Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0142(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0307/2010

Viták :

PV 18/01/2011 - 13
CRE 18/01/2011 - 13

Szavazatok :

PV 19/01/2011 - 6.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0007

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2011. január 19., Szerda - Strasbourg HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – Most pedig rátérünk a szavazáshoz fűzött indokolásokra.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Françoise Grossetête (A7-0307/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök asszony! A betegjogokról szóló irányelvvel ma történelmi kompromisszumot értünk el. Véleményem szerint, amióta a Parlament tagja vagyok, történelmi jelentőségét tekintve ez a legjelentősebb megállapodás. Történelmi kompromisszum, amely egymástól túl hosszú ideig nagyon távol lévő két fél, nevezetesen egyrészt a Parlament, másrészt a Tanács között jött létre. Kemény munkával azonban most a betegek javát szolgáló kompromisszumot sikerült elérnünk, akiknek a jövőben nem kell ésszerűtlenül hosszú várakozási idővel számolniuk, ugyanakkor sikerült egy olyan egyensúlyt találnunk, amely biztosítja, hogy a tagállamok nyomon követhetik, hogy mi történik mind orvosi, mind pedig pénzügyi szempontból.

A ma itt elért eredmény egy rendkívül jó eredmény, amely a betegek és a tagállamok javát is szolgálja. Úgy vélem, hogy mindenekelőtt a tárgyaló feleknek kell gratulálni, és természetesen, ami a legfontosabb, gratulálni kell az európai polgároknak a ma itt megszavazott eredményhez.

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Eddig túl sok kétely és bizonytalanság vette körül a határokon átnyúló egészségügyi ellátás keretében történő kezeléshez való hozzáférést és a kezelés költségeinek visszatérítését. Az általunk ma elfogadott irányelv végre lehetővé teszi, hogy minden beteg számára Európa-szerte számos jogot biztosítsanak és a betegek egészségügyi szolgáltatásokat vehessenek igénybe.

A cél egyáltalán nem a határokon átnyúló egészségügyi ellátás ösztönzése, hanem rendelkezésre állásának, biztonságosságának és színvonalának biztosítása abban az esetben, ha arra szükség van. A biztosítás helye szerinti tagállamon kívüli tagállamokban érvényes, az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogi rendelkezések tekintetében megfelelőbb információkra és nagyobb tisztánlátásra van szükségünk.

A jelenlegi helyzet nem kielégítő. Az irányelv értékes lehetőséget nyújt a betegeknek arra, hogy szükségleteik, ne pedig anyagi lehetőségeik alapján hozzanak döntést, amely tájékozott és nem kényszerből hozott döntés.

 
  
MPphoto
 

  Andres Perello Rodriguez (S&D).(ES) Elnök asszony! A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának spanyol tagjai a képviselőcsoport más tagjaihoz hasonlóan az irányelv mellett szavaztak, de szeretném mindenképpen világossá tenni, hogy a szervátültetések kérdésének ezen irányelvbe történő belefoglalását aggályosnak tartom. Ezt a kérdést a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság döntése ellenére foglalták bele, mivel a Tanács kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy a szervátültetések kerüljenek bele az irányelvbe.

Remélem, hogy belefoglalásuk nem ássa alá az e Házban elfogadott szilárd jogszabály hatékonyságát, más szóval a közelmúltban szinte egyhangúlag elfogadott, a szervátültetésekről szóló irányelvet, illetve cselekvési tervet. Azt szeretném mondani, hogy éberen fogunk vigyázni arra, hogy a szervátültetések belefoglalása ne ássa alá az olyan sikeres szervezetek, mint például a Spanyol Nemzeti Transzplantációs Szervezet kiváló munkáját és természetesen a 20 000 élet megmentésére irányuló törekvést, amely szerepel mind a szervátültetésekről szóló irányelvben, mind pedig a cselekvési tervben, amelyet ismétlem, itt elfogadtunk.

Ezért ezt szeretném világossá tenni és azt mondani, hogy továbbra is biztosítani fogjuk, hogy az irányelv ennek eleget tegyen.

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök asszony! Ma ismét egy olyan ügyben ülünk itt, amelyet olyan emberek nyomtak át, akiket nem választottak, nevezetesen az Európai Bíróság, amely egy sor döntéssel nyomást gyakorolt a ténylegesen megválasztott intézményekre, hogy dolgozzák ki ezt a ma megszavazott irányelvet is.

Véleményem szerint egyértelműen valami alapvetően pozitív van abban, hogy növelik az európaiak esélyét a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítására. Az ezzel az irányelvvel kapcsolatosan fellépő problémák azonban egyértelműen háttérbe szorítják az irányelvben rejlő előnyöket. Mit fogunk tenni például, ha olyan erős nyomás nehezedik valamely ország egészségügyi rendszerére, hogy a várólisták kezelhetetlenné válnak? Mit teszünk, ha az orvosok tömegesen küldenek embereket egy bizonyos országba – természetesen előzetes engedéllyel, de küldenek? Ilyen ország lehet Dánia, ahonnan én érkeztem, vagy Németország, Hollandia vagy más európai uniós ország, amely ismert arról, hogy az egészségügyi ellátás magas színvonalú. Ez azt fogja jelenteni, hogy a szóban forgó ország polgárai a sor végére kerülnek, és mindenesetre nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe annak ellenére, hogy ők azok, akik adóikon keresztül fizettek azért, hogy megfelelő egészségügyi rendszerük legyen.

Szeretném ezért világossá tenni, hogy ezen irányelvből eredő, a nemzeti egészségügyi ellátásnak okozott hátrányok és esetleges csapások egyértelműen háttérbe szorítják a képviselőtársaim által említett előnyöket.

 
  
MPphoto
 

  Jim Higgins (PPE). – Elnök asszony! Messerschmidt úrnak igaza van. Ezt a Bíróság erőltette ránk, amelyet azonban üdvözlök, és szeretnék gratulálni Grossetête asszonynak a kiváló jelentés elkészítéséért, mert ezzel az irányelvvel a betegek teljes körű és átlátható tájékoztatást kapnak, ha külföldön egészségügyi ellátást vesznek igénybe. Teljesen világos, hogy mit jelent ez.

A ritka betegségekben szenvedő betegek részesülhetnek a határokon átnyúló szakértelemben és diagnózisban, amennyiben a kezelés saját országukban nem elérhető. Az irányelv célja, hogy értékes lehetőséget nyújtson a betegeknek arra, hogy szükségleteik, ne pedig anyagi lehetőségeik alapján hozzanak döntést, amely tájékozott és nem kényszerből hozott döntés, ezért úgy gondolom, hogy ez nagyon pozitív. Végül, lehetővé teszi a tagállamok közötti együttműködést.

Üdvözlöm, hogy teljesen törvényen kívül helyez valamit, amivel vissza lehetne élni, ez pedig az egészségügyi turizmus teljes területe. Így tehát számomra ez a helyes irányba tett újabb lépés; egy újabb lépés a tagállamok közötti együttműködés erősítése és az Unión belüli erősebb kohézió megteremtése irányába. Azt hiszem, hogy az európai betegek számára ez egy jó nap.

 
  
MPphoto
 

  Constance Le Grip (PPE).(FR) Elnök asszony! Én is kollégám, Grossetête asszony határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről szóló jelentése mellett szavaztam.

Valójában üdvözlöm azt az előrehaladást, amelyet ez a szöveg a betegek egész Európában való mobilitása szempontjából képvisel. Sok évi bizonytalanságot, különösen jogi bizonytalanságot és az Európai Parlament részéről végzett jelentős munkát követően ez a szöveg lehetővé teszi azoknak a feltételeknek az egyszerűsítését, egyértelművé tételét és egységes szerkezetbe foglalását, amelyek alapján az európai polgárok a lakóhelyük szerinti államtól eltérő európai államban egészségügyi ellátásban részesülhetnek, mind az ellátáshoz való hozzáférés, mind pedig az ellátás költségeinek visszatérítése szempontjából. Különösen azokra a ritka betegségekben szenvedő betegekre gondolok, akik végre hozzáférhetnek a szükségleteiknek megfelelő speciális kezeléshez.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az irányelv egy konkrét európai intézkedés, amely az emberek Európája felé visz, és amely új jogokat biztosít az európaiaknak. Ezért a polgárok Unión belüli mobilitásához teljes mértékben elengedhetetlen.

 
  
MPphoto
 

  Adam Bielan (ECR).(PL) Elnök asszony! A Grossetête asszony által ismertetett irányelv mellett szavaztam, hogy az Európai Unióban a határokon átnyúló kezelés elve oly sok évi tárgyalás után végre gyakorlattá válhasson. Jelenlegi formájában az irányelvet jó kompromisszumnak tekintem, amely elsősorban a betegjogokon alapul, de védi a tagállamok nemzeti egészségbiztosítási pénztárainak érdekeit is.

A Lengyelországhoz hasonló országokból származó polgárok számára a kezelés külföldön történő igénybevételének lehetősége a modern egészségügyi ellátásban való részesedés tekintetében egyenlő esélyeket jelent. A túlzsúfolt kórházak, bizonyos kulcsfontosságú eljárások esetében a hosszú sorok és várólisták miatt a betegeket gyakran megfosztják a gyors és megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől. Bizonyos esetekben az idő jelentős tényező. Az irányelv lehetővé teszi, hogy a polgárok maguk döntsék el, hogy saját országukban több hónapot várnak-e a beavatkozásra, vagy úgy döntenek, hogy valahol másutt kapják meg a kezelést. Ha tudják, hogy a beavatkozás költségeit – legalábbis annak nagy részét, néha teljes egészét – visszatérítik, ha azt egy másik európai uniós tagállamban végzik el, könnyebben dönthetnek kezelésük módjáról.

A külföldön igénybe vett kezelésre irányadó szabályok egyszerűsítése természetesen az orvosi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés tekintetében mobilizáló piaci erőnek is tekinthető. Véleményem szerint ezért ezek a megoldások segítik az egészségügyi szolgáltatások versenyképességének növelését, valamint az ilyen szolgáltatások javulásának felgyorsítása tekintetében jelentős hatásuk lehet.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE). – Elnök asszony! Üdvözlöm ezt az egészségügyi irányelvet, de óvatos vagyok, mivel az ördög a részletekben rejlik.

Nagyon fontos, hogy polgáraink megértsék, hogy ez az irányelv 30 hónapig nem lép hatályba. Ezen időszak alatt azonban polgáraink átléphetik a határokat, hogy más tagállamban vegyék igénybe az egészségügyi ellátást, és a kapott ellátás költségeit visszatéríthetik számukra. Ne legyenek tehát kétségeink afelől, hogy vannak olyan polgárok, akik az egészségügyi ellátás miatt külföldre utaznak. Ez nagyon fontos.

Akik erről az összetett irányelvről részleteket szeretnének megtudni, összeírtam néhány kérdést és választ, amely elérhető a honlapomon. Arra ösztönzöm azokat a polgárokat, akik az interneten vagy másutt ennek utánanéznek, és úgy ítélik meg, hogy nem a megfelelő kérdéseket tettem fel, tájékoztassanak erről, mert erről a nagyon pozitív, mindenki számára elérhető, határokon átnyúló egészségügyi ellátás irányába történő előrehaladásról mindenkinek értesülnie kell.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök asszony! Az európai társadalom egyre mobilisabbá válik. Saját országaink határain túl tanulunk, dolgozunk, pihenünk és utazunk. Az Európai Unióban élő polgároknak jogot kell biztosítani arra, hogy bárhol Európában ingyenes sürgősségi orvosi ellátásban részesüljenek. Magától értetődik, hogy olyan eszközöket kell létrehoznunk, amelyek megakadályozzák az úgynevezett egészségügyi turizmust, ugyanakkor az arra leginkább rászoruló betegek számára megkönnyítik az új lehetőségek kihasználását. Elsősorban a szokatlan és ritka betegségek szakosodott, gyakran a beteg lakóhelye szerinti ország határain túl található központokban történő kezelésére gondolok. Nem engedhetjük meg azonban a tagállamok egészségügyi politikáival való interferenciát. Ez a tagállamok saját hatáskörébe tartozik, amelyeknek e tekintetben maguknak kell dönteniük. Ez az irányelv bizonyos lépéseket tesz ebbe az irányba. Természetesen mellette szavaztam

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök asszony! Itt volt az ideje, hogy polgáraink és betegeink védelme érdekében közös európai szabályokat dolgozzunk ki. Az is nagyszerű, hogy e kérdésben külön irányelv született, és hogy azt nem foglalták bele a szolgáltatási irányelvbe, mert miközben ez előkészületben volt, rájöttek, hogy a szolgáltatási irányelv elfogadásakor mennyi mindent teljes mértékben figyelmen kívül hagytak, illetve mennyi mindenről nem döntöttek.

A betegek határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való joga annak biztosítására kényszeríti az EU tagállamait, hogy saját országaikban ne legyenek várólisták.

Szükség van az előzetes engedélyezési rendszerre: e nélkül számos tagállam nehézségekbe ütközhet saját egészségügyi rendszere költségeinek ellenőrzése, valamint a jövőbeli tervezés és értékelés terén. Olyan helyzetet is teremthet, amelyben az anyagi lehetőségek, nem pedig a rászorultság a meghatározó tényező.

Ez azonban valójában nem sok európait fog érinteni. A többség otthona közelében, saját nyelvén szeretné igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Egy ilyen rendszerre azonban szükség van, és várólisták megléte esetén egy másik országban vehető igénybe az ellátás.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök asszony! Én is nagyon örülök a ma elért megállapodásnak, amely véleményem szerint biztosítani fogja, hogy a betegek arányos és méltányos feltételekkel vehessék igénybe a határokon átnyúló egészségügyi ellátást.

Ahogy már több felszólaló említette, a jelenlegi javaslat természetesen azért van most itt, mert országa egyik polgára Dél-Angliából kifogásolta a rendszert, és mert a Bíróság igazolta jogait.

Úgy gondolom, hogy amit ma megpróbálunk, és amit a Tanáccsal együtt próbáltunk, az annak biztosítása, hogy a polgárok jogai igazolást nyerjenek, és a polgárok jogait összekötjük a jogszabályokkal. A Parlamentnek pedig épp ez a dolga.

Van még néhány rendezetlen kérdés. Véleményem szerint az orvosi rendelvények tagállamok közötti kölcsönös elismerése nagyon fontos, mivel ez nemcsak az egészségügyi ellátással, hanem az utógondozással is összefügg, de rendelkezésünkre áll egy olyan időszak, amely alatt a részletek kidolgozhatók.

Utolsó megjegyzésként szeretném még hozzátenni, hogy a jelenlegi pénzügyi válságban sok polgár teszi fel a következő kérdést: Európa működik? Polgárai érdekében cselekszik? Ez egy nyitott kérdés, de véleményem szerint ma némi bizonyossággal kijelenthetjük, hogy Európa működik.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD). – Elnök asszony! A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló intézkedés ellen szavaztam, mert ez csak egy újabb hatalmas terhet ró a brit adófizetőkre és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra.

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat már ma is nemzetközi egészségügyi szolgáltatóként működik, és nem brit állampolgárok széles körben élnek vissza vele, amelynek költségei évente százmilliókat, hacsak nem milliárdokat emésztenek fel. A terhek főleg londoni választópolgáraimra nehezednek. Ez az irányelv a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot további kötelezettséggel terheli, amely alapján olyan európai uniós polgárok számára kell kezelést biztosítania, akik soha egy penny adót sem fizettek Nagy-Britanniában. A beteg lakóhelye szerinti tagállam részéről teljesített visszamenőleges kifizetés végrehajthatatlannak fog bizonyulni.

Helyes, ha a külföldi állampolgárok Nagy-Britanniában szükség esetén sürgősségi ellátásban részesülnek, de a külföldi állampolgárokat csak akkor szabadna beengedni Nagy-Britanniába, ha előzetesen megfelelő utas- és egészségügyi biztosítást kötöttek. Az ilyen politika tisztességes és igazságos, és természetesen végrehajthatatlan, amíg Nagy-Britannia az Európai Unió tagja. Ez is eggyel több ok arra, hogy miért kell kilépnünk.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök asszony! Véleményem szerint nagyszerű, hogy a Parlament és a Tanács között végre megszületett ez a történelmi kompromisszum. Elmondhatom, hogy ez a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló szabályozás a számos tagországban kialakult várólisták megszűnését eredményezheti. A helyes gyakorlatok cseréjére is lehetőséget nyújthat. Ezzel összefüggésben fontos a betegek érdekeinek, illetve jogainak biztosítása is. Ezenkívül éppen ilyen fontos annak figyelembevétele, hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátás területén való együttműködés során elsődleges a betegek biztonsága, valamint annak biztosítása, hogy az egészségügyi ellátás és kezelés terén mindenütt megfelelő előírások legyenek.

Ezért lelkesen üdvözöltem Grossetête asszony jelentését, és remélem, hogy az irányelv elő fogja mozdítani az európai közegészségügyet, amelynek nyomán sok embert megmenthetünk és felgyorsíthatjuk felépülésüket.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE).(DE) Elnök asszony! Úgy vélem, fontos, hogy ne engedjük, hogy a nemzeti adórendszerek a belső piac ellen működjenek. Ez különösen a határokon átnyúló szolgáltatások esetében fontos, ahol egyenlő bánásmódra van szükség. Jelenleg negatív példaként említhető Magyarország, ahol válságadóként visszamenőleges árkorlátokat alkalmaznak. Ez elfogadhatatlan, és súlyos hatással lesz a pénzügyi, a biztosítási és a vállalkozási ágazatokra, valamint az energiaiparra is. Remélem, hogy a jövőben az egészségügyi szolgáltatások területén nem történik hasonló.

Azt szeretném kérni Orbán úrtól, hogy vizsgálja felül ezeket a szabályozásokat, mivel ezek teljes mértékben ellentétesek a belső piac fogalmával.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök asszony! Boldog újévet. Örömmel látom önt az elnöki székben.

Mindent egybevetve, e Parlament egészét tekintve – bár tudom, vannak figyelemre méltó kivételek – egy dologban egyetértünk, ez pedig hitünk a működő egységes piacban.

Amikor választópolgáraim írnak nekem és azt mondják, „nézd, választókerületemben nem kapok megfelelő szolgáltatást és külföldre, egy másik európai uniós tagállamba szeretnék utazni, hogy jobb egészségügyi ellátást kapjak”, jogi helyzetük tekintetében bizonytalanok. Ezért sokakkal együtt üdvözlöm a határokon átnyúló betegjogokról szóló mai szavazást. Remélem, hogy ezeken a területeken, ahol a betegek számára nyújtott szolgáltatások nem megfelelőek, a betegek ezen irányelv szerinti joguk alapján a lábukkal fognak szavazni és átmennek egy másik tagállamba, így ezáltal gyakorolnak nyomást az egészségügyi rendszerekre, hogy javítsanak szolgáltatásaikon és biztosítsák a betegeik igényeinek megfelelő ellátást.

Biztosítanunk kell azonban, hogy megkönnyítjük azt az eljárást, amely alapján a tagállamok kérhetik a külföldre utazó vagy a szolgáltatásokat másutt igénybe vevő polgáraik költségeinek visszatérítését. Ha sikerül megoldanunk ezeket a problémákat, ez egy olyan irányelv lehet, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

 
  
  

Ajánlás: Yannick Jadot (A7-0371/2010), (A7-0370/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Joe Higgins (GUE/NGL).(GA) Elnök asszony! Az Európai Unió és Kamerun, valamint az Európai Unió és a Kongói Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályokról és az ezekből az országokból származó fával való kereskedelemről szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Ökoszisztémáink egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlen a trópusi erdők megóvása. Elengedhetetlen továbbá, hogy megvédjük az esőerdőkben élő őshonos lakosságot, akikre a nagy multinacionális cégek részéről tapasztalható, az e cégek hasznát növelő környezeti kizsákmányolás, valamint az ezeknek az embereknek a megélhetését biztosító erdőkivágások miatt nagy nyomás nehezedik.

Ezért nyújtottam be módosítást, amely kijelenti, hogy az erdőknek és az erdőgazdaságoknak állami tulajdonban kell lenniük és az ezekben a gazdaságokban dolgozók, valamint az erdők őshonos lakosságának demokratikus irányítása alá kell tartoznia.

 
  
  

Ajánlás: David Martin (A7-0365/2010)

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök asszony! A szabadkereskedelem valójában a fellendülés elérésének egyetlen módja. Ezt tapasztaltuk az európai uniós tagállamok közötti belső piacon, és kétségtelenül a fejlődő országok tekintetében is ez lesz a helyzet. Ez az egyetlen valódi fejlesztési kezdeményezés, amelyet tényleg ki kell dolgoznunk.

Ha körbenézünk a világban, hogy más nagy régiók hogyan működnek, hogyan kötnek megállapodásokat és stratégiai szempontból hogyan tekintenek partnereikre, bizonyára azt látjuk, hogy egyre gyorsabban haladnak. Észak- és Dél-Amerika között, az ASEAN-országokban, Ázsiában és a Dél-amerikai Közös Piacon stb. hatalmas szabadkereskedelmi térséget találunk. Az egyetlen terület, amely e tekintetben lemarad, és amelyet szinte megbénítanak a globalizáció kihívásai, az EU.

Annak ellenére, hogy támogatom a ma megszavazott jelentést, szeretném kijelenteni, hogy a Fidzsi-szigetekkel és Pápua Új-Guineával kötött szabadkereskedelmi kezdeményezés aligha a leghatásosabb eredmény, amit annyi évi tárgyalás után remélhettünk. Mi van Kínával? Mi van az Egyesült Államokkal? Vagy Indiával? Mindazokkal, akik elfoglalják munkahelyeinket? Az EU e tekintetben is európai munkavállalók híján van?

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). – Közhely, hogy a legvirágzóbb társadalmak a legszabadabbak és a legszabadabb társadalmak a legvirágzóbbak, és ebben fel kell ismernünk a szabadkereskedelem által játszott szerepet. Sajnos a szabadkereskedelemről szóló többoldalú nemzetközi tárgyalások tekintetében a kereskedelmi Világszervezet keretében folytatott tárgyalások dohai fordulója megrekedt, és ezért az EU most követi az Egyesült Államok és mások példáját, és egyre több kétoldalú megállapodást ír alá.

A szabadkereskedelem előnyeit a szegényebb országok sok polgárához eljuttathatjuk, de el kell ismernünk, hogy a megnövekedett versenyhez való alkalmazkodás során számos átmeneti problémával kell szembenézniük. Végül is azonban a fókuszt a termelők érdekeiről át kell helyeznünk a fogyasztók érdekeire. Sok fogyasztó számos fejlődő országban azt kérdezi tőlem, miért nem férhetnek hozzá ugyanolyan eséllyel az árukhoz és a szolgáltatásokhoz, mint mi Nyugaton. Nos, a szélesebb körű szabadkereskedelem az egyik módja annak, ahogy segíthetünk nekik, ami fogyasztóink számára szélesebb választási lehetőséget biztosít. Maradjon ez így továbbra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Nirj Deva (ECR). – Elnök asszony! Hosszú ideig a Csendes-óceán az Európai Unió tengerentúli fejlesztési kezdeményezéseiben Hamupipőke szerepét játszotta. Most örömmel tapasztalom, hogy a Fidzsi-szigetek és Pápua Új-Guinea gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló kezdeményezése nemcsak segíteni fog bennünket abban, hogy ezekkel az országokkal liberálisabb kereskedelmet folytassunk, hanem lehetővé teszi számukra az egymással való, régiók közötti kereskedelmet is.

A megállapodás egyik legnagyobb eredménye eddig, hogy a halászatra vonatkozó származási szabályok végre lehetővé tehetik a csendes-óceáni régióban lakók számára, hogy a halászat valódi többletértéket teremtsen számukra. Egyes csendes-óceáni országok halat importálnak, miközben tengereik hemzsegnek a haltól. Sikerült elérni, hogy ténylegesen feldolgozhatják az általuk fogott halat, ezáltal többletértéket teremthetnek és ezt a halat exportálhatják az EU-ba. Ez a fejlődéshez és a szegénység csökkentéséhez vezető út.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0029/2011)

 
  
MPphoto
 

  Barbara Matera (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Ma az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló szóbeli választ igénylő kérdés mellett szavaztam.

A nemzetközi örökbefogadásról kiderült, hogy egy olyan eljárás, amely valószínűleg lehetőséget biztosít arra, hogy azok a gyermekek, akik számára származási országukban nem sikerült megfelelő családot találni, egy családban végleges elhelyezést nyerjenek. A nemzetközi örökbefogadásért felelős tagállami hatóságok közötti együttműködés fontos annak érdekében, hogy az örökbefogadás a gyermek érdekeinek figyelembevételével és alapvető jogainak tiszteletben tartásával, a gyermekkereskedelem megelőzésének biztosítása mellett történjen.

Szükség van a nemzetközi örökbefogadási eljárás egyszerűsítésére is, mivel gyakran túl nagy a bürokrácia, ami elrettenti a családokat attól, hogy próbálkozzanak az örökbefogadással. Végül, Románia aggodalomra ad okot, mivel ez az egyetlen európai uniós ország, amelynek joga tiltja a nemzetközi örökbefogadásokat. Az országban jelenleg 70 000 árva él, akik közül 40 000 árvaházakban, 30 000 pedig nevelőszülőknél lelt otthonra.

A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia Románia esetét, hogy ezek az elhagyott gyermekek a nemzetközi örökbefogadásnak köszönhetően családba kerülhessenek.

 
  
MPphoto
 

  Andrea Češková (ECR).(CS) Elnök asszony! Mivel gyermekgondozási kötelezettségeim miatt nem tudtam részt venni a hétfői érdekes vitában, szeretném e Házban legalább teljes támogatásomat tolmácsolni, amelyet szavazatommal is megtettem. Nagyon remélem, hogy az ezen állásfoglalást követően tett lépések egyrészt a gyermekek nemzetközi örökbefogadásával kapcsolatos bürokratikus eljárás csökkentését eredményezik, másrészt lehetővé teszik sorsuk alakulásának jobb nyomon követését és a gyermekkereskedelem elleni küzdelem támogatását.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE). – Elnök asszony! E Parlament számos tagja valószínűleg nem tud az örökbefogadás kérdésével kapcsolatban tomboló nagyon csúnya szócsatáról, amely a lehető leghaszontalanabb és szükségtelen. Ha e vita középpontjába valóban a gyermekek jogait helyezzük, ahogy e Házban tettük, és ahogy ez az állásfoglalás is teszi, attól függetlenül, hogy melyik országban élnek, minden gyermek szempontjából helyesen cselekszünk.

Fontos, hogy ne emeljünk ki egyetlen tagállamot se, hanem ismerjük el, hogy minden országban vannak elhagyott gyermekek vagy olyanok, akikről nem egy szűkebb család gondoskodik, ahogy azt mi ismerjük, és akik másféle gondozást igényelnek. Igen, sok család van, amely gyermekeknek szerető otthont akar nyújtani. Miközben lehet, hogy figyelnünk kell a bürokráciára, ne feledkezzünk meg az alapos vizsgálatról.

Szeretném végül hozzátenni, hogy bizonyos fokig azok, akik örökbe fogadnak és sikeresek, sokkal több szigorral találkoznak, mint azok, akik egyszerűen csak gyermeket szülnek.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Most arra, a világ különböző tájain élő, több ezer párra gondolok, akik naponta találkoznak az örökbefogadással járó szükséges nehézségekkel.

Az örökbefogadás érték, a szeretet őszinte megnyilatkozása, amely egy új családba vezető utat nyit meg egy olyan gyermek előtt, aki már nem számíthat saját szerettei szeretetére. Azoknak, akik magukban hordják annak sebét, hogy elhagyták őket, joguk van arra, hogy boldog környezetben nőjenek fel olyan emberek között, akik új életet nyújthatnak számukra.

Ezért segítenünk kell az árváknak abban, hogy a fényes jövő ne csak elérhetetlen álom legyen számukra. A közös állásfoglalás elfogadásának ma határozott és sürgető üzenetnek kell lennie. Elő kell mozdítanunk a nehéz családi helyzetek megoldására irányuló uniós politikákat. A bürokratikus letargia és a jogalkotási késedelmek nem törhetik össze a gyermekek álmát és reményeit, hogy családjuk és boldog jövőjük legyen.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI). – Üdvözlöm a nemzetközi örökbefogadásról szóló, ma megszavazott állásfoglalásra irányuló indítványt. Választókerületemben több embert ismerek, akik keresztülmentek vagy épp most mennek keresztül ezen a folyamaton, amelynek végén boldogan látom a szülők és a gyermekek arcán az örömöt. Eddig a pontig azonban nagyon sokszor hosszú út vezet, amely sok esetben évekig is eltart. Ahogy az indítványban is szerepel, ez egy túlzottan bürokratikus eljárás lehet, és Parlamentként meg kell vizsgálnunk, hogy ez a bürokratizmus hogyan csökkenthető, ami egyszerűbb folyamatot eredményezne.

Mindebben a legfontosabb azoknak a gyermekeknek az érdekei és biztonsága, akik közül sokan súlyosan nehéz helyzetben vannak. Helyes, hogy védintézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédjék attól, hogy olyan helyre kerüljenek, ahol kiszolgáltatottá válhatnak. Gyakran azonban a lehetséges szerető, gondoskodó szülőknek túl sok mindent kell végigcsinálniuk, és egyszerűen kilépnek a folyamatból. Ebben az esetben a szülők és a gyermek is veszít.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Európában sok éve küzdünk a nemzetközi örökbefogadás problémájával, és a mai állásfoglalás végre megpróbál felvillantani egy reménysugarat egy egyre bonyolultabbá és nehezebbé váló helyzettel kapcsolatban.

Az új országok csatlakozása ahelyett, hogy serkentően hatott volna a nemzetközi örökbefogadásra, sok pár számára talán még nehezebbé tette, hogy új otthont és családot nyújtsanak azoknak a gyermekeknek, akik saját hazájukban sokat szenvedtek és nélkülöztek.

Miközben a növekvő bürokrácia az egyik oldalról akadályozza a gyermekek örökbefogadását, a másik oldalról növekszik szervkereskedelem és a gyermekprostitúció. Ezért támogatjuk ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt. Véleményünk szerint egyszerűsíteni kell a nemzetközi örökbefogadási eljárásokat, és biztosítanunk kell, hogy esetlegesen megszülessen egy európai örökbefogadási rendszer, amely minden rászoruló gyermek számára biztosítja a jövőt.

 
  
MPphoto
 

  Julie Girling (ECR). – Elnök asszony! Itt ülő rajongói táborának tagjaként szeretnék köszönetet mondani hatékony elnöki munkájáért.

Komoly kérdésről beszélünk. A nemzetközi örökbefogadás természetesen létfontosságú. Fontos, hogy megfelelőképpen alakítsuk ki. Nagyon üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely számos, e Házban elfogadott állásfoglaláshoz hasonlóan sok nagyon értelmes, okos és jól megfogalmazott szöveget tartalmaz. Amit itt valójában mondani akarok – és sokat tanultam egy választópolgárnak történő segítségnyújtáson keresztül, és most is segítek egy választópolgárnak – az az, hogy nem elég, ha mindezt egy állásfoglalásban rögzítjük.

Ha a dolgok egyszerűsítéséről és annak biztosításáról van szó, hogy polgáraink szervezetei az ő érdekükben cselekedjenek, az Európai Parlament nem igazán jeleskedik. Azt szeretném kérni, hogy az ebben az állásfoglalásban található szép szavakat tettek is kövessék, tényleg tegyük egyszerűbbé a dolgokat, szüntessük meg a bürokráciát, továbbá érjünk el javulást. Máskülönben csak megpróbáljuk újra feltalálni a kereket Európa számára, és végül a folyamatot csak még nehezebbé tesszük.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök asszony! Én is szeretnék hangot adni örömömnek e nemzetközi örökbefogadásról szóló állásfoglalással kapcsolatban. Volt szerencsém egészen közelről megtapasztalni néhány ilyen esetet. Tudom, hogy jelenleg az örökbefogadás rengeteg bürokráciával jár, és jó, hogy a bürokrácia ily módon könnyíthető. Ennek eredményeképpen a folyamatok felgyorsíthatók és átláthatóbbá tehetők.

Mindenkinek az az érdeke, hogy az örökbefogadás semmi olyannal ne járjon, ami etikátlan vagy ami kapcsolatban van az emberkereskedelemmel, illetve a gyermekkereskedelemmel. Nagyon fontos annak biztosítása, hogy a gyermek ne a sikerhez vezető út legyen, hanem olyan valaki, aki az örökbefogadással szerető otthonra talál, és akit egyedi, értékes egyénként fognak kezelni. Fontos, hogy a gyermek esélyt kapjon arra, hogy apja és anyja legyen, hogy legyen erre joga, és ezért fontos, hogy amikor az örökbefogadásra vonatkozó döntést meghozzák, a család általános helyzetét vegyék figyelembe.

Ezek nagyon érzékeny kérdések. Tudjuk, hogy egyes tanulmányok kimutatták, hogy kulturális genotípusunkat DNS-ünkben hordozzuk, de biztosítanunk kell, hogy a gyermekek élvezhessék a jó, szerető otthont és olyan kulturális környezetet, amelyben kiegyensúlyozott személlyé és polgárrá nőhetnek és fejlődhetnek.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0021/2011)

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök asszony! Szerbia valószínűleg az az európai ország, amelyet a történelem elmúlt ezer évében a legtöbbször támadtak meg, először a törökök, majd a németek és azt követően az oroszok. Most esélyünk van arra, hogy a mind a hosszú távú történelmi távlatokat, mind pedig a közelmúlt történelmét tekintve a rossz időket fényes jövőre váltsuk.

Kétségtelen, hogy Belgrádból nézve sem a NATO – a fővárosban végrehajtott rombolásaival –, sem pedig az EU – Szerbia kulcsfontosságú része, nevezetesen Koszovó Szerbiától való elszakadásának durva támogatásával – nem különösen vonzó szövetséges. Ennek ellenére szövetségesek. Barátok, és ezt mindenki jól tudja. Ezért fontos, hogy ésszerű kapcsolatot építsünk ki annak érdekében, hogy a múltat magunk mögött tudhassuk és a jövő felé tekinthessünk. Ezért pártom támogatja e párbeszéd folytatását.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök asszony! Az Európai Közösségek és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás megteremti a kölcsönösségen és közös érdekeken alapuló szoros és hosszan tartó kapcsolatok alapját, valamint hozzájárul a politikai, gazdasági és intézményi stabilizációhoz mind Szerbiában, mind pedig az egész Balkánon.

Új lehetőséget is jelent Szerbia számára, hogy az általános gazdasági szerkezetátalakításon és a gazdaság modernizálásán keresztül átalakuljon és fejlődjön. Határozott meggyőződésem azonban, hogy Szerbiának folytatnia kell a demokrácia és a jogállam megerősítését, nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az igazságügy és a közigazgatás reformja érdekében, az igazságszolgáltatás elveinek alkalmazásával, ugyanakkor az igazgatási és az igazságszolgáltatási struktúrák általános megerősítésével.

Véleményem szerint Szerbia uniós integrációjának alapfeltétele az emberi jogi jogsértések súlyos eseteinek, valamint a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való szoros együttműködés vonatkozó kérdésének megoldása.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Köszönöm munkatársainak és minden tolmácsnak az ezen a szokatlanul hosszú ülésen tanúsított türelmét.

A demokrácia és a nemzetekfelettiség közötti választással szembesülve az Európai Unió szinte mindig a nemzetekfelettiséget választja, és ez sehol sem látszik világosabban, mint nyugat-balkáni politikájában. Tulajdonképpen fenntartjuk protektorátusainkat Boszniában, Koszovóban és vitathatóan még Macedóniában is, csupán azért, hogy megakadályozzuk az etnográfiai határokat azok mentén a vonalak mentén, amelyeket a helyiek választanának.

Nagyon nehéz működő demokráciát létrehozni, kivéve, ha az emberek egyetértenek egymással abban, hogy elfogadják egymástól a kormányzást. Ha az embereket szolgáló és az emberek által működtetett kormányt akarunk, olyan valakire van szükségünk, akivel mindenki azonosulni tud, és akihez mindenki lojális.

Másként fogalmazva, a demokráciának „demos”-ra van szüksége, egy olyan egységre, amellyel azonosulni tudunk, ha a „mi” szót használjuk. Nem állítom, hogy ez könnyű. Az emberek több irányba is lojálisak lehetnek, a lakosság vegyes lehet, de egyéb feltételek egyezése esetén, a nemzeti önrendelkezés irányába kell haladnunk. Ha a „demos”-t kivesszük a demokráciából, csak a „kratos” marad, egy olyan rendszer hatalma, amelyet a jognak kell kényszerítenie, hogy mit ne kérjen a civil hazafiság nevében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nirj Deva (ECR). – Elnök asszony! Ez valóban jó hír. Ha felidézzük, hogy Szerbia milyen hosszú utat tett meg a jogállamiság és a nemzetközi jog tekintetében, és ha összehasonlítjuk, hogy Szerbia a maihoz képest milyen volt 20 évvel ezelőtt, úgy gondolom, hogy elismerően kell nyilatkoznunk a szerb kormányról, és meg kell dicsérnünk azokért a lépésekért, amelyeket annak érdekében tett, hogy Szerbia a jogállamiság szerint működő országgá váljon. Épp a Koszovóval való kapcsolata tekintetében a jogállamiság most kétségtelenül kiemelkedő jelentőségű. A Nemzetközi Törvényszékkel való kapcsolatában a jogállamiság kiemelkedő jelentőségű.

Az igazságszolgáltatási reformok nemzetközi példákon és a nemzetközi helyes gyakorlaton alapulnak. A kialakítás alatt álló független közigazgatás magas színvonalat képvisel, és várakozásaik szerint hasonlóan jó teljesítményt várnak tőle. Csatlakoznak a koppenhágai kritériumokhoz. Így, ezeket a különböző területeket tekintve, egy ország, amely egy igen nehéz háborút élt át, most egészséges nemzetként tűnik fel, amely alkalmas arra, hogy az Európai Unió többi tagállamának jó partnere legyen. Gratulálok nekik ehhez.

 
  
  

Ajánlás: Jelko Kacin (A7-0362/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR).(PL) Elnök asszony! Szeretnék még egy dolgot megemlíteni Szerbiával kapcsolatban. Az Európai Unió és Szerbia közötti megállapodás, amelyről ma szavaztunk, mérföldkőnek tekinthető a Szerbia európai struktúrákhoz való társulásához vezető úton. Tizenkét tagállam már ratifikálta a megállapodást, amelynek célja, hogy utat nyisson Szerbia európai uniós tagsága előtt. A megállapodást teljes mértékben támogatom, és szeretném felszólítani a többi tagállamot, hogy azt a lehető leghamarabb ratifikálja. Szerbia európai struktúrákba történő integrációjához a háborús bűncselekmények miatti elszámoltatás tekintetében természetesen a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködésre, a Koszovóról szóló párbeszéd folytatására és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megakadályozására irányuló szükséges intézkedések meghozatalára van szükség. Mindazonáltal a Szerbián belüli, a demokrácia kiszélesítését és az emberi jogok védelmének megerősítését célzó valamennyi intézkedés, más szóval azok az intézkedések, amelyek az országban politikai, gazdasági és társadalmi stabilizációt eredményeznek, nagy megelégedésemre szolgálnak és támogatásomat élvezik.

 
  
  

Jelentés: Marisa Matias (A7-0366/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! E jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló bizottsági közlemény alapvető lépést jelent abba az irányba, hogy e betegség leküzdése érdekében összekapcsolják a különböző, már meglévő európai egészségügyi politikákat. Tapasztalatból beszélek, mert édesapám, nagyanyámhoz hasonlóan Alzheimer-kórban szenvedett, és remélem, hogy én megszakítom ezt a genetikai láncot.

Ezért célunk, hogy megújítsuk elkötelezettségünket a betegség megközelítése és kezelése tekintetében fennálló szétaprózott fellépések, az Európában tapasztalható változó reagálások és a túlnyomóan egyenlőtlen feltételek elleni harc mellett. Ehelyett célunk a korai diagnózis és az életminőség előmozdítása, a betegség epidemiológiai megismerésének javítása és a meglévő kutatások összehangolása, valamint a helyes gyakorlat cseréjén keresztül a tagállamok közötti szolidaritás támogatása.

Ebben a jelentésben a tagállamok közötti jobb koordinációra, valamint hatékonyabb és szolidaritáson alapuló, a megelőzést és a demenciában, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élőket – legyen szó egészségügyi szakemberekről, szolgáltatókról vagy családtagokról – szem előtt tartó válaszra szólítunk fel.

Ahhoz, hogy e területen bármely európai stratégia működni tudjon, elengedhetetlen – rögtön befejezem –, hogy az egyes országok prioritásként kezeljék a nemzeti cselekvési tervek kidolgozását.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE).(GA) Elnök asszony! E jelentés mellett szavaztam, és örülök, hogy szinte egyhangúlag elfogadásra került. Meg kell mondanom, hogy a parlamenti vitán végig részt vettem, de nem sikerült felszólalnom. Ezért ezt a percet használom ki arra, hogy néhány megjegyzést tegyek.

A legfontosabb, hogy sürgősen szükség van a betegség okát feltáró kutatásokra. Az általunk fogyasztott étel milyen szerepet játszik ebben a betegségben? A mindennapi stressz milyen szerepet játszik ebben a betegségben? Génjeink milyen szerepet játszanak ebben a betegségben? Miért kapja meg kétszer annyi nő a betegséget, mint amennyi férfi?

Ezek nagyon fontos kérdések. Ezeket a kérdéseket kutatás nélkül nem lehet megválaszolni, és arra ösztönzöm a Bizottságot, hogy jelöljön ki egy neves egészségügyi központot e kutatás lefolytatásához és e kérdések megválaszolásához.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök asszony! Az Alzheimer-kór egy olyan betegség, amelyre az emberiség még nem találta meg az ellenszert. Az egészségügyi szolgálatok adatai azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek száma ijesztő mértékben emelkedik, és az Európában tapasztalható elöregedés irányába mutató tendencia a közeljövőben drasztikus következményekkel fog járni. A demencia problémája nemcsak a betegségben szenvedőket, hanem a közvetlen családtagokat és barátokat is érinti, akik gyakran kénytelenek szeretteik ápolásának szentelni életüket. Hasonló, a problémát hangsúlyozó, valamint egészségünk és életminőségünk javítására irányuló kezdeményezéseket célzó javaslatokat tartalmazó jelentésekre sürgősen szükségünk van. Magától értetődő, hogy az európai uniós tagállamok erőfeszítéseinek összefogása, megelőző programok létrehozása és a családok egészére irányuló szociális támogatás biztosítása olyan projektek, amelyek minden tekintetben támogatásunkra érdemesek. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a szenvedők támogatása, valamint a jövőbeni megbetegedések számának csökkentése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Higgins (PPE). – Elnök asszony! Tetszik a jelentésben, hogy sokrétűen foglalkozik egy megdöbbentő kihívással, mégpedig az Alzheimer-kór egész területével. Önök megelőzésről, diagnózisról, kezelésről és gyógyításról beszélnek. A valóság az, hogy a betegségek tekintetében a rák és az Alzheimer-kór a leginkább félelmet keltő betegség. Óriási összegeket költöttünk mindenekelőtt a rák okainak diagnosztizálása, másodsorban a rák megelőzése, harmadsorban pedig gyógyítása érdekében. Hosszú utat tettünk meg.

Bár az Alzheimer-kórt 1906-ban fedezték fel, a demencia területén speciális jelenségnek számít: még mindig nem ismerjük az okát, és nem tudjuk gyógyítani. Ez a jelentés azonban nagyon üdvözlendő. Ugyanakkor hatalmas kihívásokkal nézünk szembe: a megelőzés, másrészt valamiféle végleges gyógymód létrehozása érdekében mit fogunk tenni az okok diagnosztizálása tekintetében?

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0023/2011)

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök asszony! Akik jártak közülünk Haitin vagy látták az ott nem is olyan rég bekövetkezett szörnyű pusztítást és figyelemmel kísérték az ott történteket, egyet fognak érteni abban, hogy teljes mértékben helyes volt, hogy a nem kormányzati szervezetek és a segélyszervezetek összefogtak, és az alapoknál ragadták meg a problémát a menedékhelyek, az élelem, a takarók és hasonló kérdések tekintetében.

Most azonban egy év elteltével vizsgáljuk meg a helyzetet. Vegyünk néhány, az állásfoglalásban is kiemelt problémát – a tényt, hogy a takarításhoz szükséges nagyméretű felszerelések helyett csak lapátok, csákányok és talicskák állnak a haitiek rendelkezésére. Az állásfoglalás sajnálatosnak tartja továbbá a Haitin a lakhatás terén fennálló súlyos válságot, és megemlíti, hogy ingatlan-nyilvántartásra és a tulajdonjogok rendezésére lenne szükség, ugyanakkor arra is felszólítja a Bizottságot, hogy a konszenzus szellemében a kormánnyal együttműködve tegyen jelentős erőfeszítéseket a probléma megoldására.

Úgy tűnik, hogy az állásfoglalásból kimaradt a magánszektor szerepének kérdése. Ha hosszú távon megoldunk néhány felmerült problémát, rövid távon teljes mértékben helyes, ha együttműködünk a nem kormányzati szervezetekkel és a segélyszervezetekkel, de hosszú távon szerepet kell kapniuk a magánvállalkozásoknak is.

 
  
MPphoto
 

  Nirj Deva (ECR). – Elnök asszony! Egy évvel a Haitin bekövetkezett földrengést követően a törmelékek 5%-át távolították el, egymillió ember hajléktalan, 230 000 ember életét vesztette, 300 000 ember sérült meg és a lakható területek 15%-át népesítették be ismét.

Miért? A törmelékeknek miért csak 5%-át szállították el? Földrengés esetén óriási faldarabok dőlnek le. Ki tudja ezeket felemelni? Nem kormányzati szervezetek lapátokkal? Európai biztosok vödrökkel? Nem! Ezeket a dolgokat csak erős emelőberendezésekkel lehet megemelni, és csak egy szervezet rendelkezik ilyennel: nevezetesen a katonai szervezetek – a légierő, a haditengerészet és a hadsereg. De mi történt? Amikor a légierő, a haditengerészet és a hadsereg megjelent, hogy segítsen, e Parlament balszárnya és a világon mindenütt a baloldal rájuk rivallt, hogy távozzanak Haitiről. Tehát így tettek! És most a teljes területet elhagyták, és ez így volt egy teljes éven át.

Politikai szempontból megdöbbentő, hogy e helyzet kialakulásáért nem vállalták a felelősséget, én azonban a katasztrofális helyzetért határozottan e Parlament és a nemzetközi közösség balszárnyát hibáztatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök asszony! Szeretnék néhány szót szólni a haiti helyzetről. Most, hogy felmérték a jelenlegi helyzetet, nagyon fontos, hogy belássuk, hogy a koordináció szintje nem volt kielégítő. Jobb koordinációra van szükségünk, amit az is igazol, hogy a dolgok lassan haladtak.

