományozási arányok növelése érdekében a 27 tagállamban a szervadományozásokra feltétlenül közös, kötelező erejű minőségi és biztonsági normákat kell elfogadni. Ezért van szükség a témával kapcsolatos európai keretrendszerre.

Természetesen, az illegális szervkereskedelem kérdése terén rendkívül ébereknek kell lennünk. Minden eszközt be kell vetni a maffia stílusú hálózatok és a transzplantációs célú turizmus leküzdése érdekében. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne hátráltassuk az élődonoros adományozásokat, amelyeknek ingyeneseknek kell lenniük és felelős döntést kell takarniuk. Garantálni kell az ingyenes szervátültetések elvét, és a lehetséges donorokra gyakorolt valamennyi nyomást ki kell küszöbölni.

Bátorítanunk kell tehát azokat a betegeket, akik azért kívánják önként felajánlani szerveiket, hogy életeket mentsenek meg, mert e szervátültetések esetében a kilökődés jóval alacsonyabb, mint amikor a szervek elhalálozott donoroktól származnak.

Szeretném továbbá figyelmeztetni azokat, akik etikai okokból Európában korlátozni kívánják az élődonoros szervadományozásokat azzal érvelve, hogy fennáll a szervkereskedelem kockázata. Az élődonoros adományozásokat mindenekelőtt igen szigorúan kell szabályozni, és ez az egyetlen megoldás.

  David Casa (PPE) . – (MT) Elnök asszony, ahogy a biztos úr említette, az Európai Unión belül körülbelül 56 000 ember vár szervátültetésre. Amint már említették, ezek közül sok esetben élet és halál kérdéséről van szó, ezért úgy gondolom, hogy ezek jelentős fejlemények, amelyek további megbeszéléseket érdemelnek. Az intézkedések közvetlenül nem növelik az átültetésre kerülő szervek számát, ugyanakkor a közös gyakorlatok tagállamokon belüli végrehajtása ezen országok között emeli a bizalom és a megbízhatóság szintjét, ami az országokon belüli és az azok közötti szervadományozások növekedését eredményezi.

A jelentésben említett néhány probléma, például a szervkereskedelem nem oldható meg közvetlenül. Értékelem azonban az előadó arra tett erőfeszítéseit, hogy e kérdésben növelje a tudatosságot, és remélem, hogy ezeket nem kötelező erővel a végleges dokumentumhoz csatolják. Befejezésül szeretnék gratulálni Dalli biztos úrnak és az előadóknak az e kényes témában nyújtott jó munkájukért.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) . – (RO) A szervátültetések és a szervadományozások évente több ezer európai polgár életét mentik és hosszabbítják meg. Sajnálatos, hogy több ezer másik, szervátültetésre váró polgár meghal, még akkor is, ha az Európai Unióban rendelkezésre állnak egyező donorok. Ez egy nehéz és ellentmondásos téma, amely fontos kérdéseket vet fel. A Parlament e jelentésen keresztül közös álláspontra helyezkedik, miszerint e folyamat bármely kereskedelmi eleme, amely szervek adás-vételét eredményezheti, illegális.

Elengedhetetlen, hogy a lehető leghamarabb hatékony rendszert fogadjunk el és alkalmazzunk nem csak azért, mert betegek életét akarjuk megmenteni, hanem azért is, mert egy ilyen rendszer csökkenti az olyan szervek iránti igényt, amelyeket egyébként illegálisan, haszon reményében, sőt a donorok akarata ellenére szereznének be.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony, szeretnék mindenkinek gratulálni ehhez a kezdeményezéshez, mert sok ember várható élettartamának meghosszabbítását, valamint szolidaritás és testvériség kiépítését jelenti nem csak szavakban.

Baszkföld – Euskadi – tartja a szervadományozás világrekordját. 2009-ben nálunk az egymillió lakosra eső adományozási ráta 38,5. Ez azt jelenti, hogy egymillió lakosra vetítve évente 60 veseátültetést és 30 májátültetést végzünk. Ezek a számok a következőképpen néznek ki az Egyesült Államokban: 54,7 és 21,4; Európában 35,1 és 13,4; Spanyolországban pedig 48,8 és 24,6.

Ez a siker a kórházakban alkalmazott jegyzőkönyveknek köszönhető, amelyek célja a szervadományozások és a szervezési folyamat biztosítása, valamint a tudatosság növelése, amely két olyan elgondolás, amelyeket támogatnunk kell. Köszönhető továbbá az 1986-ban a regionális transzplantációs koordinációs rendszer kiépítésével kezdődő munkának: egy másik példa arra, hogy a régiók hogyan járulhatnak hozzá Európához.

  Frieda Brepoels (Verts/ALE) . – (NL) Körülbelül két évvel ezelőtt az Európai Parlament elsöprő többséggel elfogadta az Adamou-jelentést. A jelentés a szervadományozás és a szervátültetés témakörében először tárgyalta az uniós szintű szakpolitikákat. Nagy örömömre szolgált, hogy az árnyékelőadók egyikeként együttműködhettem e jelentés elkészítésénél.

Ma nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az előadó, Mikolášik úr és árnyékelőadói kiváló munkát végeztek, sőt e rövid idő alatt sikerült első olvasatban megállapodásra jutniuk a Tanáccsal. A két évvel ezelőtti jelentés kulcsfontosságú pontjai többnyire bekerültek a jelentésbe, és a jelentés azokra épült. Ezért remélem, hogy ezen irányelv és cselekvési terv nyomán az Európai Unióban nőni fog a szervdonorok száma, és a betegeknek nem kell tovább várólistákra kerülniük.

  Krisztina Morvai (NI) . – Elnök asszony, két kérdésben szeretnék valamiféle iránymutatást kapni az előadótól. Az egyik kérdés a „beleegyezés vélelmezésének” rendszere és a „beleegyezés hiánya vélelmezésének” rendszere. Ha jól értettem, mindkét rendszer továbbra is fennáll a tagállamokban. Az egyik rendszerben azt vélelmezik, hogy az elhalálozott donor beleegyezett volna a szervátültetésbe. Elég nyilvánvalónak tűnik, hogy ez a rendelkezésre álló szervátültetések számának szempontjából egy jóval hatékonyabb rendszer. Nem kellene minden tagállamnak azt ajánlani, hogy a beleegyezés vélelmezésének rendszerét használja?

A másik dolog az anonimitás a nyomon követhetőséggel szemben. Úgy tűnik, hogy a kettő között valamiféle ellentmondás van. Miről is van itt szó? Mit jelent az anonimitás és a nyomon követhetőség?

  Alf Svensson (PPE) . – (SV) Elnök asszony, mintegy 95%-unk azt mondja, hogy akarjuk a szervátültetést, ha az meghosszabbítja az életünket. Ugyanakkor közülünk körülbelül csak 50% kész arra, hogy szervet adományozzon. E területen tehát szükség van a közvélemény befolyásolására.

Javítható a koordináció? Feltétlenül. Egy elhalálozott személyből eltávolított szív mindössze néhány órán át életképes. Ez így volt. Ma azonban akár 24 órán át is életképes lehet, ha úgy döntünk, hogy alkalmazzuk a transzplantációra kifejlesztett modern orvosi technológiát.

Ma olyan orvosi ismeretek is rendelkezésünkre állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy „megtisztítsuk” vagy rendbe hozzuk a tüdőt – így az transzplantációra oly módon felhasználható, amely a múltban elképzelhetetlen volt. Ismert tény, hogy a tüdő a halál beálltát követően két órán át életképes.

Próbáljuk meg a tárgyi tudást gyakorlatban alkalmazni! Véleményem szerint ez előfeltétele annak, hogy ez a koordináció valósággá váljon, és ne csak üres beszéd maradjon.

  Janusz Władysław Zemke (S&D) . – (PL) Nagyon köszönöm, hogy lehetőséget kaptam a felszólalásra. Szeretnék visszatérni arra, ami véleményem szerint alapvető kérdés.

Az Európai Unió különböző tagállamaiban különböző módszereket használnak a potenciális donorok azonosításához. Egyes országokban a potenciális donoroktól írásbeli beleegyezést kérnek, míg más országokban azt vélelmezik, hogy ellenvetés hiányában az adott donorból eltávolítható a szerv. Ezek az intézkedések természetesen jelentősen befolyásolják a donorok számát. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni az Európai Bizottság képviselőjét, hogy a Bizottságnak nem kellene-e aktívabban támogatnia a második megoldást, amelyben nem írják elő az írásbeli beleegyezést. Az a helyzet, amikor szervek vehetők ki azoktól, akik ez ellen nem tiltakoztak, elegendő lenne ahhoz, hogy a donorok száma radikálisan emelkedjen.

  Angelika Werthmann (NI) . – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, több mint 55 000 beteg szerepel a szervátültetésre várók listáján. A várakozók közül naponta közel 10 ember meghal.

Szervátültetés – igen, természetesen, de csak valóban önkéntesen, beleegyezési nyilatkozattal és ingyenesen annak érdekében, hogy leszámolhassunk az illegális szervkereskedelemmel, és természetesen az érintettek tekintetében a lehető legmagasabb szintű minőség és biztonság alapján.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE) . – (PL) Örülök, hogy a szervadományozás és a szervátültetés kérdését a spanyol elnökség prioritásként kezeli, mert elmondható, hogy ez élet és halál kérdése. Annak ellenére, hogy évről évre nő a szervátültetések száma, a szervátültetésre várók száma nem csökken.

A növekvő társadalmi tudatosság ellenére az adományozás és a transzplantológia terén óriási egyenlőtlenség tapasztalható a tagállamok között. Ezért a helyes gyakorlatokat és megoldásokat alkalmazó európai szervadományozói és transzplantációs modell felállítása mellett nagyon fontos a társadalmi tudatosság és elfogadás növelése is. Ezért örülök, hogy a javasolt intézkedésekre vonatkozó modell egy spanyol modell, amely a legjobb eredményeket érte el mind a donorok száma, mind pedig a végrehajtott szervátültetések száma tekintetében, de a szervátültetés és a szervadományozás elképzelésének támogatása terén megszerzett óriási társadalmi támogatás terén is.

  Ricardo Cortés Lastra (S&D) . – (ES) Elnök asszony, Jiménez García-Herrera asszony, hadd kezdjem azzal, hogy elmondom, Cantabriából, egy kis spanyolországi régióból származom, ahol az egymillió lakosra eső adományozási arány 61, Spanyolországban és Európában a legmagasabb. Szeretnék gratulálni Perello úrnak és Mikolášik úrnak ehhez a jelentéshez és ezen irányelvjavaslat támogatásához, amely az Európai Unióban tapasztalható szervhiányra való válaszként született meg.

A spanyol példa sikere minta, amely hasznos lehet az Európai Unió más részei számára olyan elemekkel, mint például az illetékes nemzeti hatóságok, nyomon követhetőség és élő donorok.

Szeretnék továbbá gratulálni a spanyol elnökségnek a prioritásai egyikeként számon tartott kérdésben tanúsított határozott támogatásához.

Hölgyeim és uraim, amint tudják, közel 56 000 beteg szerepel ma a várólistákon. Az európai országok között az adományozási arányok és a rendelkezésre álló szervek száma jelentős mértékben eltér. A szervhiány a szervátültetési programokat hátráltató jelentős tényező. Az elérhető helyes gyakorlat lényegesen nagyobb előnyöket biztosít egyes tagállamokban, mint másokban. Ezért – ezzel be is fejezem – e jelentés elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy valamennyi tagállamban javuljon ez a helyzet.

  Salvatore Iacolino (PPE) . – (IT) Elnök asszony, Jiménez García-Herrera asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, napjainkban az emberektől gyakran megtagadják a szervátültetéshez való jogot. E jog megtagadása a társadalmi jólét tekintetében talán a legproblematikusabb helyzet, nem beszélve pszichológiai következményeiről, és mégis állandó ellentmondás van a várólistán szereplő emberek száma és azoknak az embereknek a száma között, akik szervet kapnak. Ezenkívül az adományozási eljárás az egészségügyi és jogi kérdések tekintetében igen érzékeny terület, és gyakran gyengítik általában nehézkes és lassú eljárások, amikor inkább erősítenünk kellene a jóléti intézkedéseket.

Az Európai Uniónak ezért kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az adományozás szakmai jellegének és kultúrájának javításával biztosítja a valódi szolidaritást és az önkéntességet, miközben nem mond le az eljárások szigorúságáról. A közös minőségi normák elfogadása ezért határozott előrelépést jelent, amelyet támogatni kell, mint egy olyan célkitűzés részét, amelyhez az Egészségügyi Világszervezet is hozzájárulhat.

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök asszony, igen szorosan figyelemmel kísértem ezt a vitát. A szavak nyomán képek születnek az emberek fejében. Ma többször hallhattunk az illegális szervkereskedelemről – egy illegális tevékenységről és kereskedelemről. Véleményem szerint ez az irányelv elég világosan megállapítja, hogy maga a szervkereskedelem illegális tevékenység. Nem küldhetünk olyan jelzést, hogy a szervkereskedelem bizonyos körülmények között legális lehet.

Arra szeretném kérni a képviselőket, hogy a média előtti megjelenések során is hangsúlyozzák, hogy szervadományozást akarunk, más szóval olyan tevékenységet, amelyben az egyik fél abban akar a másiknak segíteni, hogy tovább éljen, de a hálán kívül nincs ellentételezés. Nem lehet tehát illegális szervkereskedelem, mert nem engedélyezett a szervkereskedelem. Csak szervadományozás van.

  Trinidad Jiménez García-Herrera , a Tanács soros elnöke. – (ES) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani valamennyi képviselőcsoportnak és minden felszólalónak a támogatásért és hozzászólásaik konstruktív hangvételéért. Szeretnék továbbá elégedettségemnek is hangot adni, mivel a ma létrejövő megállapodással ebben a vitában egy folyamatot zárunk le.

A tudomány fejlődésével esetlegesen változó, technikai vonatkozásokról szóló jogalkotási nehézségeken felül e hathónapos időszakban a Lisszaboni Szerződés alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati nehézségekkel is meg kellett küzdenünk. A spanyol elnökség ezért nagyon őszintén szeretne köszönetet mondani minden európai intézménynek – a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak – és valamennyi tagállamnak az e feladat teljesítése során tanúsított együttműködésükért. Ez a feladat először is rugalmasságot és alkalmazkodást, valamint másodszor felelősséget és konszenzusra való törekvést kívánt, amely itt ma délután kifejezésre került.

Hölgyeim és uraim, sikerült az Uniót hatékonyabbá tennünk és a nyilvánossághoz közelebb hoznunk, és ezzel elégedetteknek kell lennünk. Amint azonban tudják, a munka nem fejeződik be ennek az irányelvnek az elfogadásával. Ellenkezőleg: tovább kell dolgoznunk annak biztosításán, hogy a közegészségügy védelmének általunk kívánt és elért elképzelése az átültetés során fennmaradjon.

Folytatnunk kell a munkát, hogy erősítsük a szolidaritást és fenntartsuk az ezen irányelv létrehozásában és elindításában részt vevő valamennyi szereplő által kívánt társadalmi értéket. Rengeteg dolgunk van még a cselekvési tervvel kapcsolatban is, amely egyedüli lehetőséget teremt a folyamatos tanulásra, kiigazításra és tökéletesítésre.

Még egyszer köszönöm valamennyi képviselőcsoportnak támogatásukat, hangvételüket és konstruktív hozzáállásukat. Együtt el fogjuk ezt érni. Már el is értük.

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök asszony, a Bizottság, a Parlament és a Tanács közötti jó együttműködést követően meggyőződésem, hogy minden kulcskérdésben megállapodást értünk el. Ismételten szeretnék gratulálni Dr. Mikolášiknak és Perello Rodriguez úrnak hozzájárulásukhoz.

Véleményem szerint az emberi szervek magas minőségi és biztonsági normáinak biztosításával a javasolt irányelv az európai betegek számára óriási előnyt jelent. Az irányelv Unió-szerte összehasonlítható biztonsági normát, a transzplantációs rendszerekben pedig nagyobb bizalmat nyújt. Meggyőződésem, hogy a javasolt irányelv helyes egyensúlyt teremt a polgárok adatainak védelme és a szervek nyomon követhetősége között, valamint közvetve hozzájárul a szervkereskedelem elleni harchoz.

Ez nem jelenti a szervátültetés területén jelentkező valamennyi probléma megoldását; ez az irányelv keretet biztosít, tisztázza a felelősségi határokat és megállapít néhány normát. Többet kell azonban tenni kórházaink szervezése, az információk gyűjtése és terjesztése, a szervek megfelelő azonosítása és az illegális kereskedelem elleni fellépés terén. Ez utóbbival összefüggésben a nyomon követhetőség valamiféleképpen orvosolja ezt, de ez a tagállamokban alkalmazott végrehajtástól függ.

A tagállamok nagyfokú szabadságot kaptak, és reméljük, hogy a tagállamok e kérdésnek a kérdést megillető fontosságot fognak tulajdonítani. Az általuk létrehozandó illetékes hatóságokat megfelelő felszereltséggel és forrásokkal kell ellátni a megfelelő adatgyűjtés és ellenőrzés, nyomon követhetőség, felülvizsgált normák, a szervek azonosítása és beültetése, valamint annak érdekében, hogy hatékonyan őrködjenek és jelentsék a káros eseményeket és szövődményeket, ami segít a jövőben a kockázatok csökkentésében.

Elnök asszony, soros tanácsi elnök asszony, tisztelt képviselők, a tisztelt képviselők e vita során elhangzott felszólalásaiból nyilvánvaló, hogy a ma előterjesztett, kompromisszumon alapuló szöveg minden aggályra választ ad. Köszönöm hozzájárulásukat, együttműködésüket és támogatásukat.

Az átültetésre kerülő emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági normákról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra vonatkozó módosítások analitikai táblázata

(COM(2008)0818 – C6-0480/2008 – 2008/0238(COD))

Előadó: Miroslav Mikolášik úr (PPE)

Módosítások:

Közvetlenül elfogadható: 106. módosítás (A szöveg egésze, 1. számú obstrukció, kompromisszumon alapuló módosítás). A Bizottság támogatja a kompromisszumon alapuló szöveg társjogalkotók általi elfogadását.

  Miroslav Mikolášik , előadó. – (SK) Szeretném megköszönni az e vitához való hozzászólásaikat és kifejezni határozott véleményemet, amelyet úgy gondolom mindannyian osztottunk a tárgyalások során, hogy ez az irányelv túlmutat a politikai vitán, mert emberekről, betegekről és életek megmentéséről szól.

Véleményem szerint több szerv és több sikeresen meggyógyított beteg azt fogja jelenteni, hogy több ember térhet vissza a teljes élethez, családjához és új munkahelyhez vagy vissza meglévő munkahelyéhez, és ez alapvető változást hoz életminőségükben.

Nyitottság, hozzáférhetőség, biztonság, minőség, elérhetőség, önzetlenség, több élő donor, ingyenes és önkéntes adományozás – ezek azok az elvek, amelyeket beépítettünk ebbe az irányelvbe.

Úgy gondolom, hogy ez az irányelv az egyes országok közötti jobb együttműködésnek és a határokon átnyúló cseréknek köszönhetően több szervet is biztosít majd, és hogy új és alapvető módon köti majd össze az EU tagállamait.

Ezen az irányelven keresztül úgy vélem, hogy mindannyian hozzájárulunk valamihez, amit már az elején elhatároztunk: több konszenzus, több szeretet, több együttműködés és különösen boldogabb betegek.

  Andrés Perello Rodríguez , előadó. – (ES) Elnök asszony, az a tény, hogy az Európát és a világot jelenleg sújtó nehéz válság időszakában a Parlament képes volt arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta első olvasatban elfogadja az első irányelvet, sokat elárul e Ház érzékenységéről. Növeli továbbá a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, és azt mutatja, hogy e Ház képviselői előre akarnak lépni, és lépést akarnak tartani a tudomány fejlődésével, és ugyanolyan szintű hajlandósággal és szolidaritási erővel mint európai társadalom.

Nem tudom, hogy mindent jól tettünk-e vagy többet is tehettünk volna, de szeretnék eloszlatni valamennyi felmerülő kétséget. Biztos vagyok abban, hogyha mindent teljesítünk abból, amit e Házban elfogadunk, az embereknek hosszabb életet biztosítunk, és az Unióban megakadályozunk minden szervkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményt. Ezek a bűncselekmények a világ bármely más részén bekövetkezhetnek, de az Európai Unióban teljes mértékben kizártak.

Ezért, ha bármely hozzászólás eredményeként, a kétségek bármelyike bárki fejében továbbra is fennmaradt, ahogy a képviselőtársak mondták, azokat szeretném tisztázni. Nem ez volt a feladatunk. Megpróbáltuk tiszteletben tartani mindenkinek a véleményét, az etikai és erkölcsi mércéket, anélkül, hogy elfeledkeztünk volna az alapvető célkitűzésről: hogy egyetlen európait sem szabad az életéhez szükséges szervátültetés nélkül hagyni, mert biztosíthatjuk, hogy több szervátültetés történjen, és ezáltal szűküljön a szervkereskedelem.

Ezért – és ezzel befejezem – nem tudom, hogy sikerült-e mindenkinek a véleményét tiszteletben tartani az általunk elvégzett munkával, de meggyőződésem, hogy sok életet fogunk megmenteni. Ez volt a feladatunk, és ezt tettük.

  Elnök. – A közös vitát lezárom.

A szavazásra 2010. május 19-én, szerdán kerül sor.

(Az ülést 16.25-kor felfüggesztik és 16.30-kor folytatják.)

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Jim Higgins (PPE) , írásban. – Üdvözlöm az európai uniós szervadományok minőségi és biztonsági normáit szabályozó új jogszabályt. Különösen azoknak a gyakorlati intézkedéseknek a bevezetését, amelyek célja annak támogatása, hogy az életmentő szervek ne menjenek veszendőbe. Ilyen intézkedés például a pán-európai szerv-adatbázis létrehozása. Az új jogszabály sok életet fog megmenteni és a tagállamok közötti szervcsere lehetővé tételével optimalizálni fogja az adományozott szervek elosztását. A jogszabály megszületése előtt, ha egy adott tagállamban nem volt megfelelő recipiens, a szerv felhasználás nélkül elveszett. Most a szervet oda lehet adni a szervátültetésre váró 56 000 uniós polgár egyikének. Ez a rendelkezés fontos keretrendszert képvisel, amelyet az egyes tagállamoknak kell továbbfejleszteniük. Írország tekintetében a szervátültetés és az adományozott szervek gyűjtésének nyomon követéséhez szükségünk van egy független szervre. Jelenleg az EU-ban csupán két ország, Írország és Málta nem rendelkezik a szervfelhasználás maximalizálását segítő nemzeti transzplantációs hatósággal. Az állásfoglalás egyik kiemelt célja, a szervátültetésre szoruló betegek várólistájának felszámolása érdekében az EU állampolgárai körében növelnünk kell a szervadományozás ismertségét – Írországban ez a kormány által támogatott tájékoztatási programok bevezetésével történhet.

ELNÖKÖL: ANGELILLI ASSZONY
alelnök