Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0153(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0184/2010

Viták :

PV 22/11/2010 - 16
CRE 22/11/2010 - 16

Szavazatok :

PV 23/11/2010 - 6.21
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0423

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. november 23., Kedd - Strasbourg HL kiadás

9. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: David Casa (A7-0325/2010)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, megbízna egy gazdasági előrejelzőben, aki nemrégiben ezt mondta: „Az euro többet tett a költségvetési fegyelem megerősítése érdekében Európa más részeiben, mint az IMF vagy az OECD intelmei”? Vagy ezt: „Az euro jelentős belső stabilitást biztosított az euróövezet számára”? Vagy ezt: „Ha megszabadulunk a fonttól és bevezetjük az eurót, akkor megszabadulunk a font válságától és a font felértékeléseitől. Ez gazdasági környezetünk valódi kontrollját fogja biztosítani számunkra”.

Mindhárom idézet korábbi parlamenti kollégáinktól, Nick Cleggtől és Chris Huhne-tól származik – akik nyugtalanító módon most a brit kormány miniszterei. Nekünk azonban, akik ellenezzük az eurót – nem lehet ezt árnyaltabban mondani – teljesen igazunk lett. Mindig azt mondtuk, hogy a központ szükségletei alapján meghatározott EKB kamatszint katasztrofális lesz a perifériára nézve.

Nem várok semmilyen alázatosságot azoktól, akik ennyire melléfogtak. Biztos vagyok benne, hogy rájuk továbbra is pártatlan szakértőkként fog hivatkozni a BBC, és biztos vagyok benne, hogy minket továbbra is dogmatikus konzervatívokként fognak jellemezni. Higgyenek nekem, nem a káröröm mondatja ezt velem. Egy barátom szerint nincs annál bosszantóbb, mint amikor valaki utólag bölcs. De kérem, hallgassanak ránk legközelebb. A közös valuta rossz monetáris politika elfogadására kényszeríti a tagállamokat, ami szerencsétlen következményekkel jár a támogatásban részesülők és a kifizetők számára is.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr, egyetértek kollégám aggályaival a rögeszmés harmonizációval kapcsolatban. Amikor az egységes adóalap-megállapítás irányába mutató lépéseket nézzük, akkor azt halljuk, hogy EP-képviselők az egész Házban az egyre nagyobb harmonizáció mellett érvelnek az adó kapcsán, elfelejtve, hogy amire igazán szükségünk van itt, uniós szinten, az a nagyobb adóverseny. Erre globális szinten is szükség van annak biztosításához, hogy amikor a gazdaságról vagy a gazdasági versenyképességről van szó, akkor az adókkal ne lehetetlenítsük el az állampolgárok termelékenységét vagy alkotóerejét – ehelyett azt kell biztosítanunk, hogy elegendő vállalkozó és újító legyen egy országban, és ennek legjobb módja az adóverseny.

Ez a harmonizációs őrület olyan közös valutát eredményezett, amely nem veszi figyelembe a nemzeti eltéréseket és a gazdasági ciklusok váltakozását. Ezért szenvednek országok; részben ezért szenved Írország; és ideje, hogy a verseny irányába mozduljunk el a közös adóalapokkal szemben.

 
  
  

Jelentés: Burkhard Balz (A7-0314/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a jelentés az éves jelentést és az idei tevékenységeket vizsgálja. A gazdasági és pénzügyi, valamint egyre nagyobb mértékben a politikai tevékenységeket még mindig jelentősen befolyásolja a nemzetközi pénzügyi válság.

A görögországi, és a térség más országaiban történő eseményeknek természetesen összetett okai vannak. A problémákat főleg belső okok indokolják, mivel azok a strukturális reformok hiányából adódnak.

Kétségtelen, hogy az európai monetáris unió nem úgy működött, ahogy azt tervezték. A Stabilitási és Növekedési Paktum alapelveit nem mindig tartották tiszteletben, és a kezdetben jelentéktelennek tűnő szabálytalanságok idővel komoly veszéllyé váltak a paktum egészére nézve.

Tanulnunk kell ezért ebből a helyzetből. Ki kell egyensúlyoznunk az európai monetáris uniót, nagyobb átláthatóságot kell teremtenünk, valamint el kell érnünk a válság hatékonyabb kezelését a pénzpiacokon, és az alapoktól kell újraépíteni a bizalmat. Ez óriási kihívás, ugyanakkor olyan lehetőség, amelyet meg kell ragadnunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, láthattuk, hogy miképp sodorta az Ír Köztársaságot jelenlegi nehéz helyzetébe az euro. Az ír közgazdászok már 2001-ben egyre fokozottabban figyelmeztettek arra, hogy Írországnak nagy szüksége van a kamatlábak emelésére, hogy lefojtsa a fenntarthatatlan fellendülést. De természetesen nem voltak ír kamatok, hanem csak az Európai Központi Bank volt, amely, megadva a központi tagoknak, amire szükségük volt, dupla adagot adott a külső tagoknak abból, amire nem volt szükségük, vagyis mesterségesen olcsó pénzt.

Írország problémája addig fog folytatódni, ameddig közös valutát használ. A kisegítés lehetővé fogja tenni, hogy elevickéljen addig, amikor monetáris politikájának majd újra el kell térnie az euróövezet többi tagjának monetáris politikájától. Őrület, hogy egy olyan időszakban, amikor a saját országom is már 850 milliárd GBP-vel tartozik, újabb 7 milliárd GBP kölcsönt vegyünk fel, hogy elküldjük Írországba. Ez a pénz nem csak haszontalan, hanem kifejezetten káros lesz, mert jelenlegi rossz helyzetében fogja tartani az Ír Köztársaságot.

Ha hasznosak akarunk lenni, felajánlhatjuk barátainknak és szomszédjainknak azt a sokkal gyorsabb és gyakorlatibb segítséget, hogy lehetővé teszünk számukra egy ideiglenes valutauniót a sterlinggel, lehetővé téve számukra, hogy sterlingben denominált kölcsönként kezeljék kölcsöneiket, és az export révén visszaállítsák a növekedést.

 
  
  

Jelentés: Christian Ehler (A7-0308/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök úr, szeretném hangsúlyozni a képzés fontosságát. Más vonatkozásaiban ez az állásfoglalási indítvány kitűnő, szeretném hangsúlyozni azonban, hogy a nemek vonatkozásában az EU, valamint az ezekben a polgári válságkezelési műveletekben részt vevő más országok odafigyelhetnének az északi országokra, és tanulhatnának Svédországtól és Finnországtól is a képzéssel kapcsolatban.

Szeretném hangsúlyozni továbbá, hogy nagyon fontos, hogy az együttműködés ténylegesen működjön, valamint hogy felméréseket és tanulmányokat is készítsünk ezeknek a műveleteknek a sikerességéről. Jelenleg még mindig vannak hiányosságok a rendszerben.

 
  
  

Jelentés: Pat the Cope Gallagher (A7-0296/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jim Higgins (PPE). – Elnök úr, el szeretném magyarázni, hogy miért szavaztam a Gallagher-jelentés 5. cikkének 30. és 31. módosításai ellen: egyszerűen azért, mert ez elkülönítené a Vizcayai-öböl teljes kifogható mennyiségét a terület más részeitől. Az indoklás egyszerűen az volt, hogy abban a konkrét régióban sok kis helyi halászhajó van, és ezeknek nincs jelentős hatásuk a vízben élő makrélaállományra.

Azzal érvelnék, hogy minden parti közösség, gyakorlatilag minden országban, felhozhatná ezt az érvet, hogy védje saját halászai érdekeit. A Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság azt mondja, hogy nem lehet elkülöníteni a halállományokat a vizekben. A halak mozgó fajok, gyakran változtatnak helyet, és ez az elkülönítés nincs összhangban a Lisszaboni Szerződéssel.

Nem szabad játszadozni az Atlanti-óceán északi körzetében elő állományok hosszú távú kezelésével kapcsolatos tervvel. Ha van egy közös halászati politikánk, akkor annak mindenki számára közösnek kell lennie, kivételek, mentességek nélkül, és ennek a hosszú távú következményei igen komolyak.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr, én a 30. és 31. módosítás mellett szavaztam, mivel mind a teljes kifogható mennyiségek (TAC) területi elosztásának, mind a teljes kifogható mennyiségek meghatározásának figyelembe kell vennie a különböző flották – kisüzemi vagy ipari flották – jellemzőit és céljait, hogy fenn lehessen tartani azokat a halászati lehetőségeket, amelyek mostanáig vonatkoztak rájuk.

Ezek megváltoztatása a halászati keret változását vonná maga után, és a helyi halászok körében is vitát válthatna ki, akik főleg közönséges fattyúmakrélát használnak, hogy minőségi halat nyújtsanak a lakosság számára.

A teljes kifogható mennyiséget területenként kell meghatározni, mind a közönséges fattyúmakréla, mind más halfajták esetében, amelyekre szintén vonatkozik a közös halászati politika.

 
  
  

Jelentés: Marek Józef Gróbarczyk (A7-0295/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök úr, a csökkenő halállomány problémája nem csak minket, európaiakat érint, hanem a világon élő összes halászt és fogyasztót. A megfelelő halászhelyek hiánya veszélyt jelent az élelmiszer-biztonságra. Felboríthatja továbbá a vízi ökoszisztémák, és ennek eredményeképp földünk teljes környezetének egyensúlyát.

Az éghajlatváltozással összefüggésben a Balti-tenger különösen ki van téve annak a veszélynek, hogy egyes halfajok teljesen eltűnnek, és az európai halászati jogszabályok hibái, amelyek megtiltják a halászatot, tovább súlyosbítják a helyzetet. Ezért olyan fontos a közös halászati politika megfelelő felülvizsgálata, amely garantálja a fenntartható halászatot régiónk vizein. Ezen okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam. Én is aggódom amiatt, hogy biztosítanunk kell, hogy a halállományok fennmaradjanak, és a halászat ténylegesen fenntartható legyen a balti-tengeri régióban is. A halállományok csökkenése jelenleg komoly aggodalomra ad okot. Jelen esetben természetesen elsősorban a lepényhalra és a rombuszhalra összpontosítottak, és ez egyértelműen technikai reform volt, amelyre szükség volt, amikor a Lisszaboni Szerződés hatályba lépett. Más szóval a régi rendszert büntették.

Ennek a vitának a hatókörét most ki kell terjeszteni. Aggódom a vadon élő lazacállomány miatt, különösen a balti régió állománya miatt, és úgy gondolom, biztosítanunk kell, hogy ezeket az állományokat is újra lehessen telepíteni ott, és hogy ideje lenne komoly gondot fordítani annak biztosítására, hogy a balti-tengeri halászat fenntartható módon folyjék.

 
  
  

Jelentés: João Ferreira (A7-0184/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a zárt akvakultúra-létesítmények használatával történő behozatalok és áthelyezések mentesüljenek az engedélyezési kötelezettség alól, sokkal szigorúbb definíciókkal kellett volna kísérni arra vonatkozóan, hogy milyen követelményeknek kell ezeknek a létesítményeknek megfelelniük. Ezért teljes mértékben támogatom Ferreira úr jelentését.

Szeretném azonban megragadni ezt a lehetőséget, hogy felhívjam a figyelmet a honos fajok tenyésztésével foglalkozó tudományos kutatások és technológiai fejlesztések megfelelő támogatásának hiányára. Az európai mezőgazdaság fenntartható fejlődése szempontjából létfontosságú ennek az ágazatnak a nagyobb támogatása. Csak ilyen módon fogjuk tudni diverzifikálni az élelmiszertermelést és -ellátást, és biztosítani a minőség javulását és a nagyobb környezetvédelmi biztonságot.

 
  
  

Jelentés: Bernhard Rapkay (A7-0324/2010)

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az egységes piac az Európai Unió egyik pillére. Nem kétséges, hogy azonos általános feltételek között a vállalatok elő tudják állítani és el tudják adni termékeiket és szolgáltatásaikat állami támogatás nélkül, de nem minden ágazat és nem minden terület működik egyenlő feltételek mellett. Ezért igazságos, ahogy ebben az esetben is, hogy kiigazítsuk a gazdasági hátrányokat, és lehetővé tegyük a produktív vállalatok számára, hogy a piacon maradjanak, és megőrizzék a foglalkoztatási szintjüket, ahogy például Sulcisban, ahol 500 család vesztette volna el munkáját, bevételeit és méltóságát.

Amikor szénről beszélünk, fel kell ismernünk, hogy olyan területekről beszélünk, amelyeknek nincsen a bányákkal szemben alternatívájuk, és amelyeknek lehetőséget kell adni, hogy olyan gyártástechnológiákat alkalmazzanak, amelyek versenyképesek és összeegyeztethetőek a szabad piaccal és a környezetvédelemmel. Érthetően, a határidőnek 2018-ra való elhalasztása elkerülhetetlen annak biztosításához, hogy az intézmények és vállalatok haladéktalanul cselekedjenek és olyan technológiai, pénzügyi és környezetvédelmi összeegyeztethetőségi feltételeket alakítsanak ki, amelyek összhangban állnak az előttünk álló kihívásokkal.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr, amikor állami támogatásról beszélünk, arra is figyelnünk kell, hogy az néhány esetben torzíthatja a versenyt.

Amikor, az egységes piac összefüggésében, kifejezetten a szénbányákról és a számukra nyújtandó segélyről van szó, el kell mondani, hogy nekünk Európában egy fenntarthatóbb jövő felé kell tekintenünk. A szén manapság az egyik legkárosabb fosszilis tüzelőanyag: állatok százezreit öli meg évente a különböző kibocsátásoknak köszönhetően. Ezért remélem, hogy nekünk itt Európában sikerül elérnünk, hogy fokozatosan csökkenthessük a szén mint energiaforrás felhasználását, és át tudunk állni a megújuló energiaforrások használatára. Megértem, hogy ez azt jelenti, hogy lesz egyfajta átmeneti időszak azokon a területeken, ahol a széntermelés szorosan összefügg a foglalkoztatással, de alapvetően erőteljesebben kellene elmozdulnunk a megújuló technológia és energia felhasználásának irányába.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök úr, nem gondolom, hogy az Uniónak támogatnia kellene a szennyező szénbányákat. A megújuló energia beszerzését és előállítását kellene támogatnunk. Nem nyomhatjuk a gázpedált és fékezhetünk egyszerre. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoporttal értek egyet ebben a kérdésben, de a végső szavazáson egy hibát követtem el. Ezt formálisan javítottam, azonban ezt itt is szerettem volna elmondani.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D).(PL) Elnök úr, azért szólalok fel, mert Lengyelország egyike azoknak az országoknak, amelyeknek a legnagyobb problémákkal kellett szembenézniük a szénipar kiadásainak és kitermelési potenciáljának hirtelen csökkenése miatt. Tíz évvel ezelőtt bevezettünk egy radikális bányabezárási programot, de a lengyel szén helyettesítésére 10 millió tonna orosz szenet importáltunk. Biztosítom önöket arról, hogy a lengyel szén széndioxid-kibocsátása megegyezik az orosz szén kibocsátásával. Ugyanakkor jó, hogy van egy nemzeti támogatási programunk, és hogy a Bizottság lehetővé teszi ezt. Támogattam ezt a jelentést. Ugyanakkor azon a véleményen vagyok, hogy meg kell őriznünk egy egyensúlyt. Nem az a cél, hogy bányákat zárjunk be, csak a bányák bezárása kedvéért, hanem hogy gondoskodjunk az energiabiztonságról – és jelenleg úgy kezeljük a bányákat, mintha vállalatok lennének.

 
  
  

Jelentés: Eva Joly (A7-0315/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek kiváló minőségű munkája miatt sikerült kulcsfontosságú szereplőjévé válnia a nemzetközi észak-dél együttműködésben.

Az együttműködés parlamenti dimenziójának megerősítése létfontosságúnak bizonyult ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a támogatások megfelelő felhasználását, az emberek szükségleteinek kielégítését és a Millenniumi Fejlesztési Célok elérését az egészségügy és az oktatás terén.

Egy ideje az Európai Bizottság bevezette azt a gyakorlatot, hogy a nemzeti és regionális stratégiai dokumentumokat aláveti mind az Európai Parlament, mind a nemzeti parlamentek vizsgálatainak.

A jelentés mellett szavaztam, mivel támogatni szándékozom a Ház által eddig elvégzett munkát, egy olyan szerepet, amely ma még fontosabb, hogy felügyeljük a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat.

2009-ben az Európai Bizottság az AKCS-országokkal együtt benyújtott bizonyos javaslatokat a partnerségi megállapodás második felülvizsgálatára, és remélem, hogy biztosítani tudjuk túlélését és létfontosságú intézménnyé válását a világ többi része együttműködésének és demokratizálódásának folyamatában.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék gratulálni Joly asszonynak jelentéséhez.

Ma egy olyan világban élünk, ahol az emberi történelem úgy tűnik, különböző utakon halad. Egyes földrészeken az innováció, a technológia és az objektív jólét fényében való sütkérezéssel telik az idő, miközben más földrészeken az emberek a túléléshez szükséges minimális eszközök kétségbeesett kutatásával töltik napjaikat reggeltől estig.

2009-ben a Közös Parlamenti Közgyűlés aktívan küzdött azért, hogy számos javaslatát fontos kötelezettségvállalásokra és elérendő célokra lehessen lefordítani. Az Európai Unió határozottnak bizonyult abban, hogy időben történő, célzott és koordinált cselekvést hajtson végre a leginkább érintett, különösen a legszegényebb és a legsérülékenyebb országok támogatása érdekében.

December 1-jén Kinshasában tartják a huszadik AKCS-EU plenáris ülést. Ezen egy, a Millenniumi Fejlesztési Célokról szóló fontos jelentést fognak tárgyalni. Előadóként és egyben a közgyűlés elnökhelyetteseként teljes elkötelezettséget fogok vállalni az iránt, hogy az elfogadott intézkedések ne üres szavak, hanem szilárd kötelezettségvállalások legyenek, hogy tovább haladjunk egy igazságosabb, és mindenekelőtt szegénységtől mentes világ elérése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés létfontosságú eszköznek bizonyult egy olyan nyílt és demokratikus párbeszéd kialakítása tekintetében, amely magában foglalja az AKCS nemzeti parlamenteket, a helyi hatóságokat és a nem kormányzati szervezeteket.

Egyetértek a jelentés általános megközelítésével, és különösen hasznosnak tartom a Bizottság felszólítását, hogy több információt szolgáltasson az AKCS-országok parlamentjei számára. Létfontosságú e parlamentek aktív bevonása a nemzeti fejlesztési stratégiák előkészítésébe.

Támogatom Joly asszonyt. Mielőtt azonban a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról beszélnénk, el kell készítenünk egy tanulmányt annak lehetséges hatásáról.

 
  
  

Jelentés: Luigi Berlinguer (A7-0252/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Tanács által múlt decemberben elfogadott stockholmi program célja, hogy létrehozzon egy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget az elkövetkezendő öt év során azzal a céllal, hogy biztosítsa állampolgárai számára alapvető jogaik tiszteletben tartását.

Az uniós jog végső céljának annak kell lennie tehát, hogy megkönnyítse a mobilitást, valamint hogy biztosítsa, hogy ezek az állampolgárok a lehető leggyorsabban létrehozhassanak egy a jog érvényesülésén alapuló európai térséget.

Az Európai Bizottság által javasolt cselekvési terv olyan intézkedések sorát irányozza elő, amelyek a Lisszaboni Szerződés által azzal a céllal hozzáférhetővé tett új eszközökből származnak, hogy összeegyeztessék az egységes piac állampolgárainak szükségleteit a tagállamok különböző jogi hagyományaival.

A jelentés mellett szavaztam, mivel miután meghatározza a szükséges előfeltételeket, felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan kötelezzék el magukat annak végrehajtása iránt, kiemelve azokat az ágazatokat, amelyeket prioritásként kell kezelni, vagyis a polgári jogi vonatkozásokat, a hivatalos dokumentumok és határozatok kölcsönös elismerését, egy közös referenciakeretet, az adósok vagyonát és közös igazságügyi képzést.

Ismét hangsúlyozom meggyőződésem, hogy az Európai Parlamentet össze kell kapcsolni ezzel a harmonizációs folyamattal a nemzeti szinten érvényben lévő jogi rendszerek gondos vizsgálatát követően. Mostanában a jogi rendszerek és a polgári és büntetőjog körébe tartozó számos területnek a harmonizációja összefüggésben áll a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal és azok szerves részét képezi, mivel számos olyan jogi kérdést felvet, amely még nem rendezett.

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR).(NL) Elnök úr, a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén való európai együttműködés továbbra is érzékeny téma, amelyet óvatosan kell megközelíteni. Szükség lehet az igazságügyi hatóságok közötti együttműködésre a bűncselekmények megakadályozása érdekében, valamint hogy igazságot szolgáltassunk és jogbiztonságot nyújtsunk az európai belső piacon. Ugyanakkor a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretén belül való együttműködés azt a veszélyt rejti magában, hogy Európa olyan ügyekkel fog foglalkozni, amelyek valójában nemzeti hatáskörbe tartoznak. A Berlinguer-jelentés 40. bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére való bármilyen utalás nélkül hangsúlyozza a házasság és a családi jog kölcsönös elismerésének fontosságát. Ez a cikk kimondja, hogy minden tagállamnak szuverénnek kell maradnia a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi ügyek terén. Nem támogatom ezt a jelentést, egyrészt mert nem követi nyíltan ezt az európai alapelvet, és mert az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport ezzel kapcsolatos módosítását elutasították.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök úr, tartózkodtam a szavazáson, mivel nem vagyok meggyőződve arról, hogy tiszteletben tartják a tagállamok szubszidiaritását a családjog terén. Az Európai Uniónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a hatáskörök megosztását az Unió és a tagállamok között jogszabályok létrehozása során. Ezért teljes mértékben támogatok egy olyan megközelítést, amely következetesen figyelembe veszi az egyes tagállamok egyedi körülményeiből fakadó különböző jogi megközelítéseket és alkotmányos szabályokat, különösen az adott társadalom olyan alapvető értékeivel kapcsolatos területeken, mint a családjogban meghatározott értékek.

Az uniós megközelítésnek azt a célt kellene szolgálnia, hogy jobban megértsük és biztosítsuk az összes tagállam összes állampolgárának szükségleteit, és nem azt, hogy egyfajta egyszínű társadalmat hozzunk létre. Létfontosságú tehát, hogy ne lépjünk túl erőszakkal az intézkedés szükséges keretén, ami veszélyeztetheti a tagállamok alapvető értékeit a polgári és családjog speciális területein.

 
  
  

Jelentés: Bernhard Rapkay (A7-0324/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök úr, szeretném elmondani, hogy a szén egy olyan nyersanyag, amely nagyon fontos a társadalom jóléte és az energiabiztonság szempontjából. Az elvégzett kutatások ellenére, és az alternatív energiaforrások keresése ellenére a szén iránti kereslet folyamatosan nő. Egyértelmű tehát, hogy erőfeszítéseket kell tenni a széntartalékokhoz való állandó hozzáférés biztosítása érdekében.

Ugyanakkor, ha egy bánya nem jövedelmező, működésének állami támogatással való fenntartása felborítja a piacot, gátolja a versenyképességet, és ennek eredményeképp destabilizálja az érintett ország gazdaságát. Megfelelő jogszabályokra van tehát szükség, amelyek lehetővé teszik e bányák hatékony és biztonságos bezárását. A rendelettervezet biztosítja ezeknek a célkitűzéseknek az elérését, garantálva az energiapiac versenyképességének fenntartását, valamint a szorosan kapcsolódó iparágak fejlődésének ösztönzését. Magától értetődik, hogy a jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Reimer Böge (A7-0328/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) Német kollégámnak, Böge úrnak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2009. novemberi komoly áradások által sújtott Írország megsegítése érdekében 13 millió EUR összegben való igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatról szóló jelentése mellett szavaztam. A támogatás összege nevetségesnek tűnik számomra (az 500 millió EUR-ra becsült teljes kár 2,5%-a), és ez is túl későn érkezett. Javaslom, tegyük fel a kérdést, hogy ahelyett, hogy nevetséges összegeket nyújtunk, nem arra kellene-e felhasználni ezek egy részét, hogy egy európai polgári védelmi erőt támogassunk, amely azoknak a tagállamoknak nyújtana segítséget, amelyeket olyan katasztrófák sújtottak, amelyekkel nem tudnak megküzdeni (tűzvészek, áradások, természeti katasztrófák, határokon átnyúló katasztrófák stb.), vagy nemzetközi együttműködést segítene elő olyan komoly katasztrófák esetén, mint amely például Haitin történt.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Határozottan egyetértek azzal, amit a jelentés mond a Bizottság azon döntésének támogatásáról, hogy 13,02 millió EUR összeget nyújtsunk az Unió Szolidaritási Alapjából Írország számára, hogy az ország helyreállítsa az infrastruktúrát, valamint hogy árvíz-megelőzési intézkedéseket vezessen be az érintett területeken.

A 2009. novemberi árvíz Írországban valóban jelentős károkat okozott az otthonokban, a gazdaságokban, a vállalkozásokban, az infrastruktúrában, az utakban és a vízforrásokban az érintett területeken. Ez a Bizottságtól érkező pénz segíteni fog kifizetni a válság során felmerült költségek egy részét. Szintén nagyon fontos, hogy milyen mértékben használják ezt a pénzt az érintett területeken az áradás megelőzésére bevezetendő intézkedések létrehozására.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Amellett szavaztam, hogy támogatást nyújtsunk Írország számára az EU Szolidaritási Alapjából. 2009-ben a nagy esőzések komoly áradásokhoz vezettek, ami komoly károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. Írország támogatását kivételesen hagyták jóvá, mivel az áradások okozta kár mértéke nem éri el a Szolidaritási Alap követelményeit. Az éghajlatváltozás következtében Európában és szerte a világon egyre több olyan természeti katasztrófa történik, amely emberéleteket követel, és jelentős károkat okoz. Az Európai Uniónak ezért intézkedéseket kell létrehoznia, hogy időben megfelelő támogatást tudjon nyújtani, amikor ilyen katasztrófák történnek. Márciusi állásfoglalásában az Európai Parlament egyértelműen kifejtette, hogy a természeti katasztrófák okozta problémák hatékonyabb kezelése érdekében egy új szolidaritási alapról szóló rendeletre van szükség. Úgy gondolom, hogy a rendelet felülvizsgálatának azt kell célul tűznie, hogy egy erősebb és rugalmasabb intézkedést hozzon létre, amelynek alkalmazása lehetővé tenné számunkra, hogy hatékonyabban reagáljunk az éghajlatváltozás okozta új kihívásokra, és gyorsan nyújtsunk támogatást a természeti katasztrófák áldozatainak.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten, John Bufton, David Campbell Bannerman, Derek Roland Clark, Trevor Colman és Nigel Farage (EFD), írásban. – Figyelembe véve általában az Európai Unió, és különösen a Bizottság jogtalanságát, nem demokratikus rendszerét, romlottságát és megalomán rejtett szándékait, mi, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának tagjai, nem nézzük el, hogy a Bizottság bármilyen céllal monopolizálja a közös pénzeszközöket, és következésképpen úgy gondolom, hogy bármilyen pénzt, amelyet a tavalyi írországi áradás helyreállítására nyújt, nem fognak megfelelően felhasználni, és ez csak elrejti az olyan támogatások szükségességét, amelyeket megfelelően allokálnak és nyújtanak demokratikusan megválasztott kormányok.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Az Európai Unió Szolidaritási Alapját, amelynek célja, hogy a segítsen a természeti katasztrófák sújtotta országoknak, 33-szor vették igénybe nyolc éves fennállása óta. Bebizonyította hasznosságát, és az emlékezetes 2009. novemberi írországi áradások tekintetében való igénybevétele véleményem szerint teljes mértékben indokolt.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Szeretném elmagyarázni, hogy miért szavaztam a javaslat mellett. Úgy gondolom, teljes mértékben szükséges, hogy megértést tanúsítsunk az ilyen problémák iránt, mivel bármelyikünkkel történhet ilyesmi. Ha így teszünk, azzal megmutatjuk, hogy egységesek és empatikusak vagyunk, ha természeti katasztrófa történik. Biztos vagyok benne, hogy támogatásunkat a lehető legmegfelelőbb módon fogják felhasználni, és hogy az segíteni fog túljutni az Írországban történt áradás következményein.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Fontosnak és üdvözlendőnek tartom Írországnak a Szolidaritási Alapból való támogatás iránti kérelmét a hatalmas esőzéseket követően, amelyek 2009 novemberében nagyszabású áradáshoz vezettek. Az áradás súlyos károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban, a vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Összességében a jelentés mellett szavaztam, mivel Írország segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, és az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét kérte, hogy szembenézzen a 2009. novemberi súlyos áradás okozta katasztrófával, és mivel ez az áradás jelentős károkat okozott sok otthonban, gazdaságban, útban és vízellátó rendszerben, valamint mivel az alapból nyújtott pénzügyi támogatás lehetővé fogja tenni az ír hatóságok számára, hogy visszakapják a vészhelyzet elhárítása költségeinek egy részét.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának Írország érdekében való igénybevétele mellett szavaztam az áradást követően, amely komoly károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, az otthonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. Bár a teljes kár a rendes küszöbérték alatt marad, az Írország által beadott kérelem megfelel a „rendkívüli regionális katasztrófa” feltételeinek, amely meghatározza a Szolidaritási Alap „kivételes körülmények közötti” igénybevételének feltételeit. Kívánatos lenne, hogy a Tanács elfogadja a Szolidaritási Alapról szóló új rendeletet, amelyet a Parlament jóváhagyott.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ahogy korábban mondtam, úgy gondolom, hogy az uniós tagállamok közötti szolidaritás, és különösen a katasztrófák által sújtott államok európai támogatása egyértelmű jele annak, hogy az EU nem csupán egy szabadkereskedelmi térség. Egy olyan időszakban, amikor sokan megkérdőjelezik projektünk helyességét, az olyan speciális támogatási eszközök, mint az Európai Unió Szolidaritási Alapja, azt mutatják, hogy képesek vagyunk egységesek maradni a viszontagságok közepette, még olyan helyzetekben is, amelyek jelentős emberi és anyagi erőforrásokat követelnek. A 2009 novemberében történt áradások nagy hatással voltak Írországra, és becslések szerint több mint 520 millió EUR összegű kárt okoztak. Úgy gondolom ezért, hogy teljes mértékben indokolt az alap igénybevétele azok megsegítése érdekében, akiket a leginkább érintett ez a természeti katasztrófa, és gratulálok a Regionális Fejlesztési Bizottság elnökének, hogy ilyen hamar közzétette véleményét, elkerülve ezáltal a parlamenti eljárás indokolatlan késedelmességét.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés lehetővé teszi az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (ESZA) igénybevételét, hogy támogassa Írországot a 2009-ben történt nagy esőzések és áradás okozta katasztrófa kezelésében. Ez az áradás komoly károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, az otthonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. Bár a teljes kár a rendes küszöbérték alatt marad, az Írország által beadott kérelem megfelel a „rendkívüli regionális katasztrófa” feltételeinek, amely meghatározza a Szolidaritási Alap „kivételes körülmények közötti” igénybevételének feltételeit.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés támogatja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (ESZA) igénybevételét, hogy segítséget nyújtson Írországnak a 2009-ben történt nagy esőzések és áradás okozta katasztrófa kezelésében. Az elmúlt években az EU tagállamait jelentős számú katasztrófa sújtotta. Az ESZA első hat éve alatt 62 pénzügyi támogatás iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz 21 különböző országtól. Ezeknek körülbelül egyharmada tartozott a „jelentős katasztrófa” kategóriába. Sok kérelem semmilyen támogatást nem kapott. Más katasztrófákkal kapcsolatban nem kérték az alap felhasználását, bár jelentős, és sok esetben tartós hatásuk volt az érintett emberekre, a környezetre és a gazdaságra.

Ennek az alapnak az igénybevételével kapcsolatos szabályokat úgy kell átalakítani, hogy lehetővé tegyék a rugalmasabb és időben történő mobilizálást, hogy a jelentős hatású katasztrófák szélesebb körére terjedjen ki, és csökkenjen a katasztrófa bekövetkezte és az alap rendelkezésre bocsátása között eltelt idő. Ugyanakkor arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy elsősorban a katasztrófák megelőzése iránt kell elköteleződnünk, átültetve a gyakorlatba a Parlament által nemrég elfogadott ajánlásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) Üdvözlöm az Európai Parlamentnek azt a döntését, hogy támogatja az ír kormánynak az EU Szolidaritási Alapjából nyújtott pénzügyi támogatás árvízvédelem céljából történő igénybevételére irányuló kérelmét. Az írországi áradások nagy károkat okoztak az országban, különösen északnyugaton. Az EU Szolidaritási Alapján keresztül Írország 13 millió EUR-t fog kapni. Ez a pénz fedezni fogja azoknak a kiadásoknak egy részét, amelyeket a helyi hatóságoknak kellett kifizetniük a válság idején, 2009 végén.

A kár összértéke 520,9 millió EUR, és – akármilyen hihetetlen – ez az összeg a Szolidaritási Alap igénybevételére meghatározott jelenlegi küszöbérték alatt van. Az Európai Bizottság hozzájárulását adta a 13 millió EUR Írországnak való kifizetéséhez, mivel a Bizottság elismerte, hogy az Írországot 2009 végén sújtó áradás egyedülálló regionális katasztrófa volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Seán Kelly (PPE), írásban. – Örömmel támogattam ezt a javaslatot, és szeretném kifejezni országom nagyrabecsülését azért a szolidáris támogatásért, amelyet hazámnak nyújtanak a 2009. novemberi áradások eredményeképp. Részt vettem egy áradásokkal kapcsolatos fórumon múlt héten Írországban, és sokan hálájukat fejezték ki, amikor említettem, hogy erről fogunk szavazni ma a Parlamentben.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Szolidaritási Alap igénybevétele mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy az alap valóban értékes eszköz, amely lehetővé teszi az Európai unió számára, hogy szolidaritást mutasson a természeti katasztrófák által érintett régiók lakosságával azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt a normális életkörülményekhez való gyors visszatérés biztosításának támogatásához.

A mai szavazáson jóváhagyott kérelmet Írország nyújtotta be egy komoly esőzés kapcsán, amely súlyos áradásokat okozott 2009 novemberében. Az áradás komoly károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrában. Az ír hatóságok a katasztrófa által okozott közvetlen kár összegét 520,9 millió EUR-ra becsülik.

Bár ez a rendeletben előírt küszöbérték alatt van, a Bizottság az úgynevezett „rendkívüli regionális katasztrófa” kritérium alapján vizsgálta a kérelmet. E kritérium értelmében egy régió támogatást kaphat az alaptól, amennyiben a természeti katasztrófa által sújtott területen a lakosság többségét érinti a katasztrófa, és annak komoly és hosszan tartó hatása van az életkörülményekre és a régió gazdasági stabilitására. Végezetül szeretném hozzátenni, hogy az alapot 13 022 500 EUR összegben mobilizálták.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt a jelentést, amely jóváhagyja, hogy uniós támogatást nyújtsunk az írországi áradás áldozatainak. Írország az Európai Szociális Alapból való segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be a nagy esőzéseket követően, amelyek 2009 novemberében súlyos áradáshoz vezettek. Az áradás károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban, a vállalkozásokban és az úthálózatokban és infrastruktúrákban. A kérelem elbírálását követően a Bizottság az EU Szolidaritási Alapjának mobilizálását javasolta összesen 13 022 500 EUR összegben. Érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben ez az első elfogadott támogatások igénybevételére irányuló javaslat, és a javasolt összeg mellett az Európai Szolidaritási Alap legalább 98%-a elérhető marad további támogatásokra 2010-ben.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és az ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak. Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló, hogy ezt a támogatást megadjuk Írországnak, amely segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be az áradást okozó 2009. novemberi nagy esőzéseket követően. Az áradás súlyos károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az elmúlt években egyre több környezeti katasztrófa történt. Különösen a nagy esőzések okoztak gyakran áradásokat, amelyek súlyos következményekkel jártak a környezet számára, és olyan károkat okoztak, amelyek helyrehozása rengeteg pénzbe kerül.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját veszik igénybe a 2009-ben Írországban történt áradások okozta károk enyhítésére (a mezőgazdasági ágazat, a lakótulajdonok, a vállalkozások, az úthálózat és más infrastruktúra terén). A katasztrófa közvetlen következményeként keletkezett kár összköltségét körülbelül 520 millió EUR-ra becsülik. Az Unió költségvetéséből származó 13 millió EUR összegű hozzájárulás segíteni fogja a helyreállítási munkákat. A támogatás odaítélése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A Bizottság jól döntött, hogy mobilizál 13 022.500 EUR-t a Szolidaritási Alapból párhuzamosan egy költségvetésmódosítás-tervezet (DAB No 8/2010) benyújtásával az Írország által a 2009. novemberi áradásokkal kapcsolatban benyújtott támogatás iránti kérelmet követően, amely áradások 520,9 millió EUR összegű súlyos károkat okoztak a nemzeti infrastruktúrában. A természeti katasztrófákat és csapásokat prioritásként kell kezelni, és bízom benne, hogy a jövőben az Európai Bizottság gyorsabb, azonnalibb lépéseket tesz.

Az ír áradások 2009 novemberében történtek, és a Parlament csak ma adta jóváhagyását, több mint egy évvel az eseményeket követően. A Veneto régióban nemrég történt áradás, és nagyon remélem, hogy a Bizottság gyorsabban és időszerűbben fog cselekedni, mint eddig.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Böge úr jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak kötelessége segíteni és támogatni a természeti katasztrófák és csapások által érintett régiókat.

Úgy gondolom, hogy a szolidaritás fogalma kapcsolatban áll az Európai Unió eszméjével és az azt megalapozó értékekkel. Ez egyike azoknak a kulcsfontosságú értékeknek, amelyek létrehozták az Uniót és biztosították, hogy az idők során virágozzon és bővüljön. Ez az oka, hogy ez a támogatás nem csak indokolt és megalapozott, hanem gyakorlatilag kötelesség is.

Remélem ezért, hogy a nemrégiben történt, a helyi gazdaságokat térdre kényszerítő áradások által sújtott olasz régiók is részesülnek majd támogatásban.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Egyetértek Böge úrral – akinek szeretnék gratulálni is –, hogy szükség van az Európai Szolidaritási Alap Írország érdekében történő mobilizálásra a 2006. március 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja értelmében. Ez utóbbi lehetővé teszi a Szolidaritási Alap igénybevételét évi 1 milliárd EUR felső korlátig. Ez az első igénybevételre irányuló javaslat 2010-ben.

Támogatom és hangsúlyozom az előadó ajánlásait a Bizottság számára, és figyelembe véve Európa, és különösen Írország nehéz gazdasági helyzetét, egyetértek azzal, hogy szolidaritást kell mutatnunk.

Végezetül hangsúlyoznám, hogy mivel Olaszország északi részén is történt katasztrófa, azonnal cselekednünk kell, hogy azoknak az érintett régióknak is segítséget nyújtsunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Támogattuk ezt az állásfoglalást, amely azon alapul, hogy a Bizottság javasolja az Európai Szolidaritási Alap Írország érdekében való mobilizálását a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja alapján. Az intézményközi megállapodás lehetővé teszi a Szolidaritási Alap igénybevételét évi 1 milliárd EUR felső korlátig. Ez az első igénybevételre irányuló javaslat 2010-ben.

Párhuzamosan ezzel a javaslattal, a Bizottság benyújtott egy költségvetésmódosítás-tervezetet (2010. szeptember 24-i DAB No 8/2010) annak érdekében, hogy beillessze a 2010. évi költségvetésbe az intézményközi megállapodás 26. pontjában meghatározott vonatkozó kötelezettségvállalásokat és kifizetési előirányzatokat. Írország a súlyos áradásokat okozó 2009. novemberi nagy esőzéseket követően nyújtott be segítségnyújtás iránti kérelmet. Az áradás komoly károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban ás más infrastruktúrákban.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Szolidaritási Alap (ESZA) igénybevételéről szóló javaslat kijelenti, hogy szükség van Írország támogatására a 2009. novemberi áradások következtében, amelyek súlyos veszteségeket okoztak a mezőgazdasági és ipari ágazatokban, az infrastruktúrában, különösen az úthálózatban és a vízellátásban, valamint a lakóövezetekben. Ezt figyelembe véve, és felidézve a Madeirát 2010 februárjában sújtó katasztrófát, valamint a Xynthia névre keresztelt szélvihar hatását Európára, üdvözlöm a Bizottság javaslatát, hogy összesen 13 022 500 EUR összegű támogatást nyújtsunk Írországnak a „rendkívüli regionális katasztrófa” kritérium alapján. Ezt a kritériumot akkor alkalmazzák, ha bebizonyosodik, hogy az okozott kár a régió lakosainak többségét érinti, és komoly és hosszan tartó hatása van a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására. Ugyanakkor szeretném megismételni, hogy szükség van a jelenlegi ESZA-rendszer felülvizsgálatára, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük a természeti katasztrófák állandó hatásainak enyhítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban. – Az EU Szolidaritási Alapjának igénybevétele mellett szavaztam: Írország – 2009. novemberi áradások. Ahogy hazámban, Lengyelországban is történt, a pusztító áradások olyan sok közösséget és családot szakítottak szét, hogy létfontosságúvá vált segítséget nyújtani barátainknak Írországban. A támogatást a Szolidaritási Alap nyújtja, amelyet az ilyen jelentősebb katasztrófák esetére hoztak létre. A támogatást a legsúlyosabban érintett közösségek fogják kapni, és segítséget fog nyújtani azoknak a családoknak és vállalkozásoknak, amelyeket a leginkább érintettek ezek az áradások, és segíteni fogja őket az újjáépülésben és vállalkozásuk pusztulása következtében az elveszett bevételek egy részének visszatérítésében. Fontos, hogy az EU továbbra is támogassa tagállamait szükséghelyzetben, él felidézze a szolidaritás eszméjét.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0318/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjaként egyszerűen a Matera asszony által előterjesztett hat állásfoglalás mellett kellett szavaznom, hogy segítséget nyújtsunk a gazdasági világválság közvetlen eredményeként elbocsátott holland munkavállalók számára. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hasznos eszköz, amely a globalizáció káros hatásai által érintett munkavállalók hosszú távú visszailleszkedésére összpontosít. Úgy gondolom ezért, hogy ennek az eszköznek a felhasználása egyes esetekben teljes mértékben indokolt. A költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások során egyesek azonnal meg akartak szabadulni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól: most azonban láthatjuk, hogy még mindig hasznos lehet bizonyos esetekben, mivel a globális válság hatásai még ma is érezhetők.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Ez szavazatom indoklása. Mivel Hollandia a Nord Brabant és a Zuid Holland két szomszédos NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 70 vállalatnál történt 821 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, én az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal. Egyetértek továbbá a folyamatban részt vevő intézményekre irányuló kéréssel, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az Európai Szociális Alap (ESZA) igénybevételének felgyorsítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Az átszervezés és áthelyezés következtében munkanélkülivé vált munkavállalóknak nyújtott támogatásnak dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen végrehajtani. A nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett strukturális változások fényében létfontosságú, hogy az európai gazdaság képes legyen hatékonyan bevezetni ezeket az eszközöket, hogy támogatást nyújtson az érintett munkavállalók számára, valamint hogy átképezze őket a munkaerőpiacra való gyors visszailleszkedésük céljával. Egyéni alapon kell tehát pénzügyi segítséget nyújtani számukra. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a segítségnyújtás nem helyettesítheti a rendesen a vállalatok felelősségi körébe tartozó intézkedéseket, illetve nem támogathatja vállalkozások és ágazatok szerkezetátalakítását. A jelentés mellett szavazok, mivel Hollandia a Nord Brabant és a Zuid Holland régiókban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 70 vállalatnál történt 821 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Nord Brabant és Zuid Holland régiókban a grafikai ágazatban működő 70 vállalatnál történt 821 elbocsátás azt mutatja, hogy a globális gazdasági és pénzügyi válság nem kímél olyan ágazatokat sem, amelyek első ránézésre védettebbnek tűnnek hatásaival szemben. Ez utal a nyomdai- és kiadóvállalatok számának aggasztó csökkenésére Hollandiában, és következésképpen az ipar egészének visszaesésére. Az Európai Bizottság indokoltnak találta ezt a nyomdai és egyéb sokszorosításai tevékenységekkel foglalkozó vállalatokra irányuló kérést, amelyet nagy többséggel támogatott a releváns parlamenti bizottság is. Úgy gondolom ezért, minden feltétel adott, hogy támogatásomat adhassam az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéhez ebben az esetben. Remélem, hogy ez az időszakos támogatás segíteni fog az elbocsátott munkavállalóknak a sikeresebb munkaerő-piaci integrációban.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gazdasági világválság társadalmi hatását, és különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, létfontosságú az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő használata sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, amely így hozzájárul társadalmi újrabeilleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, és ugyanakkor egy új, képzett munkaerőt állít elő, amely megfelel a vállalatok elvárásainak, és fellendíti a gazdaságot. A Nord Brabant és Zuid Holland régiókban működő 70 vállalattól elbocsátott 821 személy támogatására irányuló intervenciós terv is ennek a keretnek a része. Remélem ezért, hogy az európai intézmények hatékonyabban hajtanak végre olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az olyan fontos források felhasználását, mint az EGAA, és növelik felhasználási rátájukat, mivel az alap jelenlegi igénybevételi szintje meglehetősen alacsony. Idén a rendelkezésre álló 500 millió EUR-nak csak 11%-át hívták le.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Hat újabb kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alap igénybevételére, tekintettel újabb több száz vállalat bezárására Európában. Összesen több mint 3000 munkavállalót bocsátottak el. Rég meghaladták az alap létrehozásakor az azt felhasználó emberek számára irányuló becslésekben foglalt számokat. Ennek az eszköznek a rendszeres felhasználása mellett és azon túl a neoliberális politikákkal való egyértelmű szakításra van szükség, amelyek a szemünk láttára okoznak gazdasági és társadalmi katasztrófákat az Európai Unió országaiban. Természetesen szükség van a katasztrófát enyhítő eszközökre, de mindenekelőtt az okokat kell megszüntetni.