Ahogy Deva asszony az előzőekben említette, az is igaz, hogy a helyzetet részben átpolitizálták. Senki érdekét nem szolgálja, ha a helyzetet átpolitizálják. Haitinek segítségre és az alapvető dolgokra jóval gyorsabban van szüksége, mint a múlt évben. A segélyeknek el kell jutniuk megfelelő rendeltetési helyükre.

Ha helyi szinten vizsgáljuk meg a végzett munkát, a különféle szervezetek jól teljesítettek. Ha Európa Haitin nyújtott támogatását vizsgáljuk, számos keresztény segélyszervezet helyi szinten kiváló munkát végzett – ami azt jelentette, hogy segítettek az embereknek a túlélésben. El kell továbbá ismernünk ezeket az erőfeszítéseket és támogatnunk kell őket abban, amit tesznek, de a haiti válságban európai szinten és nyilvánvalóan az ENSZ szintjén szélesebb és összehangoltabb fellépésre is szükségünk van.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0031/2011)

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR).(NL) Elnök asszony! Litvánia szuverén tagállam. Az ország parlamentje a szexualitással kapcsolatos, a médiában és a nyilvánosság előtt használt kifejezésekre vonatkozóan új javaslatokról tárgyalt. A litván demokrácia keményen dolgozik. Az ország elnöke a hasonló javaslatokat már kétszer meghiúsította. Az új javaslatokról szóló politikai vita elkezdődött, de hogy mi lesz az eredménye, még megjósolhatatlan.

Az Európai Parlament többsége nagy érdeklődést tanúsított e kérdés iránt. Valójában úgy tűnik, mintha e Ház többsége felvilágosult morális érzékkel rendelkezne, amely pontos ismereteket nyújt számukra arról, hogy mi az, ami morálisan megengedhető, és mi az, ami nem. Sőt, mielőtt kiderülne, hogy az új jogi aktust elfogadják-e, és az milyen lesz, Parlamentünk főpapjainak mindent látó szeme élesen figyel Litvániára. Az ilyen arroganciát semmiképp sem támogathatom.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök asszony! A nemzeti jogszabályok elfogadásának joga az illetékes állam jogalkotó szervének feladata. Egy szuverén állam e jogába nem szabad kívülről beavatkozni. Litvániának is megvan a szuverén joga.

Az Európai Unióval összefüggésben azt is meg kell állapítani, hogy a házasság és a család fogalmának meghatározása az egyes tagállamok családjogának feladata, és az EU-nak nem szabad ebbe a területbe beavatkoznia. A család – a gyermekeket nevelő és őket az életre felkészítő intézmény – védelmére ezért nem tekinthetünk negatívan vagy a megkülönböztetés egy fajtájaként.

Ami a nyilvános információk kiskorúakra gyakorolt káros hatását illeti, a közelmúltban az Európai Parlament is úgy ítélte meg, hogy az utóbbi években az új kommunikációs eszközök közvetítésével terjedő különféle típusú reklámok társadalmi jelenséggé váltak. Ez a jelenség szándékosan félrevezető és megtévesztő információkkal, valamint a bizalommal való visszaélés kockázatával jár, az államnak pedig erre megfelelő választ kell találnia.

A kutatások azt mutatják, hogy a kiskorúak bizonyos, az egyén egészséges fejlődésére messze ható következményekkel járó információkkal szemben különleges védelmet érdemelnek. Ezt orvosként mondom.

 
  
MPphoto
 

  Vytautas Landsbergis (PPE). – Elnök asszony! Íme a megjegyzésem arról az állásfoglalásról, amely elítéli Litvániát, mert semmi sem történt. Az elfogadott szövegből hiányzik a legfontosabb szempont. Amit az elfogadott preambulumbekezdéshez – sikertelenül – szóbeli kiegészítésként szerettem volna javasolni, a következő lett volna: „mivel az Európai Parlamentnek a nemzeti parlamentek által folytatott, a javasolt jogszabályokkal kapcsolatos munka korai szakaszába történő beavatkozása ellentétes a tagállami szuverenitás és szubszidiaritás alapelvével, és ezért kompromittálja az Európai Parlamentet, hogy a korábbi szovjet gyakorlatot követi” stb.

Erre az állásfoglalásra ürügyül a nemzeti parlament egyik tagja által benyújtott egyetlen módosítástervezet szolgált. Hangsúlyozom, egyetlen módosítás. A Parlament által most elfogadott szövegben azonban ez makacsul és ésszerűtlenül többes számban szerepel, sőt hatszor megismétlik, hogy számos rossz módosításról van szó.

Az állásfoglalás címe is abszurditást tartalmaz. „Megsértésről” beszél. Nem történt megsértés, csak egy parlamenti képviselői javaslat; nem született parlamenti határozat, ami bekövetkezett megsértésnek tekinthető. Az ilyen megállapítások a szövegezési munka rendkívül gyenge minőségét tükrözik, nem is szólva az e szöveget megfogalmazók és szavazásra előterjesztők felelősségérzetének hiányáról, amely szöveg legalább jóval intelligensebb kidolgozást igényelt volna, már ha nem kellett volna az egészet egyszerűen a szemétbe dobni. Ezért az egész dolog ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Az Európai Unió tagállamai évtizedek óta sokat haladtak előre a törvény előtti egyenlőség, a magánélet és a személyes szabadság védelme elve terén, ezért remélem, hogy a szexuális irányultság tekintetében az egyenlőség kérdése terén sem lesz visszalépés egyetlen tagállamban sem. Nem hiszem, hogy ez megtörténik. Egy szempont, amely kimaradt ebből a vitából, ahogy Landsbergis úr épp az előbb emlékeztetett erre, és ahogy van Dalen úr is emlékeztetett bennünket korábban, az az, hogy ez egy javaslat. Nem jogalkotási állásfoglalás.

Ha emlékeznek, erről mi is lefolytattuk vitáinkat Nagy-Britanniában. A 28. szakaszban soroltuk fel érveinket. Pártomon belül nagyon szokatlannak számítottam azzal, hogy ellene voltam. Már az elején elleneztem, amikor még 27. szakasznak hívták. Egészen szégyenletesnek tűnt számomra, hogy a jogot a jóváhagyás vagy az elutasítás jelzésének eszközéül használják. Amikor ezt tettük, hihetetlenül erős fegyvert adtunk az állam kezébe, amelyet később a pisztolyok, a vadászat stb. tilalmára használtak fel.

A lényeg azonban az, hogy nem vagyok litván jogalkotó. Lehet, hogy e Házban kritikusan szemléljük a lengyelországi abortusz-törvényt vagy a hollandiai eutanázia-törvényt. Választópolgáraink számára ezek érzékeny kérdések, amelyeket az egyes tagállamok nemzeti rendszerein keresztül kellene megfelelően meghatározni. Alázatosan el kell ismernünk a 27 tagállamon belül a demokrácia és a parlamenti elsőbbség jogát.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Françoise Grossetête (A7-0307/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) E dokumentum mellett szavaztam, amelynek célja a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok megerősítése. Meg kell mondani, hogy ma a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatban az ellátáshoz való hozzáférés, a költség-visszatérítések és a klinikai utánkövetés kötelezettségének kérdése körül túl sok a bizonytalanság. Ezen irányelv célja, hogy minden beteg – ne csak a legtájékozottabbak vagy csak a leggazdagabbak – élvezhesse azokat az egészségügyi ellátási jogokat, amelyeket az Európai Unió Bírósága már elismert. Hangsúlyozni kell, hogy e dokumentum célja egyáltalán nem a határokon átnyúló egészségügyi ellátás ösztönzése, hanem rendelkezésre állásának, biztonságosságának és színvonalának biztosítása abban az esetben, ha arra szükség van. Az Európai Unió polgárainak a biztosítás helye szerinti tagállamon kívüli tagállamokba egészségügyi ellátás igénybevétele céljából történő utazására vonatkozó jogi rendelkezések tekintetében megfelelőbb információkra és nagyobb tisztánlátásra van szükségük. Egyetértek, hogy harcolnunk kell „az egészségügyi turizmus” ellen, de a betegjogok védelme érdekében a betegekre vonatkozóan egyszerűsített előzetes engedélyezési rendszert kell bevezetni, amely biztosítja, hogy az egészségügyi vezetők előzetes értesítést kapnak a más európai uniós tagállamok egészségügyi intézményeibe történő utazással összefüggő rendkívüli költségekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonello Antinoro (PPE), írásban.(IT) A Tanácsnak szóló ezen ajánlás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a betegek számára a lehető legnagyobb jogbiztonságot biztosítsák, hogy jogaikat a gyakorlatban érvényesíteni tudják, ahogy azt az Európai Bíróság hangsúlyozta.

Ez a megközelítés azonban nem akadályozza meg, hogy a tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek hazai egészügyi rendszereik igazgatása, illetve nemzeti egészségpolitikájuk kialakítása terén, amint azt a Szerződés előírja. Az érintett főbb kérdések a következők: ritka betegségek; minőségi és biztonsági előírások; költség-visszatérítési és előzetes engedélyezési eljárások és előrefizetések; az egyablakos rendszerben működő kapcsolattartási pontok szerepe; a tagállamok kizárólagos hatásköre az „egészségügyi szolgáltatási vásárlói kosarak” és az egészségügy terén az etikai megfontolások tekintetében, valamint az e-egészségügy és a tagállamok közötti együttműködés.

Az ajánlás tisztázza továbbá az Európai Bíróság általi meghatározás szerinti betegjogokat, valamint a határokon átnyúló egészségügy tekintetében az általános jogbiztonság javítását. A cél a biztonságos, magas színvonalú, visszatéríthető, határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítése és az egészségügyi ellátás terén a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) E jelentés mellett szavaztam, mert igaz, hogy jelenleg a határokon átnyúló egészségügyi ellátás területén az ellátáshoz, a gyógyszerekhez és a költségek visszatérítéséhez való hozzáférést érintő kérdések terén rendkívüli a bizonytalanság.

Miközben elengedhetetlen, hogy a nemzeti egészségügyi rendszerekre gyakorolt nyomás ne növekedjen és az azokban a rendszerekben meglévő egyenlőtlenség ne bővüljön, a betegek számára biztosítani kell a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogot és az ellátás igénybevételének szabadságát, valamint tájékoztatni kell őket ezekről a jogokról. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra való jogosultság tekintetében fennálló jogi bizonytalanságot fel kell számolni, és a betegek számára pontos és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a más tagállamokban igénybe vett orvosi kezelést mikor és hogyan fedezik.

Üdvözlöm a jelentés azon részét, amely arról szól, hogy minden tagállamban kapcsolattartó pontokat kell biztosítani, amelyek tájékoztatják a betegeket a rendelkezésre álló orvosi kezelésekről, a határokon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének módjáról, valamint a panasz vagy fellebbezés benyújtásának módjáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) E fontos dokumentum mellett szavaztam. Az Európai Unió polgárai azt várják a tagállamoktól, hogy biztonságos, magas színvonalú és hatékony egészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak. A tagállamok maguk döntenek egészségügyi rendszereikről, ezért az egyes tagállamokban az elérhetőség és a színvonal meglehetősen eltérő. A betegek nem mindig kaphatnak megfelelő kezelést saját országukban, ez pedig alapvetően ellentétes az EU-Szerződés által garantált szabadságokkal. Az orvosi rendelvények Unióban való elismerésének kérdése is megoldásra vár, ami komoly gondokat okoz azoknak az embereknek, akik utazni akarnak. Nem gondolom, hogy a betegek szabad mozgása és a kezelés egy másik tagállamban való igénybevételére vonatkozó jog ösztönözni fogja az egészségügyi turizmust. Véleményem szerint ez pozitív jelzés lehet a tagállamok felé, hogy megfelelő reformokat hajtsanak végre az egészségügyi szolgáltatások terén, valamint biztosítsák, hogy a nyújtott egészségügyi szolgáltatások a lehető legváltozatosabbak és a lehető legszínvonalasabbak legyenek, illetve a betegek szükség esetén egy másik tagállamban vehessék igénybe a kezelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv a betegek Európai Unión belüli mobilitása felé irányuló létfontosságú lépés. Célja a határokon átnyúló és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a biztosítás helye szerinti tagállam által történő költség-visszatérítéssel kapcsolatos betegjog tisztázása és támogatása, ezáltal is segítve a tagállamok közötti együttműködést. Ezenkívül a betegek, különösen a ritka és összetett betegségekben szenvedők számára egyértelmű előnyöket jelent, mivel diagnosztizálásuk és kezelésük a leginkább alkalmas tagállamban válik lehetővé. Ez a fajta mobilitás lehetővé teszi továbbá, hogy a betegek jogszerűen elkerüljék a nemzeti várólistákat, és így kihasználják a más európai uniós országokban elérhető orvosi szolgáltatások nyújtotta előnyöket. Ez az irányelv lehetővé teszi, hogy az Európai Unió Bírósága által már elismert bizonyos jogok minden beteget megillessenek. Ez kétségtelenül az európai integráció, a szolidaritás erősítése, valamint a polgárokat a középpontba helyező Európa irányába tett lépés. Ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) E jelentés mellett szavaztam, és szeretném megköszönni az előadó munkáját és javaslatait. Támogatom az elképzelést, hogy a betegek igényeik alapján, ne pedig anyagi helyzetük alapján, teljes mértékben tájékozottan és ne kényszerből dönthessenek. A betegek mobilitása a nemzeti várólisták helyett sürgős kérdés az európai polgárok számára, de különösen az új tagállamok, köztük Románia polgárai számára. Megszavaztam a betegekre vonatkozó egyszerűsített előzetes engedélyezési rendszer létrehozására irányuló elképzelést is.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Egyre több európai vesz igénybe egészségügyi ellátást a saját országán kívüli egyéb európai uniós tagállamban, ezt azonban gyakran anélkül teszik, hogy bármiféle fogalmuk lenne az e téren őket megillető jogokról. A külföldön igénybe vett kezelés költségeinek visszatérítése nem kis bűvészmutatvány, és a szükséges információk beszerzése is nagyon nehéz.

A 2011. év ezen első ülésén elfogadtuk a külföldön történő kezelést választó európai betegek jogainak tisztázásával foglalkozó irányelvet. A nagy többséggel elfogadott szöveg előírja, hogy a másik tagállamban kapott kezelés költségeit a betegek számára visszatérítik. Ez jó hír mindazoknak a betegeknek, akik hosszú várólistákon szerepelnek és küzdeniük kell azért, hogy saját országukban kapjanak kezelést.

A mobilitás, mint az európai betegek számára a kezelés javítására irányuló eszköz ösztönzése: erre törekszünk! A kiemelten speciális egészségügyi ellátást igénylő betegek kezelésének javítása érdekében szorosabb lesz az együttműködés a ritka betegségek tekintetében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam, mert ennek az irányelvre irányuló javaslatnak a célja, hogy minden beteg számára biztosítsa a jogot és a lehetőséget, hogy más tagállamokban a lehető leggyorsabban igénybe tudják venni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat. Egyértelműen meghatározza továbbá azokat az eseteket, amikor ezeket a szolgáltatásokat igénybe lehet venni, mert jelenleg e szolgáltatások igénybevétele esetén a költségek visszatérítésére vonatkozó szabályok nem mindig világosak és érthetőek. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek az irányelvnek valamennyi betegre vonatkoznia kell – nem csak a legtájékozottabbakra vagy a leggazdagabbakra – és biztosítania kell valamennyi beteg biztonságát. A Parlament már első olvasatban e mellett az irányelv mellett szavazott, de sajnos a Tanács nem minden parlamenti módosítást vett figyelembe. Például a Tanács figyelmen kívül hagyta a ritka betegségek kezelésének nagyon fontos kérdését. 25 millió európai azonban ritka betegségekben szenved, ezért lehetőséget kell kapniuk arra, hogy más tagállamokban vehessék igénybe az egészségügyi ellátást. Egyetértek továbbá a Parlament álláspontjával, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezők hátrányos megkülönböztetésének elkerülése érdekében a származási tagállamnak kell kifizetnie a kezelést közvetlenül nyújtó másik tagállami kórházat, anélkül, hogy a polgároknak előre kellene rendezniük a számlát, de legalábbis a beteg által fizetett költségeket haladéktalanul vissza kell téríteni. Az is nagyon fontos, hogy minden egyes tagállam tartson fenn nemzeti kapcsolattartó pontot, amely a betegek számára minden szükséges információt biztosít, azaz tájékoztat az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségéről, az eljárásokról és a kért dokumentációról.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) A Grossetête-jelentés mellett szavaztam, mert eloszlatja a költségek visszatérítésének kérdésével és a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kérdésével kapcsolatos, évek óta tartó bizonytalanságot. Míg eddig a tájékozottabb, illetve a motiváltabb betegek használták ki a határokon átnyúló egészségügyi ellátás előnyeit, ez a lehetőség most mindenki számára megnyílik. Egyetértek a költségek előzetes jóváhagyáson alapuló feltételes kifizetésével, indokolt és pontosan meghatározott esetekben, amikor a határokon átnyúló egészségügyi ellátás legalább a beteg egyéjszakás kórházi tartózkodását foglalja magában, valamint kiemelten speciális és költséges orvosi felszerelést igényel, illetve a beteget vagy általában a lakosságot különös kockázat fenyegeti. Ezekben az esetekben úgy vélem, hogy az előzetes jóváhagyás a túlzott egészségügyi turizmus megelőzését szolgálja.

Az egészségügyi turizmus növekedése sok európai egészségügyi rendszerre rossz fényt vet. Ha a beteg saját hazájában ésszerűtlenül hosszú várólistával szembesül, nem kell meglepődnünk, ha olyan helyre akar utazni, ahol gyorsabb és talán színvonalasabb egészségügyi ellátásban részesül. Azokban az országokban azonban, ahová külföldiek orvosi kezelés vagy operációk miatt nagy számban utaznak, fennáll a veszélye, hogy a hazai betegek csak a külföldi betegek igényeinek kielégítése után kapják meg a kezelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Ez az irányelv olyan szabályokat állapít meg, amelyek megkönnyítik a biztonságos és magas színvonalú határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és az egészségügyi ellátás terén előmozdítja a tagállamok közötti együttműködést, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti joghatóságokat. Tartalmazza az egyetemesség, a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a méltányosság és a szolidaritás közös alapértékeit. A betegek, különösen a ritka és krónikus betegségekben szenvedők számára egyértelmű előnyöket hordoz, mivel lehetőségük nyílik az őket érintő betegség területén működő szakértői központok igénybevételére. Ez az irányelv egy újabb példája annak, hogy Európa miként szolgálja az európaiakat, mivel lehetővé teszi számukra, hogy olyan intézményt válasszanak, amely megfelelő egészségügyi ellátást biztosít számukra, függetlenül attól, hogy az adott intézmény melyik európai országban található.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A tagállamok felelnek azért, hogy polgáraik igényeinek megfelelően biztonságos, magas színvonalú és hatékony egészségügyi ellátást biztosítsanak. Ezért ez az irányelv nem veszélyeztetheti a tagállam szabadságát, hogy a legmegfelelőbb egészségügyi ellátásról döntsön. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben élünk, ahol az európai polgárok szabadon mozoghatnak. Ez ezt jelenti, hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó egyértelmű szabályok létrehozása, különösen a másik tagállamban felmerülő egészségügyi ellátási költségek kérdése tekintetében alapvető fontosságú. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatával összhangban ezen irányelv lehetővé teszi, hogy Európa lakossága nagyobb biztonsággal vehesse igénybe azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyekre egy másik tagállamban szüksége van, és hogy a nemzeti rendszerében meghatározott összegig visszatérítsék számára a kezelés költségeit. Fontos, hogy a kórházi ellátás előzetes engedélyezésére vonatkozóan egy egyszerűsített rendszert vezessenek be, amely nem akadályozza, hogy a betegek biztonságos és színvonalas egészségügyi ellátásban részesüljenek. Ez az irányelv döntő jelentőségű első lépés a betegek EU-n belüli mozgásának biztosítása felé, mivel az egységesített minimumszabályok előnyösebbek, mint amikor esetről esetre bírói döntést kell kérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) Üdvözlöm a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó új szabályok bevezetésére irányuló irányelv elfogadását. Az Európai Unió az új jogszabállyal fontos lépést tesz előre. Ez az európai uniós polgárok számára nemcsak megkönnyíti az egészségügyi ellátás biztosítását, különösen a határ menti régiókban, és növeli a kezelés lehetőségeit, hanem a tagállamok közötti együttműködésből eredő kutatási ösztönzőknek köszönhetően erősíti az egészségügyi ellátásban az általános előnyöket. Különösen üdvözlöm a ritka betegségek vonatkozásában folytatott együttműködés erősítését célzó jogszabály bevezetését. Ez lehetővé teszi, hogy az ilyen betegségben szenvedők élvezzék a tagállamok közötti szorosabb egészségügyi együttműködés előnyeit. Ezenkívül azok az előírások, amelyek arra vonatkoznak, hogy a kezelést és a költségeket a beteg saját országának egészségügyi rendszere milyen feltételekkel fedezi, valamint a kórházi ápolást igénylő kezelés előzetes engedélyezésére vonatkozó előírások a nemzeti egészségügyi szolgálatok stabilitásának garantálását segítő védintézkedések. Az irányelv ezért az egészségügyi szolgáltatások javításában jelentős előrehaladást tesz lehetővé azáltal, hogy megfelelő egyensúlyt alakít ki az egészségügyi szolgáltatások biztosításáért felelős tagállamok és az e szolgáltatásokat elsősorban igénybe vevő polgárok igényei között.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében a Tanács első olvasatbeli álláspontjára vonatkozó jogalkotási állásfoglalás fontos dokumentum, és ezen állásfoglalás elfogadása szociális szempontból jelentős előrelépést jelentene. Az a lehetőség, hogy az EU polgárai az Európai Unióban bárhol kezeltethetik magukat, arra kényszeríti a bizonytalan helyzetű egészségügyi rendszerrel rendelkező államokat, hogy változtassák meg prioritásaikat, és szenteljenek kellő figyelmet ennek a területnek.

Hasonlóképpen, ez a lehetőség a különböző rendszereket közvetlen versenyhelyzet elé állítja, ami arra kényszeríti őket, hogy fejlesszenek és megfelelően vegyék figyelembe a betegek elvárásait és igényeit.

Ugyanakkor ösztönzi a határokon átnyúló egészségügyi kiválósági központok létrejöttét, amelyek a diákok és orvosok számára oktatási és szakképzési központokként is működni fognak.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) A külföldön nyújtott egészségügyi szolgáltatások költségeinek kifizetésére vonatkozó irányelvben hasznosnak tartom annak a követelménynek a bevezetését, hogy ki kell dolgozni azon sajátos kritériumok és feltételek listáját, amelyek alapján a nemzeti hatóságnak indokolnia kell a beteg külföldi kezelésének visszautasítását. E feltételeknek figyelembe kell venniük a beteget vagy általában a lakosságot érintő esetleges kockázatot abban az esetben, ha néhány ilyen kérelem érkezik. Remélem, hogy az irányelv zöld jelzést kap a Tanácstól, valamint hogy a betegek érdekében a lehető leghamarabb hatályba lép.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogatom a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó javaslatot. Az egészségügyi ellátást soha sem szabad kereskedelmi piaci szolgáltatásként kezelni. E kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy azon betegek előtt, akik saját hazájukon kívüli tagállamban kívánnak egészségügyi ellátást igénybe venni, ne álljanak szükségtelen akadályok. Annak végrehajtására törekszik, amit az Európai Bíróság számos döntésben előírt. Ezenkívül célja, hogy világosan meghatározza a beteg azon jogát, hogy saját országa visszatérítse számára a költségeket. A magas színvonalú, biztonságos és hatékony, határokon átnyúló egészségügyi ellátás biztosítása mellett fontos megfelelő egyensúlyt biztosítani az európai uniós betegeknek a kezelések külföldi igénybevételére irányuló joguk, illetve a nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitása és a nemzeti egészségügyi prioritások között. Ez az irányelv tisztázza a beteg által egy másik tagállamban igénybe vett kezelések költségeinek visszatérítését, valamint biztosítja a nemzeti egészségügyi rendszerek megfelelő működését és pénzügyi egyensúlyát. Fontos, hogy a tagállamok dönthetnek a kórházi vagy szakorvosi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó, jól meghatározott előzetes engedélyezési rendszer bevezetéséről.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A betegek igényeit prioritásként kezelő rendszerre irányuló javaslattal fontos jelzést küldünk polgártársaink felé. Az Európai Parlament továbbra is egységes és határozott álláspontot képvisel az európai betegek igényeinek valódi elismerése terén, ami az első lépést jelenti a biztonságos és magas színvonalú európai egészségügyi ellátáshoz való hozzáférési joguk erősítése irányába. Az új szabályok szerint az európai polgárok számára az egy másik tagállamban igénybe vett kezelés költségei visszatéríthetők, amennyiben a kezelés típusát és költségét általában saját országukban fedezik. A hatóságoknak jogukban áll előírni, hogy a betegek kötelesek előzetes engedélyt kérni a legalább egyéjszakás kórházi tartózkodást vagy egészségügyi szakellátást igénylő kezelések esetében, és minden elutasítást egyértelműen indokolni kell. Az egészségügyi ellátás külföldön való igénybevétele különösen kedvező a hosszú várólistán szereplő betegeknek vagy azoknak, akik nem találnak egészségügyi szakellátást. Most ezen irányelv végrehajtásának megfelelő ellenőrzését, valamint azt kell biztosítanunk, hogy az európai betegek számára az egészségügyi ellátás terén valódi eredményeket hozzon.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A határokon átnyúló egészségügyi ellátás már régóta napirenden lévő kérdése felzúdulást okozott, amikor az előző tervezetben felmerült a kétsebességű egészségügyi ellátás létrehozásának kockázata, amely főként a jómódú betegek esetében előmozdítja az egészségügyi turizmust és kárt okoz azoknak a tagállamoknak, amelyek a kínált színvonaltól függő kereslet alapján nem tudták volna megtervezni az egészségügyi ellátás nyújtását. … A szerdán általunk elfogadott szöveg nagyobb egyetértést tükröz. Lehetővé teszi, hogy az európai betegek saját hazájukban nem vagy csak hosszú várakozás után elérhető kezelésekben részesüljenek. A másik tagállamban igénybe vett kezelések költségeit az az ország téríti meg, amelynek a nyilvántartásában a beteg szerepel, ez az összeg azonban legfeljebb az adott országban a hasonló kezelésekért fizetendő összeg lehet. … A betegeknek egyes speciális, illetve a legalább egyéjszakás kórházi tartózkodást igénylő kezelések esetében előzetes engedélyt kell kérniük. Az engedély visszautasítását minden esetben meg kell indokolni. Ez egy további lépést jelent a valódi egészség Európája felé. Csak örülhetünk neki.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D), írásban.(CS) A határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén hiányoznak az ismeretek, és már eleve elutasítóan kezelik a témát. Az EU szabadságainak keretében minden polgár számára lehetővé kell tenni, hogy igénybe vehesse egy másik tagállam egészségügyi szolgáltatásait, ha a terápia vagy a kezelés ott színvonalasabb vagy gyorsabb, és ahol ezért a kezelésért vagy terápiáért ő maga fizet. Az egészségügyi ellátáshoz egy másik tagállamban való hozzáférés lehetővé tétele ezért prioritást élvező kérdés. Ez a vita évek óta folyik anélkül, hogy jelentős előrehaladás történt volna. Egy másik tagállamban kizárólag sürgős esetekben részesülhetünk kezelésben. Ezért lehetetlen a más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátás vagy az orvosi kezelés tervezése.

Minden esetben előírás, hogy a szóban forgó államban egészségbiztosítással kell rendelkezni, amelyet természetesen csak az adott államban állandó lakóhellyel rendelkező európai uniós polgárok szerezhetnek meg. Ez egyszerűen értelmetlen, mert egyetlen polgár sem lehet tagja az egészségbiztosítási rendszernek két vagy több európai uniós országban, mivel csak egy állandó lakhellyel rendelkezhet, ez pedig az az ország, ahol állandó lakóhelye van. Tehát jogilag akadályozzuk az európai uniós polgárokat abban, hogy nagyobb mértékben fektessenek be egészségükbe és kezelésükbe, ha erre törekszenek. Az ajánlás mindenesetre egy kis lépést jelent a helyes irányba, ezért elfogadása mellett fogok szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a javaslat tisztázza és megkönnyíti a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és annak a jognak a gyakorlását, hogy a költségeket a biztosítás helye szerinti tagállam visszatérítse, ami minden európai uniós beteg számára lehetővé teszi, hogy egy másik tagállamban egészségügyi ellátást vegyen igénybe. Valójában ezeket a jogokat az Európai Unió Bírósága már elismerte. Az európai integrációs folyamatban és a szolidaritás erősítésében ez előrelépést jelent, ami rövidebb várólistákat, magasabb színvonalú egészségügyi ellátást és a tudományos kutatásra irányuló ösztönzést eredményez. A ritka betegségek prioritást kapnak, a diagnózis és a kezelés pedig az e cél eléréséhez legmegfelelőbb tagállamban történhet. Ez az irányelv valamennyi, egészségügyi ellátást igénylő európaira vonatkozik. A portugál egészségügyi miniszternek ezért nincs igaza, amikor azt állítja, hogy ez a lehetőség a képzettebb és a több anyagi forrással rendelkezők számára érhető el: ez a jelenlegi helyzet, az irányelv nélkül. Portugáliában az egészségügyi ellátás kiváló, és Portugália nem maradhat ki ebből a fontos projektből: az országnak ki kell használnia az irányelv által nyújtott lehetőséget arra, hogy további modernizációt hajtson végre, és versenyeznie kell abban az értelemben, hogy e területen szolgáltatásokat biztosít az azokra rászoruló valamennyi európai számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Fidanza (PPE), írásban.(IT) Üdvözlöm a betegeknek a más európai tagállamban nyújtott orvosi kezeléshez való jogára vonatkozó új jogszabályt. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport más képviselőcsoportokkal szoros együttműködésben végzett munkája ismét alapvető jelentőségű volt. Francia kollégánk, Grossetête asszony jelentésének jóváhagyása a Tanáccsal folytatott hosszas tárgyalások után született meg, amely jelentős előrehaladást tesz lehetővé egy olyan területen, amelyen a meglévő jogszabályok nem voltak kielégítőek. Az új jogszabály, amely kizárólag a külföldi kezelést igénybe vevőket érinti, előírja, hogy az európai uniós polgárok számára a más tagállamban kapott orvosi kezelés költségei visszatéríthetők, feltéve, hogy a biztosítás helye szerinti tagállamukban az egészségügyi rendszer kiterjed a kezelésre és fedezi a kapcsolódó költségeket. Mindez különös jelentőséggel bír, ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi ellátás külföldön való igénybevétele komoly előnyökkel járhat a hosszú várólistán szereplő betegek és azok számára, akik nem találnak szakellátást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv ellen szavaztunk, annak ellenére, hogy az eredeti szöveghez képest volt néhány módosítás. Ez a végleges szöveg a Tanács többségének támogatásával elért kompromisszum eredménye, amely az átültetésre a tagállamok számára 30 hónapot biztosít.

Ellenszavazatunk oka, hogy a mozgásszabadság elvét anélkül alkalmazták az egészségügyi szolgáltatásokra, hogy figyelembe vették volna sajátosságait, beleértve a nemzeti közegészségügyi szolgálat szükségességét, amelynek elsődleges célja minden országban az érintett ország saját polgárai által támasztott igények kielégítése.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a bizottsági javaslat azután született meg, hogy a Parlament 2007-ben elutasította az egészségügyi szolgáltatásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvbe történő felvételét, miután a munkavállalók és a közvélemény jelentős küzdelmet folytatott, hogy meghiúsítsa a hírhedt Bolkestein-irányelvtervezet elmített részét.

A Parlament végleges határozata, amely ellen mindig harcoltunk, tartalmaz néhány lehetőséget, amely alapján bármely tagállam, amennyiben úgy kívánja, közszolgáltatásai védelmében bizonyos mechanizmusokat vezethet be.

Ezért, bár ez nehezebbé teheti az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést – különösen azok számára, akik nincsenek olyan helyzetben, hogy magán egészségügyi ellátást vegyenek igénybe, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy külföldre utazzanak –, végrehajtásának gyakorlati következményei továbbra is a portugál parlament és kormány döntésétől függnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Az egészségügyi ellátás igénybevételének jogával kapcsolatos jelenlegi helyzet javítása alapvető jelentőségű a másik tagállamban tartózkodó polgárok számára. Remélem, hogy az európai jogszabályok tagállami jogszabályokra gyakorolt túlzott zavaró hatásával kapcsolatos félelmek nem igazolódnak be. Jó dolognak tartom azonban, hogy a betegek egy másik tagállamban orvosi kezelésre lehetnek jogosultak, és a saját egészségügyi rendszerük által megengedett összeg erejéig a költségek visszatéríthetők számukra. Ezért úgy döntöttem, hogy támogatom Grossetête asszony ajánlását.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) Támogatom a betegek azon jogát, hogy a szükséges orvosi kezelést a hazájukon kívüli európai országban vehessék igénybe. Minden ír polgárnak, sőt minden európai polgárnak joga van arra, hogy orvosi kezelés igénybevétele céljából egy másik európai uniós országba utazzon. Nem támogatom az „egészségügyi turizmust”, de támogatom azt a rendszert, amely segíti a külföldön élő nyugdíjasokat, valamint a ritka és szokatlan betegségben szenvedőket.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban.(IT) A korábbi parlamenti bizottsági vitákon gyakran elhangzott, hogy ezen irányelv nem kívánja ösztönözni az „egészségügyi turizmust”, csupán egyértelmű szabályokat akar létrehozni a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatban.

Fontos, hogy a betegre vonatkozó biztosítás helye szerinti tagállamon kívüli tagállamban igénybe vett orvosi kezelés igazolt, objektív szükségleten alapuljon annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nemzeti egészségügyi rendszerek túlzott költségekkel való megterhelése, amely elkerülhetetlenül veszélyeztetné hatékonyságukat. A ritka betegségek tekintetében előrelépés történt: a betegek könnyebben férhetnek hozzá a kiemelten speciális kezeléshez, és kérhetik, hogy egy másik tagállamban szakorvoshoz fordulhassanak.

Ezért fontosnak tartom a nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozását annak biztosítása érdekében, hogy a más országokban rendelkezésre álló kezelésről, valamint a határokon átnyúló kezeléshez való hozzáférés és a költség-visszatérítés módjáról a betegek teljes körű tájékoztatást kapjanak. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy a tagállamok kizárólagos joghatósága az egészségügy területén rendelkezésre álló kezelések és az etikai megfontolások tekintetében semmilyen körülmények között sem kérdőjelezhető meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), írásban.(PL) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv teljes mértékben elengedhetetlen új jogi eszköz, amely az Európai Unióban jelentős javulást eredményezhet a betegek helyzetében. Azok a betegek, akik ma saját országukon kívüli országban kívánnak egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, számos adminisztratív és anyagi akadályba ütköznek. Következésképpen csak a jómódúak engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy külföldön vegyenek igénybe kezelést. E problémák megoldására az irányelvre irányuló javaslat előírja, hogy az adminisztratív eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell, például a kezelés nemzeti egészségügyi szerv általi előzetes engedélyezésére vonatkozó kötelezettség korlátozásával, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozásán keresztül az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jobb információcsere biztosításával. Ez nem jelenti az „egészségügyi turizmus” előmozdítását, ahogy néhányan állítják, hanem szükség esetén a megbízható, magas színvonalú ellátásra való jog biztosítását jelenti. Úgy vélem továbbá, hogy az irányelv hosszú távon segíthet az egyes európai uniós tagállamok egészségügyi szolgáltatási színvonalának közelítésében.

Az irányelvre irányuló javaslat vizsgálatánál gondolataink előterében a betegek érdekének kell állnia. A jogalkotó feladata, hogy olyan jogszabályt fogadjon el, amely minimalizálja az orvosok elérhetőségével kapcsolatos formaságokat, és lehetővé teszi a betegségben szenvedő polgárok számára, hogy széles körű egészségügyi szolgáltatások álljanak rendelkezésükre. Ezért meggyőződéssel támogatom a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvre irányuló javaslatot, és remélem, hogy a már hét éve tartó tárgyalások a Tanáccsal való megállapodással zárulnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) Végül a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv mellett szavaztam. A Parlament és a Tanács között létrejött kompromisszum elfogadható, különösen azért, mert elismeri az államok jogát ahhoz, hogy szociális biztonsági rendszerük pénzügyi egyensúlyának megőrzése érdekében intézkedéseket hozzanak, többek között a más tagállamban igénybe vett kórházi kezelés költségeinek visszatérítésére vonatkozó előzetes engedélyezési rendszeren keresztül. Ez mindenféle egészségügyi turizmust megakadályoz.

Az előző Bizottság rossz úton járt, amikor azt gondolta, hogy az egészségügyi ellátás olyan, mint bármelyik más kereskedelmi szolgáltatás. Egyes európai parlamenti képviselők tévednek, amikor kijelentik, hogy „az egészség Európája most már valóság”. A lehető legjobb kezelések soha nem lesznek hozzáférhetőek az átlagpolgár számára, hanem kapcsolatokon és főként dagadt pénztárcán múlnak. Sajnos ez az igazság, amelyet nem tud eltörölni az irányelv.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – Üdvözlöm a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv elfogadásáról szóló Grossetête-jelentést. A mai szavazás egy lépéssel közelebb vitt bennünket a betegjogok európai jogba való beillesztéséhez. Elengedhetetlen, hogy amint az irányelv hatályba lép, a betegek vállát ne nyomja többé a határokon átnyúló egészségügyi ellátás anyagi terhe, és hogy a költségek visszatérítése időben, megfelelően és akadálytalanul megtörténjen. Az egészségügyi ellátás terén a különböző tagállamokban az átültetés és a végrehajtás szakaszában a kiváló minőségnek, a méltányosságnak, a szolidaritásnak és az egyetemességnek kell továbbra is az irányadó elvnek maradnia. A kormányoknak továbbá ki kell dolgozniuk a végrehajtás ellenőrzésének és biztosításának legjobb módjára vonatkozó nyilvános menetrendet és cselekvési tervet.

Végül ahhoz, hogy ez az irányelv valóban hatékony legyen, a Bizottságnak nyomon kell követnie és felügyelnie kell a biztosítás helye szerinti tagállam és a kezelést végző tagállam közötti koordinációt, valamint biztosítania kell, hogy a betegek határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz és kezeléshez való hozzáférésében tapasztalható egyenlőtlenségek és különbségek eltűnjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Franciaország egyetlen olyan régiójából származóként, amely három másik európai uniós tagállammal határos, valamint a határokon átnyúló kérdések által különösen érintett választókerület képviselőjeként igen érzékeny vagyok ezekre a problémákra. Valójában a határok még mindig túl gyakran képeznek akadályokat a határokon átnyúló mindennapi élet területein. Európa a személyek szabad mozgásának elvén alapul; a polgárok e szabadságának, e mobilitásának a betegekre is ki kell terjednie. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás kérdése így természetesen alapvető jelentőségű. Ezért határozottan a határokon átnyúló betegjogokról szóló jelentés mellett szavaztam. Ez a szöveg lehetővé teszi, hogy a betegek könnyebben vehetnek igénybe kezelést egy másik tagállamban. Mindenekelőtt tisztázza a vonatkozó szabályokat; a betegek jogaikkal és a költségek visszatérítésével kapcsolatosan több információhoz juthatnak (különösen kapcsolattartó pontokon keresztül). Ezért ez egy határozott és nagyon konkrét lépés, amely valódi többletértéket képvisel a szociális Európa és a valódi egészség Európájának kiépítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban.(DE) Üdvözlöm a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló irányelvet. A más tagállamokban is igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások lehető legrövidebb időn belüli, betegközpontú biztosítása az uniós térségen belüli összetartozás fokozásának alapvető követelménye. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás napi valóság az olyan határ menti területeken, ahonnan én is származom. Ezzel összefüggésben nagyon örülök, hogy könnyebb lesz a megbízható, magas színvonalú, határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a kezelés költségeinek visszatérítése. Különösen támogatom a várólistán szereplő betegek számára nyújtott többletértéket. Ezek az új szabályok lehetővé teszik számukra, hogy egy másik tagállamban gyorsabban megkapják a kezelést, amelyre saját hazájukban hosszú ideig kellene várniuk. Ugyan az előzetes engedély visszautasítására vonatkozó szabályok megállapítása ésszerű és egyértelműbbé teszi a helyzetet, a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos egyes problémák azonban továbbra is megoldatlanok, különösen a hosszú évekig határ menti ingázóként dolgozó személyek esetében, akik nyugdíjba vonulásuk után nem vagy csak korlátozottan férhetnek hozzá a számukra fontos szolgáltatásokhoz abban az országban, amelyben korábban dolgoztak.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) E szöveg mellett szavaztam, amely végül nem úgy kezeli az egészségügyet, mint bármely más árut. Szeretnék továbbá köszönetet mondani a spanyol elnökségnek ezért, valamint azért, hogy támogatta a határokon átnyúló ellátás és a szakellátás előzetes engedélyezési rendszerének létrehozását.

Igen, az Európai Unió támogatja polgárai mobilitását, és az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosan jogszabályokat kell alkotnia. Biztosítanunk kell azonban, hogy az egészség mindenki számára, a lehető legjobb feltételekkel hozzáférhető közjó maradjon, ne pedig növekedési forrás legyen, amely egymással szemben versenyezteti a nemzeti egészségügyi és szociális biztonsági rendszereket.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban.(PL) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv az EU tagállamaiban a betegek előtt álló jelenlegi akadályok lebontására irányuló kulcsfontosságú lépés. Elsődleges célja, hogy az európaiak számára más uniós tagállamokban megkönnyítse az egészségügyi ellátáshoz, de különösen a saját országukban nehezen elérhető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez különösen jó hír a határ menti területeken élőknek, valamint mindenekelőtt a ritka betegségben szenvedőknek, akik a saját országukban nem elérhető, speciális kezelést igényelnek. Örömmel látom továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyek különböző előnyöket biztosítanak a betegeknek, például az orvosi rendelvények kölcsönös elismerését, a külföldre vonatkozó kiegészítő biztosítás szükségességének eltörlését és az egészségügyi dokumentációkhoz való hozzáférést. Szintén kulcsfontosságú a nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozásának terve, amelyek feladata a betegek tájékoztatása a jogaikról.

A betegeket minden részletre kiterjedően tájékoztatni kell a külföldön történő kezeléshez való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokról. Hasonlóképpen tájékoztatni kell őket az ilyen kezelés költségeinek visszatérítésére vonatkozó eljárásokról, amely visszatérítés a betegre vonatkozó biztosítás helye szerinti országban érvényes költségek alapján történik. Véleményem szerint a választott megoldások az Európai Unió egész területén egyszerűbbé teszik a betegek hozzáférését a biztonságos, magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Néhány évvel ezelőtt amellett szavaztam, hogy a szolgáltatási irányelv hatálya alól kikerüljön az egészségügy, és első olvasatban a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv ellen szavaztam. Akkor úgy tűnt, hogy a Bizottságon belül az volt a tendencia, hogy az egészségügyet forgalmazható áruként kezeljék. Én nem így képzelem az egészségügyet – a betegeket nem szabad pusztán fizető fogyasztókként kezelni. A Tanács azonban jelentősen javított a jogszabálytervezeten, és jogalapját úgy határozta meg, hogy az ne pusztán belső piaci kérdés legyen. Ennek megfelelően a jelentés mellett szavaztam, és biztos vagyok benne, hogy egész Európában a betegjogok javulását eredményezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E dokumentum mellett szavaztam, mert célja a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok megerősítése. Sajnálatos, hogy ma a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatban az ellátáshoz való hozzáférés, a visszatérítések és a klinikai utánkövetés kötelezettsége körül túl sok a bizonytalanság. Ezen irányelv célja, hogy minden beteg – ne csak a legtájékozottabbak vagy leggazdagabbak – élvezhessék azokat az egészségügyi ellátáshoz való jogokat, amelyeket az Európai Unió Bírósága már elismert. E dokumentum célja egyáltalán nem a határokon átnyúló egészségügyi ellátás ösztönzése, hanem rendelkezésre állásának, biztonságosságának és színvonalának biztosítása abban az esetben, ha igénybevételére sor kerül vagy arra szükség van. Az irányelv célja, hogy értékes lehetőséget nyújtson a betegeknek arra, hogy szükségleteik, ne pedig anyagi lehetőségeik alapján, tájékozottan és ne kényszerből hozzanak döntést. Egyetértek továbbá a Parlament álláspontjával, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezők hátrányos megkülönböztetésének elkerülése érdekében a származási tagállamnak kell kifizetnie a kezelést nyújtó másik tagállami kórházat, anélkül, hogy a polgároknak előre rendezniük kellene a számlát, de legalábbis a beteg által fizetett költségeket haladéktalanul vissza kell téríteni. Az is nagyon fontos, hogy minden tagállam hozzon létre egy nemzeti kapcsolattartó központot, amely a betegek számára minden szükséges információt biztosít, azaz tájékoztat az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségéről, az eljárásokról és a kért dokumentumokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE), írásban.(PL) Több okból is a Grossetête-jelentés elfogadása mellett szavaztam. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv számos pozitívumot tartalmaz. Elhárítja a kezelés előtt álló akadályokat, EU-szerte mindenki számára biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő feltételek alapján történő hozzáférést, bevezeti az orvosi rendelvények kölcsönös elismerését, csökkenti az orvosi konzultációk esetében a várakozási időt és eltörli a külföldre vonatkozó kiegészítő biztosítás szükségességét. Az irányelv mellett szóló további érv, hogy a ritka betegségekben szenvedők számára az egészségügyi ellátáshoz széles körű hozzáférést tesz lehetővé, valamint a fogyatékossággal élők számára a költségek visszatérítésére magas összegeket állapít meg.

Az irányelv az egészségügyi turizmust azáltal kívánja megakadályozni, hogy a kezelés költségeit legfeljebb a biztosítás helye szerinti ország által garantált szintig térítik vissza, és ha a tényleges költségek ennél alacsonyabbak, azokat teljes mértékben visszatérítik.

Az engedélyezés kérdése túl sok vitát gerjesztett. A nemzeti egészségbiztosítási pénztár előzetes jóváhagyására csak kórházi kezelés vagy drága orvosi beavatkozások esetén lesz szükség, más kezelések esetében nem írják elő, feltéve, hogy beletartoznak az úgynevezett garantált szolgáltatások körébe. Ha egy tagállam nem engedélyezte, hogy a betegek nemzeti szinten speciális kezelésben részesüljenek, az irányelv a betegek számára nem állapít meg új jogokat, hogy ilyen kezelésben részesüljenek külföldön, vagy a kezelés költségeit visszatérítsék. Kulcsfontosságú kivételt jelentenek a ritka betegségekben szenvedők.

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Kalniete (PPE), írásban.(LV) Az Európai Unió polgárainak azon jogára vonatkozó irányelv, hogy a 27 tagállam bármelyikében orvosi kezelésben részesülhetnek, az Európai Unióban jelentős lépést jelent a jobb egészségügyi ellátás felé. Tekintettel az EU-n belüli széles körű mobilitásra, ez különösen időszerű. Az irányelv hatálybalépésekor a betegek átfogó tájékoztatást kapnak az új szabályokról, amelynek köszönhetően a polgárok megtudhatják, hogy milyen lehetőségeik vannak, és azokat hogyan vehetik igénybe. A polgárok bármely tagállamban elkezdhetik a kezelést, és az orvosok nem utasíthatják el a kezelést. Az irányelv előírja, hogy a jövőben a polgárok választhatnak, hogy a tervezett egészségügyi szolgáltatásokat melyik tagállamban veszik igénybe.

Saját államuktól azonban előzetes engedélyt kell kapniuk, mivel a kezelés finanszírozása a beteg lakóhelye szerinti államban érvényes árakon történik. Mindazonáltal ez a helyes irányba tett lépés, amely elő fogja mozdítani az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a polgároknak joguk van az egészségügyi szolgáltatások tagállamok valamelyikében való igénybevételére, amennyiben azok a lakóhelyük szerinti tagállamban nem hozzáférhetőek. Ez különösen fontos a bonyolult vagy ritka egészségügyi problémák esetében. Ezért képviselőcsoportommal együtt támogatom ezt az irányelvet, mert fontos lépést jelent a Parlament részéről; olyan lépést, amely jótékony hatást gyakorol az európai emberek életére.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Támogattam Grossetête asszony ajánlását, mert ez az irányelvre irányuló javaslat az európai polgárok javát szolgálja. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó új szabályozások tulajdonképpen előírják, hogy az európai polgárok számára a más tagállamban igénybe vett orvosi kezelés költségei visszatéríthetők, feltéve, hogy a kezelést és a költségeket saját országukban általában fedezik. Ez a betegek érdekeit szolgálja, és jelentősen lerövidíti az egyes esetekben túl hosszú várólistákat. Társadalmunk egyre mobilabb, és most az eddigieknél is jobban meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Unió polgárai körében fontos a mobilitás megkönnyítése, beleértve az olyan létfontosságú területeket, mint az egészségügyi ellátás. Azt is fontosnak tartom, hogy felhívjuk a figyelmet a ritka betegségek elleni küzdelemre vonatkozó új jogszabályra, mivel célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése annak érdekében, hogy az európai betegek teljes mértékben gyakorolhassák a kezelés igénybevételére vonatkozó jogukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvet sikernek tekintem, ezért rendelkezései elfogadása mellett szavaztam. Az egészség legfőbb értékünk. Azt szeretném, ha az európaiak számára biztosított lenne a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az irányelv a betegek számára a lehetőségek és a remény forrását jelenti, és további reformokra kényszeríti az egészségügyi rendszereket. Az irányelv megnyitja az európai kórházakat és klinikákat többek között a lengyel betegek előtt is. Annak igazolására szolgál, hogy Európa az építkezés folyamatát éli, és hogy az egészségvédelem terén prioritásként kezeljük az EU tagállamai közötti együttműködés javítását és előmozdítását.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam, mert most világossá vált, hogy a brit betegek külföldön csak olyan állam által finanszírozott egészségügyi ellátást vehetnek igénybe, amelyre az NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) rendszere alapján is jogosultak lennének. Üdvözlöm, hogy „a nemzetközi orvostudomány által megfelelőn kipróbált valamennyi kezelési módszerhez”, illetve az „egyaránt hatékony egészségügyi ellátáshoz” való hozzáférés megadásával a jogosultságok kiterjesztésére törekvő módosításokat elutasították. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás ellenőrizetlen igénybevételének NHS-re háruló terhe hatalmas méreteket ölthetett volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) Az előterjesztett dokumentum az Európai Parlamentben az előző parlamenti ciklus során folytatott vitára nyúlik vissza. A jelenlegi bizottsági javaslat tartalmazott néhány hiányosságot és kockázatot, amelyek negatív hatással lehetnek az igénybe vevők ellátására, így ránk, polgárokra. Üdvözlöm a 107. módosításban szereplő kompromisszumot, főként azért, mert a határokon átnyúló egészségügyi ellátás biztosítása terén javítja a betegeknek nyújtott garanciákat, valamint hangsúlyozza a betegek fokozottabb tájékoztatására irányuló pozitív tendenciát. Végül, de nem utolsósorban pozitívnak ítélem, hogy a módosítás hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a biztonságos, magas színvonalú, hatékony és hozzáférhető ellátás területükön való biztosításáért. Fontosnak találom továbbá azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek alapján egy tagállam visszautasíthatja az előzetes engedély megadását. A módosítás pozitív lépéseket tartalmaz az átjárhatóság tekintetében, valamint támogatja a megelőzés és a diagnosztika területén megvalósuló együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Hogyan tudjuk biztosítani valamennyi európai polgár számára a közös térségünkön belüli szabad mozgás alapvető jogát annak biztosítása nélkül, hogy a lakóhelyén kívüli tagállamban nehézségek nélkül kezeltesse magát? Ezen irányelvtervezet elfogadása végre lehetővé teszi, hogy a jogi szövegbe bekerüljön a betegek mobilitása, amely a polgárok mobilitásának elválaszthatatlan része. Szeretnék gratulálni előadónknak ahhoz, hogy e fontos szövegről, amelynek elfogadása már régóta várat magára, sikerült megállapodásra jutni a Tanáccsal. Nagyon remélem, hogy e jogszabály tagállamaink általi átültetése az európai polgárok számára idővel lehetővé teszi a határokon átnyúló színvonalas egészségügyi ellátáshoz való valódi hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatosan az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a költség-visszatérítés, valamint a klinikai utánkövetés felelősségének kérdése jelenleg az európaiak nagy többsége számára nem világos. Ezen irányelv célja, hogy minden beteg – ne csak a legtájékozottabbak – élvezhessék azokat az egészségügyi ellátási jogokat, amelyeket az Európai Unió Bírósága már elismert. Ez az irányelv azonban a polgárok egészségügyi ellátásának tekintetében nem vállalja át a felelősséget a tagállamoktól. Kizárólag a betegekre és az EU-n belüli mobilitásukra, nem pedig a szolgáltatók szabad mozgására vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Ha az operációkra vonatkozó várólista a beteg saját országában megtelt, annak garantálása, hogy a külföldön igénybe vett kezelés költségeit a beteg egészségbiztosítója kifizeti, óriási megkönnyebbülést jelent. Ezek a szabályozások lehetővé fogják tenni a krónikus betegségekben szenvedők Európai Unión belüli mobilitását. E rendelkezések azonban csak abban az esetben lesznek hasznosak, ha azt is biztosítják, hogy ne eredményezzenek egészségügyi turizmust, amely még erősebb nyomást gyakorol a már így is erősen megterhelt biztosítópénztárakra. Azon túl, hogy a magas színvonalú egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban az orvostudomány bizonyos területeit elárasztják, az a kockázat is fennáll, hogy a szegényebb európai uniós tagállamokat, amelyek kevesebbet fektettek az egészségügybe, hatalmas költségekkel terhelik meg. Ezzel összefüggésben nem szabad elfelejtenünk, hogy az európai uniós országok szociális biztonsági rendszerei közötti visszatérítési mechanizmus nem működik, és az elmúlt évek alatt több millió eurós tartozások halmozódtak fel. Bár a tagállamok elvileg ki tudnak zárni bizonyos típusú kezeléseket, ha attól tartanak, hogy a külföldről érkező betegek beáramlása veszélyezteti egészségügyi rendszereiket, a gyakorlatban ez nem lesz ilyen egyszerű. Még a meglévő visszatérítési problémákat sem sikerült megoldanunk, és az egészségügyi turizmus megakadályozására irányuló intézkedések valószínűleg nem hatékonyak. A szociális biztonság terén bekövetkező költségrobbanás megakadályozása érdekében ezen állásfoglalás-tervezet ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) A Grossetête asszony által előterjesztett jelentés mellett szavaztam, mert a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása egyértelműen az európai polgárok javát szolgáló eredmény. Polgáraink közül sokan a lakóhelyük szerinti tagállamban nem férnek hozzá ahhoz az ellátáshoz, amelyre egészségi állapotuk miatt szükség lenne. Ezért lehetőséget kell biztosítanunk számukra, hogy ezt az ellátást az Európai Unióban bárhol igénybe vehessék, valamint lehetőséget kapjanak e kezelés költségeinek visszatérítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban. – (PL) 2011. január 19-én az Európai Parlament irányelvet fogadott el a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről, amelynek célja a külföldön igénybe vett kezelésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése. Örömmel tapasztalom, hogy az Európai Parlament társjogalkotóként kulcsszerepet játszott a betegek javát szolgáló, többek között a más országokban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó egyértelmű rendelkezések kidolgozásában. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések annál inkább is fontosak, mivel az Európai Unió minden polgárát érintik. Az új irányelv garantálja az orvosi rendelvények kölcsönös elismerését, valamint a külföldön igénybe vett kezelésre vonatkozó információhoz való könnyebb hozzáférést, valamint a ritka betegségekben szenvedők kezelési lehetőségeinek kiterjesztését és a fogyatékossággal élők számára az egészségügyi ellátás költségeinek magasabb összegű visszatérítésére vonatkozó lehetőségek kiszélesítését. Az Európai Parlamentnek a külföldön igénybe vett kezelés valamennyi aspektusáról információkat nyújtó tagállami nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozásában is szerepet kell játszania. Ezek a kapcsolattartó pontok szorosan együtt fognak működni. Végül szeretném hozzátenni, hogy az általunk elfogadott irányelvre sürgősen szükség van, mivel a külföldön igénybe vett kezelésre vonatkozó, jelenleg hatályban lévő jogszabály nem egyértelmű és túl bonyolult, és az ilyen ügyeket minden uniós tagállam érdekében feltétlenül egyszerűsíteni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló ajánlás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az egész Európai Unióban alapvető fontosságú a magas színvonalú és a betegek biztonságára vonatkozó előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása. Az irányelv elfogadását követően azoknak a betegeknek, akik más tagállamban kívánják igénybe venni az egészségügyi ellátást, előzetes engedélyt kell kérniük. Ez garantálni fogja az egészségügyi ellátás és szolgáltatások színvonalát és biztonságát. A betegek ezután kérhetik az általuk igénybe vett kezelés költségeinek visszatérítését, amelynek összegét aszerint állapítják meg, hogy a rájuk vonatkozó biztosítás helye szerinti tagállamban ugyanaz a kezelés mekkora költséggel járna. A ritka betegségek tekintetében, amelyek kezelését elősegíti a tagállamok kutatás terén folytatott együttműködése, a betegek minden esetben védelmet élveznek, kezelésben részesülnek, és annak költségeit visszatérítik számukra.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Minden tagállam felelős azért, hogy polgárainak egészségügyi ellátást biztosítson. Ez az irányelv olyan szabályokat állapít meg, amelyek megkönnyítik a biztonságos és magas színvonalú határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint az egészségügyi ellátás terén előmozdítja a tagállamok közötti együttműködést, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti joghatóságokat.

A kiemelten speciális egészségügyi ellátás aszimmetrikusan alakult ki. Ennek eredményeként bizonyos országokban kiválósági központok jöttek létre, amelyek olyan ritka és krónikus betegségekkel foglalkoznak, amelyek azon a meghatározott helyen nem általánosak, de specializációt kívánnak. Ez kétségtelenül az e területen való szabad mozgás előmozdítása mögötti egyik érv.

Ez az irányelv egy újabb példa arra, hogy Európa mit nyújt az európaiaknak, miközben előmozdítja az emberek közötti szolidaritást és a betegek érdekeit szolgálja, különösen a ritka vagy krónikus betegségekben szenvedőkét, akik számára hasznos lehet az őket érintő betegség területen működő kiválósági központokhoz való hozzáférés.

Ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az irányelv minden beteg számára lehetővé teszi, hogy élvezze az Európai Bíróság által már elismert jogokat, miközben a szociális biztonsági rendszer továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, mivel az irányelv a betegekkel és a betegek Európai Unión belüli mobilitásával, nem pedig a szolgáltatók szabad mozgásával foglalkozik.

Támogatom az egészségügyi ellátás terén tapasztalható jelenlegi elégtelen helyzet alapos vizsgálatát, amely helyzetet a joggyakorlat és a nemzeti rendszerek közötti megosztottság jellemez. Szeretném hangsúlyozni, hogy e Ház első és második olvasatban is ugyanazt az álláspontot képviselte a Bíróság határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának kodifikálásával (az európai polgároknak joguk van arra, hogy kezelést vegyenek igénybe egy másik országban, éppúgy mintha az a saját országuk volna) és a Tanács azon törekvésének támogatásával, amely az egészségügyi turizmus elleni küzdelemre irányul.

A javaslat speciális védzáradékra és előzetes engedélyezési rendszerre vonatkozó előírást tartalmaz, amely rendszer a betegek vonatkozásában rugalmas, ugyanakkor lehetővé teszi az esetleges rendkívüli költségek kiemelését. A cél ezért a tájékoztatás, és a tagállamok közötti együttműködés biztosításával a betegjogok megerősítése.

A biztosítás helye szerinti tagállamnak biztosítania kell állampolgárai tájékoztatását. Az ajánlás második olvasatban továbblép azzal, hogy megfelelően figyelembe veszi az e-egészségügyben rejlő lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) Az európai polgárokat támogató jelentés mellett szavaztam, mivel a magukat külföldön kezeltetni kívánó betegek jogai tekintetében egyértelműbb szabályokat ír elő, valamint megteremti a lehetőségét annak, hogy ezek a betegek anyagi lehetőségeik helyett szükségleteik alapján, tájékozottan, ne pedig kényszerből dönthessenek. Az irányelv a következő elveket írja elő: a betegek azt a kórházi kezelést nem igénylő egészségügyi ellátást, amelyre saját hazájukban jogosultak, előzetes engedély nélkül más tagállamban igénybe vehetik és kezelésük költségeit a saját egészségügyi rendszerük által meghatározott felső határértékig visszatéríttethetik. A tájékoztatás szintén kulcsfontosságú kérdés. Ezért minden tagállam nemzeti kapcsolattartó pontokat köteles fenntartani, amelyek tájékoztatják a betegeket az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségéről, az adminisztratív eljárásokról, a panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről stb.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió Bírósága előtt tárgyalt esetek nyomán ezen irányelv célja a biztonságos és magas színvonalú határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférési jog tisztázása és erősítése, a betegek Európai Unión belüli mobilitásának előmozdításával, valamint a tagállamok e területen való együttműködésének és szolidaritásának erősítésével. Ezért jelentős lépést jelent az európai integráció felé, következésképpen e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A ma elfogadott jogszabály fontos lépés az EU-n belüli betegjogok szempontjából. A Zöldek véleménye szerint a ma elfogadott végleges kompromisszum megfelelő egyensúlyt teremt a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok biztosítása és a színvonalas egészségügyi szolgáltatások nemzeti szintű biztosításának megőrzése között. A betegek jogosultak lesznek arra, hogy más tagállamokban kórházi kezelést vegyenek igénybe, és annak költségeit éppúgy visszatérítik számukra, mintha a kezelésben hazájukban részesültek volna. Ez a jog azonban nem sértheti a nemzeti egészségügyi rendszerek életképességét. A Zöldek úgy vélik, hogy a végleges kompromisszum lehetővé teszi, hogy a tagállamok a kezelés költségeinek visszatérítésére vonatkozóan ésszerű előzetes engedélyezési rendszert hozzanak létre, és az Európai Parlament képviselőinek sikerült meghatározniuk azoknak az indokoknak a listáját, amelyek alapján elutasítható a beteg határokon átnyúló egészségügyi ellátása. Fontos, hogy a tagállamok a jövőben az előzetes engedély megadását követően nem utasíthatják el a költségek visszatérítését, ami kulcsfontosságú kérdés volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban.(FR) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó, ma szavazásra kerülő irányelv forradalmat jelent, amelyet üdvözlök. Az egészségügy területén az Európai Unió hatásköre nagyon érzékeny kérdés, továbbá jogos és méltányos, hogy minden tagállam saját kultúrája alapján maga hozza létre saját szociális védelmi és egészségbiztosítási rendszerét. Ugyanakkor miért építsük Európát és biztosítsuk a mozgás szabadságát, ha ez az Európai Unió egészében nem jár az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségével? A Parlament már három éve küzd a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó jogbiztonság megteremtéséért és a költségek visszatérítésére vonatkozó feltételek tisztázásáért. Fontos lépésre készülünk, és köszönöm kollégám, Grossetête asszony munkáját. Történelmi pillanat előtt állunk: az egészség Európájának létrehozása van folyamatban, és a határokon átnyúló egészségügyi ellátás többé nem kockázatot, hanem lehetőséget jelent. Biztosítsuk ennek gyakorlati megvalósítását, hogy minden európai polgár rendelkezésére álljon a magas színvonalú egészségügyi ellátás. Az egészségnek ez az ára.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – Ma annak támogatása mellett szavaztam, hogy növelni kell a jogi egyértelműséget, továbbá azokban az esetekben, amikor a betegeknek az egészségügyi ellátás igénybevételéhez külföldre kell utazniuk, a betegek számára biztosítani kell a mobilitást. Ideális esetben egyetlen betegnek sem kellene elhagynia hazáját, hogy orvosi kezelésben részesüljön, de azokban az esetekben, amikor erre szükség van, meg kell teremteni számukra a lehetőséget, hogy ezt megtehessék, miközben tudják, hogy a kezelés és a költségek visszatérítése tekintetében mire jogosultak. Fontos továbbá, hogy a tagállamok egészségügyi szolgálatai ismerjék kötelezettségeiket, és továbbra is joguk legyen saját egészségügyi szolgáltatásaik nekik megfelelő módon történő kiválasztására, igazgatására és biztosítására.

A jelentés foglalkozik e kulcsfontosságú kérdésekkel, illetve számos más fontos kérdéssel is, beleértve a ritka betegségek kezelését és a helyes gyakorlat cseréjének előmozdítása érdekében az európai referenciahálózatokat. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás kérdése nem mindig könnyű, és szeretnék köszönetet mondani az előadó és az árnyékelőadók e kérdésben végzett kemény munkájáért is.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D), írásban. – Támogatom ezt a jelentést, mivel néhány olyan aktuális problémával foglalkozik, amelyeket a kormányok figyelmen kívül hagytak. Ellentétben azzal, ahogy néhányan állítják, ez az irányelv nem mondja meg a tagállamoknak, hogyan működtessék egészségügyi rendszerüket. Ezt a jelentést az Egyesült Királyság nagymértékben támogatni tudja, mert a korábbi jelentésekkel kapcsolatban felmerült problémák közül számosat kiküszöböltek. A betegjogokról szóló irányelv jelentősége, hogy kibővíti a már meglévő jogokat; különösen azok a betegek, akiknek az Egyesült Királyságon belül nem áll rendelkezésükre megfelelő kezelés, a már meglévő rendelkezések alapján az EU-n belül máshová utazhatnak. Annak oka, hogy valószínűleg igen kevesen teszik ezt meg, a betegek családja által nyújtott támogatás; a közelség ebben az esetben a legfontosabb.

A külföldön igénybe vett kezelés esetében, amennyiben erre ésszerű indokok alapján kerül sor, az Egyesült Királyságban érvényes költségek érvényesíthetők. Ez nem nyit szabad utat az egészségügyi turizmus előtt; ez az Egyesült Királyságban érvényes jogok biztosítása polgárai számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv – amelyet támogatok – a külföldön történő orvosi kezelés igénybevételére és a saját országukban alkalmazott összegnek megfelelő költség-visszatérítésre vonatkozó egyértelmű jogokkal ruházza fel a betegeket. Ez nagyobb jogbiztonságot teremt a határ menti területeken élő betegek, a más országokba utazók, a ritka betegségekben szenvedők és a hosszú várakozási idővel szembesülő betegek számára. Az ellátás színvonalának és az ellátáshoz való tisztességes hozzáférés védelme érdekében azonban a tagállamok előírhatják, hogy a betegek az ilyen kezelésekre előzetes engedélyt szerezzenek be. Ezt a kórházi kezelés vagy a nagyon drága, illetve a magas kockázattal járó kezelések esetében követelményként fogják előírni.

A költségek visszatérítését bizonyos, igen korlátozott feltételek esetén (például ha ugyanaz a kezelés a beteg saját országában is rendelkezésre áll) is visszautasíthatják, és a tagállamok beavatkozhatnak, ha túlzott igénybevételre vonatkozó bizonyíték merül fel. Az irányelv ezért megőrzi a betegek színvonalas egészségügyi ellátáshoz való joga, illetve a tagállamok saját szociális biztonságuk finanszírozására és saját egészségügyi ellátásuk megszervezésére vonatkozó joga közötti egyensúlyt. Remélem továbbá, hogy a betegek azon törekvése, hogy a kezelést máshol kívánják igénybe venni, nem gyakorol szükségtelen nyomást a magas színvonalú szolgáltatásokra, amelyeket a betegek nagy többsége előnyben részesít az azokat nyújtó országokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) A betegeknek is joguk van a mozgás szabadságának kihasználására. Ezért a határokon átnyúló betegjogok érvényesítéséről szóló jelentés mellett szavaztam. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás kérdése Elzászban és minden határ menti régióban alapvető fontosságú, amikor például a külföldön rendelkezésre álló egészségügyi ellátás közelebb van a beteg otthonához, mint a lakóhely szerinti tagállamban nyújtott egészségügyi ellátás.

Ez a jelentés minden európai polgár számára lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamokban létrehozandó új kapcsolattartó pontokon keresztül információt szerezzen a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról és megismerje az e téren őt megillető jogokat. E szöveg elfogadása az egészség Európája tényleges megteremtésének kiindulópontja, amely 500 millió polgár javát fogja szolgálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A tagállamok közötti szabad mozgáson alapuló belső piac megteremtésére irányuló cél eléréséhez bizonyos intézkedésekre van szükség. A személyek és a szolgáltatások szabad mozgása különösen felhívja a figyelmet az egy adott tagállam polgárai által egy másik tagállamban igénybe vehető egészségügyi ellátásra. A Bíróság elismerte a betegjogokat, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében, miközben biztosítják, hogy az ilyen egészségügyi ellátás magas színvonalú és biztonságos, és hogy a költségeket visszatérítik. Az e területen való nagyobb jogbiztonság iránti igény magában foglalja a tagállamok egymással való együttműködés melletti elkötelezettségét, különösen a más tagállamok által kibocsátott orvosi rendelvények elismerésével, valamint saját területükön a minőségi szolgáltatás biztosításával. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság köteles intézkedéseket hozni az orvosi rendelvények és a gyógyszerek alkalmazására vonatkozó, a hatóanyagot és az adagolást tartalmazó utasításokkal kapcsolatos információk megértésének könnyebbé tétele érdekében, ami egyértelműen előnyös a betegek számára. Tekintettel e kérdés sajátos jellegére, a szolgáltatásokról szóló irányelvtől eltérő, külön irányelvre van szükség. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport tagja, kollégám, Grossetête asszony jelentése mellett szavaztam, mert véleményem szerint fontos a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok megerősítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE), írásban.(PL) A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv az EU polgárai számára rendkívül fontos dokumentum, ezért nagyon figyelmesen követtem a kérdéssel kapcsolatos munkát. Örömmel látom, hogy az irányelv jogot biztosít a betegeknek arra, hogy kiválasszák az egészségügyi ellátást biztosító helyet, erősítve ezzel a közös piacot, amely európai parlamenti munkám fő tárgya. Ez azt is jelenti, hogy módosításokat vezet be, amelyek figyelembe veszik, hogy a polgárok bármely európai uniós tagállamba szabadon utazhatnak és ott munkát vállalhatnak. Ez az irányelv, amelyet az egészségre vonatkozó schengeni megállapodásnak is hívhatunk, olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például az orvosi rendelvények kölcsönös elismerése, a betegek származási ország alapján való hátrányos megkülönböztetésének felszámolása, valamint a külföldi kiegészítő biztosítás szükségességének eltörlése.

A gyógyszerek és gyógyszerkészítmények hamisításának kérdése a közös piac szempontjából egy másik fontos kérdés. Az irányelv hangsúlyozza, hogy súlyos problémák vannak, különösen a határokon átnyúló egészségügyi ellátással összefüggésben, és ugyanez igaz az egészségügyi turizmusra. Az irányelv ezt a problémát annak biztosításával oldja meg, hogy a származási országban garantált szintig visszatérítik a kezelés költségeit, vagy ha a kezelés, illetve a beavatkozás ennél az összegnél kevesebbe kerül, megtérítik a ténylegesen felmerült költségeket. A bevezetett megoldások segíteni fognak a betegek Európai Unióban fennálló helyzetének javításában és erősíteni fogják a közös piacot, így az irányelv elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) Örömmel szavaztam a jelentés mellett, amely a Tanáccsal való megállapodást követően második olvasatban jelentős előrehaladást teremt a betegek Európai Unión belüli szabad mozgása terén. A járóbeteg-ellátás az EU polgárai számára most már nem jelent problémát és a fekvőbeteg-ellátás jóval egyszerűbbé vált. Európa ilyen területeken biztosíthat jelentős többletértéket. Az egészségügyi terület így egyedi szolgáltatások fércművéből fokozatosan egységgé alakul.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) Polgáraink számára rendkívül fontos, hogy tartózkodási helyüktől – otthon vagy külföld – függetlenül igénybe vehessék a szükséges és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokat. Örülök, hogy ez a jelentés a betegek EU-n belüli mobilitásáról is szól. A külföldön élő és dolgozó litvánok számára szükség esetén biztosítani kell a kezelés igénybevételének lehetőségét, anélkül, hogy képtelen összegeket kellene fizetniük, vagy bizonytalanságban hónapokat kellene várniuk. A tájékoztatás kulcsfontosságú. Támogatom az előadó javaslatát, hogy a betegeknek az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségével és az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatása érdekében minden tagállamnak nemzeti kapcsolattartó pontokat kell fenntartania. Néha azonban a kezelés nem minden betegség esetében áll rendelkezésre a polgárok saját országában, ilyen esetekben ezért a kezelést más országban kell biztosítani. Arra kell törekednünk, hogy a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások vagy az „egészségügyi turizmus” (ahogy az előadó megállapítja ebben az esetben) ne gyengítsék nemzeti egészségügyi rendszereinket. Tökéletes egyensúlyt kell teremteni. Az alacsony árak és az akadálymentes utazás Litvániát az olcsóbb kezelést vagy az olcsóbb operációt biztosító lehetőségeket kereső más európai uniós lakosok számára különösen vonzóvá teszi. Szigorú ellenőrzés nélkül az „egészségügyi turizmus” a szolgáltatások terén többletet vagy szükségtelen logisztikai költségeket eredményezhet, különösen az új európai uniós tagállamok, köztük Litvánia esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Az egészségügyi szolgáltatási rendszerek az EU-n belül igen eltérőek, és támogatom ezt az irányelvet, amely a határokon átnyúló egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében koherens megközelítést alkalmaz.

Bár a határokon átnyúló egészségügyi ellátás az uniós polgároknak csupán csekély hányadát érinti, e betegek fennálló jogainak e jogszabályban való tisztázása biztosítani fogja, hogy az orvosi kezelés céljából más tagállamba utazni kívánó polgárok anyagi értelemben védelemben részesüljenek. Fontos, hogy például a nemzeti határok mentén élő, valamint a kisebb tagállamokban lakó, ritka betegségekben szenvedő betegek anyagi támogatásban részesüljenek, ha az EU más részén kívánnak egészségügyi ellátásban részesülni.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a betegek számára az igénybe vett kezelés költségeit a saját nemzeti egészségügyi rendszerük által a hasonló kezelésért számított összeg erejéig visszatérítsék. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv azt is biztosítani fogja, hogy a kezelés céljából külföldre utazni kívánó polgárok megfelelő tájékoztatása érdekében a tagállamok kapcsolattartó pontokat hozzanak létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Január 19-én az Európai Parlament európai jogszabályt fogadott el a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról.

Csak támogatni tudom a lakóhelytől függetlenül minden európai uniós polgárt megillető, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogát. Nem ez azonban e szöveg fő célja. Az irányelv mindenekelőtt a belső piac megerősítésére, nem pedig az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés előmozdítására irányul.

A szöveg megállapítja, hogy az egészségügyi ellátás külföldön való igénybevétele céljából történő utazás különösen a hosszú várólistán szereplő betegek vagy azok számára kedvező, akik nem találnak egészségügyi szakellátást.

A betegek elsődleges joga, hogy azonnal és megfelelő kezelésben részesüljenek, akadályok nélkül, lakóhelyükön. Szemérmetlenség jogként feltüntetni azt, hogy egy beteg embernek külföldre kell utaznia és azt finanszíroznia kell, hogy megfelelő kezelésben részesülhessen.

A színvonalas egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést biztosító közegészségügyi rendszerek támogatása helyett a betegeket arra szólítják fel, hogy kezelésüket Európa-szerte válasszák ki, az Európai Unióban bármely más szabad forgalomba bocsátott áruhoz hasonlóan.

Nem támogathatok egy ilyen egészségügyi elképzelést.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0028/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Egyetértettem a Kameruni Köztársasággal és a Kongói Köztársasággal kötött FLEGT önkéntes partnerségi megállapodásról szóló állásfoglalással. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a fakereskedelemről szóló önkéntes megállapodások nem áshatják alá az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmének általános célját és garantálniuk kell az erdők fenntartható használatát. Remélem, hogy ezek az önkéntes megállapodások segítik, nem pedig hátráltatják azt a célt, hogy közös erőfeszítéssel leállítsák az illegálisan kitermelt fával folytatott kereskedelmet, és világszerte hozzájáruljanak az erdőirtás és az erdőpusztulás, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátás és a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához.

Ezért támogatom a Bizottságnak szóló felhívásokat, hogy biztosítsa az európai politika következetességét és fordítson kiemelt figyelmet annak biztosítására, hogy az önkéntes partnerségi megállapodások ne ösztönözzék az ipari fakitermelés kiterjedését érintetlen erdőterületekre, továbbá működjön együtt a jövőben önkéntes partnerségi megállapodást aláíró országok kormányaival a kereskedelmi célú fakitermelés vadon élő növényekre és állatokra gyakorolt közvetlen és közvetett negatív hatásainak nyomon követése és felszámolása céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm az önkéntes partnerségi megállapodásokat amiatt, amit az EU-ban az illegálisan kitermelt fával folytatott kereskedelem elleni küzdelem terén jelentenek. Szeretném hangsúlyozni az erdőirtás és az erdőpusztulás, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben globális szinten játszott jelentős szerepüket. A fent említett jelentések egyszerre ösztönzik a gazdasági növekedést, a humán fejlődést és a fenntartható élelmiszerforrásokat. Kérem a Bizottságot, hogy következetes európai uniós politikát biztosítson annak érdekében, hogy ténylegesen hozzájáruljon az önkéntes partnerségi megállapodásban részt vevő valamennyi fél nemzetközi kötelezettségéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Az ENSZ adatai szerint a világ fakitermelésének 20–40%-a illegális fakitermelésből származik. Ezen túlmenően évente 13 millió hektáron irtják ki az erdőt, amely a globális széndioxid-kibocsátás körülbelül 20%-át okozza. A Parlament által most elfogadott önkéntes partnerségi megállapodások a Kongói Köztársaságban és Kamerunban kitermelt fa nyomon követhetőségének javításával, a független ellenőrzési eljárásoknak és a megfelelő erdőgazdálkodási politikáknak köszönhetően segítik az illegálisan kitermelt fával folytatott kereskedelem elleni küzdelmet. Általánosabban ezek a megállapodások emlékeztetnek az Európai Unióra háruló felelősségvállalásokra, amikor az Unió kereskedelmi megállapodásokról tárgyal. Az Európai Bizottságnak következetes kereskedelempolitikát kell folytatnia, továbbá biztosítania kell, hogy a kereskedelmi megállapodások ne eredményezzenek nagymértékű erdőirtást annak érdekében, hogy kielégítsék a fával kapcsolatos szabadkereskedelmi vagy a bioüzemanyag-előállítási igényeket. A Parlament ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Bizottság rendszeresen nyújtson be jelentéseket e megállapodások végrehajtásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásokról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel ezen önkéntes partnerségi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lehetővé teszik, hogy a fát szállító országokkal folytatott jövőbeni tárgyalásainkhoz meghatározzuk a helyes gyakorlatot, azzal a szándékkal, hogy globális szinten felszámoljuk az illegális fakitermelést, megőrizzük és fenntarthatóan használjuk az erdészeti erőforrásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az illegális fakitermelés semmi más, mint a fát szállító, általában fejlődő országok természeti erőforrásainak kifosztása, és egyértelmű támadás a biológiai sokféleség és az emberek életminősége és jövőbeli kilátásai ellen. Ha az olyan megállapodások, mint a Kongói Köztársasággal és a Kameruni Köztársasággal kötött megállapodás, hatékonynak bizonyulnak e veszedelem leküzdésében, jó alapot teremthetnek a hasonló jövőbeli megállapodások számára. Üdvözlöm, hogy Európa aggodalommal tekint más országok természeti erőforrásainak védelmére, de hangsúlyoznom kell, hogy a megállapodások szerinti szabályozási keret ellenére az illegálisan kitermelt fával folytatott kereskedelem elleni küzdelem terén elért győzelem nagyban függ a fakitermelő országok kormányaitól és intézményeitől. Részvételük és hatékony elkötelezettségük nélkül bármilyen eszköz, amelyben megállapodnak, haszontalan lesz. Ez a modell ezért az ilyen országok európai uniós partnereit arra szólítja fel, hogy viseljenek felelősséget abban az értelemben, hogy megértik a jövő generációk érdekei védelmének szükségességét, és az azonnali profit hívásának ellenállva mindenki érdekében cselekszenek.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió harcol az illegális fakitermelés ellen, ugyanakkor az erdészeti erőforrások globális megőrzésére és fenntartható használatára törekszik.

Ezért üdvözlöm az önkéntes partnerségi megállapodások Kamerunnal és a Kongói Köztársasággal való aláírását, amelynek célja az erdészeti irányítás javítása és az érvényben lévő jogszabályok szükséges módosítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az erdészeti ágazatban folyó tevékenységek átláthatóságát, az őslakosok jogainak tiszteletben tartását és az ártalmas környezeti hatások elkerülését.

E megállapodások döntő jelentőségűek az illegális fakitermelés felszámolásában, világszerte megállítva ezáltal az erdőirtást és az erdőpusztulást, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátást és a biológiai sokféleség csökkenését. E célból szeretném hangsúlyozni a Bizottsághoz intézett azon felhívás jelentőségét, hogy rendszeresen készítsen és terjesszen a Parlament elé előrehaladási jelentést a jelenlegi és a jövőbeli megállapodások különböző rendelkezéseinek végrehajtásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az állásfoglalás helyesen állapítja meg, hogy a trópusi erdők nagymértékű ipari kitermelése nem fenntartható, mivel mind funkcionális szempontból, mind pedig az általuk őrzött természeti vagyon szempontjából fontos ökoszisztémák pusztulásához és megsemmisítéséhez vezet. Úgy véljük továbbá, hogy helyes és időszerű, hogy az állásfoglalás hangsúlyozza az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodások korlátait és ellentmondásait. Nem elegendő azonban az illegális vagy nem fenntartható fakitermelés problémája okainak kezeléséhez. Különösen fontos megemlíteni, hogy ez a probléma nem választható el az ezen országok rendkívül gyenge gazdaságától és a lakosságuk körében tapasztalható jelentős szegénységtől, továbbá attól, hogy jelenleg ez a tevékenység számos család egyetlen jövedelemforrása. Ez elkerülhetetlenül az általunk javasolt, de sajnos elutasított módosításban megfogalmazott következtetéshez vezet, miszerint csak akkor lehet megállítani az illegális vagy nem fenntartható fakitermelést, ha az ezekben az országokban tapasztalható szörnyű szociális és gazdasági helyzet megoldódik, elfordulva a bizonyos nyersanyagok kitermelésétől és az iparosodott országokba történő kivitelétől erősen függő gazdasági modelltől, amely támogatja a függést eredményező neokoloniális kapcsolatokat és ösztönzi a fejlődő országok erőforrásainak kifosztását és ezen országok leigázását.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Ismét ki szeretném használni az Európai Parlament által biztosított fórumot arra, hogy felhívjam mindenkinek a figyelmét, hogy az éghajlat, a vízgazdálkodás, a szóban forgó ország vagy régió, különösen a vidéki területek mezőgazdasága és kultúrája tekintetében az erdők jelentős szerepet játszanak. A fából készült termékek piaci értéke szintén jelentős. Ezért teljes mértékben biztosnak kell lennünk abban, hogy a Kamerunból, a Kongói Köztársaságból vagy más harmadik országból származó fát legálisan termelték ki, szállították, illetve hozták forgalomba, a helyi közösségek igényeinek és az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával. Az ezekkel az országokkal való partnerség jobb erdőgazdálkodást és az exportáló országok számára nemzetközi színtéren nagyobb hitelességet és versenyképességet eredményez.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely az erdészeti jogszabályokról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásokra vonatkozó jóváhagyási eljárásokhoz kapcsolódik. Az állásfoglalás helyesen hangsúlyozza, hogy a megfelelő finanszírozás, nyomon követés, valamint a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom bevonása létfontosságú, ha az önkéntes partnerségi megállapodások el akarják érni céljaikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben az erdőpusztítás kérdése döntő fontosságú. Ez elsősorban a modernkori globalizáció termelésvezérelt gondolkodásának az eredménye, ezért tökéletesen legális. Az erdők illegális kitermelése elleni küzdelemre irányuló kétoldalú önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtása igen kis lépés valamennyi ökológiai bűncselekmény büntetési mechanizmusának szükséges létrehozása irányába. Ezek a megállapodások még igen csiszolatlanok, de ösztönzésre és főként tökéletesítésre szorulnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az afrikai országokban a fakitermelés gyakran illegálisan folyik, ami jelentősen befolyásolja a kitermelő országok természeti erőforrásainak védelmét, ugyanakkor támadás a biológiai sokféleség, az emberek életminősége és jövőbeli kilátásaik ellen.

A Kongói Köztársasággal és Kamerunnal aláírt megállapodásokhoz hasonló típusú megállapodások aláírása segíthet e tendencia megfordításában, ha ezek a megállapodások hatékonyak és sikerül megállítaniuk az ezekben az afrikai országokban folyó illegális fakitermelést. Figyelemre méltó, hogy az EU az ilyen típusú megállapodásokat mások természeti erőforrásainak védelmére használja. Ahhoz azonban, hogy e kezdeményezések hasznosak legyenek, fontos, hogy a kitermelő államok kormányai és intézményei is segítsenek ebben a küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Nem várhatjuk, hogy az erdészeti erőforrások globális fenntartható használatáról szóló partnerségi megállapodások csodát műveljenek. Csak akkor győzhető le hatékonyan az illegális fakitermelés, ha a helyi rendszereket ellenállóbbá teszik a korrupcióval szemben, ha a hatályban lévő szabályozások megkerülésére szolgáló jelenlegi kiskapukat bezárják és végül, ha jelentős büntetések és szankciók alkalmazhatók a szabályozások be nem tartása esetén. Az erdészeti ágazat által okozott környezeti károk tekintetében fontos, hogy ne feledkezzünk meg a szállítás által okozott kárról. Bár nem várhatunk csodákat a megállapodástól, mégis a helyes irányba mutató lépés, ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásra vonatkozó állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Mellette szavaztam, mert úgy vélem, hogy az ezekről az önkéntes partnerségi megállapodásokról folyó tárgyalások lehetővé teszik, hogy helyes gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat kapjunk, amelyeket más fakitermelő országokkal kötendő önkéntes partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások során mintaként lehetne felhasználni.

Ebben az összefüggésben üdvözlöm, hogy az EU részt vállalt az illegális fakitermelés, valamint a kapcsolódó kereskedelem felszámolására, valamint az erdészeti erőforrások globális megőrzésével és fenntartható hasznosításával összefüggő erőfeszítések megerősítésére irányuló kötelezettségekben. Üdvözlöm, hogy a részes felek erdészeti irányítás javítására irányuló kötelezettségvállalása átlátható és tiszteletben tartja az őslakosok jogait, miközben biztosítja az erdők biológiai sokféleségét, az éghajlat védelmét és a fenntartható humán fejlesztést.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Kamerunnal és a Kongói Köztársasággal kötött önkéntes partnerségi megállapodásokról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ilyen típusú jövőbeni megállapodások tárgyalásánál olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják az illegális fakitermelés felszámolására, az erdészeti erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára irányuló célokat, és tiszteletben tartják a helyi lakosság jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Számos nem kormányzati szervezettel együtt végzett alapos vizsgálatot követően úgy döntöttünk, hogy támogatjuk a két önkéntes partnerségi megállapodás aláírását. A Zöldek ajánlásait a bizottságban egyhangúlag elfogadták. Indokolásunkban azonban azt kértük, hogy a Bizottság néhány részletet alaposabban fejtsen ki. Így néhány további aggály felvetése érdekében szóbeli választ igénylő kérdést bocsátottunk vitára, amit minden képviselőcsoport támogatott, hangsúlyozva, hogy a Bizottságnak garantálnia kell bizonyos kritériumok meglétét, nemcsak az aláírási szakaszban, hanem a megállapodások legfontosabb végrehajtási szakaszában. Például azt kértük a Bizottságtól, hogy minden egyes önkéntes partnerségi megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül nyújtson be jelentést az érdekelt felek és a civil társadalom – beleértve a helyi közösségeket és az őslakosokat – közötti párbeszéd végrehajtási szakaszban történő folytatása és fenntartása érdekében hozott intézkedésekről. A szövegben hangsúlyt kapott az erdők nagyfokú kitermelésének kockázata, valamint a kereskedelmi célú kitermelésnek a vadon élő növényekre és állatokra, a biológiai sokféleségre, az erdőirtásra, az erdőpusztításra, valamint a helyi közösségekre és az őslakosokra gyakorolt közvetlen és közvetett hatása. Felvetettük továbbá, hogy alapvető szükség van a szólásszabadság és az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítására, hogy az önkéntes partnerségi megállapodások szempontjából érdekelt valamennyi országban fény derüljön minden panaszra.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről (FLEGT) szóló önkéntes partnerségi megállapodások az illegális nemzetközi fakereskedelem elleni küzdelem európai modelljét képviselik, amely modell jelenleg tervezési szakaszban van.

A Kameruni Köztársasággal és a Kongói Köztársasággal jóváhagyott partnerség helyes gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz, amelyek a fakitermelő országokkal folytatott más tárgyalások során jelentős példaként szolgálhatnak. A jóváhagyott szöveg központi célja, hogy közös erőfeszítéssel leállítsa az illegálisan kitermelt fával folytatott kereskedelmet, és világszerte hozzájáruljon az erdőirtás és az erdőpusztulás, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátás és a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához. Ugyanakkor elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedést, a fenntartható humán fejlesztést, valamint az őslakosok és a helyi közösségek tiszteletben tartását.

Miközben az erdők azon országok kizárólagos tulajdonát képezik, ahol elhelyezkednek, az erdei környezet az emberiség közös öröksége, és mint ilyet, védeni kell, meg kell őrizni, illetve adott esetben vissza kell állítani azzal a végső céllal, hogy megőrizzük a globális biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák működését, valamint védjük az éghajlatot a mostani változásoktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) A FLEGT keretében a fa nyomon követhetőségének és a jogszerűség biztosítása érdekében a trópusi fát exportáló országok az EU-val önkéntes partnerségi megállapodások kidolgozásába kezdtek. Ezek a megállapodások független ellenőrzési eljárásokról is rendelkeznek és lehetővé teszik, hogy az erdőgazdálkodásra és az erdők kitermelésére vonatkozó előírásokat határozzanak meg. Csak üdvözölni tudom, hogy a Bizottság megállapodást kötött Kamerunnal és a Kongói Köztársasággal. E megállapodások megfelelő alapot képeznek a jövőbeni, például az egyes ázsiai országokkal és a Kongói Demokratikus Köztársasággal kötendő önkéntes partnerségi megállapodásokhoz.

A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja számára további fontos szempont, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az önkéntes partnerségi megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül jelentést nyújt be az arra irányuló intézkedésekről, hogy az érintett felek és a civil közösségek – beleértve a helyi közösségeket és az őslakosokat – közötti folyamatos párbeszéd létrejön és fennmarad. A túlzott erdőkitermelés nemcsak a helyi lakosságot, hanem az állat- és növényvilágot és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti. A globális felmelegedés fokozódásához vezető tömeges erdőirtás e megállapodásoknak köszönhetően csökkenni fog.

 
  
  

Ajánlás: Yannick Jadot (A7-0371/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Egyetértek azzal a célkitűzéssel, hogy létre kell hozni a fatermékek azonosítására és nyomon követhetőségének biztosítására vonatkozó jogi keretrendszert, amely független kormányzati ellenőrzési eljárásokat állapít meg, amelyek igazolják, hogy a Kameruni Köztársaság által az európai piacokra exportált valamennyi fához jogszerűen jutottak hozzá, azokat jogszerűen vágták ki, szállították el és exportálták, azzal a céllal, hogy megteremtsék a kameruni faipari ágazatban a jogszerű gazdálkodás és kitermelés alapjait, valamint megerősítsék az erdészeti jogszabályok végrehajtását és az erdészeti irányítást. Úgy vélem továbbá, hogy ez a megállapodás rendkívüli jelentőségű, mivel az ország az Európába irányuló faexport terén a legfőbb afrikai exportőr és számos irányítási szinten komoly problémákkal küzd, mint például a környezet károsítása és a korrupció. Biztosítani kell továbbá az EU és Kamerun által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítését a környezetvédelem, a civil társadalom által gyakorolt felügyelet elfogadása, valamint a helyi és őshonos közösségek nagyobb mértékű bevonása tekintetében, biztosítva, hogy ez utóbbiak gyakorolhassák alapvető jogaikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Ezen ajánlás mellett szavaztam. Kamerun, amely területének 40%-át erdő borítja, a legtöbb keményfát exportálja Afrikából Európába. A fűrészáru 80%-át az EU-ba adja el. Ugyanakkor az ágazat komoly irányítási problémákkal küzd, amelynek következtében károsodik a környezet, egyenlőtlenségek alakulnak ki, megjelenik az elszegényedés és a korrupció. A nem kormányzati szervezetek által eddig végzett felmérések azt mutatják, hogy az európai piac által importált kongói fa 20%-a illegális eredetű, legyen az termelési, értékesítési, feldolgozási vagy export célú. Az Európai Unió és Kamerun közötti önkéntes partnerségi megállapodás jó példája annak, hogy felelős vásárlással hogyan gyakorolhatunk pozitív hatást a harmadik országok, illetve általában a világ környezeti minőségére, hogyan csökkenthetjük a környezetszennyezést és küzdhetünk az éghajlatváltozás, a szegénység és a korrupció ellen. Véleményem szerint a felelős vásárlás elve jelentősen hozzájárulhat a tisztességtelen és jogellenes kereskedelem mértékének csökkentéséhez, valamint hozzájárul az erdők és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm az EU és a Kamerun közötti kötelezettségvállalásokat, amelyek célja az erdészeti irányítás javítása és az érvényben lévő jogszabályok szükséges módosítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az erdészeti ágazatban folyó tevékenységek átláthatóságát, az őslakosok jogainak tiszteletben tartását és az ártalmas környezeti hatások elkerülését.

Az erdők a világörökség értékes részei, amelyeket védeni kell, fenn kell tartani, illetve adott esetben vissza kell állítani, azzal a végső céllal, hogy megőrizzük a globális biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák működését, valamint védjük az éghajlatot. E célkitűzések elérése érdekében alapvető fontosságú, hogy az afrikai partnerkormányok és a harmadik országok erőforrás-gazdálkodási és földhasználati terveket dolgozzanak ki. Ugyanakkor meg kell határozniuk, hogy a külföldi partnerektől és a nemzetközi szervezetektől milyen segítségre van szükségük e célkitűzések eléréséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Az erdészeti jogszabályokról szóló, az Európai Unió és a Kameruni Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodás megkötése mellett szavaztam, mivel megteremti a kameruni fakitermelés jogszerű igazgatásának és EU-ba irányuló exportjának jogi keretét. Ennek célja az illegális fakereskedelmet megalapozó korrupció eltörlése és e területen a helyes irányítási gyakorlatok kidolgozása.

A civil társadalom tagjainak a megállapodás megkötésébe való bevonása pozitív lépés és folytatódnia kell a csalás felszámolására és a fenntartható kereskedelem kialakítására irányuló folyamat feletti külső ellenőrzés biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az EU és a Kameruni Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodásról szóló ajánlás mellett szavaztam, mivel olyan politikai és jogszabályi reformokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik a kameruni faipari ágazatban a helyes irányítás és az átláthatóság előmozdítását, amelyeknek célja a csalás és az illegális fakereskedelem elleni küzdelem.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és a Kameruni Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (FLEGT) megkötése – tekintettel az illegális fakereskedelemmel járó negatív hatásra – rendkívüli jelentőségű. Ez a megállapodás lehetővé teszi a fa eredetének meghatározását és előmozdítja a független ellenőrzési eljárások bevezetését, amelyek ezt igazolni tudják. Remélem, hogy Kamerun FLEGT-be való bevonása hatékonyan csökkenteni fogja az illegális kereskedők számára rendelkezésre álló forrásokat, és így hatékony és átlátható rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy a fa legális-e.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió harcol az illegális fakitermelés ellen, ugyanakkor az erdészeti erőforrások globális megőrzésére és fenntartható hasznosítására törekszik.

Ezért üdvözlöm az önkéntes partnerségi megállapodás Kamerunnal való aláírását, amelynek célja az erdészeti irányítás javítása és az érvényben lévő jogszabályok szükséges módosítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az erdészeti ágazatban folyó tevékenységek átláthatóságát, az őslakosok jogainak tiszteletben tartását és az ártalmas környezeti hatások elkerülését.

E megállapodások döntő jelentőségűek az illegális fakitermelés felszámolásában, világszerte megállítva ezáltal az erdőirtást és az erdőpusztulást, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátást és a biológiai sokféleség csökkenését. E célból szeretném hangsúlyozni a Bizottsághoz intézett azon felhívás jelentőségét, hogy rendszeresen készítsen és terjesszen a Parlament elé előrehaladási jelentést a jelenlegi és a jövőbeli megállapodások különböző rendelkezéseinek végrehajtásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Miközben az e megállapodásban meghatározott, a Kameruni Köztársaságból származó fatermékek nyomon követhetőségére és igazolására irányuló célkitűzések látszólag dicséretesek, véleményünk szerint nem a szükséges mértékben terjednek ki az erdőpusztítás problémájára, valamint azzal együtt az ökológiai és megőrzési szempontból hatalmas értéket képviselő, és a helyi közösségek és az őslakosok létezéséhez és életmódjához létfontosságú erőforrások integritását érintő veszélyre. Maga az előadó is megállapítja a megállapodás gyenge pontjait azzal, hogy hosszan sorolja azokat az aggályokat, amelyekkel a megállapodás kifejezetten nem foglalkozik. A megállapodás különösen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nagyfokú ipari fakitermelés növelheti a magas szintű biológiai sokféleséget felmutató őserdőket is érintő erdőirtást és erdőpusztulást. Az előadó elismeri, hogy a megállapodás megkönnyíti a Kamerunból származó fa EU-ba irányuló behozatalát, és hogy ez ellentétes lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló európai uniós célkitűzéssel. Elismerik, hogy a helyi közösségeket és az őslakosokat közvetlenül nem vonták be a megállapodásról folyó tárgyalásokba. Elismerik továbbá a kitűzött finanszírozási források hiányát, csakúgy, mint a megállapodás végrehajtásához szükséges technikai támogatás és emberi erőforrások hiányát. Többek között ezek a tartózkodásunk mögötti okok.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Mivel Kamerun exportálja a legtöbb keményfát Afrikából Európába, az áruk áramlását partnerségi megállapodáson keresztül kell szabályozni, amelyről ma szavazunk. A kameruni kereskedelmet sújtó korrupció és jogszerűtlenség ellen jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozásával és a rendszer egészének független ellenőrzésével kell ténylegesen küzdeni. Bár vannak kételyek e megállapodás tényleges hatékonyságával kapcsolatosan, véleményem szerint Jadot úr ajánlásának támogatása helyes lépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mivel a Kamerun és az Európai Unió közötti önkéntes partnerségi megállapodás célja, hogy jogi keretet nyújtson a fa nyomon követhetőségének biztosítására, a kameruni erdők jogszerű kezelésének és a jogszerű kitermelés megalapozása érdekében azon állami és független ellenőrzésre vonatkozó eljárások megvalósítására, amelyek igazolják, hogy a Kamerunból az európai piacokra exportált valamennyi fához jogszerűen jutottak hozzá, azokat jogszerűen vágták ki, szállították el és exportálták, valamint az erdészeti jogszabályok és az erdészeti irányítás végrehajtásának megerősítésére. Véleményem szerint véget kell vetnünk az illegális fakereskedelemnek és a korrupciónak, valamint a fa és fatermékek jogszerűségére vonatkozó hatékony és átlátható ellenőrzőrendszert kell létrehoznunk. A Kamerun és az Európai Unió közötti, a WTO-szabályokat tiszteletben tartó önkéntes partnerségi megállapodás számos olyan politikai és szabályozási reformot irányoz elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a kameruni erdészeti ágazat bevezesse a helyes irányítást és fokozza az átláthatóságot. Az önkéntes partnerségi megállapodás innovatív eljárást vezet be a fakereskedelem terén tapasztalt csalás és jogszerűtlenség elleni küzdelem érdekében: azaz meghatározza a jogszerű fakereskedelmet, jogszerűség-igazolási rendszert dolgoz ki, és gondosodik a rendszer egészének független ellenőrzéséről, ezáltal is előmozdítva a fenntarthatóbb fakereskedelmet. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a fakereskedelemre vonatkozó önkéntes megállapodások nem állhatnak ellentétben az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló általános európai uniós célkitűzéssel és garantálniuk kell a fenntartható erdőhasználatot, világszerte meg kell állítaniuk az erdőirtást és az erdőpusztulást, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátást és a biológiai sokféleség csökkenését.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A szóban forgó állásfoglalás-tervezet az Európai Unió és a Kameruni Köztársaság közötti fontos partnerségi megállapodásra vonatkozik. E partnerség fő célja, hogy jogi keretet nyújtson a fa nyomon követhetőségének biztosítására, a Kamerunból az európai országokba exportált famennyiségek igazolására vonatkozó eljárások bevezetésére és annak ellenőrzésére, hogy a kereskedelem megfelel a jogi és mindenekelőtt a környezetvédelmi előírásoknak. Kamerun exportálja a legtöbb keményfát Afrikából Európába, amely Kamerun termelésének 80%-át veszi meg. Ennek fényében mérlegelnünk kell, hogy az illegális eljárásokat alkalmazó piaci tevékenységek elkerülése érdekében e piaci területen nyomon követési rendszerek és eljárások elfogadására van szükség. Úgy döntöttem, hogy támogatom ezt az ajánlást, mert meggyőződésem, hogy az Európán kívüli országokkal megállapodásokat kell kidolgoznunk. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ezeknek a partnerségeknek összhangban kell lenniük a környezet megőrzése érdekében előírt szabályokkal, és a partnerségeket szigorúan ellenőrizni kell annak érdekében, hogy e tevékenységek valódi fejlődési és növekedési lehetőségekké váljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben az erdőpusztítás döntő kérdés. Ez elsősorban a modernkori globalizáció termelésvezérelt gondolkodásának az eredménye, ezért tökéletesen legális. Az erdők illegális kitermelése elleni küzdelemre irányuló kétoldalú EU–Kamerun önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása igen kis lépés valamennyi ökológiai bűncselekmény büntetési mechanizmusának szükséges létrehozása irányába.

Az exportengedélyek odaítélésére és ellenőrzésére vonatkozó határozatok függetlenségét a közszolgálatoknak kell garantálniuk, valamint a fakereskedelem előmozdítását és az erdészeti iparágak fejlesztését egyaránt ökológiai szempontból fenntartható mértékben kell korlátozni. Az ilyen intézkedések hiánya különösen sajnálatos. Komoly fenntartásoknak kell továbbá hangot adni az ellenőrzési rendszer megbízhatóságával kapcsolatban, tekintettel a kameruni hatóságok részéről tapasztalható kötelességmulasztásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az afrikai országokban a fakitermelés gyakran illegálisan folyik, ami jelentősen befolyásolja a kitermelő országok természeti erőforrásainak védelmét, ugyanakkor támadás a biológiai sokféleség, az emberek életminősége és jövőbeli kilátásaik ellen.

Remélem, hogy a Kamerunnal kötött megállapodás hatékonyan küzd az országban az illegális fakitermelés ellen, hozzájárulva ezáltal az e gazdasági ágazatból élő lakosság életkörülményeinek javulásához, továbbá Kamerunban hozzájárul a biológiai sokféleség javításához és a természeti erőforrások védelméhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Bár a Kamerunnal kötött, az erdészeti ágazatra vonatkozó partnerségi megállapodás dicséretes, és mivel az Erdők Nemzetközi Évében kerül bevezetésre, igen alkalmas mód arra, hogy az EU javítsa a róla kialakult képet, mégis kétséges, hogy erre a megállapodásra érdemes volt-e papírt pazarolni. A korrupció Kamerunban hozzátartozik a mindennapokhoz. A Transparency International által 2010-ben elkészített listán a 146. helyet foglalta el. Környezetvédelmi szervezetek azt állítják, hogy a kameruni kormány tud az erdészeti ágazat által elkövetett környezeti bűncselekményekről, de a korrupció megakadályozza a vállalatok ellenőrzését és szankcionálását. Becslések szerint a fakitermelés és feldolgozás 60%-a, míg a faexport háromnegyede külföldi vállalatok ellenőrzése alatt áll. Bár nem várhatunk csodákat a megállapodástól, mégis a helyes irányba mutató lépés, ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Kamerun területének 40%-át erdő borítja – jelenleg –, de Kamerun Afrika legnagyobb trópusifa-exportőre, és egyetlen más országban sem vágják ki ilyen tömeges méretekben az erdőket. Szakértők becslése szerint 10–15 év múlva a Kongó-medence három ökológiai szempontból legfontosabb fafaja eltűnik, ha a fakitermelés az eddigi ütemben, a maximális hozamot megcélozva folytatódik. Ez végül is Afrika zöld tüdőit veszélyezteti, amelyek a globális éghajlat szempontjából létfontosságúak, és veszélybe sodorja Kamerun egyedi növény- és állatvilágát. A kameruni trópusi erdők védelméhez elengedhetetlen a korrupció és a vesztegetés leküzdése (a köztisztviselők és az állami tulajdonú erdők bérlői közössége szintjén is), a hatékony bűnüldözés, a fenntartható erdőgazdálkodás, ahol csak annyi fát vágnak ki, amely helyett új is nő, és a fakitermelés során a földterületben okozott kár megelőzése érdekében a fakitermelők megfelelőbb képzése. Mindenekelőtt az európai vállalatoknak kell bizonyos felelősséget vállalniuk, mivel a kivágott fa körülbelül 80%-a Európába kerül. Az EU-nak e tekintetben közvetlen és határozott intézkedések meghozatalával kell fellépnie. Ezért e jelentés mellett szavaztam, mivel a helyes irányba mutat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és a Kameruni Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodás (APV) aláírása mellett szavazok, amelynek célja az erdészeti irányítás megerősítése, a kameruni fatermékek támogatása és az ország versenyképesebbé tétele a nemzetközi piacon.

E céloknak tiszteletben kell tartaniuk az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló megállapodás célkitűzéseit és kötelezettségvállalásait: a közösségi földbirtoklás és a hozzáférési jogok erősítése, a civil társadalom – különös tekintettel az őslakosokra – tényleges részvételének biztosítása az erdészeti irányítással kapcsolatos politika kialakítása során, az átláthatóság növelése és a korrupció csökkentése. A fent említett célokból azonban semmi sem lesz a Kameruni Köztársaság hatóságainak tényleges és hatékony részvétele nélkül.

Egyetértek az előadóval, amikor hangsúlyozza, hogy tekintettel a Lisszaboni Szerződés által az Európai Parlamentre ruházott új hatáskörökre, az Európai Parlamentnek nyomon kell követnie az APV különböző tárgyalási és végrehajtási szakaszait, és egyetértek, amikor felszólítja a Bizottságot, hogy a megállapodás végrehajtását vizsgáló egyéb dokumentumokkal együtt nyújtson be a megállapodás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait vizsgáló tanulmányokat a Parlamentnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és a Kameruni Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodás (a 2010. május 6-án megkötött EU–Kamerun APV) célja az, hogy jogi keretet nyújtson a fa nyomon követhetőségének biztosítására, azon állami és független ellenőrzésre irányuló eljárások megvalósítására, amelyek igazolják, hogy a Kamerunból az európai piacokra exportált valamennyi fa tekintetében jogszerű csatornákat használtak, valamint az erdészeti jogszabályok és az erdészeti irányítás végrehajtásának megerősítésére.

Az önkéntes partnerségi megállapodás meghatározásaiban rögzített kritériumok többsége teljesült. Kamerun területének 40%-át erdő borítja és ez az ország exportálja a legtöbb keményfát Afrikából Európába. A fűrészáru 80%-át az EU-nak adja el. Komoly gondok vannak azonban az irányítással (korrupció), ami környezeti károsodást eredményez.

Következésképpen a kereskedelmi folyamatok jobb elemzése és ellenőrzése érdekében sürgősen be kell vezetni az illegális fakereskedelem elleni küzdelemre irányuló eljárásokat. Az EU–Kamerun önkéntes partnerségi megállapodás számos politikai és szabályozási reformról rendelkezik. A megállapodás hatályba lép, amint az ígért jogszabály-módosítások megvalósulnak és életbe lép a jogszerűség-igazolási rendszer.

Ezen okokból a javaslat mellett szavazok, amely javaslat lehetővé teszi, hogy a Parlament kövesse a Tanács álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A EU–Kamerun önkéntes partnerségi megállapodás számos olyan politikai és jogalkotási reformot irányoz elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a kameruni erdészeti ágazat helyes irányítási gyakorlatot vezessen be és fokozza az átláthatóságot. Fontos garantálni, hogy a Kamerunból az európai piacokra behozott összes fa és fatermék teljes egészében jogszerű legyen, valamint hogy valamennyi végrehajtott reform biztosítja a helyi közösségek és őslakosok jogainak tiszteletben tartását, és valódi hatást gyakorol a korrupció elleni küzdelem és a helyi civil társadalom által játszott szerep megerősítésének mértékére. Ezért e megállapodás aláírása mellett szavaztam, és remélem, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló megállapodásban szereplő kötelezettségvállalások és célkitűzések a végrehajtás során teljes mértékben megvalósulnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Csanád Szegedi (NI), írásban.(HU) A jelentést, mely egyetért a Kamerun és az Európai Unió közötti önkéntes partnerségi megállapodás megkötésével, a szavazás során támogatni tudtam. Nagyon fontosnak tartom, hogy Kamerun, mely a legtöbb keményfát exportálja Afrikából Európába, szigorú szabályozásokat alkalmazzon ezen tevékenysége során. Nem engedhetjük, hogy a visszaélések tovább folytatódjanak, tovább károsodjon a környezet. Hatékony és átlátható ellenőrzőrendszer megvalósítására van szükség. Meggyőződésem, hogy az európai politikusoknak különös figyelemmel kell óvni a környezetet, és támogatni minden olyan törekvést, amely óvja és segíti megóvni a környezet épségét, nemcsak Európában, hanem Glóbuszunk egészén.

 
  
  

Ajánlás: Yannick Jadot (A7-0370/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Egyetértek azzal a célkitűzéssel, hogy létre kell hozni a fatermékek azonosítására és nyomon követhetőségének biztosítására vonatkozó jogi keretrendszert, amely olyan független kormányzati ellenőrzési eljárásokat állapít meg, amelyek igazolják, hogy a Kongói Köztársaság által az európai piacokra exportált valamennyi fatermékhez jogszerűen jutottak hozzá, azokat jogszerűen vágták ki, szállították el és exportálták, azzal a céllal, hogy megteremtsék a kongói faipari ágazatban a jogszerű gazdálkodás és kitermelés alapjait, valamint megerősítsék az erdészeti jogszabályok végrehajtását és az erdészeti irányítást. Ez a megállapodás alapvető fontosságú, mivel ez az ország évente több mint 250 millió EUR értékben exportál fát és fatermékeket, amelynek több mint fele az EU-ba irányul. Egyetértek továbbá azzal is, hogy biztosítani kell, hogy a Kongói Köztársaság által az emberi jogokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokkal összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm az EU és a Kongói Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodásban (APV) vállalt kötelezettségeket, amelyek célja az erdészeti irányítás javítása és az e területre vonatkozó hatályos jogszabályok reformja. Biztosítani kell az erdészeti ágazatban folyó tevékenységek átláthatóságát, a lakosság jogainak tiszteletben tartását és az ártalmas környezeti hatások elkerülését. Szeretném hangsúlyozni a független nemzeti civil társadalmi szervezetek, valamint a független külső megfigyelőknek az önkéntes partnerségi megállapodások minden érintett fél általi megfelelő végrehajtásának ellenőrzésében betöltött szerepét.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az EU és a Kongói Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodásról szóló ajánlás mellett szavaztam, mivel politikai és jogszabályi reformokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik a kongói faipari ágazatban a helyes irányítás és az átláthatóság előmozdítását, amelynek célja a csalás és az illegális fakereskedelem elleni küzdelem.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az illegális fakereskedelem olyan probléma, amely súlyosan érinti a kitermelő országokat, köztük a Kongói Köztársaságot, valamint veszélyezteti a fejlődő országok ökoszisztémáit, életmódját és egész gazdaságukat. Sajnos az Európai Unióba továbbra is érkezik illegális fa, így annak az EU-ba történő belépését akadályozó intézkedések üdvözlendők. Ebben az értelemben az EU-ba behozott fa eredetének és jogszerűségének megállapítását célzó partnerségi megállapodás egyértelműen pozitív intézkedés. Más fogyasztási cikkekhez hasonlóan a fogyasztó számára lehetővé kell tenni, hogy a fát annak forrásáig nyomon tudja követni, továbbá biztosítani kell, hogy a fa megfelel a rá vonatkozó valamennyi jogi követelménynek.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió harcol az illegális fakitermelés ellen, ugyanakkor az erdészeti erőforrások globális megőrzésére és fenntartható használatára törekszik.

Ezért üdvözlöm az önkéntes partnerségi megállapodás Kongói Köztársasággal való aláírását, amelynek célja az erdészeti irányítás javítása és az érvényben lévő jogszabályok szükséges módosítása van annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az erdészeti ágazatban folyó tevékenységek átláthatóságát, az őslakosok jogainak tiszteletben tartását és az ártalmas környezeti hatások elkerülését.

E megállapodások döntő jelentőségűek az illegális fakitermelés felszámolásában, világszerte megállítva ezáltal az erdőirtást és az erdőpusztulást, az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátást és a biológiai sokféleség csökkenését. E célból szeretném hangsúlyozni a Bizottsághoz szóló azon felhívás jelentőségét, hogy rendszeresen készítsen és terjesszen a Parlament elé előrehaladási jelentést a jelenlegi és a jövőbeli megállapodások különböző rendelkezéseinek végrehajtásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) E megállapodás célja a Kongói Köztársaságból származó fatermékek nyomon követhetőségének és igazolásának biztosítása. E célkitűzések látszólag dicséretesek, de véleményünk szerint nem a szükséges mértékben terjednek ki az erdőpusztítás problémájára, valamint azzal együtt az ökológiai és megőrzési szempontból hatalmas értéket képviselő, és a helyi közösségek és az őslakosok létezéséhez és életmódjához létfontosságú erőforrások integritását érintő veszélyre. Az előadó által kifejtett aggályok elegendő bizonyítékul szolgálnak a megállapodás gyengeségére, amely indokolja tartózkodásunkat. Konkrétan a megállapodás önmagában nem biztosítja az érintetlen erdők kiirtásának és a nagyfokú elpusztításának leküzdését, sőt további, illetve kiegészítő intézkedések hiányában talán még elő is segíti az erdőirtást, mivel célja a fatermékek Kongói Köztársaságból EU-ba irányuló behozatalának ösztönzése. Ez nyilvánvaló konfliktust válthat ki az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló európai uniós célkitűzésekkel. Az előadóhoz hasonlóan érdemes hangsúlyozni továbbá a kitűzött finanszírozási források, valamint a megállapodás végrehajtásához szükséges technikai támogatás és emberi erőforrások hiányát.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Éppúgy, ahogy a Kamerunnal kapcsolatos rendelkezések esetében, mivel sajnálom, hogy a Lisszaboni Szerződés nem biztosít módosításra vonatkozó hatáskört az Európai Parlament számára, csak egyetértését írja elő, úgy döntöttem, hogy támogatom Jadot úr ajánlását. Kongó évente több mint 250 millió euró értékben exportál fát és fatermékeket; exportjának fele az Európai Unióba irányul. Éppúgy, ahogy Kamerun esetében, annak ellenére, hogy a szavazásra kerülő megállapodás tényleges hatékonyságával kapcsolatosan vannak még kételyeim, a támogatása mellett döntöttem, mivel a fakereskedelem terén a csalás és a jogszerűtlenség elleni küzdelem irányába tett első lépést jelenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mivel a Kongó és az Európai Unió közötti önkéntes partnerségi megállapodás célja az, hogy jogi keretet nyújtson a fa nyomon követhetőségének biztosítására, és azon állami és független ellenőrzésre vonatkozó eljárások megvalósítására, amelyek igazolják, hogy a Kongóból az európai piacokra exportált valamennyi fához jogszerűen jutottak hozzá, azokat jogszerűen vágták ki, szállították el és exportálták. Véleményem szerint véget kell vetnünk az illegális fakereskedelemnek és a korrupciónak, továbbá a fa és fatermékek jogszerűségére vonatkozó hatékony és átlátható ellenőrzőrendszert kell létrehoznunk. Kongó több mint 250 millió euró értékben exportál fát és fatermékeket; exportjának fele az Európai Unióba irányul. Jelenleg az európai piac által importált kongói fa 20%-a illegális eredetű, legyen az termelési, értékesítési, feldolgozási vagy export célú. Az 1993 és 1999 közötti folyamatos háborúk nem oldották meg a helyzetet, és ez kedvezett a korrupció elhatalmasodásának. Következésképpen a gyakran bonyolult kereskedelmi folyamatok jobb elemzése és ellenőrzése érdekében sürgősen be kell vezetni az illegális fakereskedelem elleni küzdelemre irányuló eljárásokat. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a fakereskedelemre vonatkozó önkéntes megállapodások nem állhatnak ellentétben az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló általános európai uniós célkitűzéssel, garantálniuk kell a fenntartható erdőhasználatot, világszerte meg kell állítaniuk az erdőirtást és az erdőpusztulást, valamint az ezzel kapcsolatos széndioxid-kibocsátást és a biológiai sokféleség csökkenését.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Mint jól tudjuk, az Európai Unióban használt fa egy jó része a Kongói Köztársaságból származik. A területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetek által végzett felmérések kimutatták, hogy a kongói fa legalább 20%-a illegális eredetű. Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról szóló határozattervezetre irányuló ajánlás célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió Kongóban is megtehesse, amit már Kamerunra vonatkozóan is kért, azaz lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a faipari piacot ne érje semmilyen illegális, ezáltal elfogadhatatlan hatás. Ez az ajánlás javaslata szerint olyan intézkedések elfogadásával érhető el, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU biztosítsa, hogy a partnerségi megállapodással bevezetett politikai reformok az ország bűncselekményekkel és az ország erőforrásaival való visszaéléssel szembeni megóvása érdekében ténylegesen hozzájáruljanak mind jogi, mind pedig környezeti értelemben vett tiszta gazdasághoz.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam. Kongó több mint 250 millió euró értékben exportál fát és fatermékeket; exportjának fele az Európai Unióba irányul. A nem kormányzati szervezetek által eddig végzett felmérések azt mutatják, hogy az európai piac által importált kongói fa 20%-a illegális eredetű, legyen az termelési, értékesítési, feldolgozási vagy export célú. Az 1993 és 1999 közötti folyamatos háborúk nem oldották meg a helyzetet, és ez kedvezett a korrupció elhatalmasodásának. Következésképpen a gyakran bonyolult kereskedelmi folyamatok jobb elemzése és ellenőrzése érdekében sürgősen be kell vezetni az illegális fakereskedelem elleni küzdelemre irányuló eljárásokat. Ez az önkéntes partnerségi megállapodás segít a korrupció leküzdésében és jelentősen csökkenti az illegális fakereskedelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben az erdőpusztítás alapvető fontosságú kérdés. Ez elsősorban a modernkori globalizáció termelésvezérelt gondolkodásának az eredménye, ezért tökéletesen legális. Az erdők illegális kitermelése elleni küzdelemre irányuló kétoldalú EU–Kongó önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása igen kis lépés valamennyi ökológiai bűncselekmény büntetési mechanizmusának szükséges létrehozása irányába. Az exportengedélyek odaítélésére és ellenőrzésére vonatkozó határozatok függetlenségét a közszolgálatoknak kell garantálniuk, továbbá a nem megfelelő jogszerű erdőkitermelés elleni küzdelemhez támogatást kell nyújtani. Az ilyen intézkedések hiánya különösen sajnálatos.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az afrikai országokban a fakitermelés gyakran illegálisan folyik, ami jelentősen befolyásolja a kitermelő országok természeti erőforrásainak védelmét, ugyanakkor támadás a biológiai sokféleség, az emberek életminősége és jövőbeli kilátásaik ellen. Remélem, hogy a Kongói Köztársasággal kötött megállapodás hatékonyan küzd az országban az illegális fakitermelés ellen, hozzájárulva ezáltal az ebből a gazdasági ágazatból élő lakosság életkörülményeinek javulásához. Remélem továbbá, hogy a Kongói Köztársaságban hozzájárul a biológiai sokféleség javításához és a természeti erőforrások védelméhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az ilyen megállapodásnak csak akkor van értelme, ha biztosítani tudjuk, hogy a külföldi vállalatok a jövőben többé ne zsákmányolják ki a helyi, erdészeti és környezetvédelmi tapasztalatokkal nem rendelkező vállalatokat, és ha a Kongói Köztársaság szigorúan fellép a korrupció ellen. Felelősen cselekvő és a jövő generációk érdekében tervező erdészeti ágazat létrehozását kell célul kitűzni. Mindaddig, amíg ezek a kérdések nem tudatosulnak a helyi lakosságban, az egész ügy csak színlelés marad.

Mindaddig, amíg a fakitermelésre vonatkozó szabályoknak való meg nem felelés nem jár jelentős büntetésekkel és szankciókkal, az európai uniós megállapodás teljesen hatástalan marad. Még abban az esetben is, ha csak „szelektív fakitermelésre” kerül sor, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szállítási folyamat során mennyi fa veszik el, például az erdőkből kivezető utak megépítése kapcsán. Bár nem várhatunk csodákat a megállapodástól, mégis a helyes irányba mutató lépés, ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Én is az Európai Unió és a Kongói Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás mellett szavaztam. Üdvözlöm azt a célkitűzést, hogy létre kell hozni egy jogi keretrendszert, amely többek között lehetővé teszi a fatermékek azonosítását és nyomon követhetőségének biztosítását; független kormányzati ellenőrzési eljárásokat kell kialakítani, amelyek igazolják, hogy a Kongói Köztársaság által az európai piacokra exportált valamennyi fatermékhez jogszerűen jutottak hozzá, azokat jogszerűen vágták ki, szállították el és exportálták, azzal a céllal, hogy megteremtsék a kongói faipari ágazatban a jogszerű gazdálkodás és kitermelés alapjait, valamint megerősítsék az erdészeti jogszabályok végrehajtását és az erdészeti irányítást.

A Kongó és az EU között 2009. május 9-én megkötött önkéntes partnerségi megállapodásból szeretném kiemelni a megállapodás meghatározásaiban rögzített kritériumok többségének teljesülését, különösen a tárgyalási folyamat szintjén, amelynek eredményeképpen egy újfajta megállapodás született; e megállapodás célja az illegális fakereskedelmet és a korrupciót megalapozó helytelen irányítási gyakorlatok elleni hatékony küzdelem, illetve a fa és fatermékek jogszerűségére vonatkozó hatékony és átlátható ellenőrzőrendszer megvalósítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és a Kongói Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodás (az EU–Kongó APV) célja, hogy jogi keretet nyújtson a fa nyomon követhetőségének biztosítására, azon állami és független ellenőrzésre irányuló eljárások megvalósítására, amelyek igazolják, hogy a Kongóból az európai piacokra exportált valamennyi fa tekintetében jogszerű csatornákat használtak, valamint az erdészeti jogszabályok és az erdészeti irányítás végrehajtásának megerősítésére.

A nem kormányzati szervezetek által végzett felmérések azt mutatják, hogy az európai piac által importált kongói fa 20%-a illegális eredetű, bármilyen feldolgozási szakaszról is legyen szó. Ezért, hölgyeim és uraim, sürgősen szükség van az illegális fakereskedelem elleni küzdelemre irányuló eljárások bevezetésére.

Az EU–Kongó önkéntes partnerségi megállapodás számos olyan politikai és szabályozási reformot irányoz elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a kongói erdészeti ágazat helyes irányítási gyakorlatot vezessen be és fokozza az átláthatóságot. Fontos biztosítani, hogy a vállalt politikai és szabályozási reformok hozzájáruljanak a szegénység csökkentéséhez és a lakosság életkörülményeinek kézzel fogható javulásához.

Az önkéntes partnerségi megállapodás hatályba lép, amint az ígért jogszabály-módosítások megvalósulnak és életbe lép a jogszerűség-igazolási rendszer. A fenti okok miatt támogatom az előadó javaslatát, követve a Tanács álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A EU–Kongó önkéntes partnerségi megállapodás számos olyan politikai és jogalkotási reformot irányoz elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a Kongói Köztársaság erdészeti ágazata helyes irányítási gyakorlatot vezessen be és fokozza az átláthatóságot. Fontos garantálni, hogy a Kongói Köztársaságból az európai piacokra behozott összes fa és fatermék teljes egészében jogszerű legyen, valamint hogy valamennyi végrehajtott reform biztosítja a helyi közösségek és az őslakosok jogainak tiszteletben tartását, hozzájárul a lakosság életkörülményeinek javításához és a természetvédelemhez, és valódi hatást gyakorol a korrupció elleni küzdelem és a helyi civil társadalom által játszott szerep megerősítésének mértékére.

Ezért e megállapodás aláírása mellett szavaztam, és remélem, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló megállapodásban szereplő kötelezettségvállalások és célkitűzések a végrehajtás során teljes mértékben megvalósulnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Támogatom ezt az állásfoglalást, mert úgy vélem, hogy törekednünk kell az erdőirtás és erdőpusztulás súlyos problémájának megoldására. Az erdők integritásának fenntartása továbbra is prioritás.

A Bizottságnak és a Tanácsnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Kongói Köztársaságban tiszteletben tartsák az emberi jogokat. Megelőző intézkedést kívánó probléma továbbá a korrupció, amelyet lényegesen csökkenteni kell. A korrupció csökkentésének biztosítása érdekében fontos támogatni a helyi igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének garantálását szolgáló intézkedéseket és az új jogi eljárások létrehozását.

Létfontosságú továbbá a társadalmi igazságosság erősítésére, valamint a helyi közösségek és az őslakosok jogainak tiszteletben tartására irányuló jogi szövegek aktualizálása. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség a fára vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer létrehozásának támogatásához.

 
  
  

Ajánlások: Yannick Jadot (A7-0371/2010) és (A7-0370/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) Az Európai Parlament egyetértése az Európai Unió, valamint a Kameruni Köztársaság és a Kongói Köztársaság közötti önkéntes partnerségi megállapodásokkal azt jelenti, hogy fontos lépést tettünk az illegális fakitermelés és az illegális fakereskedelem elleni küzdelem terén. Az egyértelmű nyomon követhetőséget biztosító igazolási rendszer nemcsak az európai gazdaság és különösen az európai faipar, hanem a kameruni és a kongói gazdaság és faipar javát is szolgálja. Határozottan e két megállapodás mellett vagyok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A FLEGT (az erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és a fatermékek kereskedelme) részeként a trópusi fát exportáló országok a fa nyomon követhetőségének és a jogszerűség biztosítása érdekében önkéntes partnerségi megállapodások (APV-k) aláírásába kezdtek. A Kongói Köztársasággal és Kamerunnal aláírt két FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás célja, hogy jogi keretet nyújtson i) a fa nyomon követhetőségének biztosítására, ii) a kongói és kameruni erdők jogszerű kezelésének és a jogszerű kitermelés megalapozása érdekében azon független ellenőrzésre vonatkozó eljárások megvalósítására, amelyek igazolnak minden, a partnerországból az európai piacokra irányuló faexportot, valamint iii) az erdészeti jogszabályok és az erdészeti irányítás végrehajtásának megerősítésére. Az EU és Ghána között 2009-ben már létrejött önkéntes partnerségi megállapodás. A Lisszaboni Szerződéssel az Európai Parlament együttdöntési jogot szerzett, és hivatalosan jóvá kell hagynia a Kamerunnal és a Kongói Köztársasággal kötött két önkéntes partnerségi megállapodást. A közeljövőben további önkéntes partnerségi megállapodások születnek, különösen néhány ázsiai országgal, valamint a Kongói Demokratikus Köztársasággal is.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ezen állásfoglalások mellett szavaztam, mert véleményem szerint fontos a természetes erdők megóvása, amelyek kitermelése erdőirtást és erdőpusztulást eredményezhet, valamint a globális környezet elpusztításához vezethet.

Ezért szükség van az erdészeti ágazatra vonatkozó jogi keret reformjára annak érdekében, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a fatermékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseinek megfelelő önkéntes partnerségi megállapodás jöjjön létre, továbbá szükség van annak biztosítására, hogy teljesüljenek a szociális és környezetvédelmi kritériumok. A társadalmi igazságosság erősítését, valamint a helyi közösségek és az őslakosok jogai tiszteletben tartásának javítását szolgáló jogi szövegeket aktualizálni kell, garantálva ezáltal, hogy e közösségek közvetlenül részt tudnak venni az új szabályozások megszövegezésében és az átláthatósági megállapodás végrehajtásában.

A Bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy az éghajlati és környezeti rendellenességeknek gyakran elsőként áldozatul eső helyi közösségek jogait tiszteletben tartsák.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Az Európai Parlament az Európai Unió és Kongó, valamint az Európai Unió és Kamerun között létrejött, az illegális fakereskedelem leküzdésére irányuló megállapodásokról szavazott.

E nemzetközi megállapodások az erdőirtás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az őslakosok jogainak védelme érdekében az EU-ba exportált fa nyomon követhetőségének biztosítására szolgálnak.

Az előadó, Jadot úr, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának tagja az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja által előterjesztett számos módosítást is belefoglalt.

E jelentéseket már csak végre kell hajtani, és ügyelnünk kell arra, hogy a Bizottság valóban figyelembe vegye az Európai Parlament véleményét.

E jelentések azonban támogatási forrást jelenthetnek mindazok számára, akik a déli országokkal és különösen a szubszaharai Afrika országaival folytatott más jellegű kapcsolatért harcolnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Kameruni Köztársasággal és a Kongói Köztársasággal kötött önkéntes partnerségi megállapodás EU általi aláírása mellett szavaztam. Ez az év, 2011, az Erdők Nemzetközi Éve. Az egészséges erdők létfontosságúak a helyi biológiai sokféleség megőrzéséhez, és jelentősen hozzájárulnak az általunk meghatározott éghajlati célkitűzésekhez, mivel természetes szén-dioxid-nyelőkként működnek. A növényzet és az erdős területek a világ minden részén, többek között Közép-Afrikában is pusztulnak. Műholdfelvételek azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben az afrikai erdők és más növényzet mintegy 25 000 km²-en tűntek el. Ezek az új partnerségi megállapodások e két országban elő fogják mozdítani az erdészeti ágazat felelős irányítását, amelyért az EU faimportja miatt közvetett felelősséget visel. Az EU most vállalja ezt a felelősséget. A fatermékekre vonatkozó nyomon követhetőségi és jogszerűség-igazolási rendszerek bevezetése a szükséges átláthatóságot is biztosítani fogja.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0022/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (S&D), írásban. – Bár ez az állásfoglalás a munkavállalói vízumokra vonatkozik, nagyon valószínűtlen, hogy a csendes-óceáni államok az EU egyéb részeivel szemben Máltát választják arra, hogy állást keressenek. Ezért az eredetileg javasolt szöveg mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), írásban.(FR) Az állásfoglalás megvilágítja a Parlament átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással kapcsolatos aggályait. Hangsúlyozza a megállapodás célkitűzéseit (az EU és a csendes-óceáni országok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és megerősítése) és kiemeli a feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól való eltérés miatt felmerülő problémákat. Összhangban azonban azzal, hogy elutasítottam a megállapodás elfogadását, az állásfoglalás ellen szavaztam, amely állásfoglalás véleményem szerint nem hangsúlyozza eléggé a feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól való eltérés miatt felmerülő problémákat.

Várom, hogy az Európai Bizottság elénk terjessze a megállapodásban előírt hatásvizsgálatot. Ez elemzi e megállapodás Európai Unióban és a csendes-óceáni országokban tapasztalható, a foglalkoztatásra, valamint az európai halászatra és feldolgozó ágazatra gyakorolt hatásait. Az európai piacra behozott feldolgozott tonhal származását lehetetlen ellenőrizni. Figyelemmel fogom kísérni az EU és a csendes-óceáni államok közötti végleges partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokat, és ügyelni fogok arra, hogy a megállapodás ne tartalmazzon semmilyen eltérést a Pápua Új-Guineából származó feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm a csendes-óceáni országok és az EU közötti kereskedelmi megállapodások elmélyítésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek célja a regionális integráció támogatása és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) gazdaságai fokozatos integrációjának előmozdítása.

Az EU jelentős szerepet játszik az AKCS-országok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésének támogatásában, valamint ezen országokban a szegénység felszámolására irányuló általános erőfeszítésekhez való hozzájárulásban. Az e térség és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatoknak ezért elő kell segíteniük és fokozniuk kell a kereskedelmet, a fenntartható fejlődést és a regionális integrációt, egyidejűleg előmozdítva a gazdasági diverzifikációt és a szegénység mérséklését.

A kereskedelempolitika a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság miatt a fejlődő világ számára fontosabb, mint korábban bármikor, továbbá szorgalmazom, hogy mind a 14 AKCS-állammal a lehető legnagyobb mértékben gyorsítsák fel az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D), írásban.(DA) A 6. módosítással – (23) bekezdés 3. pontja – kapcsolatban úgy véljük, hogy mindig az egyes tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak megadják-e a vízumot. Amennyiben munkavállalói vízumról van szó, a munkára vonatkozó feltételeknek mindig ugyanolyanoknak kell lenniük, mintha a munkát a szóban forgó tagállam polgára végezné. A „»gondozóként« vagy hasonló szakmákban” szakasz pontosabb meghatározását is szeretnénk.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság rávilágít arra, hogy a fejlődő világ számára a kereskedelempolitika fontosabb, mint korábban bármikor. A térség sajátos jellege, amelyet a halászat és a halászattal kapcsolatos tevékenységek és iparágak határoznak meg, az export jövőbeni növekedése szempontjából a legnagyobb lehetőségeket rejti, feltéve, hogy a halászatot környezeti szempontból fenntartható módon végzik.

Ami a kereskedelemösztönző támogatást illeti, ennek célja a fejlődő országok azon képességének javítása, hogy az új kereskedelmi lehetőségek előnyeit kihasználják.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Az EK és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam tekintettel arra, hogy ez csak egy lépés az új, átfogóbb partnerségi megállapodás tárgyalása felé.

Az Európai Bizottságnak azonban nem szabad elfelejtenie, hogy a jövőbeni megállapodásról a térség nagyobb számú államával kell tárgyalni annak érdekében, hogy a térségen belül ne váljon megosztási forrássá. E megállapodás továbbá nem engedheti meg, hogy harmadik országbeli vállalatok a helyi iparágak, munkavállalók és jövedelmek kárára mentességet élvezzenek az európai uniós vámok alól.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy ítélem meg, hogy a partnerségi megállapodás támogatni fogja a regionális integrációt és előmozdítja az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok gazdaságainak a világgazdaságba történő fokozatos integrációját, miközben ösztönzi ezen országok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődését, hozzájárulva a szegénység felszámolásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Bár csak Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigeteki Köztársaság írta alá az átmeneti partnerségi megállapodást az EU-val, úgy gondolom, hogy megérdemli támogatásunkat, mert lehetővé teszi az európai piacok helyi termékek előtti megnyitását és másrészt ezen országok piacainak fokozatos megnyitását az európai termékek előtt. Remélem, hogy a csendes-óceáni államok és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok növekedni fognak és megerősödnek, miközben tiszteletben tartják a különböző térségek sajátosságait és nem feledkeznek el azoknak a különleges igényeiről, akiknek a legkevesebb jutott. Ezért alkalmazni kell ezt a kereskedelmi mechanizmust, miközben nem szabad elfeledkezni a megállapodást aláíró országok fejlesztési igényeiről, és a megállapodást ezen igények támogatási eszközeként kell használni. A megkötésre váró átfogó megállapodás nem hagyhatja figyelmen kívül az állásfoglalásban foglalt kulcskérdéseket: 1) tárgyalások a szellemi tulajdonjogokról; 2) a közbeszerzés átláthatósága és 3) a munkavállalói vízumok megadása.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az EU és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodáshoz való hozzájárulás megadásához csatolt állásfoglalásom világossá teszi, hogy a Parlament, miközben üdvözli ezt a csupán a Fidzsi-szigetekre és Pápua Új-Guineára kiterjedő átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást, úgy ítéli meg, hogy az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásnak mind a 14 csendes-óceáni államra ki kell terjednie. Ez a regionális szolidaritás, kohézió és integráció szempontjából fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A EU és a csendes-óceáni államok közötti kereskedelmi kapcsolatoknak fokozniuk kell a kereskedelmet, a fenntartható fejlődést és a regionális integrációt, egyidejűleg előmozdítva a gazdasági diverzifikációt és a szegénység mérséklését. Bár eddig csak Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigeteki Köztársaság írta alá a megállapodást, ez fontos lépés a 14 államból álló régió jövőbeni gazdasági fejlődése irányába és alapvető jelentőségű a nemzetközi kereskedelem fejlődése szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A széles körben elfogadott meggyőződés, hogy az e térség és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok ösztönzik és fokozzák a kereskedelmet, a fenntartható fejlődést és a regionális integrációt, miközben előmozdítják a gazdasági diverzifikációt és a szegénység mérséklését, különösen fontos jellemzője ennek az EK és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodásról szóló európai parlamenti állásfoglalásnak. A millenniumi fejlesztési célok ezen átmeneti megállapodással elérhetők.

Ez a pont a valódi regionális piac létrehozásával együtt teremti meg az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás sikeres végrehajtásának legfőbb alapját, és ez igaz bármilyen jövőbeli átfogó gazdasági partnerségi megállapodásra is. A regionális integráció alapvető fontosságú a csendes-óceáni államok társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából.

Mellette szavaztam, mert meggyőződésem, hogy ez a gazdasági partnerségi megállapodás hozzájárulhat e régiók gazdasági fejlődéséhez, és osztom az állásfoglalásban említett aggályokat, hogy ehhez a fejlődéshez környezeti fenntarthatóságra és integrációra vonatkozó politikákra van szükség. A Lisszaboni Szerződéssel a Parlamentre ruházott hatáskörök részeként a Parlament feladata e megállapodás végrehajtásának nyomon követése.

 
  
MPphoto
 
 

  Maurice Ponga (PPE), írásban.(FR) Üdvözlöm az Európai Unió és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti megállapodást jóváhagyó európai parlamenti határozatot. E megállapodás tükrözi az Európai Uniónak a világ e régiója iránti elkötelezettségét, és határozott politikai üzenet a régió államai számára. Örülök neki. A megállapodás jóváhagyásáról szóló határozathoz csatolt politikai állásfoglalás lehetőséget nyújt kéréseink hangsúlyozására. Kiegyensúlyozott és korrekt kapcsolatot kívánunk létrehozni a csendes-óceáni államokkal; olyant, amely lehetővé teszi e szigetállamok fejlődését, ugyanakkor védi saját polgáraink érdekeit. Miközben az átmeneti megállapodás külön rendelkezéseket tartalmaz a halászati termékekre vonatkozó származási szabályok tekintetében, fontos volt ezen eltérés kezelése. Valójában annak érdekében, hogy ezen eltérés, amelytől munkahelyek és jólét teremtését várják, valóban hasznára váljon a helyi lakosságnak és ne okozzon kárt az európai halászati termékeket feldolgozó és konzerviparnak, a lehető leghamarabb el kell végezni hatásvizsgálatát, és szükség esetén lehetővé kell tenni felfüggesztését. Garanciák léteznek arra vonatkozóan, hogy a megállapodás tisztességes, és szükség esetén intézkedések történnek érdekeink védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EK és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam abban a reményben, hogy ez a jelenleg két országra, Pápua Új-Guineára és a Fidzsi-szigeteki Köztársaságra korlátozódó megállapodás szélesebb körre kiterjedő megállapodás alapjait készítheti elő. Egy ilyen megállapodás a millenniumi fejlesztési célokkal összhangban a csendes-óceáni térség fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődését, a szegénység mérséklését, valamint a regionális integráció és együttműködés erősítését elősegítő eszköz lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A Pápua Új Guinea, a Fidzsi-szigetek és az Európai Közösség közötti átmeneti partnerségi megállapodást 2007. december 14-én parafálták.

A csendes-óceáni térségből csupán ezzel a két országgal született megállapodás, mivel az Európai Unióval folytatott kereskedelmi kapcsolatok terén ez a két ország volt a legaktívabb, és főként ők voltak érdekeltek a cukor- és tonhaliparuk védelmében. A megállapodás a piacokra történő vám- és kvótamentes bejutásról szóló új rendelkezésnek köszönhetően további előnyöket is garantál ezen országoknak.

Az európai piacokhoz való jobb hozzáféréssel ezen országok számára új beruházási lehetőségek is rendelkezésre állnak, ami szintén pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra. A gazdasági partnerségi megállapodás egy eseti bizottság létrehozását is előírja, amelynek feladata a későbbiekben a megállapodás végrehajtásának nyomon követése és rendszeres időközönként a helyi társadalomra és a helyi gazdaságra gyakorolt hatásának ellenőrzése.

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE), írásban.(FR) Az állásfoglalás megvilágítja a Parlament átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással kapcsolatos aggályait. Hangsúlyozza a megállapodás célkitűzéseit (az EU és a csendes-óceáni országok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és megerősítése) és kiemeli a feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól való eltérés miatt felmerülő problémákat. Ezért szavaztam az állásfoglalás mellett és ezért támogattam a Zöldek által előterjesztett módosításokat, amelyek teljes egészében megegyeznek aggályainkkal. Várom, hogy az Európai Bizottság elénk terjessze a megállapodásban előírt hatásvizsgálatot, és szorosan figyelemmel fogom kísérni a végleges partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Támogattam a Pápua Új-Guineával és a Fidzsi-szigetekkel kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást, mivel fontos, hogy a csendes-óceáni térség exportáló országaival szoros kapcsolatot alakítsunk ki. Egyes tagállamok aggályai ellenére úgy vélem, hogy támogatnunk kell az ezen országokkal való szorosabb együttműködést, mivel ez lehetővé teszi, hogy az EU nyomon kövesse a Pápua Új-Guineában konzervként feldolgozandó tonhal és más halak halászatát. Ez az iparág az elszegényedett ország helyi lakói számára munkahelyek százait hozta létre.

 
  
  

Ajánlás: David Martin (A7-0365/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mivel meggyőződésem, hogy segít a Fidzsi-szigetekkel és Pápua Új-Guineával, a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban megkötendő új kereskedelmi megállapodások létrehozásában. Az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodások olyan árukereskedelmi megállapodások, amelyek célja az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok és Európa közötti kereskedelem megszakadásának megakadályozása. Bár az átmeneti megállapodások a folyamat első lépésének tekinthetők, jogi értelemben ezek teljes mértékben független nemzetközi megállapodások, amelyeknek nem feltétlen következménye az átfogó gazdasági partnerségi megállapodás létrejötte. Üdvözlöm a végleges megállapodások aláírására vonatkozó ajánlásokat, az e megállapodások finanszírozására szolgáló európai uniós alapok eredetét, amely nem az Európai Fejlesztési Alap, a megállapodás végrehajtásának nyomon követése érdekében a parlamenti bizottság szükségességét és a három-öt év múlva elvégzendő átfogó hatásvizsgálatot előíró felülvizsgálati záradékot.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD), írásban.(NL) A gazdasági partnerségi megállapodásoknak elő kell mozdítaniuk az EU, valamint Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek közötti kereskedelmet és hozzá kell járulniuk a kereskedelemhez, a fejlődéshez, a fenntartható növekedéshez és a szegénység mérsékléséhez. Ezen országok fejlődése tekintetében a regionális integráció döntő fontosságú. Ezért a Bizottságnak ki kell fejtenie, hogy ezek az átmeneti megállapodások hogyan járulnak ehhez hozzá. Fontos, hogy végleges megállapodást írjunk alá e térség országaival. A származási szabályok lazítása óriási lehetőségeket biztosít Pápua Új-Guineának a helyi gazdaság támogatásához.

Fontos azonban biztosítani, hogy a legszegényebb országokat ne pusztán az e különleges elérési rendszerrel nem rendelkező, más országokból származó termékek tranzitországaként használjuk. Ebben az esetben a helyi gazdaság érdekei az elsődlegesek. A Bizottságnak nyomon kell követnie a végrehajtást és megfelelő intézkedést kell hoznia, ha a hatástanulmányok súlyos piactorzulást állapítanak meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), írásban.(FR) Ez a megállapodás a csendes-óceáni térségből származó áruk európai piacra jutásához kedvezményes feltételeket biztosít. Támogatom e térség fejlődését, de a feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól való eltérést elfogadhatatlannak tartom. Valójában ez az eltérés az európai konzervipar számára tisztességtelen versenyhelyzetet teremt, és nem igazán előnyös a helyi lakosság számára.

Ezenkívül a Pápua Új-Guineából származó tonhalimport az utóbbi két évben megduplázódott, és okunk van félni attól, hogy ez a tendencia a jövőben felerősödik. A Halászati Bizottság elnökhelyetteseként úgy döntöttem, hogy e megállapodás ellen szavazok, mert figyelmen kívül hagyja az e bizottság által elfogadott véleményt, amely az átmeneti partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások végén a feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól való eltérés eltörlését javasolta.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az átmeneti partnerségi megállapodást jóváhagyó országok alacsony száma ellenére ez arról tanúskodik, hogy Európa a csendes-óceáni országok fejlődése mellett egy olyan mechanizmus alkalmazásával vállalt kötelezettséget, amely túlmegy a puszta segélyezési eljárásokon és a helyi gazdaságok mobilizálására törekszik, amely gazdaságok azt remélik, hogy ez üzleti lehetőségeket és munkahelyeket teremt, valamint az emberek és áruk nagyobb mobilitását eredményezi. Bár elvileg egyetértek egy ilyen eszközzel, nem hagyhatom figyelmen kívül a gazdasági partnerségi megállapodás halászati ágazatra gyakorolt esetleges hatásaival kapcsolatos kétségeimet. Ezért szeretném, ha a Bizottság kiemelt gondossággal vizsgálná meg ezt a kérdést, és úgy gondolom, hogy az előadó kérésének megfelelően indokolt, hogy a Bizottság a csendes-óceáni térség halászatáról és a régió halállományának kezeléséről jelentést nyújtson be a Parlamentnek.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az Európai Közösség és két csendes-óceáni állam – Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigeteki Köztársaság – közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezettel a következő okok miatt: 1. ezek az országok a térség legnagyobb gazdaságai és a múltban gazdasági partnerségi megállapodást írtak alá az EU-val; 2. e partnerségnek a régió más országaira való kiterjesztésétől várható előnyök ellenére erre eddig nem volt lehetőség; 3. ez egy átmeneti megállapodás, amelyet a tisztelt Háznak felül kell vizsgálnia, ha azt átfogó megállapodássá kívánjuk alakítani; 4. a Fidzsi-szigeteki Köztársaság az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tekintetében kötelezettségeket vállalt az EU-val szemben; 5. a térség civil társadalmának tagjai és politikusai által kifejtett kritikák ellenére ez a partnerség hozzájárulhat ezen országok stratégiai fejlődéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Hosszú ideje bíráljuk e gazdasági partnerségi megállapodások afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (AKCS-államok) való aláírását. Céljuktól és az előterjesztésükkor alkalmazott retorikától függetlenül e megállapodások alapvető célja a szabadkereskedelem, az abból eredő minden rendkívül negatív következménnyel együtt. A közelmúltban, a 2010. decemberi legutóbbi AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésen az AKCS-országok Tanácsa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem tartja tiszteletben a gazdaságai védelmével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó ellenvetéseit. Ellentét áll fenn továbbá a Bizottság által annyira dicsért rugalmasság és a technikai tárgyalások során felvett rugalmatlan hozzáállás között. A Fidzsi-szigeteki Köztársasággal és Pápua Új-Guineával kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásban az EU-t a csendes-óceáni térség társadalmi és politikai szervezetei is hevesen bírálták az aláírás érdekében e két országra gyakorolt nyomás miatt, amely azt jelentette, hogy azzal fenyegették őket, hogy elveszítik kiváltságos hozzáférésüket az európai piacokhoz. Azt is bírálták, hogy e megállapodás aláírása óta a csendes-óceáni államok közötti szolidaritásban jelentős hanyatlás következett be, ami a megosztottság érzését keltette és egyes regionális csoportok felbomlásához vezetett az átmenti megállapodások aláírásának követelése miatt érzett nyomás következtében.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) Semmi sem fontosabb, mint a gyermekek egészsége és a gyermekek jogainak és jólétének védelme. A családi élethez való jogot a gyermekek számára is biztosítani kell, valamint gondoskodni kell arról, hogy a gyermekeknek ne kelljen hosszú ideig árvaházakban élniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Az EU és a csendes-óceáni államok közötti megállapodás Pápua Új-Guineának a halászati termékekre, különösen a tonhalra vonatkozó származási szabályoktól általános eltérést biztosít. Ez a záradék azt jelenti, hogy az ebből az országból érkező áruk pápuainak minősülnek, következésképpen mentesülnek a vámok, illetve kvóták alól, még abban az esetben is, ha a halász, a halászati területek és a konzervhalat előállító gyárak nem pápua új-guineaiak.

Így most a kínaiak, az ausztrálok, a thaiföldiek és más halászflották profitálnak ebből, amelyek halászzsákmányukat pápua új-guineai kikötőkben rakják ki. Ezen országok konzervgyárai üzemelnek Pápua Új-Guineában, amelyek gyanús körülmények között külföldi állampolgárokat alkalmaznak. Egyértelműen az iparág európai, különösen francia ága érzi e tisztességtelen és jogszerűtlen verseny minden hatását.

2008 és 2009 között az Európai Unióban 76%-kal emelkedett a Pápua Új-Guineából érkező tonhalimport; ugyanezen időszak alatt Franciaországban egyedül az emelkedés 1500%-os volt. Ezen eltérés visszás gazdasági és társadalmi hatásai jól ismertek, és a térség halállományával kapcsolatos aggodalmak megalapozottak. Ezért e megállapodás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) A csendes-óceáni államok egyedi területet képeznek, amely terület főként szigetállamokból áll, nagyok az etnikai eltérések és kultúrájuk nagyban különbözik az európai kultúrától. Eltérő politikai és gazdasági prioritásokat igényelnek. Az ezen államokkal való megállapodás megkötésével meg kívánjuk könnyíteni az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, aminek mindkét fél számára kereskedelmi előnyökkel kell járnia. Biztosítanunk kell azonban, hogy miközben küzdünk a piacliberalizációért, ne úgy tekintsenek ránk, mint betolakodókra, akik pusztán biztosítani akarják az erőforrásokhoz való hozzáférést és gyengítik a folyamatban lévő regionális szolidaritást, ahogy a kritikák ezt el akarják hitetni velünk. Kössünk megállapodásokat, nyissuk meg a piacokat és támogassuk a versenyképességet, de fellépéseinket minden esetben a józan ész és a kölcsönös előnyök vezéreljék, különösen akkor, amikor olyan régiókat segítünk, mint a csendes-óceáni államok, amelyeket gyakran sújtanak természeti katasztrófák.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a két AKCS-ország, nevezetesen Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek közötti átmeneti partnerségi megállapodást egy átfogó megállapodás irányába mutató lépésnek kell tekinteni. Az átmeneti partnerségi megállapodás a kereskedelmi megállapodásra jellemző minden fontos területet lefed, de következésképpen kiterjedhet a szellemi tulajdonjogokra és a közbeszerzésre is. Támogatom a megállapodást, ugyanakkor tudatában vagyok annak a lehetséges hatásnak, amelyet az európai halászati ágazatra gyakorolhat, és e tekintetben elvárom a Bizottságtól, hogy végezze el azt a hatásvizsgálatot, amelyre a Parlament által elfogadott állásfoglalás 15. bekezdése felszólítja.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A Parlament által ma elfogadott kezdeményezés olyan megállapodást hozott létre, amely kétségtelenül megerősíti az Európai Unió és egyes csendes-óceáni országok közötti kereskedelmet. Nevezetesen Pápua Új-Guineával és a Fidzsi-szigeteki Köztársasággal átmeneti partnerségi megállapodás megkötésére került sor, amely országok azt remélik, hogy sikerül megvédeniük cukor- és tonhaliparukat. Véleményem szerint ez a fejlődés és a jólét irányába tett lépés. A származási szabályoknak is köszönhetően e régiók halászati ágazata és exportja számára valódi többletértéket biztosít. Hangsúlyoznom kell, hogy a megállapodás jelentős hatást gyakorolhat a többi csendes-óceáni állammal, köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokra.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Örülök, hogy a Parlament elsöprő többséggel támogatta ajánlásomat, hogy hagyjuk jóvá az EU és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. Az Európai Közösség és Pápua Új-Guinea, illetve a Fidzsi-szigetek közötti átmeneti megállapodást 2007. december 14-én parafálták. A csendes-óceáni térségben ez a két ország volt az egyedüli, amely megállapodást kötött, mivel a csendes-óceáni regionális csoport többi tagja – az EU-val folytatott árukereskedelem alacsony szintje miatt – úgy döntött, hogy nem ír alá megállapodást. A Fidzsi-szigetek és Pápua Új-Guinea főként azzal a reménnyel kötötte meg a megállapodást, hogy megvédi cukor- és tonhaliparát, amelyek az általános preferenciarendszer szerint nagy kárt szenvedtek volna. Az átmeneti megállapodás a származási szabályokra és a piacra való bejutással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A származási szabályok tekintetében kiterjed a halászati, a textil- és a mezőgazdasági ágazatra, ami beruházási és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. A piacra való bejutás tekintetében vámmentes és kvótamentes piacra jutási lehetőségek biztosítását célozza, ami szintén beruházási és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. A kereskedelmi és fejlesztési kérdésekkel szélesebb körű regionális keretrendszeren belül kell foglalkozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Az EU és Pápua Új-Guinea, illetve a Fidzsi-szigetek között aláírt átmeneti partnerségi megállapodás szégyenletes nyomás eredménye. Ez a megállapodás a vámok fokozatos, ezen államok számára tarthatatlan mértékű eltörlését, az exportra és az importra vonatkozó valamennyi mennyiségi korlátozás tiltását és a csendes-óceáni államok körébe tartozó Pápua Új-Guinea és Fidzsi-szigetek számára a mezőgazdasági termékexportra vonatkozó valamennyi támogatás eltörlését írja elő. Tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot „az átfogó gazdasági partnerségi megállapodás jelenleg folyamatban lévő tárgyalásainak sikeres befejezésére” vonatkozóan. E megállapodások az Európai Unió újgyarmatosító törekvéseinek újabb példái. Ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A EU és a csendes-óceáni államok közötti kereskedelmi kapcsolatoknak fokozniuk kell a kereskedelmet, a fenntartható fejlődést és a regionális integrációt, egyidejűleg előmozdítva a gazdasági diverzifikációt és a szegénység mérséklését. Bár eddig csak Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigeteki Köztársaság írta alá a megállapodást, ez fontos lépés a 14 államból álló régió jövőbeni gazdasági fejlődése irányába és alapvető jelentőségű a nemzetközi kereskedelem fejlődése szempontjából. Ez jelenti az első lépést e megállapodásnak a térség más országaira való kiterjesztése irányába, valamint afelé, hogy gazdaságaik és lakosságuk jóléte jelentős lökést kapjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás mellett szavaztam, mert fontosnak tartom, hogy Európa kereskedelmi partnerségi megállapodásokat kössön azokkal a harmadik országokkal, amelyek olyan termékeket exportálnak, amelyekhez az európai országok nehezen férnek hozzá. A nemzetközi kereskedelem fejlődését logikusan olyan megállapodások kísérik, amelyek megkönnyítik a kereskedelmet és a kereskedelmi hálózatot egyre hozzáférhetőbbé teszik. Az új gazdasági partnerségi megállapodásokról a tárgyalások 2002-ben kezdődtek azzal a céllal, hogy kiépítsék és erősítsék az AKCS-országokban a regionális integrációs folyamatokat. A szóban forgó megállapodás érinti a halászati, textil- és mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos származási szabályokat, amelyek beruházási és foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek, valamint a piacra jutást, a piacokhoz vám- és kvótamentes hozzáférést biztosítva, ami beruházási és foglalkoztatási lehetőségeket kínálna. Az átmeneti megállapodás előírta továbbá a kormányok szabályozási hatásköre tekintetében a politikai mozgástér szűkítését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az EU és a csendes-óceáni államok között átmeneti partnerségi megállapodás megkötéséről szóló ajánlás mellett szavaztam a következő okokból: a Fidzsi-szigetek és Pápua Új-Guinea főként abban a reményben döntött a megállapodás megkötése mellett, hogy megvédi cukor- és tonhaliparát. Az átmeneti megállapodás a halászati, a textil- és a mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos származási szabályokra vonatkozik, ugyanakkor eltéréseket határoz meg, amelyek veszélyeztethetnek egyes európai uniós iparágakat. A tonhalkonzervipar tekintetében biztosított eltérés lehetővé teszi, hogy az olyan országok, mint például Pápua Új-Guinea, különböző forrásokból, köztük a Fülöp-szigetekről, Thaiföldről, Kínából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából stb. származó nagy mennyiségű tonhal feldolgozásának igazi fellegvárává váljanak. Ezt a tonhalat Pápua Új-Guinea kikötőiben rakják ki és olyan üzemekben dolgozzák fel, amelyeket sietve az említett országokból származó üzemeltetők csak azért hoztak létre, hogy kihasználják az EU által ezen átmeneti megállapodás alapján nyújtott teljes vámmentességet. Ez kárt okoz az európai konzerviparnak, amely kifogásolja a tisztességtelen versenyt.

Ezért csatlakozom az előadó felhívásához, hogy ezen intézkedéseknek az európai uniós piacokra esetlegesen gyakorolt valódi hatásának vizsgálata céljából a Parlament részére nyújtsanak be egy jelentést a csendes-óceáni államok halászati ágazatának különböző aspektusairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok és az Európai Unió között az új gazdasági partnerségi megállapodásokról 2002-ben tárgyalások kezdődtek az AKCS-országok számára biztosított korábbi egyoldalú preferenciális kereskedelmi rendszer felváltása céljából.

Mivel nemzeti szinten az egyes tárgyalásokon meghatározott érdekkörbe tartozó kérdések merültek fel, és mivel a partnerségi megállapodásokról kiderült, hogy valószínűleg nem köthetők meg azonnal, úgy határoztak, hogy 2007 végéig átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásokat kötnek, amelyek az árukereskedelemre összpontosítanak. Ezek célja a kereskedelem megszakadásának elkerülése volt, és ezek nem feltétlenül vezetnek átfogó gazdasági partnerségi megállapodások megkötéséhez.

A csendes-óceáni térségben csak a Fidzsi-szigetek és Pápua Új-Guinea kötött ilyen megállapodást. A magállapodás a halászati, a textil- és a mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos származási szabályokra terjed ki, ami beruházási és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Az Európai Bizottság reméli, hogy átfogó gazdasági partnerségi megállapodást köt a csendes-óceáni regionális csoporttal, amely megállapodásról folynak a tárgyalások.

Véleményem szerint támogatni kell a Tanács álláspontját, amely kiáll az átmeneti partnerségi megállapodás mellett, mert az erőforrásokkal való ellátás garantálását prioritásnak tekintem, különösen, ha figyelembe vesszük az erőforrások szűkösségét és a környezeti pusztulást. Elengedhetetlen továbbá az AKCS-országokkal tíz éve kötött megállapodások életben tartása, még ha más formában is.

 
  
MPphoto
 
 

  Maurice Ponga (PPE), írásban.(FR) Üdvözlöm az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti megállapodás jóváhagyásáról szóló európai parlamenti határozatot. E megállapodás tükrözi az Európai Uniónak a világ e régiója iránti elkötelezettségét, és határozott politikai üzenetet küld a régió államai számára. Örülök neki. A megállapodás jóváhagyásáról szóló határozathoz csatolt politikai állásfoglalás lehetőséget nyújt kéréseink hangsúlyozására. Kiegyensúlyozott és tisztességes kapcsolatot kívánunk létrehozni a csendes-óceáni államokkal; olyat, amely lehetővé teszi e szigetállamok fejlődését, ugyanakkor védi saját polgáraink érdekeit. Miközben az átmeneti megállapodás külön rendelkezéseket tartalmaz a halászati termékekre vonatkozó származási szabályok tekintetében, fontos volt ezen eltérés kezelése.

Valójában annak érdekében, hogy ezen eltérés, amelytől munkahelyek teremtését és a jólét megteremtését várják, valóban hasznára váljon a helyi lakosságnak, és ne okozzon kárt az európai halászati termékeket feldolgozó iparnak és a konzerviparnak, a lehető leghamarabb el kell végezni az eltérés hatásvizsgálatát, és szükség esetén lehetővé kell tenni annak felfüggesztését. Garanciák biztosítják, hogy a megállapodás tisztességes, és szükség esetén intézkedések történnek érdekeink védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint a csendes-óceáni államok és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása a millenniumi fejlesztési célokkal összhangban a térség fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődését, a szegénység mérséklését, valamint a regionális integráció és együttműködés erősítését elősegítő eszköz lehet. Osztom azonban az előadó aggályait, amelyeket a származási szabályok alóli kivételekkel, és azoknak az EU halfeldolgozó és konzervipari ágazataira kifejtett negatív hatásaival kapcsolatban fejtett ki, és amelyeket a Bizottságnak megfelelően értékelni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Zöldek fenntartják az AKCS-régiók bármelyikével kötött gazdasági partnerségi megállapodással szembeni, régóta fennálló tiltakozásukat, következésképpen nem látnak többletértéket a két csendes-óceáni állammal kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásban.

Ebben a konkrét esetben a Zöldek az EU-val kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodások keretében létrejött preferenciális kereskedelmi megállapodások következtében a Csendes-óceán nagy területén szétszóródó régió integrációjának további szétesésétől tartanak. Ezenkívül a nyersanyagokra, például a rézre, a cukorra, a koprára, a halra és a pálmaolajra (agroüzemanyagok!) koncentrálódó hagyományos export előre látható féktelen növekedése teljes mértékben ellentétben áll a fenntartható fejlődési igényekkel. Így a Zöldek (sikertelenül) támogatták a csendes-óceáni kereskedelmi miniszterek kérését, hogy vizsgálják felül az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kritikus elemeit, nevezetesen a „teljes kereskedelem” meghatározását, az exportvámok alkalmazásának tilalmát és a gyenge fiatal iparágakra vonatkozó védintézkedéseket, valamint a legnagyobb kedvezményről szóló záradékot.

A globális források tekintetében alternatív megoldás lenne a halászzsákmány 200 tengeri mérföld kiterjedésű kizárólagos gazdasági övezeten belüli, nem pedig egészében a tengeren való korlátozása. Végül, de nem utolsósorban a Fidzsi-szigeteken uralkodó rendszer nem egy demokratikus rendszer. Árnyékelőadónk, José Bové e tekintetben 11 módosítást nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE), írásban.(FR) Az EK és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás a csendes-óceáni térségből származó áruk európai piacra jutásához kedvezményes feltételeket biztosít. Támogatom e térség fejlődését, de a feldolgozott halászati termékekre vonatkozó származási szabályoktól való eltérést elfogadhatatlannak tartom, mivel lehetővé teszi, hogy az egy adott országban, nem az ebből az országból származó alapanyagokból gyártott termékek vámmentességet élvezzenek. Ez az eltérés a tapasztalatok szerint arra ösztönöz, hogy a trópusi térségben a halállománnyal való gazdálkodás teljes figyelmen kívül hagyva halásszanak. Amennyiben a kereskedelmi preferenciák nem csak Pápua Új-Guinea halászati övezeteit érintik, nehéz nyomon követni a halászzsákmányok eredetét, ez pedig ellentétben áll az Európai Uniónak az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megállításával kapcsolatos kötelezettségvállalásával. Aggályaim vannak az e térségből Európába behozott termékek nyomon követhetőségével kapcsolatban is. Ellenszavazatommal egyet nem értésemet akartam kifejezni egy ilyen záradékkal szemben, amely véleményem szerint a jövőben nem maradhat egyetlen kereskedelmi megállapodásban sem.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (RC-B7-0029/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amely valamennyi gyermek jólétére törekszik és elismeri az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogát. Egyetértek azzal a felhívással, hogy a nemzetközi egyezmények figyelembevételével tanulmányozzák a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos intézkedések és stratégia összehangolását, de hangsúlyozni kell, hogy a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a gyermek származási országán belüli örökbefogadását.

Az átláthatóság és az illegális örökbefogadást célzó gyermekkereskedelem megelőzése érdekében az összehangolt fellépést biztosító keret kidolgozása nagyon fontos. Ugyanakkor javítanunk kell, hatékonnyá kell tennünk és meg kell könnyítenünk a nemzetközi örökbefogadást és ki kell küszöbölnünk a szükségtelen bürokráciát, miközben biztosítanunk kell a harmadik országból származó gyermekek jogainak védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A gyermekek jogainak védelme – a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően – az Európai Unió egyik olyan célkitűzése, amelynek az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatálybalépését követően talán még nagyobb figyelmet kell szentelni. Az Európai Unió politikájának ezért biztosítania kell a gyermekek jóléthez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát és azokat érvényre kell juttatnia. Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy erősíteni kell a gyermekek jogainak védelmére irányuló politikát. Az elhagyott és intézményekben elhelyezett gyermekek száma, ami egyes tagállamokban rendkívül magas, aggodalomra ad okot. A gyermekek jogainak megsértése, a gyermekek elleni erőszak, a gyermekkereskedelem, a prostitúcióra való kényszerítés, az illegális munka és más illegális tevékenységek az Európai Unióban továbbra is komoly gondot okoznak. Egyetértek azzal, hogy európai szinten szükség van a nemzeti rendszerek működésének vizsgálatára, hogy tisztázni lehessen a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatos kérdéseket, és hogy szükség esetén intézkedéseket lehessen hozni, amelyek biztosítanák az otthontalan gyermekek hatékonyabb védelmét, és lehetőséget nyújtanának arra, hogy családjuk legyen és biztonságban legyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mivel az elhagyott gyermekek problémája egyre súlyosbodik az Európai Unióban. Fontos a nemzetközi örökbefogadáshoz való jog védelme annak elkerülése érdekében, hogy e gyermekeknek ne kelljen árvaházakban élniük. A Bizottságnak tájékoztatnia kell bennünket arról, hogy európai uniós szinten milyen intézkedéseket hoztak vagy fognak hozni az európai polgárok által örökbefogadandó kiskorúak védelme érdekében. Véleményem szerint az örökbefogadást a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi egyezményekkel összhangban kell lebonyolítani. A Bizottságnak ki kell fejtenie előttünk, hogy ezek az eljárások hogyan biztosítják, hogy mindig a gyermek érdekeit tartsák szem előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A nemzetközi örökbefogadásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert határozott meggyőződésem, hogy az örökbefogadási stratégiák és eszközök európai összehangolása nemcsak az eljárásban eredményez javulást, hanem biztosítja az árva vagy elhagyott gyermekek magasabb szintű védelmét és családhoz való jogát. A nemzetközi szervezetek, az európai uniós intézmények és a tagállamok közötti szinergiák hathatós kört eredményeznének, amelyben a gyermekek szükségleteire való összpontosítást támogatná az örökbefogadó családoknak szóló tájékoztatási, előkészítési és támogatási szolgáltatások garanciája. Végül, úgy gondolom, hogy a jobb összehangolás nagyobb bizonyosságot nyújt az örökbe fogadottak számára a tisztességes örökbefogadási eljárások és a dokumentumok elismerése tekintetében, megelőzve ezáltal a gyermekkereskedelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam. A gyermekek jogainak védelme az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Minden gyermek jólétét védenünk kell és meg kell védenünk az érdekeiket. A gyermekvédelemmel és a szülői felelősséggel kapcsolatban számos egyezmény van hatályban. A kiskorúak örökbefogadásáról szóló 1967-es európai egyezmény célja a tagállamok örökbefogadásról szóló jogszabályainak összehangolása. Minden tagállam aláírta a gyermekek nemzetközi örökbefogadás terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993-as egyezményt (Hágai Egyezmény). Bár az örökbefogadás kérdésköre tagállami hatáskörbe tartozik, úgy vélem, hogy tanulmányozni kell a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos stratégia és intézkedések európai uniós szintű összehangolását. E stratégia kidolgozásánál feltétlenül biztosítani kell a nemzetközi egyezmények figyelembevételét. Törekednünk kell a tájékoztatási szolgáltatások, a nemzetközi örökbefogadás előkészítésének, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó kérelmek feldolgozásának, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások javítására, figyelembe véve, hogy a gyermekek jogainak védelmével foglalkozó összes nemzetközi egyezmény elismeri az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogát. Például az európai uniós intézményeknek és a tagállamoknak aktívan küzdeniük kell az illegális örökbefogadás céljából történő gyermekkereskedelem ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Románia az az európai állam, amely hagyta, hogy a nemzetközi örökbefogadás terén, közvetlenül a kommunizmus bukása után, az 1990-es években talán a legsúlyosabb visszaéléseket kövessék el. Valójában ez a tapasztalat hiánya miatt történt egy olyan államban, amely közel egy fél évszázadon át sötét időszakot ált át, de azok miatt is, akik teljes mértékben felkészültek arra, hogy kihasználják ezeket a gyengeségeket. Ennek az lett az eredménye, hogy a nemzetközi örökbefogadásokban érintett, közel ezer gyermeknek nyoma veszett. Az Európai Unió támogatásával, amelyhez csatlakozni kívántunk, az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályai tekintetében Románia széles körű módosításokat vezetett be az óriási nemzetközi nyomás ellenére, amely arra irányult, hogy ne fogadjon el drasztikus intézkedéseket, mint például a nemzetközi örökbefogadások beszüntetését. Ilyen körülmények között és Románia nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos rossz tapasztalatait tekintve érthető a vonakodás attól, hogy elfogadjunk egy olyan szervet, mint az Európai Örökbefogadási Ügynökség, amelynek eredményeképpen tényleges európai örökbefogadási piac jön létre.

A nemzetközi örökbefogadásokról szóló minden állásfoglalásnak csak a kiskorúak biztonsága lehet a célja, tekintet nélkül az állam vagy az örökbefogadók érdekeire. Továbbá bármely állásfoglalástól vagy határozattól függetlenül, személyes véleményem szerint, a hazai örökbefogadásoknak elsőbbséget kell élvezniük minden jogi rendszerben most és a jövőben egyaránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) Az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, Románia e területen szerzett tapasztalata alapján. Minden nemzeti örökbefogadási rendszert tényleges elemzés alá kell vetni annak kivizsgálása érdekében, hogy melyek az erősségeik és a gyengeségeik, és hogy a tagállamok számára az örökbefogadással kapcsolatban ajánlást lehessen tenni a helyes gyakorlatra. Megfelelő előrehaladás érhető el, ha a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos politikák és stratégiák európai uniós szintű összehangolását megvalósítanánk annak érdekében, hogy javuljanak a tájékoztatási szolgáltatások, a nemzetközi örökbefogadás előkészítése, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó kérelmek feldolgozása, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások, mert az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogának valósággá kell válnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Bár ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik, véleményem szerint a gyermekek jogai védelmének az Európai Unió egyik célkitűzésének kell lennie. Ebben az összefüggésben támogatom, hogy mérlegelni kell a nemzetközi örökbefogadással és az örökbefogadást követő szolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiák európai uniós szintű összehangolását, figyelembe véve, hogy a gyermekek jogainak védelmével foglalkozó összes nemzetközi egyezmény elismeri az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A gyermekek örökbefogadása különösen érzékeny kérdés. Az emberi méltóság és ebben az esetben a kiskorúak érdekében szükséges különös gondosság a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények figyelembe vételére és tiszteletben tartására, valamint a helyes gyakorlat tanulmányozására és a tagállamok közötti tapasztalatcserére késztet. Az Európai Unió képes lesz arra, hogy nyomon kövesse ezeket az erőfeszítéseket és segítsen a gyermekkereskedelem veszélyének megoldásában, ami elsősorban a legszegényebb országokat és a legszegényebb embereket érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió mindig küzdött a gyermekek jogainak védelméért és érdekeik megvédéséért. Ezen állásfoglalás célja, hogy a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményeknek megfelelően mérlegeljék a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos stratégiák európai uniós szintű összehangolását a tájékoztatási szolgáltatások, a nemzetközi örökbefogadás előkészítése, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó kérelmek feldolgozása, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások tekintetében nyújtott segítség elmélyítése érdekében, figyelembe véve, hogy a gyermekek jogainak védelmével foglalkozó összes nemzetközi egyezmény elismeri az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogát. Mellette szavaztam, mert úgy gondolom, hogy bár az örökbefogadás kérdése a tagállamok joghatósága alá tartozik, minimális szintű európai konvergenciára van szükség, feltéve, hogy a gyermekek érdekeit mindig tiszteletben tartják.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Mindannyian egyetértünk a gyermekek jólétének védelmével és jogaik biztosításával, miként az ebben a parlamenti állásfoglalásban is szerepel. Általános nyilatkozatok tételére azonban ez nem elegendő: azokat az okokat is fel kell ismerni, amelyek olyan helyzethez vezettek, amelyben a nemzetközi örökbefogadás alapján kizsákmányolják a gyermeket.

A gyermekek elhagyása mögötti fő ok a szegénység, az elégtelen szociális jóléti rendszerek, a megfelelő szociális infrastrukturális hálózat vagy a kielégítő közszolgáltatások hiánya, valamint a konfliktushelyzetek és a katonai beavatkozások.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – Az elhagyott gyermekekkel kapcsolatos fokozódó probléma meghatározásához az európai intézményeknek és a tagállamoknak a gyermekek jogait védő összes nemzetközi egyezmény tiszteletben tartása mellett a nemzetközi örökbefogadási eljárások európai szinten történő megkönnyítésével és összehangolásával aktívabb szerepet kell játszaniuk a nemzetközi örökbefogadás eszközeinek javításában, anélkül, hogy bármilyen módon veszélyeztetnék a gyermekek jogainak biztosítását és a gyermekek biztonságát. A nemzetközi örökbefogadásoknál az Uniónak és a tagállamoknak szigorúbb vizsgálatot kell biztosítaniuk a gyermekek kizsákmányolásának, a gyermekekkel szembeni erőszaknak, a gyermekek jogellenes elvitelének és a gyermekkereskedelemnek a megelőzése érdekében. A gyermekek jogainak védelme, a bürokrácia csökkentése, valamint a nemzetközi örökbefogadási eljárások megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egyensúlyt kell találniuk a szigorú nemzetközi védintézkedések és normák között. A tagállamoknak továbbá a nemzetközi örökbefogadási eljárások vonatkozásában átláthatóbb szabályokkal kell rendelkezniük, és fenn kell tartaniuk az örökbe fogadott gyermekek számára az új környezetben biztosított feltételekkel és körülményekkel kapcsolatos információk cseréjét. Végül, a nemzetközi örökbefogadási eljárásokban a gyermekek és a családok jogainak biztosítása érdekében mindig a gyermekek, különös tekintettel a sajátos igényű gyermekek érdekének kell előtérben állnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) E közös állásfoglalás mellett szavaztam, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre védjük a szülők arra vonatkozó jogát, hogy más tagállamból gyermeket fogadjanak örökbe, és biztosítsuk a kiskorúak védelmét örökbefogadásukkor és örökbefogadásukat követően. A visszaélések, például a gyermekkereskedelem elkerülése érdekében a nemzetközi örökbefogadás tekintetében egyedi szabályok keretrendszerét kell kialakítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Nemzeti jogrendszereink mindegyike sajátos módon kezeli az örökbefogadási és az egyéb gyermeknevelési kérdéseket. Mivel azonban az olyan kérdések, mint például az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása, nemzetközi dimenzióval bír, európai uniós szinten kell fellépni. Soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyermekek érdeke az első, következésképpen ezen állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló, e fontos állásfoglalás mellett szavaztam, mert a gyermekek jogainak védelme az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzése. A gyermekvédelemmel és a szülői felelősséggel kapcsolatban számos egyezmény van hatályban. Úgy gondolom, hogy a tájékoztatási szolgáltatások, a nemzetközi örökbefogadás előkészítése, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó kérelmek feldolgozása, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások javítása érdekében tanulmányozni kell a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos kérdések európai uniós szintű összehangolását. Nagyon fontos létrehozni egy olyan rendszert, amely biztosítja az átláthatóságot és megállítja az örökbefogadást célzó gyermekkereskedelmet. Szeretném továbbá hangsúlyozni, hogy az örökbefogadást elsősorban – lehetőség szerint, illetve a gyermek érdekében – a gyermek származási országában kell ösztönözni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely arra szólít fel, hogy a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményeknek megfelelően fontolják meg a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos stratégiák európai uniós szintű összehangolását a tájékoztatási szolgáltatások, a nemzetközi örökbefogadás előkészítése, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó kérelmek feldolgozása, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások tekintetében nyújtott segítség elmélyítése érdekében, figyelembe véve, hogy a gyermekek jogainak védelmével foglalkozó összes nemzetközi egyezmény elismeri az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Az elhagyott gyermekek száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, és ez a jelenség minden tagállamunkban megfigyelhető. Ezek a gyermekek – akik konfliktushelyzetek és a társadalmi kirekesztés áldozatai, és akiket bűnözői hálózatok zsákmányolnak ki és használnak mindenféle kereskedelemben – a hiányzó nemzetközi örökbefogadási rendszer áldozatai. Meg kell jegyezni továbbá, hogy e gyermekek többsége lány, akik könnyű prédái a prostitúcióval foglalkozó hálózatoknak és más modern rabszolgasági formáknak. Erre a szomorú helyzetre az egyik megoldás az, hogy megkönnyítjük a nemzetközi örökbefogadási eljárásokat. A nemzetközi örökbefogadásra vonatkozóan valódi jogszabályt kell megalkotnunk. Minden gyermek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy örökbe fogadhassák.

Bár ez a kérdés ma még tagállamaink hatáskörébe tartozik, hangsúlyoznunk kell, hogy a gyermek érdekeinek védelme az Európai Unió alapelve, amely az Alapjogi Chartában is szerepel. Az e területet szabályozó európai jogszabály hiányában az Európai Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie ezeknek az örökbefogadásoknak a megkönnyítésére, különösen azzal, hogy az elkövetkezendő hónapokban lehetővé teszi az anyakönyvi nyilvántartásban szereplő dokumentumok és az örökbefogadásra vonatkozó határozatok kölcsönös elismerését.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A gyermekek örökbefogadása olyan kérdés, amely mindig foglalkoztatta az EU-t, és amelyet rendkívüli gondossággal kell kezelni. A gyermekek jelentik minden társadalom jövőjét, ezért a legnagyobb méltósággal kell kezelni őket. Érdekeiket figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezményeket be kell tartani. Az Európai Uniónak ezért minden erőfeszítést meg kell tennie a gyermekkereskedelem veszélye elleni küzdelem érdekében, ami elsősorban a legszegényebb országokat és a legszegényebb embereket érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A gyermekek jelentik társadalmunk leggyengébb láncszemeit. Jogaik védelmének és következésképpen e jog tiszteletben tartása biztosításának az egész EU egyik fő prioritásának kell lennie. Még mindig megtörténik azonban, hogy az Európai Unión belül, gyakran a szabályozatlan örökbefogadás miatt gyermekek emberkereskedelem és kizsákmányolás áldozataivá válnak. Még akkor is, ha az örökbefogadás hatékony módot jelent annak biztosítására, hogy a gyermekek ne töltsék életüket árvaházakban, a visszaélés elkerülése érdekében elengedhetetlenek a szigorú ellenőrzések, különösen a nemzetközi szervezetek esetében. Tartózkodom, mivel az állásfoglalás nem tartalmaz elegendő intézkedést annak biztosítására, hogy az örökbefogadás nyomán fellépő kizsákmányolás ellen meg lehessen védeni a gyermekeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az örökbefogadás mindig egy érzékeny kérdés, amely különös figyelmet érdemel, hiszen a gyermekek jövőjéről döntünk. Az örökbefogadás gyakran hasznos módja annak, hogy elhagyott gyermekeknek és árváknak ne kelljen árvaházakban boldogtalanul eltölteniük gyermekkorukat, olyan szeretet és gondoskodás nélkül, amelyet minden gyermek megérdemel. Az ártatlan gyermekektől annak megtagadása, hogy szeressék őket, és hogy az értük élő szerető szülők elkísérjék őket életükön át, kegyetlen és igazságtalan lenne. Ezért szavaztam ezen állásfoglalás mellett, mivel határozottan hiszek az örökbefogadás erejében, amely módot ad arra, hogy jobb életet biztosítsunk a gyermekeknek, akik a világ jövőjét jelentik. Európai szinten átlátható és hatékony eljárásokkal, az örökbefogadást követő támogatással és az egyes tagállamok tevékenységeit felügyelő ellenőrző mechanizmusokkal támogatott, összehangolt struktúrát kell létrehozni. A gyermekek örökbefogadása azt jelenti, hogy jobb, védett és reménnyel teli jövőjük lesz. Ezért úgy gondolom, hogy a nemzetközi eltérések kezelése érdekében a szóban forgó kérdéssel foglalkozó külön jogszabály végrehajtása alapvető fontosságú.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) Ma az EU-n belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló közös állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek célja a tagállamok közötti örökbefogadási rendszer javítása és garanciák megalkotása annak érdekében, hogy az örökbefogadás a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával menjen végbe, alapvető jogaik teljes mértékű tiszteletben tartásával. Az állásfoglalásban a következők hangsúlyozására van szükség: olyan európai örökbefogadási stratégiát kell kialakítani, amely a legszegényebbtől a legfejlettebb országokig megalkotja az örökbefogadási szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy valamennyi, nemzetközi örökbefogadáson átesett gyermek fejlődését a származási ország illetékes nemzeti hatóságai által nyilvántartásba vett, rendszeres jelentéseken keresztül nyomon kövessék; hatékonnyá kell tenni az örökbefogadási eljárásokat és ki kell küszöbölni a bürokráciát; csökkenteni kell azt az időtartamot, amelyet a gyermekek intézményekben és árvaházakban töltenek; meg kell állítani az örökbefogadással érintett gyermekeket kizsákmányoló és velük kereskedő gengszterbandák felelőtlen tevékenységeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unión belüli nemzetközi örökbefogadásról szóló parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Ez a kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés 3. cikkében, „a gyermek jogainak védelmére” vonatkozóan meghatározott uniós célkitűzés teljesítése.

Az EU országainak gazdasági fejlődése nem akadályozza meg, hogy a gyermekek jogai tekintetében ne legyenek továbbra is súlyos hiányosságok: nevezetesen a bizonytalan gyermekkor problémája, különösen az elhagyott és intézményekben nevelkedő gyermekek esetében, valamint az ellenük elkövetett erőszak problémája. További hiányosság az illegális örökbefogadás, a prostitúció, az illegális munka, a kényszerházasság, az utcai koldulás céljából vagy egyéb más illegális célból végzett gyermekkereskedelem, ami továbbra is súlyos problémát jelent az EU-ban.

Ez az összefüggés határozza meg e kezdeményezés jelentőségét, amely felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos stratégiák európai uniós szintű összehangolását. A tájékoztatási szolgáltatások, a kérelmek előkészítése és feldolgozása, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások tekintetében nyújtott segítség elmélyítése érdekében a nemzetközi egyezményekkel összhangban lévő stratégiára van szükség. Tekintetbe kell vennie a gyermekek jogainak védelmét és el kell ismernie az árva vagy elhagyott gyermekek családhoz és védelemhez való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) A nemzetközi örökbefogadások leállítása Románia európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt. Románia 2001-ben határozott amellett, hogy moratóriumot vezet be a nemzetközi örökbefogadásokra, miután az Európai Parlament Romániával foglalkozó előadója, Emma Nicholson bárónő elítélte a gyermekkereskedelmet és kritikával illette a román államot, hogy elhanyagolja gyermekeit. Úgy gondolom, hogy a lehető legteljesebb mértékben és a gyermek érdekében a gyermek származása szerinti országban történő örökbefogadásnak kell prioritást kapnia, miközben alternatív megoldást jelenthetnek például a nevelőcsaládok, a személyes vagy intézményi gondozás vagy a nemzetközi örökbefogadási eljáráson keresztül egy család megtalálása, a vonatkozó nemzeti jogszabályok és a nemzetközi megállapodások betartásával. A gyermek intézményben való elhelyezését azonban csak átmenti megoldásként kellene alkalmazni. Ugyanakkor fontos, hogy az európai uniós szintű módszertani keretrendszert úgy hozzák létre, hogy az vizsgálja az örökbe fogadott gyermekek új családjukban való fejlődését, és ehhez az örökbefogadást követően rendszeresen jelentések készüljenek, amelyeket az az ország állít össze, ahová az örökbe fogadott gyermek került, és annak az országnak az illetékes hatósága kap meg, amelyből a gyermeket örökbe fogadták. Ezt a mechanizmust a tagállamok és az Európai Bizottság közötti összehangolt intézkedésekkel kell megvalósítani, együttműködésben a hágai konferenciával, az Európa Tanáccsal és az illegális örökbefogadást célzó gyermekkereskedelem ellen küzdő gyermekvédelmi szervezetekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az örökbefogadás különösen érzékeny kérdés, amely érdemes arra, hogy az európai uniós tagállamok kiemelt figyelmet fordítsanak rá. Bár a gyermekek nemzetközi örökbefogadás terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló hágai egyezményt követően jelentős előrehaladás történt, a bizonytalan gyermekkor, a gyermekek jogainak megsértése, az ellenük elkövetett erőszak, az illegális örökbefogadás, a prostitúció, az illegális munka, a kényszerházasság, az utcai koldulás céljából vagy egyéb más illegális célból végzett gyermekkereskedelem továbbra is súlyos problémát jelent az EU-ban.

Minden erőfeszítést meg kell tenni a gyermekek családhoz való jogának védelmében. Ennek elérése érdekében a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményeknek megfelelően mérlegelni kell a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos stratégiák európai szintű összehangolását a tájékoztatási szolgáltatások, a kérelmek előkészítése és feldolgozása, valamint az örökbefogadást követő szolgáltatások tekintetében nyújtott segítség elmélyítése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mi Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja tartózkodtunk. A közös állásfoglalásra irányuló indítványban a képviselőcsoportok közötti egyeztetéseket követően az Európai Néppárt állásfoglalásának negatív pontjai helyébe más pontok léptek. Az állásfoglalást azonban olaszok kezdeményezték egy igen konkrét nemzeti igény nyomán és egy olyan kérdéssel kapcsolatban, amely nem tartozik európai hatáskörbe. Az állásfoglalást sikerült pusztán egy olyan felhívássá alakítanunk, amely „felszólít a nemzetközi szintű örökbefogadással kapcsolatos stratégiák uniós szintű összehangolására”, a nemzeti problémákra való hivatkozás nélkül. Mivel e kérdésen már dolgozunk a Jogi Bizottságban, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban, nem volt szükség egy ilyen állásfoglalásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A gyermek joga arra, hogy harmonikus fejlődését elősegítő, egészséges családi környezetben nőjön fel, az ezen állásfoglalás mögötti kulcsfontosságú elképzelés. Az árvaházakban élő gyermekek növekvő száma és a jogaik megsértése – különösen az emberkereskedelem, az illegális örökbefogadás és az illegális munka, valamint a prostitúció –, amely továbbra is jelen van az Európai Unióban, e helyzet megfordítására irányuló törekvéseket indított el. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a harmadik országokat érintő illegális nemzetközi örökbefogadások száma nő, ami nem áll összhangban a Hágai Egyezményben meghatározott feltételekkel. A gyermekek jogainak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkében – az EU egyik célkitűzéseként – és az Alapjogi Charta 24. cikkében történő, Európai Unión belüli intézményesítése elősegíti a politikák és stratégiák tagállamok közötti, a már hatályban lévő nemzetközi jogi okmányokkal összhangban történő összehangolását. Véleményem szerint európai uniós szinten sürgősen létre kell hozni egy mechanizmust, amely megmutatja a különböző nemzeti rendszerek e kérdéssel kapcsolatos működését. A gyermekek örökbefogadása előtt és azt követően az örökbefogadás nyomon követésére szolgáló átlátható és hatékony mechanizmus, valamint a nemzetközi szervezetek bevonása nemcsak támogatja a gyermekek jogait, hanem lehetővé teszi harmonikus nevelésüket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Az új bevándorlási hullámmal az elhagyott gyermekek problémája, amelyet fokozatosan próbáltak megoldani, egyre komolyabbá és jelentősebbé válik.

Alapvető fontosságú a gyermekek védelmére és a szülői felelősségvállalásra vonatkozó jogi keretrendszer létrehozása, a gyakorlati eljárásokból a szükségtelen bürokrácia eltörlése, valamint a tagállamok jogszabályainak összehangolása a gyermekek nemzetközi örökbefogadás terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993-as egyezménnyel összhangban.

Szeretném megemlíteni, hogy az, ahogy Németország kezeli az örökbefogadást, példaértékű, különösen a gyermekek olyan pároknál történő elhelyezése tekintetében, ahol az egyik fél német, a másik fél pedig egy másik európai uniós országból származik. A jogalkotó végső céljának természetesen annak kell lennie, hogy garantálja a gyermekek védelemhez és jóléthez szükséges gondoskodáshoz való jogát, miközben arra törekszik, hogy ne kényszerítse őket arra, hogy árvaházakban éljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) A nemzetközi örökbefogadást a gyermekek érdekében meg kell engedni, de csak abban az esetben, ha a szóban forgó tagállamban az örökbefogadási lehetőségeket kimerítették. Elvileg egy gyermeknek abban az országban kellene nevelkednie, amelynek polgára.

Külföldi örökbefogadások országomban, Lengyelországban is történnek. Ezek általában olyan gyermekeket érintenek, akiknek különböző betegségeik miatt kevés reményük van arra, hogy Lengyelországon belül örökbe fogadják őket. 2006-ban például 202 külföldi család döntött úgy, hogy 311 polgártársunkról gondoskodik – 214 lengyel gyermek olasz szülőket, 25 francia szülőket, 22 amerikai szülőket, 20 holland szülőket, 15 svéd szülőket, 7 német szülőket, 6 svájci szülőket, 1-1 pedig belga szülőket, illetve kanadai szülőket talált. Az árva gyermekek problémája gyakorlatilag nem létezik Nyugat-Európában, ezért olyan nagy az érdeklődés a gyermekek közép- és kelet-európai országokból történő örökbefogadásának lehetősége iránt.

Véleményem szerint az Európai Bizottságnak mindenekelőtt a következőket kell tennie: 1) tájékoztatnia kell a Parlamentet, hogy milyen intézkedéseket tettek vagy fognak tenni európai szinten annak megelőzésére, hogy a nemzetközi örökbefogadás ne váljon a gyermekkereskedelem színterévé; 2) adjon választ arra a kérdésre, hogy a Bizottság hogyan kívánja megelőzni, hogy azért fogadjanak örökbe gyermekeket, hogy megfeleljenek a legutolsó divatnak. Egyre több európai akar Afrikából gyermeket örökbe fogadni, mert ez a filmsztárok körében népszerű gyakorlattá vált. Ez azonban nem megfelelő és nem komoly alap ahhoz, hogy valaki örökbefogadó szülői szerepet vállaljon.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0021/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Egyetértettem a Szerbia európai integrációs folyamatáról szóló állásfoglalással, mert megerősíti, hogy Szerbia jövője az Európai Unión belül van, és arra bátorítja az országot, hogy folytassa ez irányú erőfeszítéseit. Szerbia a reformok végrehajtása terén előrehaladást ért el, de további előrehaladásra van szükség annak érdekében, hogy az ország megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak. Koszovó kérdése nagyon fontos. Ezért támogatom az állásfoglalás felhívását, amelyben sürgeti a szerb kormányt, hogy számolja fel azokat a párhuzamos struktúrákat Koszovóban, amelyek aláássák a decentralizációs folyamatot, és megakadályozzák a szerb közösségnek a koszovói intézményekbe való teljes integrációját.

Az EU-nak egyértelmű jelzést kell küldenie a szerb kormánynak, hogy azt várjuk Szerbiától, hogy álljon hozzá konstruktívan a közelgő koszovói általános választásokhoz. Egyetértek az állásfoglalásban foglalt véleménnyel, hogy a koszovói szerbek részvétele a választási folyamatban, amelynek célja a koszovói szerb közösség perifériára szorulásának megakadályozása, nélkülözhetetlen elem.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam. Az Európai Unió bővítési folyamata az EU szigorú előírásainak és normáinak való, politikai, jogi és technikai értelemben vett megfelelésen alapul. Már 2003-ban azt ígérték a nyugat-balkáni országoknak, hogy akkor csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, ha az országok megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. Az Európai Unió célja Nyugat-Balkánon a hosszú távú stabilitás és a fenntartható fejlődés biztosítása. Mivel e régió országainak integrációs sebessége egymástól eltérő, az egyes országok és az egész régió biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében minden országnak mindent meg kell tennie a szükséges reformok végrehajtása, valamint a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Szerbia számos területen jelentős előrehaladást ért el, és az Európai Unióval folytatott együttműködés sikeres és konstruktív. Az európai uniós vízumok 2009-ben bevezetett eltörlése azt jelzi Szerbia polgárainak, hogy az EU kedvezően tekint az országban folyamatban lévő reformokra. Egyetértek az állásfoglalásban kifejtett megállapításokkal, hogy a polgárok és a kisebbségek jogainak védelmét, a médiapluralizmust, az igazságszolgáltatást, a börtönöket és számos más területet érintő reformoknak folytatódniuk kell. Az állami intézmények demokratikus működését, valamint az emberi jogok és szabadságok hatékony védelmét biztosító jogállamiság támogatására irányuló erőfeszítéseknek továbbra is a szerb hatóságok prioritásai közé kell tartoznia.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Szerbia a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló szavazással ösztönzést kapott. Remélem, hogy az Európai Parlamentben a jóváhagyás mai megszavazása felgyorsítja a ratifikációs folyamatot. Meg kell jegyeznem, hogy a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló jelentésben kiemelt egyik kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy Szerbia elmulasztotta a koszovói hatóságok elismerését, valamint ahhoz, hogy fennmaradtak a párhuzamos struktúrák. Románia nem ismerte el Koszovó függetlenségét, amelyet egyoldalúan, a nemzetközi jog megsértésével nyilvánítottak ki. Szerbia Románia kiváló szomszédja. Több évszázados történelem köt össze bennünket. Tulajdonképpen Románia megérti és támogatja barátait. Szerbia jövője nyilvánvalóan Európán belül van, és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel folytatott együttműködésnek Belgrád európai értékek, demokrácia és emberi jogok iránti elkötelezettségét kell tükröznie.

Szerbiának az EU-hoz való csatlakozáshoz egyértelműen ugyanazt az utat kell megtennie, mint minden tagállamnak. Ezen út tekintetében azonban egyenlő elbánást kell biztosítani részére. A legutóbbi fejlemények azt mutatták, hogy Szerbia megértette az európai közösség vele szemben támasztott elvárásait. Érzékelhető előrehaladás történt, de az EU-nak Belgrád közelmúltbeli történelmének bizonyos aspektusait, amelyek súlyos teherként nehezednek a szerb lakosságra, diplomatikusan kell kezelnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Az Európai Unió olyan elvekre épül, mint a megbékélés és a békés egymás mellett élés, amelyek mindegyikének ugyanaz a célja: a régió népei közötti kapcsolatok javítása. Ebben az összefüggésben úgy gondolom, hogy Szerbia jövője az EU országai mellett van, és meggyőződésem, hogy ennek az országnak ennek elérése érdekében fokoznia kell erőfeszítéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert elismerem, hogy Szerbia olyan helyzetben van, hogy a Balkán biztonságának és stabilitásának biztosításában fontos szerepet tölthet be. Szerbia jövője elkerülhetetlenül az EU. Ezért gondolom, hogy az országnak e cél elérése érdekében kell továbbmennie. A reformfolyamatban elért eddigi előrehaladás dicséretes.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Bárki, aki ránéz az Európai Unió térképére, gyorsan megérti, hogy a Nyugat-Balkán arra rendeltetett, hogy az Unió részévé váljon. Úgy vélem, hogy ezeknek az országoknak a tagsága végül valóra válik. Szerbia ebbe az irányba vezető útja különösen nehéz a volt Jugoszláviának a szovjet hatalom összeomlását követően bekövetkezett megszűnése óta. A testvérgyilkos háborúkban agresszorként való részvétele és ezeknek a háborúknak a szomszédos országokra és a nemzetközi közösség egészére gyakorolt szörnyű hatása súlyos következményekkel járt az országra és annak lakosságára nézve. Koszovó elszakadása, ami továbbra is igen ellentmondásos kérdés, fokozta a régióban a feszültségeket, és továbbra is igen nagy a lehetősége annak, hogy instabilitást okoz. Remélem, hogy Szerbia kitart az EU melletti döntése mellett, és gratulálnom kell népének és vezetőiknek az e tekintetben általuk elért előrehaladáshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Szerbia jövője az EU-n belül van. Üdvözlöm ezért Szerbia 2009. december 22-én benyújtott, európai uniós tagság iránti kérelmét és a Miniszterek Tanácsának 2010. október 25-én hozott határozatát, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg Szerbia kérelmét.

Gratulálok Szerbiának a reformfolyamatban elért előrelépésekhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy a regionális együttműködés fejlesztése továbbra is alapvető prioritás az EU számára, és annak célja a megbékélés, a jószomszédi viszony és az emberek közötti kapcsolatok erősítésének elősegítése a Nyugat-Balkánon. Ezért arra kérem Szerbiát, hogy tanúsítson konstruktív hozzáállást a befogadóbb regionális együttműködés irányába.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való teljes körű együttműködés alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előrelépéseket tegyen az uniós tagság irányába. Meg kell jegyezni, hogy Szerbia továbbra is megfelelően válaszol a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék támogatásra irányuló kéréseire. Kérem a szerb kormányt, hogy továbbra is szorosan működjön együtt a büntetőtörvényszékkel, beleértve minden kért dokumentum gyors továbbítását és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéktől visszautalt ügyek időben történő lezárását.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás ellen szavaztunk, főleg a Szerbia felé megfogalmazott kérések és az EU Koszovóval kapcsolatos elfogadhatatlan álláspontja miatt. A Parlament felszólítja például a szerb kormányt, hogy számolja fel azokat a párhuzamos struktúrákat Koszovóban, amelyekről azt állítja, hogy „aláássák a decentralizációs folyamatot, és megakadályozzák a szerb közösségnek a koszovói intézményekbe való teljes integrációját”, valamint követeli a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszékkel való együttműködés folytatását. Ez a Szerbiára gyakorolt nyomás elfogadhatatlan, és annál is bonyolultabb, mivel Koszovóval kapcsolatban nem hoztak hasonló intézkedéseket, annak ellenére, hogy a közvélemény azt állítja, hogy Koszovó jelenlegi vezetői emberi szervekkel kereskednek.

Elfogadhatatlan továbbá, hogy a Parlament nyomást gyakorol Szerbiára, hogy „kezdjen Koszovóval párbeszédet, amelyben már nem hivatkozik sem a státuszára, sem a különválására vonatkozó új tárgyalásokra”.

„Szerbia európai integrációs folyamata” olyasmit emel ki, amit már régóta hangsúlyozunk. Ma már világos, hogy a NATO és a főbb európai uniós hatalmak által – élükön Németországgal – folytatott háború célja Jugoszlávia felbomlása és területének olyan országokra való felosztása volt, amelyek megvédhetik a nagy európai uniós vállalkozások gazdasági érdekeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Nem szavaztam meg a Szerbia európai integrációs folyamatáról szóló állásfoglalást. Ez nem a folyamat miatt, hanem a szöveg Koszovóval kapcsolatos kérdéssel összefüggő félreérthetősége miatt történt.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által elfogadott, az Európai Unió és Szerbia közötti közös állásfoglalást megemlítik, de soha nem fejtették ki, hogy ez nem tekinthető úgy, mint Koszovó függetlenségének Szerbia általi, illetve a Koszovót el nem ismerő uniós tagállamok általi hivatalos elismerése.

Nem említik meg továbbá az Európa Tanács igen nyugtalanító jelentését arról, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg szerb foglyokból eltávolított szervekkel illegális kereskedelmet folytatott, amit Koszovó jelenlegi miniszterelnöke megkérdőjelez, miközben a legújabb két szerb szökevény nemzetközi büntetőtörvényszéknek való kiadatása Szerbia Európához való csatlakozásának alapvető feltétele.

Ahogy az a volt Jugoszlávia felbomlását meghatározó különböző háborúk alatt is történt, a gonoszt csak egy oldalnak tulajdonítják, és csak egyik tábortól várnak megbánást. Hosszú távon ez nehéz lesz, még akkor is, ha a szerb kormány, amelyet elvakít az Európai Unió csábítása, úgy tűnik, hogy a csatlakozás reményében elfogadja azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Szerbia európai uniós tagság felé való menetelése üdvözlendő, és remélhetőleg erősíti a békét és a fellendülést a térségben. A Parlament állásfoglalása a kisebbségek kultúrájának és nyelvének teljes mértékű tiszteletben tartására szólít fel – ezek olyan kérdések, amelyeket az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja központi kérdésekként kezel.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az EK és a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás 2010. február 1-jén lépett hatályba. Annak ellenére, hogy 11 hónap telt el, a megállapodást még nem minden európai uniós tagállam ratifikálta. Ezen állásfoglalásra irányuló indítványban az Európai Unió először is szerette volna hangsúlyozni Szerbia Európai Unióban játszott szerepének fontosságát, másodszor helyeselni akarta azokat a társadalmi és politikai előrelépéseket, amelyeket a szerb kormány az elmúlt években elért. Szerette volna hangsúlyozni azokat a lépéseket, amelyeket az országnak még meg kell tennie annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió által a demokratizálódás, a szabadság, valamint a tisztességes és fenntartható szakpolitikák elfogadása tekintetében megfogalmazott kéréseknek. Miközben meggyőződésem, hogy Szerbia EU-ba való belépése jelentős előrelépés mind az EU, mind pedig a Szerb Köztársaság számára, az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az országnak hamarosan sikerül felülkerekednie minden olyan korláton, amely oly régóta ilyen nagy akadályt állított kettőjük közé.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, amely megállapítja a Szerbia által a reformok terén elért előrehaladást, és tudomásul veszi a Tanács Bizottságnak szóló legutóbbi kérését, hogy készítse el véleményét Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről. Az állásfoglalás azonban hangsúlyozza, hogy „a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való teljes körű együttműködés”, beleértve a két utóbbi szökevény Hágának való kiadatását, „alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előrelépéseket tegyen az uniós tagság irányába”.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A szerb nép iránt érzett szolidaritásom jeléül e szöveg ellen szavazok. A koppenhágai kritériumoknak való megfelelés kötelezettségével tetézni a Nemzetközi Valutaalap által 2009 januárja óta előírt takarékossági programokból eredő kegyetlen szociális megszorításokat olyan szociális bűn, amelynek támogatását visszautasítom. Nem beszélve a szerb állam azon szuverén jogának többszöri, e szövegben található megsértéséről, hogy visszautasíthatja a koszovói szeparatista tartomány képviselőivel való tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Mindannyian egyetértünk abban, hogy a nyugat-balkáni térség országai arra rendeltettek, hogy az EU részévé váljanak; ez a közeljövőben megvalósul.

Szerbia része ennek a csoportnak, és olyan ország, amely nehéz utat járt be a volt Jugoszláviának a szovjet hatalom összeomlását követően bekövetkezett megszűnése óta. A testvérgyilkos háborúk, amelyekben részt vett, és azoknak a szomszédos országokra és a nemzetközi közösség egészére gyakorolt szörnyű hatása súlyos következményekkel járt az országra és annak lakosságára nézve. Az úgynevezett koszovói „háború”, amely továbbra is megoldatlan és nagyon ellentmondásos a nemzetközi közösségen belül, szintén hozzájárult ahhoz, hogy még mindig nincs béke a térségben.

Ezért kívánatos lenne, ha Szerbia folytatná Európa felé vezető útját. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak Szerbia vezetőinek és népének erőfeszítéseikhez és az általuk elért előrehaladáshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A Szerbia európai integrációs folyamatáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert a regionális együttműködés fejlesztése továbbra is alapvető prioritás az EU számára, és annak célja a megbékélést és a jószomszédi viszonyt erősítő politikák végrehajtásának elősegítése a Nyugat-Balkánon. Mivel célja, hogy a térség biztonságának és stabilitásának biztosításában fontos szerepet töltsön be, Szerbia jövője szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz, és ezért minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekekében, hogy az EU teljes jogú tagjává váljon. Az európai uniós tagjelölt ország státuszának eléréséhez és az EU-val folytatandó tárgyalások elindításához párbeszédet kell kezdenie Koszovóval, konstruktívan kell hozzáállnia a közelgő koszovói általános választásokhoz, és mindent meg kell tennie a koszovói szerb közösség perifériára szorulásának megakadályozása érdekében. Egyetértek a javaslattal, hogy a tagjelölt státuszt Szerbia csak abban az esetben kaphatja meg, ha teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY).

Ezenkívül Szerbiának tovább kell vinnie a folyamatban lévő reformokat, és újakat kell indítania. A szerb hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a jogállamiság elve és a demokrácia megfelelően működjön az országban, és ügyelnie kell arra, hogy Szerbiában folyamatosan csökkenjen a korrupció, és hogy a pozíciójukkal visszaélő, fontos tisztséget viselő személyekre súlyos büntetést szabjanak ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Szerbia európai uniós integrációs folyamatáról szóló állásfoglalás a következők miatt érdemli meg támogatásomat.

2003 júniusában, a szaloniki Európai Tanácson az EU valamennyi nyugat-balkáni állam felé kötelezettséget vállalt, hogy a belépési feltételek teljesítése esetén csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. A nyugat-balkáni országok integrációjának üteme egyedi, és az egyes országok egyéni eredményeitől függ, különös tekintettel azon elhatározásukra, hogy megfeleljenek minden követelménynek, eleget tegyenek minden kötelezettségnek, végrehajtsák a reformokat, és elfogadják az EU-tagsághoz szükséges intézkedéseket,

Szerbia mint a térség biztonságát és stabilitását biztosító ország szerepe döntő jelentőségű. Ezen állásfoglalás ezért erősíti meg, hogy Szerbia jövője az Európai Unión belül van, és arra bátorítja az országot, hogy folytassa ez irányú erőfeszítéseit. Elismerését fejezi ki Szerbiának a reformfolyamatban elért előrelépésekért, és üdvözli a Tanács által 2010. június 14-én elfogadott határozatot, miszerint megnyitják a Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációs eljárását, valamint hogy a megállapodást tizenegy tagállam már ratifikálta.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert megerősíti, hogy Szerbia jövője az Európai Unión belül van, miközben hangsúlyozza a végrehajtott reformok terén elért előrehaladást, és arra bátorítja az országot, hogy folytassa az európai uniós tagság tekintetében meghatározott követelményeknek és feltételeknek való megfelelés elérése érdekében tett erőfeszítéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Képviselőcsoportunk az állásfoglalás mellett szavazott, mivel a 17 előterjesztett módosításból 16-ot elfogadtak vagy belefoglaltak az előadó által kidolgozott kompromisszumos módosításokba, beleértve azt a módosítást is, amely azt kérte, hogy a tagjelölt státusz a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) folytatott megerősített együttműködéstől függjön. Más módosítások Koszovóra, a nemek közötti egyenlőségre, a kisebbségek jogaira, a civil társadalomra, a tömegközlekedésre, a környezetvédelemre és a Boszniához fűződő kapcsolatokra vonatkoztak.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ez a jelentés csökkenti az Európai Unió és Szerbia közötti kereskedelmi akadályokat és előrelépést jelent e balkáni ország jövőbeni csatlakozása felé.

Ezt a stabilitási és társulási megállapodást 2008-ban írták alá, de azóta csupán 12 tagállam, köztük Olaszország ratifikálta. A ma elért fontos célkitűzésnek mindenesetre új kiindulópontot kell jelentenie Szerbia számára, amely 2009 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Valójában továbbra is teljes mértékben együtt kell működnie a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel, ami mindig is alapvető feltétele volt a csatlakozásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Csanád Szegedi (NI), írásban.(HU) Súlyos elmaradások tapasztalhatóak az emberi jogok tiszteletben tartása terén Szerbiában. A magyar nemzetiségű lakosokat másodrendű állampolgároknak tekintik, gyakoriak a rendőri túlkapások. A temerini fiúk esetének kivizsgálása még mindig nem történt meg. Ameddig nem történik értékelhető előrelépés a fenti ügyekben, addig nem tudom támogatni Szerbia európai integrációs folyamatát. Elengedhetetlennek tartom továbbá, hogy a Délvidéken őshonos magyarság teljes jogú területi önrendelkezést kapjon.

 
  
  

Ajánlás: Jelko Kacin (A7-0362/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Tekintettel a Tanács és a Bizottság ideiglenes határozatára (15191/2007), valamint az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodásra, egyetértek a megállapodás megkötésével.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) E jelentés mellett szavaztam, és ez nem az első alkalom, amikor megemlítem itt, hogy ezt személyes okokból is teszem. A Nyugat-Balkán és Szerbia több mint csupán stratégiai érdekeket szolgáló régió az Európai Unó számára, és nemcsak e régió országainak van szükségük ránk, hanem nekünk is szükségünk van rájuk. Az EU Szerbia fő kereskedelmi partnere, ami sokatmondó. Szerbia egyedi pozíciót foglal el Európában, mivel ebben az országban van a legtöbb menekült és a lakóhelyét elhagyni kényszerült személy. Határozott meggyőződésem, hogy Szerbia integrációs folyamatának felgyorsítása az egész nyugat-balkáni térség számára hasznos.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) A Szerbia integrációjáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Ennek egyik fontos oka az, hogy Szerbia a térség biztonságának és stabilitásának biztosításában fontos szerepet tölthet be. Ugyanakkor a regionális együttműködés és a jószomszédi viszony konstruktív megközelítése a stabilizációs és társulási folyamat kulcsfontosságú eleme. Mindezek a szempontok meghatározó szerepet játszanak abban az átalakulási folyamatban, amelynek során a Nyugat-Balkán olyan területté válik, amelyre a tartós stabilitás és a fenntartható fejlődés jellemző.

Szerbia európai uniós integrációjának folyamatát a reformfolyamatban elért előrehaladás is kedvezően befolyásolja. Szerbia kisebbségek védelme terén tett erőfeszítései dicséretesek, bár az információhoz és az oktatáshoz a kisebbségi nyelveken való hozzáférést továbbra is javítani kell, különösen a román kisebbség tekintetében, amelyet az elmúlt évszázadban súlyos hátrányos megkülönböztetés ért.

Figyelemre méltó előrehaladás ment végbe a nemek közötti egyenlőség terén, különösen a nemek közti egyenlőségről szóló törvény és a nők helyzetének javítása, valamint a nemek közti egyenlőséget célzó nemzeti cselekvési terv elfogadása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Szerbia döntő fontosságú szerepe a Nyugat-Balkánon egyértelmű: Szerbia stabilitása nélkül a térségnek nehéz lesz stabilitást elérnie. Az ország által bevezetett reformok dicséretet érdemelnek, mivel céljuk a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság mechanizmusainak erősítése. Emellett erőfeszítések történtek a szomszédos országokhoz, korábbi ellenségeihez fűződő kapcsolatok és partnerségek ismételt kialakítása érdekében, ami olyan lépés, amit üdvözlök, hiszen ez humán szempontból sürgető feladat. A Szerbia és az EU közötti folyamatban lévő megállapodások és a határok közelmúltbeli kölcsönös megnyitása jelzi, hogy nem mellőzték a valódi szolidaritás kialakítására irányuló, lépésről lépésre haladó politikát. Remélem, hogy az EU megfelelő szigorral fogja megvizsgálni Szerbia tagfelvételi kérelmét, de remélem, hogy ezt annak a fontos üzenetnek a figyelembevételével teszi, amit a csatlakozás – Horvátország csatlakozásával együtt, amely jóval előrehaladottabb szakaszban van – a szerb nép, az egész régió és az EU számára jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Szerbia jövője az EU-n belül van. Üdvözlöm ezért Szerbia 2009. december 22-én benyújtott, európai uniós tagság iránti kérelmét és a Miniszterek Tanácsának 2010. október 25-én hozott határozatát, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg Szerbia kérelmét.

Gratulálok Szerbiának a reformfolyamatban elért előrelépésekhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy a regionális együttműködés fejlesztése továbbra is alapvető prioritás az EU számára, és annak célja a megbékélés, a jószomszédi viszony és az emberek közötti kapcsolatok megerősítésének elősegítése a Nyugat-Balkánon.

Ezért arra kérem Szerbiát, hogy tanúsítson konstruktív hozzáállást a befogadóbb regionális együttműködés irányába. Egyetértek az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozattervezettel.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Fidanza (PPE), írásban.(IT) Üdvözlöm az EU és Szerbia közötti stabilizációs megállapodást. A stabilizációs és társulási megállapodás csökkenti az Európai Unió és a Szerbia közötti kereskedelmi akadályokat, és előrelépést jelent e balkáni ország esetleges európai uniós csatlakozása felé. A megállapodást 2008-ban írták alá, de azóta csupán 12 tagállam, köztük Olaszország ratifikálta. A mai szavazás azt mutatja, hogy a Parlament egyetért a megállapodással, és jelzés a többi 15 tagállam felé, hogy azt nekik is ratifikálniuk kell azt. Annak ellenére, hogy Szerbia a közelmúltbeli történelmét meghatározó események miatt súlyos megpróbáltatásokat élt át, lassan elindult a fellendülés és demokratikus rendszerének konszolidálása útján. Szerbia földrajzi elhelyezkedése és stratégiai szerepe kétségtelenül a balkáni országok európai integrációs folyamatának középpontjába helyezi az országot. Szerbia fontos kereskedelmi partner is; alapvető szerepet játszik többek között a vas- és acéliparban. A mai szavazás egy másik fontos, 2009. decemberi lépést követ, amikor a schengeni térség egész területén eltörölték a vízumokat, ami lehetővé teszi, hogy a szerb polgárok még inkább európainak érezzék magukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az EU és Szerbia között egy új stabilizációs és társulási megállapodást fogadtunk ma el, amely szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról rendelkezik, és kilátásba helyezi az ország európai uniós csatlakozását. Tekintettel a bővítéssel kapcsolatos véleményünkre, tartózkodtunk ettől a jelentéstől.

Nem értünk egyet azonban annak bizonyos aspektusaival, különösen az EU által előírt feltételekkel, és különösen a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel folytatandó teljes körű együttműködéssel, amely továbbra is előfeltétele Szerbia jövőbeni európai uniós csatlakozásának. Ezek a kérdések más, hasonló helyzetben lévő országoknál nem merültek fel. Emlékeztetnünk kell arra is, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez azt mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell.

A 2008-ban aláírt stabilizációs és társulási megállapodás az EU és Szerbia közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról rendelkezik, és kilátásba helyezi az ország európai uniós csatlakozását. Szerbia európai uniós tagság iránti kérelmét 2009 decemberében nyújtotta be. A múlt év októberében a Tanács azt kérte a Bizottságtól, hogy készítse el véleményét ezen ország csatlakozási kérelméről. Ezt a véleményt ez év őszén fogják benyújtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) A bővítési folyamat tekintetében a nyugat-balkáni helyzet kiemelt figyelmet érdemel. Egy olyan ország, mint Szerbia kétségtelenül problémákat jelent, de úgy tűnik, hogy a belgrádi helyzet sokkal jobb, mint a térség más országainak helyzete. Ezért, miközben remélem, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszékkel folytatott együttműködés folyamata határozottan fel fog gyorsulni, támogatom a szöveget, és remélem, hogy azt a szerb nép és a szerb hatóságok ösztönzésként fogják értelmezni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyása mellett szavaztam, de megjegyzem, eddig csak 11 tagállam ratifikálta a megállapodást. Sürgetem a többi 16 tagállamot, hogy ezt a lehető leggyorsabban ők is tegyék meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás, mint minden hasonló jellegű megállapodás, a piacgazdaságba való gyors átmenet és a szabadkereskedelmi övezet következő öt éven belüli létrehozása kedvéért rendkívüli szegénységre ítéli az embereket. Az Európai Unió méltatlan polgáraihoz és azoknak az országoknak a polgáraihoz, amelyek csatlakozni kívánnak hozzá. A Szerb Köztársaság iránt érzett szolidaritásom jeléül e jelentés ellen szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Mindannyian egyetértünk abban, hogy a nyugat-balkáni térség országai arra rendeltettek, hogy az EU részévé váljanak; ez a közeljövőben megvalósul.

Szerbia része ennek a csoportnak, és olyan ország, amely nehéz utat járt be a volt Jugoszláviának a szovjet hatalom összeomlását követően bekövetkezett megszűnése óta. A testvérgyilkos háborúk, amelyekben részt vett és azoknak a szomszédos országokra és a nemzetközi közösség egészére gyakorolt szörnyű hatása súlyos következményekkel járt az országra és annak lakosságára nézve. Az úgynevezett koszovói „háború”, amely továbbra is megoldatlan és nagyon ellentmondásos a nemzetközi közösségen belül, szintén hozzájárult ahhoz, hogy még mindig nincs béke a térségben.

Ezért kívánatos lenne, ha Szerbia folytatná Európa felé vezető útját. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak Szerbia vezetőinek és népének erőfeszítéseikhez és az általuk elért előrehaladáshoz. Szeretném hangsúlyozni, hogy Szerbia az egész Nyugat-Balkán stabilitásában fontos szerepet játszik, különös tekintettel Bosznia-Hercegovina stabilitására és kohéziójára.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban.(LT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert kedvezőnek tekintem azt az előrehaladást, amelyet Szerbia a közigazgatás, a jogi keretrendszer, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés terén bevezetett reformok végrehajtásában elért. Egyetértek az előadó valamennyi európai uniós tagállamnak szóló felhívásával, hogy indítsák el a Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodás ratifikálási folyamatát. Szerbiával szemben alapvető feltétel – amely e jelentés alapját képezi –, hogy Szerbiának az európai uniós tagság irányába való előrelépéshez teljes körűen együtt kell működnie a hágai büntetőtörvényszékkel. Szeretném továbbá arra ösztönözni Szerbiát, hogy kötelezze el magát határozottabban a foglalkoztatási és társadalmi kohéziós politikák mellett.

Arra is szeretném felhívni az országot, hogy alakítson ki olyan környezetet, amely kedvez a demokrácia, a jogállamiság és a szabad piacgazdaság fejlődésének, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának. Szerbia előrehaladást ért el a környezetvédelem terén. Az országnak azonban fokoznia kell erőfeszítéseit a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén. A megújuló energiaforrások terén megvalósult vívmányok főbb elemeit még át kell ültetni. Az országnak az energiahatékonyságra vonatkozó jogi keretrendszert kell elfogadnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Szerbia európai integrációs folyamatáról és az Európai Unióval kötött stabilizációs és társulási megállapodásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert véleményem szerint a regionális együttműködés és a szomszédos országokhoz fűződő jó kapcsolatok konstruktív megközelítése a stabilizációs és társulási folyamat alapvető eleme, és meghatározó szerepet játszanak abban az átalakulási folyamatban, amelynek során a Nyugat-Balkán olyan területté válik, amelyre a tartós stabilitás és a fenntartható fejlődés jellemző. Szerbia fontos szerepet játszik a térség biztonsága, stabilitása és népei közötti megbékélés terén is. Az Európai Unió elítél minden háborús bűncselekményt, amely lerombolta a volt Jugoszláviát, és támogatja a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) munkáját. Hangsúlyozza továbbá, hogy Szerbia jövője az európai uniós tagság, és arra ösztönzi az országot, hogy folytassa az e célnak az elérésére irányuló erőfeszítéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Nincs akadálya annak, hogy az Európai Parlament jóváhagyja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozattervezetet.

Az Európai Parlament nemzetközi megállapodások tekintetében fennálló jelenlegi hatáskörének figyelembevételével a Tanács a megállapodás elfogadása iránti kérést terjesztett elő, a Külügyi Bizottság pedig ajánlás formájában nyújtotta be véleményét, hogy a megállapodást meg kell kötni.

Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez a megállapodás rendkívül fontos hozzájárulás a szilárd és hatékony szomszédsági politikához, amelyben Szerbia a Balkán geopolitikai egyensúlya tekintetében szerepet játszik.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra, az Európai Közösségek és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodásra, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. és 218. cikkével összhangban a Tanács által az egyetértésre vonatkozó kérésre, a Parlament eljárási szabályzatának 81. és 90. cikkére és a Külügyi Bizottság ajánlására, úgy vélem, hogy a Parlament álláspontjának támogatása nagyon logikus és szükséges.

Ezért először is a Szerbiával folytatandó szorosabb együttműködés és általánosabban az Európai Unión belüli stabilizációs és együttműködési fellépések támogatása érdekében helyeslem a szóban forgó tanácsi és bizottsági határozattervezetet.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Szerbia által bevezetett reformok lehetővé fogják tenni, hogy az ország jelentős előrehaladást érjen el a jövőbeni európai uniós tagság irányába. Ezért úgy gondolom, hogy az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás megkötését támogatni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D), írásban.(ES) A Parlament egyetértése az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodással – miután a Tanács a megállapodás ratifikálására irányuló folyamat elindítása mellett döntött – fontos lépes a nyugat-balkáni országok uniós integrációja irányába. Az állásfoglalás szavaztam, mert úgy vélem, hogy az EU-nak vezető szereplőként kötelessége támogatni a nyugat-balkáni országok teljes körű stabilizációját. Az EU nemzetközi hitelessége szorosan összefügg a vele szomszédos országok körében tanúsított cselekvőképességével. A nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia esetében úgy tűnik, hogy az egyetlen lehetséges út az EU-hoz való csatlakozás. A csatlakozás azonban számos feltételhez van kötve. Szerbia határozott elkötelezettséget mutat amellett, hogy az EU tagjává fog válni.

A Parlament mai egyetértése ellenére azonban olyan állásfoglalás is elfogadásra került, amely – annak ellenére, hogy e Ház által Szerbiával kapcsolatosan elfogadott pozitív állásfoglalást jelent – hangsúlyozza, hogy Belgrád együttműködése a nemzetközi törvényszékkel és teljes elkötelezettsége a demokrácia és a jogállamiság mellett továbbra is elengedhetetlen az EU-ba vezető úton.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Támogattuk ezt a szöveget, mert az általunk előterjesztett módosítások többségét elfogadták. Ezek a módosítások Koszovóra, a nemek közötti egyenlőségre, a kisebbségek jogaira, a civil társadalomra, a tömegközlekedésre, a környezetvédelemre és a Boszniához fűződő kapcsolatokra vonatkoztak. Az egyetlen elutasított módosítást újra elő fogjuk terjeszteni, mivel szavazategyenlőség miatt nem fogadták el (27–27). Ez nagyon fontos, mivel felhívja Szerbiát, hogy kezdeményezzen Koszovóval párbeszédet, amelyben már nem hivatkozik sem a státuszára, sem a különválására vonatkozó új tárgyalásokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Szerb Köztársaság és az Európai Unió közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötése mellett szavaztam. Szerbia jelentős szerepet játszik az egész balkáni térség stabilitása szempontjából, ezért fontos, hogy intézményi szinten folyamatos párbeszédet folytassunk ezzel az országgal. Az elmúlt években Szerbia jelentős előrelépést tett Európa irányába. A Nemzetközi Bíróság azon döntését követően, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kinyilvánítása nem sérti a nemzetközi jogot, Európának aktív szerepet kell vállalnia a béke megteremtésében. Minden lehetséges módon támogatnunk kell Szerbiát a nemzetközi törvényszékkel folytatott együttműködésre irányuló erőfeszítéseiben.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Nagyon örültem az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról szóló szavazás eredményének. 2007 óta Szerbia látható előrehaladást ért el az Európai Unióval folytatott együttműködés terén, amely lehetővé tette a tárgyalások folytatását az EU-val. Ezeket 2007. szeptember 10-én zárták le, és az EU tagállamaival folytatott konzultációkat követően a stabilizációs és társulási megállapodást 2007. november 7-én Brüsszelben parafálták. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a teljes körű együttműködés előfeltétele, hogy Szerbiának meg kell felelnie a tárgyalási irányelvek elfogadása során a Tanács által meghatározott politikai feltételnek, azaz a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel teljes körűen együtt kell működnie.

 
  
  

Jelentés: Marisa Matias (A7-0366/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) E saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, amelynek célja, hogy számos intézkedést továbbfejlesszen, különösen a korai diagnózis és az életminőség előmozdítása, a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai ismeretek javítása és a folyamatban lévő kutatás koordinálása, a tagállamok között a legjobb gyakorlatok megosztása és a demenciával élő betegek tiszteletben tartása tekintetében. Jelenleg évente körülbelül 14 millió európainál alakul ki a demencia valamilyen formája, és az esetek felét az Alzheimer-kór képviseli.

Szükség van a jelenleg érvényben lévő különböző politikák összefogására annak érdekében, hogy ezt a helyzetet összehangolt, objektív és hatékonyabb módon tudjuk kezelni, a gondozók és a családok támogatásával olyan területeken, mint például a különböző egészségügyi rendszerek, a képzés és a tanácsadás erősítése. Véleményem szerint fontos, hogy a demenciára vonatkozó európai stratégia nagyobb hangsúlyt helyezzen a demenciával élők szociális szempontjaira, amelynek keretében jobban összpontosít a kutatásra és a megelőzésre, valamint a korai diagnózisra.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek alapvető megközelítése a tagállamok közötti jobb koordináció, valamint a hatékonyabb és szolidaritáson alapuló, a megelőzést és a demenciában, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élőket – legyen szó egészségügyi szakemberekről, szolgáltatókról vagy családtagokról – szem előtt tartó válasz. A Bizottságnak az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleménye alapvető lépés az említett betegség kezelésére vonatkozó különböző létező politikák és módszerek összekapcsolására irányuló egyedi javaslatok irányába. A kezdeményezést megfelelően indokolja a nem egységes fellépés, az Európában adott nem egységes válaszok és a kezeléshez való, jellemzően egyenlőtlen hozzáférés.

Ezért alapvető fontosságú a korai diagnózisra és a megelőzésre való összpontosítás, valamint a demenciával való együttélés vonzataival kapcsolatos tudatosság növelése érdekében tett fellépés. Az európai stratégiának törekednie kell azoknak a szolgáltatásoknak a fenntartására is, amelyek a kezeléshez való hozzáférés tekintetében a lehető legszélesebb körű lefedettséget és egyenlő feltételeket biztosítanak a betegek számára, kortól, nemtől, pénzügyi forrásoktól vagy tartózkodási helytől függetlenül.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) E fontos dokumentum mellett szavaztam. Minden 24. órában diagnosztizálnak egy új degeneratív idegrendszeri megbetegedést (idegrendszeri rendellenességet). Jelenleg ez a betegség az időskorúak körében a munkaképtelenség fő okát jelenti, az Alzheimer-kór pedig az összes eset több mint felét képviseli. Az érintettek száma várhatóan jelentősen emelkedni fog. Ez aggodalomra ad okot, ha figyelembe vesszük, hogy a várható átlagos élettartam növekszik, és a nyugdíjas korú és az aktív népesség aránya az utóbbiak hátrányára változik. Támogatom az Európai Bizottság javaslatát, hogy európai stratégiát, szolidaritáson alapuló, a megelőzést és a demenciában (a mentális képességek fokozatos romlásában) szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élőket szem előtt tartó választ kell kidolgozni. Az európai stratégiának törekednie kell azoknak a szolgáltatásoknak a fenntartására is, amelyek a kezeléshez való hozzáférés tekintetében a lehető legszélesebb körű lefedettséget és egyenlő feltételeket biztosítanak a betegek számára, kortól, nemtől, pénzügyi forrásoktól vagy tartózkodási helytől függetlenül.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A demencia olyan betegség, amelyet az emlékezőképesség, a koncentrációképesség és a tanulási képesség lassú és fokozatos elvesztése jellemez, és általában a 65 év felettieket sújtja. A demencia degeneratív idegrendszeri megbetegedések csoportját jelenti, amelyekről nem szabad azt gondolnunk, hogy az öregedéshez természetesen hozzátartoznak. A becslések szerint a 30–99 éves európaiak között több mint 8 millióan szenvednek degeneratív idegrendszeri betegségekben, ami azt jelenti, hogy 1000 emberre 12,5 eset esik, és a nők a férfiaknál jobban érintettek. Tudósok szerint ez a szám az elkövetkező 20 évben megkétszereződhet. A demencia leggyakoribb formája Európában az Alzheimer-kór, amely az esetek 50–70%-át képviseli. E jelentés mellett szavaztam, amelynek célja a betegek életminőségének és jólétének javítása, a kutatás és megelőzés ösztönzése, valamint a tagállamok közötti kommunikáció javítása a hatékonyabb és átfogóbb megoldás érdekében, amely szem előtt tartja a megelőzést és a demenciával összefüggő betegségben, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élőket. A szellemi egészség európai évének létrehozására irányuló javaslat szintén fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Támogatom az előadót és javaslata mellett szavaztam. Az Alzheimer-kór egyre jobban terjed és egyre több embert érint, különösen ahogy a nyugdíjas korú és az aktív népesség aránya az utóbbiak hátrányára változik. Viselkedésük és személyiségük megváltozása a körülöttük élőktől függővé teszi a betegeket. Az előadó javaslata az, hogy javítsuk a tagállamok közötti koordinációt, a szolidaritást és támogatást, nemcsak a betegségben szenvedők, hanem a bármilyen módon érintettek esetében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Egyre több európait és a világ más részein élő embert érint az Alzheimer-kór, és az elmúlt évtizedekben az e betegségben szenvedők átlagéletkora csökkent. Miközben a múltban a betegség már társadalmi és egészségügyi ellátási problémát okozott, mára sürgető prioritássá vált a nemzeti egészségügyi politikák menetrendjében. Ezért a politikák uniós szintű összehangolása tekintetében az elkövetkezendő évekre tervezett európai uniós kötelezettségvállalás pozitívnak tekintendő. Ez magában foglalja a kutatást és az Alzheimer-kór kezelése terén a helyes gyakorlatok cseréjét, a korai diagnózist és a betegségben szenvedők családjának támogatását, mivel számos tagállamban a családokra komoly pénzügyi és pszichológiai nyomás nehezedik abból eredően, hogy állandó ápolásra és kezelésre szoruló személyről kell gondoskodniuk. Matias asszony jelentése mellett szavazok abban a reményben, hogy sok mindent fognak tenni – az eddigieknél többet – egy olyan betegség vonatkozásában, amely egyre gyakoribbá válik, de amelynek számos társadalmi következménye széles körben nem eléggé ismert.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Egyetértek az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezéssel, mert évente egyre több ember betegszik meg valamilyen típusú demenciában. Mivel az európai népesség elöregedése nő, valamint a társadalmi és gazdasági következmények szintén nagymértékben érintik a tagállamok egészségügyi rendszereit, e súlyos betegség elleni küzdelemhez sürgős intézkedésekre és konkrét kezdeményezésekre van szükség. Európa közelmúltbeli megállapításai szerint az Európai Unióban az Alzheimer-kórt sokszor nem ismerik fel, valamint a tagállamok között egyenlőtlenségek állnak fenn a megelőzés, a kezeléshez való hozzáférés és a megfelelő szolgáltatások nyújtása tekintetében. Az Alzheimer-kór korai diagnózisára és megelőzésére kell összpontosítani. Az Alzheimer-kór kialakulásában jelentős szerepet játszik az étrend, vagyis a demenciának az egyénre szabott beavatkozásokon keresztüli megelőzését kiemelten kell kezelni, és különös figyelmet kell fordítani az olyan megelőzési tényezőkre, mint az egészséges táplálkozás, a fizikai és szellemi aktivitás előmozdítása, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezők – például a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás – féken tartása. Elengedhetetlen továbbá a betegek méltóságának növelése betegségük teljes időtartama alatt, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése, más szóval azoknak a szolgáltatásoknak a fenntartása, amelyek a kezeléshez való hozzáférés tekintetében a lehető legszélesebb körű lefedettséget és egyenlő feltételeket biztosítanak a betegek számára, kortól, nemtől, pénzügyi forrásoktól vagy tartózkodási helytől függetlenül.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az Alzheimer-kór mindenhol egyformán jelen van. Mivel a tudományos haladás nem képes e betegségnek a kialakulása előtti diagnosztizálására vagy gyógyítására, annál is inkább fontos, hogy megoldásokat találjunk az ebben a betegségben szenvedők életének javítására. Több, mint 8 millió európai szenved degeneratív idegrendszeri betegségben, és az előrejelzések egyáltalán nem bíztatóak – 30 év alatt a betegek száma megduplázódik. Ezért kell javítani a tagállamok közötti koordinációt, valamint hatékonyabb és szolidaritáson alapuló, a megelőzést és a demenciában, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élők támogatását szem előtt tartó választ kell keresni. Ezen a területen csak akkor lehet működőképes bármely európai stratégia, ha az egyes országok elsődleges feladatuknak tekintik a nemzeti cselekvési tervek kialakítását. Fontos továbbá a korai diagnózis, a megelőzés és a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai adatok összegyűjtésének és feldolgozásának középpontba állítása.

Amint meghozták ezeket az alapvető intézkedéseket, a kutatástól az egészségügyi ellátásig valamennyi területen integrált módon kell fellépni. Fontos a hiányosságok orvoslása az olyan területeken, mint a szakmai továbbképzés és a családtámogatás, valamint intézkedéseket kell tenni a demenciával való együttélés vonzataival kapcsolatos tudatosság növelése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az Alzheimer-kórra irányuló európai kezdeményezésről szóló jelentés mellett szavaztam, mert az Európai Bizottság és a tagállamok európai és nemzeti cselekvési terveket vezetnek be a következő célok elérése érdekében: az Alzheimer-kór okainak, megelőzésének és kezelésének terén az európai szintű kutatás támogatása és a kutatás finanszírozásának növelése; a megelőzés és a korai diagnózis javítása; a demencia tüneteinek felismerésére való képesség javítása érdekében tájékoztató kampányok szervezése a nagyközönség számára; a demenciában szenvedő betegek gondozóira nehezedő súlyos terhek felismerése és pszichológiai támogatás nyújtása a betegek és családtagjaik számára. A legfontosabb azonban a betegség általános, állami megközelítésének megőrzése és támogatása. Az államilag finanszírozott kutatás, megelőzés, kezelés, továbbá a betegek és családtagjaik, valamint hozzátartozóik támogatása nem csak elvben fontos.

Erre az állami megközelítésre a gyógyszeripari cégek és más magánérdekek spekulációinak elkerülése érdekében van szükség. A betegekre és környezetükre gyakorolt egészségügyi és szociális következmények kezelése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges állami finanszírozású szolgáltatásokat és infrastruktúrát.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Becslések szerint 7,3 millió európai szenved a demencia különböző formáiban, az esetek többségét pedig az Alzheimer-kór teszi ki. Ez egy széles kört érintő egészségügyi probléma, mivel nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a demencia nem csak az abban szenvedőket, hanem a róluk gondoskodókat is érinti. Ha lenne e területen európai stratégia, az a mentális betegségek integráltabb megközelítését, a kezelésükre pedig hatékonyabb megoldást tenne lehetővé, valamint növelné a tudatosságot, ami fokozná az európai lakosság érzékenységét az aggyal kapcsolatos időskori megbetegedésekkel szemben.

Először is fontosan tartom az Alzheimer-kórra vonatkozó nemzeti stratégiák és tervek kidolgozásával a tagállamok közötti koordináció javítását. Másodszor, úgy gondolom, hogy a betegek és családjuk számára nagyobb támogatást kell biztosítani és szolgáltatásokat kell nyújtani. Végül úgy vélem, hogy fontos e betegségtípus, valamint kezelése és megelőzése kutatásának ösztönzése is. Szeretnék gratulálni Matias asszonynak az általa előterjesztett jelentéshez, és támogatom a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamoknak szóló ajánlásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Becslések szerint Európában 9,9 millió ember szenved demenciában; nagy többségüknél – több mint 7 millió embernél – Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. Tudományos tanulmányok szerint ez a szám 20 évente megduplázódhat. Ez a helyzet e betegség megelőzése és kezelése terén új hozzáállást kíván meg az Európai Uniótól és a tagállamoktól.

Az a jelentés, amelyről ma szavaztunk, és amelynek tartalmát támogatom, a tagállamok egészségügyi és szociális szolgálatai, valamint az Alzheimer-kórban szenvedőket körülvevők, például az egészségügyi szakemberek, családtagok vagy magán jótékonysági intézmények közötti jobb koordinációra tesz javaslatot. Szeretném hangsúlyozni továbbá a jelentésben a korai diagnózisnak, az egymással kapcsolatban lévő referenciaközpontoknak, a betegség multidiszciplináris megközelítésének, az e betegségekre specializálódott szakképzés fontosságának és a családok támogatási hálózatának tulajdonított jelentőséget is. Fontos továbbá a közvéleményt a degeneratív megbetegedésekről tájékoztató kampányok számára javasolt támogatás. Egyetértek azzal a jelentésben kifejtett elképzeléssel, hogy az e betegségekre vonatkozó európai stratégiának támogatnia kell azokat a szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a rendszerhez való egyetemes és földrajzilag kiterjedt hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Közel 10 millió európai szenved mentális betegségekben, különösen Alzheimer-kórban. Az európai válasz továbbra is elégtelen, és a betegek, családjuk és gondozóik helyzete Európában igen kiegyensúlyozatlan: jelenleg csupán hét tagállam rendelkezik nemzeti stratégiával. Ezért az Európai Parlament arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten dolgozzanak ki konkrét programokat és stratégiákat e betegség és hatásainak leküzdésére. Ezeknek a stratégiáknak a betegség társadalmi és egészségügyi hatásaival, valamint a betegek és családjuk számára szükséges szolgáltatásokkal és támogatással kell foglalkozniuk. A korai diagnózis, valamint a megelőzésre és a kutatásra összpontosító egészségügyi szolgáltatások támogatására irányuló erőfeszítéseknek európai uniós szinten is egészségügyi prioritásnak kell lennie. Egy magán és állami részvétellel megvalósuló kutatási, fejlesztési és beruházási program létrehozását ezért európai szinten ösztönözni kell. A sebesség, amivel lelassítjuk az Alzheimer-kór lefolyását, talán addig a pontig, hogy azt sikerül felszámolni, jelentős változást hoz a másokra rászorulók számában, és segítséget nyújt az időskorúaknak abban, hogy a lehető leghosszabb ideig kihasználják az élet nyújtotta lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló jelentés mellett szavaztam, mert a demenciában szenvedők méltóságának biztosítására, az egyenlőtlenségek csökkentésére és a társadalmi kirekesztés megakadályozására, valamint a korai diagnózis és a betegség megelőzésének kutatása támogatására irányuló intézkedéseket javasol.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Európában mintegy 9,9 millióan szenvednek a demencia valamilyen formájában, ami azt jelenti, hogy Európa az ilyen típusú betegségek gyakorisága tekintetében a második helyet foglalja el. Egyedül Portugáliában a demenciában szenvedő betegek száma a becslések szerint 153 000, és közülük 90 000 ember Alzheimer-kórban szenved, és becslések szerint ez a szám 2020-ra megduplázódik. A népesség elöregedésével a társadalmak és a kormányok ilyen típusú, az életkorral nagy mértékben összefüggő betegségre adott válasza ezen évezred kezdetén jelentős kihívást jelent. Ezért csak támogatni tudom a kezdeményezést, amely azt javasolja, hogy a demenciát nyilvánítsuk európai uniós egészségügyi prioritásnak, és sürgetem a tagállamokat, hogy alakítsanak ki konkrét nemzeti stratégiákat és terveket az Alzheimer-kór kezelésére. A Demokratikus és Szociális Centrum Portugáliában megvédte ezt a megközelítést, mivel az az EU egészségügyi politikáinak és prioritásainak előterében áll, és azokkal tökéletesen összhangban van, azt kérve a kormánytól, hogy hozzon létre egy nemzeti demencia tervet, amely méltóságteljes, humánus és szakértő támogatást és gondozást biztosít az Alzheimer-kórban és a demencia más formáiban szenvedőknek.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Évente 1,4 millió Európában élő polgárnál alakul ki valamilyen típusú demencia, ami azt jelenti, hogy 24 másodpercenként új esetet diagnosztizálnak. Portugáliában becslések szerint 153 000 ember szenved demenciában, közülük kilencven ezren Alzheimer-kórban.

Tekintettel arra, hogy Európa népessége elöregszik, és a nyugdíjas korú és az aktív népesség aránya az utóbbi hátrányára változik, várhatóan a demencia jelenti majd a nemzeti szociális és egészségügyi ellátórendszerek előtt álló egyik legnagyobb kihívást. Ezért alapvető fontosságú, hogy a kormányok alakítsanak ki konkrét nemzeti terveket és stratégiákat az Alzheimer-kórra vonatkozóan a demencia szociális és egészségügyi következményeinek kezelésére, nemcsak a szolgáltatások biztosítása, hanem a demenciában szenvedők és családjuk támogatása biztosítása céljából is.

Üdvözlöm azt a javaslatot, amely a szellemi egészség európai évének meghirdetésére irányul annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet az aggyal kapcsolatos időskori megbetegedésekre és e betegségek korai tüneteinek felismerési és azonosítási lehetőségeire, és ennek keretében szervezzenek olyan tájékoztatási kampányokat, amelyek e betegségek megelőzésével és kezelésével foglalkoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az Alzheimer-kór és a demenciák más formái olyan betegségek, amelyek jogosan keltik fel az érdeklődést és adnak aggodalomra okot. A Nemzetközi Alzheimer Társaság 2010-es jelentése szerint Európában körülbelül 9,9 millió ember érintett, és az előrejelzések szerint ez a szám 2020-ig jelentősen nőni fog. Az Alzheimer-kórban szenvedők gondozására alkalmas szakemberek hiánya jelentős aggodalomra ad okot, mivel a helyzet a jövőben súlyosbodni fog, ha nem hoznak intézkedéseket. Az intézkedések közé kell tartoznia az elegendő számú egészségügyi és szociális szolgáltatási szakember képzésének, valamint a közszolgáltatásokon keresztül a megfelelő ellátás biztosításának, a betegek azon igényének tiszteletben tartásával, hogy lehetőség szerint saját otthoni környezetükben kívánnak maradni, a méltóság és a társadalmi integráció alapelvének, valamint a betegek autonómiájának és önrendelkezésének támogatásával. Mivel az e betegséggel kapcsolatos gyógyszerköltségek igen magasak, és a betegek többsége ezeket nem tudja állni, kívánatos e gyógyszerek magasabb anyagi támogatása. Alapvető fontosságú ezen a területen a kutatás ösztönzése és fejlesztése, különösen a megelőzéssel, a diagnózissal és a kezeléssel összefüggésben, ahol az alapvető elv az, hogy az állami szektor vállalja ezeket a kötelezettségeket, anélkül, hogy ez bármely beteg ellátását vagy hozzáférését korlátozná.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) Teljes mértékben támogatom az Alzheimer-kórra és más demenciákra vonatkozó projektet. Az Alzheimer-kór a demencia fő megbetegedési formája, amelyben Írországban több, mint 44 000, Európa-szerte pedig körülbelül 10 millió ember szenved.

Az Alzheimer-kór egy progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy idővel egyre jobban károsítja az agyat. Ugyanakkor a betegség tünetei egyre akutabbá válnak. Sajnos az európai népesség elöregedésével minden esély megvan arra, hogy a betegségben szenvedők száma növekedni fog. A demencia alapvető okának a kutatásával és a helyes gondozási gyakorlattal kapcsolatosan a tagállamok között jobb koordinációra van szükség.

Gyakran a gondozás terhe a családtagokra marad. Írországban naponta 50 000 ember gondoz demenciában szenvedőket. Szeretném tiszteletemet leróni a gondozók és az Írországi Alzheimer Társaság előtt, akik kiváló segítséget nyújtanak az Alzheimer-kórban szenvedőknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Becslések szerint Európában közel 10 millió ember szenved demenciában, többségük Alzheimer-kórban. Ez a szám valószínűleg 20 évente meg fog duplázódni. 2020-ban a 65 év felettiek egynegyedét fogja érinteni ez a betegség. Franciaországban az új megbetegedések száma évente 160 000. Ezért azt mondhatjuk, hogy előbb vagy utóbb, közvetlenül vagy közvetve minden európait érinteni fognak az Alzheimer-kórral vagy más demenciákkal kapcsolatos problémák. Ezért teljes mértékben támogatom ezt a saját kezdeményezésű jelentést, amely felszólítja a Bizottságot, hogy tegye az Alzheimer-kór elleni küzdelmet az egészségügy területén Európa egyik cselekvési prioritásává. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők hozzáférjenek a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, és mindenekelőtt a kutatás (a következő kutatási keretprogram keretében), a megelőzés, a diagnózis (közös ismérvek, közös protokollok stb.) és a kezelés terén szorosabb európai együttműködésre van szükségünk. Felhívunk továbbá a mentális egészség európai évének meghirdetésére – a nemzetközi Alzheimer-nap kiegészítéseképpen –, amely remélhetőleg lehetőséget nyújt majd az e kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE), írásban.(FR) Az Alzheimer-kór Elleni Küzdelem Európai Szövetségének elnökeként csak üdvözölni tudom az ezen európai kezdeményezés által ajánlott intézkedéseket, amely kezdeményezés a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai ismeretek javítására és a jelenlegi kutatás összehangolására törekszik. Az európai támogatásnak köszönhetően közös kutatási programok jöttek létre, és remélem, hogy azok gyümölcsözőek lesznek. Ugyanakkor létfontosságú, hogy a stratégiák középpontjába a megelőzés kerüljön, és hogy az erőfeszítések a lehető legkorábbi diagnózis felállítására irányuljanak, ahogy a jelentés is hangsúlyozza. A tagállamoknak azonnal cselekedniük kell, többek között a betegség leküzdésére vonatkozó ambiciózus európai terv alapján a megelőzést célzó kampányokon keresztül. Az e betegség által okozott magatartásbeli vagy személyiségváltozások azt jelentik, hogy a betegek fokozatosan egyre jobban függnek másoktól. Nem csak a betegek szenvednek ettől a betegségtől, hanem családtagjaik és gondozóik is. Szeretnék továbbá tisztelettel adózni az Európai Alzheimer Társaság előtt, amely az e betegség ellen küzdő nemzeti társaságok mellett alapvető szerepet játszik a betegeknek és családjuknak biztosított segítségnyújtásban.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Teljes mértékben támogattam ezt a saját kezdeményezésű jelentést, amely felszólítja a Bizottságot, hogy tegye az Alzheimer-kór elleni küzdelmet az egészségügy területén Európa egyik cselekvési prioritásává. A feladatunk nem csak az, hogy támogassuk a korai diagnosztikai módszereket, a lehető leghamarabb eszközöket dolgozzunk ki e betegség tüneteinek megállapítására, és a degeneratív idegrendszeri megbetegedések kutatására összpontosítsunk, hanem mindenekelőtt törekednünk kell a betegek és családjuk mindennapi életének javítására is, mivel az állami politikák ezt a szempontot gyakran figyelmen kívül hagyják. Végül kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nőkre, akiket ez a súlyos betegség kétszer gyakrabban érint, mint a férfiakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A Matias-jelentés egy olyan kérdéssel foglalkozik, amely elöregedő társadalmunkban egyre fontosabbá válik. Országomban a demencia a skót kormány döntése alapján nemzeti prioritás, és a skót szakértelmet nemzetközi jelentőségű kutatásokban kamatoztatják. Ez az európai kezdeményezés üdvözlendő, mivel a demencia elleni európai küzdelem jobb összehangolásának eszköze.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek alapvető megközelítése a tagállamok közötti jobb koordináció, valamint a hatékonyabb és szolidaritáson alapuló, a megelőzést és a demenciában, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élőket – legyen szó egészségügyi szakemberekről, szolgáltatókról vagy családtagokról – szem előtt tartó válasz. Fontos és elengedhetetlen a korai diagnózis és a megfelelő életminőség előmozdítása, a tagállamok közötti együttműködés támogatása a legjobb gyakorlatok megosztásán és az e területen folyó klinikai kutatásokon keresztül, valamint az e nehéz betegséggel élők jogainak és elvárásainak tiszteletben tartása. Ez alapvető lépést jelent az e betegségtípus kezelésére vonatkozó különböző létező politikák és módszerek összekapcsolását, valamint a betegek számára a kezeléshez való hozzáférés terén pénzügyi forrásoktól függetlenül a lehető legszélesebb körű lefedettség és az egyenlő feltételek biztosítását célzó egyedi javaslatok irányába.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A Matias-jelentésről tartott mai szavazással az Európai Parlament hangsúlyozni kívánta, hogy az Alzheimer-kór elleni küzdelem az egészségügy területén európai uniós prioritás. A 2009. évi nemzetközi Alzheimer-jelentés szerint az európaiak mintegy 28%-a szenved ilyen típusú demenciában, és ez az arány az európai népesség elöregedése miatt valószínűleg emelkedni fog. Ezért véleményem szerint az intézmények nem becsülhetik alá ezt a betegséget, és konkrét intézkedéseket kell hozniuk a betegek és családjuk támogatására. Ebben a tekintetben az Európai Parlamentnek támogatnia kell a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló politikát, és fel kell hívnia a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelően vegyék figyelembe ezt a betegséget, amikor a megelőzésre irányuló egészségügyi politika területén további intézkedéseket dolgoznak ki. A jelentésben javasolt intézkedések közül szeretném hangsúlyozni a korai diagnosztikai szolgáltatások megvalósítására vonatkozó iránymutatások kidolgozását és a finanszírozáshoz való hozzáférést megkönnyítő eszközök meghatározását.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Az Alzheimer-kórra irányuló európai kezdeményezésről szóló jelentés elfogadása jelentős lépés az e betegség elleni küzdelemben egy olyan időszakban, amikor a demenciában szenvedők száma Európában 9,9 millió, az esetek többségét pedig az Alzheimer-kórban szenvedők adják. E jelentés elfogadása lehetővé teszi, hogy e betegség leküzdésére a tagállamok összehangolt intézkedéseket hozzanak az Európai Unióban. Véleményem szerint az egyik lehetséges megoldás az Európa 2020 stratégiában az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés, valamint az ez év tavaszán elindítandó, „aktív és egészséges öregedéssel foglalkozó európai innovációs partnerség” elnevezésű kísérleti partnerség forrásainak felhasználása.

Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma 2020-ig drámaian emelkedni fog, a kutatási projektek végrehajtási folyamatában a jövőben szükség van az állami intézmények közötti, valamint az állami és magántulajdonban lévő intézmények közötti partnerség kialakítására, így állítva csatasorba a magán és az állami intézmények eszközeit, erőforrásait és tapasztalatát az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Az időskorú embereknél a demencia előfordulásával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelésének egyik leghatékonyabb módja a probléma megvilágítása és az aktív tájékoztatási kampány. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az Alzheimer-kórra, mivel egyre növekvő problémát jelent, nemcsak az EU-ban, hanem világméretekben is, és a szakemberek szerint a betegek száma folyamatosan nő. Társadalmunk elöregszik, és nyíltan kell beszélnünk erről a problémáról, valamint megoldásokat kell keresnünk. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell a betegség megelőzésének fontosságát. Ezért az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló Matias-jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, amely válasz az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló bizottsági közleményre.

Legfőbb célkitűzései a következők: a korai diagnózis és az életminőség előmozdítása; a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai ismeretek javítása és a folyamatban lévő kutatás koordinálása; a tagállamok közötti szolidaritás támogatása a legjobb gyakorlatok megosztása révén; és végül a demenciával élő betegek jogainak tiszteletben tartása.

Ezek üdvözlendő javaslatok, mert véleményem szerint a demenciára vonatkozó európai stratégiának nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a demenciával élők és gondozóik szociális szempontjaira, miközben továbbra is támogatja a megelőzés és a korai diagnózis kutatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Aggasztó statisztikai adat derül ki az Alzheimer-kórról szóló 2009. évi jelentésből: becslések szerint a világon 35,6 millió ember szenved a demencia különböző formáiban. Ezt a becslést Európában folyamatosan ellenőrzik, ahol a lakosság átlagéletkora gyorsan emelkedik.

Ezért fontos a tagállamokban egy statisztikaiadat-megosztó hálózat, valamint az Alzheimer-kór okainak, megelőzésének és kezelésének kutatását összehangoló platform létrehozása. Tekintettel arra, hogy a korai diagnózis lehetővé teszi, hogy egész Európában alacsonyan tartsák a költségeket, alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi befektetések megosztására és európai szinten a célzott megelőzés ösztönzésére politikákat dolgozzanak ki.

Hangsúlyoznom kell, hogy az orvostudományi és társadalomtudományi kutatásokban, valamint az egészségügyi és szociális politikákban figyelembe kell venni a nők speciális igényeit, akik körében kétszer annyi a beteg, és aránytalanul magas a női gondozó száma is. Az Alzheimer-kór az európai társadalom számára jelentős kihívás. A demencia társadalmi és egészségügyi következményeinek kezelése, valamint a degeneratív idegrendszeri megbetegedésekben szenvedők és családjuk számára szolgáltatások és támogatás nyújtása csak közös erőfeszítéssel sikerülhet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Portugáliában pártom, a Demokratikus és Szociális Centrum – Néppárt, mindig határozottan érvelt a demenciával foglalkozó nemzeti terv mellett annak érdekben, hogy az ilyen típusú betegségben szenvedőket szakképzett személyek ellenőrizhessék, méltóságteljes és humánus módon. Ezért nem tudom nem támogatni ezt az európai uniós kezdeményezést, amelynek célja, hogy az EU egyik prioritásává tegye a demencia leküzdését. Az Alzheimer-kórban és a demencia más formáiban szenvedő európaiak száma olyan magas, hogy az szükségessé teszi ennek a prioritásnak a felállítását. E betegség sikeres kezeléséhez és a betegek számára a lehető legjobb életminőség biztosításához a kezdeti szakaszokban való fellépés nagyon fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Alzheimer-kór egy alattomos betegség, amelyre az intenzív kutatások ellenére nincsenek hatékony gyógyszerek. Nem valószínű, hogy a közeljövőben a betegséget és következményeit, például a másoktól való teljes függés állapotát eredményező, az emlékezőtehetség és más magasabb szintű agyi funkciók fokozatos elvesztését gyógyítani tudjuk. Ez annál is fontosabbá teszi a kezelés korai szakaszban történő kezelésének megindítását. Az egyik fontos intézkedés a nyilvánosság tájékoztatása a betegség megelőzéséről, ugyanakkor korai felismeréséről és megjelenésének késleltetéséről is. Számos orvos szemmel láthatólag túl későn kezdi meg a demencia elleni gyógyszerekkel való kezelést annak érdekében, hogy ne terhelje meg a betegek költségvetését, ez azonban pont ellenkező hatást vált ki. Orvosi szakértők szerint a helyes gyógyszerekkel való kezelés akár egy évvel is késleltetheti azt az időpontot, amikor a betegségben szenvedőnek drága gondozóotthonba kell vonulnia.

Ezzel összefüggésben nem szabad elfelejteni az ezeket a betegeket ápoló hozzátartozókra nehezedő súlyos pszichikai és mentális stresszt. Ez a stressz a gondozók harmadánál depresszióhoz, kiégéshez és hasonló rendellenességekhez vezet. Európai szinten az Alzheimer-kórral küzdők szenvedéseinek enyhítésére törekszünk. Ezért a Matias-jelentés elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban.(IT) Támogatom Matias asszony jelentését, amennyiben a ma 6 millió európait érintő Alzheimer-kór megelőzésére és kezelésére irányuló hatékony válasz biztosítása érdekében Európában szükség van a tagállamok közötti szoros együttműködésre és összehangolásra.

A nemzeti erőfeszítések európai támogatása nélkül nemcsak a megelőzés és a kezelés, hanem a kutatások finanszírozásának összehangolása, a helyes gyakorlatok terjesztése és a hatékony gyógyszerek felfedezésén munkálkodó gyógyszeripar megfelelő finanszírozása terén sem fogjuk tudni támogatni az ezekben a betegségekben szenvedők autonómiáját és méltóságát, akik érzelmi és társadalmi kapcsolataikban is igen korlátozottak.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A döntésem, hogy az Alzheimer-kórról szóló jelentés mellett szavazok, abból ered, hogy szeretném, ha javulna a betegség elleni küzdelemre irányuló jelenlegi európai stratégia. Az európai népesség fokozatos elöregedéséhez a degeneratív idegrendszeri megbetegedésekben szenvedők számának jelentős emelkedése járul, akiknek fele Alzheimer-kórban szenved. Ezért ez a jelentés előrelépést jelent az e súlyos betegség elleni küzdelemben. Úgy gondolom, hogy e kérdésben elengedhetetlen a korai diagnózis, a megelőzés és a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai adatok összegyűjtésének középpontba állítása. Fontos a hiányosságok orvoslása az olyan területeken, mint a szakmai továbbképzés és a családtámogatás, mégpedig a demenciával való együttélés vonzataival kapcsolatos tudatosság növelésén keresztül.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló jelentés mellett szavaztam, mert segít a betegek és hozzátartozók életminőségének javításában, valamint a tagállamok között a megelőzés terén, a demenciában szenvedők körében pedig a kezeléshez való hozzáférés és a megfelelő szolgáltatások elérhetősége terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésében. Európában 1,4 millió polgár szenved a demencia valamely formájában, és több, mint 8 millió 30 és 99 év közötti európai szenved degeneratív idegrendszeri megbetegedésben; ezeknek a betegeknek a fele Alzheimer-kórban szenved, és ez a szám 20 évente várhatóan megduplázódik. E jelentés célja a jelenlegi helyzet javítása; alapvető célkitűzés a korai diagnózis és a megelőzés előmozdítása, valamint a betegek életminőségének javítása, a szolidaritáson alapuló és egységes válasz a különböző országok között, a kutatástól az orvosi kezelésig, valamint a betegek méltóságának erősítése betegségük teljes időtartama alatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Osztom a Matias asszony jelentésében felvetett aggályokat, és támogatom a Tanácsnak szóló felhívást, hogy a demenciát nyilvánítsa az Európai Unió egészségügyi prioritásának.

Globális módon kell cselekedni. Valójában a nemzetek közötti koordináció viszonylag alacsony az EU-ban, ami széttagoltsághoz, illetve az ismeretek és a legjobb gyakorlat tagállamok közötti korlátozott megosztásához vezet; Európában az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatás elmarad az egyéb súlyos betegségekre irányuló kutatásokhoz képest.

E tények figyelembevételével, amelyekről e dokumentum megfelelően beszámol, az Alzheimer-kórra vonatkozóan nemcsak konkrét nemzeti terveket és stratégiákat kell kialakítani, ami elengedhetetlen, hanem európai szinten egy olyan eszközt is, amely e területen előmozdítja az európai kutatás hatékony összehangolását. Véleményem szerint így biztosítható, hogy az egészségügyi ellátást minden európai országban egyidejűleg a helyes gyakorlatnak megfelelően nyújtsák. Ily módon elkerülhetjük az nem egységes válaszokat és a kezeléshez való, jellemzően egyenlőtlen hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Alzheimer-kórra és a demencia más formáira vonatkozó statisztikai adatok rendkívül aggasztóak, például az, hogy évente 1,4 millió, Európai Unióban élő polgárnál alakul ki valamilyen típusú demencia, és 24 másodpercenként új esetet diagnosztizálnak.

65 év feletti korban szinte minden huszadik ember demenciában szenved, miközben becslések szerint több, mint 8 millió európai szenved ilyen fajta betegségben. Ennek figyelembevételével szükség van az Európa-szerte alkalmazott különböző nemzeti politikák összehangolására. A kezdeményezést megfelelően indokolja a nem egységes fellépés, az Európában adott nem egységes válaszok és a kezeléshez való, jellemzően egyenlőtlen hozzáférés. A kezdeményezés négy kulcsfontosságú célkitűzésen alapul: a korai diagnózis előmozdítása, a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai ismeretek javítása, a tagállamok közötti szolidaritás támogatása és a demencia különböző formáival élő betegek jogainak tiszteletben tartása.

Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható. Ezért kulcsfontosságú a nem farmakológiai jellegű beavatkozások fokozása, a közérzetjavító beavatkozások ösztönzése révén. A fentiekre tekintettel teljes mértékben támogatom a tagállamok közötti jobb koordinációt és a demencia megelőzésére irányuló hatékonyabb választ.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) Ez a jelentés alapvető lépés az e területre vonatkozó európai stratégia kidolgozása felé, amely négy kulcsfontosságú célkitűzésen alapul: a korai diagnózis és az életminőség előmozdítása; a betegséggel kapcsolatos epidemiológiai ismeretek javítása és a folyamatban lévő kutatás koordinálása; a tagállamok közti szolidaritás támogatása a legjobb gyakorlatok megosztása révén; és végül a demenciával élő betegek és az őket gondozók jogainak tiszteletben tartása. Évente 1,4 millió, Európában élő polgárnál alakul ki valamilyen típusú demencia. Minden 24. másodpercben új esetet diagnosztizálnak. 65. életévén túl minden huszadik, 80. életévén túl minden ötödik ember demenciában szenved. A becslések szerint a 30–99 éves európaiak között több, mint 8 millióan szenvednek degeneratív idegrendszeri betegségekben (ezeknek fele Alzheimer-kór), és a tudósok előrejelzései szerint ez a szám 20 évenként megkétszereződik. Mivel a diagnózishoz és a kezeléshez való hozzáférés terén nemcsak a tagállamok között, hanem a tagállamokon belül is egyenlőtlenségek vannak, nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozni, amelyek szolidaritáson alapuló, a megelőzést és a demenciában, különösen az Alzheimer-kórban szenvedők kezelését, valamint a körülöttük élőket – legyen szó egészségügyi szakemberekről, szolgáltatókról vagy családtagokról – szem előtt tartó választ nyújtanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A demenciában szenvedők száma Európában becslések szerint 9,9 millió, és az esetek többségéért az Alzheimer-kór tehető felelőssé. A degeneratív idegrendszeri betegségek az időseket érintő fogyatékosság és másoktól való függés egyik legfőbb okát alkotják, és egyes vélemények szerint az e betegségekben szenvedő emberek száma 2020-ra megduplázódhat.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell e jelentés jelentőségét: felhívja a figyelmet, hogy a tagállamokban és az Európai Unióban jelentős mértékben fokozni kell az Alzheimer-kór okaira, megelőzésére és kezelésére irányuló innovatív és multidiszciplináris klinikai kutatási tevékenységek terén folytatott együttműködést és koordinációt, az információk megosztását és az e terület számára rendelkezésre álló forrásokat. Szeretném hangsúlyozni továbbá a korai diagnózisra, a szakemberek képzésére, a családoknak nyújtott támogatásra és a tájékoztató kampányokra helyezett hangsúlyt, ami mind azt a célt szolgálja, hogy e betegek számára biztosítsák a helyes gyakorlatnak megfelelő egészségügyi ellátást.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), írásban.(FR) Az EU-ban minden 24. másodpercben újabb degeneratív idegrendszeri megbetegedést diagnosztizálnak. 65. életévén túl minden huszadik, 80. életévén túl minden ötödik ember demenciában szenved. Az említett megbetegedések több, mint feléért az Alzheimer-kór a felelős. A 30–99 éves európaiak között ez összesen több, mint 8 millió embert érint, és a tudósok előrejelzései szerint ez a szám a jövőben 20 évenként megkétszereződhet. Az Európai Uniónak kezdeményezéseket kell végrehajtania annak érdekében, hogy az e betegségekben érintettek száma az elkövetkező évtizedekben kezelhető legyen. Támogattam az európai parlamenti állásfoglalást, amely különösen arra szólít fel, hogy a tagállamok tegyenek lépéseket a betegség lefolyásának lassítására – például az egészséges életmód népszerűsítésével és annak biztosításával, hogy minden beteg rendelkezésére álljanak a gyógyszerek –, hozzanak létre szakosodott központokat, országszerte biztosítsanak megfelelő orvosi felszereléseket, és e területre vonatkozóan dolgozzanak ki stratégiai kutatási cselekvési terveket.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Támogattuk ezt a javaslatot, mert felhívja a Tanácsot, hogy nyilvánítsa a demenciát uniós egészségügyi prioritásnak, és határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki konkrét nemzeti terveket és stratégiákat az Alzheimer-kórra vonatkozóan a demencia szociális és egészségügyi következményeinek kezelése, a demenciában szenvedők és családjuk számára pedig szolgáltatások és támogatás biztosítása céljából, ahogyan ezt számos olyan tagállam már megtette, ahol az Alzheimer-kórra és a hasonló betegségekre vonatkozóan 2008-ban elindított terv lehetővé tette az egészségügyi és a szociális ellátás koordinálását, valamint e betegségek nemzeti szintű klinikai vizsgálatát és alapkutatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az európai lakosság átlagéletkora fokozatosan emelkedik, és egyre jelentősebb mértékben életkorral összefüggő problémákat, különösen demenciát okoz.

Becslések szerint a világon 35 millió ember szenved demenciában, és ez a szám 20 évente megkétszereződhet. Európában 9,9 millió ember szenved demenciában, többségük Alzheimer-kórban.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése azt mutatja, hogy minden Alzheimer-kórban szenvedő beteg évente 24 000 EUR-ba, összesen 161 milliárd EUR-ba kerül az EU-nak. Az elkövetkezendő évtizedekben a demencia jelenti majd a nemzeti egészségügyi rendszereink fenntarthatósága előtt álló egyik legnagyobb kihívást.

Tekintettel a betegek számára vonatkozó statisztikai adatokra, szolgáltatásokat és támogatást kell biztosítani a demenciában szenvedők és különösen családjuk számára, ami gondozásuk fő forrását nyújtja. Ez számos, az Alzheimer-kórra és hasonló betegségekre vonatkozó terveket bevezető tagállamban megtörtént. Közös célt kell képeznie annak, hogy felhívják a figyelmet az aggyal kapcsolatos időskori megbetegedésekre, és a szeptember 21-i nemzetközi Alzheimer-napot az ilyen betegségekkel és az agyi érkatasztrófák kezelésével foglalkozó tájékoztatási kampányokkal egészítsék ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló jelentés mellett szavaztam. A Parlament a közelmúltban a gazdasági válsággal, a munkaerő-piaci igényekkel és a foglalkoztatási szint emelésével összefüggésben vitázott az időskorúakkal kapcsolatos kérdésekről. A demenciával diagnosztizált betegek számára vonatkozó statisztikai adatok rámutatnak a probléma nagyságára. Évente 1,4 millió embernél alakul ki a demencia valamelyik formája, és a betegek számát 10 millióra becsülik. Lengyelországban több, mint 200 000 ember szenved Alzheimer-kórban. A degeneratív idegrendszeri megbetegedések az időskorúakat érintő fogyatékosság egyik legfőbb okát alkotják, és a probléma az átlagéletkor növekedésével felerősödik.

Az Alzheimer-kór minden társadalom számára jelentős gazdasági kihívás. A 2010-ben megjelent nemzetközi Alzheimer-jelentés megállapítja, hogy az Alzheimer-kórral és a demencia más formáival kapcsolatos költségek évente világszerte elérik a 600 milliárd USD-t. A demencia elleni küzdelemben közös európai stratégiára van szükségünk. Az Alzheimer-kórral szemben megelőző intézkedéseket, vagy más szóval az egészséges életmódot kell kialakítanunk és támogatnunk, ami azt jelenti, hogy fizikailag és szellemileg aktívak maradunk, részt veszünk a közösségben és egészséges ételeket fogyasztunk. A betegeket gondozók számára megfelelő pénzügyi és pszichológiai támogatást kell biztosítani. Az Alzheimer-kór elleni küzdelemre irányuló európai stratégiának kiemelt figyelmet kell fordítania a nők igényeire, akiknél a demencia kialakulásának valószínűsége kétszer magasabb, és akik az e betegségben szenvedők többségét gondozzák.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) Határozottan az Alzheimer-kórról szóló saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam. Nagyon jó áttekintést nyújt azokról az intézkedésekről, amelyeket ezen a téren meg kell hozni. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által elfogadott szöveghez nem nyújtottak be módosításokat, ami azt jelzi, hogy ezek az ajánlások széles körű támogatást élveznek. Szeretném továbbá kérni, hogy fordítsunk figyelmet a például Németországban, Belgiumban és Skóciában létrehozott demencia-barát közösségi rendelők növekvő számára. Tekintetbe kell vennünk továbbá a betegség alakulására vonatkozó várakozások hatását is. A túlságosan negatív várakozások gyakran ellentétes hatással lehetnek a betegségre. Ilyenek voltak tulajdonképpen a belga elnökség által a múlt év végén rendezett konferencia következtetései. Ezeket a megjegyzéseket is bele kell foglalni a politikába.

 
  
MPphoto
 
 

  Csanád Szegedi (NI), írásban.(HU) Egyetértek a jelentéssel, hogy fontos a betegség kezelésére vonatkozó különböző módszerek összekapcsolása. Európában évente 1,4 millió személynél alakul ki a demencia, ezért kiemelten fontos a korai diagnózis és a megelőzés. A tagállamok közti jobb koordináció szintén elengedhetetlen. Támogatom azt is, hogy törekedni kell a kezeléshez való hozzáférés tekintetében a lehető legszélesebb körű lefedettségre és egyenlő feltételekre a betegek számára, kortól, nemtől, pénzügyi forrásoktól vagy tartózkodási helytől függetlenül.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam, amely hatásosan és részletesen írja le az Alzheimer-kórban szenvedő betegek és a róluk gondoskodók problémáit, kívánságait és aggályait, és amely közös cselekvésre szólít fel bennünket. Jelenleg a 65 év felettiek körében csak minden 15. európai szenved demenciában, de ez a szám az elkövetkezendő évtizedekben jelentősen emelkedni fog. Ennek eredményeképpen jelentős kihívással kell szembenéznünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Teljes mértékben támogatom az Alzheimer-kórra és más demenciákra vonatkozó új kezdeményezést. Az elkövetkezendő években várhatóan a demencia jelenti majd az egészségügy számára az egyik legnagyobb kihívást, és a megelőzés, a diagnózis és az ellátás javítása érdekében létfontosságú az országok közötti együttműködés. A jelentés a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint arra szólít fel, hogy szükség van az Alzheimer-kór tüneteinek korai felismerésére. Ez segíteni fogja az esetek korai diagnosztizálását, valamint a kezeléshez való hozzáférés javítását. A demenciában szenvedők jólétének támogatása mellett fontos a gondozók tudatosságának növelése, akiknek gyakran érzelmi és pénzügyi nehézségekkel kell megküzdeniük; a gondozók előtt álló mindennapi helyzetek javítását célzó cselekvési tervek kidolgozása egy további lépés az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedők életének javítása felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban.(PL) E plenáris ülésen az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló európai parlamenti állásfoglalásról szavaztunk. Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mivel nagyon fontos lépést jelent az ilyen betegségekre vonatkozó meglévő politikai stratégiák és kezelési módok összekapcsolására vonatkozó részletes javaslatok irányába. A degeneratív idegrendszeri megbetegedések jelenleg az időskorúakat érintő fogyatékosság egyik legfőbb okát alkotják, és nagyon valószínű, hogy az ezzel a betegséggel érintettek száma jelentősen nőni fog. Ez annál is fontosabbá válik, ha figyelembe vesszük a várható átlagéletkor emelkedését, valamint a munkavállalók nyugdíjasokhoz viszonyított arányának csökkenését. A fentiekre tekintettel alapvető jelentőségű, hogy a megelőzést helyezzük minden stratégia középpontjába, és hogy erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy a diagnózis a lehető legkorábban megtörténjen. A nép képviselőjeként egyetemleges felelősséget érzek annak biztosításáért, hogy az EU használja ki hatáskörét a fent említett probléma kezelésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az Alzheimer-kórban és a demencia más formáiban szenvedők számának gyors növekedése nyomán az EU sürgős fellépésére van szükség, ami magában foglalja annak biztosítását is, hogy fokozottabban összpontosítsanak a korai diagnózisra és a megelőzésre. Ez azt jelenti például, hogy a veszélyeztetetteknek korai szakaszban vizsgálatokon kell átesniük, és hogy célzott képzési kampányokkal kell segíteni az időkorúak hozzátartozóit, hogy meg tudják különböztetni az öregedés normál jeleit a demencia korai jeleitől. A tagállamoknak szakértelmüket meg kell osztaniuk, és a folyamatba be kell vonniuk mind a tudósokat, mind pedig az egészségügyi szakembereket. Az e betegségben szenvedők aggasztó száma és ezzel összefüggésben az egyes tagállamokra háruló költségek sürgőssé teszik a megelőzés szükségességét. Ennek egészséges étrendben kell megnyilvánulnia, és intézkedéseket kell hozni a betegség kialakulásának késleltetésére. A jelentés megemlíti továbbá a hozzátartozóknak nyújtott gyakorlati és pszichológiai támogatást is. Kimutatták, hogy az otthon ápolt betegeknek három gondozóra van szükségük, akiknek általában fel kell adniuk a munkahelyüket. Végül a jelentés megemlíti az Alzheimer-kórban szenvedők méltósága fenntartásának fontosságát. Ez képzési programmal érhető el, amelynek az iskolákban kell kezdődnie.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0026/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Az egy versenyjogi eset vonatkozásában a Bizottság intézkedéseinek elmulasztásáról és ennek az érintett vállalkozásra kifejtett káros hatásáról szóló petícióról elfogadott állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Bizottságtól a Petíciós Bizottsághoz érkezett válasz nem ad kielégítő feleletet sem a petíció benyújtója, sem a bizottság tagjai által felvetett kérdésekre, sem pedig a Jogi Bizottság véleményében foglalt kifogásokra. Ezért fel kell szólítani a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket az 1997-ben a 93/42/EGK irányelv 8. cikkének védzáradéka alapján elindított és még mindig függőben lévő eljárás befejezése érdekében. A Bizottságnak továbbá sürgősen válaszolnia kell a petíció benyújtójának jogosan felvetett kifogásaira, aki 13 éve szenvedi el ezt a tűrhetetlen helyzetet, amelynek következtében jelentős pénzügyi veszteséget halmozott fel, továbbá meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a petíció benyújtója érvényesíthesse jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ez az eset, amely már több, mint tíz éve húzódik, jelentős anyagi veszteségeket okozott a vállalatnak, mert még mindig nem kapott végleges választ a Bizottságtól a német hatóságokkal való nézeteltérésével kapcsolatban. Elengedhetetlen, hogy az EU-ban értékesített orvostechnikai eszközök megfeleljenek az uniós szabályoknak, és hogy felhasználóik oltalma és védelme érdekében megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. A Bizottság feladata azonban, hogy ezen ügy lezárása érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket, hiszen a vitákat időben rendezni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A vita tárgya egy asztma kezelésére szolgáló inhalálókészülék, amely 1996 óta van forgalomban. A német hatóságok aggodalmuknak adtak hangot e termékkel kapcsolatban, és védintézkedési eljárás elindítása és végrehajtása céljából tájékoztatták a Bizottságot. A Bizottság azonban nem konzultált a gyártóval, és nem hozott döntést az ügyben, ezért továbbra is függőben van az ügyre vonatkozó határozathozatal, a petíció benyújtója számára pedig nem áll rendelkezésre jogorvoslati lehetőség. A gyártó 2003-ban a készüléket új néven forgalomba hozta, a felső-bajorországi hatóságok pedig 2005-ben az orvostechnikai készülékekre vonatkozó német törvény alapján – a Bizottság értesítése nélkül – elrendelték a készülék kivonását a forgalomból. A gyártó tájékoztatta a Bizottságot a második értékesítési tilalomról, azzal a szándékkal, hogy a Bizottság indítson jogsértési eljárást Németország ellen, de a Bizottság szerint az amellett szóló bizonyítékok, hogy az inhalálókészülék megfelel az irányelvben rögzített alapvető követelményeknek, elégtelenek voltak, és úgy döntött, hogy nincs szükség a termék biztonságosságának felülvizsgálatára.

Ezen állásfoglalás mellett döntöttem, mert úgy gondolom, hogy elengedhetetlen, hogy a Bizottság sürgősen válaszoljon a sértett fél jogos aggályaira, ami lehetővé teszi, hogy érvényesíthesse jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE), írásban.(DE) Örülök, hogy a Parlament ma állásfoglalást fogadott el Klein úr petíciójáról. A Petíciós Bizottság igen régóta foglalkozik ezzel az üggyel. 1990-ben Klein úr feltalált egy inhalálókészüléket az asztmában szenvedők számára, és e termékre két alkalommal vitatott forgalmazási tilalmat vezettek be. Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, meggyőződésem, hogy az inhalálókészülékre vonatkozó 1996-os első tilalom nem volt egészen jogszerű. Végül kritikusan meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek a tilalomhoz vezettek. A Bizottságot felszólították, hogy a védzáradéki eljárást fejezze be annak érdekében, hogy lehetővé váljon az érintett fél számára a fellebbezés. A folyamat azonban még nem zárult le. A második tilalom jogalapja és jogszerűsége határozottan vitatható. Az uniós jog megsértése szintén felmerül. Következésképpen Klein úr az igazságszolgáltatás kirívó megtagadásának áldozata, és ezt a helyzetet orvosolni kell. Fontos, hogy a Bizottság gyorsan találjon olyan megoldást, amely egyszer s mindenkorra megoldja ezt a problémát.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Azért szavaztam az állásfoglalásra irányuló indítványra, mert ki kell jelenteni, hogy Európa és demokratikusan megválasztott szervként különösen az Európai Parlament mindig polgárai oldalán állt. A ma elfogadott állásfoglalás a Christoph Klein, német állampolgár által benyújtott 0473/2008. számú petíción alapul, amelyet egy asztma esetén alkalmazott eszköz forgalomból való kivonásával kapcsolatos versenyjogi eset vonatkozásában a Bizottság intézkedéseinek elmulasztásáról terjesztett elő. Hasonló esetekben biztosítanunk kell – először is európai polgári minőségünkben, másodszor pedig európai parlamenti képviselői minőségünkben – a védintézkedések alkalmazásának valódi lehetőségét, amennyiben az európai intézmények egyike nem tartja be a Szerződések rendelkezéseit. Összefoglalva ez szavazatom indoka. Ezt azzal egészíteném ki, hogy remélem, hogy a Bizottság kijavítja hibáját, és legalább ad néhány pontos választ az asztma kezelésére szolgáló készülék forgalomból való kivonásának kérdésével kapcsolatban annak tisztázására, hogy mi történt.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Ez a jelentés bizonyítja a Parlament Petíciós Bizottsága munkájának értékét. Ebben válaszolunk egy német polgár jogos panaszára egy asztma kezelésére szolgáló inhalálókészülékkel kapcsolatban. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy adjon sürgős választ a petíció benyújtójának jogosan felvetett kifogásaira, aki 13 éve szenvedi el ezt a tűrhetetlen helyzetet, amelynek következtében jelentős pénzügyi veszteséget halmozott fel, illetve tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a petíció benyújtója érvényesíthesse jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az efféle jogviták minden érintett számára károsak: a szóban forgó vállalatra a felmerülő pénzügyi költségek miatt, az európai intézményekre pedig azon rendkívül negatív arculat miatt, amely ezen eljárások lezárásában tapasztalható késlekedés nyomán alakul ki. Úgy vélem, hogy egy jogvita rendezésére 10 év túl hosszú idő, és a Bizottság feladata, hogy valamennyi érintett érdekében gyors megoldást találjon. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy milyen fontos, hogy az Európai Unióban valamennyi kereskedelmi forgalomba kerülő orvostechnikai eszköz megfeleljen a biztonsági előírásoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv pontosan kifejti, hogy egy eszköznek milyen követelményeknek kell megfelelnie, először is ahhoz, hogy engedélyezzék, másodszor ahhoz, hogy kereskedelmi forgalomban maradhasson. Ha egy terméken szerepel a CE-jelölés, akkor megfelel ezeknek a követelményeknek. A tagállamok feladata, hogy a CE-jelölés engedélyezetlen használatának megelőzése érdekében ellenőrzéseket végezzen, és szükség esetén termékeket vonjon ki a forgalomból. Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezekről a meghozott intézkedésekről. Tartózkodtam a szavazástól, mert véleményem szerint nincs szükség arra, hogy a Bizottság fellépjen ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, amely egy asztma kezelésére szolgáló inhalálókészülékek forgalomba hozatalával kapcsolatosan egy német állampolgár által benyújtott petíciót követően felszólítja a Bizottságot, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket egy olyan eljárás lezárása érdekében, amely sajnos 13 éve húzódik, és jelentős anyagi veszteséget okoz a szóban forgó vállalatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezen állásfoglalás elfogadásával az Európai Parlament:

1. úgy véli, hogy a Bizottságtól a Petíciós Bizottsághoz érkezett válasz nem ad kielégítő feleletet sem a petíció benyújtója, sem a bizottság tagjai által felvetett kérdésekre, sem pedig a Jogi Bizottság véleményében foglalt kifogásokra;

2. felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket az 1997-ben a 93/42/EGK irányelv 8. cikkének védzáradéka címén elindított és még mindig függőben lévő eljárás befejezése érdekében;

3. felszólítja a Bizottságot, hogy adjon sürgős választ a petíció benyújtójának jogosan felvetett kifogásaira, aki 13 éve szenvedi el ezt a tűrhetetlen helyzetet, amelynek következtében jelentős pénzügyi veszteséget halmozott fel, illetve tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a petíció benyújtója érvényesíthesse jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az asztmarohamok hirtelen légzési nehézségeket okoznak, amelyek akár órákig is tarthatnak.

Németország forgalmazási tilalmat rendelt el egy bizonyos, asztma kezelésére szolgáló inhalálókészülékre először 1997-ben, majd ismételten 2005-ben. A Bizottságot felszólították, hogy adjon választ a tilalmak jogszerűségével kapcsolatban, de az nem hozott döntést az ügyben, megsértve ezzel a 93/42/EGK irányelvben előírt védzáradéki eljárást, amely erre kötelezte volna a Bizottságot.

E mulasztás súlyosságát az is erősíti, hogy megbízható becslések szerint a forgalomból kivont inhalálókészülékek mintegy 30 millió asztmás beteg életminőségét javíthatták volna.

A Mazzoni asszony által benyújtott kérdés felhívja a Bizottságot, hogy a 93/42/EGK irányelv 8. cikke szerinti védzáradéknak való megfelelés elmulasztásával kapcsolatosan adjon választ. E cikknek megfelelően, ha a Bizottságnak az egészségügy területén egy nemzeti jogalkotási intézkedésről kell döntenie, haladéktalanul egyeztetést kezd az érintett felekkel, és tájékoztatja őket a nemzeti intézkedés jogszerűségéről, illetve egyébként a nemzeti intézkedésről. Az eljárás e pontján, a Bíróság döntésének is megfelelően, vizsgálóbizottságot kell felállítani a Bizottság tényleges felelősségének megállapítására.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: RC (B7-0023/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A földrengés után egy évvel a Haitin tapasztalható helyzetről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amelyben az Európai Parlament megújítja szolidaritását a földrengés és a kolerajárvány miatt szenvedő haiti nép iránt. Egyetértek azzal a nagyon fontos felhívással, amely a nemzetközi közösség, többek között az EU részéről a New Yorkban megrendezett nemzetközi adományozói konferencián vállalt ígéretek teljesítésére vonatkozó határozott, hosszú távú kötelezettségvállalásra szólít fel. Azonnali intézkedést kell tenni és koordinálni kell a haiti népnek nyújtott humanitárius segélyek biztosítását, akik közül még mindig több, mint egymillióan élnek ideiglenesnek szánt táborokban. Emberi jogi szervezetek továbbra is panaszkodnak az ezekben a táborokban uralkodó szörnyű életkörülmények, különösen a nőket érintő „erőszakos közösülés és a szexuális erőszak” miatt.

Hosszú távon azonban világos, hogy a humanitárius szereplők nem takargathatják tovább az állam gyengeségeit, és nem léphetnek fel helyette, továbbá hogy a hosszú távú fejlődés érdekében sürgős cselekvésre van szükség, főként az egészségügyi ellátáshoz és az ivóvízhez való hozzáférés és a városok felújítása érdekében. Politikai szinten azonnali fellépésre van szükség, hogy visszaállítsák a haiti állam képességét a demokrácia működtetésére és az ország megfelelő kormányzására, ami elengedhetetlen az ország újjáépítéséhez, tovább hogy biztosítsák a haiti civil társadalom és a haiti nép bevonását.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Támogattam ezt az állásfoglalást, amely a földrengés után egy évvel a Haitin tapasztalható helyzetet vizsgálja. Az országban a helyzet továbbra is nagyon bonyolult, még mindig káosz uralkodik, alig kezdtek hozzá az újjáépítéshez, milliók éheznek, ráadásul a földrengés több, mint 800 000 gyermeket sújtott, akik ki voltak téve az erőszak, a szexuális visszaélés, az emberkereskedelem és a kizsákmányolás veszélyének. Az ország helyzete a parlamenti és elnökválasztást követő politikai válsággal tovább súlyosbodott. Bár a nemzetközi közösség pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással ténylegesen reagált a haiti tragédiára, mostanáig a felajánlott 10 milliárd USD-nak csak kis részét fizették ki. Az országot sújtó kolerajárvány következtében nyilvánvalóvá vált, hogy az állam képtelen a helyzet megfelelő kezelésére, és nyilvánvalóvá váltak a nemzetközi segélyezési rendszer korlátai. A folytatódó politikai nyugtalanság akadályozza az újjáépítési munkák megkezdésére és az áldozatok megsegítésére irányuló erőfeszítéseket, ami csak súlyosbítja a helyzetet. Az Európai Uniónak legfőbb adományozóként vezető politikai szerepet kell betöltenie a haiti újjáépítés érdekében tett erőfeszítések koordinálásában, és biztosítania kell, hogy a segélyek eljussanak a leginkább rászorulókhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A haiti helyzet rendkívül súlyossá vált egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi közösség minden erőfeszítése sem segített a polgárháború és a természeti katasztrófák által feldúlt, és most a kolerajárvány által sújtott állam helyzetének javításában. A tavalyi pusztító földrengés a világ figyelmének középpontjába állította Haitit. Az erős érzelmi hullámok nyomán is megindult közös erőfeszítések ellenére a helyzet nem javult. Ezért az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás legfontosabb aspektusa valószínűleg az ENSZ felhívása, hogy a járvány és a közelmúltbeli, erőszakosan kiharcolt nemzeti választások által okozott feszültség nyomán gondolja át a MINUSTAH haiti megbízatását, amelynek integritását a nemzetközi közösség komolyan megkérdőjelezi. Tulajdonképpen e kis ország szegény lakossága a nagy vesztes mindezen problémák tekintetében.

Létfontosságú, hogy az ENSZ-nek valamennyi civil és katonai művelet koordinálása legyen és maradjon a feladata, amelynek célja mind a biztonság helyreállítása, mind pedig a humanitárius segélyek biztosítása, valamint az újjáépítés és a fejlődés megvalósítása. A nemzetközi közösség egészének és különösen az Európai Uniónak a lehető legnagyobb mértékben részt kell vennie Haiti újjáépítésében, saját menetrendje szerint, mielőtt túl késő lesz az ország lakossága számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm a nemzetközi közösség tömeges megmozdulását a Haitin pusztító földrengést követően, ahogy az ország újjáépítését támogató tényleges politikai akaratát is. Különösen üdvözlöm a Bizottság és a tagállamok által együttesen tett, 1,2 milliárd EUR adományra vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyből 460 millió EUR-t tesz ki a Bizottság nem humanitárius célokra szolgáló segélye.

A Haitiben bekövetkezett katasztrófa mérete azonban borzalmas, és hatásai még egy évvel a földrengést követően is érzékelhetőek. A biztonsági, egészségügyi és lakhatási feltételek szintén borzalmasak, és alapvető fontosságú, hogy visszaállítsák a haiti állam képességét a demokrácia működtetésére és az ország megfelelő kormányzására, ami elengedhetetlen az ország újjáépítéséhez, tovább hogy biztosítsák a haiti civil társadalom és a haiti nép bevonását. Ahhoz, hogy az ország kiheverje a földrengést, a segítségnyújtás továbbra is döntő jelentőségű, de az is fontos, hogy a nemzetközi közösség megragadja ezt a lehetőséget, hogy segítsen a Haitin tapasztalható gazdasági, társadalmi és politikai egyenlőtlenségek megoldásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Egy év elteltével a haiti katasztrófa hatásai lesújtóak, és a helyzet humán, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kaotikus. Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy az újjáépítés gyakorlatilag nem létezik, az eltakarított törmelék mennyisége elhanyagolható, a szegénység kimondhatatlan, az erőszak lesújtó, miközben terjed a kolera, a menekülttáborokban élő nőket pedig megerőszakolják.

Ezen a helyzeten változtatni kell! A nemzetközi közösségnek, a haiti kormánnyal együtt határozott, hosszú távú kötelezettséget kell vállalnia, be kell tartania az ígéreteket, és mindent meg kell tennie a haiti nép védelmében. Arra ösztönzöm az Európai Bizottságot, hogy az erőszak, a szexuális visszaélés, az emberkereskedelem és a kizsákmányolás veszélyének kitett több 800 000 gyermek védelmében azonnali erőfeszítéseket dolgozzon ki.

Ezenkívül alapvető fontosságúnak tartom, hogy a vidéki infrastruktúrák fejlesztésén és a kistermelők támogatásán keresztül vegyék fel a helyi élelmiszertermelést és az élelmezésbiztonságot az újjáépítés terén tett erőfeszítések közé. Üdvözlöm a humanitárius szervezetek által a helyszínen tett erőfeszítéseket és az általuk végzett munkát, de el kell ítélnem az újjáépítésért felelős ideiglenes bizottságot, mivel képtelen volt koordinálni a több ezer humanitárius szervezetet és az újjáépítési munkák finanszírozására szolgáló pénzeszközök adományozóit.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Haiti lakói számára fontos, hogy az Európai Unió szolidaritást mutasson irántuk az őket ért katasztrófa után, amely jelentős emberi és anyagi veszteséget okozott. Ezért üdvözlöm Európa döntését, hogy pénzügyi támogatást nyújt ezen ország újjáépítési folyamatához, amely mintegy 1,2 milliárd EUR-t jelent, valamint az EU külügyi főképviselője, Catherine Ashton javaslatát, hogy a következő 10 évre fogadjanak el gazdasági tervet, amely az ország újjáépítése mellett a régió fejlődésére és növekedésére koncentrál. Ez egy fontos döntés, különösen azért, mert az EU ennek a karib-tengeri régióhoz tartozó országnak a legnagyobb adományozója. Úgy gondolom azonban, hogy az európai uniós pénzeszközöket a tagállamokban alkalmazott kritériumoknak megfelelően, illetve az egyedi programoknak megfelelően kell szétosztani, nemcsak a házak, iskolák, utak és más infrastrukturális elemek újjáépítésére, hanem mikrohitelek nyújtására is, amelyek elő fogják mozdítani a fejlődést és a gazdasági fellendüléshez szükséges mikroprojektek elindítását, a mikrovállalkozásokra az EU-ban jelenleg alkalmazott modell alapján. A második világháború után az Egyesült Államok bevezette a Marshall-tervet, amely kulcsfontosságú hozzájárulást jelentett Nyugat-Európa újjáépítéséhez. Európa hasonló programot indíthat Haiti számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Az egy évvel ezelőtt Haitit sújtó szörnyű katasztrófa mindannyiunkat megdöbbentett és globális jóakarat hullámát indította el, amely azonnali és nagymértékű emberi, pénzügyi és humanitárius forrásokat bocsátott rendelkezésre.

Egy év elteltével helyénvaló a helyzet vizsgálata, nem utolsósorban azért, mert már nem Haiti uralja a tömegmédia vezető híreit. Az előterjesztett állásfoglalás elvégzi ezt a vizsgálatot, és rámutat a lakosság mindennapi életében fellépő hatalmas és súlyos problémák megoldásaira. Véleményem szerint ezt jól teszi: mindössze a helyi közösségek és társulások elosztásba és a jövőre vonatkozó megoldásokba való nagyobb mértékű bevonását hiányolom.

Szeretném azonban hangsúlyozni a „hosszú távú kötelezettségvállalásra” és olyan megoldások keresésére történő határozott összpontosítást, amelyek egyszer és mindenkorra elhárítják a haiti szegénység mélyen gyökerező okokat, valamint az EU-nak és a tagállamoknak szóló felhívást, hogy „a vidéki infrastruktúrák fejlesztésén és a kistermelők támogatásán keresztül vegyék fel a helyi élelmiszertermelést és az élelmezésbiztonságot a Haiti újjáépítése terén tett erőfeszítések közé”.

Remélem továbbá, hogy az átmeneti menekülttáborok tekintetében, amelyekben közel egymillió ember él emberinek aligha nevezhető körülmények között, gyorsan végleges megoldást találnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Valamivel több, mint egy éve a világot megdöbbentették a Haitit sújtó földrengés következményei. A földrengés több, mint 200 000 embert ölt meg, és borzalmas pusztítást hagyott maga mögött. A nemzetközi közösség akkor megmozdult, és az áldozatok segítségére sietett, miközben a nemzetközi intézmények, valamint a világ közvéleménye és a média visszhangozták ezt a kötelezettségvállalást. Sajnos a nemzetközi figyelem úgy tűnik, hogy másfelé fordult, így az Európai Parlamentnek kötelessége emlékeztetni arra, hogy mi történt, és be kell számolnia a jelenlegi helyzetről. Egy év elteltével meg kell állapítani, hogy semmilyen jelentős változás nem történt, és hogy az országnak, amely már komoly nehézségekkel küzdött és egy természeti csapás következtében összeomlott, még nem sikerült talpra állnia. A rendelkezésre álló adatok összegyűjtése után minden mutató a következőket jelzi: úgy tűnik, hogy semmi sem haladt gyorsan, a szükséges hatékonysággal vagy megfelelő hozzáértéssel. Több, mint egymillió ember továbbra is hajléktalan. A nemzetközi közösség nem hagyhatja magára ezt az országot, és nem engedheti meg, hogy eggyel több bukott állam legyen a világon.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Egy évvel a földrengést követően Haitiben még mindig káosz uralkodik, még mindig szükségállapot van, és alig kezdtek hozzá az újjáépítéshez. Üdvözlöm a humanitárius szervezetek által a helyszínen annak érdekében végzett munkát, hogy a sérülteket gondozzák, biztosítsák az ivóvízellátást és élelmet osszanak. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az újjáépítés a haiti kormány feladata, éppúgy, mint elsősorban a politikai stabilitás, amely segítheti az ország újjáépítését. Ezért véleményem szerint a haiti kormánynak készen kell állnia, és végre kell hajtania a nemzeti újjáépítési tervben vállalt kötelezettségeket, valamint erősítenie kell az állam hatáskörét és hatékonyabbá kell tennie az helyi szintű kormányzatot, miközben erősítenie kell a helyi és nemzeti intézmények képességeit.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A valóság a helyszínen megmutatja, amit az állásfoglalás úgy tűnik, hogy el akar takarni, vagyis azt, hogy az Egyesült Államok legfőbb gondja – amit az EU is osztott – az volt, hogy fenntartsa és állandósítsa politikai befolyását Haiti feletti gazdasági és geostratégiai uralmának biztosítása érdekében, figyelmen kívül hagyva azt az emberi drámát, amit a haiti emberek évtizedeken át átéltek. Azután, hogy a Nemzetközi Valutaalapon és a Világbankon keresztül strukturális alkalmazkodási politikákat erőszakolt az országra, amelyek megsemmisítették gazdaságát és katasztrofális szociális helyzetet teremtettek, az USA a múlt évi földrengésre katonai megszállással válaszolt. Mindezt a kolerajárvány a közelmúltban tovább súlyosbította, amelyről tudjuk, hogy az ENSZ országban tartózkodó missziójának, az Egyesült Nemzetek Haiti Missziójának (MINUSTAH) katonái hurcolták be (bár a misszió tagad minden felelősséget). A Parlament többsége ezekről a tényekről semmit sem mondott. Semmit sem mondtak azokról, akik Haitivel szemben valódi szolidaritást mutató magatartást tanúsítottak: Kuba és a Bolivári Alternatíva Amerika Népei Számára (ALBA). Kuba orvosokat és szakembereket küldött, akik eddig több, mint 50 000 embert kezeltek kolera ellen, és a haiti hatóságok segítségével sikerült elérni a legelszigeteltebb közösségeket, ezáltal biztosítva, hogy az ország egyetlen polgára se maradjon segítség nélkül a kolerával szemben, ami életek ezreinek megmentését tette lehetővé.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) A földrengés és az azt követő kolerajárvány óriási katasztrófát jelentett a haiti lakosság számára. Arra ösztönzöm a nemzetközi közösséget, többek között az EU-t, hogy teljesítse a múlt évben New Yorkban megrendezett nemzetközi adományozói konferencián vállalt valamennyi kötelezettséget, és hogy az adományozott pénzt haladéktalanul juttassa el a haiti népnek és az érintett nem kormányzati szervezeteknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) A haiti helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A sok humanitárius segélymunkás erőfeszítései – akiknek bátor kötelezettségvállalása üdvözlendő – beleütköznek abba, hogy a hatalmon lévő rezsim képtelen mérsékelni a szigetet veszélyeztető polgárháború kockázatát. A humanitárius segítségnyújtásról szóló európai konszenzus teljes körű alkalmazását kell kérnünk (a humanitárius válságok kollektív megoldásának javítása céljából az összehangolt és koordinált fellépés érdekében), és hangsúlyoznunk kell, hogy a március 31-i nemzetközi adományozói konferencián vállalt kötelezettségeknek – különösen Haiti újjáépítésére vonatkozóan – meg kell valósulniuk, és nem maradhatnak puszta szavak.

 
  
MPphoto
 
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL), írásban.(FR) Tartózkodtam az európai parlamenti képviselőcsoportok között Haitiről létrejött kompromisszumos állásfoglalásról tartott szavazástól. Azért tartózkodtam, mert ez az állásfoglalás (bár jól megalapozott) nem nyújt tartós megoldást annak biztosítására, hogy Haiti valóban kilábaljon a válságból, valamint nem tesz fel elegendő kérdést az Európai Unió által megígért segély tényleges kifizetéséről.

Haiti népének valódi fejlesztési támogatásra van szüksége, és ezt elsősorban nemzetközi építő- és közmunkacsapatok bevetésén keresztül kell biztosítani, hogy aktívan vehessenek részt az ország állami és magánépületeinek sürgős újjáépítésében, amit a legszegényebb negyedeknél, városoknál és falvaknál kell elkezdeni. A haiti népnek valódi egészségügyi támogatásra is szüksége van, hogy a lehető leghamarabb meg tudják állítani a kolerajárványt, majd fel tudják számolni azt. Sürgősen és nagy számban orvosok, gyógyszerek és egészségügyi támogatási szolgáltatások bevetésére van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A Haitin tapasztalható helyzetről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert az Európai Parlament ismételten kifejezi szolidaritását a földrengés és a kolerajárvány miatt szenvedő haiti nép iránt. Egyetértek a nemzetközi közösségnek és az EU-nak szóló nagyon fontos felhívással, hogy vállaljanak határozott és hosszú távú kötelezettséget, hogy azonnal teljesítik valamennyi ígéretüket, mert több, mint egymillió ember él általunk ideiglenesnek szánt átmenti táborokban, és az emberi jogi szervezetek arról számolnak be, hogy borzalmasak az életkörülmények ezekben a táborokban, ahol nincsenek közműellátások, a nőket pedig az „erőszak és szexuális bűncselekmények” veszélye fenyegeti. Jelenleg az embereknek nincs elegendő élelmük, a haiti lakosság 80%-a pedig nyomorban él. Az emberek számára biztosítani kell az egészségügyi ellátáshoz és az ivóvízhez való hozzáférést, valamint a higiéniát. Haiti hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében intézkedést kell hozni. Ezért egyetértek azzal, hogy az EU-nak és a tagállamoknak Haiti helyreállítását és újjáépítését legfontosabb prioritásaik közé kell felvenniük, és hogy eljött az idő, hogy segítsenek Haitinek abban, hogy gazdaságilag és politikailag erős, független országgá váljon. A nemzetközi közösségnek ki kell használnia ezt a lehetőséget arra, hogy egyszer s mindenkorra felszámolja a szegénység mögött meghúzódó okokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) 2010. január 12-én a Haitit megrázó földrengés körülbelül 222 750 embert ölt meg, és közel 2 millió embert tett hajléktalanná. Tíz hónappal e tragédia után kolerajárvány tört ki a szigeten, amelynek eddig 3333 halálos áldozata van. Ahogy ezek a tragikus számok mutatják, a helyzet nem egyszerű. Ezenkívül, annak ellenére, hogy novemberben választásokat tartottak – amellyel kapcsolatban a szavazási eredmények meghamisításának komoly gyanúja merült fel –, az országnak még mindig nincs kormánya. A mai szavazással azt kértük az Európai Uniótól, hogy működjön együtt a haiti intézményekkel azoknak a szabályoknak és szabályozásoknak a kidolgozásában, amelyek segítenek az országnak abban, hogy megfelelőbben tudja felhasználni mindazt a pénzügyi támogatást, amelyet az elmúlt évben kapott, és hogy ezt a demokrácia és a jogszerűség elveinek megfelelően tegye. Röviden összefoglalva azt várjuk ezen állásfoglalás elfogadásától, hogy kiemeli a vészhelyzeti segély, az újjáépítés és a fejlődés közötti kapcsolat, valamint az önkormányzattal folytatott szoros együttműködés politikája előmozdításának fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, amely üdvözli a humanitárius szervezetek és a tagállamok (Vöröskereszt, nem kormányzati szervek, ENSZ) által tett erőfeszítéseket és munkát, és hangsúlyozza, hogy kommunikálni kell a humanitárius beavatkozások nem látható hatásait és azt, hogy a helyzetet kézben tartották, ellátták a sebesülteket, az emberek számára pedig ivóvizet, élelmet és átmeneti menedéket biztosítottak.

Az állásfoglalás azonban azt is megállapítja, hogy a kolerajárvány következtében nyilvánvalóvá vált, hogy az állam szinte teljességgel tehetetlen egy könnyen megelőzhető és gyógyítható betegséggel szemben, valamint megmutatkoztak a nemzetközi segítségnyújtási rendszer korlátai is egy olyan országban, amely jelentős humanitárius segítségben részesül (12 000 nem kormányzati szerv van jelen). Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a humanitárius szereplők nem takargathatják tovább az állam gyengeségeit vagy nem léphetnek fel helyette, továbbá, hogy a hosszú távú fejlődés érdekében sürgős cselekvésre van szükség, főként az egészségügyi ellátáshoz és az ivóvízhez való hozzáférés és a városok újjáépítése érdekében.

Üdvözlöm továbbá a Bizottság és a tagállamok által a Haiti újjáépítése érdekében rendezett nemzetközi adományozói konferencián együttesen tett, 1,2 milliárd EUR adományra vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyből 460 millió EUR-t tesz ki a Bizottság nem humanitárius célokra szolgáló segélye.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Valamivel több, mint egy év telt el a haiti tragédia óta, amelyben több, mint 200 000 ember vesztette életét, és amely 3 milliónál is több haitit érintett. Az emberi jogi szervezetek állítása szerint még ma is egymillió lakóhelyét elhagyni kényszerült ember él embertelen körülmények között átmeneti menekülttáborokban. Egy évvel ezelőtt a nemzetközi közösség, többek között az EU, hatalmas erőfeszítéseket tett Haiti megsegítése és annak megakadályozása érdekében, hogy a természeti csapás ne járjon a most tapasztalható következményekkel. Ezért ideje, hogy ismét gondoljunk ezekre az emberekre: rengeteget szenvednek, közülük is különösen a legkiszolgáltatottabbak, például a nők és a gyermekek. Eljött az ideje, hogy egyesítsük erőinket, hogy visszaállítsuk ebben az országban a rendet, amit a természeti katasztrófa szétzúzott.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Egy évvel a pusztító haiti földrengés után az országban a helyzet egyáltalán nem változott. Sőt, a kolera kitörése jelentősen súlyosbította a helyzetet, az országba pumpált minden humanitárius és gazdasági segítség ellenére. A fővárost, Port-au-Prince-t még mindig többtonnányi törmelék borítja, elhordásukhoz a helyieknek csak lapátok és talicskák állnak rendelkezésükre. Miközben emberek ezrei még mindig menedék nélkül vannak és virágzik a gyermekkereskedelem, az országban, amely egy diktátor hatalma alatt áll, a választásokat követően még mindig politikai káosz uralkodik. Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert Haiti népének szüksége van a segítségünkre, a nyugati világnak pedig meg kell tennie kötelességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) Január 12-én volt egy éve, hogy bekövetkezett a tragikus következményekkel járó haiti földrengés. 222 750 emberéletet követelt, és mintegy 1,7 millió embert kényszerített otthonának elhagyására. Ezekkel a tragikus eseményekkel összefüggésben, január 19-én az Európai Parlament a katasztrófa után egy évvel a szigeten tapasztalható helyzetet leíró állásfoglalást fogadott el. A számos nemzetközi szervezet által tett erőfeszítések és az ország újjáépítésére szánt nemzetközi segélyek ellenére a haiti helyzet továbbra is viharos, és az ország elmerült a válságban. Az országot 10 hónappal a földrengést követően kolerajárvány sújtotta, a parlamenti és az elnökválasztások érvényességét pedig a nemzetközi megfigyelők megkérdőjelezték. Tekintettel az ország jelenlegi helyzetére, az Európai Parlament felhívja az Európai Uniót és a nemzetközi közösség egészét, hogy mutasson szolidaritást a szigettel szemben, és működjön szorosabban együtt a haiti hatóságokkal, továbbá kijelenti, hogy az ország újjáépítésére irányuló valamennyi intézkedést csak az ott élőkkel folytatott egyeztetést követően szabad meghozni. Fontos, hogy a Parlament felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a támogatást milyen módon kell biztosítani Haiti számára; adománynak, nem pedig olyan kölcsönnek kell lennie, amely adósságba sodorná az országot. Végül szeretném kifejezni szolidaritásomat Haiti iránt, és remélem, hogy az ország újjáépítését célzó munka ésszerűen folyik majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Egy évvel a szörnyű haiti földrengést, az emberiség történelmében az egyik legpusztítóbb természeti csapást követően a katasztrófa nyomai még mindig mélyek. Hihetetlen, de néhány hónappal a szörnyű földrengés után egy hurrikán kolerajárványt hozott magával, amely az amúgy is bonyolult politikai helyzetet csak súlyosbította. Döntésem, hogy az állásfoglalás mellett szavazok, mindenekelőtt azon alapult, hogy mozgósítanunk kell azokat az intézkedéseket és azt a beavatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az ország minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy végre újra elviselhető életkörülményeket teremtsen. A jelenlegi civil és politikai feszültségek csak fokozzák aggodalmunkat, mivel akadályozzák az EU humanitárius segélyének eljuttatását, lassítva ezáltal az újjáépítés ütemét. Ezért véleményem szerint elengedhetetlen, hogy az európai intézmények a lehető legtöbb segítséget nyújtsák annak biztosítására, hogy azok, akik mindenüket elvesztették, lakhatáshoz, orvosi ellátáshoz, élelemhez és alapvető szociális szolgáltatásokhoz jussanak. Haiti népe csak segítségünkkel lesz képes arra, hogy lassan visszatérjen a rendes életéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) A földrengés után egy évvel Haitin tapasztalható helyzetről: humanitárius segítségnyújtás és újjáépítés című közös állásfoglalás mellett szavaztam. Az állásfoglalás olyan kérdéseket hangsúlyoz, mint például az emberi jogok és az emberi méltóság védelme. Emlékeztet bennünket arra, hogy a szegénység és a bizonytalanság érzésén túl, amely a polgárok többségét érinti (a lakosság 60%-ának nincs lakása és 80%-a nyomorban él), komoly aggodalomra ad okot a legkiszolgáltatottabbak helyzete, akik ki vannak téve az erőszak, a szexuális visszaélés, az emberkereskedelem, a kizsákmányolás és a magukra maradás veszélyének. Ebben az állásfoglalásban az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy lépjen tovább annál, minthogy pusztán megállapítja ezeket az eseményeket, és ténylegesen támogassa a haiti szociális védelmi rendszer létrehozásához szükséges folyamatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Egy évvel a földrengést követően Haitiben még mindig káosz uralkodik, az országban még mindig szükségállapot van, és a lakosság többsége rendkívül bizonytalan körülmények között él. Ezért a nemzetközi közösségnek, többek között azt EU-nak hosszú távú kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy teljesíti az összes, az újjáépítéshez szükséges, a Haitinek nyújtandó segítség és a haiti nép életkörülményeinek javítása tekintetében vállalt ígéretet.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Haiti ismét sürgető kérdéssé vált. Ezzel az állásfoglalással megújítjuk szolidaritásunkat a földrengés és kolerajárvány miatt szenvedő haiti nép iránt, és hangsúlyozzuk, hogy az újjáépítésre irányuló erőfeszítéseknek a haiti néppel és a haiti civil társadalommal folytatott egyeztetésen és a bevonásukon keresztül kell megtörténniük. A nemzetközi közösség, többek között az EU részéről a New Yorkban megrendezett nemzetközi adományozói konferencián vállalt ígéretek teljesítésére és a pénzeszközök haladéktalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozott, hosszú távú kötelezettségvállalásra szólítunk fel. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy valamennyi európai uniós humanitárius és újjáépítési segítségnyújtást adományok, nem pedig visszafizetendő kölcsönök formájában kell biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A bolygónkat érő összes katasztrófa közül a haiti földrengés ejtette a legnehezebben gyógyuló sebet.

Ma, egy évvel az emberiség történelmében a második legpusztítóbb természeti katasztrófáját követően a katasztrófa jelei még mindig fájdalmasan jelen vannak. Több, mint egymillió ember, akiknek a fele gyermek, még mindig átmeneti táborokban él, a kolerajárvány pedig októberben több, mint 4000 ember halálát okozta. Még mindig nincs elég élelem, nem lehet hozzáférni ivóvízhez, a közegészségügyhöz vagy az oktatáshoz. A kormányok és magánszervezetek által ígért több, mint 500 milliárd USD-ből csak nagyon kevés – mindössze 6 milliárd USD – érkezett meg, a többi pedig soha nem vált kézzelfogható támogatássá.

E közös állásfoglalás mai elfogadása fontos lépés a jövőbeni kihívások megoldására irányuló egységes front megteremtése felé. Ha a természet rombol, az emberek újjáépítenek. Ezeknek a szavaknak kell még nagyobb kötelezettségvállalásra sarkallniuk bennünket.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: RC (B7-0031/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Ezen európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mert remélem, hogy a Litván Köztársaság parlamentjének meglesz a politikai akarata a javasolt törvény elutasítására, amely sértené az emberi jogokat és szabadságokat. Remélem, hogy minden hátrányos megkülönböztetést megállítanak, beleértve a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetést is. Ezt a törvénytervezetet a Litván Köztársaság Parlamentje még nem fogadta el, így ezzel az állásfoglalással az Európai Parlament arra akar figyelmeztetni, hogy az Európai Unió aggódik az ilyen jogalkotási javaslatok miatt, amelyek megsértik az emberi jogokat és diszkriminálják a polgárokat. Ezenkívül a közigazgatási szabálysértések törvénykönyvének módosítástervezetei ellentétesek a Litván Köztársaság alkotmányának 25. cikkével, amely kimondja, hogy „az ember nem akadályozható abban, hogy információk és eszmék után kutasson, ilyeneket kapjon vagy terjesszen”, illetve annak 29. cikkével, amely kimondja, hogy „minden ember egyenlő a törvény, a bíróságok és egyéb állami intézmények, valamint tisztviselők előtt”. A litván kormány negatív véleményt adott ki a litván parlamentben megvitatott javaslatról, mert az ellentétes a nemzetközi, az európai uniós és a nemzeti jogszabályokkal. Ezenkívül a litván parlament emberi jogi bizottságának még be kell nyújtania e javasolt módosításokról szóló következtetéseit. Ezért remélem, hogy a litván parlament figyelembe fogja venni a nemzetközi és az európai uniós kritikákat, ezt az európai parlamenti állásfoglalást és a litván kormány negatív következtetéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve az EU-ra vonatkozó nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségeket, különösen a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelmet, elfogadhatatlan, hogy egyik tagállama olyan törvényeket alkosson, amelyek egyértelműen megkérdőjelezik azokat az értékeket és elveket, amelyeken az Unió alapul. Tiszteletben tartom azt a jogot, hogy minden állam bármilyen külső beavatkozás nélkül nemzeti törvényeket vitasson meg, módosítson és fogadjon el, feltéve, hogy ezt az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával és az alapelvek, ebben az esetben a megkülönböztetésmentesség elvének megsértése nélkül teszi, legyen szó a Szerződésekben vagy az Alapjogi Chartában meghatározott elvekről. Remélem, hogy Litvánia vagy bármely, ugyanilyen helyzetben lévő másik tagállam tartózkodni fog attól, hogy jóváhagyjon minden olyan nemzeti jogszabályt, amely ellentétes az európai jogszabályok által előírt szabállyal, elvvel vagy értékkel, illetve a legnagyobb gondossággal és sürgősséggel felül fogja vizsgálni és módosítani fogja azokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogatom ezt az állásfoglalást, amely felszólítja a litván parlamentet, hogy utasítsa el azt a jogszabálytervezetet, amely pénzbírsággal kívánja büntetni a „homoszexuális kapcsolatok nyilvános népszerűsítését”. Ezt az európai parlamenti állásfoglalást egy sor olyan aggodalomra okot adó esemény váltotta ki, mint például a kiskorúak nyilvános információk hátrányos hatásaival szembeni védelméről szóló törvény elfogadása, a helyi hatóságoknak az esélyegyenlőségi vagy melegfelvonulások megtartásának tilalmára irányuló kísérletei, valamint a vezető politikusok és parlamenti képviselők által használt lázító, illetve fenyegető nyelvezet és gyűlöletbeszéd. Az EU Alapjogi Ügynökségének közelmúltbeli jelentése azt a következtetést vonja le, hogy „A módosítások potenciálisan kriminalizálhatják a homoszexualitás szinte minden nyilvános kifejezését vagy ábrázolását, illetve az azokról szóló információkat”. Ezek a módosítástervezetek bizonyosan ellentétesek Litvánia alkotmánya, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya alapján fennálló kötelezettségekkel. Megemlítem Dalia Grybauskaitėa, a Litván Köztársaság elnöke által számos alkalommal elfoglalt szilárd álláspontot, amely elítéli a homofób jogszabálytervezetet, mert az káros a litván polgárokra, valamint Litvánia megítélésére, és arra ösztönzöm az elnököt, hogy vétózza meg a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvények módosításait, amennyiben azokat jóváhagyják.

 
  
MPphoto
 
 

  Harlem Désir (S&D), írásban.(FR) Az elmúlt néhány hónapban a litván Parlament egy sor törvényt fogadott el, amelyek megtiltják vagy büntetik a homoszexualitásra vagy a biszexualitásra való minden nyilvános utalást. Jelenleg parlamenti vita folyik egy jogszabálytervezetről, amelynek célja a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvény módosítása abból a célból, hogy legfeljebb 2900 EUR-nak megfelelő bírsággal büntessék a „homoszexuális kapcsolatok nyilvános népszerűsítését”.

Ez a jogszabály az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az Európai Unió szerződéseinek teljes mértékű megszegése, amelyek az EU-t és tagállamait a szólásszabadság és az alapvető szabadságok támogatására, valamint arra kötelezik, hogy a megkülönböztetés és az emberi jogok megsértése elleni harchoz európai jogszabályokat biztosítsanak.

Ezen állásfoglalás elfogadásával arra szólítunk fel, hogy vonják vissza ezt a jogszabálytervezetet, tartsák tiszteletben a szexuális irányultságot, amelyet fel kell venni az oktatásról szóló törvényben a védett területek jegyzékébe, biztosítsák a kiskorúak számára azt a jogot, hogy szabadon hozzáférjenek a szexuális irányultságról szóló információkhoz, valamint tisztázzák az ország reklámtörvényében szereplő tilalom jelentését.

Ez nem az első alkalom, hogy egy tagállam a be nem avatkozás ürügyén a szexuális irányultság tekintetében akadályozza az európai polgárok jogait és szabadságait, ösztönözve ezáltal a megkülönböztetést. Meg kell állítani ezt a homofób hisztériát.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert támogatja az EU intézményeinek és tagállamainak azt a kötelezettségét, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban biztosítaniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását, a szexuális irányultság alapján történő bármilyen megkülönböztetés nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) 2010. december 12-én a litván parlament a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvény módosítására irányuló folyamat megindításáról határozott, amely szerint a homoszexuális kapcsolatok nyilvános népszerűsítését pénzbírsággal kell büntetni. A litván hatóságoknál folyamatban van e módosítások mérlegelése. Vitáinkat illetően ez a tény abban az értelemben releváns, hogy eddig egyetlen olyan jogszabályt sem fogadtak el, amely megsértene bármelyik európai uniós szabályt. Ezért tartózkodom azoknak a politikai, jogalkotási és igazságszolgáltatási aktusoknak az értékelésétől, amelyek szigorúan a litván jogalkotó, végrehajtó és igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartoznak. Arra ösztönzöm azonban a litván hatóságokat, hogy továbbra is tartsák tiszteletben a szabadságot, valamint az esélyegyenlőség elvét és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Uniónak és intézményeinek feladata és kötelessége az emberi jogok, köztük minden kisebbség emberi joga tiszteletben tartásának támogatása. Ezért el kell utasítania és harcolnia kell a diszkrimináció minden formája ellen, különösen a szexuális irányultság tekintetében.

Ebben az összefüggésben támogatom a Parlament állásfoglalását, amely azoknak az értékeknek és elveknek a megerősítésére vonatkozó kezdeményezésnek tekinthető, amelyeken az Európai Unió identitása alapul, a szubszidiaritás alapelvének veszélyeztetése nélkül. Szeretném hangsúlyozni, hogy el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a tagállamok, köztük Litvánia jogát arra, hogy a nemzeti jogszabályok módosítására és elfogadására irányuló folyamat során szabadon vitasson meg és hasonlítson össze különböző elképzeléseket. Szeretném hangsúlyozni továbbá, hogy a litván hatóságok megerősítették, hogy eltökéltek az európai jogi keretek tiszteletben tartása mellett, és nem azok ellen kívánnak fellépni, továbbá támogatni kívánják az emberi jogok tiszteletben tartását.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Litvánia kísérletet tesz arra, hogy az egyes kisebbségben lévő szexuális orientációk melletti agitációit ellenőrzés alatt tartsa, amellyel ehelyett kétségtelenül és jogosan az apából, anyából és gyermekeikből álló családot kívánja támogatni, amely minden társadalom alapvető egysége. Egyesek ezt az emberi jogok elleni elfogadhatatlan támadásnak és nyilvánvaló megkülönböztetésnek tartják. Amint azonban az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalás helyesen hangsúlyozza, a Litvániában folyamatban lévő jogalkotási eljárás távolról sem fejeződött még be, és azt az ország alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével az illetékes felügyeleti szervek most vizsgálják.

Az állásfoglalás hangsúlyozza továbbá „minden demokrácia jogát [...] arra, hogy nemzeti jogszabályokat és rendelkezéseket fogadjon el, a nemzeti parlamenti viták akadályozása nélkül”. Az a tény azonban, hogy e kérdésről itt vitázunk és szövegeket terjesztünk elő, beavatkozást jelent, és ezzel megsértjük Litvánia és polgárainak jogait. Ez elfogadhatatlan. Mivel a témák összekapcsolódnak, francia polgárként szeretném megragadni az alkalmat hogy kifejezzem mély aggodalmamat a megkülönböztetésmentesség nevében a franciaországi Alkotmánybíróság elé vitt üggyel kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyv cikkeit kifogásolja, amelyek eléggé természetesen a házasság, mint férfi és nő közötti kapcsolat elvét tartalmazzák.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament állást foglalt amellett, hogy felhívja Litvániát, hogy utasítsa el azt a jogszabálytervezetet, amelynek célja, hogy a „homoszexuális kapcsolatok nyilvános népszerűsítését” pénzbírsággal büntessék. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Európában nincs helye a homofóbiának, és hogy az Alapjogi Charta egyértelműen tilt bármilyen, többek között a szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetést. A Tanács továbbra is akadályozza a megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló horizontális irányelv bevezetését, amelynek célja a megkülönböztetés minden formájával szembeni egyenlő védelem biztosítása. Itt az ideje azonban, hogy fellépjünk az ehhez hasonló, az általunk itt támogatott értékektől távol álló törvények Európa különböző részein való felbukkanásának megakadályozása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Az újraalakult skót parlament egyik legelső feladata volt, hogy a törvények közül törölje azt a jogszabályt, amely tiltja a homoszexualitás „népszerűsítését” a skót iskolákban. A jogszabályt Margaret Thatcher jobboldali unionista kormánya iktatta törvénybe – az a kormány, amelynek nem volt legitimitása Skócia lakossága körében. A skót parlament másképp látta a dolgokat, és a XXI. század igényeinek megfelelően megreformálta a törvényt. Remélhetőleg Litvánia népe hasonló szellemiség mellett dönt.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Parlament mottója, az „Egyesülve a sokféleségben”, az az elv, amelynek az Európai Unión belül és kívül vezérelnie kell valamennyi munkánkat. Ezen elvvel összhangban szavaztam az állásfoglalás mellett, mert úgy gondolom, hogy miközben lehet, hogy az Európai Parlament nem kíván beleavatkozni egy ország belügyeibe, mindig képesnek kell lennie arra, hogy kinyilvánítsa véleményét, és minden európai igényének szócsöve legyen. A ma elfogadott állásfoglalás a litván Seimasra vonatkozó parlamenti közös álláspont hangsúlyozására szolgál. Ez annak a jogszabálytervezetnek a módosítására vonatkozó kérést tartalmazza, amely módosítaná a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvényt abból a célból, hogy büntetni rendelje a „homoszexuális kapcsolatok nyilvános népszerűsítését”, amely, ahogy a szöveg világosan hangsúlyozza, potenciálisan kriminalizálhatja a homoszexualitás szinte minden nyilvános kifejezését vagy ábrázolását, illetve az azokról szóló információkat. Ezért az a véleményem, hogy európai parlamenti képviselőként, de mindenekelőtt polgárként az a feladatunk, hogy azt kérjük a litván parlamentről, hogy az alapvető emberi jogok védelmének alapelve nevében utasítsa el az új jogszabályt.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az Európai Unióban a szexuális irányultság alapján (vagy bármely más alapon) történő megkülönböztetéssel szemben semmilyen toleranciát sem mutathatunk. Ezért üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely keményen fellép a Litvániában tapasztalható intolerancia minden jele ellen, és világossá teszi, hogy az európai uniós intézmények nem dőlnek hátra, és nem engedik meg, hogy Litvánia olyan törvényeket fogadjon el, amelyek a társadalom egy részét megkülönböztetik.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a megkülönböztetés minden formája, különösen a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem, az Európai Unió egyik alapelve. Mára a témával kapcsolatban európai jogszabályok sokaságával rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy ez az elv teljes mértékben megvalósítható valamennyi tagállamunkban. A homofóbia ellen itt e Házban és nemzeti parlamentjeinkben is harcolnunk kell. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az a szöveg, amelyről ma vitázunk, ebben a szakaszban csak egy jogszabálytervezet, amelyet a litván parlament néhány tagja nyújtott be.

Ezenkívül a javasolt módosítást, amely arra irányul, hogy a homoszexuális kapcsolatok nyilvános népszerűsítését törvénysértésnek minősítse, a litván elnök és a litván kormány nyíltan bírálta. Ezért ne legyünk elhamarkodottak egy ország, illetve egy kormány elítélésében. Ehelyett arra szólítanám fel litván képviselőtársainkat, hogy szigorúan tartsák magukat közösségi jogszabályainkhoz, különösen az Alapjogi Charta 21. cikkéhez, amely tiltja a megkülönböztetés minden formáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A polgárok közötti egyenlőség olyan elv, amelyből Európa túl gyakran enged. Szeretnénk azt látni, hogy minden helyzetben fellép, ha ezt az elvet figyelmen kívül hagyják. Ez az állásfoglalás elutasítja egy olyan törvénynek az intézményesítését, amely a litvánok közötti egyenlőség elvét szexuális irányultságuk alapján felülbírálná, sőt meg is büntetné őket emiatt. Üdvözlöm az állásfoglalást és biztosan mellette szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU intézményeinek és tagállamainak egyik feladata, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban az Európai Unióban biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását, a szexuális irányultság alapján történő bármilyen megkülönböztetés nélkül. Ez az állásfoglalásra irányuló javaslat összhangban áll ezzel: arra figyelmeztet, hogy a litván állam megsérti a szabadságot, valamint az egyenlőség elvét és a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, hogy az eltérő szexuális irányultságú embereket ne érje megkülönböztetés. Amikor Litvánia aláírta a Lisszaboni Szerződést, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény aláírójává is vált. Az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy a kiskorúak nyilvános információk hátrányos hatásaival szembeni védelméről szóló törvény litván parlament általi elfogadása a Szerződés egyértelmű megsértése. Felszólítja továbbá a litván kormányt, hogy e témában tartózkodjon minden további jogszabály-módosítástól, és hogy a szexuális irányultságot vegye fel a védett területek jegyzékébe. Tartózkodtam, mert véleményem szerint nem világos, hogy az EU milyen mértékben avatkozik be a nemzeti ügyekbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EU intézményei és tagállamai kötelesek garantálni azt, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban az Európai Unióban biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását, a szexuális irányultság alapján történő bármilyen megkülönböztetés nélkül. Ezért fel kell hívni a litván hatóságokat, hogy ne fogadjanak el olyan jogszabályt, amely ellentétben áll az egyenlőség és a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elvével.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ismételten fel kell szólítanunk a Seimast, hogy utasítsa el a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvényt, vegye fel a szexuális irányultságot az oktatásról szóló törvényben a védett területek jegyzékébe, tegye lehetővé, hogy a kiskorúak szabadon hozzáférjenek a szexuális irányultságról szóló információkhoz, valamint tisztázza a reklámtörvényben szereplő tilalom jelentését, ugyanakkor elismerjük Dalia Grybauskaitė, a Litván Köztársaság elnöke által számos alkalommal elfoglalt szilárd álláspontot, amely elítéli a homofób jogszabálytervezetet, mert az káros a litván polgárokra, valamint Litvánia megítélésére. A Parlament felhívja az elnököt, hogy vétózza meg a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvény módosításait, amennyiben azokat jóváhagyják.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) 2010-ben a litván parlament jóváhagyta a 2009-ben elfogadott, a kiskorúak nyilvános információk hátrányos hatásaival szembeni védelméről szóló törvény végrehajtására irányuló közigazgatási törvénykönyv módosítását.

Ez a módosítás megakadályozná, hogy a média népszerűsítse azokat a szexuális kapcsolatokat vagy a homoszexuális magatartás más formáit, amelyek nem szerepelnek az alkotmányban vagy a polgári törvénykönyvben, nem utolsósorban figyelemmel a média által a gyermekek érzelmi és szellemi fejlődésére gyakorolt hatásra.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikke előírja, hogy a szólásszabadság mindenki számára biztosított jog. E szabadságok gyakorlása azonban feladatokkal és kötelezettségekkel jár, valamint jogszabályokban meghatározott és a közerkölcsök védelméhez szükséges büntetések vonatkozhatnak rájuk.

A piaci dinamikának engedelmeskedve a média túl gyakran nem törődik azzal, hogy a gyermekeket érzelmileg nagyon könnyű befolyásolni. Közös célkitűzésnek kell lennie annak, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a gyermekekkel és a serdülőkkel kapcsolatos kérdésekre, ami azt jelenti, hogy együtt kell működni a különböző médiaszakemberekkel annak érdekében, hogy szilárd kollektív felelősségtudatot alakítsunk ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) A Litvániában tapasztalható, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséről, valamint a szexuális irányultság miatti hátrányos megkülönböztetésről szóló állásfoglalás mellett szavaztam. A parlamentközi (az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti) párbeszéd a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Unió alapvető jellemzőjévé vált. Az Európai Unió továbbá megcáfolhatatlan értékeken alapul, amelyekbe beletartozik a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem, jómagam pedig a megbízatásom időtartama alatt támogatni szeretném ezt az értéket.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat