Elnök. – A következő napirendi pont a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített ILO-egyezményről feltett szóbeli választ igénylő kérdés kapcsán rendezett vita, melyet a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében Pervenche Berès terjesztett elő (O-000092/2011 - B7-0305/2011).

  Pervenche Berès, szerző. – (FR) Elnök asszony, biztos úr, örülök, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) következő közgyűlése előtt megvitathatjuk az ILO-nak azt az örvendetes kezdeményezését, hogy a szervezet tagállamai számára a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített egyezményt javasol.

Biztos úr, az egész Parlament nevében meg szeretném köszönni, hogy egyetértett e vita megtartásával a konferencia felvezetéseképp. Úgy véljük, ez helyes eljárás.

Mint tudjuk, a háztartási munka teszi ki az európai uniós foglalkoztatottság mintegy 5–9%-át. Annak fényében, amit az Európa 2020 stratégia keretében közösen jóváhagytunk, nyilvánvaló, hogy a helyben végzett munkák, vagyis azok, amelyek keretében gondoskodhatunk idős polgártársainkról, illetve amelyek segítségével a kisgyermekes anyák visszatérhetnek a munka világába, szorosan összefüggnek a háztartási munka ügyének előmozdításával.

Úgy vélem, hogy az Európai Unión belül nagyon fontos, hogy támogassuk az ILO-nak ezt az örvendetes kezdeményezését, mivel társadalmaink fejlődésének kérdése számos olyan tendencia függvénye, melyeket mindnyájan jól ismerünk. A háztartási szolgáltatások iránti igény csak nőni fog, de nem tehetjük meg, hogy üdvözöljük az ILO tisztességes munkáról szóló menetrendjének elfogadását, miközben a munkaerőpiac egy egész szegmense teljesen szabályozatlan és jogalkotás híján kiszolgáltatott marad.

Az Európai Uniónak jó példával kell elöl járnia. Tudom, hogy időnként hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy az ILO-egyezmények nem nekünk szólnak. Ez nem így van: ezzel kapcsolatban épp nekünk kell utat mutatnunk. Úgy vélem, hogy a háztartási munka területén az ILO nagyszerű alkalmat kínált arra, hogy megvizsgáljuk munkaerőpiacaink egyes mechanizmusait, hiszen a háztartási munka sok esetben bizonytalan, alulértékelt és be nem jelentett munkafajtának számít. Egyszerűen fogok fogalmazni. Tisztában vagyok azzal, hogy Önök közül egyesek aggodalmuknak adtak hangot az illegális bevándorlók elismerésével és legalizálásával kapcsolatban, de engem az a küzdelem is aggodalommal tölt el, melyet minden tagállamban a be nem jelentett foglalkoztatás ellen folytatunk. Tudjuk, hogy sajnos a háztartási munka területén ezek az eljárások meghonosodtak.

Reméljük, hogy a háromoldalú tárgyalások alapján a nemzetközi munkaügyi konferencia júniusi századik ülése lendületet ad ennek az egyezmények és ajánlásnak. Úgy gondoljuk, hogy ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez az igen gyakran kizsákmányoló jellegű viszony jogviszonnyá alakuljon. Reméljük, hogy a háztartási munka jogi elismertetése keresztülvihető. Az idős polgárainkkal és gyermekeinkkel foglalkozó embereknek is joguk van a társas élethez és a pihenőidőhöz, és nem lehetnek kitéve zaklatásnak és önkényeskedésnek.

Azt is el kell érnünk, hogy az ILO-nak javasolt eszköz segítségével képesek legyünk meghatározni, hogy e területen mit értünk a tisztességes munka fogalma alatt, akár a munkaórák száma, akár a fizetett szabadság, akár a lakhatási körülmények vonatkozásában.

Szeretném tudni, hogy az Európai Bizottság hogyan kíván közelíteni ezekhez a tárgyalásokhoz és ehhez az egyezménytervezethez, milyen felhatalmazási alappal rendelkezik, hogy nevünkben eljárjon, hogy holnap a háztartási munka területén az Európai Unió példát mutathasson, és hogy mi megmutathassuk az Európai Unió értékeit.

  László Andor, a Bizottság tagja. – Elnök asszony, üdvözlöm az ILO új, a háztartási munkára vonatkozó eszköze kapcsán ma rendezett vitát.

Fontos hozzájárulás ez az új nemzetközi szabványokról folyó megbeszélések második köréhez, melyeket alighanem néhány hét múlva, a nemzetközi munkaügyi konferencia századik ülésén fognak elfogadni.

Ahogy mindnyájan tudják, az Európai Bizottság elkötelezett támogatója az ILO tisztességes munkáról szóló menetrendjének. A Bizottság közelről figyeli és támogatja a tagállamok közötti együttműködést, és számos, az elmúlt évtizedben elfogadott fontos eszköz gyors megerősítésén munkálkodott.

Sok indok szól amellett, hogy új szabványokat fejlesszünk ki a háztartási munka területén. A háztartási alkalmazottak száma világviszonylatban például igen magas, és közülük sokan kiszolgáltatott csoportokhoz tartoznak. Veszélyeztetett helyzetük, és az a tény, hogy jelentős részük a nem hivatalos szektorba tartozik, szintén fontos probléma.

A népességváltozásnak és a nők egyre nagyobb munkaerő-piaci szerepvállalásának köszönhetően az Európai Unión belül az e szektorban dolgozók száma valószínűleg nőni fog. Ezért fontos, hogy növeljük a háztartási alkalmazottak szakmai megbecsülését, és javítsuk a róluk kialakított képet.

Engedjék meg, hogy most megvizsgáljuk a kérdés által felvetett gyakorlati vonatkozásokat, illetve hogy legelőször bemutassam a Bizottság szerepét az új egyezményről és a tisztességes munkáról szóló ajánlásról folytatott ILO-tárgyalásokban.

Az intézményi környezetet szem előtt kell tartani. Az új eszköz nemzetközi megállapodás lesz. A Bizottság ezért be fogja tölteni a szerződés által ráosztott szerepet az ILO különleges sajátosságaira való tekintettel, amely szervezetben az Európai Unió csak megfigyelői státusszal rendelkezik, nem úgy, mint a tagállamok, amelyek tagnak számítanak. Az Unió egymagában ezért nem ratifikálhatja az ILO-egyezményeket.

A Bizottság aktívan követte a megbeszéléseket, és elősegítette a tagállamok szakértőinek együttműködését az ILO-nál lezajlott megbeszélések első körében, 2010-ben, és a tárgyalások során fejlesztésük közben, az európai uniós jogszabályok figyelembevételével elemezte az eszközöket. A Bizottság különösen nagy figyelmet szentelt az egyezménytervezet azon szakaszainak, amelyek befolyásolhatják a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát.

Mivel az ILO-egyezmény ez EU kompetenciájának körébe tartozó kérdéseket tartalmaz, a tagállamoknak tartaniuk kell magukat a európai uniós vívmányokhoz.

A tárgyalás júniusi következő, utolsó körében a Bizottság továbbra is aktívan segíteni fogja az együttműködést a tagállamok szakértőivel folytatott közös munka során. A hozzám tartozó hivatalok kapcsolatban állnak szociális partnerekkel és számos olyan nem kormányzati szervezettel, amelyek megkeresték a Bizottságot, illetve munkakapcsolatot ápolnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a háztartási munka hivatalossá tételével kapcsolatos álláspontját képviselő előadóval.

Másodszor, adott a kérdés, hogy az Európa 2020 stratégia milyen szerepet tölt be abban a folyamatban, hogy a bizonytalan foglalkoztatási feltételekkel végzett háztartási munkát tisztességes és fenntartható munkává alakítsuk át. Szem előtt kell tartanunk a szektor arra vonatkozó lehetőségeit, hogy munkahelyeket teremtsen, és összehangolja a munkával és a családdal kapcsolatos felelősségeket, vagyis a foglalkoztatási stratégia céljainak elérésében játszott szerepét. Nem szabad elfelejtkeznünk ugyanakkor arról az igényről sem, hogy a háztartási munkát – melynek nem minden formája számít bizonytalan, alulértékelt és alulfizetett munkának – valóban tisztességes munkává tegyük.

Mi több, a háztartási munkák körében nagyon jellemző be nem jelentett foglalkoztatás elleni küzdelem az Európai 2020 stratégia egyik alapeleme, ahogy azt az első éves növekedési jelentés is megerősítette. A nem hivatalos és be nem jelentett munka átalakítása hivatalos foglalkoztatási formává az Európa 2020 kiemelt kezdeményezésről (Új készségek és munkahelyek menetrendje) szóló bizottsági közleményben bejelentett, a munkahelyteremtés feltételeiről rendelkező irányadó elvek szerint történik majd. Ezeket az irányadó elveket a jövő év folyamán fogjuk előterjeszteni. Számos tagállam rendelkezik hasznos tapasztalatokkal a nem hivatalos és a bizonytalan foglalkoztatási feltételek történő foglalkoztatás visszaszorítása területén, például a szolgáltatási utalványok rendszerének bevezetése kapcsán.

Harmadszor, adott a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló (89/391/EKG irányelv) és a megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló (2000/78/EK irányelv) jelenlegi jogi keretrendszer módosításának kérdése.

Érdemes rámutatni, hogy a háztartási alkalmazotti munka meghatározása az ILO-egyezmény tervezetében meglehetősen általános. Nemcsak a magánháztartásban dolgozó személyeket öleli föl, hanem a munkaközvetítő irodák által alkalmazott személyek körét is.

A háztartási alkalmazottak nem tartoznak bele a munkavállalóknak a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló keretirányelvben szereplő meghatározásába. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az európai uniós jogalkotó a háztartási alkalmazottak fogalmát szűken kívánta értelmezni, így az Egyezményben szereplő nem minden háztartási alkalmazott maradt ki az EU munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló vívmányának hatóköréből.

Végül az EU munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályai minimális követelményeket fogalmaznak meg, így nem akadályozzák meg az egyes tagállamokat szigorúbb intézkedések nemzeti szinten történő bevezetésében. Következésképp a tagállamok belefoglalhatják a háztartási alkalmazottakat a nemzeti jogszabályaikba.

Jelenleg a Bizottság nem tervezi a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló keretirányelv módosítását. Ugyanakkor a Bizottság úgy gondolja, hogy a jelenlegi ILO-kezdeményezés jó lehetőséget kínál arra, hogy áttekintsük a háztartási alkalmazottak európai helyzetét.

Azt is hozzátenném, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv nem zárja ki a háztartási alkalmazottak körét, így az ILO-egyezmény megerősítéséhez nincs szükség módosításra. A Bizottság 2008-ban kiadott egy jelentést, amely az irányelv alkalmazásáról szól, és a jövőben is szorosan nyomon fogja követni annak a tagállamokban történő végrehajtását.

A negyedik pont a háztartási alkalmazottak jogaikról történő tájékoztatását és jogaik erősítését érinti. Bár nem minden háztartási alkalmazott alacsonyan képzett, és nem mindegyikük dolgozik bizonytalan körülmények között, mégis kiszolgáltatott csoportnak számítanak, és a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy munkajoguk fejlesztésével és végrehajtásával biztosítsanak megfelelő védelmet számukra.

A Bizottság elképzelése szerint a nem európai uniós állampolgárok által végzett, be nem jelentett munkával kapcsolatos kérdéseket részben a munkáltatókat sújtó szankciókról rendelkező irányelvnek (2009/52/EK) kell szabályoznia, melyet a tagállamoknak idén június 20-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. Ezen irányelv segítségével megszüntethetjük az illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok egyes munkáltatók általi kizsákmányolását, akik elégtelen bért és munkakörülményeket kínálnak e munkavállalók számára.

Előrelépést jelentene egy egységes engedélyről szóló irányelvvel kapcsolatos javaslatra vonatkozó megállapodás, amely a tagországokban legálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára állapít meg közös jogokat.

Hadd térjek át most az ötödik és egyben utolsó pontra, amely a Bizottság szerepét érinti a háztartási alkalmazottakra vonatkozó politika bevált gyakorlatainak kölcsönös cseréjében. Ezzel kapcsolatban meg szeretnék említeni egy egyéni projektet, melyet a Bizottság e Ház kérésére jelenleg hajt végre, és amely a bizonytalan foglalkoztatási feltételekkel végzett munka jogilag szabályozott munkává történő átalakítását segíti.

A 2010-es kísérleti projekt szerinti pályázati felhívást követően a Bizottság részt vesz egy projekt társfinanszírozásában, amely azt vizsgálja, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hogyan hat a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó háztartási alkalmazottakra, a bevándorlókra és a fiatal munkavállalókra, illetve arra, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket hoznak e munkavállalók jogainak fejlesztésére. A projekt támogatja a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjét, különös tekintettel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó munkavállalók kollektív képviseletére. Az idén kiírásra kerülő, második pályázati felhívás még közelebbről fogja érinteni a legszegényebb munkavállalók, így a háztartási alkalmazottak jogainak fejlesztésével kapcsolatos teendőket.

A kísérleti projekt magában foglal egy tanulmányt, amely a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munkát vizsgálja tizenkét tagállamban, és segíti annak több szociális jogot biztosító munkaviszonnyá történő átalakítását, amit elsősorban azáltal kíván elérni, hogy megvizsgálja, a tagállamok mit tehetnek a gyakorlatban ezen átalakítás előmozdítására, és milyen szociális alapjogokat képesek biztosítani. Nemrég a Bizottság által társfinanszírozott, olasz bevándorló háztartási alkalmazottak helyzetéről szóló esettanulmány látott napvilágot, amely a tisztességes munkáról és a munkakapcsolatokról szóló projekthez kapcsolódik.

Végül, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottsága az egész szektort átfogó tájékoztató és népszerűsítő kampányba kezdett a munkavállalók egészségvédelmével és biztonságával kapcsolatban.

  Csaba Őry, a PPE képviselőcsoport nevében. – (HU) Az Európai Néppárt kifejezetten örül ennek a mai vitának, azt gondolom, hogy köszönettel tartozunk Berès képviselő asszonynak, hogy kezdeményezte, lehetővé tette részben azt, hogy rácsatlakozzunk az ILO kezdeményezésére, részben azt, hogy magunk is elgondolkozzunk azon, hogy mi minden teendőnk van egy olyan munkavállalói réteggel, melynek a körülményeiről sokszor nem is tudunk eleget, ha pedig tudunk valamit, azok inkább elkeserítőek.

Maga a határozattervezet, amely megjelent – ugyancsak azt gondoljuk, hogy támogatásra érdemes – különösen jónak tartjuk azokat az elemeiket, amelyek aláhúzzák, kiemelik azt, hogy a cél itt emberhez méltó munkakörülmények, szabályozott munkaviszonyok megteremtése egy olyan körben, ahol többnyire valóban, egyes országokban különösen migráns munkavállalókról van szó, teljesen szabályozatlanul, ellenőrizetlenül, nagyon gyakran egyfajta modern rabszolgaság formájában.

Beszéltünk már arról, hogy vannak fekete lyukak a munkajogi szabályozás területén, szó volt erről az atipikus szerződések kapcsán. Nyilvánvalóan ez egy következő lépés lehet abba az irányba, hogy a minimális munkafeltételeket, a munkaviszonyhoz kötődő egyéb jogokat biztosítani lehessen, és egyetértek a biztos úrral, alapvetően persze a magunk háza táján illik majd söpörni. Mi magunk is azt tehetjük, hogy üdvözölve az ILO kezdeményezését, felhívjuk az Unió tagállamait, hogy a saját munkajogi szabályozásukban tegyenek meg mindent, amit csak lehet annak érdekében, hogy ezt a fekete foltot fölfedezzük és megfelelően szabályozzuk.

  Alejandro Cercas, az S&D képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony, biztos úr, elsőként azt szeretném mondani, hogy minden szocialista küldött egyetért Pervenche Berès, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnökének szavaival, és elégedettséggel tölt el bennünket a biztos úrnak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésével kapcsolatosan most kifejtett álláspontja.

A szocialista küldöttek nagyra értékelik az ILO megalakulása óta végzett munkát. Úgy gondoljuk, hogy a szervezet ezzel felbecsülhetetlen mértékben járul hozzá az emberiség és Európa történelméhez. Afelől sincs kétségünk, hogy a háztartási alkalmazottakkal kapcsolatos, új kezdeményezés nagyon fontos, mivel számos ember végez ilyen munkát, és mindez nagyban érinti a nőket és a bevándorlókat.

Mi, a szocialista küldöttek úgy véljük, hogy nagyon jó volna, ha a júniusi, következő ülésen az egyezménytervezetet és ajánlást jóváhagynák, illetve a Parlament, a Bizottság és a Tanács aktív szerepet vállalna, nem lenne passzív, hogy Európa meg is valósítsa, amit tervez, és tettei a szavait tükrözzék.

Ha így cselekszünk, akkor legalább segítünk kiterjeszteni a tisztességes munka programját. Segítünk a világnak és segítünk sok emberen, de legelőször is magunknak segítünk tisztességesnek lenni és intézményként és európaiakként tisztelni egymást, azért is, hogy a jelenlegi társadalmi modell fennmaradhasson földrészünkön, ami nem lehetséges, ha csak a védelem és jogok kis szigetét kínálhatjuk, miközben a világ többi részén a nyomorúság és a kiszolgáltatottság uralkodik.

Biztos úr, alighanem itt az ideje, hogy a Bizottság és a Tanács velünk együtt számot vessen az európai helyzettel, mivel itt sincs minden megoldva. Európában léteznek a nőket és a bevándorlókat érintő szerződéses formák a háztartási munka területén, melyek szabályozatlanok és tele vannak kiskapukkal.

Örömmel venném, ha e vita és tanácskozás hevében megértenénk, hogy vannak bizonyos kiskapuk, melyeket meg kell szüntetni az Európai Unió és számos tagállam jogszabályaiban is. Problémáink vannak e munkavállalók egészségvédelme és biztonsága tekintetében. Számos országban problémák vannak a munka menetét szabályozó jogi formákkal is. Komoly gondot jelentenek továbbá a bevándorlókkal szembeni visszaélések és a megkülönböztetés is, akik közül sokan európai családoknál dolgoznak.

Rengeteg kezdeményezés áll rendelkezésünkre jelenleg. Biztos úr, most lenne itt az ideje etikai elkötelezettségünk megerősítésének, hogy ezzel segítsünk az ILO-nak, önmagunknak, és olyan munkát végezzünk, amely hasznos az emberiség jövője szempontjából.

  Marian Harkin, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, fontosnak tartom, hogy a háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény közelgő elfogadásának fényében megtartsuk ezt a vitát. Úgy vélem, hogy e Ház részéről dicséret illeti az ILO-t kitűnő munkájáért.

A háztartási munka, például a gondozási munka, kizárólag családi körben zajlik. Az EU-ban hagyományosan ez természetesen női munkának számított, bár ez változóban van. A bevándorlók és a marginalizált közösségek tagjai is egyre gyakrabban dolgoznak háztartásokban. A háztartási munka nem számít bele a GDP-be, és többek között emiatt is gyakran láthatatlan, és biztosan alulértékelt. Kétségtelen, hogy ennek köszönhetően a háztartási alkalmazottak bizonytalan helyzetben vannak, és sokszor kénytelenek bízni munkáltatójuk jóindulatában. Ez egyszerűen elfogadhatatlan. Ahogy az állásfoglalásban is megfogalmaztuk, emiatt a háztartási alkalmazottak nagyobb eséllyel vannak kitéve diszkriminációnak, a hátrányos megkülönböztetés legkülönfélébb formáinak.

Az ILO-egyezmény jelentősége, hogy a háztartási munkát munkaként ismeri el. Ha ez megtörténik, a háztartási alkalmazottak jogaikat hatékonyabban tudják majd érvényesíteni. Elengedhetetlennek tartom, hogy a háztartási alkalmazottaknak joguk legyen az alapvető foglalkoztatási normákhoz. Ez természetesen magában foglalja a szociális biztonsághoz, a munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz és az anyasági védelemhez való hozzáférést, valamint a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Mivel a háztartási munka nagyrészt a családok otthonában zajlik, ez a magánélettel kapcsolatos kérdéseket is felvethet. Újszerű és működőképes megoldásokat kell találnunk a háztartási alkalmazottak egészségének védelmére és biztonságának megteremtésére, és általában azért, hogy jogaik tiszteletben tartását biztosítsuk. Megoldás lehet például mintaszerződések alkalmazása. Genf kantonban például olyan mintaszerződést alkalmaznak, amely automatikusan vonatkozik minden munkáltatóra és munkavállalóra: egyebek között olyan kérdéseket szabályoz, mint a minimálbér, a családi juttatások és a szabadság. Úgy gondolom, hasonló szerződésfajták működnek Belgiumban is. Nagyobb biztonságot kínálnak a háztartási alkalmazottaknak, megkönnyítik a munkáltatók dolgát, és megszüntetik a kiskapukat és kétértelműségeket.

Azt is el szeretném mondani, hogy örömmel támogatom a Zöldek képviselőcsoportjának módosításait, amelyek szerint a gyermekfelügyeletet ellátó személyeket és a be nem jelentett foglalkoztatást is bevonnák a tervezetbe, mivel gyakorlati javaslatokkal kell előállnunk, hogy kezdeményező magatartásunkkal megnyissuk a munkaerőpiacot a háztartási alkalmazottak előtt.

Végül szeretném támogatásomról biztosítani az állásfoglalás szerzőjét, Berès asszonyt, aki azt mondja, hogy az Európai Uniónak utat kell mutatnia a háztartási alkalmazottak foglalkoztatási körülményeinek javítása terén. Biztos úr, felkeltette az érdeklődésem, amit a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kapcsán mondott, és bár nem beszélt az irányelv kiterjesztéséről, úgy vélem, szavai mégis hagynak némi mozgásteret a háztartási alkalmazottak egészségvédelmének és biztonságának fejlesztése számára.

  Jean Lambert, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, én is szeretnék gratulálni Berès asszonynak a szóbeli választ igénylő kérdéssel és az állásfoglalással elindított kezdeményezéshez. Meg szeretném köszönni a biztos úr válaszát is. Ritkaságszámba megy, hogy ilyen konkrét választ kapjunk a biztosoktól szóbeli választ igénylő kérdésekre.

Képviselőcsoportom határozottan üdvözli a háztartási alkalmazottak helyzetét érintő ILO-egyezményre és állásfoglalásra vonatkozó javaslatot. Tudjuk, hogy máris legalább húsz tagállam látta el megjegyzéseivel a tervezetet, jelezve ezzel az ügy iránti érdeklődését. E tagállamok részéről gyors ratifikálást várunk, és az egyezmény kreatív végrehajtását reméljük.

Sok szó esett arról, hogy a munkavállalók e csoportja mennyire kiszolgáltatott. A munka nagy része zárt ajtók mögött folyik, ezért láthatatlan. Gyakran maguk az alkalmazottak is elszigeteltek, és a szakszervezetekhez történő csatlakozás nagyon nehéz ebben a helyzetben. A legtöbbször háztartási környezetben élő alkalmazottak esetében úgy gondolják a munkaadók, hogy az alkalmazottaknak napi 24 órában és heti 7 napon rendelkezésre kell állniuk. E Ház minden tagja tudja, hogy ez a foglalkoztatási forma nagyon ellentmondásos, olyasmi, amit egyáltalán nem nézünk jó szemmel.

Ahogy elhangzott, a háztartási munka gyakran alulértékelt, illetve hagyományosan női munkának tartják, amelyet „bárki el tud végezni”, miközben azt is megállapítottuk, hogy e munka jelentős része komoly szaktudást igényel. Gyakran az ápolási ellátást és a gyermeknevelés számos vonatkozását is magában foglalja. A háztartási alkalmazotti munka gyakran bizalmi állásnak számít. Sok munkaadó értékeli ezt, de nagyon sok egyáltalán nem. Például az Egyesült Királyságban nemrég történt, hogy valaki börtönbe került háztartási munkára kényszerítés és embercsempészet miatt. Az ügyben érintett fiatal nő négy évet vesztett el az életéből a munkáltatója miatt, akit kilenc hónapra ítéltek. Meg kell tehát vizsgálnunk, hogyan azonosítjuk ezt a fajta embercsempészetet.

A bevándorló női munkavállalók valóban nagyon kiszolgáltatottak. Találkoztunk olyan esetekkel, amikor például az országba diplomatákkal érkező munkavállalóktól elvették az útlevelüket. Az ilyen helyzetbe került embereket gyakorlatilag megfosztják szabadságuktól, nem kaphatnak segítséget, és nincsenek tisztában jogaikkal.

A javasolt egyezmény 17. cikke kapcsán szeretnék egy dolgot megemlíteni, az ügynökségek szerepével kapcsolatban. Úgy vélem, ez olyasmi, amit európai szinten kell kezelnünk, mivel egyre inkább ez tűnik a gyenge láncszemnek sok olyan kérdésben, amely jelenleg foglalkoztat bennünket.

  Thomas Händel, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Andor úr, hölgyeim és uraim, Andor úr szavaiból kiderült, hogy az Európai Bizottság felismerte e téma fontosságát. Az is feltűnt számomra, hogy túlzott visszafogottsággal közelítünk a problémához.

Nem az a helyzet, ahogy Őry úr korábban kifejtette a megbeszélés során, hogy túl keveset tudunk arról, hogy a háztartási alkalmazottak mit csinálnak Európában. Épp ellenkezőleg, épp eleget tudunk ahhoz, hogy kijelentsük: azonnali szabályozásra van szükség. Az alkalmazottak 5–9%-a háztartásokban dolgozik. Ez a legrosszabbul fizetett alkalmazotti csoport Európában, amely a legkevesebb joggal rendelkezik, és arányosan itt találjuk a legtöbb illegális munkavállalót is. Sürgős fellépésre van szükség ezen a területen, és ez érinti az Európai Bizottságot is. A jelenlegi helyzet nem fog javulni a munkavállalók szabad mozgásának hatására. Emiatt az ILO-egyezményt érintő kezdeményezés üdvözlendő, és megérdemli támogatásunkat.

Négy kérdéshez szeretnék hozzászólni. Először is, vannak rések az ILO-egyezmény meghatározásaiban. Ha a háztartási alkalmazottak nem dolgozhatnak eseti jelleggel, szórványosan, vagy nem foglalkoztatási alapon ebben a szektorban, akkor a jogszabályok megkerülését lehetővé tevő lehetőségek máris adottak. Másodszor, sürgető szükség van kötelező munkaszerződésekre ezen a területen. Harmadszor, nem csupán ésszerű, általánosan kötelező érvényű minimális bérezési szabályozásra van szükség, hanem egyenlő alkalmazotti jogokra is. Negyedszer, e munkavállalókra ki kell terjeszteni a jogszabályokban rögzített szociális biztonsági rendszert, mivel minimálbérszektorról van szó.

Örömömre szolgál, hogy Berès asszony szorgalmazta az egységes munkafeltételek bevezetését célzó kampányt. Ez jó dolog. El kell érnünk, hogy a jövőben a létminimumot sem biztosító munkákat kivesse magából a társadalom, és ne tolerálja tovább.

  Jaroslav Paška, az EFD képviselőcsoport nevében. – (SK) Elnök asszony, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyik jelentése szerint a háztartási munka a munkahelyek számának mintegy 5%-át teszi ki. Ez egyfajta láthatatlan foglalkoztatási mód, mely nem gyárakban, üzletekben vagy hivatalokban zajlik, hanem magánszemélyek otthonaiban. E munkavállalók 90%-a nő, akik nem együtt, hanem magánházaknál, egyedül dolgoznak. E nők munkájukkal nem teremtenek többletértéket, hanem olyan szolgáltatásokat és ellátást biztosítanak, amelyekhez hasonló munkákat saját háztartásukban általában ingyen is elvégeznek.

Ezért munkájuk pénzügyileg alulértékelt, és gyakran nem számít normális, munkajog szerinti foglalkoztatásnak, így a munkavállalók jogellenes és tisztességtelen elbánásban részesülnek. A foglalkoztatottságot gyakran nem jelentik be, a vidéki területekről és külföldről származó munkavállalók alacsony képzettségűek, nincsenek tisztában jogaikkal, és kiszolgáltatott személyekké válnak. A be nem jelentett munka megfosztja a munkavállalókat a szociális védelemtől, és megfosztja a társadalmat a szociális biztonsági járulékoktól. Ha nem szeretnénk, hogy a háztartási munka a jövőben is be nem jelentett maradjon, akkor rendes hivatássá kell tennünk, és meg kell szabadulnunk a szokványos sztereotípiáktól, amelyek oly sokszor értéktelennek állítják be ezt a munkát.

A háztartási munkát hivatalossá kell tennünk. Ehhez azonban új intézkedéseket kell bevezetnünk az egyes tagállamok foglalkoztatási rendszerén belül, beleértve az adórendszer, a szociális biztonság, valamint a munkaviszonyhoz kapcsolódó és a polgári jogok területén hozott egyedi szabályokat, amelyek számot vetnek az ilyen jellegű munka sajátos jellegével. Általában anyagi megfontolások állnak amögött, hogy jelenleg a háztartási munka nem bejelentett keretek között zajlik: a be nem jelentett munka előnyösebb mindkét fél számára, mint a hivatalosan regisztrált foglalkoztatás, mivel a járulékokon és az adókon kívül mindkét felet megkíméli a tetemes bürokratikus terhektől is.

A tagállami szintű intézkedések célja ezért az kell, hogy legyen, hogy csökkentsék vagy lehetőség szerint szüntessék meg a be nem jelentett munka előnyeit, és így a háztartási munka megbecsült foglalkoztatási formává válhat.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE). – (FR) Elnök asszony, először is meg szeretném köszönni Berès asszonynak, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnökének, hogy lehetővé tette ezt a vitát az ILO-konferencia felvezetéseképp, illetve Andor biztos úrnak, hogy egyetértett a Bizottság és a Parlament közötti vita megtartásával.

Elsőként egy dolgot szeretnék kiemelni. Sokan beszéltek már a háztartási munka kapcsán az ismereteinkről és a tudásunkban megtalálható hézagokról is. Amennyiben némi habozás után azt mondjuk, hogy a háztartási alkalmazottak száma az összes munkavállaló 5–9%-át teszi ki, akkor nyilvánvaló, hogy nem ismerjük a háztartási munka világát. Ez az arány 1:2. Ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek segítségével európai szinten jobban megismerhetjük háztartási munka világát, hogy valóban javíthassunk a helyzeten.

A második megjegyzésem, hogy megalkottuk az Európa 2020 stratégiát, és tudjuk, hogy ennek alapján az alacsony szintű munkák komoly veszélynek vannak kitéve, ezért mindent meg kell tennünk, hogy a háztartási munkákhoz kapcsolódó szakképesítéseket teljes mértékben elismerjék.

Lambert asszony említette, hogy a háztartási munka sok tekintetben komoly képzettséget igényel. Ezeket a munkaformákat kell azonosítanunk és népszerűsítenünk a hozzájuk kapcsolódó készségekkel együtt.

A harmadik megjegyzésem, hogy Európát nem lehet az emberi jogok és szociális jogok értékeire építeni, és nem lehet kifejleszteni a megfelelő európai uniós vívmányokat, csak ha kidolgozzuk a bérek védelmét, a munkaidő védelmét, az egészségvédelmet, a háztartási munkára vonatkozó követelményekkel kapcsolatos ismereteket, és ellátjuk a háztartási alkalmazottakat bizonyos garanciákkal. Figyelmeztetnék azonban mindenkit arra, hogy ez nem vezethet a teljesen illegális helyzetben lévő munkavállalók integrációjához. Azt is jó lenne tudnunk, hogyan óvhatjuk meg az általunk védelmezett értékeket az eltorzulástól.

  Edite Estrela (S&D). – (PT) Elnök asszony, teljesen egyetértek mindazzal, amit előttem felszólaló kollégáim a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja részéről elmondtak. Gratulálni szeretnék Berès asszonynak, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnökének a kezdeményezéshez, amely lehetővé tette e nagyon fontos téma megvitatását. Szeretném megköszönni a biztos úr együttműködését és a téma iránti érzékenységét.

A háztartási munka gazdaságilag és társadalmilag fontos, amely azonban rosszul fizetett, egyhangú és a társadalom által alulértékelt. Már elhangzott, hogy a háztartási munkát elsősorban nők végzik, akik a legkülönfélébb hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Valójában ami a megkülönböztetés témáját illeti, meg szeretném jegyezni, hogy a szülési szabadságról szóló irányelv felülvizsgálatáról készült jelentésemben kiálltam amellett, hogy a háztartási alkalmazottak is tartozzanak bele az irányelv hatályába.

A háztartási alkalmazottakról jelenleg nem rendelkezik a szülési szabadságról szóló irányelv, illetve semmilyen európai jogszabály nem nyújt számukra anyasági védelmet, így az egészségvédelemről és biztonságról szóló keretirányelv sem. Ez elfogadhatatlan mértékű megkülönböztetés, amelyet orvosolni kell.

Az ILO-egyezmény ezért üdvözlendő és támogatásra érdemes, mivel így a háztartási munka is megbecsült foglalkozássá válhat, és e nők is rendelkezhetnek a más nőket megillető jogokkal.

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL). – (EL) Elnök asszony, a tagállamok által készített tanulmányok jól mutatják, hogy a háztartási alkalmazottak számos problémával küzdenek, így az alacsony bérekkel, a hátrányos megkülönböztetéssel, a munkával való túlterheltséggel, a munkaadók illetlen viselkedésével, sőt, szexuális zaklatással is. E problémákat csak fokozza, hogy nem munkavállalóként kezelik őket, így nem védik őket a nemzetközi egyezmények és az európai uniós ítélkezési gyakorlat. A „háztartási munkavállaló” kifejezés helyett ezért ezentúl szigorúan a „háztartási alkalmazott” kifejezést kell használni, és munkaszerződéseket és a foglalkoztatási feltételeket sürgősen szabályozni kell.

A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény elfogadása az első lépést jelentené a kiskapuk felszámolásában, azzal, ha biztosítanánk a foglalkoztatással, a béremeléssel, a foglalkozás feltételeinek meghatározásával kapcsolatos jogokat, illetve akár annak kimondásával, hogy a háztartási alkalmazottaknak nem kötelező a munkaadó otthonában lakniuk. E törekvés részeként az Európai Uniónak a tagállamokkal együttműködve módosítania kell a meglévő jogszabályokat, hogy az vonatkozzon a háztartási alkalmazottakra, és ami a legfontosabb, hogy erősítse a tagállamok közötti együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét.

  Thomas Mann (PPE). – (DE) Elnök asszony, Andor úr, hölgyeim és uraim, Németországban a háztartási alkalmazottakra nem terjednek ki a foglalkoztatásvédelmi jogszabályok. Nem vonatkozik rájuk az európai keretirányelv sem. Ennek az az oka, hogy az állam nem vizsgálhatja, hogy az állampolgárok otthonaiban zajló tevékenység megfelel-e a jogi előírásoknak. Más tagállamokban is hasonló a helyzet. Ezek közül összesen tizenötben nem vonatkoznak a foglalkoztatásvédelmi jogszabályok a háztartási alkalmazottakra.

Ugyanakkor ezek az alkalmazottak különleges védelmet érdemelnek. Ezért támogatom az ILO-egyezmény elfogadását, de nem hiszem, hogy ésszerű volna az egyezmény nagyobb egységeit beilleszteni az európai uniós jogba. Ez megakadályozná a nemzeti parlamenteket abban, hogy önálló döntést hozzanak az egyedi ILO-egyezmények ratifikálásáról. Mindazonáltal szeretném megköszönni az ILO munkacsoportjainak, hogy ilyen kiváló munkát végeztek.

Még mindig van néhány probléma, például a fogalommeghatározások kapcsán. Az 1. cikknek nemcsak a háztartási munkáról, hanem a háztartási szolgáltatásokról is rendelkeznie kellene. A pihenőidőt szabályozó cikk is problémás. Minden alkalmazottnak egy szabadnap jár hetente, de nem feltétlenül ugyanazon a héten. A tagállamoknak egyéni megállapodásokat kell kidolgozniuk a pihenőidő kérdésében, mivel e tárgyban némi rugalmasságra van szükség.

A közvetlenül a munkához kapcsoló természetbeni juttatásokra, például munkaruhára, eszközökre vagy munkavédelmi felszerelésre vonatkozó tiltás számomra értelmezhetetlennek tűnik. Úgy vélem, azt jelenti, hogy ezeket nem lehet levonni a fizetésből. Más szavakkal: meg kell tiltanunk, hogy a természetbeni juttatást levonhassák a bérből.

Úgy gondolom, hogy amint ezeket az ellentmondásokat feloldottuk, alá kell írnunk a háztartási alkalmazottakra vonatkozó ILO-egyezményt. Köszönet illeti Önt, Berès asszony ezért a kezdeményezésért, ahogy köszönet jár mindazoknak is, akik úgy gondolják, hogy tenni kívánnak valamit azért, hogy e védelemre szoruló emberek körülményei javuljanak.

  Elena Băsescu (PPE). – (RO) Elnök asszony, üdvözlöm a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített ILO-egyezmény elfogadására irányuló kezdeményezést. Meg kell említenem, hogy a háztartási alkalmazottak a teljes munkaerő létszámának 9%-át teszik ki, ugyanakkor nem vonatkoznak rájuk ugyanazok a szociális garanciák. Az, hogy e tevékenységek nem bejelentett keretek között zajlanak, hátrányosan érinti mind a munkavállalókat, mind az államot, mely így nem tud adókat kivetni rájuk. Úgy vélem, hogy ezek a munkavállalók különös ki vannak téve a munkáltatók esetleges zaklatásainak. Sok esetben a háztartási alkalmazottak papírokkal nem rendelkező bevándorlók, így nem léphetnek kapcsolatba a hatóságokkal, ha kizsákmányolják őket. Felszólítom a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el egy intézkedéscsomagot, amely megvédi és információval látja el ezeket a munkavállalókat. A háztartási alkalmazottak munkafeltételeinek javítása érdekében a nemzeti hatóságok és az európai intézmények szoros együttműködésére van szükség.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – (RO) Elnök asszony, a népesség elöregedése következtében megnőtt az otthoni ápolási szolgáltatások iránti igény. A gazdasági válság következtében a munkanélküli ráta nagyjából 10%-ra ugrott, míg az állástalan fiatalok aránya már a 20%-ot is eléri. Sok tagállamban a gazdaságélénkítő programok az egészségügytől vonnak el forrásokat, aminek következtében munkaerő-fölösleg alakult ki ebben a szektorban.

A be nem jelentett ápolói vagy takarítói állások miatt e munkavállalóknak le kell mondaniuk a tisztességes életvitelről és különösen a tisztes nyugdíjról. Mivel az ágazatban dolgozó munkavállalók nagyrészt nők, akik általában saját családjukért is felelősek mind a gyermeknevelés, mind az idős hozzátartozók gondozása tekintetében, ezért meg szeretném kérdezni a Bizottságot, hogy rendelkezünk-e a háztartási alkalmazottakkal kapcsolatos európai uniós, illetve tagállami szintű statisztikákkal. Azt is meg szeretném kérdezni, hogy milyen intézkedéseket kíván a Bizottság bevezetni annak érdekében, hogy a szükséges rugalmasság mellett e nők jogainak tiszteletben tartását is biztosítani lehessen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Elnök asszony, fontosnak tartom ezt a vitát, ahogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnökének a kezdeményezését is, amely a háztartási alkalmazottak tevékenységének elismertetésére irányul, hiszen az ilyen munkavállalók jelentős része nő, akik háztartási munka keretében takarítási és étkeztetési szolgáltatásokat nyújtanak, és akiknek gyakran súlyos mértékű kizsákmányolás és hátrányos megkülönböztetés az osztályrészük, kiváltképp a bevándorlók esetében. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően kezeljük ezt a problémát.

Azt is gondolom, hogy az új ILO-egyezmény és javaslat jelentős segítség lehet, és ezért lehetőség szerint el kell fogadni a századik nemzetközi munkaügyi konferencián. Kétségtelen, hogy a Bizottság szerepe – és az Ön szerepe, biztos úr – kiemelkedő abban, hogy bátorítsuk a tagállamokat, és az egyezmény pontos tartalmára irányítsuk a figyelmet. Felkérem ugyanakkor arra is, hogy szenteljen kitüntetett figyelmet az uniós jogszabályoknak annak érdekében, hogy mind a női, mind pedig a férfi háztartási alkalmazottak számára garantálják a munkát, a bért, az anyaság és a betegség esetén történő védelmet és szociális biztonsággal kapcsolatos jogokat.

  Elisabeth Schroedter (Verts/ALE). – (DE) Elnök asszony, szeretnék még egyszer reagálni Andor úr beszédére. Ön nagyon óvatosan azt kérdezte, hogy az Európai Bizottságnak megvannak-e a hatáskörei és a felelősségi körei ezen a területen. Úgy gondolom, hogy több felelőssége van különösen a szabad mozgás tekintetében.

Erről azonnal a kiküldött munkavállalók juthatnak eszünkbe. Jó példa erre Berlin, ahol a szakszervezetek tanácsadó központot hoztak létre a kiküldött munkavállalók számára. A legnagyobb csoport, amely kapcsoltban áll ezzel a központtal egész Németországból, tehát nem csupán Berlinből, a háztartási alkalmazottként sokszor borzalmas és bizonytalan munkakörülmények között dolgozó ápoló nővérek csoportja. Ez az egyik lehetőség a minimális munkafeltételek megkerülésének. E személyek némelyike még hamis magánvállalkozói státusszal is rendelkezik. Ezért terjesztettük elő ezt a módosítást. E munkavállalók nagy része más európai uniós tagállamokból vagy harmadik országokból érkezett. Ez is mutatja, hogy a Bizottságé a felelősség, hogy megtegye a szükséges lépéseket, és minimumszabályokat vezessen be ezen a területen.

  László Andor, a Bizottság tagja. – Elnök úr, az eszmecsere során hangsúlyozzuk az ILO-nak a munka világában játszott kiemelkedő szerepét. Úgy vélem, hogy folytatnunk kell szoros együttműködésünket az ILO-val, mivel a szervezet e területen, és természetesen más területeken végzett munkája nagyon közelről érinti az európai helyzetet.

A vita azt is megmutatta ugyanakkor, hogy az általunk tárgyalt számos foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdés érinti a háztartási alkalmazottakat, bár külön csoportként kezeljük őket.

A készségfejlesztés, az egészségvédelem és biztonság, a tisztességes bérek, a szociális biztonság, a szerződéses megállapodások kidolgozás – és még sorolhatnám – mind olyan tényezők, melyeket le kell fedni a háztartási munka kapcsán, és az Európai Uniónak globális szinten is vezető szerepet kell betöltenie ebben az ügyben.

Szorosan együtt kell működnünk a tagállamokkal, mivel sok intézkedésre tagállami szinten nyílik lehetőség, és továbbra is kölcsönösen megosztjuk egymással bevált gyakorlatainkat e területen.

Ahogy bevezető nyilatkozatomban említettem, jelenleg a Parlament kérésére egy kísérleti projekt végrehajtása zajlik, amelynek célja a bizonytalan foglalkoztatási feltételekkel végzett munka átalakítása tisztességes foglalkoztatássá, és máris két pályázati felhívást tettünk közzé. A második, az idei év korábbi időpontjában kiírt pályázat kimondottan a legszegényebb munkavállalók jogainak erősítését célozza, és készül egy tanulmány is, amely a bizonytalan foglalkoztatási feltételekkel végzett munka jelenségét is segít jobban megérteni.

Ami az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos rendelkezéseket, illetve ezeknek a háztartási alkalmazottakat érintő vonatkozásait illeti, a Bizottság jelenleg nem tervezi az egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelv hatályának kiterjesztését, de most lehetőségünk van a háztartási alkalmazottak külön csoportként történő kezelését lehetővé tevő új szabályok átgondolására. Fontos megjegyezni, hogy a tagállamoknak természetesen lehetőségük van szigorúbb nemzeti szabályok bevezetésére. Megtehetik például, hogy a háztartási alkalmazottak körét belefoglalják nemzeti szabályokba, vagy a minimális követelményeket meghaladó rendszert dolgoznak ki.

  Elnök. – A vita lezárásaképpen egy állásfoglalásra irányuló indítványt kaptam⁽¹⁾.

A vitát lezárom.

A szavazásra május 12-én, csütörtökön délben kerül sor.