Ennek az alapnak az igénybevételére benyújtott minden új kérelemmel egyre sürgetőbbé válnak az általunk támogatott intézkedések, amelyek célja a munkanélküliség elleni hatékony küzdelem, a gazdasági tevékenység fellendítése, a nem biztonságos munkahelyek felszámolása, valamint a munkaidő csökkentése a fizetés csökkentése nélkül. Ezek azok az intézkedések, amelyek a vállalatok áthelyezésével is felveszik a küzdelmet. Végezetül, ahogy más esetekben, most sem mulaszthatunk el rámutatni egy olyan rendelet igazságtalanságára, amely több előnyt biztosít a nagyobb bevételekkel, és különösen a nagyobb fizetésekkel és nagyobb munkanélküli-támogatással rendelkező országok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia általi igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vagy a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy, a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket.

A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Nord Brabant és a Zuid Holland két szomszédos NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 70 vállalat által elbocsátott 821 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 2 890 027 EUR összegben. Végezetül üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amely támogatja a Bizottságnak az Európai Globalizációs Alap 2 890 027 EUR összegben való igénybevételére irányuló javaslatát a gazdasági válság eredményeképp elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésének támogatása céljából. A kérelem 70 vállalatnál („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) egy kilenc hónapos referenciaidőszakban történt 821 elbocsátásra vonatkozik. Az Európai Globalizációs Alapot ilyen sajnálatos események enyhítésére hozták létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak. Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek Hollandia támogatására való igénybevétele, amely ország a Nord Brabant és a Zuid Holland 2 szomszédos NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 70 vállalatnál történt 821 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy támogassa a világpiaci globalizáció következtében elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedését. Az EGAA támogatásának igénybevételére irányuló kérelmeket a Bizottság bírálja el, amely ebben az esetben a kérelem támogathatósága mellett szavazott. Most a költségvetési hatóság jóváhagyására van szükség.

A jelentésben vizsgált kérelem, amely a 2010. évi költségvetésben a tizenkilencedik, az EGAA-nak 453 632 EUR összegben való igénybevételéről szól (az éves támogatás nem haladhatja meg az 500 millió EUR-t), amelyet Hollandia kérelmezett a Drenthe régióban a nyomdai ágazatban történt 140 elbocsátás tekintetében. A gazdasági válság sok vállalatot hoz nehéz helyzetbe, és egyre több munkavállaló veszíti el munkahelyét. Meg kell védenünk ezeket a munkavállalókat. A szavazatom ezért csak támogató lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele 70 különböző vállalat számára nyújtana segítséget és 821 munkahelyet védene meg. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Ismét olyan helyzetben vagyunk ebben a Házban, hogy egy kivételes juttatást ítélünk oda saját határainkon belül. Csak a mai ülésen hat támogatást hagytunk jóvá. Sajnálattal állapítom ezt meg, mivel ez a fajta intézkedés válsághelyzetekkel kapcsolatos, és olyan problémák sorozatával, amelyeknek hatása van a gazdaságra, a munkaerőpiacra, a munkavállalókra és családjaikra. Szerencsére azonban itt van nekünk ez a forrás.

Pontosan az ilyen helyzetekben tudja megmutatni az Európai Unió értékeit és tulajdonságait, amelyek kiemelkedővé teszik. Az európai szolidaritás és az európai érdekek védelme olyan értékek, amelyeket biztosítani és védelmezni kell. Ezt az üzenetet akarja közvetíteni a Parlament és az Európai Bizottság, és bízom benne, hogy megfelelő érzékenységre talál ez az üzenet, nem utolsósorban azért, hogy legyőzzük a lusta Európa-ellenes demagógiát és megmutassuk helyette, mennyire fontos a támogatás és a segítség európai szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Hollandia által benyújtott kérelem, amely két szomszédos NUTS II. szintű régióban, Nord Brabant és Zuid Holland területén, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 70 vállalatnál történt 821 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap támogatását kéri, megfelel minden jogilag meghatározott támogathatósági feltételnek.

Valójában az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. június 18-i 546/2009/EK rendelete értelmében az EGAA hatáskörét ideiglenesen kiszélesítették, hogy olyan helyzetekre is vonatkozzon, amikor „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, és bízom benne, hogy az EGAA igénybevétele hozzá fog járulni ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban.(RO) Az Európai Parlamentnek az EGAA-nak az elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében történő igénybevételéről szóló állásfoglalása mellett szavaztam. 2009 decemberében Hollandia az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap felhasználása iránti kérelmet nyújtott be nyolc régióban a grafikai ágazaton belül működő vállalatoknál történt elbocsátásokkal kapcsolatban. A kérelem a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységeket végző 70 vállalatnál történt 821 elbocsátásra vonatkozik. Az elbocsátásokra 2009. április 1-je és december 29-e között került sor Nord Brabant és Zuid Holland szomszédos régiókban.

A gazdasági és pénzügyi válság kereslet-visszaesést is okozott a nyomdai és kiadói ágazatban; 32%-os visszaesést a nyomott reklámanyagok esetében és 7,5% és 18,2% közötti visszaesést az újságok és a magazinok esetében. A nyomdai és kiadói ágazat jelentős átszervezési folyamaton ment keresztül Hollandiában, hogy képes legyen folytatni a versenyt a Törökországban, Kínában, és Indiában működő hasonló ágazatokkal. Úgy gondolom, hogy egyszerűsíteni kell a támogatások odaítélésének folyamatát, hogy megkönnyítsük az érintett vállalatoknak az EGAA-hoz való hozzáférését.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0321/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Ez szavazatom indoklása. Mivel Hollandia a Drenthe NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 2 vállalatnál történt 140 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal, hogy az EGAA-támogatás nem helyettesítheti a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségét, illetve a vállalkozások és ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Annak ellenére, hogy támogatásomat adtam Hollandiának a grafikai ágazat két területét – a nyomdai és egyéb sokszorosítási, valamint a kiadói tevékenységet – érintő súlyos elbocsátási hullám tekintetében az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló összes kérelméhez, úgy gondolom, hogy a holland hatóságok több részlettel szolgálhatnának az intézkedések hatáskörével és pontosságával kapcsolatban, hogy hatékonyabban lehessen értékelni azokat. Remélem, hogy helyre tud állni az ágazat, és hogy az elbocsátott munkavállalók, különösen az idősebbek, újra tudják építeni életüket, és vissza tudnak térni a munkaerőpiacra.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gazdasági világválság társadalmi hatását, és különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, létfontosságú az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő használata sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, amely így hozzájárul társadalmi újrabeilleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, és ugyanakkor új, képzett munkaerőt állít elő, amely megfelel a vállalatok elvárásainak, és fellendíti a gazdaságot.

A Drenthe régióban működő két vállalattól elbocsátott 140 személy támogatására irányuló intervenciós terv is ennek a keretnek a része. Remélem ezért, hogy az európai intézmények hatékonyabban hajtanak végre olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az olyan fontos források felhasználását, mint az EGAA, és növelik felhasználási rátájukat, mivel az alap jelenlegi igénybevételi szintje meglehetősen alacsony. Idén a rendelkezésre álló 500 millió EUR-nak csak 11%-át hívták le.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia érdekében való igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vagy a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy, a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket.

A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Drenthe NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő két vállalat által elbocsátott 140 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 453 632 EUR összegben. Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely támogatja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételét a hollandiai Drenthe régióban egy kilenc hónapos időszak alatt 2 vállalatnál („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) történt 140 elbocsátás tekintetében. Ez egy hat egymással összefüggő kérelemből álló csomag része, amely Hollandia nyolc különböző régiójában történt elbocsátásokkal foglalkozik. A gazdasági válság következtében a nyomdai és kiadói ágazatban lényegesen csökkent a kereslet. Üdvözlendőnek tartom, hogy szolidaritást mutatunk a nehéz helyzetben lévő munkavállalókkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE), írásban.(RO) Barbara Materának az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Hollandia érdekében való igénybevételéről szóló jelentéstervezete mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell az elbocsátott munkavállalókat dinamikus és hatékony pénzügyi segítséget nyújtva számukra. A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság fényében tevékenységeinknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy segítséget nyújtsunk a rászorulóknak. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy prioritást kell élveznie az unió állampolgárainak a globalizáció és a gazdasági recesszió hatásaitól való megvédésének. Úgy gondolom, hogy az Unió jelentősen hozzájárulhat a gazdasági válság hatásainak leküzdéséhez és az állampolgárai körében tapasztalható munkanélküliség csökkentéséhez.

Ebből az alkalomból szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamok kérhetik és kérniük is kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap által biztosított támogatást. Ebben az összefüggésben szeretnék rámutatni, hogy országom, Románia, példát mutat szolidaritásból az Európai Unióban válsághelyzetekben, legyen szó akár Görögországról, Hollandiáról stb., megerősítve, hogy mi együtt egy nagy család vagyunk: az egyesült Európa családja.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és az ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak.

Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek Hollandia támogatására való igénybevétele, amely ország a Drenthe NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő két vállalatnál történt 140 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Egyre több embert bocsátanak el a globalizációs intézkedések eredményeképp. Egy kilenc hónapos referenciaidőszakban, 2009. április 1-jétől 2009. december 29-ig 140 elbocsátás történt a hollandiai Drenthe régióban található két vállalatnál. Most az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételével 453 632 EUR összegű támogatást nyújtanak. A jelentés mellett szavaztam, mert lehetővé teszi, hogy az EGAA teljesítse kötelezettségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele két különböző vállalat számára nyújtana segítséget és 140 munkahelyet védene meg. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) E kérelem alapja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) létrehozásáról szóló rendelet 2. cikkének (c) bekezdése, és a kérelem része egy hat egymással összefüggő kérelmet tartalmazó nagyobb csomagnak, amelyek mindegyike Hollandia nyolc különböző NUTS II. szintű régiójában a globális gazdasági és pénzügyi válság által súlyosan érintett grafikai ágazatban működő vállalatoknál történt elbocsátásokkal kapcsolatos. Még pontosabban a jelenlegi kérelem a Drenthe NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő két vállalat általi 140 elbocsátással kapcsolatos. Drenthe egy különösen nehéz helyzetben lévő tartomány, egy részről mivel itt a legnagyobb a munkanélküliség aránya Hollandiában (7,5%), másrészről mivel az egy főre eső jövedelem jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál. Úgy gondolom tehát, hogy ebben az esetben minden feltétel teljesül az EGAA igénybevételéhez, és remélem, gyorsan és hatékonyan teszik hozzáférhetővé a támogatást az elbocsátott munkavállalók számára.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0323/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Ez szavazatom indoklása. Mivel Hollandia a Limburg NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 9 vállalatnál történt 129 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal.

Egyetértek továbbá a Bizottságnak az Európai Szociális Alap felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozására irányuló javaslatával az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételével kapcsolatban azt követően, hogy a Parlament többször emlékeztetett rá, hogy az EGAA-t külön hozták létre speciális eszközként saját célkitűzésekkel és határidőkkel, valamint hogy ezért szükség van a megfelelő költségvetési sorok meghatározására az utalásokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A grafikai ágazat részét képező nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység különösen leépült Hollandiában, ahogy azt az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére irányuló különböző kérelmek mutatják. Drenthe régiót, ahol az országban a harmadik legmagasabb a munkanélküliségi ráta, nem hagyta érintetlenül ez a tendencia. Fontos hangsúlyozni annak szükségességét, hogy ezt az alapot gyorsan és hatékonyan mobilizálják túlzott bürokrácia nélkül, hogy hozzájárulhasson az elbocsátott munkavállalók jobb képzéséhez, megkönnyítve ezáltal, hogy jobb körülmények között kerüljenek vissza a munkaerőpiacra, mint ahogy elhagyták azt.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gazdasági világválság társadalmi hatását, és különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, létfontosságú az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő használata sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, amely így hozzájárul társadalmi újrabeilleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, és ugyanakkor új, képzett munkaerőt állít elő, amely megfelel a vállalatok elvárásainak, és fellendíti a gazdaságot.

A hollandiai Limburg régióban működő 9 vállalattól elbocsátott 129 személy támogatására irányuló intervenciós terv is ennek a keretnek a része. Remélem ezért, hogy az európai intézmények hatékonyabban hajtanak végre olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az olyan fontos források felhasználását, mint az EGAA, és növelik felhasználási rátájukat, mivel az alap jelenlegi igénybevételi szintje meglehetősen alacsony. Idén a rendelkezésre álló 500 millió EUR-nak csak 11%-át hívták le.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia általi igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vagy a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy, a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket.

A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Limburg NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő kilenc vállalat által elbocsátott 129 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 549 946 EUR összegben. Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Támogatom ezt az intézkedést, amely Európa szolidaritását mutatja a 9 vállalattól (nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység) elbocsátott 129 munkavállalóval. Az 549 946 EUR segítséget fog nyújtani számukra a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és az ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak.

Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek Hollandia támogatására való igénybevétele, amely ország a Limburg NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő kilenc vállalatnál történt 129 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A globalizáció messze ható következményei eredményeképp egyre több személy veszti el munkahelyét. Egyre gyakoribbak az elbocsátások. 2009. április 1-je és 2009. december 29-e között 129 munkavállalót bocsátott el egy gépek, gépi berendezések gyártásával foglalkozó vállalat a hollandiai Limburgban. Most kérelem érkezett az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 453 632 EUR összegben történő igénybevétele iránt az érintettek megsegítése céljából. A jelentés mellett szavaztam, amely meg fogja akadályozni, hogy az elbocsátott embereket további pénzügyi nehézségek sújtsák.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele 129 munkahelyet védene meg kilenc különböző vállalatnál. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) E kérelem alapja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) létrehozásáról szóló rendelet 2. cikkének (c) bekezdése, és a kérelem része egy hat egymással összefüggő kérelmet tartalmazó nagyobb csomagnak, amelyek mindegyike Hollandia nyolc különböző NUTS II. szintű régiójában a globális gazdasági és pénzügyi válság által súlyosan érintett grafikai ágazatban működő vállalatoknál történt elbocsátásokkal kapcsolatos. Még pontosabban a jelenlegi kérelem a Limburg NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő kilenc vállalat általi 129 elbocsátással kapcsolatos. Limburg egy különösen nehéz helyzetben lévő tartomány, egy részről mivel itt a második legnagyobb a munkanélküliség aránya Hollandiában (8%), másrészről mivel az egy főre eső jövedelem jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál. Úgy gondolom tehát, hogy ebben az esetben minden feltétel teljesül az EGAA igénybevételéhez, és remélem, gyorsan és hatékonyan teszik hozzáférhetővé a támogatást az elbocsátott munkavállalók számára.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0322/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Mivel Hollandia a Gelderland és Overijssel két szomszédos NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 45 vállalatnál történt 650 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal. Egyetértek továbbá a Parlament álláspontjával, amelyben sajnálatát fejezi ki a Bizottságnak a versenyképességi és innovációs programok bevezetésével kapcsolatos súlyos hiányosságai miatt, ami, különösen a gazdasági válság alatt, jelentős mértékben növeli az ilyen támogatások iránti igényt.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) 650 munkavállaló vesztette el munkahelyét a grafikai ágazaton belül nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységgel foglalkozó 45 vállalatnál a hollandiai Gelderland és Overijssel régiókban, tovább súlyosbítva az ország több más munkavállalójának és vállalatának nehéz helyzetét. Figyelembe véve az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló kérelmeket, fontos figyelemmel kísérni, hogyan támogatják a munkavállalókat, valamint hogy milyen mértékben fenntarthatóak az új munkahelyek, illetve az önfoglalkoztatás megkezdésére irányuló ösztönzők, illetve hogy ugyanolyan kockázatoknak vannak-e kitéve, mint azok, akik nem teszik ezt. A találékonyság és a vállalkozói készség régóta jellemzik a holland társadalmat, és megérdemlik, hogy emlékezzünk erre, és újraélesszük ezt a mostanihoz hasonló nehéz időszakokban.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gazdasági világválság társadalmi hatását, és különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, létfontosságú az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő használata sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, amely így hozzájárul társadalmi újrabeilleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, és ugyanakkor egy új, képzett munkaerőt állít elő, amely megfelel a vállalatok elvárásainak, és fellendíti a gazdaságot.

A hollandiai Gelderland és Overijssel régiókban működő 45 vállalattól elbocsátott 650 személy támogatására irányuló intervenciós terv is ennek a keretnek a része. Remélem ezért, hogy az európai intézmények hatékonyabban hajtanak végre olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az olyan fontos források felhasználását, mint az EGAA, és növelik felhasználási rátájukat, mivel az alap jelenlegi igénybevételi szintje meglehetősen alacsony. Idén a rendelkezésre álló 500 millió EUR-nak csak 11%-át hívták le.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia érdekében való igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vagy a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy, a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket.

A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely két NUTS II. szintű régióban, Gelderland és Overijssel területén a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 45 vállalat által elbocsátott 650 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 2 013 619 EUR összegben. Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlendőnek tartom a jelentést, amely támogatja azt a tervet, hogy 2 013 619 EUR összeget szabadítsunk fel az Overijsselben a nyomdászati ágazat visszaesése következtében elbocsátott munkavállalók támogatására. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból nyújtott támogatásnak segíteni kell a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszailleszkedését, és örülök, hogy működni látom az európai szolidaritást.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és az ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak.

Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek Hollandia támogatására való igénybevétele, amely ország két szomszédos NUTS II. szintű régióban, Gelderlandban és Overijsselben, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 45 vállalatnál történt 650 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A 2009. április 1-jétől 2009. december 29-ig tartó kilenc hónapos referenciaidőszakban 650 munkavállalót bocsátottak el a holland Gelderland és Overijssel régiókban működő 45 vállalatnál. Az elbocsátásokra a gazdasági válság és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében került sor. A munkahelyüket elvesztett emberek jövőbeni kilátásainak javítására 500 millió EUR-t kitevő éves támogatási összeggel létrehozták az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA), hogy ilyen esetekben közbelépjen. A jelentés mellett szavaztam, mivel az elbocsátott munkavállalók megérdemlik az EGAA támogatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele 650 munkahelyet védhet meg 45 különböző vállalatnál. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Hollandia által benyújtott kérelem, amely két NUTS II. szintű régióban, Gelderland és Overijssel területén, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 45 vállalatnál történt 650 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap támogatását kéri, megfelel minden jogilag meghatározott támogathatósági feltételnek. Valójában az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. június 18-i 546/2009/EK rendelete értelmében az EGAA hatáskörét ideiglenesen kiszélesítették, hogy olyan helyzetekre is vonatkozzon, amikor „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, és bízom benne, hogy az EGAA igénybevétele hozzá fog járulni ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedéséhez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0319/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Mivel Hollandia két egymással határos NUTS II. szintű régióban, Noord Hollandban és Utrechtben, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 79 vállalatnál történt 720 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal.

Egyetértek továbbá a Bizottságnak az Európai Szociális Alap felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozására irányuló javaslatával az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételével kapcsolatban azt követően, hogy a Parlament többször emlékeztetett rá, hogy az EGAA-t külön hozták létre egyedi eszközként saját célkitűzésekkel és határidőkkel, valamint hogy ezért szükség van a megfelelő költségvetési sorok meghatározására az utalásokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A grafikai ágazat válsága Hollandiában az ország számos régióját érinttette, beleértve Noord Hollandot és Utrechtet. Ebben az esetben 720 elbocsátás történt 79 vállalatnál. Ez egyike annak a hat kérelemnek, amelyet Hollandia nyújtott be, és amely kiérdemelte az Európai Bizottság és a Költségvetési Bizottság támogatását. Én is támogatom a kérelmet, és remélem, hogy az ágazat képes újraszervezni magát, valamint hogy az elbocsátott munkavállalók új munkahelyeket találnak, akár a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységek területén, akár más területeken, amelyekre alkalmasak, vagy alkalmassá válhatnak. A megítélt támogatás egy lépést jelenthet ebben az irányban.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gazdasági világválság társadalmi hatását, és különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, létfontosságú az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő használata sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, amely így hozzájárul társadalmi újrabeilleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, és ugyanakkor egy új, képzett munkaerőt állít elő, amely megfelel a vállalatok elvárásainak, és fellendíti a gazdaságot.

A hollandiai Noord Holland és Utrecht régióban működő 79 vállalattól elbocsátott 720 személy támogatására irányuló intervenciós terv is ennek a keretnek a része. Remélem ezért, hogy az európai intézmények hatékonyabban hajtanak végre olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az olyan fontos források felhasználását, mint az EGAA, és növelik felhasználási rátájukat, mivel az alap jelenlegi igénybevételi szintje meglehetősen alacsony. Idén a rendelkezésre álló 500 millió EUR-nak csak 11%-át hívták le.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a Hollandia által az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a gazdasági és pénzügyi válság eredményeképp elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci újrabeilleszkedésének támogatása érdekében történő felhasználása tekintetében benyújtott hat kérelem egyikéről szóló jelentés. Van néhány különös vonatkozása ennek a hat kérelemnek, amelyeket fontos kiemelni az Európai Bizottság jóváhagyási eljárásának késedelmessége mellett, ami azonban mostanra sajnálatos módon természetessé vált. Ezek a különös vonatkozások a hat kérelem tartalmára vonatkoznak, amelyek mind Hollandia nyolc különböző régiójában a grafikai ágazatban, pontosabban a nyomdai és egyéb sokszorosítási, valamint a kiadói tevékenység területén működő kisvállalkozásoknál történt elbocsátásokkal kapcsolatosak. Ez alkalommal összesen 2 266625 EUR-t mobilizálnak az EGAA-ból Hollandia érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D), írásban.(FR) Véletlen időbeli egybeesés történt: a Parlamentet arra kérték, hogy véleményt nyilvánítson ma az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatásának igénybevétele iránti hat kérelemről, amelyeket Hollandia nyújtott be, miközben ezzel egy időben a 2011. évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások elakadtak, mert Hollandia és két másik tagállam elutasította, hogy egy felelősségteljes és konstruktív párbeszédben vegyen részt az európai költségvetés jövőjéről. A mai szavazások ezért véleményem szerint lehetőséget nyújtanak arra, hogy rámutassunk, az európai költségvetés nem csak egy elszámolási eszköz, amelyet mindenki ijesztőnek talál: elsősorban az „erő” az Európai Unió mögött, amely lehetővé teszi számára, hogy nap nap után munkálkodjon polgárai védelme érdekében, és az EGAA-n keresztül kifejezetten a munkanélküliek megvédése érdekében.

Az EGAA támogatásának a holland munkavállalók számára történő igénybevételéről való szavazást „tiltakozó szavazásként” lehetett volna használni a holland kormány ellen, amely egy részről kritizálja azt, ahonnan másrészről támogatást kap. Ehelyett mindez lehetőséget adott a Parlament számára ahhoz, hogy felidézze, a szolidaritás kell, hogy az EU összes döntésének alapját képezze.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia érdekében való igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vagy a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy, a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Noord Holland és az Utrecht NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 79 vállalat által elbocsátott 720 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 2 266 625 EUR összegben.

Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Örülök, hogy 2 266 625 EUR-t tettek hozzáférhetővé az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, hogy támogassák a nyomdai ágazatban a gazdasági világválság következtében elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedését. Ez a kérelem a Hollandia Noord Holland és Utrecht körzetében működő 79 vállalatnál történt 720 elbocsátásra vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és az ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak.

Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek Hollandia támogatására való igénybevétele, amely ország két szomszédos NUTS II. szintű régióban, Noord Hollandban és Utrechtben, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 79 vállalatnál történt 720 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele 79 különböző vállalat számára nyújtana segítséget és 720 munkahelyet védene meg. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Hollandia által benyújtott kérelem, amely két szomszédos NUTS II. szintű régióban, Noord Holland és Utrecht területén, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő 79 vállalatnál történt 720 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap támogatását kéri, megfelel minden jogilag meghatározott támogathatósági feltételnek. Valójában az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. június 18-i 546/2009/EK rendelete értelmében az EGAA hatáskörét ideiglenesen kiszélesítették, hogy olyan helyzetekre is vonatkozzon, amikor „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, és bízom benne, hogy az EGAA igénybevétele hozzá fog járulni ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedéséhez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0320/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Mivel Hollandia a Noord Holland és a Zuid Holland két szomszédos NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 58. ágazatban („Kiadói tevékenység”) működő nyolc vállalatnál történt 598 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal. Egyetértek továbbá a folyamatban részt vevő intézményekre irányuló kéréssel, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az Európai Szociális Alap (ESZA) igénybevételének felgyorsítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Bárki, aki figyelemmel kíséri a hollandiai grafikai ágazatban az elbocsátások számát és földrajzi eloszlását, amelyek indokolják az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére irányuló különböző kérelmeket, minden bizonnyal aggódva látja, hogy milyen gyakoriak és elterjedtek ezek. Egyedül a Noord Holland és a Zuid Holland két szomszédos régióban 598 munkavállaló vesztette el állását a kiadói ágazatban, mindössze kilenc hónap leforgása alatt. A harmadik országokkal való verseny, valamint az egész Európában pusztító pénzügyi és gazdasági válság döntő szerepet játszik a történtekben, egyértelművé téve, hogy megoldást kell találni az emberek sürgető problémáira: a munkaerő-piaci visszailleszkedésükre és a közép és hosszú távú létfenntartásukra. Az EGAA enyhítő szerepet játszik, és ösztönző hatása lehet, de önmagában szemmel láthatóan nem elegendő, hogy megoldja az olyan sok családot érintő komoly problémákat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gazdasági világválság társadalmi hatását, és különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, létfontosságú az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő használata sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, amely így hozzájárul társadalmi újrabeilleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, és ugyanakkor egy új, képzett munkaerőt állít elő, amely megfelel a vállalatok elvárásainak, és fellendíti a gazdaságot.

A Noord Holland és Zuid Holland régiókban működő 8 vállalattól elbocsátott 598 személy támogatására irányuló intervenciós terv is ennek a keretnek a része. Remélem ezért, hogy az európai intézmények hatékonyabban hajtanak végre olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az olyan fontos források felhasználását, mint az EGAA, és növelik felhasználási rátájukat, mivel az alap jelenlegi igénybevételi szintje meglehetősen alacsony. Idén a rendelkezésre álló 500 millió EUR-nak csak 11%-át hívták le.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia általi igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vagy a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy, a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Noord Holland és a Zuid Holland két NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 58. ágazatban („Kiadói tevékenység”) működő nyolc vállalat által elbocsátott 598 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 2 326 459 EUR összegben.

Végezetül hangsúlyoznom kell, hogy a hat jelentés mai jóváhagyása azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt a jelentést és a támogatást, amelyet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap nyújt az elbocsátott munkavállalóknak. Ez a javaslat a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységet végző 8 vállalat 598 munkavállalójának 2 326 459 EUR összegben történő támogatásáról szól, akik a gazdasági válság következtében vesztették el munkahelyüket. Ez fontos példája az európai szolidaritásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és az ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak.

Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való későbbi hozzáférésüket. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek Hollandia támogatására való igénybevétele, amely ország a Noord Holland és a Zuid Holland 2 szomszédos NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 58. ágazatban („Kiadói tevékenység”) működő nyolc vállalatnál történt 598 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Egy kilenc hónapos referenciaidőszakban, 2009. április 1-jétől 2009. december 29-ig 598 elbocsátás történt a hollandiai Noord Holland és Zuid Holland régiókban található összesen nyolc vállalatnál. Mindegyik munkavállaló a globalizációnak esett áldozatul. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy enyhítse az ilyen társadalmi igazságtalanság hatását. A jelentés mellett szavaztam, mert az EGAA igénybevételéhez szükséges összes kritérium teljesül.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele nyolc különböző vállalat számára nyújtana segítséget és 598 munkahelyet védene meg. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Hollandia által benyújtott kérelem, amely két szomszédos NUTS II. szintű régióban, Noord Holland és Zuid Holland területén, a NACE Rev.2. rendszer szerinti 58. ágazatban („Kiadói tevékenység”) működő nyolc vállalatnál történt 598 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap támogatását kéri, megfelel minden jogilag meghatározott támogathatósági feltételnek. Valójában az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. június 18-i 546/2009/EK rendelete értelmében az EGAA hatáskörét ideiglenesen kiszélesítették, hogy olyan helyzetekre is vonatkozzon, amikor „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, és bízom benne, hogy az EGAA igénybevétele hozzá fog járulni ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedéséhez.

 
  
  

Jelentések: Barbara Matera (A7-0318/2010), (A7-0319/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 500 millió EUR éves támogatási összeget kap, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások által érintett munkavállalók számára. Becslések szerint évente 35 000–50 000 munkavállaló részesülhet ebben a támogatásban. A pénzt felhasználhatják új munkahelyek keresésére, személyre szabott képzésre, önfoglalkoztatóvá válásra vagy egy vállalat elindítására, mobilitásra, illetve a hátrányos helyzetű vagy idősebb munkavállalók támogatására. A jelentés mellett szavaztam, mivel a támogatás igénybevétele teljes mértékben indokolt.

 
  
  

Jelentések: Barbara Matera (A7-0328/2010), (A7-0318/2010), (A7-0321/2010), (A7-0323/2010), (A7-0322/2010), (A7-0319/2010), (A7-0320/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A Hollandia által a Drenthe régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 18. ágazatban („Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység”) működő két vállalatnál történt 140 elbocsátással kapcsolatban benyújtott kérelem tekintetében az A7-0318/2010 számú jelentéssel kapcsolatos szavazatom indoklásában szereplő érvekre hivatkozom, hogy indokoljam, miért szavaztam e jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) Tartózkodtam Matera asszonynak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap különböző holland régiók támogatása érdekében történő igénybevételéről szóló összes jelentése kapcsán, és nem azért, mert ellenzem ezeket a terveket, hanem hogy figyelmeztetésben részesítsem a populista és Európa-ellenes politikát folytató holland kormányt. Hollandia ellenzi az európai költségvetés növelését, de nincsenek aggályai azzal kapcsolatban, hogy európai segélyt fogadjon el. Mi több, Németországot követően Hollandia a legnagyobb haszonélvezője a belső piacnak. Ideje, hogy a holland politika visszatérjen gyökereihez. Hollandia végül is az EU egyik alapító tagja.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ahogy korábban is számos alkalommal, támogattuk ezt a szöveget, amely: 1. Arra kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében; 2. Emlékeztet az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételéről szóló döntések elfogadásához, egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; kiemeli az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében; 3. Hangsúlyozza, hogy összhangban az EGAA-rendelet 6. cikkével, biztosítani kell, hogy az EGAA támogatja az egyes elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedését; megismétli, hogy az EGAA által nyújtott segítség nem helyettesítheti a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségi körébe tartozó intézkedéseket, illetve a vállalkozások és ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Hollandia által benyújtott, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére irányuló hat kérelemből álló csomag megkapta a Parlament támogatását. Természetesen én is a holland kérelmek mellett szavaztam, mivel fontos számunkra, hogy gyors támogatást nyújtsunk egy tagállam állampolgárainak, akik elvesztették a munkahelyüket, és ezért hoztuk létre az EGAA-t. Ugyanakkor vonakodva adtam támogatásom ehhez a hat kérelemhez a hollandiai kormánynak a múlt hét hétfői, brüsszeli költségvetési tárgyalások során tanúsított nagy mértékben hátráltató hozzáállása fényében. Véleményem szerint az, hogy kereken visszautasítják, hogy a Parlament komoly tárgyalásokat folytasson a jövőbeni pénzügyi kerettel kapcsolatos döntésekben való részvételével kapcsolatban, és hogy ugyanakkor felkérik a Parlamentet, hogy szavazzon Hollandia pénzügyi támogatása mellett, két teljes mértékben összeegyeztethetetlen dolog.

 
  
  

Jelentés: Paolo De Castro (A7-0305/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Hölgyeim és uraim, a bizottsági jelentések nem állapították meg, hogy a német alkoholmonopólium megsértette volna a versenyjogot a belső piacon. Ezért támogatom ezt a javaslatot. A jelentés hangsúlyozza továbbá ezeknek az intézkedéseknek a vidék gazdaságára gyakorolt hatását Németországban, különös tekintettel a kis lepárló üzemekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Figyelembe véve, hogy milyen fontos az összes kis méretű lepárlóüzem számára, hogy részt vegyen a német alkoholmonopóliumban, és hogy elmozduljon a piac felé, valamint figyelembe véve, hogy a bemutatott jelentések nem igazolták a versenyszabályok megsértését a belső piacon, úgy gondolom, hogy a monopólium meghosszabbítását legkésőbb 2013-ra kell lezárni, amikor az új KAP hatályba lép.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hosszabb alkalmazkodási időre van szükségük Németország kis méretű lepárlóüzemeinek ahhoz, hogy életben maradjanak a szabad piacon. Egyetértek az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy adjanak még néhány évet a monopólium eltörlése folyamatának lezárásához, valamint a segéllyel kapcsolatos javaslatához, lehetővé téve annak végleges megvonását 2017-ben.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az előadóhoz hasonlóan én is sajnálatosnak tartom, hogy a 2013 utáni közös agrárpolitikának olyan régebbi helyzeteket kell örökölnie, mint ez az egységes közös piacszervezésről szóló rendeleten belüli speciális megállapodás a német alkoholmonopólium keretében nyújtott támogatás tekintetében. Ugyanakkor megértem, hogy ki kell terjeszteni a monopólium megszüntetésére meghatározott időt, figyelembe véve a német vidék gazdasági szükségleteit, különösen az ország néhány régiójában. Valójában miközben az európai szabályoknak kiszámíthatónak és pártatlannak kell lenniük, rendelkezniük kell megfelelő rugalmassággal is, hogy megfeleljenek a piacok és az európai emberek, jelen esetben a németországi lepárlóüzemek tulajdonosai egyedi igényeinek is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Egyetértek a Bizottság álláspontjával, mivel nem igazolták a versenyszabályok megsértését a belső piacon. A Tanács egyhangúlag támogatja ezt a javaslatot, amely rendkívül fontos Németország vidéki gazdasága számára. A Bizottság javaslata tartalmazza a monopólium által előállított alkoholmennyiség csökkentésének ütemtervét a monopólium 2018. január 1-jei teljes megszüntetéséig.

Az egységes közös piacszervezésről szóló (KPSZ) rendelet 182. cikkének (4) bekezdése értelmében és az állami támogatási szabályok alóli kivételként Németország a német alkoholmonopólium által állami támogatást nyújthat azokra a mezőgazdasági eredetű termékekre, amelyeket a monopólium általi további feldolgozást követően etil-alkoholként forgalmaznak. Az állami támogatás összmennyisége nem haladhatja meg az évi 110 millió EUR-t, és elsősorban a nyersanyagot szolgáltató gazdálkodók, valamint az azokat felhasználó lepárlóüzemek kapják. Ugyanakkor a valóban felhasznált költségvetés alacsonyabb volt ennél az összegnél, és 2003 óta folyamatosan csökken. Továbbá számos lepárlóüzem már eddig is erőfeszítéseket tett, hogy felkészüljön a szabad piacra való belépésre, többek között úgy, hogy szövetkezeteket hozott létre, energiahatékonyabb felszerelésekbe ruházott be, vagy egyre inkább közvetlenül értékesítette termékeit.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztunk annak ellenére, hogy nem értünk egyet a Bizottság és az előadó által a támogatás meghosszabbítása mellett bemutatott érvekkel. Mindketten úgy vélik, hogy a kevés megmaradó intervenciós intézkedést teljesen el kell törölni, kitéve a mezőgazdaságot a „szabad piacnak”. Ezért arra korlátozzák megállapításaikat, hogy „ezen átállási folyamat elősegítéséhez azonban több időre van szükség, valamint a lepárlóüzem-tulajdonosoknak is fenn kell maradniuk a szabad piacon”. Ellentétben az előadó álláspontjával mi úgy gondoljuk, hogy a piacokon az intervenció és a szabályozási eszközök használata inkább szabály legyen, mint kivétel.

Ez az egyetlen módja, hogy megélhetést biztosítsunk a gazdálkodóknak, különösen a kis- és középtermelőknek. Ezért ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk a kis- és közepes méretű mezőgazdaság jövőjét, valamint a termeléshez való jogot, és minden országnak az élelmiszer-biztonsághoz és az élelmiszer-szuverenitáshoz való jogát. Ahelyett, hogy kivételt teszünk Németországgal egy bizonyos terméket illetően, meg kell fontolnunk más országokkal és más termékekkel kapcsolatos intervenciókat is.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE), írásban.(DE) Először is, szeretnék őszinte köszönetet mondani a bizottság elnökének, De Castro úrnak, valamint az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport árnyékelőadójának, Jeggle asszonynak, komoly munkájáért. A német alkoholmonopólium ma elfogadott utolsó kiterjesztése fontos előremutató lépés. Elsősorban azt a biztonságot adja meg gyümölcsöt feldolgozó lepárlóüzemeink számára, hogy 2010 utánra is tervezhessenek.

Ez fontos, mert lehetővé teszi számukra, hogy felkészüljenek a szabad piacra való áttérésre, valamint hogy megőrizzék Németország egyik egyedülálló kulturális értékét. Ugyanakkor most létfontosságú, hogy kihasználjuk ezt az időszakot, és bevezessük a szükséges alkalmazkodási intézkedéseket, mert a monopóliumot nem hosszabbítják meg újra. Ez a mai jelentés üzenete.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Szeretném támogatásomat kifejezni a jelentés iránt, elsősorban mert a német kormány által az alkoholmonopóliumnak nyújtott támogatást főleg a gazdálkodók és a kis lepárlóüzemek kapják. Ez a támogatás nem sérti a verseny elvét, és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás egy formája. Annak ellenére, hogy a támogatást megfelelő módon nyújtják, támogatom a javaslatot, hogy elérhetővé tegyünk minden információt, amely ezzel a támogatással kapcsolatos. Nem szabad, hogy bármilyen szabálytalanság történjen, mert az igazságtalan lenne más, gyakran sokkal gyengébb és szegényebb termelőkkel szemben. Nekem ugyanakkor vannak bizonyos kétségeim azzal kapcsolatban, hogy az, hogy egy tagállam ilyen módon támogatja a gazdaságát, nem csökkenti-e a stabilitást az európai piacon. Ezt a fajta eszközt ki kell terjeszteni más tagállamokra is, hogy ők is támogatni tudják gazdaságukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A német alkoholmonopóliumot, mint fogalmat, meg kell szüntetni. Az érintett gazdálkodók felkészültek a piac megnyitására. Ezért már nem veszik teljes mértékben igénybe a támogatást, és olyan intézkedéseket hoztak, mint például szövetkezetek létrehozása vagy a közvetlen üzletszerzés módjainak megváltoztatása, hogy felkészüljenek a piac megnyitására. Ugyanakkor szükség van bizonyos időre, hogy ezeket az intézkedéseket bevezessék. Végül is nem nagyvállalatokat, hanem sok kis gazdálkodót és vidéki területet érint ez a megállapodás. Ezért támogatom a megállapodás meghosszabbítását.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. Jelenleg az állami támogatások szabályai alóli kivételként a német hatóságok a német alkoholmonopólium keretében állami támogatás nyújthatnak azon termékekre, amelyeket mezőgazdasági eredetű alkoholként forgalmaznak. A jelenlegi eltérés 2010. december 31-én szűnik meg, és a rendelettervezet kiterjeszti ennek alkalmazását, és azt javasolja, hogy a termelési/eladási monopólium fokozatosan csökkenjen úgy, hogy 2018. január 1-jére teljesen megszűnik. Én támogatom ezt a fokozatos megszüntetést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A működőképes egységes piacra való folyamatos törekvés összeegyeztethetetlen a monopóliumok meglétével bármelyik ágazatban. A német alkoholmonopólium esetében vannak bizonyos enyhítő körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy még mindig létezzen. Ugyanakkor, a jelentés ajánlásaival összhangban, el kell mozdulnunk a jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzemek 2013-tól, és a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek 2017-től való teljes megszüntetése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az, hogy megtartják-e, valamint hogy milyen formában tartják meg a német alkoholmonopóliumot, és hogy milyen változtatásoknak vetik alá, mind olyan tényezők, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) lesznek hatással. Az EU folyamatosan azt állítja, hogy több támogatást akar nyújtani a kkv-knak, amelyek a gazdaság motorjai, és a legfontosabb munkahelyteremtők. Ebben az összefüggésben jogbiztonságra, következésképpen pedig a monopóliumnak egy hosszabb időszakra való kiterjesztésére van szükségünk. Ez az egyetlen módja, hogy a kis- és középvállalkozások megengedhessék maguknak, hogy a szükséges beszerzésekkel felkészüljenek az elkövetkezendő deregulációra, például szövetségek létrehozásával, felszereléseik korszerűsítésével, vagy közvetlen értékesítési tevékenységük kiterjesztésével. Természetesen a monopólium kérdését össze lehetett volna kapcsolni a közös agrárpolitikai fokozatos megszüntetésével és az új szabályozásokkal, amelyek 2013-tól lépnek hatályba.

Ugyanakkor nincs ilyen irányú nyomás. Azt kell biztosítani, hogy az alkalmazkodási folyamatot úgy alakítsák, hogy a lepárlóüzemek életben maradhassanak a monopólium megszűnését követően is. Ebben egyetértek az előadóval. Ugyanakkor nem támogatom a belső eljárást, amely nem felel meg az átláthatóság és a demokrácia követelményeinek. Ezért tartózkodtam a szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Támogatom a javaslatot, de úgy gondolom, hogy számos tényezőt figyelembe kell venni.

Először is úgy vélem, rendszeres hatásvizsgálatokat kellett volna végezni, és hogy a monopólium kiterjesztésére vonatkozó időszaknak nem kellett volna 2013 utánra nyúlnia, amikor az új közös agrárpolitika (KAP) hatályba lép.

Ugyanakkor, figyelembe véve, milyen fontos a kis méretű lepárlóüzemek számára, hogy részt vegyenek a monopóliumban, és hogy még inkább elmozduljanak a piac felé, valamint tekintettel arra, hogy a bemutatott jelentések nem igazolták a versenyszabályok megsértését a belső piacon, támogatom a meghosszabbítást.

Remélem ugyanakkor, hogy az ilyen részleteket figyelembe fogják venni az új KAP reformjának részeként, és hogy kiegyensúlyozott megoldást fognak találni a piac megnyitására, és ugyanakkor a hagyományos helyi tevékenységek megvédésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a német vidéki gazdaság szükségletei indokolják az egységes közös piacszervezésről (KPSZ) szóló rendelet 182. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kivétel kezdeti érvényességi időtartamának meghosszabbítását, hogy a lehető legjobb körülményeket nyújtsuk a kis lepárlóüzemeknek ahhoz, hogy megfelelően felkészüljenek a szabad piacra való belépésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Képviselőcsoportunk támogatta ezt a szöveget és az előadó által képviselt álláspontot olyan értelemben, hogy támogatja az előterjesztett javaslatot, miközben úgy véli, hogy több szempontot is figyelembe kell venni a rendelet végrehajtásához. Az előadó úgy véli, hogy rendszeres hatásvizsgálatokat kellett volna végezni, és hogy a monopólium meghosszabbítására vonatkozó időszaknak nem kellett volna 2013 utánra nyúlnia, amikor az új közös agrárpolitika (KAP) hatályba lép. Ugyanakkor figyelembe véve, milyen fontos a kis méretű lepárlóüzemek számára, hogy részt vegyenek a német alkoholmonopóliumban, és hogy elmozduljanak a piac felé, valamint tekintettel arra, hogy a bemutatott jelentések nem igazolták a versenyszabályok megsértését a belső piacon, az előadó kész támogatni a javaslatot.

 
  
  

Jelentés: Vital Moreira (A7-0316/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, amely engedélyezi további 718 gyógyszeripari és vegyi termék felvételét az EU-ba történő importáláskor már vámmentességet élvező 8619 terméket tartalmazó jegyzékre, amelyet 2011. január 1-jétől vezetnek be, mivel létfontosságúnak gondolom, hogy a vámmentesség már a következő év legelejétől megkezdődjön, az Egyesült Államok ugyanis a január 1-jei hatálybalépéstől teszi függővé a felülvizsgálat végrehajtását.

Szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a kitűnő jelentéshez, amely mutatja, milyen fontos a 2009-ben elindított negyedik felülvizsgálat (Pharma IV) ahhoz, hogy lépést tartsunk a gyorsan változó termékkörnyezettel a gyógyszeriparban. Mivel a listákat az iparág hozza létre és azokat konszenzussal kell elfogadniuk a résztvevőknek, üdvözlöm a megállapodást, amelyet az összes tagállam hozott, amelyek támogatták az előző felülvizsgálatokat, és támogatták ennek a negyedik felülvizsgálatnak a termékkörét is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálok az előadónak, Moreira úrnak, hogy kiemelte annak szükségességét, hogy rendszeresen felülvizsgáljuk azoknak a gyógyászati és vegyi termékeknek a listáját, amelyek vámmentesen érkeznek az Európai Unióba.

Támogatom ezt az intézkedést – tulajdonképpen mellette szavaztam –, mivel az a gyártási forgatókönyv, amely alapján a gyógyszeripar működik, rendkívüli ütemben változik, és ezért létfontosságú folyamatosan frissíteni a listát, amely jelenleg több mint 8000 terméket tartalmaz. Az összes tagállam, amelyik korábban már támogatta az előző kiigazításokat, beleegyezését adta a listának 718 új termékkel való kibővítéséről szóló javaslathoz. Végezetül, támogatom a bevezetett mechanizmust, amely védi az európai fogyasztók érdekeit és egészségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) Támogatom, azzal a feltétellel, hogy elvégzik a megfelelő tudományos vizsgálatokat, és a vámmentes kezelésről szóló megállapodás alá tartozó gyógyszerek, intermedierek és hatóanyagok listáját kibővítik.

A javaslat egyértelmű üzenetet közvetít a piacok felé. Valójában elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a Kereskedelmi Világszervezet bizonyos fontos tagjainak a szabad piac iránti elkötelezettségét. Kiterjeszti továbbá a potenciális piac határait egyes tudományos kutatási ágazatok eredményei számára, így támogatva az ezekbe az ágazatokba való beruházást, és ezzel együtt azon betegségek elleni küzdelmet, amelyeknek még mindig nincs hatékony gyógymódjuk. Végezetül, a javaslat példát mutat azoknak az országoknak, amelyek számára a gyógyszerkészítmények csak egy szükséges kiadási tételt jelentenek, amennyiben jövőt akarnak biztosítani a fiatalabb generációk számára, és felhívás arra, hogy előnyben részesítsék a fejlesztést és a jólétet elősegítő politikák elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel támogatom, hogy további 718 gyógyszeripari és vegyi terméket vegyenek fel az EU-ba történő importáláskor vámmentes kezelést élvező termékek listájára. Szükség van a termékek listájának felülvizsgálatára, hogy lépést tartsunk a gyorsan változó termékkörnyezettel a gyógyszeriparban.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a gyógyszeripari termékek kereskedelmének fontosságát nem csak a közegészségre, hanem a gazdaságra nézve is, támogatom a 718 új vegyi anyagnak a vámmentes kezelést élvező termékek listájára való felvételéről szóló döntést. A megállapodást egyhangúlag támogatta a gyógyszeripar, mivel eltörli azokat a hatóanyagokra és intermedierekre felszámított vámokat, amelyeket még a vállalatokon belüli kereskedelem kapcsán is meg kell fizetni, így könnyítve meg ezeknek a termékeknek a nemzetközi kereskedelmét és támogatva a gyógyszercégeket. Ez a megállapodás végezetül tükröződhet a lakosságnak eladott gyógyszerek kiskereskedelmi árában is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a javaslat felszólította a Tanácsot és a Parlamentet, hogy engedélyezze további 718 gyógyászati és vegyi terméknek az EU-ba történő importáláskor vámmentes kezelést élvező termékek eddig 8619 terméket tartalmazó listájára való felvételét. Ez a téma nem vitatott, mivel egyetértés van az érdekeltek között, és a tagállamok támogatását is élvezi.

A listákat az ipar állítja össze, és konszenzussal döntenek róla a résztvevők. Szükség van ezeknek a termékeknek a hozzáadására, hogy követni tudjuk a gyorsan változó termékkörnyezetet a gyógyszeriparban. A bevezetés tervezett időpontja 2011. január 1. Az Egyesült Államok a január 1-jei bevezetéstől tette függővé a frissítés bevezetését. Más résztvevők is várhatóan ezt a példát követik, kivéve Japánt, amely a bevezetés várhatóan 6 hónapos késedelmét jelezte.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A WTO-nak a gyógyszeripari összetevőkre vonatkozó vámmentességi szabályait egyetemesen támogatja a gyógyszeripar. Ez egy olyan iparág, amely fontos Skócia számára, mivel 5000 embert foglalkoztat az országban. Az EU összességében fontos előállítója és felhasználója a gyógyszeripari termékeknek, ezért örömmel támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Ez a javaslat felszólította a Tanácsot és a Parlamentet, hogy engedélyezze további 718 gyógyászati és vegyi terméknek az EU-ba történő importáláskor vámmentes kezelést élvező termékek eddig 8619 terméket tartalmazó listájára való felvételét. Támogattam a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A gyógyszeripari termékek kereskedelme a világkereskedelem fontos része. A további 718 terméknek a vámmentes kezelést élvező termékek listájára való felvétele hasznos intézkedés mind gazdasági, mint közegészségügyi szempontból. Az e termékeknek az eddig 8619 terméket tartalmazó listára való felvételéről hozott döntésnek hatása lesz a gyógyszerek végső árára is, ami mindenki számára előnyös.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény részeként az EU, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Svájc, Norvégia és Makaó úgy határozott, hogy nullára csökkenti bizonyos gyógyszeripari termék és hatóanyag vámját. Természetesen a termékek listáját folyamatosan módosítják és bővítik, hogy lépést tartson a kutatási eredményekkel és a gyógyszeripari ágazat legújabb eredményeivel. A vámmentes kezelést élvező termékek listáját, amely eredetileg 6000 terméket tartalmazott, és amelyet az iparág hozott létre és a kérdéses államok vizsgáltak felül, most több mint 8600 gyógyszeripari és vegyi termékre terjesztik ki.

Fontos indokolni a gyógyszerészeti és vegyi anyagok, valamint a hatóanyagok vámmentes kezelését. Ugyanakkor az egész rendszer meglehetősen bonyolultnak tűnik, és további bürokráciát fog jelenteni a vámhatóságok számára. A lista fokozatos, ez alkalommal több mint egyharmadával való kiterjesztése egy ponton azt fogja eredményezni, hogy a vámrendszerek elérik adatbefogadási határaikat. Ezért a rendszer alapvető egyszerűsítésére szólítok fel, és tartózkodtam a szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Amellett, hogy gratulálok az előadónak, Moreira úrnak, akivel egyetértek abban, hogy szükség van időszakos felülvizsgálatokra a vámmentes kezelést élvező gyógyszeripari termékek listájának frissítéséhez, ki kell emelnem, hogy a bevezetett új mechanizmusnak köszönhetően a végfogyasztók fognak jól járni.

Valójában azért szavaztam a jelentés mellett, mert figyelembe véve a gyógyszeripar termékkörnyezetének gyors változását, fontosnak tartom a vámmentességet élvező gyógyszeripari termékek listájának rendszeres felülvizsgálatát. Minden tagállam támogatta a korábbi felülvizsgálatokat, és támogatja a negyedik felülvizsgálatban meghatározott termékek listáját. Ezért elvégzettnek tekintem a munkát, és megerősítem támogató szavazatomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Ennek a további 718 anyagnak az EU-ba történő importáláskor vámmentes kezelést élvező termékek eddig 8619 terméket tartalmazó listájára való felvételét egyöntetűen elfogadta a gyógyszeripar és a többi érdekelt a felülvizsgálati eljárás során, és ezért megérdemli támogatásomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A szöveg alapjában véve egy javaslat, amely arra szólítja fel a Tanácsot és a Parlamentet, hogy engedélyezze további 718 gyógyszeripari és vegyi terméknek az EU-ba történő importáláskor vámmentes kezelést élvező termékek eddig 8619 terméket tartalmazó listájára való felvételét. Meglehetősen szakmai jellegű szövegről van szó. Képviselőcsoportom mellette szavazott.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Támogatjuk a rendeletre irányuló javaslatot, amely vámmentes elbánást biztosít egyes hatóanyagok számára, mert olyan gyógyszeripari és vegyi anyagokról van szó, amelyek létfontosságúak a gyógyszeripar számára. A felülvizsgálatra azért volt szükség, hogy egy részről beillesszünk új termékeket, másrészről eltávolítsunk másokat. Ezt a döntés az érdekelt felek egyetértése mellett és valamennyi résztvevő és tagállam egyöntetű beleegyezésével született.

 
  
  

Jelentés: Herbert Reul (A7-0306/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Egyetértek azzal, hogy az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást meg kell hosszabbítani újabb öt évre. Ez a döntés lehetőséget fog biztosítani mind a Közösség, mind Ukrajna számára, hogy folytassa, fejlessze és megerősítse az együttműködést a közös érdekeltségű tudományos és technológiai területeken. Ennek az együttműködésnek a célja, hogy segítse Ukrajnát abban, hogy aktívabban részt vegyen az Európai Kutatási Térségben. Egy ilyen együttműködés segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy támogassa kutatásigazgatási rendszerét, valamint a kutatóintézetek reformját és átszervezését, megteremtve ezáltal a versenyképes gazdaság és a tudásalapú társadalom létrehozásának feltételeit.

Mind Ukrajna, mind az Európai Unió számára kölcsönös előnyök származhatnak tudományos és technológiai fejlődésükből, speciális kutatási programok végrehajtásából. E határozat alkalmazásával lehetővé válik speciális tudományos ismeretek cseréje és gyakorlati tapasztalatok átadása, ami a kutatóközösségnek, az iparnak és a lakosságnak egyaránt javára válik. Ezért határozottan egyetértek azzal, hogy Ukrajnának és az Európai Uniónak továbbra is szorosan együtt kell működnie ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A tudományos és technológiai együttműködés az Európai Közösség és más országok között létfontosságú a technikai fejlődés szempontjából, az összes előnyével együtt, beleértve az emberek életminőségének javítását. Ezért az Európai Közösség és Ukrajna közötti megállapodás megújítása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai megállapodást 2002. július 4-én írták alá Koppenhágában, és 2003. február 11-én lépett hatályba. Figyelembe véve a tudomány és a technológiai ágazatok fontosságát az Unióban, az Unió kapacitását ezen a területen, valamint a fontos szerepet, amelyet Ukrajna mellett betölthet, úgy gondolom, hogy a megállapodás megújítása az Unió érdekeit szolgálja, amennyiben az továbbra is előmozdítja az Ukrajnával való együttműködést a tudomány és a technológia terén, amelyek közös prioritások, és amelyek hasznosak mindkét fél számára. Remélem, hogy a most megújított megállapodás továbbra is előnyösnek fog bizonyulni mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai megállapodást 2002. július 4-én írták alá Koppenhágában, és 2003. február 11-én lépett hatályba azzal a céllal, hogy támogassa, fejlessze és megkönnyítse az együttműködési tevékenységeket az olyan közös érdekű területeken, mint a kutatás és a fejlesztés a tudomány és a technológia területén. A megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy megújítása hozzájárul a közös Európai Kutatási Térség létrehozásának megerősítéséhez, és hogy katalizátorként fog szolgálni az Unió és Ukrajna közötti stratégiai partnerséghez. Remélem tehát, hogy ez a megújítás gyümölcsöző lesz mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely az Európai Unió és Ukrajna közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújításáról való korábbi tanácsi döntés Parlament általi újratárgyalását tartalmazza. Egy 2008 novemberében, Ukrajnában tartott csúcstalálkozón mindkét fél megerősítette a megállapodás újabb öt évre való meghosszabbításában való érdekeltségét, és ezt üdvözlendőnek tartom.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE), írásban.(RO) Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament jóváhagyja az Ukrajnával kötött tudományos és technológiai együttműködésről való megállapodás megújítását megerősítő határozattervezetet. Ezeknek az ágazatoknak a fontosságát a gazdasági és társadalmi fejlődésben, mind az Európai Unióban, mind Ukrajnában, jól mutatja a különböző közös érdekű területeken való együttműködés: a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, az egészségügy, a környezetbarát energiafelhasználás, az információs társadalom, az ipar, a mezőgazdaság stb. terén. Nem csak a kutatási infrastruktúrához való hozzáférés, hanem az Unió és Ukrajna kutatói közötti kétoldalú és többoldalú tapasztalatok cseréje is segíthet növelni a bevezetett projektek pénzügyi hatékonyságát, így csökkentve az erőfeszítések és a felhasznált erőforrások megkettőzését.

Ukrajna tudományos közösségének komolyan ki kell használnia az Unióval való együttműködésből származó versenyelőnyt, és erősségei fejlesztésének eszközeként, nem csupán alternatív finanszírozási forrásként kell felhasználnia az európai támogatásokat. A tudományos együttműködés kétségkívül kulcsfontosságú eleme az Európai Kutatási Térségnek, és előkészíti az ágazatban a globális hálózatokhoz való hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A 2003 februárja óta hatályban lévő tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás az Európai Közösség és Ukrajna között sikeres, és fontos szerepe volt mindkét fél számára. Megújítása megerősíti ezt, és reméljük, a jövőben is sikeres lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Ukrajna éveken keresztül alkotmányos és politikai zűrzavarban létezett. Most végre van egy elnöke, aki képes döntéseket hozni. Támogatom Janukovics úr szándékát, hogy rendet tegyen Ukrajnában. Minden rendelkezésre álló lehetőséget fel kell használnunk, hogy segítsük az ukrajnai ipar és az Európai Unió mihamarabbi integrációját. Ebben az összefüggésben az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást mindkét fél számára előnyös. Másodszor, ez egy fontos politika jelzés az összes politikai erő számára Ukrajnában, hogy támogatjuk a törvények és jogszabályok rendbetételére irányuló politikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A mai modern világban, amikor a technikai fejlesztések olyan rövid életűek, a tudományos és műszaki területeken való együttműködés megkönnyítése mindkét fél számára hasznos. Mivel a megállapodás megújítása nyilvánvalóan gazdasági és társadalmi előnyökkel jár mindkét fél számára, az Európai Unió érdekeit is szolgálja. A megállapodás bevezetésének költségeit, workshopok, szemináriumok, találkozók stb. formájában, az uniós költségvetés speciális programjainak vonatkozó költségvetési soraiból fogják finanszírozni.

A technikai fejlődés előmozdítása érdekében, a mai globalizált világban kialakult verseny mellett, és azoknak az előnyöknek a fényében, amelyet a technológiai fejlesztések jelentenek nem csak mindennapi életünkben, hanem például az orvostudomány terén, támogattam az Ukrajnával kötött tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújítása lehetővé fogja tenni a felek számára, hogy jelentős fejlődést és kölcsönös előnyöket érjenek el.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D), írásban.(ES) Az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújítása létfontosságú ahhoz, hogy továbbra is megkönnyítsük az együttműködést a tudomány és technológia közös prioritási területein, ami társadalmi-gazdasági előnyökkel jár mindkét fél számára. Ezért adtam a plenáris ülésen a támogatásomat ahhoz, hogy a Parlament elfogadja a megállapodás megújítását, összhangban az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban hozott döntésünkkel.

Ennek a megállapodásnak lehetővé kell tennie Ukrajna és az EU számára, hogy kölcsönös előnyökre tegyenek szert a kutatási programjaik által elért tudományos és technológiai fejlődésből, lehetővé téve ugyanakkor a tudásátadást a tudományos közösség, az ipar és az európaiak érdekében.

Az egyes eredményeket illetően, a megállapodás megújítása lehetővé fogja tenni az információcserét az EU és Ukrajna között a két fél tudomány- és technológiapolitikájáról. Továbbá lehetővé fogja tenni Ukrajna számára, hogy részt vegyen a kutatási és technológiafejlesztési keretprogram bizonyos területein, és a mobilitás programokon keresztül lehetővé fogja tenni mindkét fél kutatói és szakemberei számára, hogy képzéseken vegyenek részt.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ez nagyon könnyű szavazás volt. Csak beleegyezésünket kellett adnunk, és ezt megtettük.

 
  
  

Jelentés: Herbert Reul (A7-0303/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A tudományos és technológiai együttműködés az Európai Unió és más országok között létfontosságú a technológiai fejlődés szempontjából minden előnyével együtt, beleértve az emberek életminőségének javulását. Ezért az EU és a Feröer-szigetek közötti megállapodás megújítása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az EU és a Feröer-szigetek lezárták a tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalásaikat, amelyeket 2009. július 13-án kezdtek meg. A megállapodás a közös haszon, a megállapodás céljaival kapcsolatos programokhoz és tevékenységekhez való hozzáférés kölcsönös lehetőségei, a megkülönböztetésmentesség, a szellemi tulajdon hatékony védelme és a szellemi tulajdonjogok igazságos megosztása elvén alapul. Ez a tudományos és technológiai társulási megállapodás segíteni fogja az EU és a Feröer-szigetek közötti együttműködés szervezését és fejlesztését ezeken a területeken a közös bizottság rendszeres ülésein keresztül, amelyeken a speciális együttműködési tevékenységeket tervezik meg. Remélem, hogy a most elfogadott megállapodás előnyösnek fog bizonyulni mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az EU és a Feröer-szigetek azzal a céllal zárták le a tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás létrehozásával kapcsolatos tárgyalásaikat, hogy megkönnyítsék a megállapodás által lefedett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgását és tartózkodását, valamint hogy megkönnyítsék az ezen tevékenységekhez használt áruk határokon átnyúló mozgását. A megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy megújítása hozzájárul a közös Európai Kutatási Térség létrehozásának megerősítéséhez. Remélem tehát, hogy a megállapodás megújítása gyümölcsöző lesz mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL), írásban.(FR) Az Európai Unió és a Feröer-szigetek kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás ellen szavaztam, nem azért, mert ellenzem az Unió és a Feröer-szigetek közötti tudományos együttműködést, hanem mert úgy gondolom, el kell kezdeni nyomást gyakorolni a Feröer-szigetekre, hogy egyszer és mindenkorra véget vessenek a gömbölyűfejű delfin folyamatos leölésének – majdnem ezret ölnek meg közülük évente. Ameddig ezek a mészárlások folytatódnak, minden olyan megállapodás és pénzügyi támogatás ellen fogok szavazni, amelyet az Európai Unió és a Feröer-szigetek között szándékoznak kötni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Bizottság 2010 júniusában tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást kötött az Unió nevében a Feröer-szigetek kormányával. A jelentés mellett szavaztam, amely támogatja a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A 2009 júliusa óta hatályban lévő tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás az Európai Unió és a Feröer-szigetek kormánya között sikeres, és fontos szerepe volt mindkét fél számára. Megújítása megerősíti ezt, és reméljük, a jövőben is sikeres lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Az Európai Unió és a Feröer-szigetek kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás hatályba lépése segíteni fog a Feröer-szigeteknek, hogy teljes mértékben részt vegyen az Európai Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjában. Bár a Feröer-szigetek kis kutatóközösséggel rendelkezik, kutatásaik eddig is sikeresen részt vettek az Unió által támogatott projektekben. Szakértelemmel rendelkeznek a Feröer-szigetek földrajzi elhelyezkedésével kapcsolatos kutatási területeken, különösen a tengeri erőforrásokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatban. A megállapodás lehetővé fogja tenni e kutatók számára, hogy olyan más területeken is dolgozzanak, mint például az energia, az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a halászat és a biotechnológiák. A rendszeres találkozók segíteni fognak a közös kutatási prioritások valamint olyan területek meghatározásában, amelyek esetében a közös erőfeszítés hasznos lehet mindkét fél számára. A megállapodás továbbá elő fogja segíteni a felsőoktatásban részt vevő diákok és kutatók mobilitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Unió ambiciózus célokat határozott meg önmaga számára a technológia terén, és nem csak a Lisszaboni Stratégia összefüggésében. Ezeket a célkitűzéseket most megerősítették a közeljövőre vonatkozó tervben, az Európa 2020 stratégiában. Ez még fontosabbá teszi a tudomány és technológia terén való együttműködést. Ennek fényében üdvözölnünk kell a tényt, hogy számos megállapodást kötöttünk más országokkal ennek az együttműködésnek a többek között workshopok, ülések, szemináriumok által történő előmozdítása érdekében. Az EU számára ez a kérdés olyan nagy jelentőséggel bír, hogy egy támogatási tételt tett elérhetővé ezzel kapcsolatban a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjában.

Jelenleg egy észak-atlanti szigetcsoporttal, a Feröer-szigetekkel készülünk megújítani megállapodásunkat. Dániával ellentétben a Feröer-szigetek nem tagja az Európai Uniónak, és nem része a vámuniónak. Ehelyett egy egységes gazdasági területet hozott létre Izlanddal. A technológiai fejlődés elősegítése érdekében a Feröer-szigetekkel kötött tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújítása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és a Feröer-szigetek kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötése mellett szavaztam, mivel biztos vagyok abban, hogy erőink egyesítése ezeken a stratégiai területeken előnyös lehet mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Tekintettel a 11365/2010/EK tanácsi határozattervezetre, az egy részről az Európai Unió, másrészről a Feröer-szigetek kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről és a Feröer-szigeteknek az Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjához (2007-2013) való társulásáról szóló megállapodásra, valamint a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikke és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott hozzájárulásra irányuló kérelemre (C7-0184/2010).

Tekintettel továbbá a Parlament eljárási szabályzatának 81. cikkére, 90. cikkének (8) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A7-0303/2010), a következőkben állapodott meg:

1. Hozzájárul a megállapodás megkötéséhez;

2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak valamint a tagállamok és a Feröer-szigetek kormányainak és parlamentjeinek.

 
  
  

Jelentés: Herbert Reul (A7-0302/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Az innováció és a globalizáció a gazdasági fejlődés két fő forrása az egész világon. Közvetlen hatással vannak a termelékenységre, a foglalkoztatásra és az állampolgárok jólétére, valamint lehetőséget biztosít a világ előtt álló egyes kihívások, például az egészségügy és a környezetvédelem problémáinak megoldására. Ahogy szerepük egyre láthatóbbá, és jellegük egyre egyértelműbbé válik, fontos a kapcsolódó politikák elfogadása. Japán hagyományokkal rendelkezik a tudomány és technológia terén. Ezért a velük való együttműködés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A tudományos és technológiai együttműködés az Európai Közösség és más országok között létfontosságú a technológiai fejlődés szempontjából minden előnyével együtt, beleértve az emberek életminőségének javítását. Ezért az EU és Japán kormánya közötti megállapodás megkötése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve a tudomány és technológia fontosságát Európa és Japán fejlődése tekintetében, valamint azt, hogy mindketten hasonló kihívásokkal állnak szemben a gazdasági növekedés, az ipari versenyképesség, a foglalkoztatás, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás terén, ez azt jelenti, hogy mind az EU, mind Japán szándékát fejezte ki, hogy megerősítse együttműködését az olyan közös érdekű területeken, mint a tudomány és a technológia. 2003-ban tárgyalások kezdődtek a jövőbeni tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásról, amelynek eredményeképpen megszületett egy szövegtervezet, amelyről most szavaztunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a partnerség jelentős előnyökkel járhat Európa számára, mivel Japán a világ egyik vezető országa a kutatásba való beruházás tekintetében, ami a bruttó hazai termék 3,61%-át tette ki 2008-ban, és ennek több mint 81,6%-a a magánszektorból származott. Remélem, hogy a most jóváhagyott megállapodás előnyösnek bizonyul mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és Japán közös kihívásoknak van kitéve a gazdasági növekedés, az ipari versenyképesség, a foglalkoztatás, a társadalmi és regionális kohézió, a fenntartható fejlődés terén, és talán elsősorban abban a tekintetben, hogy gazdaságukat az idősödő társadalmat és a jelenlegi pénzügyi válságot figyelembe véve át kell alakítaniuk.

Hasonlóak a kutatási prioritásaik is, például az élettudományok és a kommunikációs tudományok, így ez a megállapodás segíteni fogja az együttműködés megerősítését az olyan közös érdekű kérdések terén, mint az élettudományok, az információs és kommunikációs technológiák, valamint az éghajlatváltozással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos környezetvédelmi technológiák. A megállapodás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy elfogadása hozzájárul a közös Európai Kutatás Térség létrehozásának megerősítéséhez, és katalizátorként működhet az EU és Japán közötti stratégiai partnerség tekintetében. Japán már most az egyik vezető ország a kutatásba történő beruházás tekintetében (ami 2008-ban elérte a bruttó hazai termék 3,61%-át, és ennek több mint 81,6%-a a magánszektorból származott).

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Bizottság tárgyalásokat folytatott egy tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről Japánnal, amelyet 2009. november 30-án írtak alá. Támogatom a jelentést, amely jóváhagyja a megállapodást, ugyanakkor úgy gondolom, hogy az EU-nak foglalkoznia kell a Japánnal való kapcsolatai megerősítésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Közösség és Japán közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást 2003 óta tárgyalják, és csak most kötötték meg. Figyelembe véve Japánnak a tudományos és technológiai kutatásban betöltött meghatározó szerepét, a most megkötött megállapodás mindkét fél számára nagy jelentőségű.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Ez a megállapodás zöld utat ad az Európai Uniónak, hogy felhasználja a Japánból, az egyik leghaladóbb ipari nemzettől származó technológiát. Ez nagy lépés az Európai Unió számára. Ugyanakkor remélem, hogy ez az együttműködés kétirányú lesz, mivel a japán vállalatokkal kapcsolatos munkatapasztalatok azt mutatják, hogy a japán oldal nem mindig tartja be ezt az elvet. A jelentés mellett szavazok, remélve, hogy nem csak Japán, hanem az Európai Unió is számára is előnyös lesz ez az együttműködés.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Japán példakép a technológiai fejlődés terén. A japán technológia mindig korszerű, függetlenül attól, hogy hibrid rendszerekről vagy szórakoztatóipari termékekről van szó. Az ország nem csak a csúcstechnológiát képviselő termékek exportjáról ismert; ezek nagy jelentőséggel bírnak saját állampolgáraik számára is. Japánban például már lehetőség van befizetni mobiltelefont biztonságosan használó termékekre vagy szolgáltatásokra. Az úgynevezett ritkaföldfémek hiánya, amelyek létfontosságúak a legújabb technológiai termékek elektronikus részeinek előállításához, annak a kínai stratégiának az eredménye, hogy hiányt állítanak elő ezekből az anyagokból, és mesterségesen magasan tartják az árukat. Mindez fel fogja gyorsítani az alternatív megoldások kutatását.

A tudomány és a technológia terén való együttműködés, valamint a vonatkozó megállapodás megújítása nem csak ezért érdemli meg támogatásunkat. A Lisszaboni Stratégia, valamint az Európa 2020 stratégia, amelyekben az Európai Unió ambiciózus célkitűzéseket állított maga számára a technológia terén, szintén fontos szerepet játszanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Európa és Japán közös kihívásokkal néz szembe a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés terén, tehát támogatást érdemel ennek a megállapodásnak a megkötése, mivel lehetővé teszi együttműködésük megerősítését a tudomány és a technológia terén, jelentős előnyöket hozva mindkét fél számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D), írásban.(ES) Az EU és Japán nagyon hasonló kihívásokkal néz szembe a gazdasági növekedés és az ipari versenyképesség tekintetében.

Továbbá az, hogy elöregedő népességük és a jelenlegi gazdasági válság fényében társadalmi-gazdasági kiigazításra van szükségük, azt jelenti, hogy hasonló helyzetben vannak, és hasonló prioritásokat fogalmaznak meg a kutatás, fejlesztés és innováció terén.

Az ajánlás mellett szavazok, amely a Parlament jóváhagyását adja egy, az EU és Japán közötti, a tudomány és technológia terén való együttműködésről szóló megállapodáshoz, mert szükség van a potenciális együttműködés maximalizálására a két fél között a tudomány és a technológia terén.

A magállapodás célja, amely a tervek szerint öt évre szól, hogy mindkét fél számára kölcsönös előnyöket teremtsen, és rendszeres találkozókat határoz meg az EU és Japán között speciális együttműködési tevékenységek megtervezése érdekében, beleértve az összehangolt pályázati felhívásokat. Mindennek lehetővé kell tennie az EU és Japán számára, amely országok jelenleg is együttműködnek olyan jelentős projektekben, mint a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor, hogy tovább erősítsék együttműködésüket az olyan közös érdekű területeken, mint az élet-, az információs és kommunikációs tudományok, a gyártási technológiák és a környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást és a megújuló energiaforrásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel a szavazattal az Európai Parlament, tekintettel a 11363/2010/EK tanácsi határozattervezetre, az egy részről az Európai Közösség, másrészről Japán kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásra (13753/2009), valamint a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikke és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott hozzájárulásra irányuló kérelemre (C7-0183/2010), tekintettel továbbá a Parlament eljárási szabályzatának 81. cikkére, 90. cikkének (8) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A7-0302/2010), 1. Hozzájárul a megállapodás megkötéséhez; 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak valamint a tagállamok és Japán kormányainak és parlamentjeinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy helyes és szükséges lépés a Szolidaritási Alap mobilizálása az elmúlt években bekövetkezett árvizek áldozatainak megsegítése érdekében. Ebben az esetben az uniós alapok közvetlenül az érintettek javát szolgálják.

 
  
  

Jelentés: Herbert Reul (A7-0304/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az Európai Közösség és más országok közötti tudományos és technológiai együttműködés létfontosságú a technológiai fejlődés szempontjából, amely számos előnyt von maga után, például az emberek életminőségének javulása tekintetében. Ezért amellett szavaztam, hogy ezen a téren megkössük az EK és a Jordán Hasimita Királyság közötti megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Az Európai Unió és Jordánia közötti tudományos és technológiai együttműködés jelenti az egyik prioritást az EU és a mediterrán országok között az európai szomszédságpolitika keretében folytatott együttműködés és a szomszédos országokkal való kapcsolatok megerősítését célzó uniós stratégia terén. Ezenkívül teljes mértékben összhangban van a jordániai kormány azon magas szintű programjával, amely célja a tartós társadalmi-gazdasági reformfolyamat előmozdítása az országban. Úgy vélem, mindkét fél számára jótékony hatású a közös érdeklődésre számot tartó különböző területeken megvalósuló közös kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek terén folytatott együttműködés, amelynek gyümölcsei a felek kölcsönös gazdasági és társadalmi érdekei szerint használhatók fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Az EU szoros partnerséget alakított ki Jordániával, egy olyan országgal, amely a visszafogottság és a reform hajtóerejeként kíván fellépni egy politikailag forrongó térségben. Az EU törekszik Jordánia erőfeszítéseinek támogatására egy olyan kapcsolaton keresztül, amely a demokratikus reform és a gazdaság korszerűsítése terén folytatott együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A Mashreq-országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökeként örömmel szavazom meg ezt a jelentést, amely célja az Európai Unió és a Jordán Hasimita Királyság közötti tudományos és technológiai együttműködés megerősítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az EU és Jordánia 2008 óta folytat tárgyalásokat egy tudományos és technológiai együttműködési megállapodásról, amelyet most el fogunk fogadni. A Jordániával fenntartott partnerség nagyon fontos az euromediterrán kapcsolatok szempontjából, mert azon túl, hogy nagy potenciál rejlik benne, az ország a térség más országaival folytatandó tudományos együttműködés számára is platformot biztosíthat. Ezen túlmenően Jordánia fejlett egyetemi és felsőoktatási intézményi hálózattal, valamint jól felszerelt kutatóközpontokkal és technológiaialkalmazás-központokkal rendelkezik egyes Európa számára igen fontos területeken, például a mezőgazdaság és az agronómia területén. Az ország ráadásul kitűnően integrálódott a nemzetközi és regionális tudományos hálózatokba. Remélem, hogy a most elfogadott megállapodás mindkét fél számára előnyösnek fog bizonyulni.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és Jordánia közötti tudományos és technológiai együttműködés a 2002 óta hatályban lévő euromediterrán társulási megállapodás egyik prioritása. A megállapodás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy annak megújítása hozzájárul a közös Európai Kutatási Térség létrehozásának megerősítéséhez is, amennyiben katalizálja az EU és Jordánia közötti stratégiai partnerséget, és tudjuk, hogy Jordánia a Közel-Kelet szempontjából stratégiai fontosságú elhelyezkedése miatt hatást gyakorolhat a térség országaival folytatandó tudományos együttműködés előmozdítása mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Bizottság tárgyalásokat folytatott egy, az EU és Jordánia közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásról. Ezt a megállapodást 2009. november 30-án aláírták. A megállapodás jóváhagyásáról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és a Jordán Hasimita Királyság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásról 2008 óta folytak a tárgyalások, amelyek most zárultak le. Ez a megállapodás fontos lehetőségeket nyit meg az Európa és az érintett közel-keleti királyság közötti együttműködés terén. Érdemes rámutatni arra is, hogy jelentős fejlesztések vannak folyamatban Jordániában a felsőoktatás terén, ami nagymértékben hozzájárulhat az együttműködés sikeréhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Annak ellenére, hogy a környezeti problémákat elhalványítja a közel-keleti konfliktus, valószínűleg lesz igény fejlettebb technológiai megoldásokra ezekben a térségekben. Jordánia és Izrael ivóvíz-stratégiája következtében fokozatosan csökken a Jordán folyó vízhozama és növekszik a víz szennyezettsége. Ennek ismeretében nagy kereslet várható például a víz- és szennyvíztisztító üzemekkel összefüggő technológiai fejlesztésekre.

A tudományos és technológiai együttműködés fontos ahhoz, hogy lehetővé váljon a tudás megosztása és az új technológiai fejlesztések alapjainak letétele. Ezért a Jordán Királysággal kötött megállapodás megújítása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A tudományos és technológiai kutatás terén az Európai Unió és Jordánia között folytatott együttműködést az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002 óta hatályban lévő euromediterrán megállapodás prioritásként határozza meg. Ezért úgy vélem, hogy üdvözlendő ennek az Európai Unió és Jordánia közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásnak a megkötése, mivel újabb lépést jelent a partnerség megerősítése felé. Remélem, hogy az e stratégiai területeken tett erőfeszítéseink összehangolása mindkét fél számára gyümölcsöző lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D), írásban.(ES) Az EU és Jordánia közötti tudományos és technológiai együttműködést a két fél közötti, 2002-ben hatályba lépett euromediterrán társulási megállapodás az egyik prioritásaként határozza meg.

Ezért 2007-ben megkezdődtek az Unió és Jordánia közötti tudományos együttműködésről szóló megállapodás kidolgozását célzó tárgyalások. E megállapodás megkötésének Parlament általi jóváhagyása újabb lépést jelent a helyes irányba. A megállapodás megkötéséhez nyújtott támogatásomat arra a meggyőződésemre alapozom, hogy az közelebb hozza az Uniót Jordániához, amely jelentős adottságokkal bír a tudomány és a technológia területén. Jordánia kiterjedt egyetemi és kutatóközpont-hálózattal rendelkezik.

Ezenfelül Jordánia remélhetőleg katalizátorként működik majd a térségbeli tudományos együttműködés terén. Az ország stratégiai kutatástervezéssel rendelkezik, és helyzeténél fogva lehetősége van a nemzetközi együttműködésre olyan ágazatokban, mint többek között az energia, a fenntartható fejlődés, az egészségügy és a mezőgazdaság.

Ezek a területek összhangban vannak a hetedik keretprogramban megállapított európai prioritásokkal. Ezért is fontos ennek a megállapodásnak a jóváhagyása, hiszen az EU ezáltal tovább közelíthet mediterrán partneréhez a tudomány és a technológia terén, ami mindkét félnek előnyös.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel a szavazással az Európai Parlament, tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (11362/2010), tekintettel az Európai Közösség és a Jordán Hasimita Királyság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás tervezetére (11790/2009), tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0182/2010), tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére, 90. cikkének (8) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére, tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A7-0304/2010), 1. egyetért a megállapodás megkötésével; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Jordán Hasimita Királyság kormányának és parlamentjének.

 
  
  

Jelentés: Maria do Céu Patrão Neves (A7-0292/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel annak tárgya a Parlament által február 25-én elfogadott állásfoglalás és a közös halászati politika reformjáról szóló zöld könyv, tekintettel a regionális együttműködés szükségességére és az Unión kívüli vizek fenntarthatóságára. Ez az állásfoglalás hatályon kívül helyezi a 2006. október 9-én hároméves időszakra hatályba lépett halászati partnerségi megállapodást, és biztosítja a közösségi hajók halászati tevékenységének folytonosságát, ami különösen fontos az EU számára, mivel hozzájárul a csendes-óceáni tonhalhalászati ágazatának életképességéhez. Emellett az állásfoglalás figyelembe veszi, hogy az Amerika-közi Trópusi Tonhal Bizottság (IATTC) állománymegőrzési és -gazdálkodási intézkedései miatt az Atlanti-óceán keleti térségében előreláthatóan jelentős mértékben csökkeni fognak a tonhalfélék halászatának lehetőségei.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a megállapodás garantált jövedelmet jelent a Salamon-szigeteknek, amelyet az a nemzeti halászati politikája alapját jelentő halászati erőforrásai gondos kezelésének támogatására fordít, ami összhangban van a fenntarthatóságnak és a halászati erőforrások gondos kezelésének elvével.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálok Patrão Neves asszonynak, hogy a Ház figyelmét ráirányította a Salamon-szigetekkel meglévő partnerségi megállapodás megújítására.

Az új Lisszaboni Szerződéssel az Európai Parlament nagyobb hatáskört kapott a halászati ágazat partnerségi megállapodásait illetően, és a közös halászati politika reformja miatt az új megállapodások részét képezi a felelős és fenntartható halászat előmozdítása iránti elkötelezettség is a világ minden táján..

Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert a megállapodásnak részét képezi a szubregionális szintű együttműködés ösztönzése is, ezáltal összhangban van a halászat irányításának előmozdítását célzó eszközként a regionális halászati gazdálkodási szervezetek kereteinek megerősítésére irányuló európai célkitűzéssel.

Meggyőződésem továbbá, hogy az Európai Uniónak a Salamon-szigetekkel fenntartott kapcsolatai jelentős gazdasági érdeket is képviselnek, hiszen az ország körüli tenger tele van tonhalakkal. Ez támogatja a csendes-óceáni uniós tonhalhalászati ellátási lánc gazdasági hatékonyságát, miután 4000 tonna halhoz biztosít hozzáférést, ami jelentős mennyiség az ágazat és az európai piac számára, és részben ellensúlyozza az Atlanti-óceán keleti térségében meglévő tonhalhalászati lehetőségek előrelátható csökkenését.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D), írásban.(DA) Mi, az Európai Parlament négy dán szociáldemokrata képviselője, úgy döntöttünk, hogy az Európai Unió és a Salamon-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodás ellen szavazunk. Döntésünk azon az őszinte félelmen alapul, hogy a tonhalakat túl fogják halászni. Különösen két faj – a sárgaúszójú tonhal és a nagyszemű tonhal – veszélyeztetett, ezért e fajok halászatát lehetőség szerint meg kellene szüntetni. Ez a halászati megállapodás veszélyezteti a tonhalállományokat, mivel szabad utat ad minden halászatnak, feltéve, ha az európai halászok pénzügyi ellentételezést nyújtanak minden egyes tonna kifogott tonhalért. Ez minden valószínűség szerint ellenőrizetlen túlhalászáshoz fog vezetni, és legrosszabb esetben veszélyeztetheti a tonhalnak a régióban való fennmaradását.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Parlament halászati partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos hatásköreit azáltal, hogy azokat a Parlament előzetes jóváhagyásához köti. Ennek tudatában az EU és a Salamon-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az előbbre viszi a felelős és fenntartható halászat célkitűzését, és ezáltal mindkét fél jogos érdekeit szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D), írásban.(SV) Mi, a szociáldemokraták, úgy döntöttünk, hogy a Salamon-szigetekkel kötendő halászati partnerségi megállapodás ellen szavazunk. Véleményünk szerint a megállapodás nyomon követése nem megfelelő, és a túlhalászott fajok tekintetében a megállapodás nem veszi kellőképpen figyelembe a környezetet.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Uniónak jelenleg 16 hatályos halászati partnerségi megállapodása van. Ezek az uniós flottának hozzáférést biztosítanak olyan halállományokhoz, amelyeket a partnerek egy vagy más okból nem szándékoznak lehalászni. Jelenleg azon dolgozunk, hogy újabb három évre megújítsuk a Salamon-szigetekkel kötött halászati partnerségi megállapodást. Ahogy az előadó megfogalmazta, „az új megállapodásban az EU ugyanolyan mértékű pénzügyi támogatást javasol a Salamon-szigeteknek, mint az előző megállapodásban, viszont csökkenti a kiadott halászati engedélyek számát és a kifogás céljából engedélyezett halmennyiséget”. Ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a halászati partnerségi megállapodás előző verziójában négy portugál horogsoros halászhajó halászott a Salamon-szigetek kizárólagos gazdasági övezetésben, ami ezentúl nem lesz lehetséges, mert az új megállapodásban nem biztosítottak halászati lehetőséget horogsoros halászhajók számára. Igaz azonban, hogy van benne egy olyan záradék, amely szükség esetén lehetővé teszi új halászati lehetőségek bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A közös halászati politika (khp) 2002. évi reformja bevezette a partnerség fogalmát azzal a céllal, hogy támogassa a partnerországok nemzeti halászati ágazatának fejlesztését. 2004 óta ezeket a megállapodásokat „halászati partnerségi megállapodásnak” nevezik. A Lisszaboni Szerződés kibővült hatásköröket biztosított a Parlamentnek a halászati partnerségi megállapodások tekintetében. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 218. cikk (6) bekezdés a) pontja értelmében a Parlamentnek most előzetesen hozzá kell járulnia az ilyen megállapodások megkötéséhez.

2004 februárjában a Salamon-szigetek és az Európai Közösség hároméves halászati partnerségi megállapodást írt alá, amely 2006. október 9-én lépett hatályba. Egyetértek azzal, hogy ezt a megállapodást hatályon kívül kell helyezni és új változattal kell helyettesíteni, amely egyike lesz annak a Csendes-óceán középső és nyugati térségével megkötött három megállapodásnak, amelyek közé a Kiribatival és a Mikronéziai Szövetségi Államokkal kötött partnerségi megállapodás is tartozik. Az afrikai és csendes-óceáni országokkal kötött megállapodások értelmében az uniós pénzügyi hozzájárulás egy részét a nemzeti halászati politika támogatására fordítják a fenntarthatóság elvével összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az EU és harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások aláírása hozzáférést biztosít az uniós flották számára olyan halforrásokhoz, amelyek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentősek, ugyanakkor lehetővé teszi a pénzügyi forrásoknak az ilyen országok felé irányítását, márpedig gyakran ezek a források teszik ki a nagy részét annak a költségvetésnek, amelyet azok számos területen (nemcsak a halászati politika területén) az intézkedések megvalósítására fordíthatnak. Ez igaz a jelen megállapodás esetében is. A jelentés mellett szavaztunk, de komoly fenntartásaink vannak azzal kapcsolatban, ahogyan a megállapodást mostanáig végrehajtották, és ezek közül többet az előadó is oszt, igen helyesen.

Többek között arra utalok, hogy a közös bizottság egyetlenegyszer sem ülésezett, mialatt a megállapodás hatályban volt; hogy nem határozták meg azokat a feltételeket, amelyek mellett felelős halászati gyakorlatokat vezettek volna be a Salamon-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében; és hogy nem sikerült meghatározni a kifogott mennyiségek nyomon követésének módját. Ezek olyan hibák, amelyek komolyan veszélyeztetik a megállapodás céljainak elérését, és a megállapodás megújítása esetén nem szabad újra elkövetni őket. A Bizottság ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer – most be kell tartania ezt az ígéretét.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az Európai Unió és a Salamon-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló javaslat mellett szavaztam, de komoly fenntartásokkal. Az uniós fejlesztési együttműködési politikát és a közös halászati politikát egyetlen koherens, egymást kiegészítő és koordinált kapcsolatrendszerré kell összefogni, hogy azok együttesen elősegíthessék a szegénység visszaszorítását az olyan országokban, amelyek fölösleges halászati erőforrásokkal rendelkeznek és azokat fenntarthat módon kívánják lehalászni, mindeközben pedig fejleszteni igyekeznek a helyi közösségeiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Uniónak számos partnerségi megállapodása van, amelyek keretében különböző halászati övezetekhez nyer hozzáférést finanszírozás ellenében, és ez a finanszírozás azon országok gazdaságába folyik be, amelyekkel ezeket a partnerségeket megkötötték. Ilyen módon az Unió segítheti a fejlődő országokat, miközben jó minőségű halászati területeket nyit meg az uniós halászok előtt azok gazdasági tevékenységének ösztönzése érdekében, ami létfontosságú az uniós gazdaság számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Ebben a konkrét esetben két problémát kell módszeresen és célratörően megoldani: az első a halászati kvóták kérdése, a második pedig a fogásokhoz és a csendes-óceáni termeléshez kapcsolódó feldolgozási és tartósítási technológiákkal kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok cseréje. Remélem, hogy a megállapodásban felsorolt összes szempont középpontjában az együttműködés és a kölcsönös tapasztalatcsere ösztönzése áll majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Unió és harmadik országok közötti kétoldalú halászati egyezmények jelentős gazdasági hasznot hajtanak az Uniónak. Jelenleg új megállapodásról tárgyalnak az EU és a Salamon-szigetek között. Az új megállapodás hátrányai közé tartozik, hogy emelkedik a hajótulajdonosok által fizetendő hozzájárulás, hogy a nyereségesség szintje alacsonyabb az EU számára, mint más tonhalhalászati egyezmények esetében, és hogy alacsonyabb fogási kvóták ellenében az EU ugyanakkora pénzügyi támogatást fizet.

Az előadó szerint a megállapodás előnye többek között az, hogy a Salamon-szigeteknek devizatartalékokra van szüksége a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, hogy a megállapodás szerinti 4 000 tonna (referenciaérték) hal viszonylag nagy mennyiséget jelent az EU számára, és hogy az együttműködés regionális alapú kihasználására szükség van az Unión kívüli vizek fenntarthatóságának megvalósítása érdekében. Tartózkodtam, mert az Unió számára biztosított előnyök nem egyértelműek a költségek viszonylatában.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és a Salamon-szigetek közötti partnerségi megállapodás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez a megállapodás lényegében mindkét fél érdekeit szolgálja. Véleményem szerint a regionális szintű együttműködés kitűnő módot kínál az Unión kívüli vizek fenntarthatóságának megvalósítására és a halászat irányításának előmozdítására.

A megállapodás valójában azon túl, hogy stabil jogi keretet biztosít mindkét fél számára, a Szigeteknek garantált bevételt juttat legalább három éven keresztül, és ezt az ország részben a nemzeti halászati politikája végrehajtásának finanszírozására fogja felhasználni. A Salamon-szigetekkel való halászati kapcsolatok fenntartása nagyon is az Unió érdekében áll, mivel hozzájárul a csendes-óceáni uniós tonhalhalászati ágazat életképességének fenntartásához azáltal, hogy nagy mennyiségű halhoz biztosít hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Gratulálok Patrão Neves asszonynak, hogy a Ház figyelmét ráirányította a Salamon-szigetekkel meglévő partnerségi megállapodás megújítására.

Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert a megállapodás részét képezi a szubregionális szintű együttműködés ösztönzése is, így összhangban van regionális halászati gazdálkodási szervezetek kereteinek megerősítésére és ezáltal a halászat irányításának előmozdítására irányuló európai célkitűzéssel. Végezetül különösen támogatom az előadó Bizottságnak tett ajánlásait, amelyek biztosítani kívánják, hogy az Európai Parlament és a Tanács egyenlő elbánásban részesüljön a megfelelő tájékoztatáshoz való jogot illetően, hogy megfelelően nyomon követhessék és értékelhessék a nemzetközi halászati megállapodások végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A halászati partnerségi megállapodás megkötése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az lényegében mindkét fél érdekeit szolgálja, egyfelől azáltal, hogy az Unió számára évi 4 000 tonna tonhalhoz biztosít hozzáférést, ami az uniós ágazat és piac szempontjából meglehetősen jelentős mennyiség, másrészt pedig azáltal, hogy a Salamon-szigeteknek jelentős pénzügyi forrást juttat, amely egy részét az ország a saját halászati ágazati politikájának végrehajtására fordítja. Mindamellett úgy gondolom, hogy mindent meg kell tenni a jelentésben helyesen kiemelt problémák orvoslása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Közösség és a Salamon-szigetek közötti halászati megállapodás tavaly októberben járt le. Az új jegyzőkönyv 2009. október 9-től 2012. október 8-ig érvényes, és ideiglenes jelleggel már alkalmazzák is, amíg le nem zárul az európai parlamenti egyetértési eljárás. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikk (2) bekezdése, valamint 218. cikk (6) bekezdés a) pontja értelmében a Parlament hozzájárulhat az ilyen megállapodások megkötéséhez, vagy elutasíthatja azt. Noha az Európai Parlament többsége a jelentés mellett szavazott, képviselőcsoportunk, a Zöldek/ESZSZK, ellene.

 
  
  

Jelentés: David Casa (A7-0325/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Osztom az előadó azon aggályát, hogy a Bizottságnak nem csupán a hozzáadottérték-adó (héa) általános mértékének és más mértékeinek a konkrét kérdését kellene megvizsgálnia, hanem az új héa-stratégia szélesebb kérdéskörét is, beleértve annak hatályát és a kivételeket. A mértékek szempontjából való fokozott összetettsége miatt a héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével, ezáltal hátrányos helyzetbe kényszeríti a vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat. Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Parlament már korábban is figyelmeztette a Bizottságot, hogy a héa-rendszernek a tagállamok által kidolgozott és végrehajtott jelenlegi formájában megvannak a maga gyengeségei, amelyeket a csalók saját előnyükre fordítanak, és ez milliárdos adóbevétel-kieséssel jár. Üdvözlöm a Bizottság azon szándékát, hogy zöld könyvet ad ki a héa-rendszer felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy kedvezőbb környezetet teremtsen a vállalkozások számára és egyszerűbb, stabilabb rendszert a tagállamok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. A Bizottság javaslata öt évvel meg kívánja hosszabbítani az európai uniós államokra vonatkozó, 15%-os minimális általános héa-mértéket előíró jelenlegi követelményt. Ezért a javaslatnak az adómérték szempontjából nincs következménye. A Bizottság azt javasolja, hogy a hosszabbítás 2011. január 1-jén lépjen hatályba 2015. december 31-ig tartó időszakra. Az adómérték-harmonizáció eddig elért szintjének fenntartása érdekében a Bizottság két alkalommal nyújtott be javaslatot az általános adómérték sávjának előírására, amelynek minimális mértéke 15%, maximális mértéke pedig 25%. E sáv meghatározásához a tagállamok által alkalmazott adómértékek szolgáltak alapul, ugyanis az alkalmazott általános adómérték mindig 15–25% között ingadozott. A Tanács mindkét esetben módosította az adómértékek közelítésére vonatkozó javaslatokat, csak a minimális adómérték elvét tartva meg. Egyetértek a Bizottsággal abban, hogy a hosszabbítás célja nem csupán a szükséges jogbiztonság garantálása a vállalkozások számára, hanem az általános héa-mérték megfelelő európai uniós szintje további értékelésének lehetővé tétele. Úgy vélem, hogy a héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló jövőbeli zöld könyvben a Bizottságnak nem csupán az általános héa-mérték és más mértékek konkrét kérdését kellene megvizsgálnia, hanem az új héa-stratégia szélesebb kérdéskörét is, beleértve a héa hatályát és a kivételeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálok az előadónak, Casa úrnak a jelentés elkészítéséhez, amely segítségével ismét megvizsgálhatunk egy olyan alapvető témát, mint a héa és az adóharmonizáció.

Támogatom az előadó azon kijelentését, hogy a jelenlegi héa-rendszer – részben az összetettsége miatt – nem tart lépést a belső piac fejlődésével, és a versenyképességükre gyakorolt jelentős hatás által valóban hátrányos helyzetbe hozza a vállalatokat és a kis- és középvállalkozásokat. A jelenlegi adótörvények ráadásul számos kiskaput tartalmaznak, amelyekből az adóelkerülők jogtalan előnyt kovácsolhatnak.

Ezért támogatom a Bizottság javaslatát, miszerint el kellene halasztanunk a közös héa-rendszer létrehozását, hogy biztosítsuk a vállalkozásoknak a szükséges jogbiztonságot, ugyanakkor azonban felszólítom a Bizottságot, hogy a lehető leggyorsabban fejezze be az elemzését és a Ház bevonásával dolgozza ki a héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló zöld könyvet.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert egyetértek a Bizottság javaslatával és a Parlament által benyújtott módosításokkal. Egyetértek a Bizottság azon javaslatával, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján öt évvel meg kell hosszabbítani az általános hozzáadottérték-adó (héa) minimális 15%-os mértékét.

Ami a Parlament módosításait illeti, különösen fontosnak gondolom, hogy az új héa-stratégia céljának az adminisztratív terhek csökkentésének, az adózási akadályok megszüntetésének és a vállalkozási környezet javításának kell lennie, különösen a kis- és középvállalkozások és a munkaerő-igényes vállalkozások esetében, biztosítva ugyanakkor a rendszer stabilitását a csalások ellenében.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) Úgy gondolom, hogy szigorú ellenőrzésre van szükség a minimális héa-mérték tekintetében, tekintve, hogy küszöbön áll a 15%-os szintet előíró átmeneti szabály újbóli kiterjesztése. Ezenfelül úgy gondolom, hogy jobban kellene aggódnunk amiatt, hogy az uniós tagállamokban egyre több kormány emeli fel a héa szintjét a legmagasabb szintre a gazdasági válsággal összefüggő kihívások megoldása érdekében. Ez az intézkedés azt bizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésre életképes megoldások, és fojtogatja a gazdaságokat és az emberek életét. Ebben a tekintetben sürgetem a túlzott adóztatás elkerülését; a célnak egy végleges adóharmonizációs rendszer elfogadásának kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak szüksége van az új héa-stratégiára. Az Uniónak ezt arra kell felhasználnia, hogy csökkentse a bürokráciát és elmozdítsa a kis- és középvállalkozások fejlődését megakasztó pénzügyi akadályokat. Úgy gondolom továbbá, hogy a minimális héa-mértékre vonatkozó átmeneti szabály 2015. december 31-ig történő kiterjesztésével megelőzhetők a szerkezeti kiegyensúlyozatlanságok az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A tagállamokban a hozzádottérték-adó (héa) minimális általános mértékének 15%-on történő megújítására vonatkozó bizottsági javaslat a jogbiztonságon alapul. Semmi kifogásom ez ellen az elv ellen, ezért a javaslat mellett szavaztam. Mindamellett hangsúlyozni szeretném, milyen sürgős szükség van mélyrehatóbb intézkedésekre ezt az adót illetően. Ezeknek az intézkedéseknek az Európai Unió adóügyi versenyképességére és a kis- és középvállalkozások szükséges védelmére kell összpontosítaniuk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az adópolitikák nem semlegesek. Nem lehetséges és nem szabad, hogy sikertörténete megakadályozza a héát abban, hogy alkalmazkodjon az új időkhöz.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Bizottság ebben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 113. cikkén alapuló javaslatában javasolja annak a jelenlegi követelménynek az öt évvel történő meghosszabbítását, amely szerint az uniós tagállamoknak legalább 15%-os általános hozzáadottértékadó(héa)-mértéket kell alkalmazniuk; ezért annak nem lesz hatása az adókulcsokra..

A Bizottság azt javasolja, hogy a hosszabbítás 2011. január 1-jén lépjen hatályba a 2015. december 31-ig tartó időszakra. A hosszabbítás célja nem csupán a szükséges jogbiztonság garantálása a vállalkozások számára, hanem az általános héa-mérték megfelelő európai uniós szintje további értékelésének lehetővé tétele. A mértékek szempontjából való fokozott összetettsége miatt a jelenlegi héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével, ezáltal hátrányos helyzetbe kényszeríti az európai vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat. Továbbá – ahogyan arra a Parlament rámutatott – a héa-rendszernek a tagállamok által kidolgozott és végrehajtott jelenlegi formájában megvannak a maga gyengeségei, amelyeket a csalók saját előnyükre fordítanak, és ez milliárdos adóbevétel-kieséssel jár.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés a 15%-os minimális általános hozzáadottértékadó(héa)-mértékről szóló 2006/112/EK irányelvet módosító tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szól, és további öt évre kiterjeszti a jelenlegi időszakot – amelynek ez év végén kellett volna lejárnia –, mert nem sikerült megállapodást elérni a héa-kulcsok végleges egységesítéséről.

Az előadó mindamellett megragadta az alkalmat, hogy néhány javaslatot tegyen a Tanácsnak, különösen az új héa-stratégiára vonatkozóan, amely céljának az előadó szerint „az adminisztratív terhek csökkentésének, az adózási akadályok megszüntetésének és a vállalkozási környezet javításának” kell lennie, különösen a kis- és középvállalkozások és a munkaerő-igényes vállalkozások esetében, „biztosítva ugyanakkor a rendszer stabilitását a csalások ellenében.” Hangsúlyozza azt is, hogy a Tanácsnak 2015. december 31. előtt el kell mozdulnia egy végleges rendszer felé, míg a Bizottságnak 2013-ig jogalkotási javaslatokat kell benyújtania a jelenlegi átmeneti adómérték kiváltására.

Rendkívül szorosan figyelemmel fogjuk követni ezt a kérdést, tekintettel a 2013-ban esedékes javaslat esetleges kedvezőtlen vonzataira.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az európai uniós államokra vonatkozó, 15%-os minimális általános héa-mértéket előíró jelenlegi követelmény 5 évvel, 2015. december 31-ig történő meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatot elemző jelentés mellett szavaztam. Ez rendes viszonyok között is kívánatos lenne, de a jelenlegi gazdasági válság közepette még inkább szükséges. A héa-kulcsokat lehúzó adóverseny romboló hatású lenne az olyan országok számára, amelyek megpróbálják elfogadható szinten tartani a közszolgáltatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Emlékeznünk kell arra, hogy a jelenlegi, nem csupán a mértékek szempontjából fokozottan összetett héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével. Mindez előnytelen helyzetbe hozza az európai vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv).

Továbbá – ahogyan arra a Parlament már korábban is rámutatott – a héa-rendszernek a tagállamok által kidolgozott és végrehajtott jelenlegi formájában megvannak a maga gyengeségei, amelyeket a csalók saját előnyükre fordítanak, és ez milliárdos adóbevétel-kieséssel jár. Az új héa-stratégia középpontjában ezért a héa-szabályok a belső piac céljait tevékenyen támogató reformjának kell állnia. Az új héa-stratégia célja az adminisztratív terhek csökkentése, az adózási akadályok megszüntetése és a vállalkozási környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások, illetve a munkaerő-igényes vállalkozások számára, biztosítva ugyanakkor a rendszer stabilitását a csalások ellenében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Ez a kérdés rendkívül fontos az európai vállalkozói szektor fejlődésének egésze szempontjából. Szükség van a héa-mértékek harmonizált, az Európai Unió összes tagállamában alkalmazandó rendszerére. Érthető, hosszú távú adórendszerre van szükség a vállalkozás és az ipar minden területe tekintetében. Csak ebben az esetben számíthatunk sikerre az adópolitika terén. Lettországban jelenleg bizonyos politikusok nem ismerik fel az instabil adórendszerben rejlő veszélyeket, amikor a költségvetési hiány betömködése érdekében folyamatosan módosítgatják az adótörvényeket. Ez nagymértékben veszélyezteti az adóteher jövőbeni csökkenését, és a kis- és középvállalkozások tömeges felszámolásához vezet. Úgy vélem, hogy az Európai Bizottság kezdeményezése nagyon is időszerű.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A minimális hozzáadottértékadó-mértékek az európai adómértékek harmonizációját célzó erőfeszítések közé tartoznak. Nem szabad azonban támogatnunk ezeket a harmonizációs törekvéseket. Egyfelől kerülő úton oda vezethetnek, hogy az Unió adóügyekben is megpróbálja megszerezni magának a fennhatóságot, másfelől pedig az ilyen rendeletek sértik a tagállamok szuverenitását. A tagállamoknak meg kell tartaniuk a saját adókulcsaik megszabásához való jogot, mert minden országnak magának kell döntenie saját prioritásairól, hiszen ez attól függ, hogy az állam mennyi pénzt kíván költeni a különféle területekre. Mindez Európa történelmi fejlődését is tükrözi. El kell utasítanunk a minimális adómértékekre vonatkozó felhívásokat, hogy csökkenthető legyen a konformizálódás irányába gyakorolt nyomás, az uniós bürokrácia és a Brüsszel-központúság.

Határozottan ellenzem ennek a kötelező illetéknek, a 15%-os minimális általános héa-mértéknek a további öt évre történő kiterjesztését. Az Uniónak az adócsalás elleni együttműködésre kellene összpontosítania, mert eurómilliárdok vesznek el, konkrétan a hozzáadottértékadó-rendszerekben is. Ezzel kapcsolatban van néhány olyan megközelítés, amiről érdemes lenne további vitát tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A jelentés kiterjeszti a 92/77/EK tanácsi irányelvvel bevezetett átmeneti rendszert, amely előír egy minimális héa-szintet, nevezetesen azt, hogy az általános adómérték nem lehet alacsonyabb 15%-nál.

Immár általános gyakorlattá vált a minimumszintek meghatározása, mert még nem sikerült állandó adóharmonizációs rendszert kidolgozni a közvetett adózás tekintetében az Unióban. Ami a héát illeti, ez lehetővé teszi, hogy a tagállamokban alkalmazott általános adómértékek közötti egyre élesebb különbségek szerkezeti kiegyensúlyozatlanságokat okozzanak és torzítsák a versenyt. A jelenleg alkalmazott általános adómértékek 15% és 25% között változnak, és az eltérések ilyen mértéke elég a belső piac helyes működésének biztosítására.

A halasztás biztosítja a vállalkozásoknak a szükséges jogbiztonságot, és lehetővé teszi az általános héa-mértékek kielégítő szintjével kapcsolatos további értékelések elvégzését uniószerte. A Bizottságot a jelentés felszólítja, hogy amilyen gyorsan csak lehet, tegyen közzé zöld könyvet az új héa-stratégiáról, és kezdje meg a jövőbeni adóharmonizációval kapcsolatos konzultációt. A jelentés mellett szavaztam egy olyan adóharmonizációs rendszer reményében, amely uniószerte egységes héa-kulcs bevezetését eredményezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Casa úr jelentése mellett szavaztam, akinek gratulálok munkájához és a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal való együttműködéséhez.

A jelentés célja az európai uniós államokra vonatkozó, 15%-os minimális héa-mértéket előíró jelenlegi követelmény további 5 évvel történő meghosszabbítása. Azonkívül, hogy hangsúlyozza a minimális általános mérték fontosságát, a jelentés továbbmegy és kiemeli egy új héa-stratégia kidolgozásának szükségességét, mivel a mértékek szempontjából való fokozott összetettsége miatt a jelenlegi héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével.

Ahogy arra Monti úr is rámutatott az egységes piac megerősítéséről szóló jelentésében, az egységes adómértékek hiánya és a tagállamokban a megélhetési költségek közötti különbségek olyan körülményeket eredményezhetnek, amelyek aláássák az egységes piac szellemét. Mindez előnytelen helyzetbe hozza az európai vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat.

Továbbá a héa-rendszernek a tagállamok által kidolgozott és végrehajtott jelenlegi formájában megvannak a maga gyengeségei, amelyeket a csalók saját előnyükre fordítanak, és ez milliárdos adóbevétel-kieséssel jár.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Gratulálok az előadónak, Casa úrnak a jelentés elkészítéséhez, amely segítségével ismét megvizsgálhatunk egy olyan alapvető témát, mint a héa és az adóharmonizáció.

Egyetértek az előadó kijelentéseivel, különösen azzal, hogy a jelenlegi héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével, és a versenyképességükre gyakorolt jelentős hatás által hátrányos helyzetbe kényszeríti az európai vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat.

Ezért támogatom a Bizottság kiterjesztésre vonatkozó javaslatát, hogy közös héa-rendszer létrehozásával biztosítsuk a vállalkozásoknak a szükséges jogbiztonságot, ugyanakkor azonban felszólítom a Bizottságot, hogy a lehető leggyorsabban fejezze be az elemzését és a Ház bevonásával dolgozza ki a héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló zöld könyvet.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok. Mindamellett rá szeretnék mutatni arra, hogy a végleges hozzáadottértékadó(héa)-rendelet ismételt elhalasztása jellemző tünete annak a patthelyzetnek, amelyben az európai integráció jelenleg vergődik. Még ha a Bizottság a közeljövőben javaslatot is tenne a héa-rendszer felülvizsgálatára, mindannyian tudjuk, hogy a különböző tagállamok eltérő érdekei (amint az a Tanácsban meg is mutatkozik) az adómértékek egységesítésére irányuló javaslat befagyasztását eredményeznék. Jól tennénk, ha nem felejtenénk el, hogy noha a héa regresszív adónem, mindig is vészhelyzeti adóintézkedésként használták és használják ma is a Tanács és a Bizottság által előírt megszorító intézkedések szolgálatában.

A tagállamok úgynevezett költségvetési konszolidációjára irányuló nyomás jelenleg határozottan akadályozó tényezőt jelent a héa-kulcsok közelítése tekintetében. Ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a Bizottság által az Unió számára bevételi forrásként javasolt „európai héa” ötletét több tagállam azonnal elutasította, el kell ismernünk, hogy nem tűnik túl értelmes dolognak „új héa-stratégiát” kérni a Bizottságtól.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az uniós tagállamok számára előírt 15%-os minimális általános hozzáadottértékadó(héa)-mértékkel kapcsolatos jelenlegi követelmény öt évvel történő meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. Az előadó által elmondottakkal összhangban fontos felismerni azt, hogy teljes egészében át kell dolgozni a héa-rendszert oly módon, hogy az tevékenyen támogassa a belső piac céljait, ezáltal segítse elő a vállalkozási környezet javulását, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Ezért teljes szívemből üdvözlöm a Bizottság deklarált szándékát, miszerint zöld könyvet kíván közzétenni a héa-rendszer felülvizsgálatáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Parlamentben többségben vagyunk azok, akik e szöveg mellett szavaznak, amely kijelenti, hogy az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0331), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0173/2010), tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, és tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7–0325/2010), jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésével összhangban; felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát; utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE) , írásban. (ET) Csak üdvözölni lehet ezt a közös hozzáadottértékadó-rendszerről és a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartamáról szóló jelentést. A jelentés 15%-ban állapítja meg a minimális általános mértéket 2015-ig. Noha az Európai Bizottság ismételten javasolta a 25%-os maximális mérték bevezetését, ezt az Európai Tanács nem támogatta. Az általános mérték ugyanakkor jelenleg egyik tagállamban sem haladja meg a 25%-ot. Észtország, ahol a héa általános mértéke 20%, egyike annak a 19 tagállamnak, ahol ez az adómérték eléri a 20%-ot. Ezzel összefüggésben szeretnék rámutatni arra, hogy kifejezetten támogattam a 15%-os minimális mérték kiterjesztését, ami minden tagállamnak lehetőséget biztosít annak eldöntésére, milyen magas legyen ez az adókulcs. Ezen túlmenően a jelentés jogbiztonságot nyújt a vállalkozóink számára, akik így tudhatják, hogy a következő öt évben az uniós jog nem fogja megengedni az általános héa-mérték emelkedését.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Bizottság javaslata rendelkezik az európai uniós államokra vonatkozó, 15%-os minimális általános hozzáadottértékadó(héa)-mértéket előíró jelenlegi követelmény öt évvel, 2015. december 31-ig történő meghosszabbításáról. Az elképzelés az lenne, hogy fenn kell tartani a harmonizált adószerkezetet, és egy 10%-os sávon belül, két kötelező héa-mérték (azaz 15% és 25%) között kell harmonizálni az adókulcsokat. A tagállamok vállalják, hogy elkerülik az általuk alkalmazott legalacsonyabb adómérték feletti jelenlegi különbség növekedését. Egyetértek az előadóval abban, hogy a jelenlegi, fokozottan összetett héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével. Szintén remélem, hogy a jövőben az Európai Bizottság nemcsak az általános héa-mérték problémáját fogja vizsgálni, hanem általában foglalkozik majd a jelenlegi rendszer felülvizsgálatával, beleértve annak hatókörét és az eltéréseket is, és hogy elkötelezi magát egy új stratégia kidolgozása mellett ezen adónem tekintetében. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Thyssen (PPE), írásban.(NL) Természetesen Casa úr jelentése mellett szavaztam. Ezenfelül egyetértek nemcsak az előadó irányelvvel kapcsolatos álláspontjával, hanem a jelentése kapcsán tett megjegyzések tartalmával is. Az Európai Unió nem kevesebb ideje, mint 1993 óta alkalmaz ideiglenes héa-rendszert. Mindeddig sikertelenek maradtak az úgynevezett végleges rendszer felé való elmozdulásra irányuló kísérletek. Ez azonban még nem ok arra, hogy abbahagyjuk a próbálkozást.

A héa-rendszer nemcsak adómértékek és adósávok kérdése, hanem egy olyan egyszerű, jogbiztonságot nyújtó rendszer, amely jól működik a belső piac szempontjából, előnyös a kkv-k számára, és ellenálló a csalással szemben. Jó hír, hogy a Bizottság tervezi ennek a fonalnak a felvételét. Szeretném bátorítani az illetékes biztost ennek a bonyolult problémának a rendezésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) Úgy gondolom, hogy az új héa-stratégia keretében különös figyelmet kell fordítani a héa-szabályok reformjára, összhangban a belső piac céljainak elérését tevékenyen támogató elvekkel. Amint az előadó rámutat, a jelenlegi, nem csupán a mértékek szempontjából fokozottan összetett héa-rendszer nem tart lépést a belső piac fejlődésével. 2009 januárjában Litvániában 18%-ról 19%-ra, majd szeptemberben 21%-ra nőtt a héa mértéke. Fontos, hogy a jövőbeni változások miatt ne sérüljenek a külföldi befektetők érdekei Litvániában. Kedvező adótervezési lehetőségeket kell javasolnunk.

Az új héa-stratégia szerint célunknak az adminisztratív terhek csökkentésének, az adózási akadályok megszüntetésének és a vállalkozási környezet javításának kell lennie, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A végleges határozat elfogadása előtt a Bizottságnak teljes körű konzultációt kell folytatnia az állami és a magánszférával. E konzultációk során meg kell vitatni a héa-mértékek kérdését, de foglalkozni kell tágabb kérdéskörökkel is, például a maximális mérték előírásával, a héa szerkezetével és a működési keret tekintetében rendelkezésre álló alternatívákkal. Ezért várakozással tekintek a Bizottság héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló zöld könyve elé.

 
  
  

Jelentés: Burkhard Balz (A7-0314/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentése mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a 2%-hoz közeli, alacsony inflációs ráta fenntartását célzó intézkedések és a piacok likviditásának ezzel egyidejű növelése megelőzte számos pénzügyi intézmény összeomlását. Felismerem azonban, hogy nem bontakozhatott ki az EKB intézkedéseinek teljes helyreállítási potenciálja, mivel a likviditás nem mindig érvényesült a reálgazdaságban. Emlékeztetni kell arra, hogy a válság pénzügyi válságként kezdődött, majd később gazdasági válsággá is vált.

A tagállamok kormányainak és az EKB-nak az 1930-as évek óta a legsúlyosabb válságra kellett reagálniuk. Tanúi lehettünk a bruttó hazai össztermék zuhanásának, a gazdasági tevékenységek beszűkülésének és a költségvetési hiányok növekedésének, ami az adóbevételek csökkenéséhez és fenntarthatatlan szintű államadósságokhoz vezetett: nehéz volt a válság előttiekhez hasonló számadatokat produkálni. Ez a helyzet annak az eredménye, hogy az Unióban nem történtek strukturális reformok, amint az a Görögországban és az euróövezet más országaiban bekövetkezett eseményekből olyannyira láthatóvá vált. Ezért úgy gondolom, hogy feltétlenül foglalkozni kell a pénzügyi rendszer világszintű gyengeségeivel, és a válság tanulságait levonva javítani kell a kockázatkezelés minőségén és a pénzügyi piacok átláthatóságán.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az Európai Központi Bank éves jelentéséről szóló jelentésből úgy tűnik, mintha az Európai Unió lenne az EU-szerte a tőke által a munkavállalók ellen intézett támadás legkövetkezetesebb bajnoka és támogatója. Alapvetően megismétli az októberi EU-csúcs népellenes határozatait, amelyek tárgya ellenőrzött csődmechanizmus bevezetése, a Stabilitási Paktum feltételeinek szigorítása és szó szerinti alkalmazása, valamint büntetés kiszabása azokra a tagállamokra, amelyek nem teljesítik ezeket a feltételeket. A jelentés üdvözli az EU és a tagállamok szintjén a tőzsde és más tőkeágazatok rendelkezésére bocsátott pénzcsomagokat, amelyek célja annak biztosítása, hogy ezek a kapitalista válság során is nyereségesek maradjanak. Támogatja az Unió összes tagállamában a burzsoá kormányok által a dolgozó és szegény néposztályok kárára bevezetett összes barbár intézkedést. Hogy kihozzuk az Uniót a kapitalista gazdasági válságból, a tőke politikai képviselői azt javasolják, hogy az összes tagállamban gyorsítsák fel a kapitalista szerkezetátalakítás ütemét, hogy a monopolcsoportok nyereségesek maradhassanak, persze a munkavállalók kárára, akiket felszólítanak, hogy fizessék meg a válság költségeit. Írország a legújabb, de bizonyára nem a legutolsó példa arra, milyen tragikus következményekkel jár a munkavállalókra nézve az, ha támogatják a monopóliumok szuverenitását és nyereségességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) Az Európai Központi Bank jelentéséről szóló állásfoglalás mellett szavaztam német képviselőtársam, Balz úr kitűnő jelentése alapján. Az EKB, miután a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével európai intézménnyé lépett elő, ha független is, nem lehet közömbös a – parlamentjeik által képviselt – európai nép és a tagállami kormányok kívánságaival szemben. Ezért támogatom azt a kérést, hogy az EKB munkája és döntéshozatala átlátható legyen. A válság során az EKB 1%-ra mérsékelte a kamatlábakat, és egész 2009 folyamán példátlan és nem szokványos intézkedésekkel támogatta a hitelezést. Ezek az intézkedések meghozták a gyümölcsüket. Támogatom azt az elgondolást, miszerint ezen intézkedések megszüntetését megfelelően kell időzíteni, és a nemzeti kormányokkal össze kell hangolni. Különösen nagy segítség lenne, ha az EKB a válságból való kilábalást célzó intervenciós ráták megállapítása során nem regionális, hanem globális szintű inflációértékelést végezne a monetáris politikája keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az EKB 2009. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás szóvá teszi, hogy a múltban nem tartották be teljes mértékben a Stabilitási és Növekedési Paktum elveit, ezért szükséges annak biztosítása, hogy a tagállamok a jövőben koherensebb és hatékonyabb módon alkalmazzák ezt a paktumot. Támogattam ezt az állásfoglalást, és úgy gondolom, hogy a monetáris unióban szükség van a gazdaságpolitikák nagyfokú koordinációjára és a makroprudenciális felügyeletben tátongó jelenlegi szakadéknak az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) létrehozása útján történő áthidalására. Úgy érzem, hogy azon felfogás, amely szerint az ESRB csak figyelmeztetéseket adhat ki és ajánlásokat tehet, tényleges végrehajtás nélkül, nem teszi lehetővé a hatékony megvalósítás és a felelősség elvének érvényre juttatását; az ESRB egyedül nem hirdetheti ki a vészhelyzetet. Ezért az ESRB-nek nagyobb hatáskört kellene biztosítani. Különösen fontos felszólítani az Európai Bizottságot arra, hogy ne szorítkozzon pusztán a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet módosítására, ami növelné ezeknek az ügynökségeknek a felelősségét, hanem nyújtson be javaslatot egy európai hitelminősítő intézet létrehozásáról, ami megkönnyítené a tagállamok gazdasági és pénzügyi helyzetének tárgyilagos értékelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mert egyetértek azzal, hogy az euróövezet egyes országaiban felmerülő pénzügyi válság komoly probléma, és az övezet működésének bizonyos zavaraira enged következtetni; és mert véleményem szerint ez azt mutatja, hogy szükség van a reformra és a különféle gazdaságpolitikák erőteljes összehangolására. Szintén egyetértek azzal, hogy a jelentés felszólít a Stabilitási és Növekedési Paktum korlátlan és egységesebb alkalmazására, mivel úgy vélem, hogy a Paktumot egy korai előrejelző rendszer kiépítésével kell kiegészíteni, amely felismeri a lehetséges veszteségeket; például egy „európai félév” formájában, nemcsak a felügyelet fokozása és a gazdaságpolitikák összehangolásának megerősítése érdekében, a pénzügyi konszolidáció biztosításáért, hanem hogy a költségvetési dimenzión túlmenően egyéb makrogazdasági egyenlőtlenségekkel is foglalkozhassanak, és a végrehajtási eljárásokat is megszilárdíthassák.

A monetáris unió megköveteli a gazdaságpolitikák erőteljes és megerősített összehangolását. Felszólítom a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a Stabilitási és Növekedési Paktum megszilárdítására, olyan konkrét célkitűzések felvételével, amelyek az európai gazdaságok közötti versenyképességbeli szakadékok áthidalására vonatkoznak, a munkahelyteremtő növekedés ösztönzése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) Nagyra értékelem az Európai Központi Bank erőfeszítéseit. Valójában úgy gondolom, hogy az EKB bebizonyította, hogy képes teljesíteni az elé kitűzött célokat, és hogy szakértelme mindig elegendő volt a felmerülő helyzetek kezeléséhez, még az olyan súlyos válságokkal terhelt időszakban is, mint a jelenlegi.

Mindamellett pusztán amiatt a tény miatt, hogy váratlan ingadozások tapasztalhatók a legfontosabb makrogazdasági mutatókban, meg kellene állnunk egy pillanatra és el kellene gondolkoznunk a monetáris politika és a reálgazdaság között működő közbenső mechanizmusokról. Ezért úgy gondolom, hogy szükséges más felügyeleti és ellenőrző hatóságok létrehozása is egyfelől az EKB támogatására, azonban emellett és mindenekelőtt azoknak a felelősségi területeknek a lefedésére is, amelyeket mindeddig nem tartottunk fontosnak.

Különösen aggályokra ad okot Észtország küszöbönálló csatlakozása az euróövezethez. A kibővülő monetáris unió fokozott belső kohéziót tesz szükségessé. A szóban forgó balti állam makrogazdasági teljesítményétől eltekintve, az EU által megkövetelt normák értelmében fokozott konvergenciát kell megvalósítani az euróövezet országai között, nem utolsósorban azért, hogy az annak stabilitását és értékét védő intézmények hatékonyabban tudjanak fellépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) Az EKB 2009. évi éves jelentése mellett szavaztam. Az EKB 2008 után is folytatta a 2%-hoz közeli inflációs ráta elérésére és a piacok likviditásának növelésére irányuló politikáját. Az EKB ezért 1%-ra mérsékelte a kamatlábakat, és 2009-ben egész évben folytatta a 2008-ban bevezetett nem szokványos intézkedéseket. A megerősített hiteltámogatás öt központi eleme a következő volt: rögzített kamatú teljes allokáció, a hitelbiztosítékok listájának bővítése, hosszabb futamidők a refinanszírozási ügyletek esetében, likviditásnyújtás devizában, valamint megfontolt, de jelentős mértékben fedezett kötvényvásárlási program révén biztosított pénzpiaci támogatás. Szükség van az uniós tagállamok nemzeti kormányaival folytatott szoros együttműködésre azok saját programjai tekintetében, különösen a Görögországban és most már Írországban is tapasztalt válságokra és arra a nem túl biztató kilátásra, hogy azok tovább is terjedhetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Az EKB 2009. évi éves jelentése mellett szavaztam, mivel véleményem szerint számos olyan intézkedést javasol, amely hasznos lehet az Európai Unió gazdasága számára. Ezek között van az euróövezet spekulációs támadások elleni védelmét szolgáló állandó mechanizmus létrehozása, a jelenlegi hitelminősítő intézetek tevékenységének ellenőrzése és egy esetleges európai hitelminősítő intézet tervének kidolgozása. Képviselőcsoportom előadójaként hangsúlyoztam a Stabilitási és Növekedési Paktum korlátait is annak jelenlegi formájában. A Paktumot egy korai előrejelző rendszer kiépítésével kell kiegészíteni, amely megerősíti a gazdaságpolitikák összehangolását az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert támogatom a reformot és a gazdaságpolitikák koordinációjának megerősítését az euróövezetben, tekintettel a pénzügyi válság által a jelenlegi rendszer működésében okozott zavarokra. A Stabilitási és Növekedési Paktum megszilárdítását célzó javaslatoknak figyelembe kell venniük az európai gazdaságok közötti versenyképességbeli szakadékokat a munkahelyteremtést szem előtt tartó növekedés ösztönzése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A most tapasztalt válság jó alkalmat nyújt arra, hogy megvizsgáljuk és kiigazítsuk azokat a dolgokat, amelyek a múltban rossz irányt vettek. A Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése és teljesítésének felügyelete létfontosságú a jövőbeni kiegyensúlyozatlanságok megelőzéséhez az euróövezetben. Az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása és a felügyeleti bizottságok három új európai felügyeleti hatósággal történő helyettesítése olyan intézkedések, amelyek jótékony hatást fognak gyakorolni a gazdasági felügyelet javítása terén. Egyetértek az előadóval abban, hogy a pénzügyi piacok szabályozását célzó kezdeményezések kapcsán körültekintésre van szükség. Ahogy a múltban is érveltünk: a jobb szabályozás nem jelent szükségszerűen több szabályozást.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés uniós intézményi státuszt ad az Európai Központi Banknak (EKB), ami növeli a Parlament felelősségét, hiszen a Parlament az az uniós intézmény, amelyen keresztül az EKB elszámoltatható az európai állampolgárok felé. Az EKB 2009. évi éves jelentése elsősorban az EKB válságra adott válaszreakciójával, az exitstratégiával és irányítási kérdésekkel foglalkozik. A pénzügyi válság, amely körülbelül két évvel ezelőtt kezdődött az egyesült államokbeli jelzáloghitel-piaci válsággal, gyorsan átterjedt az Unióra, majd később átalakult gazdasági válsággá is, súlyos csapást mérve a reálgazdaságra. 2009-ben az euróövezet reál-GDP-je 4,1%-kal csökkent, az átlagos költségvetési hiány körülbelül 6,3%-ra emelkedett, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig a GDP 69,4%-áról (2008) 2009-re 78,7%-ra nőtt.

Az EKB ezért helyesen járt el, amikor 1%-ra mérsékelte a kamatlábakat, és folytatta a hitelezés támogatása érdekében bevezetett jelentős, példátlan és nem szokványos intézkedéseket. Ezzel számos pénzügyi intézmény összeomlását előzte meg. A likviditás azonban nem mindig érvényesült a reálgazdaságban. A válság egyértelműen bebizonyította, hogy nagyobb átláthatóságra és jobb kockázatkezelésre van szükség a pénzügyi piacokon, helyre kell állítani az államháztartások egészségét, és sürgősen vissza kell szerezni a kormányok szavahihetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) A nemzetközi pénzügyi rendszer valóban amorális és immorális. Az írországi válság legutóbbi fejleményei megerősítették a bankokat abban, hogy továbbra is nyugodtan juttathatnak zsíros osztalékokat a részvényeseiknek és vállalhatnak hosszú távú kockázatokat, mert a tagállamok és az európai adófizetők mögöttük állnak és ki fogják segíteni őket. A nyereséget privatizálják, a nagybani veszteségek állami tulajdonba kerülnek. „Vagy mi nyerünk, vagy ti vesztetek.” Paradox és botrányos, hogy az ír államadósság által okozott részvénypiaci zűrzavar annak a segélynek a közvetlen következménye, amellyel az ország a bankjai segítségére sietett, és amely következtében az államháztartás hiánya soha nem látott mértéket öltött, az eladósodás pedig az egekbe szárnyalt. Azok a bankok pedig, amelyeket megmentett, illetve azok kapcsolt bankjai ugyanazok, mint amelyek ma ellene spekulálnak. Mindebből azonban legfőképpen azt a tanulságot kell levonni, hogy az euró malomkő a tagállamok nyakán, és hogy az Európai Központi Bank politikája (például az euró átváltási árfolyama) kizárólag Görögország megsegítésére irányul. Azok a tagállamok úszták meg a legjobban, amelyek megőriztek némi rugalmasságot a valutájuk és az árfolyamaik tekintetében. Más szóval, amelyek megőrizték a nemzeti valutájukat! Legfőbb ideje, hogy mindenki levonja ebből a tanulságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban. – Ez a parlamenti kezdeményezés különösen fontos ebben az évben, mivel lehetőséget biztosít a képviselőknek arra, hogy véleményt mondjanak arról, hogyan reagált az Európai Központi Bank a banki válságra. Az ezzel kapcsolatos szavazatunk leadása során alkalmunk nyílt megmondanunk a magunkét a jelenlegi gazdasági légkörrel összefüggő más szempontokról is, például a válság okairól, a kormányzásról és a pénzügyi piacok reformjáról. Fontos, hogy az Európai Unió polgárokat képviselő ága hallathassa a hangját egy ilyen fontos témát illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Mann (PPE), írásban.(DE) Szavazatommal támogattam az Európai Központi Bank (EKB) 2009. évi éves jelentését, mert jól láthatóan kiemeli az EKB következetes lépéseit és az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzését. A 2009. évi válság során az EKB hatékonyan cselekedett és reagált. Független módon és eltökélten lefektette a tartós bizalmi légkör alapjait. Következetesen végre kellene hajtani a javítást célzó legfontosabb javaslatunkat. Más szóval, legitimitásának további fokozása érdekében az EKB-nak átláthatóbbá kellene tennie tevékenységét. A 2009. december 1-jén hatályba lépett új Lisszaboni Szerződés értelmében az EKB az Európai Unió intézményévé alakult. Ezt kifejezetten üdvözlöm, mert az EKB elsősorban a Parlamentnek tartozik elszámolással, aminek sokan nincsenek tudatában. Biztosítani kell, hogy továbbra is politikai befolyástól mentesen hozhassa meg monetáris politikai döntéseit, és azokat indokolja meg az általunk képviselt polgárok előtt.

Az EKB a múltban és a jelenben is megbízható szövetséges volt és maradt a szilárd államháztartás és a tagállami adósságok szükséges csökkentése közötti egyensúly megtalálásában. A bank folyamatosan hangsúlyozta, hogy az euróövezet számára olyan stabilitási paktum szükséges, amelynek súlya van. Ezt a paktumot szó szerint alkalmazni kell, és nem szabad megkerülni vagy aláásni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az EKB 2009. évi éves jelentését elemző jelentés mellett szavaztam. Képviselőcsoportom (a szociáldemokrata frakció) a jelentést arra is felhasználta, hogy nyomást gyakoroljon a legfontosabb makrogazdasági politikáink, így többek között a következők érdekében: a makrogazdasági politika tagállamok közötti koordinációja; állandó válságkezelési keret létrehozása; a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése; egy európai hitelminősítő intézet felállításának lehetősége; valamint a válság után az állami támogatások rugalmas kivezetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az egész világon végigsöprő súlyos gazdasági válságot az EU nagyon is megérezte. Az Európai Központi Bank hatékonyan reagált a válságra, bár néha elkövette azt a hibát, hogy késve és nem elég határozottan lépett fel, különösen a kamatlábak csökkentése kapcsán, amit az Egyesült Királyság és az amerikai Federal Reserve radikálisabban és eredményesebben tett meg.

Tanulnunk kell az elkövetett hibákból, hogy a jövőben elkerülhessük őket. Az euróövezet egyes országaiban felmerülő pénzügyi válság komoly probléma az euróövezet egésze számára, és az övezet működésének zavaraira enged következtetni. Ez azt mutatja, hogy szükség van a reformra és a különféle gazdaságpolitikák erőteljes összehangolására az euróövezeten belül. Ezt a feladatot az övezethez tartozó összes államnak együtt kell elvégeznie, hogy az euróövezet végre stabilizálódhasson, és gyorsan felszabadulhasson a jelenlegi nyomás alól.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Balz úr jelentése nem derített fényt arra a kérdésre, hogy a válság során milyen módon felügyelte és szabályozta az Európai Központi Bank (EKB) az ügyleteket és a monetáris politikát. A jelentés pusztán arra tesz kísérletet, hogy pontatlanul és óvatosan megfogalmazott frázisokkal elkendőzze a bank műveleteit. Valójában rendkívül fontos lenne egyrészt meghatározni a dolgok jelenlegi állását, másrészt megelőzni minden olyan tünetet, amely veszélyeztetheti a gazdaság fejlődését. Csak így lehet időben felkészülni, és teljes mértékben elkerülni az olyan mértékű eladósodást, mint a 110 milliárd eurós görög, a 28 milliárd eurós magyar vagy a 7,7 milliárd eurós litván államháztartási hiány. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az EKB jelentése összességében pozitívan értékelhető.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Balz úr jelentése mellett szavaztam, akivel alkalmam volt együtt dolgozni ezen a témán a Gazdasági és Monetáris Bizottságban.

Az Európai Központi Bank fontos és alapvető szerepet játszott az elmúlt évek gazdasági válsága során, és képviselői gyakran mutattak rá az euróövezetben rejlő különböző problémákra. A tagállamok nem mindig hallgattak rájuk, de a frankfurti székhelyű intézmény koordinációs munkájáról csak dicsérettel szólhatunk. A Görögország számára összeállított és nyújtott mentőcsomag, akárcsak a gyors reakciók, nem jöhettek volna létre egy olyan hatóság és testület hiányában, mint az EKB.

Ezen túlmenően az európai felügyeleti hatóságokkal kapcsolatos csomag közelmúltbeli jóváhagyásával az EKB nagyobb hatáskört és felhatalmazást kap a rendszer megfigyelése és az abban rejlő anomáliák feltárása tekintetében. Ez nagyon fontos, és ugyanilyen fontos, hogy az EKB megtartsa függetlenségét, és ne kerüljön egyik vagy másik tagállam befolyása alá.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) Az EKB éves jelentése azzal foglalkozik, hogyan reagált a bank 2009-ben a válságra és milyen stratégiákat alkalmazott annak leküzdése érdekében. Másfelől ebben a jelentésben, amely mellett szavaztam, az Európai Parlament különösen méltatja az EKB által a pénzügyi válság miatt 2008-ban bevezetett vészhelyzeti intézkedések (1%-os kamatláb, a pénzpiaci kínálat növelése és 2% alatti infláció) fokozatos visszavonását.

Ez különösen fontos Görögország és az euróövezet többi tagállama számára, mivel esetükben a recesszió nemhogy nem ért véget 2009-ben, de súlyos államháztartási válsággá nőtte ki magát. Következésképpen amennyiben az EKB esetleg változtatna álláspontján, figyelembe kell vennie az új helyzetet, és annak alkalmazása során szorosan együtt kell működnie a jelenleg az államadósság-válság által sújtott tagállamokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés ellen szavazok, mivel az nem vesz tudomást az uniós tagállamok legtöbbje által egyidejűleg folytatott, az államháztartási kiadások csökkentését célzó politika recessziót keltő hatásáról (vagy legalábbis alulbecsüli azt), akkor, amikor az Unió már éppen kezdte volna maga mögött hagyni a 2008-ban kezdődött nagy recessziót. A jelentés elfogadása azt jelenti, hogy megszavazzuk a 2009-ben alkalmazott egyidejű és összefogott ösztönzés politikáját. Az Európai Központi Bankban (EKB) domináló neoliberális ideológia – miszerint folyamatosan, adott esetben még jelentős kihasználatlan termelési kapacitások mellett is szüntelenül leselkedik ránk az infláció veszélye – a pénzpiacok számára túszként dobja oda az euróövezetet. Ez az ideológia most visszatért, és azt sulykolja, hogy a megszorítás nem elég, nominális bércsökkentésre és a munkaerőpiac további deregulációjára van szükség.

Mivel az aggregált kereslet csökkenése érinteni fogja a görög és ír államháztartás 2011. évi végrehajtását, az EKB majd elénk áll és az mondja, hogy a megszorító politika helyes volt, de nem volt elég széles körű vagy elég mélyreható. A jelentés nem más, mint egy valóságos intellektuális átverés.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság felszínre hozta olyan uniós reformok végrehajtásának szükségességét, amelyek meg tudják erősíteni az euróövezet gazdaságpolitikáinak felügyeletét és koordinációját, és helyre tudják állítani az európai államháztartásokba vetett bizalmat.

Fontos lépések történnek ebbe az irányba, különösen az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) létrehozásán keresztül, amely áthidalja az uniós pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyelete terén jelenleg tátongó szakadékot, de kulcsfontosságú lenne javaslatokat tenni a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése érdekében is az államháztartások megszilárdítása, valamint más makrogazdasági kiegyensúlyozatlanságok kezelése és a kikényszerítési eljárások megerősítése érdekében. Ez a jelentés, amely mellett szavaztam, arra is felhívja a figyelmet, hogy a tagállamok kormányai által elfogadott megszorító csomagoknak nem szabad gátolniuk a tagállamokat abban, hogy képesek legyenek előmozdítani a gazdaság talpra állását, különös hangsúllyal az államháztartás konszolidációjának folyamata és a munkahelyekbe és a fenntartható fejlődésbe való beruházás szükségletének teljesítése közötti egyensúly biztosítására, olyan intézkedések és eszközök alkalmazásával, amelyek irányt és látható célt szabnak a közre kényszerített áldozatoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ez a jelentés az Európai Központi Bank (EKB) 2009. évi éves jelentését, valamint az EKB által 2009-ben végzett munka teljesítményét értékeli. Mivel a 2009-es választások miatt az EKB 2008. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti nyilatkozat későn készült el, nem sok idő telt el az EKB tevékenységére vonatkozó legutóbbi európai parlamenti nyilatkozat óta. A 2008. évi jelentés főként az EKB-nak a pénzügyi és gazdasági válság idején nyújtott teljesítményét tárgyalja. A helyzet azóta sajnos nem sokat változott. A válság továbbra is alapvetően meghatározza a gazdasági, pénzügyi és egyre nagyobb mértékben a politikai intézkedések széles körét. Az EKB 2009. évi éves jelentése ezért még mindig elsősorban az EKB válságra adott válaszreakciójával, az exitstratégiával és irányítási kérdésekkel foglalkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban.(PL) Az Európai Központi Bank munkája a közelmúltban a pénzügyi válság elleni küzdelemre és arra összpontosult, hogy megpróbálják újra felépíteni a gazdasági és monetáris unió stabilitását. Ahhoz, hogy egy ilyen súlyos válság hatásait felszámolják, az egyes országoknak új modellt kell magukévá tenniük a gazdasági kormányzás terén. A költségvetési egyensúly helyreállítását célzó intézkedések támogatása érdekében az Európai Központi Banknak ösztönöznie kell a meglévő hitelek visszafizetését, ahelyett, hogy új kölcsönöket nyújtanának a már úgyis súlyosan eladósodott országoknak.

Az Európai Unió különböző tagállamaiban bekövetkezett pénzügyi válság súlyos fenyegetést jelent az euró stabilitására nézve is. Rámutat az euróövezet igazgatásában fennálló hiányosságokra, és felhívja a figyelmet a reform és a hatékonyabb gazdasági konszolidáció szükségességére az Unió országaiban. Ügyelni kell arra is, hogy megelőző mechanizmusokat dolgozzunk ki arra az esetre, ha a jelenlegi válság rosszabbra fordulna vagy új szakaszba érne. Előfordulhat akár az is, hogy az Európai Unió és az euróövezet megerősödve jön ki a válságból, de le kell vonnunk az elmúlt hónapok tapasztalataiból a megfelelő tanulságokat. Meggyőződésem, hogy az Európai Központi Bank és az egyes uniós tagállamok kormányai meghatározó szerepet fognak játszani ebben a folyamatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentése elsősorban azt vizsgálja, hogyan reagált az EKB a pénzügyi és gazdasági válságra. Az EKB gyorsan reagált és sikeres intervenciókat hajtott végre. Egy sor rendkívüli intézkedés megtételével sikerült könnyítenie a piacok likviditáshiányán. Most azonban ezeket az intézkedéseket körültekintően és fokozatosan le kell építeni, mivel a rendkívüli intézkedések természetéből adódik, hogy nem szabad őket állandósítani. A bankoknak – és ugyanakkor a tagállamoknak, amelyek a pénzügyi piac szereplői körében végbement bizalomvesztés miatt kénytelenek voltak az EKB mint közvetítő közbelépésére hagyatkozni a szükséges finanszírozás megszerzéséhez – vissza kell nyerniük függetlenségüket. A központi bank állandóan hangsúlyozza függetlenségét, de úgy tűnik, hogy a közelmúltbeli válság során ez a függetlenség már nem volt eléggé valódi ahhoz, hogy kiérdemelje ezt a megnevezést. Az ír bankrendszernek nyújtott vészhelyzeti kölcsönök, valamint államkötvények vásárlása formájában eszközölt jelentős írországi tőkeinjekció eredményeképpen immár maga az EKB számára is tétje van annak, hogy Írország elfogadja-e az uniós mentőcsomagot, hogy ismét fizetni tudja az EKB-tól felvett kölcsöneit. Az EKB-nak ellen kell állnia minden olyan erőfeszítésnek, amely politikai testületet próbál csinálni belőle.

 
  
  

Jelentés: Christian Ehler (A7-0308/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az EU polgári-katonai képességeinek fejlesztéséről szóló európai parlamenti jelentés rávilágít az Uniónak és a tőke politikai képviselőinek visszataszító imperialista arculatára. Sötét kézikönyv ez az EU imperialista intervencióinak végrehajtásához és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséhez. Nyíltan támogatja a NATO „külső és belső biztonság összefonódásával” kapcsolatos „új tanait”, felszólítva az Uniót arra, hogy szervezze és tervezze meg polgári és katonai erőit, hogy összevont polgári és katonai eszközökkel közvetlenül beavatkozhasson a Föld bármely pontján, az úgynevezett „válságkezelés” jegyében, a „békefenntartás” érdekében. Anélkül, hogy túlságosan megválogatnák a szavaikat, a monopóliumok politikai képviselői egy sor intézkedésre tesznek javaslatot az uniós katonai küldetések hatékonyságának növelése érdekében, hogy az EU megerősítse pozícióját az imperialisták közötti harcban, amely soha nem látott erővel dühöng úgy világszinten, mint az Unión belül. A javaslatok között van egy állandó uniós műveleti központ egy úgynevezett „közös uniós válságkezelési főparancsnokság” formájában, új „integrált rendőri egységek” létrehozása, az Európai Csendőri Erők jobb kihasználása, új „polgári reagáló csoportok”, szorosabb együttműködés a NATO-val, annak biztosítása, hogy a NATO támaszkodhasson az EU „polgári képességeire”, valamint az uniós „képességfejlesztés” NATO-szabványokkal való harmonizációja.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Egyértelművé válik, hogy a külső és belső biztonság egyre inkább függ egymástól. Ilyen körülmények között a válságkezelési és konfliktusmegelőzési politikák és képességek fejlesztése valójában az Európai Unió polgárainak biztonságába tett beruházást jelent. Az Európai Külügyi Szolgálatnak jelentős szerepet kell vállalnia az európai szintű polgári és katonai válságkezeléssel és konfliktusmegelőzéssel kapcsolatos valóban átfogó európai megközelítés kialakításához, mialatt biztosítja az EU számára a globális kötelezettségei teljesítéséhez megfelelő struktúrákat, személyzeti állományt és pénzügyi forrásokat. Az EKSZ felállítása során a KBVP-struktúrákat, így a Válságkezelési Tervezési Igazgatóságot, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot, az EU Katonai Törzsét és a Helyzetelemző Központot át kell csoportosítani az EKSZ-hez, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közvetlen fennhatósága alá és felelősségi körébe

A főképviselő közvetlen feladata annak biztosítása, hogy ezeket a struktúrákat integrálják és azok koherensen működjenek. Szoros együttműködésre van szükség az EKSZ és a Bizottságon belüli összes érintett részleg között az átfogó uniós szintű megközelítés kifejlesztésének elősegítése érdekében, különös tekintettel a fejlesztéssel, humanitárius segítségnyújtással, polgári védelemmel és közegészségüggyel foglalkozókra.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálok az előadónak, Ehler úrnak ahhoz, hogy felhívta a Ház figyelmét egy, az Európai Unió számára alapvető témára, nevezetesen a polgári és katonai együttműködésre.

A jelentés mellett szavaztam, mert támogatom a polgári és katonai képességek közötti szorosabb együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy tényleges válaszokat adhassunk napjaink válságaira és biztonsági fenyegetéseire, többek között a természeti katasztrófákra.

Szintén helyeslem az elgondolást, miszerint szükség van egy – a tagállamok közös kritériumok és közös időbeosztás szerint folytatott következetes és szigorú biztonsági és védelmi felülvizsgálatai alapján létrehozott – biztonságról és védelemről szóló uniós fehér könyv kidolgozására, amely az elérhető eszközökhöz és erőforrásokhoz mérten pontosabban meghatározná az Unió biztonsági és védelmi célkitűzéseit, érdekeit és szükségleteit.

A közelmúltban Haitiban történtek rávilágítottak arra, hogy az Európai Uniónak biztosítania kell a katonai eszközök fejlettebb összehangolását és gyorsabb bevethetőségét a katasztrófaelhárítás és különösen a légi szállítási képességek tekintetében. E küldetések fontosságára tekintettel szükségesnek érzem, hogy gyorsabban kell elbírálni a finanszírozást, és az átláthatóság érdekében egy-egy külön költségvetési tételt kell létrehozni minden egyes küldetés számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), írásban.(FR) Az előadó sikeresen érvel a válságkezelés terén a polgári és katonai erők közötti koordináció és feladatmegosztás javításának szükségessége mellett. Még jelenleg is bizonytalan a stratégiai és műveleti szintek közötti különbségtétel. Ezért támogatom az előadónak a katonai műveletek műveleti tervezéséért és végrehajtásáért felelős állandó főparancsnokság létrehozására irányuló javaslatát. Ami a polgári-katonai képességek fejlesztését illeti, a tagállamoknak olyan célkitűzéseket kellene meghatározniuk, amelyek a személyzet bevetését illetően összhangban vannak az erőforrásaikkal. Szintén jó ötlet lenne a tényleges pénzügyi szolidaritás megteremtése a tagállamok között. Végezetül nagy előnyt jelenthetne a polgári és a katonai kutatás közötti szinergiák erősítése, mivel hozzájárulna az ismétlődések és párhuzamosságok, ezáltal a szükségtelen kiadások megelőzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) Si vis pacem, para bellum” („Ha békét akarsz, készülj a háborúra!”) – tartja a régi mondás. Szerencsére már elmúlt a fegyverkezési verseny kora. Ennek ellenére a római mondásban rejlő elv ma is időszerű. Nem lehet komolyan és hihetően elkötelezni magunkat a béke mellett, ha nem állnak rendelkezésre az annak kikényszerítéséhez szükséges feltételek, komoly és tárgyilagos szabályokkal összhangban.

Mindazokban az esetekben, amikor bármiféle érdekei forognak kockán – anélkül, hogy minden felmerülő vitába be akarna avatkozni –, az Uniónak mint jelentős gazdasági és politikai hatalomnak szükség esetén katonai eszközök alkalmazásával is éreztetnie kell jelenlétét a rend és a békés körülmények helyreállítása érdekében, hiszen az a katonai konfliktusok megoldásának előfeltétele. Ebből az következik, hogy a nagyobb autonómia és ezzel egyidejűleg a NATO-val és a többi testülettel fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzése csak növelheti Európa tekintélyét, szavahihetőségét és kohézióját.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) Azt szeretnénk, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozása hozzájáruljon az európai szintű polgári és katonai válságkezeléssel, konfliktusmegelőzéssel és béketeremtéssel kapcsolatos valóban átfogó európai megközelítés kialakításához, mialatt biztosítja az EU számára az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő globális kötelezettségei teljesítéséhez megfelelő struktúrákat, személyzeti állományt és pénzügyi forrásokat. Mivel elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, szoros együttműködésre van szükség az EU és az ENSZ között a polgári és katonai válságkezelés területén, és különösen a humanitárius mentőműveletek során, ha az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodájáé (OCHA) a vezető szerep. Ugyanakkor kívánatos ennek az együttműködésnek különösen azokon a színtereken való megerősítése, ahol az egyik szervezet váltja a másikat, különösen a vegyes koszovói tapasztalatok fényében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint napjaink válságaira és biztonsági fenyegetéseire, így például a természeti katasztrófákra adott hatékony válaszoknak gyakran a polgári és a katonai képességekre egyaránt támaszkodniuk kell, ezért közöttük szorosabb együttműködést kell kialakítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Olyan világban élünk, amelyben egyre kevesebb a valószínűsége annak, hogy az Uniót vagy bármelyik tagállamát hagyományos támadás érje, másfelől a veszélyek az egész bolygót behálózzák, legyen szó nemzetközi terrorizmusról, létfontosságú IT-rendszerek elleni számítógépes támadásról, európai célpontok elleni nagy hatótávolságú rakétatámadásról vagy pedig nemzetközi vizeken történő kalózkodásról. A béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a konfliktusokat követő újjáépítés, valamint a nemzetközi biztonság megerősítése iránt elkötelezett szervezetként az Unió számára létfontosságú, hogy ezen a területen globális szereplőként lépjen fel, és képes legyen garantálni a területén élő állampolgárok biztonságát. Ezért úgy gondolom, hogy nagyon fontos az Unió számára az ENSZ keretében, az euro-atlanti régióban pedig a NATO-val folytatott együttműködés melletti elkötelezettség. A NATO az elmúlt hétvégén fogadta el az új Stratégiai Koncepcióját, amelynek célja, hogy erősítse a Szövetség reagálóképességét a nem hagyományos veszélyek esetén, és hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot az Európai Unióval; ide tartozik a „gyakorlati együttműködés a válság teljes ideje alatt a koordinált tervezéstől a terepen történő kölcsönös támogatásig.”

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Unió elkötelezte magát az olyan közös politikák és fellépések meghatározása és követése mellett, amelyek a béke megőrzését, a konfliktusok megelőzését, a konfliktusokat követő újjáépítést, valamint a nemzetközi biztonság megerősítését tűzték ki célul – összhangban az ENSZ Alapokmányának elveivel. A polgári válságkezelésben az Unió jelentős mértékben hozzájárult a globális biztonsághoz, és bizonyságot tett alapvető értékeiről és elveiről. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozása jobban elősegítheti egy valóban átfogó európai megközelítés kidolgozását a polgári és katonai válságkezelés, a konfliktusok megelőzése és a béketeremtés terén, valamint elláthatja az Uniót azokkal a struktúrákkal, személyzettel és pénzügyi forrásokkal, amelyekre globális felelősségvállalásának teljesítéséhez szüksége van. Ezen a ponton szeretném kiemelni, hogy szükséges volna a polgári missziók finanszírozásának felgyorsítása, valamint a döntéshozatali és a végrehajtási eljárások egyszerűsítése. Ez azt jelentené, hogy a Tanácsnak – a Parlamenttel folytatott konzultáció után – gyorsan meg kell hoznia a megfelelő döntéseket, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének értelmében létrehozzák az induló alapot.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés jól tükrözi a kapitalizmus válságát és azt a kardcsörtető diplomáciát, amellyel az EU a NATO-val és az Egyesült Államokkal partnerségben erre válaszolni kíván.

A nagytőke érdekeinek szószólói – a Ház képviselőinek legnagyobb része – kezdettől fogva azon voltak, hogy eltüntessék az Unió történelmi és aktuális felelősségeit a világ jelenlegi biztonsági problémáival kapcsolatban. Ez az állásfoglalás megőrzi a megelőző háborúk tézisét azzal a félrevezető érvvel, miszerint az uniós országok állampolgárainak „biztonságát” egy beavatkozási politika garantálja, amely sérti az államok és polgáraik szuverenitását, valamint ott és akkor szít háborút, ahol és amikor az Unió gazdasági csoportjainak érdekei megkívánják; ez az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásával csak növekedni fog.

A valóságban egyre inkább nyilvánvaló, hogy az Unió része az embereket fenyegető veszélynek. Amikor a munkavállalókat fontos jogaiktól fosztják meg, és drákói lépéseket kényszerítenek az emberekre az erőforrások hiányának ürügyén, el kellene utasítanunk a fegyvervásárlást és a fegyveripar erősítését célzó intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Howitt (S&D), írásban. – A munkáspárti EP-képviselők örültek, hogy támogathatták az Ehler-jelentésről szóló szavazást. Jómagam és a kollégáim örömmel támogatjuk a pozitív polgári és katonai együttműködést és a fokozottabb kapacitásépítést a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a konfliktusokat követő újjáépítés megerősítése érdekében. A jelenlegi helyzetben azonban, amikor pénzügyi válság sújtja Európát, kétségbe vonjuk, hogy valóban szükséges volna egy állandó uniós műveleti főparancsnokság létrehozása, és azt, hogy milyen hozzáadott értékkel járulna hozzá az eddig már elvégzett pozitív munkához.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Örömmel fogadom a polgári-katonai együttműködésről és a polgári-katonai képességek fejlesztéséről szóló jelentés bizonyos részeit. Különösen örülök a humanitárius válságok és a természeti katasztrófák idején folytatott együttműködésről szóló résznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Fontos, hogy hatékony válaszokat adjunk a jelenlegi válságokra és a biztonsági fenyegetésekre, ideértve a természeti katasztrófákat is; gyakran a polgári és a katonai képességekre egyaránt támaszkodnunk kell, emiatt szorosabb együttműködésre van szükség a kettő között. Az Unió átfogó megközelítésének és az egyesített katonai és polgári válságkezelési képességeknek a fejlesztése a közös biztonsági és védelmi politika (KBVP) fontos eleme, és ez képviseli annak alapvető hozzáadott értékét. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozása jobban elősegítheti egy valóban átfogó európai megközelítés kidolgozását a polgári és katonai válságkezelés, a konfliktusok megelőzése és a béketeremtés terén, valamint elláthatja az Uniót azokkal a struktúrákkal, személyzettel és pénzügyi forrásokkal, amelyekre az ENSZ Alapokmánya értelmében globális felelősségvállalásának teljesítéséhez szüksége van.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A polgári-katonai együttműködésről és a polgári-katonai képességek fejlesztéséről szóló jelentés ellen szavaztam. A jelentés részletesen bemutatja a biztonságpolitika legújabb fejleményeit. Ugyanakkor szerintem nem ad világos, meggyőző és pozitív válaszokat az olyan fontos kérdésekre, mint például hogy az Uniós képes lesz-e hosszú távon megállni a saját lábán, vagy hogy megtartja-e a szoros kapcsolatait a NATO-val, és így gyakorlatilag minden külpolitikai felelősséget az Egyesült Államokra hárít.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – Mivel a 21. századi konfliktusokat most már nem államközi harcok, hanem polgárháborúk és etnikai összecsapások jellemzik, a békefenntartás és a béketeremtés közötti választóvonal nagyon halvány. A konfliktusok természetének megváltozása szükségessé teszi a polgári és katonai képességek közötti fokozott együttműködést. A 2005 és 2006 közötti, kiemelten sikeres uniós irányítású Acehi Megfigyelőmisszió (AMM) fontos példa, amely arra emlékeztet, hogyan képes a polgári és katonai együttműködés bizonytalan környezetben időben és hatékonyan megteremteni a békét és építeni a bizalmat. Miközben a főként katonai szakértőkből álló leszerelési bizottság a gyors és sikeres lefegyverzési folyamatot követte nyomon, az AMM polgári csapata azon munkálkodott, hogy a folyamatot a politikai párbeszéd színterévé változassa, valamint hogy mindkét fél hitelesen elkötelezze magát az állandó béke mellett. A polgári és katonai szakértők alkalmazását nem a műveletek technikai besorolása, hanem a megfelelőség és a költséghatékonyság alapján kellene elhatározni. A jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint létfontosságú szerepet játszik a nem agresszív, de koherens és kompetens uniós külpolitikák további fejlődésének elősegítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az Ehler-jelentés mellett szavaztam, mert fontosnak tartom a kérdést, és a jelentés különféle szempontok figyelembevételével komolyan foglalkozik a témával.

A jelentésben említett együttműködés általános jelenség a békefenntartó műveletekben, amelynek keretén belül a katonai összetevő együttműködik a polgári összetevővel (a helyi hatóságokkal, az országos, nemzetközi és civil szervezetekkel és ügynökségekkel) az elfogadható életkörülmények visszaállítása és az újjáépítés elkezdése érdekében. Ezek a tevékenységek támogatják és megerősítik a katonai erők, a polgári lakosság és a helyi intézmények közötti együttműködést, céljuk pedig azon körülmények megteremtése, amelyek elősegítik a kitűzött célok megvalósítását. Ezért fontos, hogy az Európai Unió támogassa ezt a fajta együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy ahhoz, hogy az Unió teljesítse kötelezettségeit a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, a nemzetközi biztonság megerősítése és a katasztrófákkal küzdő lakosság támogatása terén, létfontosságú a polgári és a katonai erőforrások közötti jobb együttműködés elősegítése, valamint annak biztosítása, hogy elégséges erőforrás áll rendelkezésre ezek globális válságkezelési képességei megerősítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Tartózkodtunk a jelentésről tartott szavazás során, mivel úgy látjuk, hogy a katonai képességek túlságosan nagy figyelmet kapnak, a polgári és a megelőzési tevékenységek pedig túl keveset.

 
  
MPphoto
 
 

  Rafał Trzaskowski (PPE), írásban.(PL) A Parlament újból hangot adott az Unió közös biztonsági és védelmi politikájának fejlesztése melletti erőteljes támogatásának, annak ellenére, hogy rendszeresen visszautasítják, amikor aktív szerepet kíván játszani e politika alakításában. Mindannyian tudjuk, milyen előnye van annak a politikának, amely elsősorban a katonai és polgári képességek egyesítésének lehetőségét nyújtja, bár a gyakorlatban – ahogy a jelentés is kiemeli – még sok a tennivaló. Támogatom e politika intézményi rendszerének az Európai Külügyi Szolgálatába történő integrálását, ugyanakkor pedig emlékeztetnék az előadó kijelentésére, miszerint az EKSZ-nek szorosan együtt kell működnie a Bizottság keretében maradó szervezeti egységekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Geoffrey Van Orden (ECR), írásban. – Természetesen bizonyos területeken támogatnánk a fokozottabb polgári-katonai együttműködés elvét, a jelentés azonban teljesen másról szól. Tulajdonképpen az Unió védelempolitikai ambícióit helyezi előtérbe az uniós integráció elősegítése érdekében. Nem támogatjuk ezeket a célokat. Nevezetesen elvetjük az uniós védelmi fehér könyv gondolatát, amely „pontosan azonosítaná uniós szinten a védelmi erőforrások egyesítési lehetőségeit”; az EU párhuzamos katonai szervezeteinek személyzeti követelményeit; egy állandó uniós műveleti központ létrehozását, „amely az EU katonai műveleteinek műveleti tervezéséért és végrehajtásáért lenne felelős”; valamint a nemzetek előőrsének létrehozását, amely a Lisszaboni Szerződés „állandó strukturált együttműködési” mechanizmusának alapján élen járna a védelmi rendszerek integrálásában. Még számos más példát tudunk felsorolni. A fentiek miatt az állásfoglalás ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Lisszaboni Szerződés a közös védelmi politika létrehozását az Unió egyik konkrét célkitűzésévé tette. A cél az Európai Unió azon képességének javítása, hogy a válságkezelésben biztosítsa a pénzügyi, polgári és katonai erőforrások meglétét és ezek hatékonyabb felhasználását. A katonai képességeket uniós szinten fogják fejleszteni azon államok, amelyek az állandó strukturált együttműködés (Permanent Structured Cooperation – PSC) részei. Ehler úr jelentése felszólít a katonai együttműködés feltételeinek megteremtésére, valamint az állandó strukturált együttműködés világos meghatározására. Számomra osztrákként rendkívül fontosak a világos meghatározások, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikkében említett szolidaritási záradék végrehajtásával, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdésében foglalt kölcsönös segítségnyújtási záradékkal kapcsolatban, amelyeket a jelentés ugyancsak megemlít. A kölcsönös segítségnyújtási záradék kiemeli különösen azt, hogy az nem sérti az egyes tagállamok biztonsági és védelmi politikájának sajátos jellegét, ami garantálja a semlegesség fenntartását.

Mint korábban is, a szolidaritási záradék a nemzeti hatóságokra bízza azt, hogyan és milyen formában kérjék az uniós segítségnyújtást. Ugyanakkor Ausztria állampolgárai nagyon aggódnak a médiában megjelent különféle beszámolók miatt, és ezért egyértelmű információkra van szükség az Európai Unió új katonai összetevőit illetően.

 
  
  

Jelentés: Izaskun Bilbao Barandica (A7-0299/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A Vizcayai-öbölben élő szardellaállományra és halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam, mivel tudományos szakvélemény alapján hozzájárulhat a biomassza-állomány szintjének megőrzéséhez, amely lehetővé teszi a fenntartható kiaknázást.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Vizcayai-öböl szardellahalászatának fontosságát, továbbá azon tényt tekintve, hogy a halászat betiltása az ettől függő csoportoknak (halászok, hálójavítók, konzervipar stb.) károkat okozott, valamint amiatt, hogy a kiesett bevételeket a tagállamok által nyújtott kompenzációs támogatás nem fedezte, mindenképpen hosszú távú tervre van szükség a szardellaállomány helyreállításával kapcsolatban, hogy a halászok anélkül használhassák ezeket az erőforrásokat, hogy veszélyeztetnék ezt az európai halászatban és a konzerviparban kulcsfontosságú fajt. A halászati kvóta 10%-os csökkentésével és a kiaknázás kiszámításának módjával kapcsolatban azt gondolom, hogy ezek szélsőséges lépések, mivel nem veszik figyelembe az érintett iparágakra és a lakosságra gyakorolt lehetséges gazdasági és társadalmi hatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A rendeletre irányuló javaslat célja, hogy a Vizcayai-öbölben élő szardellaállomány, valamint az ezt kiaknázó halászat számára hosszú távú tervet hozzon létre. A Vizcayai-öbölben a szardellahalászat az állomány rossz állapota miatt 2005 óta nem engedélyezett. Annak érdekében, hogy a Vizcayai-öbölben a szardellaállományt a fenntartható kiaknázhatóság szintjére emeljük, hosszú távú állománygazdálkodási intézkedéseket kell hoznunk annak biztosítása érdekében, hogy az állomány kiaknázása összeegyeztethető legyen a fenntartható kiaknázással, így minél tovább biztosítsa a halászat stabilitását, valamint alacsonyan tartsa az állomány összeomlásának kockázatát. Üdvözlöm, hogy a jelentés a hosszú távú tervet részesíti előnyben az évenkénti ad hoc intézkedésekkel szemben a halászati lehetőségek elosztása tekintetében, így biztosítva a halászati ágazat stabilitását, és megerősítve a nyomon követést és a végrehajtást. Egyetértek azzal, hogy támogassuk az illetékes regionális hatóságokat a nyomon követési, ellenőrzési és felügyeleti munkájukban, mivel közelebb vannak az eseményekhez; azzal is egyetértek, hogy a halászati szezon megkezdése előtt el kell készíteni és közzé kell tenni egy jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A Vizcayai-öböl szardellaállománya védelmének aggasztó állapota 2005-ben a halászat beszüntetéséhez vezetett. A beszüntetés – amelynek elkerülhetetlenül tragikus gazdasági és társadalmi következményei voltak, amelyekkel szemben ilyen és hasonló esetekben védelmet kell nyújtani, és amelyeket mindig enyhíteni kell – eredménye az volt, hogy a szardellaállomány regenerálódott, így lehetővé téve az újbóli kiaknázást. Úgy gondoljuk, hogy a halászat beszüntetéséről, az újraindításáról és az erőforrások kiaknázási feltételeiről szóló döntéseknek elsősorban és legfőképp tudományos, az erőforrások állapotát felmérő alapon kell állniuk. Ezért létfontosságú, hogy minél pontosabban és tájékozottabban járjunk el, ami azt jelenti, hogy a cél megvalósításához elégséges pénzügyi források szükségesek, amelyeket különösen a közös halászati politika pénzügyi eszközein keresztül lehet elérni.

A hosszú távú tervezés jelentős eszköz a halászatban, amely lehetővé teszi, hogy a halászati erőforrások elengedhetetlen fenntartható megőrzését ezen erőforrások kiaknázásának garantált középtávú kilátásaival ötvözzük, amely elengedhetetlen az ettől függő halászat és a helyi közösségek gazdasági és társadalmi stabilitásához.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Vizcayai-öbölben a szardellahalászat az állomány romlása miatt 2005 óta nem engedélyezett. A jelentés részletesen bemutatja egy olyan terv célkitűzéseit, amely tudományos véleményre alapozva megőrizné a vizcayai-öböli szardellaállomány biomasszájának fenntartható kiaknázását a maximális fenntartható hozammal összhangban, miközben a lehető legstabilabbá és legjövedelmezőbbé teszi a halászatot. A terv hasonlít a többi hosszú távú nyílttengeri halászati tervhez (például a nyugat-skóciai heringállománnyal kapcsolatban nemrég elfogadott tervhez) abban, hogy a lehalászást korlátozó szabály bevezetésével biztosítja a magas hosszú távú hozamot, miközben védelmet nyújt az állomány összeomlásának kockázatával szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A vizcayai-öböli szardellahalászat 2005-ös felfüggesztése nagy nehézségeket okozott azoknak a gazdasági szereplőknek, akik megélhetése ettől a tevékenységtől függött. Most, öt évvel a halászat felfüggesztése után a Vizcayai-öböl fajállománya újból elfogadható szinten van, így lehetővé válik a halászat újbóli megnyitása, azonban hosszú távú tervre van szükség ahhoz, hogy a szardellaállományt afölött a szint fölött tartsuk, ahol a kihalás veszélyeztetné, hogy így ez az ágazat újból hozzájárulhasson a térség gazdaságának fellendüléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Annak ellenére, hogy a Vizcayai-öbölben szardellahalászati kvótát vezettek be, ez nem vonatkozik a nyílttengeri fajokra és a tonhalra. 2005-ben 391 halászhajó volt a térségben, ez 2009-re 239-re csökkent, amelynek jelentős hatása volt a térség gazdaságára. Az előadó szerint azonban a szardellaállomány még nem állt helyre. Olyan új gazdálkodási tervre van szükség a szardellaállománnyal összefüggő probléma megoldásához, amelyet nem kell évente újratárgyalni.

Az előadó szerint ennek az új tervnek a fogási szintek ellenőrzési mechanizmusait is meg kellene határoznia. Azért tartózkodtam, mert az előadó elmagyarázta, hogy a terv ellenőrzésre vonatkozó pontjait valószínűleg a Tanács új rendelete módosítani fogja, és nem tudja, hogy ez pontosan mit jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A Vizcayai-öböl szardellahalászata nagy társadalmi és gazdasági fontossággal bír. A halászatot 2005-ben felfüggesztették, és a 2005-ben meglévő 391 hajóból 2009-re csak 239 maradt, amely közvetlen hatással volt több mint 2500 családra. A halászat beszüntetése súlyos károkat okozott az érintett csoportoknak (halászok, hálójavítók, konzervipar stb.). A kiesett bevételeket a tagállamok által nyújtott kompenzációs támogatás nem fedezte.

A terv bevezetése lehetővé teszi, hogy a szardellaállomány kezelését elkülönítsük az évente decemberben megszervezett politikai tárgyalásoktól, így hosszú távon az európai erőforrások kezelési célkitűzéseinek részévé tesszük, ezzel garantálva a fenntarthatóságot és a maximális hozamot.

A kiaknázási szabály meghatározza az évenkénti teljes kifogható mennyiséget (júliustól a következő év júniusáig) rögtön az évenkénti, májusban végzett halállománybecslés után, így a leghatékonyabb módon használja fel a rendelkezésre álló adatokat. Az érintett termelők és helyi vállalkozások várják a halászat újbóli megnyitását, és jelentős mértékben közreműködtek a szöveg megfogalmazásában. A fenti okok miatt a rendelkezés mellett fogok szavazni, és egyetértek annak teljes tartalmával.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Vizcayai-öböl szardellahalászata nagy társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír. A halászatot azonban öt éve beszüntették, amely közvetlen hatással volt a halászokra és a családjaikra, valamint az e foglalkoztatási ágazathoz kapcsolódó jövedelmekre, többek között a hálójavítók és a konzervipar bevételeire. Sajnos a kiesett bevételeket a tagállamok által nyújtott kompenzációs támogatás nem fedezte. Az ügyet ezért felül kell vizsgálni, és hosszú távú terv szükséges ahhoz, hogy olyan megoldást találjunk, amely a különféle elvárásokat szem előtt tartja.

Bilbao Barandica asszony jelentése mellett szavaztam elsősorban azért, mert olyan kiaknázási szabályt vezet be, amely az elővigyázatosság elve alapján maximalizálja a halfogást, és a halászati ágazatban biztosítja az elvárt maximális gazdasági szintet.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Vizcayai-öböl szardellahalászata nagy szociális és gazdasági fontossággal bír, és a halászat beszüntetése az ettől függő csoportoknak (halászok, hálójavítók, konzervipar stb.) súlyos károkat okozott. A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a hosszú távú terv válaszol az erőforrás kiaknázásának racionalizálását megcélzó igényekre, biztosítva a halászat hosszú távú fenntarthatóságát, valamint alacsonyan tartva az állomány összeomlásának kockázatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban.(ES) A szardellaállomány helyzetéről és a helyreállítási tervről szóló vita – mint már említették – fordulópont a halfaj jövője, valamint a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti viszonyok szempontjából.

A képviselőcsoportom kezdettől fogva támogatta a Bizottság elővigyázatossági javaslatait, különösen a következőket: 1) a kiaknázási szabályt (amelynek szerintünk nem szabad meghaladnia a 0,3-as értéket); 2) azt, hogy a teljes kifogható mennyiség esetén figyelembe kell venni az élő csalétket; és 3) azt, hogy a teljes kifogható mennyiség adott esetben szükségesnek tartott csökkentésének legalább 25%-osnak kell lennie.

Ezt a három pontot a Halászati Bizottság tagjainak többsége végül elfogadta, és remélem, ez a plenáris ülésen is így lesz. Láthatóan egy jellemző esetről van szó, és remélhetőleg megtanultuk a leckét, és legalább egyszer gyógyító, holisztikus orvosokként lépünk fel, nem pedig törvényszéki orvosokként.

 
  
  

Jelentés: Pat the Cope Gallagher (A7-0296/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy szükség van a Bizottság által bemutatott, a halászati övezeteket érintő ellenőrző és felügyeleti intézkedésekre. Az állásfoglalás a fattyúmakrélákkal kapcsolatos hiányos adatokat kívánja kezelni oly módon, hogy képletben határozza meg a fattyúmakrélák halászatában részt vevő hajók éves maximális kirakodását és kifogható mennyiségét a megadott területeken.

A terv az ágazat legfőbb szereplőit, a tulajdonosokat, a vállalkozókat és a nyílttengeri halászhajók legénységét érinti, amelyek a fattyúmakrélák nyugati állományának élőhelyein működnek – azaz az Északi-tengeren, a Brit-szigetek nyugati részén, a La Manche-csatorna nyugati oldalán, Bretagne nyugati partjainál, a Vizcayai-öbölben, valamint Spanyolország észak-északnyugati részén – azzal a céllal, hogy biztosítsa az élő vízi erőforrások fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek szerint történő kiaknázását. Fontos megjegyezni azt is, hogy Portugáliának sikerült megőriznie a halászati érdekeit, és továbbra is gyakorolhatja történelmi jogait, amelyek feljogosítják a fenti területeken történő halászatra. Hangsúlyoznám, hogy pozitív megoldást találtunk a kisüzemi part menti halászat problémáira, amely teljes mértékben összeegyeztethető az erőforrások védelmével.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Gazdasági értelemben a nyugati állomány az uniós vizekben élő legjelentősebb fattyúmakréla-állomány. Ezért az élő vízi erőforrások hosszú távú kiaknázására kell koncentrálnunk, amely megteremti a fenntarthatósághoz és a fejlődéshez szükséges feltételeket, társadalmi szempontból pedig a tulajdonosok, a vállalatok és a halászhajók legénységét tartja szem előtt. Ezért értek egyet a Bizottság által javasolt, az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és halászatára vonatkozó hosszú távú tervvel.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és az azt kiaknázó halászatra vonatkozó hosszú távú terv mellett szavaztam, mivel hozzájárul az állomány gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag fenntartható kiaknázásának biztosításához. A Portugália számára fontos javaslat figyelembe veszi az érintett halászhajók speciális jellemzőit és céljait, nem utolsósorban pedig a kisüzemi halászatot is, hogy kiváló minőségű friss hallal lássák el a fogyasztókat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A halászat védelme a hozzá tartozó gazdasági és társadalmi érdekekkel együtt – mindenekelőtt az élelmezési érdekeké – nem ugyanaz, mint a halászathoz való jog szabályok és korlátok nélküli védelme. Tudjuk, hogy a halászati erőforrások végesek, és hogy az intenzív halászat azt jelenti, hogy a kiaknázott populációnak nincs ideje megfelelő számban reprodukálódni. Ezért fontos, hogy a halállományt fenntartó és megőrző terveket alkossunk, amelyekben összeegyeztetjük a gazdasági és társadalmi érdekeket a faj fenntartásával, amely nélkülözhetetlen a halászati lehetőségek hosszú távú fenntartásában. A benyújtott és elfogadott módosításokkal a jelentés megvédi a fattyúmakréla hagyományos halászatát, ráadásul lehetővé teszi 30 portugál hajónak, hogy továbbra is halászhassanak a Vizcayai-öbölben, ez pedig létfontosságú az ország érdekei szempontjából, amire Patrão Neves asszony, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport árnyékelőadója is rámutatott.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A javaslat a fattyúmakrélákkal kapcsolatos hiányos adatokat kívánja kezelni oly módon, hogy képletben határozza meg a fattyúmakrélák halászatában részt vevő hajók éves maximális kirakodását és a fattyúmakrélák kifogható mennyiségét a megadott területeken. A képlet az állomány fejlődését leíró legmegbízhatóbb tudományos és biológiai mutatókon alapul. Örülök, hogy beemelték a kisüzemi halászatot is, amely hagyományosan ezen a területen működik a helyi friss hal fogyasztást kielégítve, ezért fontos, hogy az övezeteket a parttól nem túl messze állapítsák meg. Szeretném kiemelni, hogy milyen fontos szerepet játszott a Parlament a Bizottság erre az ügyre vonatkozó jogi aktusainak hatályon kívül helyezésében és módosításában.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A többéves tervek jelentős eszközök a halászatban, amelyek lehetővé teszik, hogy ötvözzük a halászati erőforrások fenntartható megőrzését ezen erőforrások kiaknázásának garantált középtávú tervezésével, amely elengedhetetlen az ettől függő halászat és a helyi közösségek gazdasági és társadalmi stabilitásához. Ezért üdvözöljük a jelentés elfogadását, valamint a képviselőcsoportunk által benyújtott módosítások elfogadását is a teljes kifogható mennyiség zónánkénti elosztását illetően, amelyet az állománykezelés tisztességes gazdasági és társadalmi megközelítésének tartunk. Amikor korlátozzuk a halászati tevékenységeket, a part menti és kisüzemi halászatot – amelynek célja, hogy friss hallal lássa el a környéket – nem ugyanúgy kell kezelnünk, mint az ipari halászatot, amely az ipari feldolgozásra és az exportra rendezkedett be.

Ahhoz, hogy a halászati erőforrások kezelése valóban figyelembe vegye a biológiai és környezeti, valamint a gazdasági és társadalmi problémákat is, a teljes kifogható mennyiség meghatározásánál szem előtt kell tartani a flották jellegzetességeit és a kifogott halak célállomását.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) A jelentés Európa egyik legfontosabb halállományának nyújt hosszú távú kezelési tervet. A hosszú távú fattyúmakrélaterv biztosítja, hogy a jövőben az állomány a legmagasabb fenntarthatósági szintet érhesse el. A javaslatot eredetileg a nyílttengeri halászattal foglalkozó regionális tanácsadó testület nyújtotta be, hangsúlyozva az európai nyílttengeri szektor jelentőségét a halállomány fenntartható kezelésében.

A spanyol és portugál tagok a teljes kifogható mennyiségre két területet hoztak volna létre; ez azonban értelmetlen, és hátrányos volna az ír nyílttengeri flottára nézve. A végső szavazáskor sikerül megváltoztatni ezeket a módosításokat.

A jelentés az egyik első halászati jogalkotási kezdeményezés, amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálya alatt fogadtak el, így némi eljárási késedelem is közrejátszott.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Az atlanti-óceáni fattyúmakréla jelentősége a saját választókörzetemben is nőtt, és tavaly csak a külföldi hajók 2 millió angol font értékű halat szállítottak a skót kikötőkbe. Ez a szám is jelzi, hogy sok ország számára mennyire fontos ez a hal, valamint az is, hogy az állományt megfelelően kezeljék. Teljes mértékben egyetértek Gallagher úrral abban, hogy a nyugati állományt egyetlen állományként kell kezelni, és úgy gondolom, hogy az érintett országoknak joguk van együttműködni ennek a jelentős erőforrásnak a kezelésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban. – A javaslat célja, hogy biztosítsa az élő vízi erőforrások olyan kiaknázását, amely fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket teremt meg. Mivel még az első olvasatnál tartunk, a későbbi szakaszok során még lehetőség van módosítások bevezetésére. A javaslat általános iránya pozitív, de másoknak is lehetőséget kell adni arra, hogy elmondhassák a véleményüket.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A javaslat egy hosszú távú tervet ajánl az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományával és az állományt kiaknázó halászattal kapcsolatban. A Bizottság a fattyúmakrélák kezeléséhez egy jogi eszközt hozott létre, amely megfelel az elérhető megőrzési referenciapontoknak és a hosszú távú fenntarthatósági elképzeléseknek is. A javaslat célja, hogy biztosítsa az élő vízi erőforrások olyan kiaknázását, amely fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket teremt meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozása létfontosságú a halászati erőforrások hatékony és megfelelő használatát tekintve. Ily módon – feltéve hogy a szabályokat betartják – a halállomány nem omlik össze, és lehetővé válik ezen erőforrások fenntartható kiaknázása. A jelentésben az is fontos, hogy Portugáliának lehetősége van a korábbi halfogási szintek megőrzésére, mivel ez fontos az életképes halászati ipar fenntartásában, ez az iparág ugyanis az elmúlt időben rengeteg veszteséget szenvedett el.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Amikor az állományok túlhalászása egyre elterjedtebb, többet kell beszélnünk a halászati kvóták bevezetéséről, valamint arról, hogyan lehet ezeket betartatni és nyomon követni. A tudósoknak azonban még nem sikerült pontosan meghatározniuk a halállományok – jelen esetben az atlanti-óceáni fattyúmakréla-állomány – szintjét. Ennek következtében minden intézkedés becsléseken alapul. Ezeket a becsléseket kell tehát használnunk a teljes kifogható mennyiség meghatározásakor. Azért tartózkodtam, mivel a jelentés nem fordít kellő figyelmet a makrélahalászat gazdasági szempontjaira.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Gallagher úr jelentése mellett szavaztam, mivel támogatom a tartalmát és az üzenetét.

Úgy gondolom, hogy a tudomány fejlődésével a biológiai referenciaértékek rögzítésekor új és eltérő tudományos tanácsadásra lehet szükség. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a tervnek lehetővé kellene tennie a referenciatényezők kiigazításának lehetőségét.

Egyetértek az előadóval abban, ami a fattyúmakrélákat halászó hajóknak az állományhoz való hozzáférését illeti. Tanácsos volna egy, a Bizottság által javasoltnál rugalmasabb szabály felállítása. Lehetővé kell tenni, hogy az egyik területen halászó hajók a fogást egy másik területen lévő kikötőben rakodják ki. Ezért úgy gondolom, hogy járható és megfelelő megoldás lenne egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a halászhajó kapitányának kellene feljegyeznie a fogást és a helyszínt.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A többéves tervek alapvető eszközök annak biztosításában, hogy a halászati eszközök kiaknázása fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek szerint történjen. Ezért támogattam az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves tervről szóló javaslattal kapcsolatos jelentést, és üdvözlöm, hogy a Patrão Neves asszony által benyújtott módosítást elfogadták, mivel ez létfontosságú a kisüzemi halászat védelme, valamint Portugália idevágó érdekei szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az intézmények közötti viták főként arról szólnak, hogy a halászati kezelési terv melyik része vonatkozik a teljes kifogható mennyiség meghatározására, és így a Tanács kizárólagos felelőssége alá tartozik. Néhány tagállam úgy gondolja, hogy az egész tervről kizárólag a Tanácsnak kellene döntenie, ezt azonban nem támogatják széles körben, még a Tanács jogi szolgálata sem. Sokan úgy érzik, hogy a teljes kifogható mennyiséget meghatározó matematikai szabályról a Tanácsnak kellene döntenie, nem pedig együttdöntési eljárás útján. 2009. december 1-jén, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napján a Halászati Bizottság „indikatív szavazást” tartott a Gallagher úr és mások által benyújtott módosításról, azonban nem tartottunk végleges szavazást a módosított jelentéstervezetről. A cél az volt, hogy az előadókat (Gallagher urat a fattyúmakrélákról és Bilbao Barandica asszonyt a szardellákról szóló jelentése kapcsán) politikai mandátummal ruházzák fel, hogy tárgyalhassanak a Tanáccsal. Végül pedig, miután a Tanács majdnem egy évet töltött el az üggyel, a Halászati Bizottság úgy döntött, hogy a bizottságban teljes szavazásra bocsátja a kérdést, hogy nyomást gyakoroljon a Tanácsra.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Gazdasági szempontból a fattyúmakrélák nyugati állománya a legfontosabb halállomány az uniós vizekben. Az Európai Bizottság javaslata hosszú távú tervet ajánl az állomány és az ezt kiaknázó halászat fenntartására. Kívánatos az élő vízi erőforrások olyan kiaknázásának biztosítása, amely fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket teremt meg. A javaslat további, az uniós vizeken történő halászat szabályozására vonatkozó többéves tervek modelljeként is szolgálhatna. Támogatom a Parlament Halászati Bizottsága által benyújtott módosításokat, hogy a biológiai referenciatényezők és a teljes kihalászott mennyiség felső és alsó határainak megállapításakor rugalmasabb megközelítést biztosítsanak, valamint hogy jobb koordinációt tegyenek lehetővé a közösségi ellenőrzési rendszer létrehozásával, amely biztosítja a közös halászati politika szabályainak betartását. Ezért szavazok a jelentés mellett.

 
  
  

Jelentés: Marek Józef Gróbarczyk (A7-0295/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az IMO tengerikörnyezet-védelmi bizottsága különösen érzékeny tengeri területként osztályozta a Balti-tengert. Ez a Balti-tengert a világ legértékesebb és legérzékenyebb tengeri ökoszisztémái közé helyezi. Támogattam a dokumentumban található rendelkezéseket, amelyek szerint anélkül kell megalapoznunk a halállományok fenntartható kiaknázását, hogy csökkentenénk a forgalmazási előírásokat. Annak érdekében, hogy hatékonyan korlátozzuk az adott fajhoz tartozó vagy oda nem tartozó fiatal és méreten aluli halak nagyszámú visszadobását, fontos, hogy a halászat során a legszelektívebb halászati eszközöket használják, valamint hogy ne halásszanak olyan területeken, ahol nagyszámú méreten aluli hal vagy nem célfaj található. El kell kezdenünk a visszadobási rendszer felülvizsgálatát, és úgy érzem, ez lesz a 2011-es év egyik legfontosabb kérdése az Unió közös halászati politikájának reformja kapcsán.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Nagy aggodalommal követjük az emberi tevékenység és a tömeges halászat környezetre gyakorolt hatásait, amelyet a megfogyatkozó állományok és az ellenőrizetlen ipari halászat okoz. Ennélfogva támogatom az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásának bevezetését, valamint a balti-tengeri védett területek felülvizsgálatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal balti-tengeri halászatának korlátozására szólít fel. A balti-tengeri ipari halászatot sürgősen le kell állítani. Mivel nincs elég megbízható tudományos adat, amelynek alapján az ipari halászatban kifogott halak mennyiségét fel lehetne mérni, nagyon fontos, hogy azonnal bevezessék a fogások teljes dokumentálását, valamint az ebben a típusú halászatban részt vevő hajók teljes nyomon követését. Egyetértek az Európai Parlament azon álláspontjával, hogy a közös halászati politika keretén belül azonnali lépéseket kell tenni, hogy a balti-tengeri ipari halászat kérdését megoldjuk, szem előtt tartva, hogy környezetvédelmi szempontból ez a típusú halászat káros a Balti-tenger ökoszisztémájára.

Figyelembe kell vennünk azt, hogy a Balti-tenger a világ legértékesebb tengeri ökoszisztémái közé tartozik, és hogy a balti-tengeri régiót a különösen érzékeny tengeri területek közé sorolták. Továbbá pedig a Balti-tenger klímája változik, és a különféle halfajták alkalmazkodnak ehhez, ami azt jelenti, hogy a vándorlási és ívási szokásaik ugyancsak változnak. Ezért egyetértek a Parlament Bizottsághoz intézett azon felszólításával, hogy vizsgálja felül a Balti-tenger védett területeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és különösen a Portugáliához hasonló országok számára, amelyek szorosan kapcsolódnak a tengerhez és a halászathoz, valamint a nagy volumenű halászathoz és a konzerviparhoz, alapvető fontosságú, hogy a halászat járható és fenntartható gazdasági tevékenység maradjon. Portugáliának szüksége van a halászatra, és ezért fontos számára, hogy a tenger reprodukcióra képes halakkal és halfajtákkal lásson el bennünket. Ezért egyetértek az előadóval abban, hogy „a járulékos fogások hatékony megelőzése és a nem célfajokhoz tartozó ivadékok és méreten aluli példányok túlzott mértékű visszadobásának korlátozása érdekében elengedhetetlenül fontos a halászati ipar annak érdekében történő ösztönzése, hogy minél szelektívebb halászati felszereléseket használjon, és ne halásszanak olyan területeken, ahol nagy számú méreten aluli illetve nem célfajhoz tartozó hal él.”

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Annak érdekében, hogy megelőzzük az érték szerinti szelektálást és korlátozzuk a fiatal és méreten aluli halak nagyszámú visszadobását, fontos, hogy a halászat során a legszelektívebb halászati eszközöket használják, valamint hogy ne halásszanak olyan területeken, ahol nagyszámú méreten aluli vagy nem célfaj található.

Úgy gondolom, hogy az érdes lepényhal vagy a lepényhalak családjához tartozó más halak esetében a szelektálás teljes tiltása nem megfelelő, mivel ez negatív hatással lesz az állományra. A szelektálás tiltása olyan abszurd következménnyel is járhat, hogy érvként használják a méreten aluli tőkehalak Balti-tengeren történő nagy mennyiségű halászatakor. Ki kell emelni, hogy az IMO tengerikörnyezet-védelmi bizottsága különösen érzékeny tengeri területként osztályozta a Balti-tengert.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely támogatja az adminisztrációt egyszerűsítő javaslatot, de nem javasol jelentős változtatásokat a balti-tengeri érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatának korlátozására nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A halászatnak hosszú távon fenntartható gazdasági tevékenységnek kell lennie, és ez csak a halászati erőforrások óvatos kezelésével lehetséges. Az előadó által említett aggodalmak ezért jogosak, és figyelembe veszik a fajvédelmi és a biodiverzitás megőrzésére irányuló törekvéseket is. Ezért egyetértek a ma elfogadott tiltásokkal és korlátozásokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Tekintettel a Balti-tenger korlátozott halállományára, szigorúan szabályoznunk kell ezen értékes halfajták kifogható mennyiségét. Ezért fontos, hogy világosan meghatározzuk az illetékes uniós szervezetek feladatát, hogy a nyomon követés végrehajthatóvá váljon, és bevezethessük a tengeri erőforrások meggondolatlan kiaknázását korlátozó intézkedéseket. A kvóták bevezetése létfontosságú ahhoz, hogy a balti-tengeri halállomány helyreálljon. A halászatban részt vevő minden szereplőnek világos üzenetet kell közvetítenünk, mégpedig azt, hogy a halállomány meggondolatlan kiaknázásának rettentő következményei lehetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Egyre több balti-tengeri halfajtát azonnali veszély fenyeget. Például a Balti-tengeren kevesebb tőkehalat fognak ki, mint 15 éve, a halak pedig kisebb méretűek és gyengébb minőségűek. A csökkenés egyik jelentős okozója az ipari halászat, valamint a járulékos fogások kezelési módja. A hagyományos, kisipari jellegű, part menti halászat bizonyos körülmények között garantálni tudja a halállomány fenntartható kezelését. Azért tartózkodtam, mert a jelentés világosan kijelenti, hogy a témával kapcsolatban nincsenek megbízható tudományos adatok.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az állásfoglalás mellett szavaztam.

A balti-tengeri visszadobási rendszer alkalmazása során nyert tapasztalat igazolja, hogy a rendszer jól működik, és bizonyos típusú halakra alkalmazható. A járulékos fogásokba tartozó halfajtáknak alacsony lehet a piaci értéke, emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlanok lehetnek, vagy illegális lehet a kirakodásuk. A halállományok fenntartható kiaknázásának alapjait úgy fektetjük le, hogy nem kell csökkentenünk a forgalmazási előírásokat. Annak érdekében, hogy hatékonyan megelőzzük a járulékos fogásokat, és korlátozzuk a fiatal és méreten aluli halak nagyszámú visszadobását, fontos, hogy a halászat során a legszelektívebb halászati eszközöket használják, valamint hogy ne halásszanak olyan területeken, ahol nagyszámú méreten aluli vagy nem célfaj található.

Különféle tilalmi időszakokat is be kellene vezetni, amelyek igazodnak a halak ívási ciklusaihoz. A Balti-tenger klímája változik, a különféle halfajok pedig alkalmazkodnak ehhez, ami azt jelenti, hogy a vándorlási és ívási szokásaik ugyancsak változnak. Ezek fényében szükségesnek tűnik a védett területek felülvizsgálata.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert kulcsfontosságúnak tartom a tengeri erőforrások fenntartható kezelésének előmozdítását oly módon, hogy ez igazodjon a balti-tengeri halállomány megőrzésének elképzeléséhez, mivel a Balti-tenger a világ egyik legértékesebb és legérzékenyebb ökoszisztémája.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A balti-tengeri halászat részletes technikai szabályzata (hálószembőség, zárt területek stb.) megtalálható a 2187/2005/EK tanácsi rendeletben. Azonban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt a Tanács gyakran hozott gyors intézkedéseket, hogy az ilyen rendelkezéseket hamar elfogadják, így beemelve őket a kvótákról szóló rendelkezésekbe. Például az 1226/2009/EK tanácsi rendeletben a 2010. évre érvényes kvóták meghatározásakor a technikai intézkedéseket is beemelték a szövegbe, jelesül az érték szerinti szelektálásról szóló 7. cikket, valamint az érdes lepényhalra és nagy rombuszhalra irányuló halászat korlátozásáról szóló III. mellékletet. Lisszabon után ez már nem jogszerű, így a 2187/2005/EK tanácsi rendeletet módosítani kell. Ez a javaslat egyetlen célja, és a Halászati Bizottság egyhangúlag elfogadta.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A következő évben az Európai Parlament a közös halászati politika reformjáról fog vitázni. Egyetértek azzal, hogy ennek a folyamatnak magába kell foglalnia a halászati erőforrások fenntartható kiaknázását előmozdító intézkedéseket, valamint a tengeri erőforrások hatékony kezelését. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet besorolása szerint a Balti-tenger „különösen érzékeny tengeri terület”. Ez a Balti-tengert a világ legértékesebb és legérzékenyebb tengeri ökoszisztémái közé helyezi, azonban nem szabad megfeledkeznünk a probléma emberi oldaláról sem, amely nem jelenik meg a jelentésben. A halászati iparnak Litvániában nagyon régi hagyományai vannak. Annak ellenére, hogy a halászati szektor a litván GDP viszonylag kis részét teszi ki, nagyon fontos a litván gazdaság számára. A halászattól függő litván régiók az elmúlt években jelentős gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzdöttek a csökkenő halállomány és az állománymegőrzési politika miatt.

Litvániában egyre nehezebb valamilyen halászathoz kapcsolódó tevékenységből megélni. Az alacsony fizetések miatt ez a munka nem vonzó a fiatalok számára. Következésképpen Litvániának és más uniós tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Halászati Alapban foglalt politikák többségét. Ez segíteni fog az új munkahelyek létrehozásában, növeli a halászati termékek értékét, előmozdítja az ökoturizmust stb.

 
  
  

Jelentések: Izaskun Bilbao Barandica (A7-0299/010), Pat the Cope Gallagher (A7-0296/2010), Marek Józef Gróbarczyk (A7-095/2010), João Ferreira (A7-0184/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Andrew Henry William Brons ésNick Griffin (NI), írásban. – Tartózkodtunk a Bilbao Barandica, Gallagher és Ferreira előadók által készített jelentések szavazásakor, mivel ez az eszköz jótékony és káros javaslatokat is tartalmazott. Azonban a Gróbarczyk-jelentés mellett szavaztunk annak ellenére, hogy a tartalmának bizonyos részeivel kapcsolatban fenntartásaink voltak (például azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a visszadobási rendszer jól működik bizonyos halfajok esetében – mi viszont teljes egészében ellenezzük a visszadobási rendszert). Azért szavaztunk mellette, mert a visszadobási rendszer felülvizsgálatát ígérte. Ez a legtöbb, amiben reménykedhetünk a közös halászati politika keretein belül.

 
  
  

Jelentés: João Ferreira (A7-0184/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Összességében egyetértek a javasolt módosításokkal, tekintettel arra, hogy a természetes élőhelyek elpusztítása mellett az idegen fajok bevezetése az egyik fő oka annak, hogy az ökoszisztémák ilyen rossz állapotban vannak, és csökken a globális biodiverzitás, amint ezt a Bizottság is elismeri. Ezért támogatom azokat a javaslatokat, amelyek feltételeket javasolnak az idegen és nem honos fajok bevezetésekor, szigorúan meghatározva azokat a követelményeket, amelyeknek a zárt akvakultúra-létesítményeknek meg kell felelniük, valamint a létesítmények felügyeletének szükségességét is, amelynek célja, hogy a létesítmény megfeleljen a szakértők által javasolt műszaki feltételeknek.

Különösen olyankor, amikor ezen a területen új európai stratégiát indítunk el, az akvakultúrának jelentős támogatásra van szüksége a honos fajok tenyésztésének tudományos kutatásában és a technológiai fejlesztésben, hogy nagyobb diverzifikációt tegyünk lehetővé. Egyetértek azokkal a módosításokkal, amelyek úgy segítik elő a Parlament jelenlétét ezen a területen, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés komitológiai rendelkezéseit alkalmazzák.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Elsősorban szeretnék gratulálni Ferreira úrnak a jelentéséhez, amelyet támogatok szavazatommal.

A közelmúltban készült tanulmányok jelezték, hogy szükség van az európai akvakultúra fejlesztésére, valamint a honos fajok tenyésztésében végzett tudományos kutatások erősítésére. Ily módon garantálni tudjuk a fogyasztóknak a biztonságos, minőségi és diverzifikált termékeket, és egyúttal biztosíthatjuk a környezet jobb védelmét.

Ami az egzotikus fajok zárt akvakultúrákba történő bevezetését illeti – a Bizottság szerint ez elsősorban „az akvakultúra- és újratelepítési gyakorlatot” érinti –, úgy gondolom, hogy ezt a gyakorlatot a létesítmények, a rendszerek, valamint az adott állatok szállításának szoros nyomon követésével kell bevezetni, hogy megakadályozzunk minden olyan kiszabadulást, amely károkat okozna a honos ökoszisztémákban és a természetes élőhelyekben, mivel ez a globális biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb kiváltó oka.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel lehetővé teszi azon feltételek szigorítását, amelyeknek a zárt akvakultúra-létesítményeknek és a fajok szállításának meg kell felelniük, így minimalizálva az ökoszisztémákat és a biodiverzitást érő károkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az európai akvakultúrában több mint 16 500 vállalat működik, globálisan évi 3,5 milliárd eurót meghaladó forgalommal, közvetlenül és közvetetten körülbelül 64 000 embert foglalkoztatva. Ráadásul a halállomány csökkenésével az akvakultúra rengeteg lehetőséget kínál az európai iparágaknak. Az idegen és nem honos fajok akvakultúra keretében történő betelepítésére vonatkozó eljárás megkönnyítését ellentételezni kell a zárt akvakultúra-létesítmények által teljesítendő követelmények pontos meghatározásával, valamint a létesítmények felügyeletének előírásával annak biztosítása érdekében, hogy a szakemberek által javasolt valamennyi műszaki követelményt ténylegesen figyelembe vegyék és betartsák.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Bizottság e rendeletre vonatkozó javasolt módosítása az IMPASSE-projekt kimenetelén alapul, amely összehangolt tevékenységként vizsgálja az idegen fajok akvakultúrára gyakorolt környezeti hatását. A projekt a zárt akvakultúra-létesítmény operatív meghatározását javasolja, lazítva és bővítve a jelenleg használt meghatározást, amely szerint „az idegen fajokhoz társuló kockázat mértéke jelentősen, akár elfogadható szintre is csökkenthető, amennyiben a célfajok és a nem célfajok kiszabadulásának lehetősége ellen a szállítás során és a fogadó létesítményben jól meghatározott előírások alapján lépnek fel”. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek a zárt akvakultúra-létesítményekbe történő szállítások engedélyezési eljárás alóli mentesítésével, megszabadítva ezáltal az érintett szereplőket ettől az adminisztratív tehertől.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés alapkérdését – az idegen fajok akvakultúra keretében, „zárt létesítményekbe” történő betelepítésére vonatkozó eljárás megkönnyítése – illetően, mint ahogy a vitában is szó esett erről, elengedhetetlen, hogy ez feltételek lehető legpontosabb meghatározását vonja maga után, amelyeknek e létesítményeknek meg kell felelniük úgy, hogy mindig naprakészek legyenek a műszaki és tudományos újdonságok terén. A felülvizsgálatot a létesítmények megnyitása előtt és működésük során is biztosítani kell. Az akvakultúra fenntartható fejlődése jelentős támogatást igényel a honos fajok tenyésztésének tudományos kutatásában és a technológiai fejlesztésben. Ezeknek a fajoknak elsőbbséget kell élvezniük az idegen fajokkal szemben, hogy lehetővé tegyük az élelmiszergyártás és -ellátás sokféleségét, egyúttal pedig javítsunk a minőségen, miközben növeljük a környezeti biztonságot is.

Ami a jelentés elkészítését illeti, üdvözlöm, hogy a Bizottság beemelte a Halászati Bizottság javaslatait a rendeletre irányuló javaslatába. Egyedül azt tartom sajnálatosnak, hogy elengedhetetlennek tartották egy új javaslat formális benyújtását, mert ezzel késik az első olvasat elfogadásának hivatalossá tétele is.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Az akvakultúra fontos a munkahelyek és az élelmiszerellátás szempontjából, de fontos szerepe van a tágabb környezet potenciális fenyegetésekkel szembeni védelmében is. A jelenlegi jogszabályok ezt támogatják, és a mai javaslat nem fogja aláásni ezeket az erőfeszítéseket. Ennek megfelelően támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) Miközben a világ óceánjainak halállományai lassan kimerülnek, és a fogások hozamai kezdik elérni határaikat, a halak és mészhéjú állatok akvakultúrás termesztésének jelentősége megnövekedett az elmúlt években. Az akvakultúra tehát növekedő ágazat, amelynek a jelentés is megfelelő figyelmet szentelt. A szárazföldi akvakultúra-létesítmények, például a tavi haltermelő vagy átfolyóvizes rendszerek aránya magasabb növekedést mutat, mint más élelmiszertermelési ágazatoké, és termelésük máris meghaladja a tengeri létesítményekéit. A tavi haltermelő rendszerek különösen hosszú múltra tekintenek vissza: a halakat és rákféléket évszázadokon keresztül tenyésztették főleg mesterséges tavakban. A zárt akvakultúra-rendszerek megoldást kínálnak az ökológiai aggályokra, valamint az antibiotikum-problémákra is. Támogatom a jelentést, amely felszólít a zárt akvakultúra-létesítmények fontos keretfeltételeinek megszabására, és pontosan körülírja az egzotikus halfajok bevezetésének előfeltételeit. A honos ökoszisztémák védelme érdekében az egzotikus fajok esetében fontos a zárt rendszerű halgazdálkodás támogatása.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Ferreira-jelentés a 708/2007/EK tanácsi rendelet módosításával foglalkozik, amely létrehozta az idegen és nem honos fajokkal kapcsolatos akvakultúra-gyakorlat szabályozására vonatkozó keretrendszert. A keretrendszert az ún. IMPASSE-projekt befejezése után felülvizsgálják. A projekt célja az akvakultúra-létesítményekbe történő bevezetéseket és szállításokat szabályozó, környezetvédelmi szempontból elfogadható iránymutatások kidolgozása. A jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Az idegen fajok bevezetése a globális biodiverzitás csökkenésének és az ökoszisztémák felborulásának egyik fő oka. Az akvakultúrában az idegen fajok bevezetéséhez ezért pontosan meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyeknek a zárt akvakultúra-létesítményeknek meg kell felelniük, ahogy a létesítmények felülvizsgálatát is. A célfajok és nem célfajok szállításának szigorú szabályok és felülvizsgálati feltételek szerint kell történnie. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam. Úgy gondolom azonban, hogy támogatni kellene a honos fajok tenyésztését elősegítő kutatásokat és fejlesztéseket is, hogy csökkentsük azokat a kockázatokat, amelyek az egzotikus fajok bevezetésével járnának, valamint fenntarthatóbb termelést tegyünk lehetővé.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A természetes élőhelyek megsemmisülése mellett az idegen fajok bevezetése az egyik fő oka az ökoszisztémák felborulásának, valamint a globális biodiverzitás csökkenésének. Az idegen fajok akvakultúra keretében történő betelepítésére vonatkozó eljárás megkönnyítését ellentételezni kell a zárt akvakultúra-létesítmények által teljesítendő követelmények pontos meghatározásával – az IMPASSE-projekt eredményével összhangban –, valamint a létesítmények felügyeletének előírásával annak biztosítása érdekében, hogy a szakemberek által javasolt valamennyi műszaki követelményt ténylegesen figyelembe vegyék és betartsák.

Az európai akvakultúra fenntartható fejlődése jelentős támogatást igényel a honos fajok tenyésztésének tudományos kutatása és a technológiai fejlesztések terén, így lehetővé téve a termelés és az élelmiszer-ellátás diverzifikálását és jobb minőségét, valamint garantálva a nagyobb környezeti biztonságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A természetes élőhelyek pusztulása mellett az idegen fajok ökoszisztémáinkba való bevezetése az egyik oka a globális biodiverzitás csökkenésének. Egyre több faj hal ki az akvakultúrákban, amely hosszú távon az egész ökoszisztémát károsítja. Azért tartózkodtam, mert a jelentés nem részletezi eléggé a jelenlegi problémákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A természetes élőhelyek lerombolása mellett az idegen fajok bevezetése az egyik fő oka annak, hogy az ökoszisztémák ilyen rossz állapotban vannak, és csökken globális biodiverzitás. Az idegen fajok megjelenése Európa tengereiben és belvizeiben a legtöbbször az „akvakultúra- és a telepítési gyakorlatok” következménye.

Az idegen fajok akvakultúra keretében, „zárt létesítményekbe” történő betelepítésére vonatkozó eljárás megkönnyítése a zárt akvakultúra-létesítmények által betartandó feltételek lehető legpontosabb meghatározásával, valamint a létesítmények felügyeletének előírásával kell, hogy együtt járjon, a cél pedig annak biztosítása, hogy a szakértők által javasolt technikai követelményeket megfelelően figyelembe vegyék és betartsák.

Az európai akvakultúra fenntartható fejlődése jelentős támogatást igényel a honos fajok tenyésztésének tudományos kutatása és a technológiai fejlesztés terén, így lehetővé téve a termelés és az élelmiszer-ellátás diverzifikálását és jobb minőségét, valamint garantálva a nagyobb környezeti biztonságot. Ezért remélem, hogy ennek megvalósítását erőteljesen bátorítani fogják.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, figyelembe véve, hogy az IMPASSE-projekt eredményei azt mutatják, hogy „az idegen fajokhoz társuló kockázat mértéke jelentősen, akár elfogadható szintre is csökkenthető, amennyiben a célfajok és a nem célfajok kiszabadulásának lehetősége ellen a szállítás során és a fogadó létesítményben jól meghatározott előírások alapján lépnek fel”. Ezért teljesen ésszerűnek tartom az idegen fajok zárt akvakultúra-létesítményekbe történő bevezetésének engedélyezési eljárás alóli mentesítését.

Az adminisztratív teher, valamint az engedélyezési eljárás költségének csökkentése jelentős ösztönző az akvakultúra-ágazat számára. Amennyiben ezt a zárt akvakultúra-létesítmények által teljesítendő követelmények pontos meghatározása, valamint a megfelelőség kielégítő nyomon követése egészíti ki, akkor ez nem fogja veszélyeztetni a biodiverzitás és a környezet szükséges védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Bizottság javaslata az idegen fajok környezeti hatásait vizsgáló IMPASSE-projekt alapján létrehozott, az idegen fajok akvakultúrában történő használatáról szóló rendelet módosításával foglalkozik. A projekt a zárt akvakultúra-létesítmények operatív meghatározását javasolja, lazítva és bővítve a jelenleg használt meghatározást, és olyan megközelítést képvisel, amellyel jelentősen csökkenthető az idegen fajokkal kapcsolatos kockázat mértéke. A fenti eredmények tekintetében a Bizottság azt javasolja, hogy a zárt akvakultúra-létesítményekbe történő szállításokat mentesítsék az engedélyezési eljárás alól, megszabadítva ezáltal az érintett szereplőket ettől az adminisztratív tehertől. Az előadó megjegyzi, hogy a természetes élőhelyek lerombolása mellett az idegen fajok bevezetése az egyik fő okai annak, hogy az ökoszisztémák ilyen rossz állapotban vannak, és csökken a globális biodiverzitás. Az idegen fajok megjelenése Európa tengereiben és belvizeiben a legtöbbször az „akvakultúra és a betelepítési gyakorlatok” következménye. Ezt szem előtt tartva az előadó által benyújtott módosítás pontosítja, hogy a „zárt akvakultúra-létesítmények” a szárazföldi létesítményeket jelentik, így csökkentve a kiszabadult egyedek esetleges túlélésének lehetőségét. A többi módosítás a komitológiai rendelkezésekre vonatkozott.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az idegen és nem honos fajok akvakultúrákban történő használata károsítja azokat a természetes ökoszisztémákat, amelyek uniós támogatást érdemelnek, és kiváltó oka a globális biodiverzitás csökkenésének. Az IMPASSE-projekt összehangolt tevékenységként vizsgálja az idegen fajok akvakultúrára gyakorolt környezeti hatását, és igazolja, hogy meg kell előzni e fajok és a biológiai anyagok szállítás közbeni kiszabadulását. Örülök ennek az európai parlamenti jelentésnek, mivel egyfelől a biológiai biztonság, másfelől a zárt akvakultúra-létesítményekbe történő bevezetések és áttelepítések engedélyezési követelményeivel kapcsolatos adminisztratív formai szabályok felgyorsítása mellett kötelezi el magát. A „zárt akvakultúra-létesítmény” világos és pontos meghatározása, valamint az ilyen létesítmények listájának a tagállamok által történő rendszeres frissítése az ágazat fenntartható fejlődéséhez vezet. A tagállamoknak kell felülvizsgálniuk a létesítményeket, valamint a szállítási eszközöket. Ugyancsak támogatom a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés melletti kötelezettségvállalást, mivel ezzel csökkenteni lehet az ágazat természetes ökoszisztémákra kifejtett káros hatásait. Végezetül pedig kiemelném, hogy a rendeletet a Lisszaboni Szerződésben meghatározott rendes jogalkotási eljárás (együttdöntés) alkalmazásával módosítottuk.

 
  
  

Jelentés: Bernhard Rapkay (A7-0324/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD), írásban. – Az UKIP az iparágak mindenféle uniós irányítását visszautasítja, mivel a nemzeti kormányok feladata a szénbányák jövőjéről és támogatásáról dönteni. Ebben az esetben azonban az Unió különleges intézkedésekkel teszi lehetővé, hogy a kormányok a szokásos állami támogatási szabályokon kívül, nagyobb rugalmassággal tudják kezelni a szénbányák támogatásának kérdését. A 25. és 36. módosítások hosszabb rugalmassági időszakot kérnek, mielőtt a szokásos állami támogatási szabályok érvénybe lépnének – ezt az UKIP részben támogatni tudná. Az UKIP tartózkodott e két módosítás és a zárószavazás során, mert ugyan nem támogatjuk az uniós állami támogatási szabályokat (mivel az egyes kormányok feladata a támogatási szintek meghatározása), de a tagállamoknak nyújtott nagyobb rugalmasság és ennek az időszaknak a kiterjesztése jótékony hatású, és demokratikusabban sokkal elszámoltathatóbb, valamint visszaadja a kormányoknak a döntési lehetőséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Támogattam ezt a jelentést. Bár az uniós energiapiac nagyon kis részét jelenti, a szénbányászat munkahelyeket biztosít az ágazatban dolgozóknak, valamint gazdasági fejlődést teremt a gyéren lakott és távoli régióknak, ahol a legtöbb bányászati társaság található. Egyetértettem azokkal a módosításokkal, amelyek szerint a versenyképtelen szénbányák bezárási határidejét 2018-ra kellene kitolni, fenntartva annak a lehetőségét, hogy amennyiben addig a bányák versenyképesekké válnak, továbbra is működjenek. A versenyképtelen bányák bezárásakor fontos annak garantálása, hogy megkapják a hosszú távú szükséges támogatást a környezet védelmének és a korábbi bányatelepek rehabilitálásának biztosításához. Bizonyos régiókban a bányák az ipar egyetlen formáját jelentik, és bezárásuk sok ember munkanélkülivé válását jelentené. Ezért létfontosságú annak biztosítása, hogy több éven keresztül támogassuk ezeket az embereket, és különféle munkaerő-piaci intézkedéseket hozzunk, például átképzéssel teremtsük meg számukra a munkaerőpiacra történő visszatérés feltételeit. Ezért támogattam az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az ilyen segítségnyújtást 2026-ig tegyük lehetővé.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) A Rapkay-jelentés mellett szavaztam, mivel egyéb intézkedések között támogatom a versenyképtelen szénbányák bezárási határidejének meghosszabbítását. Úgy fogom ezt fel, mint egy arra irányuló próbálkozást, hogy egy hatalmas elbocsátási hullámot kerüljünk el, mivel Románia, Spanyolország és Németország azok az uniós tagállamok, amelyeket az új szabályozás a legérzékenyebben érint. Úgy gondolom, hogy a versenyképtelen bányák működését csak akkor kellene a bezárási tervnek megfelelően felfüggeszteni, ha a megadott határidőig nem válnak nyereségessé.

Javasolnám, hogy a bányabezárási terv részeként a támogatást csökkenő mértékben nyújtsák a termelési veszteségek kompenzálására. 2011. január 1-jével a Romániában működő bányák fele bekerül a bányabezárási tervbe. Ennek alapján úgy gondolom, hogy a támogatásokat inkább a társadalmi és környezeti hatások kompenzálására kell átcsoportosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten, John Bufton, Derek Roland Clark, Trevor Colman és Nigel Farage (EFD), írásban. – Az UKIP az iparágak mindenféle uniós irányítását visszautasítja, mivel a nemzeti kormányok feladata a szénbányák jövőjéről és támogatásáról dönteni. Ebben az esetben azonban az Unió különleges intézkedésekkel teszi lehetővé, hogy a kormányok a szokásos állami támogatási szabályokon kívül, nagyobb rugalmassággal tudják kezelni a szénbányák támogatásának kérdését. A 25. és 36. módosítások hosszabb rugalmassági időszakot kérnek, mielőtt a szokásos állami támogatási szabályok érvénybe lépnének – ezt az UKIP részben támogatni tudná. Az UKIP tartózkodott e két módosítás és a zárószavazás során, mert ugyan nem támogatjuk az uniós állami támogatási szabályokat (mivel az egyes kormányok feladata a támogatási szintek meghatározása), de a tagállamoknak nyújtott nagyobb rugalmasság és ennek az időszaknak a kiterjesztése jótékony hatású, és demokratikusabban sokkal elszámoltathatóbb, valamint visszaadja a kormányoknak a döntési lehetőséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) A Bizottsággal folytatott egyeztetés után az Európai Parlament november 23-án kedden véleményt nyilvánított a versenyképtelen szénbányák bezárását megkönnyítő állami támogatások ügyéről. A legfőbb akadály az állami támogatások határideje volt. A Bizottság 2014. október 1-jét javasolta. Környezetvédelmi okok miatt fontosnak tartom az energiatermelési forrásaink diverzifikálását és a fenntartható termelési módszerek elősegítését. A 2014-es év ezért teljesíthető határidőnek tűnik a bezárásra. Azonban a bányabezárások társadalmi hatását, valamint a bányászok áthelyezésével járó nehézségeket figyelembe véve támogatásra van szükség a bezárási folyamat során. Az Európai Parlament többsége ezért úgy döntött, hogy az állami támogatások idejét 2018. december 31-ig terjeszti ki. Tartózkodtam a zárószavazás során, mert úgy gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy a fenntartható energiaforrásoknak adjunk prioritást, ugyanakkor azonban fontos szem előtt tartani a bányabezárások gazdasági és társadalmi következményeit is.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) A versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, Bernhard Rapkay által készített jelentés mellett szavaztam. A jelentés azt javasolja, hogy négy évvel toljuk ki a versenyképtelen szénbányák bezárásának határidejét, azaz a Bizottság eredeti, 2014-es javaslata helyett 2018-ig.

A jelentés arra biztatja a Bizottságot, hogy készítsen stratégiát a bezárások által érintett munkások átképzésére. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Európai Unió bizonyos régiói gazdaságilag és társadalmilag teljes egészében a bányászati szektortól függnek, ide tartozik a Zsil völgye is Romániában. A bányászat az Unióban 100 000 embernek ad munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE), írásban.(IT) A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság azzal, hogy súlyosan érinti a „fejlett” nyugati országok gazdaságát, bebizonyította, hogy a piacok hatékonyságának és önszabályozó képességének gazdasági paradigmája már nem a valóságon alapul, mivel a valóság arra késztette a gazdasági és piaci szereplőket, különösen a pénzpiaci szereplőket, hogy felelősen és etikusan viselkedjenek – ezt az elmúlt időben teljes egészében elmulasztották. A gazdaság egészének okozott pénzügyi kár igazolja, hogy az iparnak jelentős támogatásra van szüksége, mivel még mindig alapvető fontosságú a gazdaságban, különösen a reálgazdaságban. A régiók közötti kompetitív és komparatív előnyöket és hátrányokat szem előtt tartva, különösen nemzetközi szinten, nem felejthetjük el, hogy a bányászat olyan területeken van jelen, ahol első lépésként támogatni kellene a szilárd gazdasági és foglalkozási alternatívákat, amelyekben elősegítenék a jóléti intézkedéseket, hogy megelőzzük azon munkanélküliek számának fájó növekedését, akiket nehéz áthelyezni. A versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló jelentés, amelyről szavaztunk, legalább részben taglalja ezeket a kérdéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a versenyképtelen bányáknak járna az állami támogatás, hiszen enélkül be kellene zárniuk, ami hatalmas elbocsátási hullámokat és nagyon súlyos társadalmi problémákat okozna. Fontos a bányáknak adott átmeneti időszak, amely alatt kiderül, hogy nyereségesek-e a bányák, vagy szükséges-e a bezárásuk. A szerepe egyrészt a széniparban dolgozó emberek szakmai átképzésének biztosítása, másrészt pedig a tisztább energiaforrásokra történő fokozatos átállás elősegítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D), írásban.(SV) Mi, svéd szociáldemokraták úgy gondoljuk, hogy a környezetet és a versenyt tekintve nem ésszerű a versenyképtelen szénbányák támogatása. Ugyanakkor úgy hisszük, hogy átfogó foglalkoztatási és környezetvédelmi ösztönzőkre van szükség a bezárások által érintett régiókban, amelyek a támogatások beszüntetése miatt fognak valószínűleg bekövetkezni. Összességében úgy véljük, hogy a Bizottság javaslata ebben az ügyben kiegyensúlyozott, és mindkét fenti szempontot figyelembe veszi. A támogatásokat leépítik, ezt azonban óvatosan, a munkahelyekre és a környezetre való tekintettel kell kezelni. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Bizottság álláspontja mellett szavazunk.

Azt a kérdést illetően, hogy lehetővé tegyük-e a bezárási időszak során nyereségessé váló bányák működésének folytatását, a Bizottsághoz hasonlóan úgy gondoljuk, hogy hiba lenne ezt a lehetőséget beemelni. Ahhoz, hogy a támogatást megfelelő módon használják, a végleges bezárási tervet kell alapul venni. Ami a bezárási támogatás utolsó évét illeti, nincsenek határozott preferenciáink, mindazonáltal úgy véljük, hogy a Bizottság 2014-es javaslata megfelelőbb az előadó által javasolt 2018-as évnél.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Mivel a széniparnak nyújtott állami támogatásokról szóló rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, és nincs új rendelet erre vonatkozóan, olyan szabályokat kell hoznunk, amelyek a szénbányáikat bezárni kényszerülő tagállamoknak lehetővé teszik, hogy minimalizálják a bezárás társadalmi és gazdasági hatásait. Mivel a szénbányák bizonyos régiókban (Németországban, Spanyolországban és Romániában) koncentrálódnak, az egy időben történő bányabezárások társadalmi hatása jelentős lenne. Foglalkoztatási értelemben körülbelül 100 000 bányász munkahelye forogna kockán; nem biztos, hogy ezek az emberek olyan gyorsan találnak munkát más ágazatokban, mint amilyen gyorsan szükségük lenne rá, és így fennáll annak a kockázata, hogy hosszú távon munkanélküliekké válnak. Ezen okból a jelen javaslat olyan jogszabályi keretet kíván nyújtani a tagállamoknak, amelynek segítségével hatékonyabban tudják kezelni a támogatások fokozatos csökkentése miatt bekövetkező bányabezárások esetleges negatív következményeit, különösen a társadalmi és környezeti hatásokat. A javaslat másik célja, hogy minimalizálja a verseny torzulását a belső piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az európai széniparnak nyújtott támogatásokat a 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet szabályozza, amely 2010. december 31-én veszti hatályát. A széniparban nyújtott különleges állami támogatásokat lehetővé tévő új jogszabályi keret hiányában a tagállamok csak a valamennyi ágazatra alkalmazandó általános állami támogatási szabályok keretein belül nyújthatnak segítséget. A szénről szóló rendelkezésekkel összehasonlítva az állami támogatások általános szabályai jelentősen csökkentik a széniparnak nyújtott támogatásokat. Ezért valószínűleg néhány tagállamnak be kell zárnia a szénbányáit, és kezelnie kell a döntéssel járó társadalmi és regionális következményeket. A szénbányák regionális sűrűsége miatt az egyidejű bezárások társadalmi hatása jelentős lehet. A bányászattal kapcsolatos iparágak munkahelyeit szem előtt tartva ez akár 100 000 munkahelyet is veszélyeztethet. Ezért egyetértek azzal, hogy a bezárási tervet meg kellene hosszabbítani 2018. december 31-ig, és termelőegységek végső bezárására ekkor kerülne sor, ha addig nem válnak versenyképessé, és ha az Unió energiaigénye alapján nincs rájuk szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés értékeli és pozitív irányban változtatja meg az Európai Bizottságnak a rendelet módosítására irányuló javaslatát, amely megváltoztatta a széniparnak nyújtott állami támogatások időszakát. A módosítás nélkül ez az időszak 2010. december 31-én járt volna le.

Az Európai Bizottság új javaslata 2014-ig hosszabbítaná meg az állami támogatásokat. Az Európai Parlament azonban az általa elfogadott javaslatban 2018-at tűzte ki, mi pedig támogatjuk ezt. Ennek a célja a társadalmi probléma – a munkaerő elbocsátásának és a munkaerő-piaci integrációjuk nehézségeinek megelőzése – és a környezeti probléma figyelembevétele a fentiekre megoldást kínáló állami támogatással együtt.

A folyamat során versenyképessé váló szénkitermelő iparágak fenntartása melletti kötelezettségvállalás, valamint a környezetvédelmi és közegészségügyi kérdések védelmének biztosítása ugyancsak pozitív elem.

A jelentés hangsúlyozza volt szénbányatelepek rehabilitálásának szükségességét is, különös tekintettel a bányaeszközök eltávolítására a bányából, a bánya biztonságossá tételére, a telep megtisztítására és a szennyvíz ártalmatlanítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) A Rapkay-jelentés és a széniparnak nyújtott állami támogatások mellett szavaztam. A szén a globális energiaforrás-összetétel lényeges része marad. Ha Európában nem bányásznánk több szenet, importálnunk kellene az Egyesült Államokból vagy Ausztráliából.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE), írásban.(DE) Időre és jókora önbizalomra van szükség a megváltozott társadalmi struktúrákhoz való alkalmazkodáshoz. Ezért az Európai Unió és Németország nem szándékozik támogatni a versenyképtelen szénbányákat. A mostantól 2018-ig tartó időszakot a szükséges szerkezetátalakítási intézkedések bevezetésére fogjuk használni. Ez a sikeres kompromisszum bizonyítéka a minden érintettet figyelembe vevő, jövőbe tekintő megközelítésnek.

Az iparágban foglalkoztatottak nagy számát figyelembe véve az Unió és a tagállamok számára nagyon fontos, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy tompítsák és minimalizálják a változás negatív társadalmi és regionális hatásait. Ezért nagyon örülök, hogy az Európai Parlament támogatta ma ezt az álláspontot. Ez lehetővé teszi a nehéz, de szükséges alkalmazkodási folyamatok kiegyensúlyozott és szilárd politikai talajon álló európai és különösen németországi végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Karin Kadenbach (S&D), írásban.(DE) A veszteséges szénbányák további támogatásának kérdésében a képviselőcsoportom álláspontjával szemben tartózkodtam. Véleményem szerint nacionalista reflex és rövidtávú gondolkodás alapján történik a parlamenti szavazás. Ellenzem a támogatásokat, mert véleményem szerint a szénfelhasználás és az azzal együtt járó CO2-kibocsátás elvileg az éghajlatváltozás elleni küzdelem során tett valamennyi erőfeszítésünk ellen hat. Azt a pénzt, amelyet megújuló energiaforrásokba tudnánk fektetni, szó szerint feneketlen gödörbe hajigáljuk. Véleményem szerint fenntartható alternatívákat kellene keresnünk az energiatermelés területén.

A munkaerőpiacon is alternatív megoldásokat kell keresnünk. Nyilvánvaló, hogy voltak hibák a múltban, és rövidlátóan álltunk hozzá a foglalkoztatáspolitikához. Mivel sok munkahely forog kockán, jobban szeretném, ha a széntámogatások folytatása helyett az érintett munkavállalók átképzésére biztosítanánk finanszírozást. Ez okból úgy határoztam, hogy nem szavazok a jelentés ellen, hanem inkább tartózkodom.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal az alapvető szemponttal, hogy ebben az ágazatban az „átmenetet” kellene szabályozni. Míg a szén és annak bányászata óriási mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez, néhány országban óriási mértékű foglalkoztatást is biztosít. Következésképpen egyes támogatások ilyen hirtelen leállítása súlyos hatást gyakorolhat az EU egyes tagállamaira, ugyanakkor fontos, hogy az ágazat tudomásul vegye, hogy a jövőben nem támaszkodhat kizárólag ezekre a támogatásokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Mivel ritka az Unióban a hazai energiaforrás, úgy vélem, hogy a szénbányászati ipar támogatása indokolt az Unió azon politikája értelmében, miszerint az energiatermelés céljára a megújuló és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fosszilis tüzelőanyagok felhasználását ösztönzi. Nem gondolom azonban, hogy ez indokolja a versenyképtelennek bizonyult szénbányák határozatlan idejű támogatását. Figyelembe véve az aknabezárások súlyos társadalmi-gazdasági hatását – különösen a ritkán lakott térségekben –, meg kellene fontolni a segítség és a támogatás biztosításának lehetőségét.

A Bizottságnak azonban a belső piaci verseny támogatásból adódó torzulásának minimális szintre csökkentése érdekében biztosítania kell a pontos és hatékony versenyfeltételek kialakítását, fenntartását és betartását. Ami a környezetvédelmet illeti, a tagállamoknak intézkedési programot kell kidolgozniuk, amelynek célja a szénfelhasználás környezeti hatásának enyhítése az energiahatékonyság, a megújuló energia vagy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Marie Le Pen (NI), írásban.(FR) Az Európa-pártiak rövid távú állami támogatás révén akarják elősegíteni Európa utolsó szénbányáinak bezárását. Mivel Németország és Románia villamos áramuk több mint 40%-át széntüzelési rendszerekkel állítják elő, ez azt jelenti, hogy több mint 100 000 embert fognak feláldozni az ultraliberalizmus oltárán a tisztességes verseny és a „zöld” politikai korrektség ürügyén, amely szélenergia révén állíttatná elő velünk a villamos áramot. Kétségtelen, hogy ezeknek az országoknak úgy kellene kiváltaniuk a szenet a „megújuló” energiák utáni kutatásuk során, hogy atomerőműben előállított villamos áramot vásárolnak a szomszédaiktól.

Mivel magam is dolgoztam bányászként, érzelmekkel telve gondolok vissza minden olyan francia és európai szénbányára, amely bezárásra került, egész régióknak okozva ezzel szenvedést, és egész régiókat döntve romba: olyan régiókról beszélek, amelyek ily módon gazdasági és társadalmi szempontból parlaggá váltak, és gyakran nem is tértek magukhoz. Ezért sajnos csak azt a következtetést tudom levonni, hogy sok más térséghez hasonlóan ebben a térségben is az történik, hogy Brüsszel Európája nem az ágazataink, tehát a munkahelyeink védelmére törekszik, hanem ehelyett hatalmas összegeket herdál el olyan globalista projektekre, amelyeknek semmi közük nincsen a polgártársaink problémáihoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Mann (PPE), írásban.(DE) Rapkay úr jelentése mellett szavaztam, mert valamennyi képviselőcsoport nagy többséggel támogatja azt a tervet, miszerint 2018-ig fokozatosan megszűnne a szénbányászat támogatása. Németország példája megmutatja, hogy a központi kormányzat, a szövetségi államok, a szakszervezetek és a vezetőség között létrejött szénpaktum hogyan eredményezhet hatékony széntermelést anélkül, hogy leépítésekre lenne szükség. Most Európa-szerte 100 000 munkahely nagyobb biztonságban van. A félreértések elkerülése végett fontos megértenünk, hogy ezek nem állandó támogatások, és hogy nem az a cél, hogy versenyképtelen vállalkozásokat támogassunk. Az egész arról szól, hogy felelősen közelítünk meg egy hagyományos európai iparágat. A szén villamos áram termelésre vagy vegyipari alapanyagként való hasznosítása könnyen indokolható, különösen olyan időkben, amikor egyre gyengül az ellátás olyan erőforrások terén, mint a kőolaj és a földgáz. A szén minimális mennyiségű kitermelése hozzájárul az energiabiztonságunkhoz, és elejét veszi annak, hogy az importtól függjünk. Helytelen azt állítani, hogy a szénbányászat támogatásának megszüntetése hozzá fog járulni a környezet védelméhez.

Éghajlati szempontból mindegy, hogy hazai vagy külföldi nyersanyagokat használunk fel. Továbbra is támogatnunk kell a környezetbarát széntechnológiát, valamint a hazai termékeket felhasználó, biztonságos energiaellátást. Az aktív iparpolitika nem a múltat idézi, hanem a jövő feladata, ami következetes versenystratégián és a munkahelyek biztonságával együtt járó, érzékeny szociálpolitikán alapszik.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE), írásban.(RO) Mivel 2010. december 31-én hatályát veszíti a szénrendelet, néhány országnak be kellene zárnia a kőszénbányáit. Az Európai Bizottság által javasolt 2026. december 31-ével szemben én a mellett szavaztam, hogy ezt a rendeletet 2030. december 31-ig hosszabbítsuk meg. Ez a módosítás sajnos nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Az a pont azonban támogatást kapott, amely szerint a tagállamok által adott üzembezárási össztámogatás esetében valamelyest visszafogjuk a meredeken eső tendenciát. Ezenkívül az érintett termelőegységek működése része lesz egy végleges bezárási tervnek, amelyben 2020. december 31-i határidőt kellene meghatározni, mivel 2020 az az év, amely a több tagállamban jelenleg kidolgozás alatt álló, szén-dioxid-leválasztási, közlekedési és tárolási projektek keretében szerepel.

A szavazattöbbség eredményeképpen 2018. december 31. lett a határidő. Rá kívánok mutatni, hogy a támogatási tevékenységekre megszabott határidő azonban az Európai Parlament vívmánya, hiszen az Európai Bizottság által javasolt eredeti határidőt (2014) négy évvel kitolja.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló jelentés mellett szavaztam. A szén összesen 35 éve mentesül az állami támogatás szabályai alól. A Bizottság a mentesség megszüntetésére tett javaslatot, ami lehetővé tenné, hogy csak olyan szénbányák kapjanak állami támogatást, amelyeket 2014-ig bezárásra jelölnek ki. A megadott határidőig be nem záró szénbányáknak vissza kell fizetniük az állami támogatást, és valamennyi állami támogatást nyújtó országnak rendelkeznie kell az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését szolgáló tervvel. Németország azt tervezi, hogy a versenyképtelen bányákat 2018-ig bezárja, az előadó pedig módosítást javasolt, miszerint a javaslatot terjesszük ki a 2018-ig terjedő időszakra. Ésszerűnek találtam, hogy támogassam ezt a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert bár az olyan fontos környezeti kérdésekkel foglalkozik, mint az energiaforrások és az éghajlatváltozás, valamint olyan gazdasági kérdésekkel, mint a versenyképtelen termelő egységek fenntarthatósága a gazdaságban – gazdasági és szociális válság idején –, fontos kiállnunk a szociális kérdések mellett. Nem szabad intézkedéseket hozni, ha azok súlyosbítják a válságot. A válságra a befektetés és a köz védelme révén reagálhatunk, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik ezeknek a bányáknak a bezárását bizonyos időn belül, a válság várható megoldását követően, és ezáltal megvédjük a munkahelyeket és küzdjünk a munkanélküliség ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A jelentésben előírt támogatás létfontosságú azok megsegítésére, akik ebben az ágazatban esetleg elveszítik munkahelyüket. Meg kellene vizsgálni, hogy a bányabezárásokban érintett munkavállalók számára milyen azonnali átképzést kellene biztosítani, és meg kellene vizsgálni a regionális, nemzeti és uniós alapokból nyújtott finanszírozás valamennyi lehetséges útját is.

Hosszú távon 2014 után is finanszírozni kellene a környezetvédelmi intézkedéseket és a bányabezárások kapcsán felmerülő költségeket. A szénipar tagállamok általi támogatásának korai megszüntetése óriási környezeti és finanszírozási problémákat okozhatna az érintett régiókban, és még költségesebbé válna, mint a támogatások fokozatos megszüntetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Feltétlenül folytatnunk kell az európai szénipar támogatását, hogy lehetővé tegyük a versenyképtelen bányák fokozatos bezárását. A Bizottság javaslata azonban nem megy elég messzire. A bányászat csak néhány régióra koncentrálódik, amelyeknek a következő néhány év során teljesen át kell alakítaniuk a gazdaságukat. Elég gyakran tapasztaltuk a múltban, hogy a versenyképtelenné vált bányarégiók rövid időn belül súlyos társadalmi és gazdasági hanyatlásnak indultak. E régiók közül korábban több is a gazdasági teljesítmény „fekete gyöngyszeme” volt.

Ha elég időt adunk nekik ahhoz, hogy igazodjanak a megváltozott körülményekhez, továbbra is a gazdaság motorjaiként működhetnek. Ha azonban cserbenhagyjuk őket, a munkanélküliség és a csődök következtében jelentős költségekkel számolhatunk. A Zöldek által előterjesztett érv, miszerint ez a folyamat káros a környezetre, egyszerűen koholmány. A hazai szén sokkal környezetbarátabb, mint az importszén. Ez okból a rendkívül világosan megfogalmazott jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mert az abban foglalt intézkedések – ha azokat elfogadja a Tanács – segíteni fognak abban, hogy az Európai Unió számos tagállamában elkerüljük a súlyos társadalmi következményeket. Az Európai Bizottság által javasolt határidő túl közeli és nem reális. Ezért kellett meghosszabbítani 2018-ig a kőszéntermelésnek nyújtott támogatásokat. Románia – az a tagállam, ahonnan én érkeztem – tapasztalattal rendelkezik ilyen hatalmas társadalmi kihívások terén, és úgy vélem, hogy a határidő meghosszabbítása szükséges és üdvözlendő lépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Sławomir Witold Nitras (PPE), írásban.(PL) Szerfelett örülök az Európai Parlament által, a mai napon elfogadott, a versenyképtelen bányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló állásfoglalásnak.

Megjegyzendő, hogy az ilyen esetekben adott állami támogatás kivételes kell, hogy legyen, és meg kell, hogy feleljen a szabályoknak, amelyek valójában lehetővé teszik, hogy a támogatás eredményeképpen ne zárják be a bányákat, és amelyek nem követelik meg kifejezetten az állami támogatást visszafizetését, amennyiben nem zárják be a bányákat. Nem teremthetünk végül olyan helyzetet, ahol az állami költségvetés forrásait a nyereségesség elérésére használják fel a bányák. Ma olyan mechanizmust javasoltunk, amely arra kényszeríti a tagállamokat, hogy következetes korlátokat szabjanak az állami támogatásnak, valamint hogy fokozatosan térjenek át a gazdaság valamennyi ágazatára vonatkozó, általános rendelkezésekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Rapkay úr jelentése mellett szavaztam, mert egyetértek a határidő 2018-ig történő meghosszabbításával. A Bizottság által javasolt 2014-es határidőt még a Bizottság hatásvizsgálata sem teszi indokolttá.

A Bizottság hatásvizsgálata alapján és az 1407/2002/EK rendelet logikus következményeként a 2018-as határidő a megfelelő, hiszen az anélkül biztosít társadalmilag elfogadható megoldást, hogy számos tagállamban tömeges leépítést vonna maga után. Nem hiszem, hogy ilyen válságos időkben aknákat kellene bezárni, és Európa-szerte munkavállalók ezreit kellene elbocsátani.

Mi több, a környezetszennyezés problémáját nem ezen a kérdésen belül kellene tárgyalni. A szénbányák bezárása valójában nem oldaná meg a problémát, mert az azokból származó szén helyett külföldről importálnánk szenet. Ha az éghajlatváltozás megelőzésére akarunk megoldást találni, akkor azt a szenet hasznosító üzemekben kell megtalálnunk. Csak az ilyen típusú üzemek átalakítása révén fog csökkenni a szén-dioxid-kibocsátás.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Hálásan megköszönöm Rapkay úr kitűnő munkáját, és támogatom az előterjesztett módosításokat. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azokkal az intézkedésekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elkerüljük az aknabezárások rendkívül súlyos társadalmi-gazdasági hatását, különösen a gyéren lakott térségekben.

Figyelembe véve, hogy ritka a saját energiaforrás az Unióban, a szénbányászati ipar támogatása az Unió azon politikája keretében indokolt, amely a villamos áram előállításához a megújuló energia felhasználását és a szénalapú fosszilis tüzelőanyag felhasználás csökkentését ösztönzi. Következésképpen támogatom az eddigi erőfeszítéseket, amelyek összhangban állnak az átfogóbb „20/20/20” stratégiával.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) Az Európai Parlament rendeletre irányuló javaslatról alkotott véleménye szerint a széntermelés támogatásának határideje 2018. december 31-ig tolódik ki (a Bizottság javaslatánál négy évvel meghosszabbítva), és csak a kőszénre vonatkozik. A szénágazat körülbelül 100 000 munkahelyet biztosít. Elsősorban a németországi Ruhr-vidéken, Spanyolország északnyugati részén és a romániai Zsil-völgyben találhatók azok a bányák, amelyek működése a támogatástól függ. Románia villamosáram-termelése nagyjából 40%-ban a szénre, többségében a kőszénre támaszkodik. A bányabezárási tervre vonatkozó (a Bizottság által javasolt) 2014-es határidő önkényes és a Bizottság által végzett hatásvizsgálat alapján nem indokolt. 2018 következésképpen elfogadható megoldást biztosít, hiszen figyelembe veszi ezt a hatásvizsgálatot.

Az előadó a támogatás fokozatos csökkentését részesíti előnyben. Az éves csökkentés nem lehet kevesebb, mint az első évben adott támogatás 10%-a, és egy szigorúan ellenőrzött bezárási terv szerint kell történnie. A jelentés mellett szavaztam, mivel a rendelet Európai Parlament által javasolt formában való alkalmazása enyhíteni fogja a bányabezárások hátrányos társadalmi következményeit, és ez az intézkedés a Zsil-völgy bányáit is érinteni fogja.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert bár az olyan fontos környezeti kérdésekkel foglalkozik, mint az energiaforrások és az éghajlatváltozás, valamint olyan gazdasági kérdésekkel, mint a versenyképtelen termelő egységek fenntarthatósága a gazdaságban – gazdasági és szociális válság idején –, fontos kiállnunk a szociális kérdések mellett. Nem szabad intézkedéseket hozni, ha azok súlyosbítják a válságot. A válságra a befektetés és a köz védelme révén reagálhatunk, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik ezeknek a bányáknak a bezárását bizonyos időn belül, a válság várható megoldását követően, és ezáltal megvédjük a munkahelyeket és küzdjünk a munkanélküliség ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2010. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti. Ez arra kényszerítene néhány tagállamot, hogy a megadott napon bezárja szénbányáit, és az ezzel egyidejűleg történő bezárások jelentős társadalmi és regionális hatásaival kellene szembenézniük. A Bizottság javaslata szerint olyan jogi keretet kapnának a tagállamok, amely lehetővé tenné számukra, hogy 2014. december 31-ig meghosszabbítsák a támogatást – a Parlament ezt a határidőt 2018. december 31-ig terjesztette ki –, ily módon biztosítva annak feltételeit, hogy társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható módon oldhassák meg ezt a problémát.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D), írásban.(ES) A versenyképtelen szénbányák támogatásának megszüntetése 2014-ben – amely időpontot a Bizottság javasolta – súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel járna az EU bizonyos régióiban, ahol a bányászat továbbra is a foglalkoztatás jelentős forrása. Ezért olyan fontos a Parlament azon állásfoglalása, amely annak 2018-ra való halasztását kéri.

A szavazatommal azon meggyőződésemnek adok hangot, hogy e szénbányák bezárását el kellene halasztani, hogy az érintett régiók és tagállamok – elsősorban Spanyolország, Németország és Románia – időt kapjanak arra, hogy a jelenlegi válságos időszakban végrehajtsák a szükséges szerkezetátalakítást.

A szerkezetátalakítás másrészről olyan fenntartható gazdasági tevékenységekre való áttéréssel kell, hogy együtt járjon, amelyek minőségi munkahelyeket teremtenek, valamint lehetőség szerint versenyképesebb és fenntarthatóbb szénbányászatot és kevésbé szennyező szénfelhasználást alakítanak ki.

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak ennek érdekében támogatnia kell a kutatást és az innovációt olyan területeken, mint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint környezetbarátabb szénégető technológiákat kell megvalósítania.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) Az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kellene az olyan iparágakat, amelyek arra vannak ítélve, hogy végül is eltűnjenek Európából? Erre a nehéz kérdésre kellett választ adnunk a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló Rapkay-jelentés elfogadásával. Az Európai Bizottság 2014 októberét jelölte meg, mint a támogatás megszüntetésének tervezett időpontját. Ez olyan ésszerű javaslat, amely figyelembe veszi a széniparnak nyújtott támogatás negatív környezeti hatását és azt az igényt, hogy a tagállamok megfelelő intézkedési tervet készítsenek például az energiahatékonyság, a megújuló energia vagy szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén.

A tények kegyetlenek: a termelésnek nyújtott 1288 millió eurós támogatás, a szénipar összesen 2,9 milliárd euróra rúgó támogatása 2003 és 2008 között: mindezzel nem jutottunk semmire abban, hogy gátat vessünk a piaci részesedésvesztésnek, és azt sem biztosította, hogy az ágazat 100 000 munkavállalója hasznos támogatást kapjon az átképzés elősegítéséhez. Sajnálom tehát, hogy az Európai Uniónak ma délben nem volt elég mersze ahhoz, hogy nemet mondjon a szénbányák támogatásának 2018 végéig való meghosszabbítására, vagy hogy eltökélten forduljon olyan új energiaforrások felé, amelyek munkahelyeket teremtenének Európa lakossága számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A mai szavazás ellentétes az EU gazdasági, energiaügyi és éghajlat-változási érdekeivel. A versenyképtelen szénbányák támogatása azt jelenti, hogy több milliárd eurót elherdálunk a közpénzekből, különösen az államháztartásra nehezedő jelenlegi nyomás közepette. A szénbányák működési támogatásának meghosszabbítása nem foglalkozik a szénipari dolgozók jövőjüket illető, jogos aggályaival. Ehelyett azt kockáztatja, hogy késlelteti az átmenetet a környezetbarát gazdaság felé – olyan jövőbeli energiaágazattal, amely az energiahatékonyságon és a megújuló energián alapszik –, amely új, fenntartható munkahelyek ezreit fogja megteremteni a volt széntermelő régiókban.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) Bár a szénbányászati ipar nem játszik jelentős szerepet a litván gazdaságban, ez a jelentés fontos a hazám számára. Mivel az 1407/2002/EK rendelet hatályát veszti, néhány tagállam kénytelen lesz haladéktalanul bezárni a szénbányáit, és a bezárásokkal kapcsolatosan rendkívüli társadalmi és regionális következményekkel kell szembenézni. Litvánia nagyon is jól ismeri, milyen problémákkal kell szembenézni az ilyen bezárásokat követően. Litvánia ignalinai atomerőművének bezárása vállalkozások és munkahelyek megszűnéséhez vezetett. Csapást mért az energiafüggetlenségünkre is, tehát nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Európai Unió az energiaszolidaritáson alapszik. Litvánia és a balti államok jelenleg elszigetelt energetikai rendszerek, nincsenek bekapcsolva Európa gáz- és áramellátó hálózataiba. Örömmel hallottam a hónap során, hogy az Európai Bizottság támogatja a balti energiapiacok összekapcsolási tervét.

Remélem, hogy az olyan projektek, mint a visaginasi atomerőműre és a litván–lengyel gázhálózat összekapcsolására vonatkozó projektek pénzügyi támogatást kapnak az Uniótól. Ez Európa egészének hasznát szolgálná. Végül fontos, hogy szem előtt tartsuk a szénbányászok és az energiaipar más ágazataiban dolgozók biztonságát. A Chilében és Új-Zélandon nemrég bekövetkezett balesetek nem engedik, hogy megfeledkezzünk erről.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE), írásban.(SK) Európában nem hatékony a szénbányászat, és támogatásra szorul. Az úgynevezett alternatív energiaforrások hatékonysága azonban ugyanilyen mértékű, ha nem rosszabb. A széntüzelésű erőműveknek és a nap- vagy szélerőműveknek tehát van egy közös vonásuk. Az ezekben előállított villamos áram egyszerűen túl drága. Az államok tehát támogatják a szénbányászatot, vagy a villamos áramot a végfelhasználó által fizetett árnál drágábban szerzik be. A villamosáram-termelés valamennyi módszerének megvannak az előnyei és a hátrányai. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem jó, ha egyetlen energiaforrásra támaszkodunk. Ha Európa energiabiztonságát elsődleges fontosságúnak tartjuk, akkor hiba lenne feladni a lehetséges energiaforrások egyikét. Az államnak nem kellene működésképtelen vállalatok támogatására fordítania az adófizetők pénzét. A jelenleg támogatások nélkül a piacon túlélésre képtelen bányák közül nincs mindegyik kétségtelenül bukásra ítélve. Néhányuk versenyképessé válhat, ha időt kap az átalakulásra. Rapkay úr jelentése ezt akarja lehetővé tenni a számukra. A Prievidza régióból jöttem, ahol erős a bányászat hagyománya. Tudom, hány család jutna szegénységre, ha a családfő elvesztené a munkahelyét a bányában. Őket is képviselve szavaztam a jelentés mellett, amely lehetőséget teremt arra, hogy munkahelyek ezreit mentsük meg Szlovákia egy hagyományos bányászrégiójában.

 
  
  

Jelentés: Eva Joly (A7-0315/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) és az EU Közös Parlamenti Közgyűlésének 2009. évi munkájáról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel létfontosságúnak tartom, hogy továbbra is ellenőrző szerepet töltsön be a gazdasági partnerségi megállapodásokról (EPA-król) folyó tárgyalásokban, valamint elősegítse a parlamenti képviselők közötti kommunikációt annak érdekében, hogy valamennyi folyamat átláthatóbbá váljon.

Erre tekintettel úgy vélem, hogy feltétlenül meg kell erősítenünk az együttműködés parlamenti dimenzióját, felismerve, hogy az Afrikai Unió létrehozása és a Közös Parlamenti Közgyűlés egyre erősödő befolyása kétségtelenül kihívás elé állítja az AKCS–EU együttműködést és ebből következően az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlést is. Mivel 2009-ben a Bizottság és az AKCS-országok javaslatokat terjesztettek elő a Cotonoui Partnerségi Megállapodás második felülvizsgálatára, létfontosságú, hogy a Közös Parlamenti Közgyűlés felügyelje az eseményeket, hogy intézményként biztosítsa annak további működését és előrelépését. 2007-ben kezdődött ez az együttműködés a Parlament és a Közös Parlamenti Közgyűlés között, és a múlt évben azzal az eredménnyel járt, hogy a Közös Parlamenti Közgyűléshez fűződő kapcsolatokra vonatkozóan teljes jogkörű küldöttséget hoztunk létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportja és az EU Közös Parlamenti Közgyűlésének (KPK) 2009-ben végzett munkájának értékeléséről szóló jelentés mellett szavaztam. Különösen fontos e Közgyűlés munkája, mivel megszilárdítja az ezekben az országokban elindult demokratikus folyamatokat, ennélfogva egyetértek az állásfoglalásban megfogalmazott megjegyzésekkel, miszerint szorosan be kell vonnunk a parlamenteket a demokratikus folyamatba és a nemzeti fejlesztési stratégiákba. Úgy vélem, hogy a Cotonoui Partnerségi Megállapodás felülvizsgálata segíteni fog abban, hogy azokkal az új változásokkal foglalkozzunk, amelyek a megállapodás eredeti aláírása óta eltelt évtized során következtek be, és amelyek fokozni fogják a nemzeti parlamentek, a civil társadalom és a magánszektor ezen országok politikai és gazdasági életében való részvételét. Abban is egyetértek a javaslattal, hogy az Európai Fejlesztési Alapot be kellene építeni az uniós költségvetésbe, hogy fokozzuk a fejlesztési együttműködési politika következetességét, átláthatóságát és eredményességét, valamint megfelelő ellenőrzést biztosítsunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogatom az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportja és az EU Közös Parlamenti Közgyűlésének (KPK) 2009. évi munkájáról szóló jelentést. Üdvözlöm, hogy a kereskedelmi biztos pozitívan reagált az AKCS-országok azon kérésére, hogy vizsgálják felül a gazdasági partnerségi megállapodásról (EPA) szóló tárgyalások tartalmi elemeit. A jövőbeli EPA-tárgyalásokat és az esetleges megvalósítást szigorúbb parlamenti ellenőrzésnek kell alávetni. Az AKCS-országok parlamentjeinek sürgetniük kellene, hogy vonják be őket az országos és regionális stratégiai dokumentumok elfogadásába és végrehajtásába, mivel ezek jelentik a fejlesztési támogatás fő programeszközeit. Annak érdekében, hogy segítsünk a parlamenti közgyűlés arra vonatkozó aggályait kezelni, hogy a jelenlegi válság következményekkel jár a fejlődő világra nézve, további finanszírozási forrásokon kell dolgoznunk, különösen a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adón. Az AKCS-kormányoknak viszont nagyobb elkötelezettséget kell vállalniuk az iránt, hogy fellépnek az adóparadicsomok, az adócsalás és az illegális tőkekiáramlás ellen. Az, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus elején létrejött a Pánafrikai Parlamenttel fenntartott kapcsolatokért felelős állandó európai parlamenti küldöttség, igen pozitív lépést jelent, amely hozzá fog járulni az AKCS–EU Parlamenti Közgyűlés egyre inkább politikai színezetű szerepvállalásának megszilárdításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Üdvözlöm e jelentés elfogadását, mert a Közös Parlamenti Közgyűlésnek (KPK) munkája minősége révén sikerült az észak és dél közötti együttműködés kulcsszereplőjévé válnia. A közgyűlés például kulcsszerepet játszott, és továbbra is kulcsszerepet játszik a gazdasági partnerségi megállapodásokról (EPA-król) folyó tárgyalások nyomon követésében. Ezenkívül elfogadásra került néhány fontos módosítás, mint például az, amelyik a KPK-t arra ösztönzi, hogy olyan kiegészítő és innovatív forrásokat használjon fel a fejlesztés finanszírozására, mint például a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adó, továbbá szorgalmazza, hogy foglalkozzon az adóparadicsomok felszámolásának kérdésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy ez a Közgyűlés továbbra is fontos keretet szolgáltat az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportja közötti nyílt, demokratikus és intenzív párbeszéd számára. Annak érdekében, hogy hatékonyabb és demokratikusabb legyen az együttműködés, az AKCS-országok parlamentjeinek az európai hatóságok mellett nagyobb mértékben kellene részt venniük a stratégiai együttműködési tervek kidolgozásában és megfogalmazásában, valamint aktívabban kellene részt venniük a gazdasági partnerségi megállapodásokról folyó tárgyalásokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Anélkül, hogy megkérdőjelezném az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) 2009-ben végzett munkájának jelentőségét vagy a fejlesztési együttműködéshez való letagadhatatlan hozzájárulását, mindenképpen hangot kell adnom annak, hogy aggályaim merültek fel a Joly-jelentés 6. pontjának tartalmával kapcsolatosan: „ösztönzi a KPK-t, hogy továbbra is összpontosítson e területre és vizsgálja meg a fejlesztés finanszírozásának további innovatív forrásait, mint például a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adót”. Nem hiszem, hogy a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adónak nagy hasznát látná az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportja.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A 2009-ben kétszer ült össze a Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) – ez abban az évben történt, amikor a Bizottság és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok javaslatot tettek arra, hogy 2010 folyamán megtárgyalják a Cotonoui Partnerségi Megállapodás második felülvizsgálatát. Az AKCS–országok gazdasági partnerségi megállapodási (EPA) folyamata révén végbement regionalizálására tekintettel a KPK számára fontos, hogy rendkívül szoros figyelemmel kísérje a fejleményeket, hogy intézményként biztosítsa további működését és előrelépését. Rá kívánok mutatni, hogy a KPK aggódik a jelen pénzügyi válság következményei miatt, a pénzügyi válság AKCS–országokat érintő hatásáról szóló állásfoglalás luandai elfogadása miatt, valamint annak hatásáról és a válság AKCS–országokban való kezeléséről szóló állásfoglalások miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ahhoz, hogy az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés megfelelően be tudja tölteni a szerepét – amint azt az előadó említette – az észak és dél közötti együttműködésben és az együttműködés parlamenti aspektusának erősítésében, meg kell védeni néhány alapvető jellemzőjét. Képviseleti köre a legnagyobb előnye, ugyanakkor alapvető követelmény is, ha megfelelően kell ellátnia szerepkörét. Tehát minden olyan kísérletet el kell utasítani, amely a költségcsökkentésre hivatkozva korlátozná ezt a képviseletet, ugyanakkor meg kell védeni a közgyűlés plurális jellegét, aminek hiányában súlyosan torzulna néhány alapelve, és súlyosan sérülne néhány alapvető célkitűzése. Garantálni kell valamennyi parlamenti képviselő tényleges kiterjesztett részvételéhez szükséges valamennyi eszközt, akár az EU-t képviselik, akár az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS–országok) csoportját.

Következésképpen aggodalmunknak adunk hangot, mivel több ízben megfigyeltük, hogy nem biztosítottak a részvételhez szükséges feltételek, különös tekintettel a tolmácsszolgálatra. Az EU és az AKCS hivatalos nyelveit gyakran figyelmen kívül hagyják, amint az többször megtörtént a portugál nyelv esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Az AKCS–EU (afrikai, karibi és csendes-óceáni államok és az Európai Unió) Közös Parlamenti Közgyűlése tagjaként határozottan szavaztam a közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés mellett. Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés olyan kivételes intézmény, amelynek sikerült az Európa és Afrika közötti, valamint az észak és dél közötti kapcsolatok kulcsszereplővé válnia. Sikerült megmutatnia, milyen magas színvonalú munkát végzett, amely az együttműködés, a konzultáció, az átláthatóság és a demokratikus párbeszéd alapelveit követi, valamint az európai és az AKCS–parlamenti képviselők közötti erősödő kölcsönhatáson alapszik. Mivel a közgyűlés 20. ülésére Kinshasában kerül sor, arra szeretném bátorítani a KPK-t, hogy folytassa munkáját és ezt az együttműködést. Természetesen megszavaztam azt a bekezdést, amely arra hív fel, hogy vezessük be a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adót, és szüntessük meg az adóparadicsomokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE), írásban.(PL) Támogattam az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló Joly-jelentést. Az a kérdés, amellyel részletesebben kellene foglalkoznunk, a KPK regionális ülések kérdése. Kétségtelen, hogy szükség van ezekre az ülésekre. Úgy gondolom azonban, hogy ki kellene dolgoznunk és tisztáznunk kellene ezeknek az üléseknek a menetét.

Világosabban meg kellene határoznunk a regionális üléseken alkalmazott munkamódszereket. Az jelenti ezeknek az üléseknek az értékét, hogy jobban koncentrálhatunk a regionális problémákra. A hivatalos eljárások pontosabb meghatározása révén nagyobb hatást gyakorolhatnak az AKCS–EU KPK regionális ülései. Pontosan ezért kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. Nagyon köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban. – Az Európai Parlamentnek az a képviselőcsoportja, amelynek én is tagja vagyok, jelentős mértékben módosította az eredeti jelentést. A jelentés most arra hívja fel az AKCS–kormányokat, hogy szigorúbb záradékokat fogalmazzanak meg a megkülönböztetés-mentességről, és csatlakozzanak az adócsalás és az adóparadicsomok elleni küzdelemhez. Az AKCS nemzeti parlamentjeinek és a civil társadalom fokozott bevonása szükséges – pénzügyi és szakmai támogatás révén – az AKCS–EU együttműködés javítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés elfogadása mellett szavaztam, mert alapvető fontosságúnak tartom az észak és dél közötti együttműködésben betöltött szerepét. A KPK tulajdonképpen kulcsszerepet játszott, és továbbra is kulcsszerepet játszik abban, hogy a helyi hatóságokat és testületeket bevonja a gazdasági partnerségi megállapodásokba.

Ezek miatt az okok miatt csatlakozom képviselőtársaim felhívásaihoz, miszerint a Bizottságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy időszerű tájékoztatást adjon a tárgyalásokról, ily módon biztosítva, hogy a Parlament teljes mértékben részt vehessen a megállapodások nyomon követésében, és a nyomon követéshez segítséget adhasson. Végül úgy gondolom, hogy az Európai Parlament számára létfontosságú, hogy tájékozottan tölthesse be szerepét – és ezt nem csak az ezen a területen folyó tárgyalásokat említve mondom –, mivel olyan intézményről van szó, amely képes arra, hogy biztosítsa a folyamat átláthatóságát és hangot adjon a helyi közösségek igényeinek.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés mellett szavaztam. A parlamenti ellenőrzés megerősítése létfontosságú annak biztosítása szempontjából, hogy az uniós fejlesztési forrásokat a legjobban használjuk fel, és ténylegesen hozzájáruljunk a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez. A Közgyűlés kulcsszerepet töltött be, és továbbra is kulcsszerepet tölt be a gazdasági partnerségi megállapodásokról folyó tárgyalások nyomon követésében, ily módon lehetővé téve, hogy a parlamenti képviselők első kézből ismerjék meg az AKCS-országok parlamenti képviselőinek aggályait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek szélesebb rálátása legyen a Bizottság tárgyalásaira és a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtására.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportja és az EU Közös Parlamenti Közgyűlése (KPK) kétszer ült össze 2009-ben, és az ülések során különféle kérdésekben hozott fontos döntéseket, különös tekintettel az élelmiszer- és a pénzügyi válságra, a szomáliai helyzetre, az éghajlatváltozásra és a madagaszkári helyzetre. Több munkacsoport is összeült, hogy megtárgyaljon egy sor aktuális kérdést, többek között a jobb kormányzás célját szolgáló képzést, építőipari projekteket és városi lakhatást, a fogyatékkal élők helyzetét, a falusi turizmust és a kisebbségek jogait a Cseh Köztársaságban. Ezek a rendszeres ülések fontossá váltak azok sokfélesége és a mindkét fél számára fontos kérdések megvitatása miatt, és azt a célt szolgálják, hogy megoldást próbáljanak találni a leghátrányosabb helyzetű térségek problémáira.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Joly asszony AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés munkájáról szóló, kiváló jelentése mellett szavaztam, és megismétlem, hogy a KPK a világon egyedülálló intézmény annak összetétele és együttműködési készsége miatt, hogy elősegítse az észak és dél kölcsönös függőségét, mégpedig nem csak jogi eszközök révén, hanem a demokratikus párbeszéd és együttműködés révén is. E jelentés kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adóra, hogy segítsünk bizonyos adományozóknak betartani a hivatalos fejlesztési támogatás terén vállalt kötelezettségeiket, és segítsünk a fejlődő országoknak, hogy az éghajlatváltozással való megbirkózáshoz szükséges változtatások megtételében. Hangsúlyoznám, hogy a 2002. évi monterreyi konszenzus, a dohai konferencia nyomon követése 2008-ban, valamint a 2010 szeptemberében, New Yorkban megtartott, millenniumi fejlesztési célokról szóló magas szintű plenáris ülés kedvező véleményt tett közzé a fejlesztés innovatív és alternatív finanszírozási forrásairól, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztés gazdasági, szociális és környezeti szempontjait kiegyensúlyozott módon kell megközelíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés ellen szavaztam, mert az nagyon homályos és pontatlanul megfogalmazott. Ráadásul nem tartalmaz semmilyen tervet az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportjával folytatandó jövőbeli, hatékonyabb együttműködésre. A fejlesztési támogatás annak jelenlegi formájában az esetek 80%-ában kudarcot vallott. Egyszerűen fokozta a kérdéses államok külső segítségnyújtástól való függőségét. Ahhoz kell támogatást nyújtanunk, hogy ezek az államok magukon tudjanak segíteni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy fokozatosan alakítsanak ki egy működő nemzetgazdaságot. Erre vonatkozóan fontos kérdés, hogy képesek legyenek biztosítani a saját élelmiszer-ellátásukat. Ez a jelentés azonban makacsul támogatja a fennálló helyzetet, és ezért szavaztam ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott együttműködés az Európai Unió külpolitikájának egyik legfontosabb szempontja. Következésképpen szomorúan értesültem az AKCS–országokat érintő pénzügyi problémákról. Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés e problémáktól függetlenül az észak és dél közötti párbeszéd egyik legfontosabb fóruma. Örömmel üdvözlöm egyrészt az afrikai országok és a karibi országok közötti regionális integráció fejlődését, amely elősegíti az Európai Parlament és az összes déli ország közötti eredményes párbeszédet. E szempontok figyelembevételével, valamint az EU és a déli országok közötti párbeszéd fejlesztését teljes mértékben támogatva határoztam úgy, hogy az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés munkájáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a Közgyűlés kulcsszerepet játszott abban és erőfeszítéseket tett arra, hogy az olykor bonyolult problémákra megoldást találjon. Bár tanácsadó testület szerepét tölti be, fontos fórumként és találkozóhelyként szolgál arra, hogy a különféle igényeket megvitathassák, és megkíséreljék azokat kielégíteni.

Az elfogadott fontos jelentések és állásfoglalások közül elég a madagaszkári helyzetről, az éghajlatváltozásról, a nigeri helyzetről és a Cotonoui Megállapodás második felülvizsgálatáról szólókat megemlíteni. Érdemes végül megjegyezni a pénzügyi válság AKCS-országokat érintő következményeiről szóló állásfoglalást, amelyben rámutatnak, hogy azok az országok – jóllehet semmiképpen nem felelősek a globális zavarért – sajnos végül a legnagyobb árat fizették: megnövekedtek a költségek, csökkentek a gazdag országokból érkező támogatások, és drágultak az árucikkek.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-országok) csoportja és az EU Közös Parlamenti Közgyűlésének (KPK) 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentés mellett szavaztam. Fontos kiemelnünk a KPK szerepét, mivel sikerült az észak és dél közötti együttműködés kulcsszereplőjévé válnia, ezzel hozzájárulva az EU és az AKCS–országok közötti nyílt és demokratikus párbeszéd megerősítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) A mai plenáris ülésen az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentésről szavaztunk.

A Közös Parlamenti Közgyűlés kétszer ülésezett 2009-ben. Az ülések alkalmával 10 állásfoglalást hagytak jóvá, és elfogadták a Cotonoui Partnerségi Megállapodás második felülvizsgálatáról szóló luandai nyilatkozatot. Az év során két regionális ülésre is sor került Guyanában (karibi térség), illetve Burkina Fasóban (nyugat-afrikai régió).

A 2009. évre ennek ellenére csapást mért az AKCS Miniszterek Tanácsa által 2008-ban elfogadott határozat, miszerint radikálisan csökkentik az AKCS-kiküldetésekre elkülönített titkársági költségvetést. Ez a határozat jelentősen érintette a Brüsszelen kívüli helyszíneken tartott KPK-ülésekhez kapcsolódó szolgáltatások biztosításának lehetőségét.

Az AKCS Tanács 2009 decemberében elfogadta azokat a felülvizsgálatokat, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a 2010. évi költségvetés finanszírozása a legrosszabb esetben két plenáris ülés, egy regionális ülés és két további kiküldetés megvalósítására elegendő legyen. A feltételek figyelembevételével helyénvaló, ha folytatjuk a munkát ebben az ágazatban, és megvizsgáljuk a fejlesztés finanszírozásának kiegészítő és innovatív forrásait, azaz a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adó lehetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Üdvözlöm a kollégánk, Eva Joly vezetésével létrejött állásfoglalást, amelyben az áll, hogy üdvözli annak tényét, hogy a KPK továbbra is keretet biztosít az Európai Unió és az AKCS-országok közötti nyílt, demokratikus és intenzív párbeszéd számára, és határozottabb politikai párbeszédet szorgalmaz; üdvözli, hogy az új kereskedelmi biztos pozitívan reagált több AKCS-ország és -régió azon kérésére, hogy a Bizottság elnökének nyilatkozataival összhangban tekintsék át az EPA-ról szóló tárgyalások során felvetett vitás kérdéseket, továbbá hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek szigorúan ellenőriznie kell az EPA-ról szóló tárgyalásokat és az EPA végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés küldöttségének tagjaként jóváhagytam a KPK 2009-ben végzett munkájáról szóló jelentést. Jó véleménnyel vagyok a közgyűlés ez évi munkájáról, különösen a globális válság szociális körülményekre gyakorolt hatásáról és az éghajlatváltozásról elfogadott állásfoglalásokkal.

A jövő héten, a közgyűlés huszadik ülése során többek között a millenniumi fejlesztési célok elérésével fogunk foglalkozni. A KPK Szociális és Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a jövő évben átfogó elemzésre kerüljön sor, és széleskörű vita induljon az AKCS-országok környezeti és társadalmi helyzetéről. A meglévő intézkedések áttekintése révén hatékonyabban tervezhetjük meg az elkövetkezendő évekre vonatkozó célkitűzéseket. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményével egyetértve én is az afrikai szociális gazdaság fokozott támogatása és elismerése mellett állok.

Az afrikai szociális gazdaság uniós programba való beillesztése azt eredményezheti, hogy megerősödik az együttműködés olyan nemzetközi szervezetekkel, mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Világbank, továbbá az európai szociális gazdaság kulcsszereplőinek fokozott bevonása révén az európai közvélemény nagyobb mértékben támogatja az EU külső segítségnyújtásának megerősítését. Véleményem szerint a KPK alaposabban megvizsgálhatná azt is, hogy milyen szerepet játszhat az afrikai szociális gazdaság a szegénység megszüntetésében. Remélem, hogy a KPK aktív szerepet fog játszani az EU–Afrika stratégia végrehajtásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokkal végzett munkát áttekintő jelentés mellett szavaztam. Az Európai Parlament ezzel a szöveggel felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az Európai Unió és az AKCS-országok közötti nyílt, demokratikus és intenzív párbeszéd a Közös Parlamenti Közgyűlés sikerének kulcsa.

A jelentés továbbá ismételten kijelenti az emberi jogok egyetemességének alapelvét, és emlékezteti a Tanácsot arra, hogy az Európai Parlament ismételten szorgalmazta, hogy a Cotonoui Megállapodás felülvizsgálatakor szigorúbb záradékot fogalmazzanak meg a megkülönböztetésmentességről.

Különösen örülök a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót szorgalmazó módosításról szóló szavazásnak, ami választ adhat a válságra, habár nincsenek illúzióim az Európai Parlament erre vonatkozóan egymásnak ellentmondó szavazatai felől. Az Európai Parlament ezzel a módosítással a fejlesztésfinanszírozás olyan kiegészítő és innovatív forrásait szorgalmazza, mint a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetett adó lehetőségének megvizsgálása, „továbbá felhívja a KPK-t, hogy foglalkozzon az adóparadicsomok megszüntetésének kérdésével”.

Reménykedjünk abban, hogy ez a jelentés nem marad teljesen észrevétlen, és hogy valamennyi európai intézmény ehhez fordulhat, ha más kapcsolatokat szeretne teremteni az AKCS-országokkal.

 
  
  

Jelentés: Luigi Berlinguer (A7-0252/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Jóváhagyom a jelentést, kiemelve a 67. cikket, amely különböző jogrendszerekre és jogi gyakorlatokra, igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozik, olyan ügyekre, amelyek esetén a kölcsönös elismerésnek a különböző jogi rendszerek és jogi gyakorlatok jobb megértéséhez kellene hozzájárulnia. Úgy vélem, hogy jelentős előrehaladás történt a polgári igazságszolgáltatás területén az EU-ban, és ennek a nagyra törő tervnek, amelynek célja a polgári jog stratégiával bíró és kevésbé felaprózott megközelítésének elfogadása, a polgárok és a vállalkozások valódi igényeit kellene tükröznie. Figyelembe kell vennie a megosztott hatáskörbe tartozó területre vonatkozó jogalkotás nehézségeit, amely területen harmonizációra van lehetőség az átfedések elkerüléséhez.

Ezért a különböző tagállamok eltérő jogi megközelítései és alkotmányos hagyományai melletti elkötelezettséget fenn kell tartani, ugyanakkor európai uniós szintű megközelítést kell megalkotni az általános problémák megoldásához. Meg kell említeni azt is, hogy meg kell bizonyosodni arról, hogy a már gyakorlatba ültetett intézkedéseket működnek, a már elért előrehaladást pedig egységesíteni kell, így következetesen haladhatunk előre a stockholmi program helyes és funkcionális végrehajtása felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) A stockholmi program nagyra törő európai politikákat alakít ki az igazságszolgáltatásról és biztonságról, hogy létrejöhessen a polgárok Európája.

A célok tartalmazzák a válásra alkalmazható jogszabályra vonatkozó megerősített együttműködés jogszabálytervezetét. Európában a válások 20 százaléka nemzetközi párokat érint. Az ilyen válások lebonyolítását néha végtelen bürokrácia és a nemzeti rendszerek egyértelmű válaszainak a hiánya zavarja meg. Sok esetben a gyermek és a gyengébb házastárs szenved a per okozta érzelmi stressz és a megerőltetések miatt. Az lenne a legjobb megoldás, ha egyfajta közvetítési rendszer, azaz egy baráti megegyezés jönne létre a felek közt. Ezért megfelelő lenne az Európai Parlament és a Tanács a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK irányelvében meghatározott elvekre és a közvetítőkre vonatkozó európai magatartási kódexre hivatkozni.

Az is fontos a polgárok számára, hogy hozzáférjenek a most már a Bizottság adatbázisában található naprakész, jó minőségű információkhoz nemcsak a különválás és a válás, hanem a közvetítés nemzeti és az európai uniós jogszabályainak alapvető aspektusairól is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A stockholmi program célja a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása, amely garantálja a polgárok alapvető jogait, közöttük a vállalkozás szabadságához való jogot annak érdekében, hogy a gazdaság minden ágazatában kialakuljon a vállalkozói szellem Miután az Unió bel- és igazságügyi kérdésekben hatásköröket szerzett, és létrejött a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, óriási előrelépés történt a polgári jog területén és rohamos léptekkel fejlődik a nemzetközi magánjogra vonatkozó szabályok harmonizációja. Ez nagyon fontos, mivel ez a jogterület a legmegfelelőbb módja egymás jogrendszerének elismeréséhez és tiszteletben tartásához. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság cselekvési terve nagyra törő, ugyanakkor szükséges felmérni az előírt intézkedések megállapított céljainak való megfelelést és a hatékonyságot, hogy megfelelően kielégítsük a polgárok, a vállalkozások és a gyakorló ügyvédek igényeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogatom a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság javaslatát, hogy beemeljék az európai egységes piacról szóló szöveget a polgári jogról, a kereskedelmi jogról, a családi jogról és a nemzetközi magánjogról szóló állásfoglalásba. Véleményem szerint az egységes piac segíti az európai térséget a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése szempontjából, és hozzájárul a szociális piacgazdaság európai modelljének megerősítéséhez, ugyanakkor védi a fogyasztókat is. Az EU peremén lévő Bulgáriát gyakran fenyegeti a veszélyes és valószínűleg hamisított áruk importja. Nem is olyan régen 20 éves bárányhúst találtak a bolgár piacon. És ez csak egy ügy a sok közül. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség erősíteni fogja az egységes piacot, kiváltképp a fogyasztók jogait erősít majd, és arra buzdítom Önöket, kedves hölgyeim és uraim, hogy támogassák a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe, és olyan jogszabályokat készítsen, amely a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva megfelelően működő egységes piacot biztosít.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Én a jelentés mellett szavaztam, mivel az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban biztosítsa, hogy a stockholmi cselekvési terv valóban az európai polgárok igényeit tükrözze, kiváltképp az Európai Unión belüli szabad mozgást, az alkalmazottak jogaival, a vállalkozások igényeivel és az esélyegyenlőség biztosításával együtt. Szeretném kiemelni, hogy az Uniónak a polgárok szolgálatában kell állnia, kiváltképp a családi jogi és polgári jogi területen, ezért meg vagyok elégedve, mivel óriási előrelépés történt a polgári jog területén, amióta az Unió a bel- és igazságügyi kérdésekben hatáskörre tett szert, illetve létrejött a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség.

Szeretném kijelenti, hogy a stockholmi program célja a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása, amely garantálja a polgárok alapvető jogait, közöttük a vállalkozás szabadságához való jogot annak érdekében, hogy a gazdaság minden ágazatában kialakuljon a vállalkozói szellem. Megérett az idő arra, hogy elgondolkozzunk a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jövőjéről, és az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen széles körű vitát, amelybe bevonja az összes érintettet, különös tekintettel a bírákra és a gyakorló ügyvédekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Brzobohatá (S&D), írásban.(CS) A jelentés egy sor ajánlást tartalmaz a polgári jog, kereskedelmi jog, családjog és a nemzetközi magánjog területén. Leginkább azokkal az intézkedésekkel foglalkozik, amelyek a határokon átnyúló jogvitákban a végrehajthatóságot növelik, és a stockholmi program szellemében azokkal, amelyek nagyobb fokú együttműködést kívánnak elérni a tagállamok igazságügyi hatóságai között. A cselekvési terv az adósok vagyonának átláthatóságára vonatkozó ítéletek végrehajtásának hatékonyságát javító rendeletre, valamint a bankszámlaletiltásra vonatkozó, hasonló rendeletre irányuló jogalkotási kezdeményezést javasol. Úgy gondolom, hogy természetes lépés a tagállamok polgárainak dokumentumaiban lévő személyes körülmények információinak szabványosítása, amely megszünteti az utazások során felmerülő akadályokat.

A jelentés továbbá felszólítja a Bizottságot döntőbírósági munkacsoportot felállítására, és hogy konzultációkat folytasson bármilyen jogalkotási kezdeményezésről benyújtása előtt, mivel a döntőbírósági ügyeknek komoly hatása van a nemzetközi kereskedelemre. A jelentésben javasolt intézkedések növelik az EU-ban a jogszabályok végrehajthatóságát, ezért a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Casini (PPE), írásban.(IT) Tartózkodtam a Berlinguer-állásfoglalás zárószavazásánál, mert a 2. módosítást kivették. Ez nagyon fontos volt a 40. cikk lehetséges hibás értelmezéseinek kizárásához, miszerint a Parlament „határozottan támogatja az anyakönyvi okmányok joghatásainak kölcsönös elismerésére irányuló terveket”. A kifejezés sugallhat például olyan, az Európai Unió egész területén érvényes kötelezettséget, hogy el kell ismerni az azonos nemű emberek között egy olyan tagállamban bejegyzett viszonyt, ahol ezt engedélyezik.

Valójában különbséget kell tennünk egy befejezett jogi lépés (házasság esetén) hatásai és egy hivatalos nyilvántartásba vételi dokumentum hatásai között. Ez utóbbi tanúsítja, mit dokumentáltak (például, hogy homoszexuális házasságot kötöttek Hollandiában), és ez a nyilvános bizonyságtétel a hivatalos családi állapotot igazoló dokumentum hatása. De a hivatalos nyilvántartásba vételi dokumentum hatásai különböznek, és elismertségük (például egy túlélő hozzátartozói nyugdíja) nem engedélyezett olyan államban, ahol azt nem ismerik el. A családi jogi ügyek minden esetben az egyéni államok identitásának részét képezik, amelyet az EU joga nem érint. A különböző értelmezések lehetősége miatt tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm azt a hatalmas előrelépést, amely a polgári jog területén történt, amióta az Unió a bel- és igazságügyi kérdésekben hatáskörre tett szert, illetve létrejött a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség. Továbbá gratulálok a Bizottságnak nagyszabású tervéért, amely választ kínál a Parlament közelmúltban megfogalmazott számos követelésére. Alapvető fontosságú, hogy az egységes piacon jogaikat és szabadságjogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások valódi érdekei alapján, stratégiával bíró és kevésbé felaprózott megközelítés kerüljön elfogadásra.

A stockholmi cselekvési tervnek valóban tükröznie kell ezeket az igényeket (a mobilitás, a foglalkoztatási jogok, a vállalkozások igényei és az egyenlő esélyek terén), miközben előmozdítja a jogbiztonságot és a gyors és hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a megosztott hatáskörbe tartozó területekre vonatkozó jogalkotás nehézségeit, amely területeken harmonizációra csak nagyon ritkán van lehetőség, és ahol az átfedéseket kerülni kell. A különböző jogi rendszerek jogi megközelítéseinek és alkotmányos hagyományainak eltéréséből meríthet ihletet az európai jogi kultúra, de ezek nem akadályozhatják meg az európai jog fejlődését.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A mai napig gondok vannak a 27 tagállam és a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó államok polgári jogával kapcsolatban. A bemutatott cselekvési terv egy lépés a jó irányba. Kiemeli a hasonlóságokat és megvilágítja a különbségeket, így felhívja a figyelmet a különbségek csökkentésének szükségességére.

A bizottságok – amelyeknek tagja vagyok – által megvitatott témakörökkel kapcsolatban azt gondolom, hogy a közös szabályok létrehozása és egy integrált jogrendszer végrehajtása alapvető fontosságúak az egységes piac túlélése szempontjából. Miközben tiszteletben kell tartani mindenkinek a jogi hagyományait és különleges jellemzőit, a mai kor kihívásai szükségessé teszik, hogy közös erőfeszítéssel harmonizáljuk az európai jogot.

Ezért üdvözlöm a jelentést, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy törekedjen a tagállamokban a jogok gyakorlása előtt álló jogi akadályok felszámolására, és csökkentse ezen akadályok negatív hatását a határon átnyúló jogvitákban érintett polgáraira. Ezek az alapvető feltételek az „európai jogi kultúra” létrehozásához, amely önmagában is garantálhatja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség létrejöttét Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE), írásban.(SV) A szavazás magyarázata: 2010. november 23-án a svéd konzervatívok a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusairól szóló jelentés (A7-0252/2010) elfogadására szavaztak. Viszont szeretnénk kiemelni, hogy nagy figyelmet kell szentelni a tagállamokban folyó jogászképzések különböző formáinak harmonizálására, és hangsúlyozzuk, hogy ez a harmonizációs folyamat nem tartozik a stockholmi program hatáskörébe. Nem hisszük, hogy két nyelv ismerete szükséges ahhoz, hogy valaki jogászként dolgozzon. Végezetül szeretnénk kiemelni, hogy a kereskedelmi kötelmi jogban a részes felek autonómiája rendkívül fontos, és annak így is kell maradnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE), írásban.(IT) A stockholmi program alapvető fontosságú lépés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség olyan irányú fejlődésében, ahol figyelem sokkal inkább az egyénre összpontosul. Nagyobb figyelem, amely nemcsak a polgárság átfogóbb perspektívájához, köztük az ember és az emberi méltóság tiszteletben tartásához járul hozzá, hanem egy olyan jogi és igazságszolgáltatási perspektívához is, amely elérhetővé teszi ezt az egész Unióban, így az egyének belső határok nélkül élhetnek jogaikkal. Az egyénekre való összpontosítást egyenlő szinten kell garantálni, ideértve a bevándorlás és menedékjog egyre gyakoribb jelenségét is, mindeközben azonban szigorúan ne kell tartani a polgári társadalmi életére, köztük a biztonságra vonatkozó szabályokat. A Bizottság cselekvési terve a stockholmi program következetes megtestesítése. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásakor azonban tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, amely az egyének és a történelmük részét képező hagyományok tiszteletben tartását erősíti. Úgy tűnik számomra, hogy a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusairól szóló jelentés, amelyről szavaztunk, ebbe az irányba halad.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel azt gondolom, hogy rendkívül fontos a stockholmi programban kitűzött intézkedéseket megfelelően megvalósítani a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztésével kapcsolatban. Ezt a tagállamok közti igazságügyi együttműködés fejlesztésével, az európai jogi kultúra ösztönzésével, és a tagállamok szintjén létező különböző eljárási jogi modellek összeegyeztethetetlenségeinek feloldásával lehet elérni. A stockholmi programot végrehajtó bizottsági cselekvési tervnek figyelembe kell vennie a jelentésben említett összes aspektust.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert jogbiztonságot és gyors és hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést ösztönző intézkedéseket támogat. A stockholmi cselekvési terv értelmében biztosítani kell, hogy a jogrendszerek közötti bevált gyakorlatok cseréje figyelembe veszi az egyének és vállalkozások igényeit, amivel előmozdítja az Unión belüli mobilitást, a foglalkoztatási jogokat és az esélyegyenlőséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A polgári jog, a kereskedelmi jog, a családjog és a nemzetközi magánjog az uniós tagállamok alkalmazandó jogainak legérzékenyebb területei. Ezért ezeknek a módosítását véleményem szerint gondosan kell végrehajtani, mindvégig szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét. Az európai jogalkotóknak mindvégig tiszteletben kell tartaniuk a különböző jogrendszereket, a politikai közösségekben az ezek körül kialakult konszenzust és a törvényes lehetőségeiket. Nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy szilárd, kiépített és mélyen gyökeredző jogrendszerekkel foglalkoznak. Ezért azt javaslom, hogy az emberek igényeinek megfelelő és arányos módosításokat vezessünk be, és szigorúan ellenőrizzük a javasolt terveket és kezdeményezéseket. Alaposan nyomon követem ezeknek az intézkedéseknek az elfogadását, és tisztában vagyok azzal, hogy a jogi viszonyok természetüknél fogva egynél több ország jogrendszerét érintik. Elismerem, hogy amiket támogatnak mind pozitív, és a bevált gyakorlatok megosztását és a valódi szabadságon, biztonságon és jog érvényesítésén alapuló térség megvalósítását célozzák meg.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Tanács által 2009 decemberében elfogadott stockholmi program megállapítja a következő öt évre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fejlődésének prioritásait. Az uniós jog a mobilitást segíti elő, és lehetővé teszi az embereknek, hogy gyakorolhassák a szabad mozgáshoz való jogukat, így erősítve a jog érvényesülésén alapuló európai térségbe vetett bizalmat. A Bizottság stockholmi programot végrehajtó cselekvési terve olyan eszközöket is felhasznál, amelyeket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése tett lehetővé, hogy az Európai Unió polgárainak mindennapjait és ügyvitelét megkönnyíthesse, összeegyeztethesse az emberek és a belső piac igényeit a tagállamok jogi hagyományainak sokszínűségével. Támogatom a jelentést, de megjegyezném, hogy bizonyos területek elsőbbséget élveznek, például a polgári ügyek és a hivatalos dokumentumok kölcsönös elfogadása.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a stockholmi programot végrehajtó cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusai alapján számos összetett témával foglalkozik. Ennek eredményeképp az előadó javaslatairól alkotott véleményünk is eltérők.

Egyesek pozitívnak tűnnek, amikor arról beszél, hogy a tengeri, kereskedelmi és családjogi problémákkal kapcsolatos vitákat kell tartani. De Portugáliában van egy ugyancsak megoldatlan ügy, mégpedig az e területeken dolgozó igazságügyi tisztviselők szakosodása. A szóban forgó problémák miatt a tisztségviselőknek képzésben kell részt venniük, hogy családjogi bíróságon dolgozhassanak.

Számos probléma van a kereskedelmi területeken, de valószínűleg fontosabb lenne, hogy a védjegyek oltalmát polgári és nem büntetőjogi kereteken belül biztosítsuk. Ezen a területen Portugáliában is hosszú a várakozási idő, és az is ismert, hogy sok tisztségviselőnek nehéz a nagyon sajátos ügyekben döntést hozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE), írásban.(SV) A szavazás magyarázata: 2010. november 23-án a svéd konzervatívok a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusairól szóló jelentés (A7-0252/2010) elfogadására szavaztak. Viszont szeretnénk kiemelni, hogy nagy figyelmet kell szentelni a tagállamokban folyó jogászképzések különböző formáinak harmonizálására, és hangsúlyozzuk, hogy ez a harmonizációs folyamat nem tartozik a stockholmi program hatáskörébe. Nem hisszük, hogy két nyelv ismerete szükséges ahhoz, hogy valaki jogászként dolgozzon. Végezetül szeretnénk kiemelni, hogy a kereskedelmi kötelmi jogban a részes felek autonómiája rendkívül fontos, és annak így is kell maradnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) A jelentés ellen szavaztunk. Elfogadhatatlan, hogy létrehozzuk a 28. rendszert, még ha opcionális is, a polgári jog egyes területein, hogy megkerüljük a nemzeti rendszereket. Az az állítás pedig a képmutatás teteje, hogy ezeknek a rendszereknek a sokszínűsége érték, miközben a „szabályozói verseny” is ajánlott konvergenciájukhoz, vagy másképp mondva, bekövetkező szabványosításához. Az pedig mindenek felett elfogadhatatlan, hogy a személyek szabad mozgását és a lakóhelyet biztosító ország társadalombiztosítási ellátásainak megkülönböztetésmentes hozzáférését arra használják, hogy követeljék az anyakönyvi okmányok kölcsönös elismerését, mert a javaslat valódi célja nem az, hogy megkönnyítse azoknak az európai családoknak az életét, akik egy másik európai uniós országba költöztek. A valódi cél az, hogy az azonos neműek házasságát és a homoszexuális párok örökbefogadási lehetőségét ráerőltessék olyan tagállamokra, amelyek saját jogaikban ezeket nem ismerik el. A családjog szigorúan és kizárólag tagállami hatáskör, és ennek így is kell maradnia. Viszont meg kell állítani a német bírói testület felügyeleti joggal kapcsolatos egyoldalú döntéseit eltérő nemzetiségű szülők válása esetén, és a Jugendamt túlzott és abszolút hatalmát, amelyet kifogásoltak a hozzánk benyújtott petíciókban.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Örülök, hogy elfogadták ezt a jelentést, amely üdvözli a stockholmi cselekvési tervet, kiváltképp a polgári jogra, kereskedelmi jogra, családjogra és a nemzetközi magánjogra vonatkozó elemeit. Az Európai Unió azon dolgozik, hogy létrejöjjön a „jog érvényesülésén alapuló európai térség”, és hogy ez a térség azon az elven alapszik, hogy az ítéleteknek az emberekhez hasonlóan „mozogniuk” kell az Unión belül, így az európai polgárokat segítheti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésben. A „jog érvényesülésén alapuló európai térség” maga után vonja a tagállamok ítéleteinek kölcsönös elismerését, és a kölcsönös elismerés fontos olyan területeken, mint a családjog, szerződések, öröklés és végrendeletek, házastársi tulajdon stb. Ezek mindenkinek az életében fontos szerepet játszanak. A jelentésünk ragaszkodik többek között az igazságügyi képzés, a jogi oktatás, a bírák közötti hálózatok kiépítésének és a csereprogramok bevezetésének fontosságához. Teljes mértékben támogatom ezeket a célokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Kastler (PPE), írásban.(DE) A módosítások mellett és a Berlinguer-jelentés ellen szavaztam, mivel nem vagyok biztos abban, hogy megfelelően támogatja a szubszidiaritást. Nem hiszem, hogy fontos részleteket törölnünk kellene, csak azért, mert ez egy nagy irányelvcsomag. Ez a stratégia visszafelé sül el. Számomra a dolog bökkenője az, ahogy a jelenlegi formájában fogadták el a 40. bekezdést a stockholmi program többi összetevőjével együtt, amelyek joghatósági összeütközéseket fognak okozni. Konkrétan arról van szó, hogy kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a családjogot használjuk-e fel az anyakönyvi dokumentumok, más néven a házassági anyakönyvi kivonatok kölcsönös elismeréséhez, és emiatt vegyük-e figyelembe a tagállamok döntéshozó hatóságait a házasság fogalommeghatározásával kapcsolatban, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott eljárás szerint.

Miközben ez nincs tisztázva, megvan a lehetősége annak, hogy konfliktus keletkezik egyszerű polgári jogi eljárások és a határokon átnyúló összetett családjogi eljárások között. A 3. módosításnak megfelelő ítélet elegendő lett volna ennek a konfliktusnak a feloldásához. Sajnos ez olyan részlet volt, amelyet a Parlament többsége ma nem támogatott. Továbbra is az a véleményem, hogy a házasság és a családi élet az állam védelme alatt álnak. Ezekkel kizárólag a tagállamoknak kell foglalkozniuk. Ezért a saját kezdeményezésű jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban. – Ez az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Parlamenttel teljes mértékben konzultálni kell az igazságügyi képzés megszervezéséről és előkészítéséről. A kezdeményezés segíteni fogja az európai jogi kultúra fogalmát, így az EU teljes polgárságával tisztességesen és méltósággal bánnak majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A stockholmi programot végrehajtó cselekvési tervről szóló jelentés mellett szavaztam, mert szerintem döntő fontosságú a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló területtel kapcsolatos előrehaladás. Létrejötte óta hatalmas előrelépés történt a jog érvényesülésének területén, a polgári jogot is beleértve.

Úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartani a tagállamok különböző joggyakorlatait és alkotmányos hagyományait, és ezeknek a különbségeknek a megléte képezi az erős pontokat, amelyekre összpontosítva elérhető az európai jog további fejlődése. Ebben a tekintetben az európai jogi közösséget be kell vonni, mivel hozzájárulásának erősítenie kell a valódi európai jogi kultúra gondolatát a tudás megosztásával és az összehasonlító jog tanulmányozásával.

Ezért teljes mértékben támogatom egy olyan fórum létrehozásának a javaslatát, amelyben a bírák gyakran foglalkoznak határokon átnyúló problémákkal, például tengerészeti, kereskedelemi, családjogi és személyi sérülésekkel kapcsolatos ügyekkel, vitákat tarthatnak és bővíthetik tudásukat. Végezetül azt gondolom, hogy az előfeltételek alapján a stockholmi cselekvési tervnek arra kell összpontosítania, hogy az egyének és vállalkozások által hangoztatott európai jogi igényeiket elégítse ki teljes mértékben jogaik és szabadságaik gyakorlásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (NI), írásban.(FR) A stockholmi program (2010–2015), ha a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli együttműködés szemszögéből nézzük, valójában Európa elsőbbségét alapozza meg számos területen azzal a céllal, hogy eltávolítsa a „szabad mozgás” előtt álló összes akadályt az EU tagállamai között. Legyen szó alapvető jogokról, magánjogról, kisebbségi jogokról, „európai uniós polgárságról”, menedékjogról vagy bevándorláspolitikáról, ez a zavaros kavalkád ürügy az európai bürokratikus szuperállam föderalista ambícióinak bátorításához. Fenntartom, hogy a jog és minden szokás és hagyomány alapvető része az emberek és szuverén államok szellemének és identitásának. Az ismeretlen európai harmonizáció ötletének támogatása, kiváltképp a polgári jog és családjog területén, egyenértékű az évszázadok során meghozott áldozatok és megszerzett területek tagadásával. Mivel egyenlőre a világ legmagasabb színvonalú jogi és szociális védelmi szabványokkal rendelkezik, Franciaországnak nem származik előnye az azáltal elért előrelépésekből, hogy az Európa-párti, globalista és ultraliberális makacsság áldozatává válik.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a stockholmi programról szóló jelentés elfogadását, amely a nemzeti közigazgatási szervek által kibocsátott hivatalos dokumentumok kölcsönös elismerésének fontosságát hangsúlyozza. Ebbe beletartozik majd az azonos neműek egyesülése, ami azt jelenti, hogy az azonos neműek egyesülésének partnerei legközelebbi rokonokká válnak külföldi balesetek esetén, és szükség szerint azonos jogokkal rendelkeznek majd az adókedvezményekhez, miközben másik országban élnek és dolgoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) A stockholmi program céljai és végrehajtási terve pozitívak. Véleményem szerint az egyik legfőbb ok az a tény, hogy a program célja olyan alap és feltételek megteremtése, amely értelmében az uniós polgárok felhasználhatják és érvényesíthetik jogaikat és szabadságaikat. A stockholmi program végrehajtása most és a jövőben is nehézségekkel fog küzdeni. Egyik oldalról ott van a jogalkotás egységesítésének objektív célja (például a szabad mozgás jogának a területe), másrészt megvan a veszélye annak, hogy visszaélnek az egységesített jogi normák különböző értelmezéseivel. A stockholmi program kezdeményezését üdvözlöm, miszerint el kell ismerni a tagállamok hivatalos dokumentumait. De ennek a mechanizmusnak nem szabad közvetlen konfliktusba kerülnie a tagállam alapvető szabályozásaival, kiváltképp a családjog területén. Abban a tekintetben, hogy a családjog sok éves hagyományokkal rendelkezik és nehezen kivívott társadalmi konszenzus, nem elfogadható a tagállami szuverenitás szempontjából, hogy ezt a területet megsértsék, a jóindulatú egységesítési rendszerek ellenére sem. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy megbizonyosodjuk, az egységesített jogszabályok nem vezetnek a normák fellazulásához a (polgári, szociális stb.) jogok tekintetében, amelyek különböző szinteken vannak jelen a tagállamokban. Azt is biztosítani kell, hogy a szabályozások egységesítése nem vezet adott esetben tulajdonjogi keresetek benyújtásához és az állam integritásának megsértéséhez, és egyértelműen meg kell határozni, hogy ki és hogyan tudja majd végrehajtani az egységesített európai jogszabályokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A polgári jog, a kereskedelmi jog, a családjog és a nemzetközi magánjog az uniós tagállamok alkalmazott jogainak legérzékenyebb területei. Tartózkodtam a jelentésről tartott szavazáson, mert véleményem szerint létfontosságú, hogy a szubszidiaritás elve jelen legyen ezekben az ügyekben, kiváltképp a családjoggal kapcsolatos ügyekben, valamint a házasságra vonatkozó és a családjog kölcsönös elismerésével kapcsolatos ügyek kezelésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alajos Mészáros (PPE), írásban.(HU) Mit akarunk azon az európai igazságügyi együttműködési szinten javítani, amit ma ismerünk? Az elfogadott dokumentum rávilágít a Bizottság terveinek legfontosabb részeire. Azt húzza alá, ami nekünk - az állampolgárok szemszögéből tekintve - feladatunk az elkövetkezendő időszakban. Politikusként és tanárként egyetértek azzal, hogy fejleszteni kell még a felsőoktatási intézmények egymás közötti kommunikációját azért, hogy a fiatal jogásznemzedék már az egyetemi évek alatt megismerkedjen az európai jogi kultúra sokrétűségével. A tagállamok érintettek az igazságügyi térség tökéletesebbé tételében. Az oktatásba fektetett energia az igazságszolgáltatás hatékonyságát befolyásolja. Tennünk kell azért, hogy a képzéshez szükséges források mindenütt előteremtődjenek. A határokon átnyúló együttműködés akadálymentesítésében leginkább azok a szakemberek kaphatnak helyet, akik külföldi tapasztalattal és nyelvismerettel rendelkeznek. Megismerés útján növelhető a tagállami rendszerekbe vetett bizalom. Érdekeltté kell tenni a diákokat a külföldi csereprogramokban.

Elengedhetetlen azon fórumok támogatása, amelyeken a szakmai szintű párbeszéd kialakítása a cél. Teret kell biztosítani a jogi szakmák képviselőinek, hogy folyamatosan kifejthessék véleményüket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről. Ők azok, akik a problémákkal a gyakorlatban szembesülnek. Őket kérdezzük az eddigi intézkedések hozadékairól! Az állampolgárok érdekeinek képviselőiként azon dolgozzunk, hogy az EU ne jogszabályi labirintusként jelenjen meg a fejekben! A fogyasztókért, vállalkozásokért megalkotott jogszabályok valóban értük és róluk szóljanak!

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusairól szóló jelentés 40. bekezdése komoly beavatkozás a nemzeti jogba, mivel arra szólít fel, hogy egy adott tagállamban azonos neműek között kötött házasságot vagy élettársi kapcsolatot minden más tagállamban el kell ismerni. Cseles szóhasználattal csempészik be ezt az intézkedést a hátsó ajtón. Az indítvány német verziójában, és sejtésem szerint további nyelvi verziókban is a bekezdés tényleges célja nem annyira egyértelmű, mint lennie kellene. Mivel elvből ellenzem a melegek házasságát, és különösen az ilyen megtévesztő stílusú politizálás miatt a bekezdés és a jelentés ellen szavazok. A jelentés az élettársi turizmus ösztönzője lehet, ahogy ez már megtörtént az örökbe fogadás és a mesterséges megtermékenyítés esetében.

Élettársi viszony létesítése olyan országban, ahol törvény szerint az a házassággal egyenlő jogokkal és követelésekkel jár, lehetővé teszi az élettársak számára, hogy olyan kereseteket nyújtsanak be származási országukban, amelyek ott csak a házasságra alkalmazandók. Az állásfoglalás végső következménye az, hogy különböző országok különböző szabályozásai teljesen abszurddá válnának.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) A jelentés azzal a rendkívül fontos témával foglalkozik, hogy az EU hogyan teljesíti a polgárainak és a gazdasági vállalatoknak az igényeit a jog területén, kifejezetten a határokon átnyúló polgári és gazdasági jogvitákkal kapcsolatban. Viszont azt sajnálom, hogy a jelentés tartalmában nem találtam hivatkozást azokra a szükséges intézkedésekre, amelyekkel értesítik a polgárokat és a vállalati ügyintézőket az európai jogrendszer számukra rendelkezésre álló lehetőségeiről, amelyekkel az érdekeiket érvényesíthetik a bírósági eljárások során. Nincs elég ismert adat ezekről a lehetőségekről, ezért azokat nem használják eléggé. Fontos, hogy az ügyészekre és a jogászokra összpontosítanak, de ez még nem biztosítja, hogy a polgároknak is teljes hozzáférésük van ezekhez az információkhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) A stockholmi programot végrehajtó cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi szempontjairól szóló jelentés elfogadására szavaztam. Amióta hatáskörrel rendelkezik az Unió bel- és igazságügyekkel kapcsolatban, és létrejött a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, ahol az EU és a tagállamok egyaránt hatáskörrel rendelkeznek, a polgári jog területén jelentős előrehaladás történt. Az Európai Bizottság közleménye, amelynek címe „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában” (COM(2009)0262) az előbbi terület 2010–2014-es időszakban történő kialakításának ambiciózus tervét javasolta.

Kétségtelen, hogy a területen történő további előrehaladás egy stratégiai megközelítést tesz szükségessé, amelynek elsődleges célja a polgárok és a vállalkozások jogainak és szabadságainak gyakorlása az egységes piacon. Progresszív harmonizációra, közelítésre és szabványosításra van szükség, például a fogyasztóvédelem területén. Magától értetődik, hogy az alapvetően eltérő jogrendszereket és jogi hagyományokat el kell ismerni és össze kell egyeztetni a már bevezetett intézkedések működőképességének biztosításához. Viszont azt gondolom, hogy azok egymás mellett létezését az európai jogalkotás közös megoldásainak létrehozásakor erőnek és inspirációnak kell felfogni, nem pedig akadálynak. A kihívásoknak való megfeleléshez a Bizottságnak nyílt vitát kell tartania a jogrendszerek képviselőivel, köztük kifejezetten a jogi szakemberekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Én a Berlinguer-jelentés mellett szavaztam, mivel a polgárok Európája felé való elmozdulást lehetővé tevő alapvető szempontokkal foglalkozik, és az európai jogi kultúra fejlődését segíti elő.

Ezen belül a jelentés a bírók képzésével kapcsolatos problémákat, a joghatóságok közötti együttműködést, az európai kötelmi jogot, az alapvető jogokat, köztük minden gazdasági szektorban a vállalkozás szabadságát és a vállalkozói szellem kialakulását, valamint a nemzeti közigazgatási hatóságok által kiadott hivatalos dokumentumok kölcsönös elismerését, köztük az anyakönyvi okmányok hatásait tárgyalja kiegyensúlyozottan és kimerítően.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) A stockholmi program célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben élő polgárok alapvető jogainak védelme. A tagállamok jogrendszereinek eltérése azonban akadályozza az európai jogalkotás fejlődését. Ezért szavaztam az Európai Parlament állásfoglalása mellett, amely a polgári jog, kereskedelmi jog, családjog és nemzetközi magánjog összefonódását és harmonizálását javasolja, és a tagállamok különböző jogrendszereinek együttműködésére összpontosít, a következőkkel:

• közös európai jogi kultúra ápolása;

• bírák, ügyészek és bírósági tisztségviselők oktatása és képzése azzal a céllal, hogy a tagállamok jogi rendszereit kölcsönösen megértsék és a határokon átnyúló jogvitákat megoldják;

• rendszeres fórum létrehozása, így a határokon átnyúló jogi problémák felmerülésekor a bírók megvizsgálhatják a jogilag ellentmondásos vagy nehézséget okozó területeket, ezáltal megteremtve a kölcsönös bizalom légkörét;

• európai szerződésjog bevezetése;

• a tagállami bíróságok együttműködésének bevezetése polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A 2009 decemberében elfogadott stockholmi program megállapítja a következő öt évre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fejlődésének prioritásait. Ebben a környezetben fontos kiemelni a már elért jelentős eredményeket, és reméljük, hogy a javasolt intézkedésekkel megfelelően válaszolunk az emberek és a vállalkozások igényeire, elősegítjük a mobilitásukat és jogaik, szabadságaik gyakorlását az egységes piacon, anélkül, hogy veszélyeztetnénk a szubszidiaritás elvét és a különböző tagállamok jogi megközelítéseinek és alkotmányos hagyományainak tiszteletben tartását.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) A mai plenáris ülésen a stockholmi programot végrehajtó cselekvési terv pozitív jogi szempontjairól szóló állásfoglalásra irányuló javaslatról szavaztunk, azaz arról, hogy milyen prioritásai vannak az Európai Uniónak a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének területén a 2010–2014-es időszakban, különös tekintettel a polgári jogra, kereskedelmi jogra és nemzetközi magánjogra.

A dokumentum felszólítja a Bizottságot a beküldött javaslat javítására annak érdekében, hogy felülkerekedjen bizonyos problémákon és kritikus területeken, amelyek a nemzetközi igazságszolgáltatási gyakorlatban fordulnak elő. A nemzeti bírák támogatása a jogszabály-szövegezés során javasolt intézkedések technikai kérdéseiben, és a független európai követelési eszköz létrehozása, amely többek között lehetővé teszi, hogy legalább részben megoldaná a nemzeti eljárásjoggal kapcsolatos véleménykülönbségeket, mind-mind annak a konstruktív és jóváhagyó megközelítésnek a példái, miszerint egy közös és alaposan megvitatott állásfoglalásra irányuló indítvány milyen hatással lehet az európai jogalkotásra.

A polgárok számára fontos polgári jog területén fontos tiszteletben tartani és összeegyeztetni a radikálisan különböző jogi megközelítéseket és az alkotmányos hagyományokat, de fontos szembeszállni a különbözőségek miatt a polgárokat érintő negatív jogkövetkezményekkel is.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ez egy jó rendelet, amely kéri minden lehetőség felhasználását az európai jogi kultúra ápolására, kiváltképp a jogi oktatáson és képzésen keresztül.

 
  
MPphoto
 
 

  Marco Scurria (PPE), írásban.(IT) Remélem, hogy a cselekvési tervben azonosított intézkedéseket a megadott időkereten belül hajtják végre, mivel fontos szerepet játszanak az európai polgárok életének javításában. Olaszország mindig is támogatta a kölcsönös bizalom kialakulását az Unió tagállamai között, és támogatja a bel- és igazságügy területére érvényes uniós rendeletek további bővítését.

Ebből a szempontból határozottan támogatjuk a teljes cselekvési terv megközelítését, amely a döntések kölcsönös elismerésétől függ, amelyet a kölcsönös bizalom erősítésével lehet elérni. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy minden eszközt fel kell használni egy olyan európai jogi kultúra létrehozásához, amely jogi oktatáson és képzésen keresztül valósul meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Debora Serracchiani (S&D), írásban.(IT) Szeretném kifejezni elégedettségemet, hogy a polgári jogi ügyek megkapták az őket megillető figyelmet, mint például a válásjog területén a megerősített együttműködésre vonatkozó jogalkotási javaslat, valamint az öröklés hivatalos közokiratainak elismerése és létrehozása. Különösen azzal vagyok megelégedve, hogy hangsúlyt helyeztek olyan egyedi intézkedések és programok bevezetésére, amelyek hatékony európai jogi kultúrát ösztönöznek a képzési intézkedések alapján, amelyet a bírákra és minden jogi szereplőre vonatkozó Erasmus-tervek keretén belül valósítanak meg.

A tervben azonosított intézkedések fontosak az európai polgárok jogi garanciáinak javításához, de szükséges, hogy stratégiai és kevésbé szétaprózódott megközelítést fogadjunk el a polgárok és a vállalkozások jogaik gyakorlása során felmerülő valódi igényei alapján. Egyfelől figyelembe kell vennünk a megosztott hatáskörbe tartozó területek harmonizált jogalkotásának nehézségeit, másrészt bővítenünk kell az uniós rendeleteket a bel- és igazságügyek területén. Így a jogbiztonság paraméterei egyértelműbbek lesznek és egyre növekvő támogatást élveznek, és előkészíthetjük az Európai Unió valóban közös jogi elméletét és gyakorlatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban.(PL) A stockholmi programnak köszönhetően a tagállamok polgárai képesek lesznek jogaikat érvényesíteni az Európai Unióban a polgári jog, a kereskedelmi jog és a munkajog területein. A program előnyöket és jobb átláthatóságot biztosít polgárainak. Továbbá javítja a jogi szabályozások rendszereinek következetességét az Európai Unióban.

Azonban a még egységesebb rendszerek kiépítéséhez jobban kell koordinálni a tevékenységeinket, és ezt a tapasztalatot meg kell osztania egymással az Unió tagállamainak. Ez nagymértékben érinti az igazságszolgáltatást, köztük a bevándorlással és a szervezett bűnözés elleni fellépéssel kapcsolatos rendkívül fontos kérdéseket. A jelenlegi gazdasági problémák idején nagyon fontos az egységes piac és gazdasági integráció erősítését célzó hatékony intézkedésmechanizmusok fejlődése, amely alatt az uniós országok közötti kereskedelmi kapcsolatok liberálisabb elveit és a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok jogszabályainak létrehozását értem. A gazdasági folyamatokban részt vevők szemszögéből nézve mindenek felett áll a vállalkozás- és a fogyasztóvédelmi jogok meghatározása, és a továbbiakban is hatékonyan nyomon kell követni az egységes piac jogi szabályozásainak végrehajtását és alkalmazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Amióta az Unió a bel- és igazságügyi kérdésekben hatáskörre tett szert, óriási előrelépés történt a polgári jog területén. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikke megállapítja az Európai Unión belül a különböző jogrendszerek és jogi hagyományok tiszteletben tartásának fontosságát, és Berlinguer úr jelentése ezt mint az EU egyik erősségét emeli ki. Szubszidiaritás az uniós jog egyik alapelve, amely arra a feltételre épül, miszerint az alárendelt tagállam képes függetlenül megoldani a problémáit és végrehajtani a feladatait. A bel- és igazságügy területe hagyományosan a tagállamok felelőssége volt. Minden egyes tagállamnak megvannak a sajátságos jellemzői és hagyományai, amelyek az európai sokszínűséget tükrözik. De ha lépést akarunk tartani a mai világ változásaival, akkor az Európai Unióval együtt közös felelősségre is szükség van.

Manapság a határokon átnyúló vonatkozású szerződések a jellemzők, és megszokottak az olyan élettársi közösségek vagy családok, ahol az egyik fél másik tagországból származik. Ezek mind polgárjogi kihívásokat teremtenek nemzeti szinten, amelyeket meg kell oldanunk. Ahogy az előadó is javasolta, itt az ideje, hogy európai jogi kultúra is létrejöjjön a nemzeti jogi kultúrák mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE), írásban.(SK) Sajnálatos, hogy a Parlament visszavonta napirendjéből a stockholmi programról szóló vitát. Ahol nincs lehetőség vitára, ott nincs lehetőség kérdéseket feltenni. Ha nem folytathatunk kritikus eszmecserét az integrációs folyamatról, akkor ez csak növeli a tagállamok állampolgárainak aggályait. Az egyik ilyen a házasság anyakönyvi okmányairól szóló vita. Sok tagállam családi egyesületei arra mutatnak rá, hogy a stockholmi program mechanizmusát kihasználnák az azonos nemű párok. Ezt a kérdést nemcsak a polgári jogi eljárások és a nemzetközi magánjog keretein belül lehet megoldani, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésben foglalt összetett családjogi eljáráson keresztül is. Ha e célból rendeltetésellenesen használják fel a stockholmi programot, akkor ez a jogszabály közvetlen módosításához vezetne, pontosan oda, ami ellen az Unió hosszú ideje harcol. A Bizottságnak és a Tanácsnak ezért el kell magyaráznia, hogy sem a társadalmi-jogi mechanizmusok, sem a stockholmi program nem vezet az azonos neműek között házasság okmányának létrehozásához. Ha erős Uniót akarunk építeni, nem szabad korlátozni a tagállamok hatásköreit vagy a közjót. Az ECR képviselőcsoport módosításokat nyújtott be, amelyek a tagállamok hatásköreit hangsúlyozzák. Ha nem fogadják el ezeket a javaslatokat, akkor a benyújtott jelentés ellen fogok szavazni.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat