Dichiarazioni di voto orali

  Krisztina Morvai (NI). – A kultúrák közötti párbeszédről szóló jelentést nem tudtam támogatni, különös tekintettel arra, hogy igen kevés szó volt benne azokról a kérdéskörökről, értékekről, amelyekben semmiféle párbeszédnek nincsen helye. Nincs helye kultúrák közötti párbeszédnek például arról, hogy európai nők kimehetnek-e szilveszter éjszaka tömegesen ünnepelni egy közterületre. Nincs helye kultúrák közötti párbeszédnek arról, hogy mi, európai nők utazhatunk-e vonaton, netán férfikísérő nélkül. Nincs helye párbeszédnek arról, hogy sportolhatunk-e, járhatunk-e uszodába. Itt nem párbeszédre van szükség, hanem arra, hogy akik el akarják venni tőlünk azokat a jogokat, amelyekért anyáink és nagyanyáink megharcoltak, a nők egyenjogúsághoz és méltósághoz és szabadsághoz való jogát, azoknak börtönben van a helyük, illetőleg azonnali hatállyal el kell távolítani őket Európából, vissza a feladóhoz.

  Marlene Mizzi (S&D). – Grazzi Sur President, meta Jean Monnet kien qed ifassal il-bażi tal-Unjoni Ewropea, qal li, kieku dan il-proċess kellu jibdieh mill-bidu, kien jibda mill-kultura u mill-edukazzjoni.

Huwa importanti li l-ġenerazzjoni futura tkun magħmula minn membri tas-soċjetà u b'moħħ miftuħ li jirrispetta d-diversità; ġenerazzjoni li tiġġieled fenomeni soċjali bħad-diskriminazzjoni, il-vjolenza, ir-radikaliżmu, ir-razziżmu u l-ksenofobija.

Għaldaqstant, nixtieq nifraħ lir-rapporteur — u vvutajt favur dan ir-rapport — għar-riżultati finali. Sodisfatta ħafna talli ttieħdet inkonsiderazzjoni l-idea tiegħi li għandna nesponu lit-tfal tagħna għal kulturi oħra minn età żgħira, biex tgħinhom jiksbu ħiliet bażiċi tal-ħajja u l-kompetenzi meħtieġa għall-iżvilupp personali tagħhom, impjieg fil-futur u ċittadinanza attiva fl-Unjoni Ewropea.

L-edukazzjoni ċivika trid tibda minn età żgħira. Għalhekk nemmen li, fil-kurrikulu tal-iskola, iridu jiġu inklużi żjarat edukattivi fi Stati Membri differenti, biex b'hekk it-tfal, minn kmieni, jiġu esposti u jibdew japprezzaw id-diversità tal-kulturi Ewropej, tal-lingwa u tal-istorja.

Ċerta li dan irawwem fihom — l-adulti u mexxejja t'għada — sens ta' appartenenza komuni u rispett lejn il-valuri fundamentali Ewropej.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētāja kungs! Kultūru daudzveidība ir mūsu pasaules neatņemama sastāvdaļa. Līdz ar to starpkultūru dialogs, kura mērķis ir zināšanu apmaiņa, tradīciju, paražu savstarpēja saprašana, kā arī šo lietu kopums izglītībā ir visai svarīgas lietas. To loma gan mūsu sabiedrībā, gan citur pasaulē nekādā ziņā nevar tikt ignorēta, it īpaši, ņemot vērā nereti ļoti plaši valdošos stereotipus, kas bieži vien ir diezgan negatīvi savā būtībā. Nevalstisko organizāciju atbalsts, izglītības sistēmas pozitīva modernizācija, integrācijas politikas reformēšana lielā mērā tagadējo neefektīvo rezultātu dēļ vairākas Eiropas Savienības dalībvalstīs, kā arī diplomātija, kultūras identitātes saglabāšana un tā tālāk – šo un vairāku citu politiku realizēšana pārnacionālā līmenī ir ne tikai vienkārši svarīga, bet arī vitāli nepieciešama. Jāsaka, ka efektīva kultūras sfēras esošo principu adaptācija un racionāla reformēšana tagadnes un nākotnes izaicinājumiem ir garantija, ka mūsu sabiedrība turpinās efektīvi funkcionēt un mūsu pamatvērtības nepazudīs. Paldies!

  Csaba Sógor (PPE). – A kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd igénye mindig is jelen volt Európában, nem az elmúlt évek bevándorlási hulláma hívta életre. Európa társadalmai sokszínűek, a tagállamokon belül többnyire nem etnikailag homogén nemzetek vannak, hanem a történelem során kialakult közösségek élnek egymás mellett, kölcsönhatásban. Az interkulturális párbeszéd szükségességét nem csupán az új bevándorló kisebbségek és az uniós polgárok vonatkozásában szükséges tárgyalnunk, hanem az Európa területén élő őshonos nemzeti kisebbségek és a tagállamok többségi nemzetei között is. A jelentés hangsúlyozza, hogy az interkulturális párbeszéd kétirányú folyamat és mindkét fél előnyére válik. Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a tagállamok nem szeretnének tudomást venni a területükön élő nemzeti kisebbségek párbeszédre való készségéről, igényeiről, panaszairól. Ki kell mondanunk, hogy nem működik megfelelően ez a fajta interkulturális kommunikáció, ezért fordulnak a kisebbségek az Európai Unió felé, hogy moderálja ezt a folyamatot és segítse hozzá a feleket a kölcsönös megértéshez. Reméljük, hogy a jövőben nagyobb nyitottságot tapasztalunk ezen a téren az európai intézmények részéről.

  Marijana Petir (PPE). – Gospodine predsjedniče, podržala sam ovo izvješće jer interkulturalni i međureligijski dijalog smatram ključem za razumijevanje i poštivanje različitosti te postizanje i očuvanje mira. Nažalost, taj je dijalog u današnjem svijetu uvelike izostao, a i mi u Europi često zaboravljamo na kojim je temeljima i vrijednostima izgrađena naša kultura i cijelo naše društvo. Stoga mi je posebno drago da se u izvješću ističe važna uloga obitelji u očuvanju kulturnog identiteta, tradicije i vrijednosti te da ono posebno naglašava da učenje o vlastitoj kulturi počinje u obitelji.

Obitelj je stup našeg društva i moramo učiniti sve što je u našoj moći kako bismo je zaštitili, kao i vrijednosti kojima u njoj učimo našu djecu. Ako uspijemo u očuvanju obitelji, ne moramo strahovati da će naša kultura biti ugrožena jer ćemo odgojiti djecu koja će voljeti svoje i poštovati tuđe, a to je prvi i najvažniji korak u izgradnji mira.

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, já jsem tuto zprávu podpořil, protože jsem si vědom toho, že výchova, lepší poznávání, rovněž základní hodnoty Unie, které jsou vtěleny do článku 5, ať je to tedy právní stát, obrana lidských práv, tak to jsou nepochybně hodnoty, které stojí za to chránit a zároveň je sdělovat i těm kulturám a společnostem, které k této fázi poznání ještě nedospěly.

Nicméně, dovoluji si vyslovit tezi, že mezikulturní dialog je něco jiného než multikulturalismus. Já pokládám za poměrně nebezpečné, abychom nahrazovali vědomí naší identity, našich kořenů a tradic právě touto údajnou hodnotou multikulturalismu. Myslím si, že vyčítat státům, které jsou členy Evropské unie, ale k této fázi vývoje společnosti třeba ještě nedospěly, tento údajný nedostatek, je velmi zpozdilé.

  Diane Dodds (NI). – Mr President, as a Member of this House from Northern Ireland, I recognise fully the transformation that can occur in lives, particularly for young people, as a result of engaging positively with those that are assumed to come from a different background or hold diverse beliefs. In light of the spate of terror attacks and the trend of radicalisation witnessed in Europe in recent months, I am in full support of appropriate measures aimed at stopping the recruitment of young people and combating the wave of division and intolerance that besets us.

However, while sending a joint message right across Europe, it is important in this battle that national governments have the primary role to play. This report attempts to influence the nature of national education. It wants to harmonise legislation around cultural heritage and cultural expression. These are matters for sovereign governments to decide, not the European Parliament. Grassroots divisions require grassroots solutions and this is something that the unrelenting federalists in this House today should remind themselves of.

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ L’UE promuove la condivisione ed il rispetto di valori fondamentali quali libertà, democrazia, diritti umani e solidarietà. Ecco perché il dialogo interculturale, basato sul reciproco scambio di vedute ed opinioni da parte di culture diverse, s'inserisce perfettamente negli obiettivi europei, stimolando la reciproca comprensione ed integrazione tra i cittadini. Esortare gli Stati membri all'attuazione di programmi in grado di valorizzare le differenze culturali presenti nelle società odierne, condannando ogni forma di discriminazione o di razzismo, è priorità del dialogo interculturale. Ho espresso voto positivo perché ritengo fondamentale coinvolgere Istituzioni, Stati ed autorità locali nel promuovere la condivisione di buone pratiche rivolte al rispetto della dignità dell'individuo e dei suoi diritti.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Tras los atentados terroristas en Francia y Dinamarca en 2015, los ministros de Educación de los Estados miembros de la UE aprobaron una declaración con el objetivo de promover los valores de libertad y tolerancia a través de la educación. Este informe está en esa misma línea. A pesar de que el informe ha quedado mejorado gracias a las enmiendas presentadas por mi Grupo político que reiteran el valor de la justicia social, señalan la necesidad de promover la diversidad cultural especialmente entre los jóvenes a través de la cultura y los medios de comunicación y promueven la formación en multiculturalidad entre los profesores, he tenido que abstenerme ya que el texto otorga a las confesiones religiosas un papel de representatividad que no me parece compatible con los valores de laicismo imprescindibles para el desarrollo de las creencias individuales en libertad.

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ Je me suis prononcée contre ce rapport sur le rôle du dialogue interculturel, de la diversité culturelle et de l'éducation dans la promotion des valeurs fondamentales de l'Union.

Ce texte place en effet le problème d'intégration au niveau européen alors que cela relève des compétences exclusives des États selon les traités même de l'UE. De plus, ce texte est très idéologique en mettant en avant que le multiculturalisme serait la grande solution pour lutter contre la radicalisation et le fondamentalisme religieux.

Enfin, ce texte tend à promouvoir le fait que les migrants peuvent enrichir la culture des États membres. Je pense au contraire que l'intégration doit passer par la connaissance et l'apprentissage de la culture d'accueil et la remise en valeur des identités et cultures nationales, ce qui relève du rôle de l'État. Profondément opposé à une harmonisation européenne de la culture, je m'oppose donc à ce texte.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Με την παρούσα έκθεση, το Κοινοβούλιο επιθυμεί να τονίσει τη σημασία του διαπολιτισμικού και διαθρησκευτικού διαλόγου, της πολιτισμικής πολυμορφίας και της εκπαίδευσης, ως προϋποθέσεις για την επικράτηση της ειρήνης και τη διαχείριση των συγκρούσεων, την προάσπιση των θεμελιωδών ανθρώπινων δικαιωμάτων και την προώθηση του αμοιβαίου σεβασμού και της κοινωνικής ένταξης και συνοχής. Μέσω του διαπολιτισμικού διαλόγου μπορεί να υπάρξει πραγματική επικοινωνία μεταξύ των λαών και να τεθούν οι βάσεις για την προετοιμασία των μελλοντικών γενιών, έτσι ώστε να διαμορφωθεί μία κοινωνία υπεύθυνων πολιτών που θα σέβονται την πολυμορφία και θα ενεργούν για την καταπολέμηση κοινωνικών φαινομένων όπως είναι οι διακρίσεις, ο ρατσισμός, η ξενοφοβία και άλλα. Θεωρώ ότι η εκπαίδευση και ο διαπολιτισμικός διάλογος είναι ο μόνος τρόπος να αντιμετωπίσουμε ως Ευρωπαίοι πολίτες τις κύριες προκλήσεις της σημερινής κοινωνίας και, για αυτό το λόγο, υπερψήφισα την παρούσα έκθεση.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ L'actualité nous démontre chaque jour davantage l'échec du multiculturalisme. Pourtant ce rapport propose de continuer sur cette voie à grande vitesse.

Les problèmes d'intégration, liés aux vagues successives d'immigration, sont une réalité que les eurocrates ne veulent pas voir. Mais une nouvelle fois l'Union européenne se mêle des politiques nationales en voulant imposer son idéologie et en souhaitant créer un sentiment d'appartenance commune sur un territoire aussi vaste, à l'intérieur duquel les barrières culturelles sont loin d'être toutes franchies, ne serait-ce que les langues.

Notamment, le rapport propose des programmes d'enseignement "accessibles aux enfants réfugiés" alors que c'est une intégration par l'assimilation à nos valeurs nationales qu'il faudrait proposer. Totalement contradictoire, ce rapport affirme une volonté d'intégrer les diversités culturelles, mais propose quelques lignes plus loin de "prendre en considération" différents types de communautarisme.

A l'inverse, nous pensons qu'il est important de défendre notre identité, nos valeurs et nos racines et privilégier la diversité culturelle des États membres et non créer, ex-nihilo, une culture globale.

J'ai par conséquent voté contre ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Whilst much of this report refers to matters which everyone can agree on – for example, suggesting that we need greater understanding between different cultures – the remedies proposed for this situation will be a hindrance rather than a help.

In the United Kingdom, education should always be politically neutral. This is enshrined in law under the Education Act of 1996. Therefore I am most concerned by calls for further EU involvement in our education system.

Furthermore, the report frequently calls for taxpayers’ money to be spent on various initiatives. Yet far from strengthening the genuine national and local cultures which are so vibrant across Europe, it would rather foster a non-existent ‘European culture’, forgetting rather conveniently that almost half of all European countries are not even members of the European Union!

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette résolution car il est important que les États membres s'engagent à soutenir le rôle du dialogue interculturel dans l'enseignement. J'apporte une attention toute particulière au renforcement l'apprentissage, notamment grâce au développement des programmes financés par l'Union européenne, tels qu'Erasmus +.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kuriuo siekiama stiprinti kultūrų įvairovės ir švietimo vaidmenis puoselėjant pagrindines ES vertybes. Šis pranešimas paremtas bendru švietimo ministrų susitarimu, kuriuo yra suteikiamos pastangos užkirsti kelią marginalizacijai, netolerancijai, rasizmui ir radikalizacijai bei su tuo kovoti, taip pat išsaugoti lygių galimybių visiems pagrindą. Pritariu konkrečioms rekomendacijoms, kad būtina imtis veiksmų visais valdžios lygmenimis – taip pat ir ES lygmeniu – įskaitant daugiau dėmesio kultūrai įgyvendinant išorės santykius ir ES vystymosi darbotvarkę.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés célja, hogy a 2008-as kultúrák közötti párbeszéd évével és a tagállami egyeztetésekkel kapcsolatos tanulságokat levonja és annak értékeit tovább vigye. Fontos kiemelni, hogy a kultúra és a kulturális politika kialakítása tagállami hatáskör, amit most ezzel a jelentéssel igyekszik az EU a szubszidiaritás alapelvét figyelmen kívül hagyva uniós szintre emelni. További fontos probléma, hogy egy burkolt numerus clausus-t tartalmaz, amelynek keretében az oktatásban és a kultúrában kvázikvóták mentén szabályozhatnák a különböző felekezetű, szexuális hovatartozású személyek csoportjainak a megjelenését, és multikulturális propagandát hoznának létre EU-s szinten szabályozva, a tagállamok kormányainak feje felett. Közös tanulmányi programok létrehozásával és a meglévőek kiterjesztésével kívánják elérni a kulturális sokféleség megértését és elfogadását a fiatalok körében. Tudomásul kellene venni azonban, hogy bizonyos vallási, kulturális csoportok semmilyen formában, semmilyen toleráns magatartás mellett nem képesek és nem hajlandóak saját kultúrájukhoz, vallási előírásaikhoz képest a másikét tolerálni. A dokumentumban nem jelenik meg az a felfogás, mely szerint a saját kultúráját ismerő, azt tiszteletben tartó, azt identitása meghatározó részének tekintő emberek képesek az eltérő kultúrában élők megértésére. Mindezek alapján a jelentésről nem szavazatot adtam le.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport multiculturaliste qui entend promouvoir une diversité importée au détriment des diverses spécificités culturelles qui ont fait la richesse de notre Vieux Continent.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai évidemment soutenu ce rapport de ma collègue S&D Julie Ward, qui plaide pour l'intensification d'un dialogue interculturel et interconfessionnel structuré entre toutes les parties prenantes afin de promouvoir les valeurs fondamentales de l'Union.

Elle rappelle le rôle crucial de l'éducation dans toute stratégie interculturelle et souligne que l'Union devrait également renforcer le poids de la culture et de l'éducation dans ses échanges internationaux et sa politique de coopération au développement.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ L'Europa del secondo decennio del XXI secolo è, senza alcun dubbio, un crogiuolo di identità e tradizioni eterogenee. Le diversità culturali, religiose e linguistiche sono una ricchezza immateriale che lascia trasparire un comune sentire del continente intorno a quei valori che riteniamo essere alla base della società europea. Stato di diritto, giustizia sociale, democrazia e diritti umani sono allo stesso tempo una conquista e un obiettivo costante a cui tendere. Un obiettivo che sembra oggi minacciato della crescita di spinte xenofobe e radicalismi religiosi. Ho sostenuto la relazione presentata da Julie Ward con convinzione, consapevole del fatto che la sfida del dialogo interculturale sarà fondamentale per i prossimi anni. L'UE deve promuovere l'istruzione formale, non formale e informale, coinvolgendo il più possibile associazioni, soggetti politici e realtà religiose in un vasto progetto di educazione alla cittadinanza per rispondere efficacemente alle sfide poste dalla globalizzazione e dalle migrazioni. Il tema del lavoro, sicuro e di qualità, non può essere escluso, rappresentando una reale opportunità di integrazione per tutti i cittadini. La sfida per una società europea più aperta e più sicura passa dalla valorizzazione delle attività artistiche, sportive e di volontariato e che permettono di superare i meccanismi di segregazione.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente informe es un intento de aprovechar el acuerdo común de los ministros de Educación, suscrito en París el 17 de marzo de 2015, sobre la necesidad de realizar esfuerzos combinados para prevenir y combatir la marginación, la intolerancia, el racismo y la radicalización, así como para preservar un marco de igualdad de oportunidades para todos.

El informe identifica tanto oportunidades como desafíos y propone recomendaciones concretas para tomar medidas a todos los niveles de gobierno, así como a escala de la UE, especialmente a través de la educación. Incluye un enfoque amplio que fomenta nuevas reflexiones sobre la naturaleza y los procesos de la violencia política, partiendo de la premisa de que la radicalización es un proceso relacional dinámico y una consecuencia imprevista e impredecible de una serie de acontecimientos perturbadores.

El Grupo GUE/NGL tuvo una buena impresión del informe original. Además, las enmiendas de nuestro Grupo fueron recogidas en los compromisos y aprobadas con ellos. Por lo tanto, he votado a favor del informe.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe sobre el papel del diálogo intercultural, la diversidad cultural y la educación en la promoción de los valores fundamentales de la Unión. Agradezco la labor de la ponente para llegar al acuerdo. Quiero subrayar la importancia de integrar y educar oportunamente a las comunidades segregadas. He votado además en contra de la referencia que se hacía de que dichas comunidades tienen comportamientos contrarios a los valores fundamentales europeos.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Je me suis fermement opposée à ce rapport qui, de manière irresponsable et dans un total déni de réalité, fait l'apologie du multiculturalisme. Au détriment des évènements de ces dernières semaines comme le vote de nombreuses femmes européennes par des migrants, le texte de la socialiste Julie Ward postule que le dialogue interculturel doit être une arme pour lutter contre le racisme et les discriminations, véritables sources de la radicalisation et de l'extrémisme.

Elle en profite d'ailleurs pour tenter d'aller à l'encontre des Traités qui disposent que la culture et l'éducation sont des compétences exclusives des États-Membres et cherche à renforcer l'Union Européenne dans ces domaines, bien que l'incapacité des politiques bruxelloises à régler les problèmes des peuples européens n'ait jamais été plus criante.

Face à tant d'idéologie, j'ai donc déposé au nom du groupe ENL une proposition alternative visant à lutter contre le multiculturalisme et à préserver la capacité des États Membres à établir leurs propres politiques d'intégration, notamment par la remise en valeur des traditions et cultures nationales et par le rappel que c'est aux personnes arrivantes de s'adapter à l'identité nationale du pays qui les accueille, et non l'inverse.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Ritengo che il modello di integrazione a tutti i costi per promuovere un dialogo interculturale, che nella totalità dei casi rimane fine a se stesso, non calato nella realtà e propagandistico, sia un modello fallimentare e una delle cause della crisi sociale che l'Europa sta attualmente attraversando, per questo mi sono espressa con voto contrario alla relazione Ward.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har röstat ja till betänkandet.

Betänkandet tar upp viktiga frågor om kulturell och social marginalisering och hur utsatthet kan leda till radikalisering. Betänkandet noterar också den ökade rasismen och xenofobin, och vill ha ekonomiska medel för att bekämpa den. Trots dessa positiva inslag så behåller betänkandet ett okritiskt förhållningssätt till interkulturell dialog. Framförallt anser betänkandet att Europa är ägare av de värderingar som andra grupper behöver ta till sig, det används ordval som att ”utsätta barn för andra kulturer”, och ”segregerade befolkningsgrupper, som beter sig på ett sätt som strider mot europeiska grundläggande värderingar”. Denna genomgående attityd visar att Europaparlamentet fortfarande har mycket att jobba på vad gäller att kritiskt granska i sitt eget kulturarv, och att inte bara anta att problemen ligger hos ”de andra”.

Trots dessa negativa delar har jag valt att rösta ja, eftersom det är ett betänkande som vill lyfta upp dialog istället för polarisering och diskriminering och vill fördela mer resurser till kultur och utbildning.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta propuesta de Resolución que aboga por fortalecer el papel del diálogo intercultural, la diversidad cultural y la educación como vehículo para la paz y como herramienta en la resolución de conflictos promoviendo los derechos humanos, la libertad de pensamiento, el respeto mutuo, la integridad, la diversidad cultural, la inclusión y la cohesión social.

El texto hace hincapié en que un auténtico diálogo intercultural e interconfesional fomenta interacciones positivas y cooperativas, promueve el entendimiento y el respeto entre culturas, favorece la diversidad y aumenta el respeto de la democracia, la libertad y los derechos humanos, así como la tolerancia con valores universales.

Igualmente, considera clave que el diálogo intercultural sea un objetivo de la UE e invertir en una educación inclusiva, accesible y de calidad en todos los niveles que permita desarrollar valores éticos y cívicos. Además, pide una atención renovada a la promoción de una sociedad intercultural basada en la solidaridad, especialmente entre los jóvenes. Y reclama a los Estados miembros y a la Comisión que prevengan los extremismos, como la xenofobia, el racismo y todas las formas de discriminación y marginación, con medidas de refuerzo de la cohesión comunitaria capaces de contrarrestar con éxito las desigualdades socioeconómicas.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, kadangi Europos Sąjunga išgyvena ypatingą istorijos tarpsnį, kai tapatybės ir bendrumo sampratos ginčijamos, performuojamos ir ginamos. Šį procesą lydi stiprios emocijos, kylančios dėl nuomonių įvairovės ir politinio požiūrio skirtumų. 2015 m. kovo 17 d. Paryžiaus deklaracija yra reikšmingas pareiškimas; sveikintinas jame išdėstytas raginimas valstybėms narėms imtis veiksmų siekiant stiprinti kultūrų dialogo vaidmenį švietimo ir mokymo srityje. ES valstybių švietimo ministrai kartu aiškiai patvirtino, kad pliuralistinės, nediskriminuojančios, tolerantiškos ir teisingos visuomenės, kuriose visa širdimi pritariama moterų ir vyrų solidarumui ir lygybei siekiant užtikrinti pagrindinių ES vertybių – žmogaus orumo, laisvės, demokratijos, lygybės, teisinės valstybės principo ir pagarbos žmogaus teisėms – laikymąsi, yra vertybė. Šis pranešimas – tai mėginimas vadovautis bendru švietimo ministrų susitarimu, kuriuo remiantis buvo sutelktos pastangos, būtinos norint užkirsti kelią marginalizacijai, netolerancijai, rasizmui ir radikalizacijai bei su tuo kovoti, taip pat išsaugoti lygių galimybių visiems pagrindą. Pranešime šalia iššūkių įvardijamos galimybės ir pateikiamos konkrečios rekomendacijos imtis veiksmų visais valdžios lygmenimis – taip pat ir ES lygmeniu – įskaitant daugiau dėmesio kultūrai įgyvendinant išorės santykius ir ES vystymosi darbotvarkę. Be to, pripažįstamas unikalus vaidmuo, kurį kultūra gali atlikti kuriant taiką, sprendžiant konfliktus ir užkertant kelią krizėms.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A jelentésben tárgyalt kihívások megkövetelik, hogy a kulturális párbeszéd és a sokféleség transzverzális módon beépüljön minden olyan szakpolitikába, mint például a gyermek- és ifjúsági, a mobilitási, a foglalkoztatási és szociális ügyi, a biztonsági és belügyi, a nőjogi és esélyegyenlőségi, valamint a regionális fejlesztési politika. Jobb és koherensebb együttműködésre van szükség a különféle politikai struktúrák és témakörök között, nemcsak uniós, hanem nemzeti és helyi szinten is.

Az oktatásnak és a kultúrák közötti párbeszédnek fontos szerepe van az állampolgárok aktív és tudatos részvételében a társadalmi, politikai és lokális életben. A tanulás olyan dinamikus folyamat, amely az ember életének végéig tart, amiben fontos a különböző képességek, interkulturális kompetenciák megszerzése is.

A jelentés aláhúzza a család szerepét a kulturális identitás, a hagyományok, az erkölcs és a társadalom értékrendszerének megőrzésében, és hangsúlyozza, hogy a családban kezdődik a gyermekek ismerkedése a társadalom, a nemzet és Európa kultúrájával, értékeivel és normáival. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ V času največje krize po 2. svetovni vojni, s katero se trenutno sooča Evropa, ter hkratne krize vrednot, je lahko spodbujanje medkulturnega dialoga eden izmed načinov reševanja kriznih situacij. Vse prepogosto se namreč dogaja, da se med sabo poslušamo, a se ne slišimo. Bodisi tega nočemo ali si tega ne želimo. Žal vse prevečkrat zaradi slednjega.

Etnično zaprte soseske, ki mladim ne ponujajo možnosti za osebnostni, socialni in eksistenčni razcvet, rojevajo različne vrste kriminala, tudi terorizem. To je mogoče preprečiti le z ustreznim medkulturnim dialogom, izobraževanjem in vključevanjem. In iskreno predanostjo tem ciljem.

Kulturni dialog je treba vključiti na vsa področja politike, kot so politike v zvezi z otroki in mladimi, izobraževanjem, mobilnostjo, zaposlovanjem in socialnimi zadevami, varnostnimi in notranjimi zadevami ter v zvezi s pravicami žensk in enakostjo spolov in regionalnim razvojem.

Različnost in raznolikost je treba spoštovati, pri čemer pa je treba vedeti, da morebitne kulturne navade iz drugih okolij ne smejo in ne morejo biti nad vrednotami, na katerih je zgrajena sodobna Evropa: svobodo posameznika, enakopravnostjo, spoštovanjem človekovih pravic in vladavino prava. To je mogoče doseči le z željo po poslušanju in sodelovanju in ne z vsiljevanjem.

Poročilo sem seveda podprl.

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Sostengo fortemente questa relazione che, in linea con la dichiarazione di Parigi del marzo 2015 e le sfide che si pongono oggi dinnanzi a noi, sottolinea l'importanza del dialogo interculturale come mezzo principe per la realizzazione di una società sempre più coesa e inclusiva. Nell'affrontare le problematiche odierne, quali la crisi dei rifugiati, la radicalizzazione di molti giovani e il fenomeno del terrorismo, non possiamo infatti dimenticare che il confronto fra culture differenti e il dialogo nella diversità sono tra i principi fondanti dell'Unione europea, nata anche e soprattutto per promuovere tali valori. Per rafforzare lo spazio di dialogo europeo e far fronte alle criticità del presente non possiamo che puntare sui giovani e sulla loro educazione, a tutti i livelli e con tutti i mezzi possibili, nella consapevolezza che la cultura e la conoscenza reciproca sono alla base di ogni società realmente armoniosa e fondata sull'integrazione.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće koje je fokusirano na ulogu interkulturalnog i međuvjerskog dijaloga sa svim zainteresiranim stranama te ulogu obrazovanja na svim razinama u svjetlu svih nedavnih događanja, a sve s ciljem promicanja ljudskih prava, slobode mišljenja, uzajamnog poštovanja, integriteta, etičkih načela, kulturne raznolikosti, socijalnog uključivanja i kohezije.

Smatram kako samo na takav način stvaramo preduvjet budućeg mira i uspješnog upravljanja sukobima.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa risoluzione perché ritengo che l'Unione europea con la sua immensa diversità culturale, linguistica e religiosa debba adottare tutte le misure necessarie per proteggere e far progredire il dialogo interculturale. Esso rappresenta una risorsa fondamentale per il nostro futuro e ed è compito nostro preservarlo.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La cultura rappresenta un soft power che l'Unione deve porre al centro della sua azione. L'UE rappresenta nel mondo un faro di civiltà, dove i più alti ideali del pensiero umano tendono a trasformarsi in realtà, per mezzo di riforme legislative e dell'azione progressiva e costante delle istituzioni che il popolo europeo si è democraticamente scelto. Questo livello di conquista civile, sebbene ancora migliorabile e non scevro da difetti ed errori, rappresenta un esempio positivo. Noi europei abbiamo il dovere morale e l'opportunità politica di cogliere ciò che rappresentiamo nel mondo e, per mezzo di quell'importante strumento biunivoco che è il dialogo interculturale, porlo in atto sia con le persone che da altri paesi arrivano nell'Unione che verso coloro che rimangono in aree soggette a criticità ambientali o a conflitti. Eliminando la discriminazione sociale, culturale ed economica delle persone nelle loro comunità si depotenziano alla radice il fondamentalismo e l'estremismo violento. Inserendo il dialogo culturale nella politica esterna dell'Unione svolgeremo il ruolo chiave nel promuovere la democratizzazione, la costruzione della pace e il rispetto dei diritti umani che i nostri valori fondanti ci chiedono.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Rolul dialogului intercultural, al diversității culturale și al educației în promovarea valorilor fundamentale ale UE este unul indiscutabil. Singura cale prin care putem face ca aceste trei instrumente să funcționeze este o implicare mai mare a societății în ansamblul său, a mai multor actori, precum mass-media, educatori, întreprinderi, comunități și lideri religioși. În acest fel, nu numai actorii politici vor avea o contribuție semnificativă în dialogul intercultural.

Fără o cunoaștere profundă a culturii proprii, dar și a altor culturi, nu se poate realiza un dialog intercultural autentic. În acest context, dezvoltarea mobilității educaționale pentru studenți și profesori este o măsură potrivită pentru o cunoaștere mai bună a dialogului și a diversității culturale. Acest fapt poate contribui la încurajarea interacțiunilor, la creșterea diversității și a respectului pentru democrație, libertate și drepturile omului, precum și la creșterea toleranței pentru valorile universale și pentru cele specifice fiecărei culturi.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece se impune promovarea semnificativă a valorilor fundamentale ale UE în situația în care la nivel european există o serie de provocări legate de globalizare, migrație, conflicte religioase și interculturale, precum și de ascensiunea radicalismului.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Questa relazione della deputata inglese socialista pone l'accento sulla volontà di proseguire sul modello educativo imperante negli ultimi decenni dell'educazione all'accoglienza per una società multiculturale. Questa relazione chiede nel campo della formazione di imporre agli Stati membri l'imperativo dell'accoglienza per rafforzare il ruolo del dialogo interculturale nell'istruzione e negli ambienti di apprendimento. Poiché questo modello, che per noi è fortemente fallimentare, è una delle cause della crisi sociale che sta attraversando l'Europa. Voto negativo.

  Cristian-Silviu Buşoi (PPE), în scris. ‒ Diversitatea culturală joacă un rol esențial în Uniunea Europeană, nu numai ca o caracteristică fundamentală a construcției europene, ci și ca o resursă culturală. Prin tratatele Uniunii, Carta drepturilor fundamentale a UE și Convenția europeană a drepturilor omului, UE se angajează la respectarea drepturilor minorităților și a tuturor identităților care constituie o bogăție a patrimoniului european.

Metoda prin care câștigăm din această diversitate presupune un cadru de dialog intercultural. După încheierea Anului european al dialogului intercultural (2008), toate activitățile benefice ce presupuneau schimbul și interacțiunea deschisă între persoane, grupuri și organizații din medii culturale diferite sau cu viziuni diferite nu au avut continuitate. Societatea de astăzi, mai ales în contextul evenimentelor din ultimul an, ne arată nevoia unei participări democratice favorabile incluziunii și pentru responsabilizarea cetățenilor.

Dialogul intercultural constituie instrumentul esențial în realizarea acestui deziderat, care să ducă la cultivarea unui sentiment de incluziune și de apartenență mai profund, și astfel la consolidarea democrației. În acest sens, nu trebuie neglijat nici rolul educației, deoarece persoanele asupra cărora o astfel de politică poate avea un impact mai profund și de lungă durată sunt copiii.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Maintenant plus que jamais, le dialogue interculturel devient une nécessité absolue. C'est une notion pourtant assez floue qui se décline en diverses tendances. Il serait donc nécessaire de la définir politiquement pour mieux l'appréhender et mieux l'appliquer. La diversité de nos sociétés nécessite une plus grande ouverture d'esprit, une plus grande ouverture aux autres cultures.

C'est en partie à travers l'éducation et des programmes d'apprentissage que nous parviendrons à réduire la défiance que certaines personnes ont vis-à-vis d'une autre culture. Un des fondements de l'Union européenne est l'unité dans la diversité. Il faut que cette notion devienne une réalité en Europe et en dehors de nos frontières.

En dialoguant avec les autres cultures, les autres religions, on apprendra à mieux vivre ensemble et à promouvoir les valeurs fondamentales de l'Union européenne. J'ai voté en faveur de ce rapport.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Dopo attenta riflessione e discussione in aula ho dato il mio voto favorevole alla relazione. Sono convinto che Il dialogo interculturale in costante sviluppo in Europa è strumento essenziale per l'identità e la coesione di tutta la Comunità. Non v'è chi non veda che per suo tramite si rinsaldano i valori comuni di libertà, giustizia sociale e democrazia, i quali, direttamente scaturenti dai diritti umani, sono messi a dura prova da tendenze xenofobe e radicali dentro e fuori i confini europei proprio per mezzo della compressione del dialogo culturale. Per questo motivo, come ho avuto modo di sottolineare in mie interrogazioni del marzo scorso, tutto il settore dello scambio interculturale ha bisogno di continuo stimolo dall'agenda politica della Commissione, al duplice fine di diffondere il ruolo unico che la cultura europea mantiene nel mondo e, sotto l'aspetto economico, di rinsaldare il suo naturale coefficiente di resilienza rispetto a momenti di recessione come quelli attuali. Concordo di conseguenza con la relazione e con le raccomandazioni proposte, in particolare quelle che auspicano il rafforzamento della capacità di operare scelte di dialogo interculturale, la promozione dell'uguaglianza e l'accettazione della diversità come risorsa.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of the report, which was concerned with promoting values of freedom, tolerance, non-discrimination and fighting racism, radicalisation and marginalisation through intercultural dialogue.

I agreed with many aspects of the report for the stance it took in seeing intercultural dialogue as a two-way process, benefiting both parties and voted against amendments that sought to reduce that dialogue in any way to a teaching exercise by Europeans alone.

As such amendments were not included in the final text; I was able to support the report as a whole.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative report. This report provided another dimension in which the EU’s scope could be widened in the field of education, external relations, mobility and integration, while promoting ‘EU fundamental values’. This report calls for the addition of intercultural dialogue into national curricula, EU representation within the UN, and the harmonising of visa procedures, and calls for additional funding, all for the purpose of preventing radicalisation and helping integration. Whilst we agree that radicalisation, extremism and integration are issues to be tackled, such issues are to be resolved at nation state level. We oppose any calls for the EU to influence or interfere with the education and national curricula of Member States. We feel particularly strongly with regard to the exploiting of EU financial instruments and mobility programmes to justify the free movement of people, all at the taxpayers’ expense.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report because I support the EU Education Ministers’ agreement that the Member States need to cooperate and promote our fundamental values and combat radicalisation, marginalisation and intolerance. We must focus on intercultural dialogue and strive for mutual understanding in order to achieve a more tolerant and pluralistic society.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione è nel complesso decisamente positiva. Viene riconosciuta la grande importanza del dialogo interculturale come strumento di partecipazione democratica inclusiva e di responsabilizzazione dei cittadini, con un richiamo specifico a gestione di beni comuni e spazi pubblici. Nel testo si rimarca anche la centralità, per l'obiettivo dell'inclusione sociale e della cittadinanza attiva, della costruzione di legami solidi tra la cultura e istruzione. Ancora, sicuramente positivo è il richiamo all'esigenza che l'educazione civica inizi fin nella prima infanzia. Ho votato convintamente a favore.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Τασσόμαστε υπέρ της έκθεσης που βασίζεται στην κοινή συμφωνία των Υπουργών Παιδείας, σύμφωνα με την οποία χρειάζονται συνδυασμένες προσπάθειες για την πρόληψη και την αντιμετώπιση της περιθωριοποίησης, της μισαλλοδοξίας, του ρατσισμού και της ριζοσπαστικοποίησης, καθώς και για τη διατήρηση ενός πλαισίου ίσων ευκαιριών για όλους. Στην έκθεση προσδιορίζονται οι ευκαιρίες αλλά και οι προκλήσεις και διατυπώνονται συγκεκριμένες συστάσεις για δράση σε όλα τα επίπεδα διακυβέρνησης, καθώς και σε επίπεδο ΕΕ, μεταξύ άλλων με την αυξημένη αξιοποίηση του πολιτισμού στις εξωτερικές δράσεις και στο αναπτυξιακό πρόγραμμα της ΕΕ, δεδομένου ότι αναγνωρίζεται ο μοναδικός ρόλος που μπορεί να διαδραματίσει ο πολιτισμός στις ειρηνευτικές διαδικασίες, στην επίλυση των συγκρούσεων και στην πρόληψη των κρίσεων.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Δεδομένου ότι διανύουμε μια ιδιαίτερα τεταμένη περίοδο και ερχόμαστε καθημερινά αντιμέτωποι με τα αποτελέσματα λανθασμένων πολιτικών επιλογών που γεννούν με τη σειρά τους πολιτισμικές συγκρούσεις, μπορούμε να αντιληφθούμε την εμφανή ανάγκη αναθεώρησης των επιλογών μας και υιοθέτησης νέων αντιλήψεων. Το πόρισμα αυτό περιέχει αριθμό ιδιαιτέρως θετικών στοιχείων και προτάσεων που μπορούν να αποτελέσουν βάση βελτίωσης των συνθηκών συνεργασίας και κατανόησης των πολιτών. Αυτός είναι ο λόγος που ψήφισα θετικά ως προς την ανάγκη προώθησης των θεμελιωδών αξιών της ΕΕ.

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato favorevolmente il provvedimento in quanto sono convinto che il dialogo interculturale deve essere considerato componente fondamentale dell'azione esterna dell'UE. La dichiarazione di Parigi del 17 marzo 2015 impone agli Stati membri l'accoglienza per rafforzare il ruolo del dialogo interculturale nell'istruzione e negli ambienti di apprendimento. A tale scopo, occorre dare un appoggio strutturale e sostenibile alle ONG, alle istituzioni che si occupano di ragazzi e giovani, agli istituti di formazione nonché a tutte le organizzazioni interessate e alle iniziative adottate a livello locale.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ L'UE si è sempre contraddistinta per la predominanza del soft power sull'hard power, del dialogo contro la guerra, e gli accademici dicono che l'Europa viene da Venere (contrapposta agli Stati Uniti che vengono da Marte). Io non sono sicuro che questo approccio sia sempre il migliore, però sta di fatto che il dialogo interculturale, la diversità culturale e l'istruzione possono fare molto più della repressione nel creare dei cittadini migliori. La storia ci insegna che la violenza funziona solo nel breve periodo, perché prima o poi gli oppressi si organizzano e si liberano. La cultura, invece, benché porti frutti più lentamente, è più duratura e si diffonde in maniera più profonda. Con questi principii in mente ho votato a favore di questa relazione.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ The European Union faces diverging opinions on notions of identity and belonging. Intercultural dialogue should have a larger role in education, as was suggested by the Paris Declaration of 17 March 2015. Intercultural dialogue and education can provide for a more pluralistic, tolerant society with an emphasis on equality between citizens and a respect for human rights. Culture should be recognised as a tool in peace-building and conflict resolution. Civic education, provided from an early age, would help young people take part in a more democratic society. The promotion of intercultural dialogue would engage individuals suffering from marginalisation, geographic or social isolation. NGOs, youth organisations and training institutions should be provided with structural assistance to help in this cultural exchange.

  David Coburn (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative report. This report provided another dimension in which the EU’s scope could be widened in the field of education, external relations, mobility and integration, while promoting ‘EU fundamental values’. This report calls for the addition of intercultural dialogue into national curricula, EU representation within the UN, and the harmonising of visa procedures, and calls for additional funding, all for the purpose of preventing radicalisation and helping integration. Whilst we agree that radicalisation, extremism and integration are issues to be tackled, such issues are to be resolved at nation state level. We oppose any calls for the EU to influence or interfere with the education and national curricula of Member States. We feel particularly strongly with regard to the exploiting of EU financial instruments and mobility programmes to justify the free movement of people, all at the taxpayers’ expense.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia funda-se num conjunto de valores, partilhados por todos os Estados-Membros, e que derivam, precisamente, dos valores constituintes de cada um destes países. Aqueles, incluem a dignidade humana, a liberdade de religião, a igualdade de género ou a não discriminação com base na cor.

Num momento em que o mundo se vê confrontado com um número de pessoas deslocadas, sem precedentes e a União, em particular, com a maior pressão migratória desde a Segunda Guerra Mundial, o diálogo intercultural assume particular importância. A diversidade cultural e a educação são essenciais para a promoção dos valores que definem a comunidade em que nos inserimos. Este relatório assinala, corretamente, essa importância e aponta alguns caminhos, como seja a colaboração estreita com as Nações Unidas e a ajuda humanitária que garanta o acesso à escola de jovens em campos de refugiados. Apoio, por isso, este relatório.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ritengo sia importante sostenere il dialogo interculturale poiché, nella specificità di questo momento storico, stiamo già sperimentando le sfide legate alla convivenza tra differenti culture. Risulta più che mai necessario riaffermare i principi su cui l'Unione europea è fondata e far percepire questi valori a tutti coloro che si trovano sul territorio dell'Unione, pur non essendone direttamente originari. Concordo altresì sulla necessità di puntare in primis sull’istruzione e la formazione, accessibile a tutti e di qualità. Per questi motivi, mi trovo favorevole alla proposta di risoluzione.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ With Europe increasingly becoming multicultural and with events clearly showing how some European societies have failed to integrate this reality, the role that education plays in addressing these failures becomes even more pertinent. Cultural diversity does not exclude unity in society, but requires a society that values the meaning of community. Education processes provide key tools in rebuilding communities. I have thus voted in favour.

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione presenta un profilo complessivo estremamente positivo sulla declinazione del ruolo del dialogo interculturale, della diversità culturale e dell'istruzione in rapporto alla promozione dei valori fondamentali dell'Unione europea. Il dialogo interculturale, per come inteso nella relazione, dovrebbe prendere le mosse dal lavoro sviluppato durante l'anno europeo del dialogo interculturale nel 2008. Si invita a tener conto anche del dialogo interreligioso, ritenuto una componente del dialogo interculturale e qualificato come presupposto essenziale per la pace e strumento fondamentale per la gestione dei conflitti. Preservare il rispetto della dignità dell'individuo e dei diritti umani, con particolare riferimento alla libertà di pensiero, coscienza e religione e al diritto alla protezione delle minoranze religiose, contribuendo in misura significativa al rafforzamento della democrazia e allo sviluppo di un senso di inclusione e appartenenza più forte e profondo. Le risorse educative dovrebbero essere riesaminate per promuovere un apprendimento multiprospettico e plurilinguistico e le esperienze e le competenze plurilinguistiche e interculturali degli insegnanti devono essere valorizzate e promosse sistematicamente. Si esortano gli Stati membri e la Commissione a prevenire estremismo, xenofobia, razzismo e tutte le forme di discriminazione e marginalizzazione, attraverso misure di coesione all'interno della comunità. Il mio voto è quindi favorevole.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Tras los atentados terroristas en Francia y Dinamarca en 2015, los ministros de educación de los Estados miembros de la UE aprobaron una declaración con el objetivo de promover los valores de libertad y tolerancia a través de la educación. Este informe está en esa misma línea. He votado a favor, porque además el informe ha quedado mejorado gracias a las enmiendas presentadas por mi Grupo político que reiteran el valor de la justicia social, señalan la necesidad de promover la diversidad cultural especialmente entre los jóvenes a través de la cultura y los medios de comunicación y promueven la formación en multiculturalidad entre los profesores.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Poiché l'Europa è caratterizzata da una diversità culturale, sociale, linguistica e religiosa, i valori comuni che tengono unite le nostre società come la libertà, la giustizia sociale, l'equità e la non discriminazione, la democrazia, i diritti umani, lo Stato di diritto, assumono un ruolo fondamentale. Ho votato in favore della risoluzione perché incoraggia la Commissione europea e gli Stati membri a prendere misure adeguate per la promozione del dialogo interculturale, come ad esempio: sviluppare programmi di formazione che promuovano le diversità, promuovere l'utilizzo delle nuove tecnologie dell'informazione e della comunicazione, incoraggiare lo svolgimento di attività artistiche, sportive, educative e formative per tutte le età, nonché di attività di volontariato, al fine di rafforzare i processi di socializzazione e la partecipazione delle minoranze, elaborare strategie che riconoscano il dialogo interculturale come processo di comunicazione interattiva tra le culture e al loro interno allo scopo di garantire rispetto reciproco e pari opportunità, sfruttare gli strumenti finanziari europei, gli strumenti della politica di vicinato e delle relazioni esterne dell'UE, e gli organismi come l'Agenzia dell'Unione europea per i diritti fondamentali.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Az interkulturális párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás jelentős szerepet tölthet be az uniós alapértékek előmozdításában, erről szól a Kulturális Bizottság jelentése, amelyet szavazatommal támogattam.

A Szerződésekben lefektetett uniós alapértékek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása. Ezeket az értékeket az oktatáson, párbeszéden, sporton keresztül is lehetőség van erősíteni.

A jelentés továbbá külön hangsúlyt fektet az önkéntesség, a sport és a művészetek szerepére a szocializálódási folyamat erősítésében. Kifejezetten a nemzeti kisebbségekre nem tér ki a szöveg, hanem inkább a marginalizált közösségek, migránsok és menekültek szocializálódási folyamatára összpontosít. Ennek ellenére fontosnak tartom az üzenetét az európai régiókban élő különböző népcsoportok együttélési problémáinak felszámolása érdekében.

  Edward Czesak (ECR), in writing. ‒ While ECR strongly supports intercultural dialogue and although this report contains positive elements in reinvigorating dialogue between communities, it has a number of serious faults which prevent us from approving it. Primarily, the report fails to address the specificity and characteristics of cultural dialogue. While referring to EU fundamental values as they are set out in the Treaties, it does not take into consideration existing pluralism in their interpretation, which should be acknowledged and respected. The report seems to neglect that genuine intercultural dialogue requires strong identities of interacting individuals or communities based on deep knowledge of their cultural canons, therefore a good knowledge of history, literature, music, etc. is indispensable. The spirit of the document suggests that a successful intercultural dialogue relies solely on opening up to other cultures by resigning from one’s own heritage – the rapporteur strongly objected to incorporating any references to the Christian roots of the Europe despite tabled amendments on behalf of several political groups. Concerns were also raised regarding the form of the report – the text is incomprehensible and consists of lengthy, vague paragraphs made up of fragments that do not match.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The report looks at new ways to approach cultural diversity in a Europe based on diverse opinions and political perspectives in order to promote and foster pluralistic, non-discriminatory, tolerant and just societies. By focusing on values underlined in international human rights frameworks, the report stressed the promotion of the implementation of the UNESCO Convention on the Protection and Promotion of Diversity of Cultural Expression.

The report highlights the need to recognise the importance of the promotion of common core values which hold our societies together, such as tolerance, freedom, the rule of law, equality, democratic participation and citizen empowerment within the context of cultural, social and religious diversity. The report notes the importance of learning mobility, the promotion of volunteer programmes and rights-based, gender-sensitive learning environments as an essential aspect of promoting EU fundamental values in order to promote the fostering of confidence in one’s own identity on an EU, local and global level. For this reason I voted in favour of this report.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ Whilst I welcome some elements of this report, particularly its emphasis on the importance of education in integration, which is pertinent given recent tragic events in Paris, I cannot support the report as a whole. It goes too far in promoting EU citizenship and EU representation at international level at the expense of national governments and identity. Some of its proposals on Member State education policies clearly infringe national sovereignty and are outside EU competences. The proposal for an EU cultural attaché to third partner countries and stronger EU representation within UN agencies directly undermines national interests and risks undermining the strength of cultural diversity within Europe. For all these reasons I voted against the report in the final vote.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Susțin poziția raportorului privind încurajarea cetățenilor europeni în vederea realizării unor activități educative și de formare în domeniul artistic și sportiv, destinate persoanelor de toate vârstele, precum și a activităților de voluntariat.

Consider că această activitate este cea mai bună cale de socializare și participare a minorităților, a grupurilor defavorizate, a comunităților marginalizate, a migranților și a refugiaților la viața culturală și socială din comunitatea în care trăiesc și permite învățarea de limbi străine și o mai bună cunoaștere a patrimoniului cultural.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d’initiative s’intéresse au rôle de la culture et de l'éducation dans la promotion des valeurs fondamentales de l'Union. Accroître la mobilité des jeunes et des enseignants, ainsi que l’utilisation de la culture dans les programmes externes de développement de l’Union européenne, doit favoriser la compréhension mutuelle et aider à la lutte contre les préjugés ou les extrémismes. Estimant qu'il est essentiel de promouvoir les valeurs de citoyenneté dans toutes les formes et filières de l'enseignement et d’utiliser les programmes européens pour renforcer la formation des enseignants, des éducateurs et animateurs, je me suis prononcé en faveur.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Les objectifs définis dans ce rapport traduisent une volonté collective de prévenir la marginalisation, l'intolérance, le racisme et la radicalisation et de préserver un cadre d'égalité des chances pour tous. De plus, ce rapport préconise des actions concrètes à entreprendre au niveau des politiques en matière de culture et d'éducation. C'est la raison pour laquelle j'ai émis un vote favorable.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ I ministri dell'istruzione dell'UE sono stati chiari nell'affermare congiuntamente il valore di una società pluralistica, non discriminatoria, tollerante ed equa, rispettosa dei valori fondamentali dell'UE come la dignità umana, la libertà, la democrazia e l'uguaglianza. La presente relazione rappresenta un tentativo di dare seguito a tale convinzione, promuovendo un sano dialogo interculturale fra tutti i tipi di comunità che conduca a una migliore comprensione e all'accettazione di valori comuni fondamentali. Ho votato a favore di questa relazione poiché ritengo che il dialogo interculturale consenta di affrontare in modo costruttivo stereotipi, pregiudizi e forme di discriminazione, offrendo nuove opportunità alle comunità emarginate e gettando le basi necessarie affinché i popoli del futuro siano forti, fiduciosi e coesi.

  Jean-Paul Denanot (S&D), par écrit. ‒ Dans la période politique mouvementée que connaît l’Europe (crise des réfugiés, rejet des institutions, repli sur soi, montée des intégrismes…), ce rapport est essentiel. Il constitue le pendant indispensable à des considérations plus sécuritaires pour lutter contre la radicalisation d’une partie de la jeunesse et le décrochage d’une autre. Le dialogue interculturel qui comprend l’ouverture à l’autre, la compréhension et l’acceptation de points de vue différents, la maîtrise des langues, la connaissance d’autres pays et d’autres coutumes doit devenir une véritable politique structurelle de l’Union européenne. Il passe par une mobilité accrue des plus jeunes, au service de la construction de la citoyenneté européenne. Il passe aussi par une éducation aux médias. Le dialogue interculturel est généreux dans ses attentes et porteur d’espoir et de solidarités nouvelles dans ses potentiels. Le dialogue culturel est un agent actif d’une intégration plus poussée pour plus d’unité entre les peuples européens.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport suggère tout d’abord de dépasser largement les compétences de l’Union en traitant de la culture, domaine qui relève des États membres et ne renvoie à aucun déficit fonctionnel de la part de ceux-ci, qui pourrait justifier un transfert de compétences. Par ailleurs, en choisissant d’aborder la question de l’intégration sous l’angle du multiculturalisme, ce rapport est détaché de la réalité et des crises culturelles graves subies par les peuples européens, notamment du fait de l’immigration massive. J’ai donc voté contre ce rapport qui porte atteinte aux identités et aux cultures nationales, affaiblissant progressivement les Nations européennes.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Държавите–членки на Европейския съюз, представляват огромно културно и езиково многообразие, което е наше богатство и трябва да бъде уважавано, но не и да бъде насилствено унифицирано. Нашите народи трябва да запазят своята идентичност, а чрез Европейския съюз да имат възможност на обмяна на добри практики, което да бъде само в помощ за тяхното развитие.

Подписвано на Парижката декларация от март 2015 е важна стъпка в борбата с радикализацията. В тази връзка нашият доклад би могъл да предложи действия, които да обединят държавите членки в техните усилия за засилване на ролята на междукултурния диалог за предотвратяване на радикализацията, но за съжаление не смятам, че целта е постигната. Предлага се идеология, която няма практична реализация, както и тези, които не засягат темата, а да не говорим за субсидиарността, която е изцяло погазена.

Действия са необходими, но предложената резолюция със сигурност не представлява съобщението, което аз искам да изпратя на моите избиратели. Поради изброените по-горе факти гласувах против.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η Ευρώπη έχει περιέλθει σε αδιέξοδο και παρόλα αυτά συνεχίζει να υποστηρίζει τον διαπολιτισμικό διάλογο και την πολυμορφία στην εκπαίδευση και στον πολιτισμό, βάζοντας τους Ευρωπαίους πολίτες στο στόχαστρο εκείνων που στην πραγματικότητα είναι ανίκανοι να κάνουν διάλογο και να μοιραστούν τις ίδιες αξίες. Η ενίσχυση του διαπολιτισμικού διαλόγου κυρίως στα εκπαιδευτικά ιδρύματα δεν μπορεί παρά να έχει αρνητικές συνέπειες για την κοινωνία με τον κίνδυνο να επαναληφθούν τα δραματικά γεγονότα που έχει βιώσει η Ευρώπη τους τελευταίους μήνες και να αναζωπυρωθεί ο εξτρεμισμός. Για τους παραπάνω λόγους καταψηφίζουμε την παρούσα έκθεση.

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. – La dichiarazione di Parigi sulla promozione della cittadinanza e dei valori comuni di libertà, tolleranza e non discriminazione attraverso l'istruzione, adottata dai ministri dell'istruzione dell'Unione europea a Parigi il 17 marzo 2015, è una dichiarazione incisiva, che impone agli Stati membri l'imperativo dell'accoglienza per rafforzare il ruolo del dialogo interculturale nell'istruzione, imperativo necessario al fine di gettare le basi per la costruzione di comunità del futuro forti, fiduciose, resilienti e coese.

La risoluzione, sulla falsariga della dichiarazione di Parigi, riafferma il valore di una società pluralistica, non discriminatoria, tollerante ed equa, in cui la solidarietà e l'uguaglianza tra donne e uomini siano abbracciate con convinzione nel perseguire i valori fondamentali dell'UE come la dignità umana, la libertà, la democrazia, l'uguaglianza, lo Stato di diritto e il rispetto dei diritti umani (quali sanciti dall'articolo 2 del trattato sull'Unione europea e dalla Carta dei diritti fondamentali dell'Unione europea). L'Europa rappresenta un'immensa ricchezza in termini di diversità culturale, sociale, linguistica e religiosa; in tale contesto, i valori comuni che tengono unite le nostre società come la libertà, la giustizia sociale, l'equità e la non discriminazione, i diritti umani, la tolleranza e la solidarietà, sono fondamentali per il futuro dell'Europa. Per questo motivo, ho votato a favore di questa risoluzione.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia encontra-se num momento histórico particular em que as noções de identidade e de pertença são contestadas, reconfiguradas e defendidas, de forma muito emotiva, por parte de uma multiplicidade de vozes e de perspetivas políticas divergentes. Este relatório constitui uma tentativa de progresso com base no comum acordo entre os Ministros da Educação, segundo o qual são necessários esforços combinados no sentido de prevenir e resolver a marginalização, a intolerância, o racismo e a radicalização, bem como preservar um quadro de igualdade de oportunidades para todos.

Tratar os desafios abordados neste relatório exige que o diálogo e a diversidade cultural sejam integrados de um modo transversal em todos os domínios políticos, tais como as políticas para as crianças e os jovens, a educação, a mobilidade, o emprego e os assuntos sociais, a segurança e os assuntos internos, para além dos direitos das mulheres, da igualdade de género e do desenvolvimento regional.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, parce qu'il donne un rôle inopportun aux migrants.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório contém alguns aspetos positivos mas, em geral, adota uma perspetiva que se revela incapaz de ir à origem dos problemas que levam ao extremismo, à xenofobia e ao racismo, branqueando o papel da UE, dos governos e das suas políticas na promoção de desigualdades, na falta de acesso aos serviços públicos e no ataque a direitos fundamentais, na produção de estigmas, enfim, na promoção de valores contrários aos que se proclamam, na promoção da ingerência e da guerra em vez da Paz.

Mistura-se conceitos e competências a adquirir através da educação e formação que irão alegadamente contribuir para a promoção dos ditos valores fundamentais da UE. Algum do palavreado do relatório é revelador do conteúdo e sentido desses ditos valores (educação para a “liderança”, o “empreendedorismo”).

O relatório visa combater a intolerância, o racismo, a dita radicalização e a marginalização, através da promoção do diálogo intercultural. Defende-se uma perspetiva sobre a educação para valores que compreendem o diálogo intercultural como um "processo bidirecional onde ambas as partes beneficiam através de ser capaz de ficar no lugar do outro", em vez de adotar uma abordagem de medo.

São aspetos positivos que coexistem no relatório com os já mencionados aspetos negativos.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ Promoting EU fundamental values. Could not support such values. Bullying and domination are not my idea of values that one could support.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Ťažiskom správy je úloha medzikultúrneho a medzináboženského dialógu so všetkými zúčastnenými stranami a úloha vzdelávania na všetkých úrovniach vo svetle všetkých nedávnych udalostí ako predpoklad mieru a nástroja na zvládanie konfliktov. Je veľmi dôležité prijať medzikultúrny dialóg ako silný a jasne deklarovaný cieľ Európskej únie v oblasti interaktívnej komunikácie vo vnútri a medzi kultúrami a trénovať a pripravovať budúce generácie, aby boli odvážne v riešení problémov a výziev, ktorým budú ako budúci európski občania čeliť, tým že budeme viacej investovať do efektívneho a inovatívneho a ľahko dostupného a kvalitného vzdelávania na všetkých úrovniach. Musíme sa usilovať o to, aby sme mladej generácií ponúkli prístup k vzdelávaniu a k občianstvu a k možnosti získať občianske, sociálne a medzikultúrne zručnosti a kompetencie, ktoré by jej pomáhali rozvíjať etické a občianske hodnoty a byť aktívnymi, zodpovednými a otvorene zmýšľajúcimi členmi spoločnosti a rešpektovať rozmanitosť a boj proti sociálnym javom, ako je diskriminácia, násilie, radikalizmus, rasizmus a xenofóbia.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Η Ευρώπη έχει περιέλθει σε αδιέξοδο και παρόλα αυτά συνεχίζει να υποστηρίζει τον διαπολιτισμικό διάλογο και την πολυμορφία στην εκπαίδευση και στον πολιτισμό, βάζοντας τους Ευρωπαίους πολίτες στο στόχαστρο εκείνων που στην πραγματικότητα είναι ανίκανοι να κάνουν διάλογο και να μοιραστούν τις ίδιες αξίες. Η ενίσχυση του διαπολιτισμικού διαλόγου κυρίως στα εκπαιδευτικά ιδρύματα δεν μπορεί παρά να έχει αρνητικές συνέπειες για την κοινωνία με τον κίνδυνο να επαναληφθούν τα δραματικά γεγονότα που έχει βιώσει η Ευρώπη τους τελευταίους μήνες και να αναζωπυρωθεί ο εξτρεμισμός. Για τους παραπάνω λόγους καταψηφίζω την παρούσα έκθεση.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I believe it is now crucial for the future of the EU to adopt intercultural dialogue as a strong and committed objective in an interactive communication within and between cultures. The aim is to train and prepare future generations to be audacious problem solvers. We must address the challenges that European citizens have to face in an effective and innovative way by investing in inclusive, accessible and quality education at all levels and by giving them access to citizenship education, a precondition of peace and a tool of conflict management.

Moreover, we must support the possibility to acquire civic, social and intercultural skills and competences that should help the citizens of the future to develop ethical and civic values and to become active, responsible and open-minded members of society, respecting diversity and combating social phenomena such as discrimination, violence, radicalism, racism and xenophobia.

  Мария Габриел (PPE), в писмена форма. – Гласувах за приемането на този доклад, тъй като в него се отправят конкретни препоръки за предприемане на действия както на европейско, така и на национално равнище за насърчаване на междукултурния диалог и използването на културата като инструмент за укрепването на мира, разрешаването на конфликти и предотвратяването на кризи.

Считам, че е от съществено значение културният диалог и многообразието да са интегрирани хоризонтално във всички области на политиката, като например политиката за децата и младежта, образованието, мобилността, трудовата заетост и социалните въпроси, вътрешните работи и сигурността, както и правата на жените и равенството между половете, и регионалното развитие. Ето защо приветствам ангажимента, изложен в доклада за включването на междукултурния диалог във външните отношения на ЕС, включително в програмата на Съюза за развитие. Насърчаването и защитата на културното многообразие на международната сцена може да е от полза за ЕС и неговите държави членки в техните отношения с останалия свят.

В заключение, подкрепям повишения обмен на добри практики и провеждането на засилен междукултурен диалог, тъй като те безспорно ще благоприятстват намирането на решения на общите предизвикателства, пред които е изправен ЕС понастоящем.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Különös örömmel szavaztam ma meg a kultúrák közötti párbeszédről szóló jelentést, amely olyan hagyományos értékek védelmét mondja ki, mint a család, a megfelelő oktatás, valamint a kulturális sokszínűség.

A jelentés hangsúlyozza a család szerepét a kulturális identitás, a hagyományok, az erkölcs és a társadalom értékrendszerének megőrzésében, hiszen a családban kezdődik a gyermekek ismerkedése a társadalom kultúrájával, értékeivel és normáival. A jelentés rávilágít a generációk közötti, a társaktól való vagy a családon belül történő tanulás révén végzett következetes munka előnyeire. Úgy gondolom, hogy a jelen helyzetben a társadalom legalapvetőbb egységét, a család szerepét kell erősíteni ahhoz, hogy az európai társadalom egésze erősödjön.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az ebben a jelentésben tárgyalt kihívások megkövetelik, hogy a kulturális párbeszéd és a sokféleség tranzverzális módon beépüljön minden olyan szakpolitikába, mint például a gyermek- és ifjúsági, a mobilitási, a foglalkoztatási és szociális ügyi, a biztonsági és belügyi, akárcsak a nőjogi és esélyegyenlőségi, valamint a regionális fejlesztési politika. Jobb és koherensebb együttműködésre van szükség a különféle politikai struktúrák és témakörök között, nemcsak uniós, hanem nemzeti és helyi szinten is.

Hangsúlyozni kell a mobilitás és a cserék szerepét az interkulturális párbeszéd elősegítésében. E téren a kihívás a meglévő eszközök teljes mértékű kiaknázása, és ez egyben lehetőséget is kínál, amelyek a résztvevők szélesebb kategóriái által is hozzáférhetők, hogy be lehessen vonni a perifériára szorulás, a földrajzi és társadalmi elszigetelődés és a hátrányos megkülönböztetés egyéb formái által sújtott egyéneket is.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor convencido de la importancia de trabajar en pro de una sociedad plural, no discriminatoria, tolerante y justa en consonancia con los valores fundamentales de la UE de dignidad humana, libertad, democracia, igualdad, Estado de Derecho y respeto de los derechos humanos. Para lograr tan altos objetivos es necesario adoptar un enfoque positivo y es importante trabajar por el diálogo intercultural y la celebración de la diversidad cultural. No hay duda de que la educación y el aprendizaje intercultural en sus diversos escenarios son fundamentales para garantizar un progreso sostenible en el ámbito de la ciudadanía activa.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – Il messaggio che il Parlamento europeo invia con l'approvazione della relazione della collega Julie Ward che ritengo importante sostenere, è il fermo richiamo al naturale e primo valore su cui si costruisce l'identità culturale dell'Unione: la garanzia del rispetto dei diritti e della dignità umana. Emarginazione, intolleranze, riemergere di fenomeni xenofobici: contro i grandi mali che minacciano oggi la nostra società, gli strumenti più potenti che abbiamo restano inclusione, equità e rispetto della persona che ritroviamo nel nostro DNA di europei, sanciti già nella Carta dei diritti fondamentali. Condivido l'idea che siano il dialogo, la cooperazione e l'istruzione i fattori cardine a supporto della diffusione e della condivisione dei nostri valori, per un sostegno concreto allo sviluppo di una società pluralistica e democratica e auspico inoltre che l'Europa possa pregiarsi presto di essere non solo promotrice ma anche capofila di un sentire comune dal forte carattere solidale e democratico, in cui le pari opportunità siano finalmente ritenute investimento e risorsa e non pericolo da ostacolare.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Leider musste ich heute gegen den Bericht über die Rolle des interkulturellen Dialogs, der kulturellen Vielfalt und der Bildung bei der Förderung der Grundwerte der EU stimmen. Leider deshalb, weil ich überzeugt bin, dass ein echter und aufrichtiger Dialog der Kulturen und Religionen in der heutigen Zeit von enormer Bedeutung ist. Er darf aber auch nicht falsch verstanden oder bewusst missinterpretiert werden. Interkultureller Dialog braucht Toleranz, echte Toleranz. Zudem dürfen Berichte wie dieser nicht missbraucht werden, um etwa nicht berechtigten Einfluss der EU auf nationale oder regionale Bildungspolitik zu fordern.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), na piśmie. ‒ Różnorodność kulturowa, językowa czy religijna jest ogromnym bogactwem Europy, które należy pielęgnować w oparciu o wspólne wartości łączące nasze społeczeństwa, takie jak wolność, równość, sprawiedliwość społeczna i niedyskryminacja.

Dialog międzykulturowy obejmuje otwartą i pełną szacunku wymianę lub interakcję pomiędzy osobami, grupami i organizacjami z różnych środowisk kulturowych lub o różnych światopoglądach. Jest narzędziem wzmacniania roli obywateli i znacząco przyczynia się do ulepszenia demokracji i rozwoju poczucia przynależności.

Kultura powinna stać się też głównym elementem dialogu politycznego. Wkład twórczości artystycznej w różnorodność kulturową jest ogromny, a jej rola w rozpowszechnianiu wartości UE i zachęcaniu obywateli europejskich do rozwijania krytycznego myślenia jest nieoceniona. Dlatego szczególnie cieszy mnie, że moje rodzinne miasto – Wrocław – w 2016 r., pełni zaszczytną rolę Europejskiej Stolicy Kultury, co jest dla miasta, regionu i całego mojego kraju wyzwaniem, by udowodnić, że szeroko rozumiana integracja poprzez kulturę jest możliwa. W tym duchu został też zbudowany całoroczny program obchodów.

Zważywszy jak wielkie znaczenie ma poszanowanie uniwersalnych praw człowieka jako jednostki, jak i praw kulturowych, apeluję o nadanie wyższego priorytetu inicjatywom ukierunkowanym na wspieranie różnorodności kulturalnej i dialogu międzykulturowego. Obszerniejsza współpraca w tym zakresie jest niezbędna, nie tylko na szczeblu UE, ale także na szczeblach regionalnych.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Aktuell ist es besonders wichtig, dass die europäischen Grundwerte klar und für alle verständlich vermittelt werden. Deshalb gilt es, den interkulturellen Austausch innerhalb der EU zu fördern. Auch hochwertige Schulungsprogramme sind hierbei ein wichtiger Bestandteil.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on ‘the role of intercultural dialogue, cultural diversity and education in promoting EU fundamental values’ because I am convinced by the need for intercultural dialogue, especially in light of dramatic events such as the refugee crisis and the terrorist attacks in Paris. This serves to further reinforce the fact that Europe must tackle these common challenges and promote its fundamental values. I welcome concrete recommendations for action at a national as well as at an EU level including the increased use of culture in external actions and in the EU development agenda. Through these recommendations, the report recognises the unique role that culture, inclusive learning and active citizenship can play in building strong and cohesive communities.

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ Cette proposition de résolution «sur le rôle du dialogue interculturel, de la diversité culturelle et de l’éducation dans la promotion des valeurs fondamentales de l’Union européenne» est caractéristique des dérives totalitaires de l'Union européenne.

Elle constitue une très claire invitation à politiser les milieux sportifs, associatifs et éducatifs, tout en invitant les États membres à légiférer pour sanctionner les comportements qui paraîtraient contraires à l’esprit de la résolution. En visant, sans le dire et en usant d’allusions, les patriotes et souverainistes soucieux de l’identité et de la souveraineté de leurs nations, la résolution souhaite clore tout débat politique sur l’immigration, l’intégration et le multiculturalisme.

Pour ces raisons, et pour dénoncer le caractère pernicieux de ce projet de résolution, je me suis prononcée contre ce rapport.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ Je ne peux résister à l’envie de citer un morceau d’anthologie du rapport de Mme Ward, le paragraphe 7: «[le Parlement européen] insiste sur l’importance, en temps voulu, de l’intégration et de l’éducation de communautés ségréguées, dont les comportements vont à l’encontre des valeurs fondamentales européennes».

Mais en attendant ce «temps voulu», nous voilà condamnés à organiser la cohabitation avec ces «communautés ségréguée », qui, si j’ai bien compris, comprennent toutes les communautés sauf les communautés nationales, et dont le comportement serait prétendument une conséquence de la ségrégation, alors que c’est exactement l’inverse.

Dans mon pays, quarante ans de la politique prônée par Mme Ward n’ont mené qu’à l’affaiblissement de nos valeurs nationales au nom du respect absolu, voire de la promotion, du droit à la différence. Cette politique a favorisé les revendications agressives de groupes qui, ayant les comportements inappropriés évoqués plus haut, non seulement n’entendent pas en changer, mais rêvent de les imposer à l’ensemble de la société. Et, in fine, elle a mené aux terribles attentats de 2015, dont le ressort était la haine des sociétés d’accueil que l’on ne cesse de dénigrer, d’abaisser, de culpabiliser.

Il est affligeant que certains n’aient toujours pas compris qu’une société multiculturelle devient nécessairement une société multi-conflictuelle.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente informe es un intento de aprovechar el acuerdo común de los ministros de Educación, suscrito en París el 17 de marzo de 2015, sobre la necesidad de realizar esfuerzos combinados para prevenir y combatir la marginación, la intolerancia, el racismo y la radicalización, así como para preservar un marco de igualdad de oportunidades para todos.

El informe identifica tanto oportunidades como desafíos y propone recomendaciones concretas para tomar medidas a todos los niveles de gobierno, así como a escala de la UE, especialmente a través de la educación. Incluye un enfoque amplio que fomenta nuevas reflexiones sobre la naturaleza y los procesos de la violencia política, partiendo de la premisa de que la radicalización es un proceso relacional dinámico y una consecuencia imprevista e impredecible de una serie de acontecimientos perturbadores.

El Grupo GUE/NGL tuvo una buena impresión del informe original. Además, las enmiendas de nuestro Grupo fueron recogidas en los compromisos y aprobadas con ellos. Por lo tanto, he votado a favor del informe.

  Beata Gosiewska (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałam przeciw sprawozdaniu, ponieważ wykazuje ono bardzo przekrojowe i obszerne podejście do problematyki radykalizacji i ekstremizmu. Rozwiązania proponowane w sprawozdaniu naruszają zasadę pomocniczości w dziedzinie edukacji i wychodzą poza zakres kompetencji Unii Europejskiej.

Zaproponowane rozwiązania kompromisowe nie spotkały się z moim uznaniem, gdyż oparte są na zbyt obszernych pojęciach, które nie prowadzą do poprawy sytuacji w dialogu międzykulturowym, różnorodności kulturowej i edukacji.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I, alongside other S&D MEPs, voted in favour of this report on the role of the intercultural dialogue, cultural diversity and education in promoting EU fundamental values. This report highlights the ever growing importance of the need for intercultural dialogue, especially in the light of recent event such as the refugee crisis and terrorist attacks in Paris and reminds us more than ever that Europe must tackle these common challenges and promote its fundamental values.

  Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – Quelles réponses donner face au terrorisme qui frappe dramatiquement nos pays? Ces réponses sont multiples, mais si l'on veut s'attaquer profondément à cette question, il nous faut développer plus de dialogue et encourager à la diversité dans nos sociétés. C'est pourquoi j'ai soutenu le rapport de ma collègue Julie WARD.

L'éducation constitue un élément fondamental pour favoriser l'inclusion sociale. Face aux discours de haine et de peur de l'étranger, nous opposons des solutions véritables qui impliquent des investissements importants contre l'intolérance et la marginalisation. L'éducation à la citoyenneté, la mobilité des jeunes, une formation alternative des enseignants, l'éducation aux médias sont autant d'outils utiles pour sortir de l'impasse dans laquelle nous sommes aujourd'hui, et cela devra s'accompagner de financements adéquats et à la hauteur des enjeux.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Με δεδομένες τις τρομοκρατικές επιθέσεις που έλαβαν χώρα στη Γαλλία και τη Δανία στις αρχές του 2015, η έκθεση αποσκοπεί στην αντιμετώπιση της μισαλλοδοξίας, του ρατσισμού, της ριζοσπαστικοποίησης και της περιθωριοποίησης μέσω της προώθησης ενός διαπολιτισμικού διαλόγου στον τομέα της εκπαίδευσης στις αξίες της ΕΕ. Στηρίξαμε την έκθεση διότι λαμβάνει υπόψη της την μεγάλη σημασία που έχουν η κοινωνική δικαιοσύνη και η ισότητα κατά την οικοδόμηση μιας κοινής προσέγγισης του διαπολιτισμικού διαλόγου ΕΕ, διότι επιδιώκει να ενισχύσει την πολιτιστική πολυμορφία σε όλα τα προγράμματα για τη νεολαία αλλά και στους τομείς του πολιτισμού και των μέσων ενημέρωσης, διότι προωθεί την πρόσβαση σε πολυπολιτισμικό και πολυγλωσσικό πλούτο δεξιοτήτων για τους εκπαιδευτικούς και, τέλος, διότι παροτρύνει τα θεσμικά όργανα της ΕΕ να διευρύνουν την ανάλυσή τους ως προς όλες τις μορφές της ριζοσπαστικοποίησης και πολιτικής βίας προκειμένου να αντιμετωπιστούν όλες οι μορφές εξτρεμισμού και διακρίσεων.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the European Union should try and foster intercultural dialogue, cultural diversity and education especially when we consider the recent Paris attacks and the massive migration challenges we are currently facing. I support the call for the EU to continue the work initiated during the 2008 European Year of Intercultural Dialogue. The Year, which helped raise awareness of cultural diversity based on common values, is important to help educate people about the values of freedom, tolerance and non-discrimination. Likewise, I was happy that within the report, the rapporteur made specific reference to the cultural benefits which have been given to many young people in Ireland and across Europe who have participated in the Erasmus+ programme. I was also happy to support the call to systematically integrate culture into the EU3s development projects and programmes and, therefore, highlight the need to remove obstacles to mobility for artists, educators, academics and culture professionals. To this end, visa procedures should be harmonised and simplified to encourage cultural cooperation with other parts of the world.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I decided to vote in favour of this report because Europe represents an immense richness of cultural, social, linguistic and religious diversity, In this context, the shared values that hold together our societies, such as freedom, social justice, equality and non-discrimination, democracy, human rights, the rule of law, tolerance and solidarity, are all crucial for Europe’s future.

It is of great importance that the necessary means are provided, especially financially, to prioritise the funding of programmes designed to foster intercultural dialogue and dialogue between citizens in order to strengthen mutual respect in a context of strong cultural diversity and to address the complex realities of our societies and the coexistence of different cultural identities and beliefs, as well as to highlight the contribution of different cultures to European societies and heritage, and to effectively manage conflicts.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), in writing. ‒ This report wants to give Member States an outline to reinforce the importance of intercultural dialogue in education. Though the report aims at reinforcing positive intercultural dialogue, it fails to recognise cultural differences and challenges. Furthermore, by trying to restrict solutions rooted in international law about children’s education, it infringes upon subsidiarity. While the intentions are good, it is undeniable that the report also seems to rely excessively on broad notions. My group and I firmly believe in the principle of subsidiarity and that is why I have voted against this report.

  Richard Howitt (S&D), in writing. ‒ This is a debate between those who seem to think cultural diversity is a threat, and the rest of us who celebrate it. To win the argument for mutual understanding, respect, indeed celebration, we need dialogue. That is why we endorse the Paris Declaration commitments to prevent and tackle marginalisation, racism and radicalisation, and recognise the need for inclusive learning to promote integration.

An example of this is shown by my recent visit to ‘Fresh Beginnings’, a refugee support centre within my own constituency in Colchester. The support being given to help refugees integrate into the North Essex community ranged from free English lessons to volunteers coming in to break down barriers. What I saw in Colchester provides a much better lesson than what we witnessed in Cologne. I have sought to support similar initiatives throughout my constituency including ‘Luton in Harmony’ and the Stevenage World Forum.

So let us see more such initiatives, by supporting the concrete recommendations for action at all governmental levels, contained in today’s report. I am proud the report was written by my British Labour MEP colleague. She is right to conclude that this is the means to create strong and cohesive communities.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ Cultural diversity and intercultural dialogue are at the very heart of what the EU stands for. It is therefore not surprising that the UK Tories joined with UKIP and the fascists in voting against this report. The Tory government at Westminster, abetted by the London media, are leading the UK into an increasingly inward-looking and xenophobic mind-set. During Scotland’s recent referendum we were told that independence would lead to Scotland’s isolation in Europe; in reality it is our continued membership of the UK which is leading to our isolation.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ This report is an attempt to build on the Education Ministers’ common agreement and combines efforts that are needed in order to prevent and tackle marginalisation, intolerance, racism and radicalisation, and also to preserve a framework of equal opportunities for all.

I agree with this initiative, because it identifies opportunities along with challenges and makes concrete recommendations for action at all governmental levels as well as at EU level, including the increased use of culture in external actions and EU development agenda.

The report puts a particular emphasis on the role of volunteering, sport and arts in strengthening socialisation processes. Therefore, the report tackles the issue of education ensuring the involvement of all generations, in particular through lifelong learning opportunities.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o ulozi međukulturnog dijaloga, kulturne raznolikosti i obrazovanja u promicanju temeljnih vrijednosti EU-a, u kojem se govori o međukulturnom dijalogu kao procesu koji se sastoji od otvorene razmjene ili interakcije pune poštovanja između pojedinaca, skupina i organizacija s različitim kulturnim pozadinama ili svjetonazorima. Važno je omogućiti potrebna sredstva, kojima bi se prednost dala financiranju programa za poticanje međukulturnog dijaloga i dijaloga među građanima u cilju jačanja međusobnog poštovanja.

Izvješće je važno s obzirom da se Europa i svijet suočavaju s brojnim izazovima povezanima s globalizacijom, migracijom, vjerskim i međukulturnim sukobima te jačanjem radikalizma. Njime se potiče dionike na usvajanje i ažuriranje jasne politički orijentirane definicije međukulturnog dijaloga te se zalaže da se u području obrazovanja potiče međukulturni i međuvjerski pristup utemeljen na vrijednostima, promicanje međusobnog poštovanja, integriteta, etičkih načela kulturne raznolikosti, socijalne uključenosti i kohezije. Poziva da se međuvjerski dijalog uzme u obzir kao dio međukulturnog dijaloga, što je preduvjet za mir i ključni alat za rješavanje sukoba, te smanjivanje radikalizacije. U Izvješću se ističe da je važno pravovremeno integrirati i obrazovati izdvojene zajednice čije je ponašanje suprotno temeljnim europskim vrijednostima.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, car il me semble que l'actualité démontre l'échec du multiculturalisme. Or, ce rapport propose de continuer sur cette voie. Avec mes collègues du Front national, nous pensons qu'il est important de défendre notre identité, nos valeurs et nos racines et de privilégier la diversité culturelle des États membres et non de créer, ex-nihilo, une culture globale.

  Diane James (EFDD), in writing. – I voted against this non-legislative report. This report provided another dimension in which the EU’s scope could be widened in the field of education, external relations, mobility and integration, while promoting ‘EU fundamental values’. This report calls for the addition of intercultural dialogue into national curricula, EU representation within the UN, and the harmonising of visa procedures, and calls for additional funding, all for the purpose of preventing radicalisation and helping integration. Whilst we agree that radicalisation, extremism and integration are issues to be tackled, such issues are to be resolved at nation state level. We oppose any calls for the EU to influence or interfere with the education and national curricula of Member States. We feel particularly strongly with regard to the exploiting of EU financial instruments and mobility programmes to justify the free movement of people, all at the taxpayers’ expense.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport Ward, qui vise à promouvoir le dialogue interculturel dans la société pour favoriser un meilleur ancrage des valeurs de l’Union européenne. Il s’agit de faire des Européens des citoyens actifs conscients des valeurs de l’Union et qui s’engagent pour leur défense. L’éducation et la formation sont ainsi mises en avant dans la réalisation de cet objectif.

Je me félicite par ailleurs que l’art, le sport et le bénévolat soient également considérés comme des moyens permettant de participer à la vie citoyenne et de favoriser le dialogue. Enfin, le rapport préconise l’intégration de la culture dans les politiques extérieures de l’Union quand celles-ci touchent aux valeurs européennes fondamentales et dans la politique de développement, ce dont je me félicite.

  Marek Jurek (ECR), in writing. – While ECR strongly supports intercultural dialogue and although this report contains positive elements in reinvigorating dialogue between communities, it has a number of serious faults which prevent us from approving it. Primarily, the report fails to address the specificity and characteristics of cultural dialogue. While referring to EU fundamental values as they are set out in the Treaties, it does not take into consideration existing pluralism in their interpretation, which should be acknowledged and respected. The report seems to neglect that genuine intercultural dialogue requires strong identities of interacting individuals or communities based on deep knowledge of their cultural canons, therefore a good knowledge of history, literature, music, etc. is indispensable. The spirit of the document suggests that a successful intercultural dialogue relies solely on opening up to other cultures by resigning from one’s own heritage – the rapporteur strongly objected to incorporating any references to the Christian roots of the Europe despite tabled amendments on behalf of several political groups. Concerns were also raised regarding the form of the report – the text is incomprehensible and consists of lengthy, vague paragraphs made up of fragments that do not match.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte qui vise à promouvoir le dialogue interculturel pour ancrer au mieux les valeurs de l’Union européenne dans la société. Ce rapport préconise notamment un soutien aux organisations de défense des droits de l’homme pour prévenir et faire face à l’extrémisme.

  Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. ‒ Wzajemne zrozumienie, tolerancja i zaufanie leżą u podstaw pokojowej koegzystencji, zdajemy sobie z tego sprawę w naszej Wspólnocie, zrzeszającej 28 państw zróżnicowanych etnicznie, religijnie i kulturowo. Potrafimy ze sobą współpracować, dbać o naszych obywateli, budować stabilną i konkurencyjną gospodarkę, dążyć do dobrych relacji z pozostałymi krajami Europy i z innych kontynentów. Musimy też propagować idee wolności, demokracji i szanowania paw człowieka na całym świecie.

„Oświadczenie w sprawie promowania, poprzez kształcenie, obywatelstwa i wspólnych wartości, jakimi są wolność, tolerancja i niedyskryminacja”, przyjęte na nieformalnym posiedzeniu ministrów edukacji państw członkowskich Unii Europejskiej w dniu 17 marca 2015 r. w Paryżu daje wyraz temu przesłaniu. Przesłaniu, że jesteśmy zobowiązani do wzajemnego szacunku, do przestrzegania nienaruszalnych praw jednostki: praw do życia, wolności myśli, sumienia i wyznania, dostępu do edukacji, opieki zdrowotnej, pracy i rozrywki. Sprawozdanie, nad którym głosowaliśmy, rozwija te postulaty i wzywa do wspólnych wysiłków na rzecz szerzenia tych wartościowych idei.

Pamiętajmy też, że promowanie dialogu międzykulturowego niesie ze sobą szansę na zapobieganie postawom radykalnym, ekstremizmowi politycznemu czy też religijnemu, co dziś jest niezmiernie ważne. Czerpiąc z własnych doświadczeń, przekazujmy naszą wiedzę innym, którzy mogą z niej skorzystać.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Europa muss seine Kultur und Identität bewahren, weshalb zuwandernde Menschen sich zur Integration bekennen und sich der Lebensweise und den gesellschaftlichen Grundlagen unseres Zusammenlebens anpassen müssen. Diese Grundlagen sind nicht verhandelbar und sollten in ihrer Offenheit auch nicht verändert werden. Aus diesem Grund stimme ich gegen diesen Bericht.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report because I am convinced by the growing importance of the need for intercultural dialogue, especially in the light of dramatic events such as the refugee crisis and the terrorist attacks in Paris. I welcome that the report makes concrete recommendations for action at all governmental levels as well as at EU level including the increased use of culture in external actions and in the EU development agenda, recognising the unique role that culture, inclusive learning and active citizenship can play in building strong, confident, resilient and cohesive communities of the future.

  Sławomir Kłosowski (ECR), in writing. – While the ECR strongly supports intercultural dialogue and although this report contains positive elements in reinvigorating dialogue between communities, it has a number of serious faults which prevent us from approving it. Primarily, the report fails to address the specificity and characteristics of cultural dialogue. While referring to EU fundamental values, as they are in the Treaties, it does not take into consideration existing pluralism in their interpretation which should be acknowledged and respected. The report seems to neglect that genuine intercultural dialogue requires strong identities of interacting individuals or communities based on deep knowledge of their cultural canons, therefore a good knowledge of history, literature, music, etc. is indispensable. The spirit of the document suggests that a successful intercultural dialogue relies solely on opening up to other culture by resigning from one’s own heritage – the rapporteur strongly objected incorporating any references to the Christian roots of Europe despite amendments tabled on behalf of several political groups. Concerns were also raised regarding the form of the report – the text is incomprehensible and consists of lengthy, vague paragraphs made up of fragments that do not match.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ In light of the dramatic events that Europe has faced in the past months and years, this report aims at building on the common agreement of Education Ministers to tackle intolerance and radicalisation through the promotion of intercultural dialogue. I strongly believe that education and intercultural learning are crucial to prevent violent extremism. Hence, the report recognises intercultural dialogue as a tool for inclusive democratic participation. It also stresses the need to integrate this dialogue in a transversal way in all EU policy areas, calls on the EU and the Member States to implement interactive methods of rights-based learning and proposes to increase public investment in these methods. Therefore, I voted in favour of this report.

  Agnieszka Kozłowska-Rajewicz (PPE), na piśmie. ‒ Sprawozdanie Julie Ward w sprawie roli dialogu międzykulturowego, różnorodności kulturowej i edukacji w promowaniu podstawowych wartości UE słusznie przywołuje Kartę praw podstawowych UE jako rdzeń europejskich wartości oraz zwraca uwagę na związki pomiędzy radykalizmem, procesem radykalizacji a wykluczeniem społecznym, kulturowym i marginalizacją.

Dialog międzykulturowy redukuje napięcia, ułatwia integrację i znalezienie najlepszych odpowiedzi na wyzwania współczesności i przyszłości. Zgadzam się, że skuteczny dialog międzykulturowy wymaga posiadania wiedzy na temat własnej kultury oraz innych kultur, a także, że jego znaczenie rośnie w kontekście nasilonych procesów globalizacji, migracji, konfliktów religijnych i kulturowych, nasilonej mowy nienawiści. Rozwijanie dialogu międzykulturowego należy traktować nie tylko jako wzmocnienie potencjału i kapitału intelektualnego UE, ale także w kategoriach bezpieczeństwa, ochrony przed ekstremizmami i terroryzmem. Stąd popieram zawarte w sprawozdaniu wezwania do zwiększania mobilności uczniów, studentów i nauczycieli, w tym kadry akademickiej, międzynarodowej współpracy szkół i uczelni, a także inwestycji w integracyjną edukację formalną i nieformalną. Popieram zalecenia dotyczące zachowania różnorodności kulturowej w klasach i wśród kadry, a także edukacji uchodźców i migrantów ekonomicznych.

  Zdzisław Krasnodębski (ECR), in writing. – While we as the ECR Group strongly support intercultural dialogue and although this report contains positive elements in reinvigorating dialogue between communities, it has a number of serious faults which prevent us from approving it.

Primarily, the report fails to address the specificity and characteristics of cultural dialogue. While referring to the EU fundamental values, as they are in the Treaties, it does not take into consideration existing pluralism in their interpretation which should be acknowledged and respected. The report seems to neglect that genuine intercultural dialogue requires strong identities of interacting individuals or communities based on deep knowledge of their cultural canons, therefore a good knowledge of history, literature, music, etc. is indispensable. The spirit of the document suggests that a successful intercultural dialogue relies solely on opening up to other culture by resigning from one’s own heritage – the rapporteur strongly objected incorporating any references to the Christian roots of the Europe despite tabled amendments on behalf of several political groups. Concerns were also raised regarding the form of the report – the text is incomprehensible and consists of lengthy, vague paragraphs made up of fragments that do not match.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre le rapport sur le rôle du «dialogue interculturel, de la diversité culturelle et de l'éducation dans la promotion des valeurs fondamentales de l'Union».

Le texte original de la députée socialiste Julie Ward est une apologie du multiculturalisme et méprise les traités européens, qui prévoient que l'éducation et la culture restent la compétence exclusive des États membres. C’est pourquoi le groupe ENF a proposé une motion alternative ayant pour but de souligner la souveraineté des États membres en matière de culture et d'éducation, de mettre en valeur les différentes cultures et identités nationales, notamment pour combattre l'idée d'une standardisation des cultures nationales au profit d'une "culture globale", et de valoriser l'éducation civique et la nécessité pour chaque citoyen d'intégrer la culture du pays dans lequel il vit.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport, car il tente d’arracher la culture et l’éducation à la compétence des États membres pour en faire des instruments de promotion du multiculturalisme. Il verse en outre dans l’angélisme en affirmant que les migrants peuvent apporter beaucoup à la culture européenne. Ni les attentats de Paris, ni l’anarchie à Calais, ni les agressions sexuelles de Cologne ne semblent ébranler cette certitude irrationnelle.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Nous étions là face à un texte très idéologique, dans la lignée de la folle politique menée par l'Union en matière d'immigration. Ce rapport - porté par une députée socialiste - invitait à la promotion du multiculturalisme en tant que solution aux problèmes d'intégration.

De plus, il proposait de déconstruire davantage la compétence des États membres en matière culturelle, en réattribuant exclusivement cette compétence à l'Union européenne.

Déni de réalité, angélisme aveugle sur les migrants, lutte contre les discriminations en tant que cause principale de radicalisation et d'extrémisme... Toutes les dérives intellectuelles du moment liées à la crise des migrants figurent dans ce rapport, sur lequel j'ai donc voté contre.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Este informe nace a raíz de la situación actual en la que nos encontramos ya que, por desgracia, las nociones de identidad y pertenencia a la UE están siendo cuestionadas o redefinidas. Es por ello por lo que los Estados miembros deben comprometerse a llevar a cabo acciones que refuercen el papel del diálogo intercultural en la educación.

Entre otras cosas, el presente informe pretende prevenir y combatir la marginación, la intolerancia, el racismo y la radicalización, así como preservar un marco de igualdad de oportunidades para todos El diálogo intercultural debe verse como un proceso bidireccional positivo que beneficia a ambas partes permitiéndoles ponerse en el lugar del otro. Hoy en día podemos encontrar varios ejemplos de estas prácticas de intercambio cultural financiadas por la UE, uno de ellos es el programa Erasmus+, por ejemplo. De igual manera, necesitamos que se desarrolle un aprendizaje integrador en el que se implanten enfoques diferenciados para responder a las necesidades comunitarias específicas.

Finalmente, considero de gran relevancia la aprobación de este informe porque presenta medidas que contribuirán a construir una Europa sólida y coherente. Para que esto sea posible necesitamos cooperación en las políticas llevadas a cabo a nivel europeo, nacional y local.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Hlasoval jsem proti zprávě, která vyzdvihuje umělou ideologii multikulturalismu a volá po financování propagandy na školách a vměšuje se do vzdělávací politiky jednotlivých států.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Međukulturni dijalog ima nekoliko ciljeva, a prije svega promiče uvažavanje ljudskih prava, demokracije i vladavine prava. Obrazovanjem, formalnim i neformalnim, kao i osiguravanjem financijskih sredstava podupiru se programi za poticanje međukulturnog dijaloga i dijaloga među građanima u cilju jačanja međusobnog poštovanja i suživota različitih kulturnih identiteta i vjerovanja, isticanja doprinosa različitih kultura europskim društvima i baštini te učinkovitog rješavanja sukoba. Podržavaju se uključive umjetničke, sportske, obrazovne aktivnosti i one za osposobljavanje za sve životne dobi, kao i volontiranje, kako bi se ojačao proces socijalizacije i sudjelovanje manjina, skupina u nepovoljnom položaju, marginaliziranih skupina, migranata i izbjeglica u kulturnom i društvenom životu.

Europa i svijet suočavaju se s brojnim izazovima povezanima s migracijama, vjerskim i međukulturnim sukobima i jačanjem radikalizma, a države članice odgovorne su za stvaranje i provedbu mjera čiji je cilj spriječiti negativne sukobe.

Podržala sam izvješće zastupnice Julie Ward jer međukulturni dijalog kao takav može znatno doprinijeti poboljšanju demokracije. On treba spriječiti etničke, vjerske, jezične i kulturne podjele. Međukulturni dijalog je sredstvo za uključivo demokratsko sudjelovanje i osnaživanje građana, posebno kada je riječ o zajedničkom dobru i javnim prostorima.

  Светослав Христов Малинов (PPE), в писмена форма. ‒ С огромно мнозинство в пленарна зала с колегите ми одобрихме резолюцията относно ролята на междукултурния диалог, културното многообразие и образованието за популяризирането на основните ценности на Европейския съюз.

Европа и светът са изправени пред сериозни проблеми, свързани с имиграционния поток. Голямата задача, която ни предстои, е да интегрираме в нашето общество имигрантите и техните деца, правейки разбираеми за тях основните европейски ценности. Новата ситуация изисква особено внимание и усилия в посока отстояване на европейските ценности и култура, опазване на мира и предотвратяване на конфликти. Убеден съм, че образованието и заложеното в него езиково мноообразие са основата за това. Нужен е интегриран подход, който включва сътрудничество не само между европейските държави, но и с партньорите на ЕС, в това число и агенциите на ООН – ЮНЕСКО и УНИЦЕФ. Ето защо гласувах в подкрепа на тази резолюция.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne ‒ Správa zahŕňa udalosti posledných mesiacov v Únii, keď skupiny osôb, ktoré neakceptujú európske základné hodnoty, medzikultúrny a medzináboženský dialóg, zvýšili napätie medzi obyvateľstvom. Protizákonným, násilným, trestuhodným a neľudským spôsobom zasiahli do života nielen v Európe.

Je na zodpovednosti všetkých politikov, aby vopred zabezpečili prijatie opatrení, ktoré vylúčia takéto konanie v Európe a zabezpečia dostatočnú a preventívnu ochranu pred takýmto konaním. V opačnom prípade bude úplne prirodzene v Európe vzrastať nedôvera, odpor a násilie aj medzi samotnými európskymi obyvateľmi, čo v konečnom dôsledku spôsobí rast extrémizmu, neznášanlivosti

a napätia.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με τον ρόλο του διαπολιτισμικού διαλόγου, της πολιτισμικής πολυμορφίας και της εκπαίδευσης στην προώθηση των θεμελιωδών αξιών της ΕΕ διότι δεν την θεωρώ πλήρη και τεκμηριωμένη.

Εντούτοις, επιθυμώ να επισημάνω ότι ο διαπολιτισμικός διάλογος, η πολιτισμική πολυμορφία και η εκπαίδευση μπορούν όντως να παίξουν σοβαρό ρόλο στην προώθηση των θεμελιωδών αξιών της ΕΕ, ιδίως τώρα που, λόγω των έντονων προσφυγικών και μεταναστευτικών ροών, η ίδια η διαπολιτισμικότητα εντείνεται και αυξάνεται αναπόφευκτα.

Οφείλει λοιπόν η Ευρωπαϊκή Ένωση να προωθεί τον διαπολιτισμικό διάλογο μεταξύ των χωρών αλλά και των ανθρώπων. Ταυτόχρονα όμως, οφείλουν τόσο οι πρόσφυγες όσο και οι μετανάστες να σέβονται τον βασικό πυρήνα των αξιών των κρατών μελών της ΕΕ στα οποία φιλοξενούνται. Αυτό σημαίνει ότι η ΕΕ οφείλει να χρηματοδοτήσει μορφές εκπαίδευσης προκειμένου να αντιληφθούν όλοι εκείνοι οι πρόσφυγες που θα παραμείνουν στην ΕΕ, για όσο χρονικό διάστημα παραμείνουν, ότι είναι πρόσκαιρα φιλοξενούμενοι και ότι οφείλουν να διαβιούν και να συμπεριφέρονται με απόλυτο σεβασμό στον πολιτισμό και τις εθνικές παραδόσεις των κρατών μελών που τους φιλοξενούν. Ιδίως οι μουσουλμάνοι πρόσφυγες πρέπει να εγκαταλείψουν τις πρακτικές της Σαρίας και να σέβονται την εθνική ταυτότητα, τον τρόπο ζωής, τους θεσμούς και τη θρησκεία των χωρών που τους φιλοξενούν.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Dominique Martin a voté contre ce rapport. Ce texte particulièrement dommageable souhaite intégrer le volet culturel comme outil de la politique extérieur de l'Union ce qui, de facto, en ferait une compétence de Bruxelles, alors que les traités eux-mêmes en font une compétence des États membres. Pire, le texte va plus loin en préconisant que les migrants sont une chance pour l'Europe, car ils apportent une autre culture. Sans doute les habitantes de Cologne ne sont-elles pas du même avis...

  David Martin (S&D), in writing. ‒ I voted for this report and note the essential role of teachers in strengthening – in cooperation with families – social ties, generating a sense of belonging and helping young people to develop ethical and civic values.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso voto favorevole circa la relazione sul ruolo del dialogo interculturale, della diversità culturale e dell'istruzione al fine di promuovere i valori fondamentali dell'UE. Il dialogo interculturale ha come obiettivo quello di creare dei collegamenti e delle basi comuni tra culture, comunità e popolazioni diverse per promuovere la comprensione reciproca e l'interazione ed è indispensabile per evitare conflitti e l'emarginazione di cittadini sulla base della loro appartenenza culturale. Libertà, giustizia sociale, equità, non discriminazione, tolleranza, rappresentano una grande ricchezza e sono fondamentali per il futuro dell'Europa. È quindi necessario garantire uno scambio aperto e rispettoso tra le persone, incoraggiare un approccio interculturale e interconfessionale per far sì che principi quali, integrità, diversità culturale, inclusione sociale, siano rispettati. L'Unione europea deve agire e condannare qualsiasi atteggiamento disumano e degradante e le violazioni dei diritti umani e così gli Stati membri, nonché garantire la piena attuazione delle norme antidiscriminazione europee e internazionali nei propri ordinamenti giuridici nazionali.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ L’Europa si trova in un momento in cui deve rafforzare il suo impegno per il dialogo interculturale e la diversità. Aumentando la nostra apertura alla tolleranza e al dialogo, diventiamo più sicuri e più forti quando affrontiamo i problemi attuali. La comprensione dei nostri vicini, nell'Europa e nei paesi limitrofi ci permetterà, come protagonisti per la pace globale, di dedicarci ai problemi dei diritti umani, specialmente quelli di genere e di religione. Queste sono le motivazioni per cui ho votato questa relazione.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ El informe sobre el papel del diálogo intercultural, la diversidad cultural y la educación en la promoción de los valores fundamentales de la UE aprobado por este Parlamento, y que he apoyado, pone de manifiesto que nos hayamos en un momento histórico especialmente relevante en esta materia. Por ello, debemos hacer frente a este desafío, con un enfoque coherente e integrado, en el que haya una mayor cooperación entre las distintas estructuras políticas y áreas temáticas, no solo a escala de la UE, sino también a nivel nacional y local.

Desde el Parlamento Europeo también pedimos que se incluya el diálogo intercultural en las relaciones exteriores de la UE, así como en la agenda de desarrollo de la UE. La cultura desempeña un papel fundamental en el fomento de la democratización, la consolidación de la paz y el respeto de los derechos humanos.

  Κώστας Μαυρίδης (S&D), γραπτώς. ‒ Σήμερα ζούμε σε μια πολυπολιτισμική κοινωνία, σε μια περίοδο συνύπαρξης κάτω από την ίδια στέγη διαφορετικών πολιτισμών και νοοτροπιών. Τρανταχτό παράδειγμα αποτελεί η ίδια η ΕΕ. Παρά την διαφορετική καταγωγή τους, οι πολίτες της ΕΕ χαρακτηρίζονται ως Ευρωπαίοι πολίτες. Αυτή η προσέγγιση αποτελεί σημαντικό όπλο στην προσπάθεια καταπολέμησης των διακρίσεων, του ρατσισμού και της μισαλλοδοξίας και ενισχύει από την άλλη την ομαδικότητα και την ανεκτικότητα στο "διαφορετικό".

Οι θεμελιώδεις αξίες της ΕΕ που πηγάζουν από τις ιδρυτικές Συνθήκες, αξίες όπως η δημοκρατία, η ισότητα και ο σεβασμός των ανθρωπίνων δικαιωμάτων, αξίες τις οποίες προβλέπει και ο Χάρτης των Θεμελιωδών Δικαιωμάτων της ΕΕ, προβάλλουν την ανάγκη για διαπολιτισμικό διάλογο και αποδοχή της πολιτισμικής πολυμορφίας και του πλουραλισμού.

Ο στόχος αυτός μπορεί να επιτευχθεί μέσα από την εκπαίδευση και την διαπαιδαγώγηση των νέων. Τα εκπαιδευτικά συστήματα πρέπει να προωθούν τον υγιή και δημοκρατικό διάλογο και την συμμετοχή στα κοινά με στόχο την ανάπτυξη του πολιτισμού ως σημαντικό ειρηνευτικό μέσο αντιμετώπισης ανθρωπιστικών κρίσεων. Πρέπει επίσης να προωθούν την ενδυνάμωση της ευρωπαϊκής ταυτότητας διαφυλάσσοντας παράλληλα τα εθνικά και άλλα ιδιαίτερα χαρακτηριστικά. Επομένως, σε αυτό το πλαίσιο, δηλώνω υπέρ του συγκεκριμένου ψηφίσματος και επιθυμώ να τονίσω παράλληλα ότι και η ίδια η ΕΕ πρέπει να συνεισφέρει σε αυτή την προσπάθεια μέσω ειδικών αναπτυξιακών και άλλων προγραμμάτων.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Für mich ist es von größter Priorität, dass Europa seine Kultur, seine Identität und seine Werte bewahrt. Diese Punkte sind für mich nicht verhandelbar. Es darf zu keiner Verwässerung der europäischen Wertegemeinschaft kommen. Der Berichterstatter scheint der Ansicht zu sein, dass eine Veränderung der Kultur, durch die derzeit stattfindende Massenimmigration, ein natürlicher Prozess sei und gar bereichernd für unseren Kontinent wäre. Diese Ansichten widersprechen diametral meinen politischen Positionen, daher lehne ich diesen Bericht ab.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Suite aux attaques qui ont frappé la France l'année passée, les ministres européens de l'éducation ont proposé un texte contre la "marginalisation, l’intolérance, le racisme et la radicalisation". Le Parlement européen vient au moins rappeler que ces bons mots exigent des moyens. Il demande d'augmenter l'investissement public dans l'éducation afin de permettre réellement "l'éducation civique, l'intégration et la justice sociale" dans nos écoles. Les causes profondes des attaques resteront néanmoins non questionnées. La "radicalisation serait" une "conséquence imprévue et imprévisible d'une série de transformations".

Prisonnier d'une vision purement communautariste et essentialiste, ce texte oppose de manière absurde  "communautés d'accueil", "communautés religieuses" ou encore "communautés laïques". Sous le vernis des bonnes intentions pointe l'adhésion à la théorie du choc des civilisations dont les S&D tirent l'idée d'un "dialogue des cultures" aussi ridicule que nocif.

Je me félicite de l'engagement à davantage de dépenses publiques dans l'éducation, mais je ne peux me résoudre à soutenir un texte qui passe complètement à côté des vraies causes internationales et géopolitiques des attaques de janvier et novembre 2015. Je vote contre.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Alors que l'actualité démontre l'échec d'un monde multiculturel, ce rapport propose de continuer sur cette voie à grande vitesse. Puisque cela ne fonctionne pas, accélérons le processus!

En effet, il est bon de rappeler les problèmes d'intégration, liés aux vagues successives d'immigration. C'est un monde multi-conflictuel qui triomphe.

Est-il nécessaire de rappeler que la politique culturelle reste, selon les traités, une prérogative des États? Une nouvelle fois, l'Union européenne se mêle des politiques nationales en voulant imposer une idéologie et en souhaitant créer un sentiment d'appartenance commune sur un territoire aussi vaste, à l'intérieur duquel les barrières culturelles sont loin d'être toutes franchies, ne serait-ce que les langues.

Il est question, également, d'orienter les programmes d'enseignement. Entre autres, les rendre "accessibles aux enfants réfugiés". Nous proposons au contraire une intégration par l'assimilation à nos valeurs nationales.

Totalement contradictoire, ce rapport affirme une volonté d'intégrer les diversités culturelles, mais propose quelques lignes plus loin de "prendre en considération" différents types de communautarisme.

À l'inverse, nous pensons qu'il est important de défendre notre identité, nos valeurs et nos racines, et de privilégier la diversité culturelle des États et non de créer, ex-nihilo, une culture globale.

Pour ces raisons, j'ai voté contre.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ É fundamental apostar no desenvolvimento de uma geração de jovens com ambição, motivação, empenho, através do desenvolvimento de competências sociais e cívicas, capacidade de pensamento crítico, fundamentais para promoção do desenvolvimento económico e dos valores basilares da UE. Votei favoravelmente.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution because dialogue between different nations and cultural backgrounds within the Union is essential. The resolution will promote intercultural dialogue – so as to prevent xenophobia and racism – while protecting the individuality and different character of each nation.

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Europa is de voorbije maanden in de greep gekomen van een aantal dramatische en gewelddadige gebeurtenissen. Een ongezien aantal vluchtelingen en asielzoekers klopt aan voor bescherming in Europa. Terreuraanslagen, zoals in Parijs, hebben zelfs expliciet tot doel onze Europese samenleving te ontwrichten. De Europese Unie bevindt zich door deze gebeurtenissen op een scharniermoment. Begrippen en waarden zoals identiteit, pluralisme, rechtvaardigheid en gelijkheid staan onder druk en dreigen een andere invulling te krijgen.

Daarom steun ik dit verslag, waarin een lans wordt gebroken voor onze Europese waarden en principes en waarin een aantal maatregelen worden voorgesteld om het actief burgerschap in Europa te bevorderen. Het onderwijs speelt hierin een cruciale rol. Het leren over mensenrechten, het bevorderen van een democratische, pluralistische en rechtvaardige samenleving is van essentieel belang om jonge mensen het engagement, het ondernemerschap en het leiderschap bij te brengen om zo op basis van de universaliteit van onze waarden een blijvende dam op te werpen tegen intolerantie, racisme, radicalisering en gewelddadig extremisme.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne – Európska únia v poslednom čase čelí skutočne historickým udalostiam. Príchod veľkého počtu cudzincov a ich zaradenie do života v Európe stále nanovo otvára problém integrácie nielen dospelých, ale aj detí. Najjednoduchšie sa zaradia do novej spoločnosti práve deti a mládež, keďže sa rýchlo a prirodzene učia a prijímajú hodnoty, ktoré sú im vštepované výchovou. Je nesmierne dôležité, aby členské štáty Európskej únie všeobecne pristupovali k deťom citlivo aj pri spoznávaní iných kultúr príťažlivou a nenásilnou formou, čo môže prispieť k vzájomnému porozumeniu medzi členmi rôznych národností a odstrániť rastúci extrémizmus a nezhody s inými kultúrami, či náboženstvami v Európe.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Kulturális és Oktatási Bizottság jelentése abból indul ki, hogy az Európai Unió a történelem azon szakaszában jár, amelyben az identitás és a hovatartozás fogalmát vitatják, újrahatározzák és megvédik, a hangok sokfélesége és az eltérő politikai perspektívák miatt komoly felhangokkal. A 2015. március 17-i párizsi nyilatkozatot olyan határozott állásfoglalásnak tekinti, amely üdvözlendő módon felszólítja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az interkulturális párbeszéd oktatási és tanulási környezetben játszott szerepének erősítése érdekében.

A jelentés az uniós oktatási miniszterek azon közös megállapodására próbál építeni, hogy közös erőfeszítésre van szükség a marginalizálódás, az intolerancia, a rasszizmus és a radikalizálódás megelőzése és kezelése érdekében, valamint a mindenki számára egyenlő esélyeket nyújtó keretek megőrzéséért.

A jelentés arra is emlékeztet, hogy több jelentőséget kell tulajdonítani a polgári társadalomban rejlő, az interkulturális csere folytatására használható erőnek, hogy a közösségek szerephez juttatása a társadalmi kohéziós folyamat erősítésének központi elemévé váljon. Ezért strukturális és fenntartható támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, a gyermek- és ifjúsági szervezetek és képzési intézmények, akárcsak az összes érintett szervezet és a közösségi szinten működő kisebb volumenű kezdeményezések számára.

A jelentést megszavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport de la députée socialiste Julie Ward invite à une grille de lecture à l'échelon européen des problèmes d'intégration en choisissant la promotion du multiculturalisme comme solution à ce problème. Le texte propose d'intégrer le volet culturel comme outil de la politique extérieure de l'UE, cherchant par là à en faire une compétence exclusive de l'Union européenne alors même que les traités en font une compétence des États membres. Ces derniers sont d'ailleurs invités à mener une politique volontariste de promotion du dialogue interculturel pour lutter contre toutes les formes de discrimination et de racisme, véritables sources de radicalisation et d'extrémisme selon Mme Ward. Enfin, le texte est porté par la certitude que les migrants peuvent apporter beaucoup aux cultures des États membres, la migration faisant partie intégrante de leur patrimoine culturel. Ce texte idéologique appelle un vote négatif.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ A Europa enfrenta um momento histórico de reconfiguração dos conceitos de identidade e pertença. A radicalização e o extremismo são movimentos que obrigam a uma reflexão e à tomada de medidas numa perspetiva holística. O diálogo e as diversidades culturais devem, por isso, ser integrados de modo transversal em todas as políticas públicas. Sociedades pluralistas, não-discriminatórias, tolerantes e justas, baseadas na solidariedade e igualdade entre homens e mulheres são os princípios basilares do projeto europeu e das sociedades modernas.

Acredito que o diálogo intercultural deve ser incluído nas relações externas da União, como soft power, de forma a promover a proteção da diversidade cultural. Acredito também na importância da mobilidade e dos intercâmbios para promover o contacto entre culturas. A educação, o voluntariado, o desporto e o envolvimento da sociedade civil são também poderosos instrumentos para a coesão social.

Voto a favor deste relatório, por acreditar que a cidadania é um instrumento contra a intolerância, a marginalização, o racismo e a radicalização.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport Ward vise à promouvoir le multiculturalisme comme solution aux problèmes d'intégration. Ce texte est un exemple de déni de réalité, puisqu'il propose d'intégrer le volet culturel dans la politique extérieure de l'UE pour en faire une compétence exclusive de l'Union européenne, ce qui s'oppose au droit primaire de l'UE.

Les États sont incités à promouvoir le dialogue interculturel pour lutter contre les discriminations et le racisme…

Cerise sur le gâteau, la rapporteure croit dur comme fer que les migrants sont sources d'enrichissement culturel. Ce texte tombe bien mal au regard des récents événements de Cologne et d'autres villes allemandes…

Considérant que la culture et l'éducation doivent rester de la compétence exclusive des États souverains, de même que la politique d'intégration, mais aussi que ce rapport est parfaitement honteux puisqu'une société multiculturelle ne peut être qu'une société multiconflictuelle, j'ai évidemment voté contre ce texte.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ Together with my Labour colleagues, I voted in favour of the report on ‘the role of intercultural dialogue, cultural diversity and education in promoting EU fundamental values’ because I am convinced by the growing importance of the need for intercultural dialogue, especially in the light of dramatic events such as the refugee crisis and the terrorist attacks in Paris which remind us more than ever that Europe must tackle these common challenges and promote its fundamental values. I welcome the fact that the report identifies opportunities along with challenges and makes concrete recommendations for action at all governmental levels as well as at EU level including the increased use of culture in external actions and in the EU development agenda, recognising the unique role that culture, inclusive learning and active citizenship can play in building strong, confident, resilient and cohesive communities of the future.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte, qui vise à promouvoir le dialogue interculturel dans la société pour favoriser un meilleur ancrage des valeurs de l’Union européenne. Il s’agit de faire des Européens des citoyens actifs conscients des valeurs de l’Union et qui s’engagent pour leur défense. L’éducation et la formation sont ainsi mises en avant dans la réalisation de cet objectif. L’art, le sport et le bénévolat sont également considérés comme des moyens pour participer à la vie citoyenne et favoriser le dialogue. J'ai notamment approuvé les dispositions qui préconisent l’intégration de la culture dans les politiques extérieures de l’Union quand celles-ci touchent aux valeurs fondamentales de l’Europe.

  Luigi Morgano (S&D), per iscritto. ‒ L’Europa, il mondo, stanno affrontando numerose e difficili sfide connesse alla globalizzazione, alla migrazione, alla crescita di un pericoloso, violento radicalismo che ha drammaticamente insanguinato le città europee, in particolare Parigi. Per combattere l'estremismo in ogni sua forma, il dialogo interculturale è uno dei principali strumenti per migliorare la comprensione reciproca e promuovere i comuni valori europei: pace, libertà, uguaglianza, rispetto dei diritti, democrazia. Valori alla base delle nostre società che traggono origine dalla straordinaria ricchezza della diversità culturale e linguistica che caratterizza il nostro continente. Fondamentale, quindi, 'strutturare' il dialogo interculturale secondo un approccio interculturale, più che multiculturale, coinvolgendo attivamente tutta la società: non solo gli educatori – in particolare nei settori dell'istruzione, cultura e sport – e le autorità pubbliche, ma anche le famiglie, luogo primario di trasmissione dei valori, i media, le chiese, associazioni, comunità religiose e di volontariato. Ripartire, quindi, da una cultura realmente inclusiva e al contempo consapevole della propria storia. Un dialogo interculturale realmente proficuo, che crei rispetto e comprensione reciproca, richiede profonda conoscenza della propria storia, delle proprie radici culturali e tradizioni, dei valori fondamentali alla base della nostra comune cultura europea e che, oggettivamente, derivano in larga misura dalle radici cristiane dell'Europa.

  Renaud Muselier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport sur le dialogue interculturel, celui-ci mettant en avant l'importance de favoriser une meilleure diffusion des valeurs de l'Union européenne et de soutenir le rôle de l'éducation, de la formation, de l'art, du sport et du bénévolat.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ Con la dichiarazione di Parigi del 17 marzo 2015 si imponeva agli Stati membri l'imperativo dell'accoglienza per rafforzare il ruolo del dialogo interculturale nell'istruzione e negli ambienti di apprendimento, in questo momento storico in cui i concetti di identità e appartenenza vengono contestati, rielaborati,difesi. Sostengo la relazione del collega Ward perché rappresenta un tentativo di dare seguito alla convinzione comune espressa dai ministri dell'istruzione UE, secondo la quale è necessario unire gli sforzi per prevenire e affrontare l'emarginazione, l'intolleranza, il razzismo e la radicalizzazione, oltre a preservare un quadro di pari opportunità per tutti. La relazione individua opportunità e sfide e propone raccomandazioni concrete per intervenire a tutti i livelli governativi e al livello dell'UE, prima fra tutte tenendo in maggiore considerazione la cultura nelle azioni esterne e nell'agenda per lo sviluppo dell'UE.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az elmúlt évek során az Európai Unió nem csak tagállamokkal bővült, de számos új nemzetiséggel, kultúrával, vallással, szokással és hagyománnyal is gazdagodott. Éppen ezért bírnak különös jelentőséggel az olyan értékek, mint a demokrácia, emberi jogok, egyenlőség vagy megkülönböztetésmentesség. Az általam is támogatott jelentés a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás szerepét hivatott megerősíteni. Ennek eléréséhez olyan eszközök használatára hívja fel a figyelmet, mint a fiatal tanárok és diákok mobilitása, iskolák közötti együttműködés, kultúrák közti párbeszéd a közösségi médiában. Úgy gondolom, hogy a jelentésnek komoly szerepe van egy erős, összetartó és rugalmas európai közösség kialakulásában.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. – I have voted for this report that supports education policies as the main vehicle for building reliable and cohesive communities of the future, as well as for preparing them for active citizenship.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am susținut prin vot acest raport, întrucât am convingerea că la baza UE trebuie să stea componenta culturală, iar valorile fundamentale ale acesteia trebuie promovate prin rolul dialogului intercultural, al diversității culturale și al educației. Valorile comune care structurează toate statele membre, cum ar fi libertatea, justiția socială, egalitatea etc., sunt și vor fi în continuare viitorul Europei.

În acest sens, raportul de astăzi arată cât este de important ca statele membre să protejeze și să promoveze patrimoniul cultural prin adoptarea unei legislații armonizate și a unor acorduri internaționale, în strânsă cooperare cu UNESCO.

De asemenea, salut propunerea raportului ca Comisia Europeană, împreună cu statele membre, să continue și să acorde prioritate inițiativelor de susținere a diversității culturale, a dialogului intercultural și a educației prin intermediul programelor Erasmus, Europa pentru cetățeni, Europa creativă și Orizont 2020, al politicii europene de vecinătate etc, aceste inițiative fiind absolut benefice pentru integrarea și prezervarea patrimoniului cultural european.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da der Bericht die europäischen Bürger zur Anpassung an Migranten und Flüchtlinge zwingt. Migranten und Flüchtlinge hingegen werden im Bericht nicht aufgefordert, sich unserer Kultur anzupassen. Vielmehr wird gefordert, dass europäische Kinder schon im Kindesalter verschiedenste Kulturen kennenlernen und die Feiertage der muslimischen Gesellschaft mitfeiern sollen. So sieht der Berichterstatter die Massenmigration als positiv an und erkennt nicht die Gefahren, die sich daraus für unsere Werte und unsere Kultur ergeben.

  Younous Omarjee (GUE/NGL), par écrit. – J'ai voté en faveur de ce rapport, qui promeut le dialogue culturel et interculturel, comme outil en faveur de la participation démocratique, le développement de l'éducation civique et l'intégration sociale pour encourager le sentiment d'appartenance commune et éviter les dérives de la radicalisation et du racisme.

Le rapport appelle à augmenter l'investissement public dans l'éducation et rappelle le rôle essentiel des enseignants pour stimuler chez les jeunes une conscience européenne. Le rapport invite également les États membres de l'Union européenne à coopérer davantage pour rendre l'apprentissage et la scolarisation accessibles aux enfants réfugiés, ainsi qu'à garantir l'intégration des étudiants migrants en Europe.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Raportis juhitakse tähelepanu sellele, et viimastel aegadel üha sagenenud vägivaldsed rünnakud ning üha süvenev äärmuslus tulenevad ühiskonnas esinevast kultuurilisest, sotsiaalsest ja majanduslikust tõrjutusest. Kultuuridevaheline dialoog ja mitmekesisus tuleb integreerida kõikidesse poliitikavaldkondadesse, sh ELi välissuhetesse, ning samuti on vaja keskenduda noortele, teha õppimine kättesaadavaks ja pakkuda paremaid tingimusi ka õpetajatele ja noortega tegelejatele. Selle kõige saavutamiseks on vajalik suurem koostöö kõikvõimalikel tasanditel – nii valitsuste, omavalitsuste, kogukondade, usuühenduste, teadlaste kui ka teiste vahel.

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative report. This report provided another dimension in which the EU’s scope could be widened in the field of education, external relations, mobility and integration, while promoting ‘EU fundamental values’. This report calls for the addition of intercultural dialogue into national curricula, EU representation within the UN, and the harmonising of visa procedures, and calls for additional funding, all for the purpose of preventing radicalisation and helping integration. Whilst we agree that radicalisation, extremism and integration are issues to be tackled, such issues are to be resolved at nation state level. We oppose any calls for the EU to influence or interfere with the education and national curricula of Member States. We feel particularly strongly with regard to the exploiting of EU financial instruments and mobility programmes to justify the free movement of people, all at the taxpayers’ expense.

.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ L'impegno delle istituzioni europee per la tutela sul ruolo del dialogo interculturale e la diversità culturale è fondamentale, e sono felice di poter contribuire con il mio voto positivo. Negli ultimi anni l'Unione europea ha attraversato un momento particolare della storia in cui i concetti d'identità e appartenenza sono stati contestati è quindi nel nostro interesse riuscire a riemergere da questa condizione.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – As elaborated in the report, the EU fundamental values of human dignity, liberty, democracy, equality, the rule of law and respect for human rights are represented through intercultural dialogue, cultural diversity and education. Aiming towards pluralistic, non-discriminatory, tolerant societies, the education policies of the Member States have to be shaped in this way. As a founder of the Education Bulgaria 2030 project, I am a keen supporter and advocate for education policies that are adjusted to today’s reality, challenges and environment. That is why I voted in favour of the report

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Dans un total déni de réalité, le texte propose d'intégrer le volet culturel comme outil de la politique extérieure de l'Union - cherchant par là à en faire une compétence exclusive de l'Union européenne, alors même que les traités en font une compétence des États membres. Ces derniers sont d'ailleurs invités à mener une politique volontariste de promotion du dialogue interculturel pour lutter contre toutes les formes de discrimination et de racisme, véritables sources de radicalisation et d'extrémisme. Enfin, le texte est porté par la certitude que les migrants peuvent apporter beaucoup aux cultures des États membres, la migration faisant partie intégrante de leur patrimoine culturel. Ce rapport est une énième logorrhée de propagande sans lien avec le réel. J'ai bien sûr décidé de voter contre.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ L'Unione europea rappresenta un'immensa ricchezza per la sua diversità culturale, sociale e linguistica. In questo contesto, preservare i valori comuni che uniscono le nostre società come la libertà, la democrazia, i diritti dell'uomo, la tolleranza e la solidarietà diventa cruciale per il suo avanzamento. Le numerose sfide attuali tra cui l'immigrazione, i pericoli derivanti dalla radicalizzazione, l'aumento delle disuguaglianze e la violenza delle politiche populiste, esigono che vi sia un impegno comune per evitare una società chiusa in cui siano erosi il senso di appartenenza cittadino nonché la capacità di reazione collettiva. Ho votato a favore di questa relazione perché ritengo che il rafforzamento del dialogo interculturale possa contribuire in maniera significativa alla costruzione di una società plurale e inclusiva. Promuovere il pluralismo culturale è importante per il miglioramento della democrazia e per gettare le basi di una nuova cultura della cittadinanza, che dia forma ad una coscienza collettiva europea. Il dialogo interculturale può dunque essere il luogo privilegiato per la comprensione e lo sviluppo di pratiche democratiche innovative, nonché vettore di un nuovo livello di unità in seno all'Unione.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ U pristupu Europske unije treba uzeti u obzir i nastaviti izvrstan rad koji je pokrenut 2008. godine, u kojoj se obilježila Europska godina međukulturnog dijaloga, pojačati razmjena dobrih praksi i promicati novi strukturirani dijalog sa svim dionicima u međukulturnim i međuvjerskim pitanjima. U području obrazovanja trebamo potaknuti međukulturni i međuvjerski pristup utemeljen na vrijednostima kako bi promicali međusobno poštovanje. Međuvjerski dijalog trebamo uzeti u obzir kao dio međukulturnog dijaloga, što je preduvjet za mir i ključni alat za rješavanje sukoba. Potrebno je osposobljavati i pripremiti buduće generacije za smiono rješavanje problema i učinkovito i inovativno pristupiti izazovima s kojima će se europski građani suočiti u budućnosti.

Pritom od osobite važnosti i vrijednosti može biti program ERASMUS kojim se potiče mobilnost mladih i nastavnika te svi oblici suradnje između škola i sveučilišta. Ovo izvješće obuhvaća sve ove prioritete te ga zbog toga podržavam.

  Bolesław G. Piecha (ECR), in writing. – While ECR strongly supports intercultural dialogue and although this report contains positive elements in reinvigorating dialogue between communities, it has a number of serious faults which prevent us from approving it. Primarily, the report fails to address the specificity and characteristics of cultural dialogue. While referring to EU fundamental values as they are set out in the Treaties, it does not take into consideration existing pluralism in their interpretation, which should be acknowledged and respected. The report seems to neglect that genuine intercultural dialogue requires strong identities of interacting individuals or communities based on deep knowledge of their cultural canons, therefore a good knowledge of history, literature, music, etc. is indispensable. The spirit of the document suggests that a successful intercultural dialogue relies solely on opening up to other cultures by resigning from one’s own heritage – the rapporteur strongly objected to incorporating any references to the Christian roots of the Europe despite tabled amendments on behalf of several political groups. Concerns were also raised regarding the form of the report – the text is incomprehensible and consists of lengthy, vague paragraphs made up of fragments that do not match.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržavam prijedlog Rezolucije o ulozi međukulturnog dijaloga, kulturne raznolikosti i obrazovanja u promicanju temeljnih vrijednosti EU-a kolegice Julie Ward. Unija sa svojih 28 članica, 24 službena jezika i preko 500 milijuna stanovnika mora iznimnu pažnju posvetiti međukulturnom dijalogu kao procesu koji se sastoji od otvorene razmjene i interakcije pune poštovanja između pojedinaca, skupina i organizacija s različitim kulturnim pozadinama ili svjetonazorima. Međukulturni dijalog nije reguliran nacionalnim, europskim ili međunarodnim pravom jer nije pravni koncept, no temelji se na međunarodnim okvirima čiji je cilj zaštita ljudskih prava i kulturne raznolikosti.

Za kvalitetan međukulturni dijalog potrebno je dobro poznavanje kako vlastite, tako i tuđe kulture. Unija treba uzeti u obzir i nastaviti izvrstan rad koji je pokrenut 2008. godine, u kojoj se obilježila Europska godina međukulturnog dijaloga, pojačati razmjenu dobrih praksi i promicati novi strukturirani dijalog sa svim dionicima u međukulturnim i međuvjerskim pitanjima u kontekstu svih nedavnih dramatičnih događaja: europskim i nacionalnim političarima, lokalnim i regionalnim vlastima, crkvama, vjerskim udrugama i zajednicama te svjetonazorskim i nekonfesionalnim organizacijama, organizacijama i platformama civilnog društva, zaposlenima u području sporta, kulture i obrazovanja, nacionalnim i europskim odborima mladih, akademicima i medijima.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Jsem přesvědčen, že mezikulturní dialog, kulturní rozmanitost a vzdělávání hrají jednu z nejdůležitějších rolí při prosazování základních hodnot Evropské unie, tím více v současné době, kdy jsme svědky násilných a dramatických událostí, kterým musíme v posledních měsících čelit. Mezikulturní dialog je dvoucestný proces, v němž si obě strany vyzkouší situaci toho druhého, což vede k větší empatii, dobrovolnictví, rozvoji schopnosti kritického a tvůrčího myšlení a především schopnosti se vypořádat s odlišnými stanovisky. Jako fungující příklady tohoto procesu můžu jmenovat Erasmus plus a různé iniciativy realizované nevládními organizacemi, které jsou financované z fondů EU. Považuji za důležité tyto snahy podporovat i nadále, abychom vybudovali sociální soudržnost mezi lidmi.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Nel tutelare i valori fondamentali dell'UE è necessario unire gli sforzi comuni. Prevenire e affrontare l'emarginazione, l'intolleranza, il razzismo e la radicalizzazione, oltre a preservare un quadro di pari opportunità per tutti, è la chiave per risolvere le attuali sfide. Questa relazione si occupa di promuovere l'inclusione, la partecipazione e la cittadinanza attiva attraverso la messa a punto di nuove politiche per l'istruzione, come ad esempio, programmi di formazione di alta qualità per educatori sia nei settori previsti dalla legge che in quello del volontariato. La relazione sottolinea in particolare il ruolo positivo svolto dal volontariato, dallo sport e dalle arti nel rafforzare i processi di socializzazione. È importante, inoltre, far sì che il patrimonio culturale e la storia non siano utilizzati come uno strumento di divisione ma come un'opportunità d'inclusione. Promuovere i valori fondamentali dell'UE richiede anche una maggiore cooperazione tra le istituzioni internazionali, in particolare tra l'Unione, i suoi Stati membri e le organizzazioni internazionali come le Nazioni Unite e le agenzie a esse legate e un maggiore appoggio strutturale e sostenibile alle ONG, alle organizzazioni che si occupano di ragazzi e giovani, agli istituti di formazione e a tutte le organizzazioni interessate. Per tutto ciò ho votato a favore di questa risoluzione.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ W sprawozdaniu promowane są rozwiązania naznaczone ideologią i wychodzi ono poza zakres kompetencji Unii Europejskiej, naruszając zasadę pomocniczości w dziedzinie edukacji. Ma to w szczególności zastosowanie do poprawek ograniczających rozwiązania mające swoją podstawę w prawie międzynarodowym, które przyznaje rodzicom prawo do wyboru sposobu edukacji swoich dzieci. Ponadto w sprawozdaniu odniesiono się do perspektywy płci i uznano wspólnotę LGBTI za wspólnotę marginalizowaną. Dlatego nie mogłem poprzeć sprawozdania.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté pour le rapport visant à favoriser le dialogue interculturel, car il tend à favoriser un meilleur ancrage des valeurs de l'Union européenne dans la société. Je suis sincèrement convaincu que la défense des valeurs de l'Europe passe par une prise de conscience de la part de ses citoyens. Ce rapport encourage chaque Européen à se faire citoyen actif par le biais de l'éducation et de la formation.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ A Declaração de Paris, de 17 de março de 2015, solicita aos Estados-Membros que ajam no sentido de reforçar o papel do diálogo intercultural nos domínios da educação e da aprendizagem. Os Ministros da Educação da UE foram claros na afirmação conjunta do valor das sociedades pluralistas, não-discriminatórias, tolerantes e justas, nas quais a solidariedade e a igualdade entre homens e mulheres sejam integradas sem reservas, tendo em vista a concretização dos valores fundamentais da UE da dignidade humana, da liberdade, da democracia, da igualdade, do Estado de direito e do respeito pelos direitos humanos. Com efeito, são necessários esforços combinados no sentido de prevenir e resolver a marginalização, a intolerância, o racismo e a radicalização, bem como preservar um quadro de igualdade de oportunidades para todos.

Tendo por base o acordo entre os Ministros da Educação, o presente relatório identifica as oportunidades e os desafios que se colocam neste domínio e apresenta recomendações concretas para a ação a todos os níveis de governação, incluindo o aumento do uso da cultura nas ações externas e na agenda de desenvolvimento da UE e o reconhecimento do seu papel na construção da paz, na resolução de conflitos e na prevenção de crises.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative report. This report provided another dimension in which the EU’s scope could be widened in the field of education, external relations, mobility and integration, while promoting ‘EU fundamental values’. This report calls for the addition of intercultural dialogue into national curricula, EU representation within the UN, and the harmonising of visa procedures, and calls for additional funding, all for the purpose of preventing radicalisation and helping integration. Whilst we agree that radicalisation, extremism and integration are issues to be tackled, such issues are to be resolved at nation state level. We oppose any calls for the EU to influence or interfere with the education and national curricula of Member States. We feel particularly strongly with regard to the exploiting of EU financial instruments and mobility programmes to justify the free movement of people, all at the taxpayers’ expense.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Este relatório faz referência à Declaração de Paris, de 17 de março de 2015, onde é solicitado que os Estados-Membros ajam com o propósito de reforçar o papel do diálogo intercultural nos domínios da educação e da aprendizagem. Concordo que tal é fundamental na resolução adequada das atuais preocupações, sendo que também contribuiu para o estabelecimento dos alicerces para a promoção de comunidades sólidas, confiantes, resilientes e coesas do futuro.

Apoio a necessidade de formulação de políticas de educação que abordem o valor de sociedades pluralistas, não-discriminatórias, tolerantes e justas, nas quais a solidariedade e a igualdade entre as mulheres e os homens sejam garantidas.

Votei favoravelmente o presente relatório por se basear num comum acordo entre os Ministros da Educação, em que é definida a necessidade do estabelecimento de esforços combinados na prevenção e resolução da marginalização, da tolerância, do racismo, da radicalização, assim como na preservação de um quadro de igualdade de oportunidades para todos.

Neste sentido, congratulo o presente relatório por neste constar que a aprendizagem intercultural assume um papel fundamental no progresso sustentável no domínio da cidadania ativa.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Ce midi, le Parlement européen a soutenu le rapport Ward sur le rôle du dialogue interculturel et de l'éducation.

Aujourd'hui la société occidentale et ses valeurs sont attaquées. Les événements tragiques survenus en Europe ces derniers mois en attestent. Ils prennent des formes multiples, parfois mortelles, mais toujours traumatisantes. En janvier, l'agression d'un enseignant juif à Marseille, simplement parce qu'il portait la kippa, rappelle les heures sombres de notre histoire. Cet acte ne fait que confirmer une résurgence de l'intolérance religieuse et culturelle dans l'Union.

Les chiffres parlent d'eux-mêmes. Selon un rapport du Forum de Coordination pour la lutte contre l'antisémitisme de 2014, pas moins de 109 incidents antisémites ont été recensés en Belgique, et  1 168 en Grande-Bretagne. Plus largement, en 2015, 50 % des Européens pensaient que la discrimination religieuse était un phénomène fréquent. À cet égard, la déclaration de Paris (17 mars 2015) des ministres européens de l'éducation révélait déjà une volonté collective de lutter contre ces fléaux en promouvant les valeurs de l'Union par l'enseignement.

Éduquer la jeunesse d'aujourd'hui à la tolérance est un défi de taille, mais l'Union européenne n'a pas d'autre choix que de le relever.

  Robert Rochefort (ALDE), par écrit. ‒ La présente résolution entend augmenter le rôle du dialogue interculturel, de la diversité culturelle et de l'éducation dans la promotion des valeurs fondamentales de l'Union. Ces leviers qui développent l'ouverture et la réflexion constituent un outil utile face aux défis qui traversent nos sociétés européennes et mondiales, comme la mondialisation, la migration, les conflits religieux ou interculturels, la montée du radicalisme et de l'extrémisme.

Ainsi, notre Assemblée appelle à une poursuite du travail engagé en 2008 durant l'Année européenne du dialogue interculturel, afin d'élaborer avec les parties prenantes une définition politique claire et actualisée du dialogue interculturel. Tout travail doit se fonder sur une base solide, ce qu'apportera une telle définition.

Ensuite, il faut utiliser de manière optimale les instruments financiers, programmes et initiatives européennes existantes dans l'Union. Je pense par exemple bien évidemment au programme Erasmus+, mais aussi aux programmes "L'Europe pour les citoyens" ou "Europe créative". Ces programmes existent, il faut en tirer parti pleinement.

Enfin, nous demandons que la culture soit intégrée de manière systématique dans les projets et programmes de développement.

Ces propositions me semblent judicieuses et c'est pourquoi j'ai voté en faveur de ce texte.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ O diálogo e a diversidade culturais devem ser integrados de um modo transversal em todos os domínios políticos, tais como as políticas para as crianças e os jovens, a educação, a mobilidade, o emprego e os assuntos sociais, a segurança e os assuntos internos, para além dos direitos das mulheres, da igualdade de género e do desenvolvimento regional. É necessária uma cooperação reforçada e mais coerente entre as diferentes estruturas políticas, não só a nível da UE, mas também a nível nacional e local.

Neste relatório, é formulado um pedido particular no sentido de incluir o diálogo intercultural nas relações externas da UE, nomeadamente na sua agenda de desenvolvimento. Penso que a cultura desempenha um papel fundamental no fomento da democratização, da construção da paz e do respeito pelos direitos humanos. O desenvolvimento de um papel dinâmico para a cultura no panorama internacional enquanto um «poder de influência», incluindo a promoção e a proteção da diversidade cultural, pode beneficiar a UE e os seus Estados—Membros nas suas relações com o resto do mundo.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta propuesta de Resolución que aboga por fortalecer el papel del diálogo intercultural, la diversidad cultural y la educación como vehículo para la paz y como herramienta en la resolución de conflictos promoviendo los derechos humanos, la libertad de pensamiento, el respeto mutuo, la integridad, la diversidad cultural, la inclusión y la cohesión social.

El texto hace hincapié en que un auténtico diálogo intercultural e interconfesional fomenta interacciones positivas y cooperativas, promueve el entendimiento y el respeto entre culturas, favorece la diversidad y aumenta el respeto de la democracia, la libertad y los derechos humanos, así como la tolerancia con valores universales.

Igualmente, considera clave que el diálogo intercultural sea un objetivo de la UE e invertir en una educación inclusiva, accesible y de calidad en todos los niveles que permita desarrollar valores éticos y cívicos. Además, pide una atención renovada a la promoción de una sociedad intercultural basada en la solidaridad, especialmente entre los jóvenes. Y reclama a los Estados miembros y a la Comisión que prevengan los extremismos, como la xenofobia, el racismo y todas las formas de discriminación y marginación, con medidas de refuerzo de la cohesión comunitaria capaces de contrarrestar con éxito las desigualdades socioeconómicas.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Le dialogue interculturel, la diversité culturelle et l'éducation jouent un rôle important pour lutter contre le radicalisme religieux. C'est le message adopté hier par le Parlement européen, en réaction à la multiplication des attentats de ces derniers mois, dans un rapport qui s'inscrit dans le prolongement de la déclaration de Paris, adoptée en mars 2015 par les ministres de l'éducation.

Le texte voté souligne la nécessité de conjuguer les efforts afin de prévenir et de combattre la marginalisation, l'intolérance, le racisme et la radicalisation, ainsi que de préserver un cadre d'égalité des chances pour tous. Cela passe par "l'augmentation de l'investissement public dans un enseignement formel, non formel ou informel, ouvert, accessible et de qualité". Le texte suggère d'intégrer le dialogue et la diversité culturelle à tous les domaines d'action de l'Union ayant une incidence sur les valeurs fondamentales de l'Union. Il fait notamment référence aux politiques de la jeunesse, de l'éducation, de la mobilité, de l'emploi, des affaires sociales et des affaires étrangères, aux droits de la femme et à l'égalité de genre, ou encore au commerce et au développement régional. Le texte suggère enfin d'intégrer ces questions à la politique extérieure et de développement de l'Union.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Šis pranešimas yra labai svarbus. Kaip tik dabar mes esame kultūrų konflikto liudininkai, o gal net ir dalyviai. Deja, bijau, kad pranešimas parengtas jau per vėlai – politines rekomendacijas skelbti ir praktinius žingsnius įgyvendinti reikėjo daugiau nei prieš dešimtmetį, kai tapo aišku, kad ne visų Europoje gyvenančių kultūrų atstovams yra priimtinos europinės vertybės.

Aš palaikau šį pranešimą, kartu apgailestaudamas, kad jo autoriai per daug tiki dialogu net ir su europines vertybes atvirai niekinančių subkultūrų atstovais.

  Virginie Rozière (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour le rapport de Julie Ward. Alors que l'Europe a été confrontée à des événements dramatiques et d'une extrême violence au cours des mois passés, ce rapport affirme avec force les valeurs de tolérance, de pluralisme et de participation démocratique inclusive de l'Union européenne. Il fait suite à l'engagement pris par les États membres le 17 mars 2015 de renforcer le rôle du dialogue interculturel dans l'enseignement. En effet, c'est l'éducation de la jeunesse qui prépare l'avenir du continent et la construction d'une société plurielle et apaisée.

Ce rapport appelle à définir clairement le dialogue interculturel et à davantage l'intégrer dans nos programmes d'éducation. Il plaide pour un enseignement de qualité, garant de l'égalité sociale et du respect de la diversité culturelle. Il relaie également le nécessaire soutien de l'Europe, par les biais de ses programmes tels que l'Europe pour les citoyens, ou Erasmus+, à l'inclusion civique et sociale et à la mobilité des citoyens. Enfin, il reconnait le rôle essentiel des ONG, des associations civiles, civiques, sportives et culturelles, ainsi que des NTIC, dans le dialogue entre les cultures et au sein des sociétés.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Antes do mais gostaria de salientar a pertinência deste relatório de iniciativa e o meu forte apoio ao mesmo, por considerar absolutamente central o papel que a educação assume na promoção dos valores fundamentais da UE.

Assistimos, cada vez mais, a um crescente ceticismo relativamente ao sentimento de identidade e pertença europeias, bem como a um escalar crescente do extremismo e da radicalização, muito em especial em certas franjas económicas e sociais das nossas comunidades.

Nessa medida, o diálogo intercultural, a compreensão mutua e a educação para a pluralidade e diversidade constituem instrumentos ao serviço de uma cultura de paz, resolução de conflitos e prevenção de crises.

Por considerar que o presente relatório efetua um diagnóstico bastante correto da realidade atual e propõe medidas viáveis e credíveis para inverter esta tendência, votei favoravelmente neste relatório.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J'ai soutenu ce rapport qui rappelle qu'un véritable dialogue interculturel et interconfessionnel favorise la compréhension et le respect entre les cultures et accroît la diversité et le respect de la démocratie, de la liberté et des droits de l'homme.

Le texte encourage également le développement de l'utilisation du dialogue interculturel dans les relations extérieures et rappelle l'importance de la culture et de l'éducation dans la promotion des valeurs fondamentales de l'Union européenne.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente informe es un intento de aprovechar el acuerdo común de los ministros de Educación, suscrito en París el 17 de marzo de 2015, sobre la necesidad de realizar esfuerzos combinados para prevenir y combatir la marginación, la intolerancia, el racismo y la radicalización, así como para preservar un marco de igualdad de oportunidades para todos.

El informe identifica tanto oportunidades como desafíos y propone recomendaciones concretas para tomar medidas a todos los niveles de gobierno, así como a escala de la UE, especialmente a través de la educación. Incluye un enfoque amplio que fomenta nuevas reflexiones sobre la naturaleza y los procesos de la violencia política, partiendo de la premisa de que la radicalización es un proceso relacional dinámico y una consecuencia imprevista e impredecible de una serie de acontecimientos perturbadores.

El Grupo GUE/NGL tuvo una buena impresión del informe original. Además, las enmiendas de nuestro Grupo fueron recogidas en los compromisos y aprobadas con ellos. Por lo tanto, he votado a favor del informe.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Tras los atentados terroristas en Francia y Dinamarca en 2015, los ministros de educación de los Estados miembros de la UE aprobaron una declaración con el objetivo de promover los valores de libertad y tolerancia a través de la educación. Este informe está en esa misma línea. He votado a favor, porque además el informe ha quedado mejorado gracias a las enmiendas presentadas por mi Grupo político que reiteran el valor de la justicia social, señalan la necesidad de promover la diversidad cultural especialmente entre los jóvenes a través de la cultura y los medios de comunicación y promueven la formación en multiculturalidad entre los profesores.

  Ricardo Serrão Santos (S&D), por escrito. ‒ As medidas propostas neste relatório têm o meu apoio. Corporizam uma estratégia de intervenção europeia integrada e de longo prazo. Resultam da vontade de agir, da necessidade de fazer agora para que mais à frente não voltem a acontecer episódios como os que temos vindo a assistir.

É, por isso, que a aposta numa abordagem valorizadora da diversidade e do diálogo intercultural é um caminho que faz, a todo o tempo e ainda mais numa altura como esta, sentido trilhar. A intensificação da educação formal e informal, enquanto pedra angular para o desenvolvimento sociocultural de uma Europa que se quer um espaço alargado de tolerância e respeito pela diferença, configura uma resposta necessária e consistente.

O relatório apresentado aponta um caminho, que pese embora não se afigure isento de obstáculos e dificuldades, se apresenta capaz de contribuir para o futuro da Europa, pois preconiza a defesa dos valores comuns que mantêm unidas as nossas sociedades, como a liberdade, a justiça, a solidariedade, a democracia, os direitos humanos, o Estado de direito, a tolerância e a solidariedade.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ We do not believe in the EU interfering with the education systems of Member States, particularly with regards to integration and tackling radicalisation. We oppose calls for the EU to spend taxpayers’ money.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ President, it was great to see one of my fellow Labour MEPs have her report pass after having worked on it so hard. Naturally, I voted in favour of this report, not only to support my colleague, but also because I believe that it is crucial to adopt intercultural dialogue as a strong and committed objective of the EU through interactive communication within – and between – cultures. There is a growing need for this dialogue, particularly in the light of such dramatic events as the refugee crisis and the terrorist attacks in Paris. Europe must tackle these common challenges and promote its fundamental values.

This report identifies the potential opportunities that could be taken along with the challenges, making concrete recommendations for action at all governmental levels as well as at EU level.

  Branislav Škripek (ECR), in writing. ‒ This report on fundamental rights and European values contained some encouraging points; emphasising the importance of defending freedom of religion and conscience and recognising the family as the first place children are introduced to the ‘culture, values and norms of their society’. However I voted against this report because it ignored the principle of subsidiarity, seeking to dictate what those values were to sovereign Member States. It also focused on gender ideology and LGBTI rights, rather than rights and responsibilities for all European citizens.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Europska unija izuzetno je dosljedna u poštovanju temeljnih načela koja zagovaraju slobodu, demokraciju, zaštitu ljudskih prava, toleranciju i jednakost. Danas smo, nažalost, svjedoci razmjera koje mogu doseći međukulturni sukobi uzrokovani vjerskim netrpeljivostima te nepoštovanjem drugih kultura i običaja te je iz navedenih razloga potrebno poduzeti što hitnije mjere.

Potrebno je započeti od obrazovanja, odnosno stvaranja povoljnog obrazovnog okruženja koje uključuje učenje o demokraciji, vladavini prava, poštovanju svojeg i tuđeg identiteta u kojem mladi, pogotovo kroz programe mobilnosti, imaju priliku upoznati i druge kulture s kojima se možda nemaju priliku svakodnevno susresti te na taj način pridonijeti ostvarenju međukulturnog dijaloga.

Također, svaki odgoj započinje u obitelji, a kao nositelj društva uvelike pridonosi očuvanju kulturnog identiteta, sustavu vrijednosti i međukulturnom dijalogu. Ne zaboravimo ni ulogu nastavnika, socijalnih radnika, vjerskih udruga koji itekako mogu pozitivno utjecati na djelovanje mladih pojedinaca učeći ih o pravim vrijednostima života.

Zbog navedenih razloga podržao sam rezoluciju Europskog parlamenta jer smatram kako je u današnjim vremenima tema međuvjerskih i međukulturnih odnosa postala izuzetno osjetljiva te je vrijednost dijaloga i međusobnih dogovora tim veća.

  Monika Smolková (S&D), písomne ‒ Podporila som aktuálne uznesenie, lebo si myslím, že navrhovanými opatreniami a zmysluplným medzikultúrnym dialógom so všetkými zainteresovanými stranami môžeme v rámci výraznej kultúrnej rozmanitosti dospieť k prehĺbeniu vzájomného rešpektu a tým aj predídeniu radikalizácii a extrémizmu. Určite sa zhodneme na tom, že tradičná kultúrna rozmanitosť sa v súčasnosti čoraz viac prehlbuje a Európa sa tak stáva priestorom s čoraz rôznorodejšou kultúrou. Ja som rada, že rozširovanie Európskej únie, deregulácia zamestnávania a voľný pohyb pracovných síl, ako aj globalizácia priniesli pre Európu mnoho pozitív. Žiaľ, čoraz viac ma znepokojuje to, že v posledných obdobiach sme čoraz častejšie svedkami aj niektorých negatív. Špecifikom posledných dvoch desaťročí je hlavne migrácia príslušníkov vzdialenejších a doposiaľ len sprostredkovane poznaných kultúr a subkultúr. Mrzí má, že násilné a dramatické udalosti, ktorým Európa čelí v posledných mesiacoch a rokoch, vytvárajú u európskych občanov určité obavy o svoje životy a existenciu. Verím, že na základe konkrétnych odporúčaní a opatrení tejto správy nadviažeme na výsledky zrealizované počas Európskeho roka medzikultúrneho dialógu (2008) a tým vytvoríme dobré predpoklady pre pevnejšiu a funkčnejšiu Európsku úniu.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Obravnavano poročilo predstavlja priložnosti in izzive, pa tudi konkretna priporočila za ukrepanje na vseh upravnih ravneh in na ravni EU. Ta priporočila vključujejo več kulture v zunanjih ukrepih in razvojni agendi EU, s čimer naj bi se priznala edinstvena vloga, ki jo lahko ima kultura pri vzdrževanju miru, reševanju konfliktov in preprečevanju kriz.

Poročilo prav tako odraža zaskrbljenost zaradi nasilnih in dramatičnih dogodkov, s katerimi se v zadnjih mesecih sooča Evropa. Prav tako izpostavlja dejstvo, da je včasih za nasilni ekstremizem lahko kriva kulturna, socialna in ekonomska izključenost posameznikov iz družbe. Strinjam se, da je potrebno spodbujati vključevanje, udeležbo in aktivno državljanstvo.

Za večjo kulturno pluralnost je potrebno dejavno sodelovanje v demokratičnem procesu na vseh ravneh, ne le z udeležbo državljanov v institucionalnih strukturah, temveč tudi z razvojem dialoga in doseganjem soglasja med skupinami z različnimi interesi, različnega izvora in iz različnega okolja.

Menim, da je izredno pomembno zagotoviti sredstva, zlasti finančna, s katerimi bi dali prednost financiranju programov, ki bodo namenjeni spodbujanju medkulturnega dialoga in dialoga med državljani.

Zaradi opisanega, sem poročilo podrl in glasoval za njegovo sprejetje.

  Renato Soru (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato oggi a favore della risoluzione sul ruolo del dialogo interculturale, della diversità culturale e dell'istruzione, perché ritengo che questo testo costituisca una risposta efficace alla sempre più evidente struttura multidimensionale e multiculturale europea, e perché credo sia fondamentale, alla luce degli avvenimenti recenti, promuovere lo scambio interculturale e interreligioso in una dimensione interattiva e inclusiva. Una società inclusiva è una società che investe sull’istruzione accessibile a tutti i livelli, che snellisce le procedure burocratiche per ottenere la cittadinanza, che offre la possibilità di acquisire competenze civiche interculturali e sociali. Creare tale società significa fornire alle generazioni future gli strumenti per gestire e vincere sfide audaci in modo innovativo e per combattere concretamente i fenomeni sociali di discriminazione, violenza, razzismo, xenofobia e radicalismo. Con questa risoluzione, esortiamo quindi tutti i livelli di governo a promuovere sempre più iniziative dirette a sostenere la diversità culturale, il dialogo interculturale, l'istruzione, sfruttando a pieno le risorse finanziare e le iniziative esistenti a livello europeo.

  Helga Stevens (ECR), schriftelijk. – De N-VA-Europarlementsleden stemden tegen dit verslag. Het is een goede zaak dat verschillen tussen religies worden onderwezen. Onderwijs draagt immers bij tot een beter begrip van verschillende culturen en tot een betere sociale cohesie. De N-VA-delegatie meent echter dat diversiteit promoten, inclusie bewerkstelligen en socio-economische verschillen wegwerken een aangepast migratie-, integratie- en activeringsbeleid vergen op maat van elk betrokken individu. Voorliggend verslag komt daar helaas niet aan tegemoet.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ S obzirom da Europu krasi beskrajno bogatstvo kulturne, socijalne i jezične raznolikosti te da su u tom kontekstu zajedničke vrijednosti koje povezuju naša društva, kao što su sloboda, socijalna pravda, jednakost i nediskriminacija, demokracija, ljudska prava, vladavina prava, tolerancija i solidarnost, od ključne važnosti za budućnost Europe.

Kulturna baština predstavlja raznolikost kulturnog izričaja te se ona stoga mora zaštititi i promicati usvajanjem usklađenog zakonodavstva i međunarodnih sporazuma u uskoj suradnji s UNESCO-om. Međukulturni dijalog nije reguliran nacionalnim, europskim ili međunarodnim pravom jer nije pravni koncept, no temelji se na međunarodnim okvirima čiji je cilj zaštita ljudskih prava i kulturne raznolikosti. Međukulturni dijalog može znatno doprinijeti poboljšanju stanja demokracije i razvoju veće i dublje uključivosti i osjećaja pripadnosti, te sam stoga podržao izvješće.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ Together with my Labour colleagues, I voted in favour of the report because I am convinced by the growing importance of the need for intercultural dialogue, especially in the light of dramatic events such as the refugee crisis and the terrorist attacks in Paris which remind us more than ever that Europe must tackle these common challenges and promote its fundamental values. I welcome the fact that the report identifies opportunities along with challenges and makes concrete recommendations for action at all governmental levels as well as at EU level.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Europu krasi beskrajno bogatstvo kulturne, socijalne, jezične i vjerske raznolikosti. Budući da međukulturni dijalog nije reguliran nacionalnim, europskim ili međunarodnim pravom jer nije pravni koncept, temelji se na međunarodnim okvirima čiji je cilj zaštita ljudskih prava i kulturne raznolikosti. Treba raditi na razvijanju boljeg razumijevanja različitih perspektiva i praksi, povećanju sudjelovanja te slobode i sposobnosti za donošenje odluka, poticanju jednakosti i jačanju kreativnih procesa.

Europska unija treba uzeti u obzir i nastaviti izvrstan rad koji je pokrenut 2008. godine. Iskreni međukulturni i međuvjerski dijalog potiče pozitivne interakcije utemeljene na suradnji, promiče razumijevanje i poštovanje među kulturama, povećava raznolikost i poštovanje demokracije, slobode i ljudskih prava te nastajanje tolerancije prema univerzalnim vrijednostima i vrijednostima specifičnim za pojedine kulture.

Podržavam izvješće gospođe Ward jer postojanje europskih vrijednosti je temelj suživota i razvoja, ali naglašavam i važnost uvažavanja ravnopravnosti spolova.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o vlogi medkulturnega dialoga, kulturne raznolikosti in izobraževanja pri spodbujanju temeljnih vrednot EU.

V Evropski uniji je ogromno kultur, ki se med seboj prepletajo in dopolnjujejo. V današnjem času, ko se soočamo s številnimi konflikti tako med verami kakor tudi med kulturami, je medkulturni dialog še toliko bolj pomemben. Dialog, ki temelji na spoštovanju, sprejemanju in svobodi posameznika.

A vendarle moramo pri tem spoštovati zapuščino naših predhodnikov in ostati zvesti svojim prepričanjem: združeni Evropi, ki temelji na vrednotah, kot so solidarnost, mir, demokracija, blaginja, svoboda in pravičnost.

  Pavel Svoboda (PPE), písemně. ‒ Podpořil jsem zprávu o úloze mezikulturního dialogu, kulturní rozmanitosti a vzdělávání při prosazování základních hodnot Unie, jelikož se domnívám, že její text dobře popisuje současnou nelehkou situaci a zároveň poukazuje na to, jakými prostředky ji zlepšit. Text nijak nerezignuje na základní hodnoty Unie, mezi které v tomto kontextu především patří demokracie, úcta ke každému jednotlivci či zákaz diskriminace. Za těchto předpokladů je třeba mezikulturní dialog rozvíjet jako nástroj k mírovému soužití příslušníků různých etnik či příslušníků různých náboženství. Zásadní roli zde hraje především vzdělání. Nelze než souhlasit s tím, že „smysluplný mezikulturní dialog vyžaduje dobrou znalost své vlastní kultury a ostatních kultur.“

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίσαμε την σχετική έκθεση διότι ενθαρρύνει την ανταλλαγή ορθών πρακτικών με στόχο την προώθηση του διαπολιτισμικού διαλόγου και της συνεργασίας μεταξύ σχολείων και πανεπιστημίων διαφορετικών κρατών-μελών. Παράλληλα, προωθείται ο διαθρησκειακός διάλογος ο οποίος προάγει την κατανόηση, τον αλληλοσεβασμό και την ειρήνη, ειδικά σε μια εποχή παγκόσμιων προκλήσεων όπως το προσφυγικό ζήτημα ή η αύξηση του εθνικισμού στις ευρωπαϊκές κοινωνίες, προκλήσεις που είναι βεβαίως απότοκα της καπιταλιστικής κρίσης και των οικονομικοκοινωνικών ανισοτήτων.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η Ευρώπη έχει περιέλθει σε αδιέξοδο και παρόλα αυτά συνεχίζει να υποστηρίζει τον διαπολιτισμικό διάλογο και την πολυμορφία στην εκπαίδευση και στον πολιτισμό, βάζοντας τους Ευρωπαίους πολίτες στο στόχαστρο εκείνων που στην πραγματικότητα είναι ανίκανοι να κάνουν διάλογο και να μοιραστούν τις ίδιες αξίες. Η ενίσχυση του διαπολιτισμικού διαλόγου κυρίως στα εκπαιδευτικά ιδρύματα δεν μπορεί παρά να έχει αρνητικές συνέπειες για την κοινωνία με τον κίνδυνο να επαναληφθούν τα δραματικά γεγονότα που έχει βιώσει η Ευρώπη τους τελευταίους μήνες και να αναζωπυρωθεί ο εξτρεμισμός.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam e jelentést, mely felsorolja azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa és a világ szembesül a globalizáció, a migráció, a vallások és kultúrák közötti konfliktusok és a radikalizmus fokozódása kapcsán. Ugyanakkor fontos ajánlásokat is ad, annak érdekében, hogy az Európai Unióban az eltérő kulturális háttérrel vagy világnézettel rendelkező személyek, csoportok között nyitott és tiszteletteljes eszmecsere valósulhasson meg. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az Európai Uniónak elő kell segítenie az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának maradéktalan tiszteletben tartását, úgy nemzetközi szinten, mint a tagállamaiban.

Továbbá támogatom azt az elképzelést, miszerint a kulturális párbeszéd és a sokféleség tranzverzális módon épüljön be olyan szakpolitikába, mint például a gyermek- és ifjúságpolitika vagy a belügy. Jobb és koherensebb együttműködésre van szükség a különféle politikai struktúrák és témakörök között, nemcsak uniós, hanem nemzeti és helyi szinten is.

Végül osztom a jelentéstevők azon véleményét is, hogy a kultúrák közti tisztelet és elfogadás nem csupán a hatóságok és a döntéshozók feladata, hanem a társadalom egészének feladata. Mindazonáltal felhívom a figyelmet az egyes tagállamok e területen végzett aknamunkájára, melynek során nem hogy segítették volna a kultúraközi párbeszédet, hanem éppen ellenkezőleg, uszító kampányt folytattak. Az Európai Uniónak egyértelműen kell kiállnia az ilyen nyíltan gyűlöletkeltő tevékenységek ellen.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Dzieci nie urodziły się z poczuciem nienawiści do innych, to są emocje i zachowania, które kształtują się wraz z naszym dorastaniem. Ważne jest zatem, aby już od najmłodszych lat działać na rzecz promowania tolerancji, równości i otwartości. Ludzie reprezentujący różne kultury, nacje czy poglądy powinni jak najczęściej spotykać się ze sobą i uczyć, że wszyscy jesteśmy ludźmi, w gruncie rzeczy z podobnymi aspiracjami czy obawami i tylko przez dialog i współpracę możemy się o tym przekonać.

Rezolucja PE ma na celu kontynuowanie dialogu po uzgodnionym porozumieniu ministrów edukacji po listopadowych zamachach w Paryżu. W umowie tej wskazano na konieczność podjęcia wspólnych wysiłków, aby zapobiegać i zwalczać marginalizację, nietolerancję, rasizm i radykalizację, i aby dążyć do równych szans dla wszystkich.

Rezolucja PE proponuje konkretne zalecenia dotyczące działań na wszystkich szczeblach, w tym zwiększenie wykorzystania kultury w działaniach zewnętrznych oraz w programach rozwojowych UE, podkreślając szczególną rolę nauki, kultury i aktywnego społeczeństwa obywatelskiego w budowaniu silnego, odpornego i otwartego społeczeństwa europejskiego w przyszłości.

W związku z tym zdecydowałem się zagłosować za sprawozdaniem dotyczącym roli dialogu międzykulturowego, różnorodności kulturowej i edukacji w propagowaniu podstawowych wartości UE.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Uniunea Europeană a pus la baza sa, încă de la fondare, dialogul între toți actorii sociali relevanți și diversitatea culturală. Dialogul intercultural este unul dintre instrumentele esențiale pentru asigurarea coexistenței între diversele grupuri existente la nivelul statelor membre. Educația incluzivă este un alt instrument care asigură participarea tuturor grupurilor sociale în procesul de învățare continuă.

În condițiile crizei imigranților, care afectează statele membre în ultima perioadă, este esențială consolidarea și dezvoltarea acestor instrumente, care pot constitui soluții viabile pentru detensionarea situației, prin interacțiunea nemijlocită a reprezentanților diverselor comunități culturale.

Uniunea Europeană trebuie să adopte strategia încurajării dialogului intercultural pentru o mai bună comunicare între diversele grupuri sociale și pentru dezvoltarea unor modalități inovatoare de investiție în educație incluzivă, accesibilă și de calitate. În acest fel, noile grupuri sociale se vor putea integra mai bine în societățile-gazdă și vor deveni membri activi ai societății, contribuind în mod pozitiv la dezvoltarea țărilor respective. În același timp, vor fi combătute mai eficient fenomenele negative ale discriminării, violenței, radicalismului și xenofobiei, care își au rădăcinile în lipsa de informații corecte asupra diverselor comunități culturale.

Din aceste motive, consider că documentul actual este un element important pentru schimbarea în bine a situației actuale.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour la proposition de Julie Ward. L'Europe présente une immense richesse en termes de diversité culturelle, sociale, linguistique et religieuse; dans ce contexte, les valeurs partagées qui sont le ciment de nos sociétés, telles que la liberté, la justice sociale, l'égalité et la non-discrimination, la démocratie, les droits de l'homme, l'état de droit, la tolérance et la solidarité, sont essentielles pour l'avenir de l'Europe.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on intercultural dialogue, cultural diversity and education. Indeed, in a period of troubles for Europe, I believe that intercultural dialogue can play an important role in the fight against all kind of radicalism. In the report adopted we underline the need to combine efforts in an effort to prevent and fight against marginalisation, intolerance, racism and radicalisation, in the context of equal opportunities for all.

  Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ In un momento come quello attuale, segnato da violenti e tragici eventi in Europa, ritengo sia più che mai necessario ribadire la necessità di favorire il dialogo interculturale, attraverso interventi concreti nella vita quotidiana di tutti i cittadini. Istruzione, educazione, formazione e cultura devono essere considerate parole chiave nella nostra quotidianità. Ogni nostra azione ha come fine l'integrazione e la solidarietà, soprattutto verso i molti minori che sono costretti dalla guerra e dalla fame a lasciare il proprio paese d'origine. Occorre dare impulso alla politica estera e di sicurezza comune, anche grazie alla diplomazia culturale, servono, inoltre, segnali forti di integrazione sociale ed economica, possibili ampliando l'accesso alla cultura e alla formazione degli immigrati, con i corridoi educativi per gli studenti nei campi profughi; promuovendo l'inclusione attraverso programmi di cittadinanza attiva e di sostegno a nuove forme di imprenditoria.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o vlogi medkulturnega dialoga, kulturne raznolikosti in izobraževanja pri spodbujanju temeljnih vrednot EU sem podprla, saj sem mnenja, da je treba še posebej na podlagi zadnjih mesecev, ko se pojavlja zaskrbljenost zaradi nasilnih in dramatičnih dogodkov v EU, kulturni dialog vključiti na res vsa področja politike.

Na nacionalni ravni pa je potrebno strukturno podpreti organizacije v tem izobraževalnem procesu. Le tako bomo lahko spodbujali spoštovanje človekovih pravic ter postavili temelje za bolj trdno, vključujočo in pluralno družbo, ki bo lažje reševala morebitne konflikte.

  Yana Toom (ALDE), in writing. ‒ The cultural landscape of the European Union has recently undergone major changes. Its society is becoming more multicultural by the day. An increasingly multicultural society requires a platform where everyone can benefit from cultural diversity. This is exactly the goal of intercultural dialogue and it results in mutual understanding without exclusion. Fostering a multicultural society should not only be limited to cultural practices: the importance of language in this context has to be highlighted. Multi-language learning and multilingual experience has to be promoted in the educational system not only when it comes to the official languages of the EU, but also minority languages.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente informe es un intento de aprovechar el acuerdo común de los ministros de Educación, suscrito en París el 17 de marzo de 2015, sobre la necesidad de realizar esfuerzos combinados para prevenir y combatir la marginación, la intolerancia, el racismo y la radicalización, así como para preservar un marco de igualdad de oportunidades para todos.

El informe identifica tanto oportunidades como desafíos y propone recomendaciones concretas para tomar medidas a todos los niveles de gobierno, así como a escala de la UE, especialmente a través de la educación. Incluye un enfoque amplio que fomenta nuevas reflexiones sobre la naturaleza y los procesos de la violencia política, partiendo de la premisa de que la radicalización es un proceso relacional dinámico y una consecuencia imprevista e impredecible de una serie de acontecimientos perturbadores.

El Grupo GUE/NGL tuvo una buena impresión del informe original. Además, las enmiendas de nuestro Grupo fueron recogidas en los compromisos y aprobadas con ellos. Por lo tanto, he votado a favor del informe.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Rapport très idéologique de la députée socialiste Julie Ward, qui invite à une grille de lecture à l'échelon européen des problèmes d'intégration en faisant la promotion du multiculturalisme.

Dans un total déni de réalité, le texte propose d'intégrer le volet culturel comme outil de la politique extérieure de l'Union, cherchant par là à en faire une compétence exclusive de l'Union européenne, alors même que les traités en font une compétence des États membres. Ces derniers sont d'ailleurs invités à mener une politique volontariste de promotion du dialogue interculturel pour lutter contre toutes les formes de discrimination et de racisme, véritables sources de radicalisation et d'extrémisme.

Enfin, le texte est porté par la certitude que les migrants peuvent apporter beaucoup aux cultures des États membres, la migration faisant partie intégrante de leur patrimoine culturel.

Un texte très idéologique qui ne peut motiver que mon opposition. Je vote donc CONTRE.

  Mihai Ţurcanu (PPE), în scris. ‒ În 2008, în contextul Anului european al dialogului intercultural, dialogul intercultural a fost definit ca o interacțiune deschisă și respectuoasă între persoane, grupuri și organizații din medii culturale diferite sau cu viziuni diferite asupra lumii. Dialogul intercultural este extrem de important, în special într-un cadru ca cel reprezentat de UE, imens patrimoniu al diversității culturale, sociale, lingvistice și religioase.

Dezvoltarea unei interacțiuni consolidate între diferitele societăți ale UE este crucială în vederea consolidării respectului reciproc într-un context al unei puternice diversități culturale, al abordării realităților complexe din societățile noastre și al coexistenței unor identități culturale și convingeri diferite.

Prin urmare este nevoie de mobilizarea tuturor mijloacelor, în special financiare, pentru a susține programele destinate dezvoltării și consolidării dialogului intercultural. Dialogul între diferitele culturi este extrem de important, mai ales în contextul actual de globalizare, migrație, conflicte religioase și interculturale, precum și de ascensiune a radicalismului, în vederea creării unei solidarități și a unei cooperări în fața acestor provocări diverse.

În acest sens, am votat în favoarea Raportului referitor la rolul dialogului intercultural, al diversității culturale și al educației în promovarea valorilor fundamentale ale UE, care prevede stabilirea și consolidarea acestuia prin luarea unor multiple măsuri la nivel european.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió a történelem azon szakaszában tart, amelyben az identitás és a hovatartozás fogalmát vitatják, újrahatározzák és megvédik, a hangok sokfélesége és az eltérő politikai perspektívák miatt komoly felhangokkal. A 2015. március 17-i párizsi nyilatkozat határozott állásfoglalás, amely üdvözlendő módon felszólítja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az interkulturális párbeszéd oktatási és tanulási környezetben játszott szerepének erősítésére. Ez a jelentés az oktatási miniszterek azon közös megállapodására próbál építeni, hogy közös erőfeszítésre van szükség a marginalizálódás, az intolerancia, a rasszizmus és a radikalizálódás megelőzése és kezelése érdekében, valamint a mindenki számára egyenlő esélyeket nyújtó keretek megőrzéséért. Szavazatommal támogattam a jelentést.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour as agreed on the general line of the draft report to express support for a coherent and integrated approach to intercultural dialogue, cultural diversity and education, and because most of our amendments of improvement taken on board.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Se trata de un informe no legislativo que pretende impulsar medidas por parte de autoridades nacionales y europeas, tanto en el seno de la Unión como en países terceros, encaminadas al desarrollo de sociedades plurales y tolerantes, donde la solidaridad y la igualdad se consigan mediante la búsqueda de los valores europeos de dignidad humana, libertad, democracia, igualdad, respeto de la ley y respeto de los derechos humanos. Por todo ello, creo conveniente votar a favor de dicho informe.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Tras los atentados terroristas en Francia y Dinamarca en 2015, los ministros de educación de los Estados miembros de la UE aprobaron una declaración con el objetivo de promover los valores de libertad y tolerancia a través de la educación. Este informe está en esa misma línea. He votado a favor, porque además el informe ha quedado mejorado gracias a las enmiendas presentadas por mi Grupo político que reiteran el valor de la justicia social, señalan la necesidad de promover la diversidad cultural especialmente entre los jóvenes a través de la cultura y los medios de comunicación y promueven la formación en multiculturalidad entre los profesores.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ Together with my Labour colleagues, I was proud to vote in favour of this the report ‘the role of intercultural dialogue, cultural diversity and education in promoting EU fundamental values’.

The rising tide of hate from both within and without Europe, which has led to acts of violence in Europe and increasing tensions needs to be dealt with. Along with my colleagues I believe that one of the best ways to achieve this is through intercultural dialogue and increased understanding, to promote our values. It is very positive that this report not only looks at the challenges we face, but also sees opportunities in the current troubled landscape.

This report also makes concrete recommendations for action at all governmental levels. The report also recognises the fact the EU needs to be robust in its use of culture as part of its external development policies.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Uiteraard stemde ik voor dit verslag over interculturele dialoog, culturele diversiteit en onderwijs. Meer dan ooit tevoren kan, gelet op de migratiecrisis en de recente aanslagen in Parijs, de interculturele dialoog een belangrijke rol spelen in de strijd tegen het extremisme in al zijn vormen.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ À la suite des attentats de 2015, la commission de la culture et de l'éducation du Parlement Européen a souhaité mettre en œuvre un rapport sur le rôle du dialogue interculturel, de la diversité culturelle et de l'éducation.

Renforcer le dialogue interculturel et rappeler les valeurs fondamentales que sont notamment la justice, la liberté, l'égalité, la tolérance, la démocratie et la non-discrimination est effectivement une nécessité au regard des politiques d’abord et avant tout sécuritaires, voire discriminatoires, mises en œuvre, notamment en France.

Ce rapport cherche à définir les concepts à partir de différents travaux et études et insiste sur la nécessité d’avoir des politiques multidimensionnelles et d’inclure tous les acteurs. Il se base notamment sur le respect de la charte des droits fondamentaux.

Ce rapport est pavé de bonnes intentions, mais au-delà de quelques mesures que je pourrais critiquer, il va dans le bon sens. J’ai donc voté pour.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório reconhece que o diálogo intercultural é uma ferramenta de participação democrática inclusiva e do empoderamento dos cidadãos, em particular em relação aos bens comuns e aos espaços públicos. Considera que, em conformidade com o artigo 167.º, n.º 4, do TFUE, a diversidade e diálogo cultural devem ser integrados de forma transversal em todos os domínios de política da União Europeia.

Contudo, não é branqueando o papel da UE e dos governos de alguns Estados—Membros e das suas políticas na promoção de desigualdades, de falta de acesso aos serviços públicos e de direitos fundamentais, na produção de estigmas, que se promove o multiculturalismo e a tolerância.

Como é possível preconizar a UE enquanto agente de promoção da paz a nível mundial, sendo a mesma UE uma das responsáveis pelas várias guerras a acontecer neste momento?

O diálogo intercultural faz todo o sentido, mas se for consequente e devidamente integrado em políticas sociais inclusivas, que promovam a justiça social, a paz e a solidariedade entre povos e culturas, ou seja, o oposto do que a Europa pratica, seja com os refugiados, seja com os Estados nacionais que procuram as suas próprias vias de desenvolvimento.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Für mich ist es von größter Priorität, dass Europa seine Kultur, seine Identität und seine Werte bewahrt. Diese Punkte sind für mich nicht verhandelbar. Es darf zu keiner Verwässerung der europäischen Wertegemeinschaft kommen. Der Berichterstatter scheint der Ansicht zu sein, dass eine Veränderung der Kultur, durch die derzeit stattfindende Massenimmigration, ein natürlicher Prozess sei und gar bereichernd für unseren Kontinent wäre. Diese Ansichten widersprechen diametral meinen politischen Positionen, daher lehne ich diesen Bericht ab.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dei questa relazione perché credo nel ruolo del dialogo interculturale e interreligioso e nell'educazione, come strumenti fondamentali per promuovere la pace, facilitare la gestione dei conflitti e promuover e i diritti umani. Tutto questo assume una valenza particolare alla luce dei recenti eventi che hanno scosso l'Europa. Bisogna lavorare soprattutto sui più giovani per diventare membri di una società aperta, che aderisce ai valori dell'UE e che combatte fenomeni come razzismo, radicalismo e discriminazione.

  Udo Voigt (NI), schriftlich. ‒ Ablehnung, weil „interkulturelle“ Umerziehungs- und Indoktrinationsprogramme zugunsten ethnischer und anderer Minderheiten aus Sicht nationaler Politik nicht Unterstützung, sondern Ablehnung verdienen.

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. ‒ Die Entschließung des EU-Parlaments zu dem Thema „Die Rolle des interkulturellen Dialogs, der kulturellen Vielfalt und der Bildung bei der Förderung der Grundwerte der EU“ habe ich abgelehnt.

Die guten Absichten des Berichts passen nicht zu den ideologisch geprägten Lösungen, die die Kompetenzen der Europäischen Union überschreiten und so das Subsidiaritätsprinzip im Bereich der Bildung verletzen. Dies gilt insbesondere für das Recht der Eltern, zu entscheiden, wie ihre Kinder erzogen werden, das beschränkt werden soll. Auch wegen der Geschlechterperspektive und der ideologischen Hinweise auf LGBT-Gemeinschaft lehne ich ab. Der Bericht versucht zudem, die Harmonisierung des Visaverfahren zu bewirken und bezieht sich auf Begriffe wie „gemeinsame Grundwerte“ und „Grundlagen der Europäischen Union“, die ich als solche derzeit nicht erkennen kann. Da es sich um einen klaren Verstoß gegen die Grundsätze der Subsidiarität der EU handelt, habe ich der EKR-Linie folgend gegen diesen Bericht gestimmt.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I welcome the adoption of my report on ‘the role of intercultural dialogue, cultural diversity and education in promoting EU fundamental values’ because I am convinced by the growing importance of the need for intercultural dialogue, especially in the light of dramatic events such as the refugee crisis and the terrorist attacks in Paris which remind us more than ever that Europe must tackle these common challenges and promote its fundamental values. My report identifies opportunities along with challenges and makes concrete recommendations for action at all governmental levels as well as at EU level, including the increased use of culture in external actions and in the EU development agenda, recognising the unique role that culture, inclusive learning and active citizenship can play in building strong, confident, resilient and cohesive communities of the future. The report was informed through extensive consultation with colleagues in Parliament, academics, educators, NGOs, civil society, faith groups and young people, and I would like to thank them for their invaluable input, and to encourage their use of the final document as adopted without amendment.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. – Am votat Raportul din proprie inițiativă referitor la rolul dialogului intercultural, al diversității culturale și al educației în promovarea valorilor fundamentale ale UE. Sunt de acord cu faptul că UE, în calitate de actor mondial, ar trebui să includă cultura și schimburile culturale și să mărească ponderea educației în relațiile sale externe și în politica de dezvoltare, ca instrumente pentru consolidarea valorilor fundamentale comune. Raportul pledează pentru includerea dialogului intercultural în relațiile externe ale UE, inclusiv în Agenda de dezvoltare a UE. Este de salutat faptul că raportorul, ținând cont de toate frământările din interiorul, dar și din exteriorul UE, își propune impulsionarea schimbului de bune practici și promovarea unui nou dialog structurat cu toți actorii asupra chestiunilor interculturale și interconfesionale.

  Θεόδωρος Ζαγοράκης (PPE), γραπτώς. ‒ Ψήφισα θετικά στην συγκεκριμένη ψηφοφορία που φέρνει τους πολίτες της ΕΕ πιο κοντά μεταξύ τους. Στο τελικό κείμενο έχουν ψηφιστεί οι τροπολογίες που κατέθεσα ως μέλος της επιτροπής Πολιτισμού και Παιδείας και που αφορούν μεταξύ άλλων τη σημασία του αθλητισμού στην κοινωνική ενσωμάτωση και την καταπολέμηση κοινωνικών φαινομένων, τον ρόλο του διαδικτύου και των τεχνολογιών επικοινωνίας αλλά και την ενθάρρυνση ενός διευρυμένου διαλόγου σε διεθνές επίπεδο.

  Flavio Zanonato (S&D), per iscritto. ‒ Saluto con soddisfazione l'approvazione della relazione sul dialogo interculturale, la diversità culturale e l'educazione ai valori fondamentali dell'Unione europea. Condivido pressoché completamente il contenuto della relazione: è importante rilevare che il dialogo interculturale e interreligioso e l'istruzione sono elementi fondamentali per la creazione di un clima di pace e importanti strumenti per la gestione dei conflitti. Ciò vale in particolar modo oggi, alla luce dei tragici attentati terroristici appena occorsi. Condivido la relazione in particolare lì dove riconosce che sono necessari sforzi congiunti per prevenire e combattere l'emarginazione, l'intolleranza, il razzismo e la radicalizzazione. Mi preme ricordare poi, che è nostro dovere adoperarci per preservare un quadro di pari opportunità per tutti.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Podporuji tuto zprávu, protože zvláště s ohledem na nynější situaci související s migrační vlnou považuji za stěžejní snahu o prohlubování mezikulturního dialogu. Ta může napomoci předcházení projevům antisemitismu, xenofobie, rasismu a náboženské nesnášenlivosti. Považuji za klíčové, aby ke vzdělávání a k aktivitám podporujícím informovanost o odlišných kulturách docházelo na všech úrovních občanské společnosti ve všech členských státech Unie.

  Bogdan Andrzej Zdrojewski (PPE), na piśmie. ‒ Sprawozdanie Pani Julie Ward pojawiło się w bardzo właściwym momencie, kiedy w obliczu fali uchodźców Europa została skonfrontowana z pytaniem, jak radzić sobie z problemami powstającymi na styku kultur, bardzo często wynikającymi zwyczajnie z niewiedzy.

Rola dialogu międzykulturowego w promowaniu podstawowych wartości UE powinna zostać w tym kontekście silnie podkreślona. Podobnie jak i rola, jaką może odgrywać sama kultura w stosunkach zewnętrznych UE. Dobra znajomość realiów kulturowych, z pełnym zrozumieniem ich różnorodności, stanowi bowiem element umożliwiający zapobieganie kryzysom oraz niezwykle efektywne narzędzie w rozwiązywaniu konfliktów i zaprowadzaniu pokoju.

Istotnym elementem potrzebnym do osiągnięcia tego celu będzie wykształcenie umiejętności poprzez zawarcie odpowiednich treści w programach edukacyjnych, udostępnianie szkoleń i warsztatów.

Skuteczny dialog międzykulturowy wymaga jednak również wsparcia na poziomie finansowym. Dlatego pragnę jeszcze raz przypomnieć wagę wyposażania w odpowiednie fundusze już istniejących, doskonałych przykładów wspierania wymiany kulturowej i dialogu międzykulturowego, w ramach takich programów unijnych jak Erasmus+ czy partnerstwo miast finansowane ze środków programu „Europa dla Obywateli”.

Ważne jest, aby w procesie walki o różnorodność kulturową i edukację na temat podstawowych wolności europejskich zwracać uwagę na poprawę stanu świadomości i wiedzy nie tylko gospodarzy, a również gości.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne ‒ V záverečnom hlasovaní o správe týkajúcej sa medzikultúrneho dialógu som sa zdržala. Správa sa snaží vo svetle minuloročných útokov v Paríži smerovať k predchádzaniu radikalizácie a extrémizmu prostredníctvom posilnených dialógov medzi rôznymi kultúrami a náboženstvami. Zároveň sa snaží zaviesť toleranciu a rôznorodosť do škôl a posilniť rolu medzikultúrnej výmeny, napríklad cez program Erasmus už u detí školského veku a sprístupniť napr. študijné výmeny aj pre znevýhodnené skupiny obyvateľstva, marginalizované deti, či zdravotne postihnuté deti. Správa taktiež podporuje lepšiu a cielenejšiu pedagogickú prípravu učiteľov na situácie, ktoré v súčasnej spoločnosti, aj s ohľadom na vysokú mobilitu v rámci EÚ, ale aj migráciu z tretích krajín, budú zákonite nastávať. Pedagógovia by tak mali mať možnosť vycestovať napríklad prostredníctvom výmenných pobytov, alebo získavať nové znalosti o rôznych kultúrach v programoch celoživotného vzdelávania. Na druhej strane však treba vziať do úvahy, že správa by mohla s ohľadom na jej predmet, a to zahrnutie medzikultúrneho dialógu do vyučovania, zasahovať do suverenity členských štátov, a tým porušovať princíp subsidiarity, pre čo som sa v záverečnom hlasovaní rozhodla zdržať.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente o relatório sobre o papel do diálogo intercultural, da diversidade cultural e da educação na promoção dos valores fundamentais da UE, por considerar que o relatório constitui uma tentativa de progresso com base em esforços combinados a nível europeu no sentido de prevenir e resolver a marginalização, intolerância, racismo e radicalização, bem como preservar um quadro de igualdade e de oportunidade para todos os cidadãos europeus.

Neste contexto, considero que o relatório identifica de forma bastante clara tanto as oportunidades como os desafios da diversidade cultural existentes na Europa e apresenta recomendações concretas para a ação a todos os níveis de governação, reconhecendo o papel único que a cultura e a educação podem assumir na construção da paz, resolução de conflitos e prevenção de crises.

Consequentemente, penso ser essencial que o diálogo intercultural, a diversidade cultural e a educação se tornem num compromisso forte da UE, para que aos cidadãos europeus seja dado acesso à educação para a cidadania e a possibilidade de adquirirem competências cívicas, sociais e interculturais que os ajudem a desenvolver valores éticos e cívicos, respeitando a existente diversidade europeia e combatendo os problemas sociais de exclusão dentro das suas sociedades.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório soma, a alguns aspetos positivos, uma perspetiva que não vai à verdadeira origem dos problemas que levam ao extremismo, à xenofobia e ao racismo. Branqueando o papel da UE e dos governos de alguns Estados-Membros e das suas políticas na promoção de desigualdades, de falta de acesso aos serviços públicos e direitos sociais e económicos, na produção de estigmas, o relatório "preconiza que a UE, enquanto agente de promoção da paz a nível mundial, deve promover o diálogo intercultural".

Não se fala em medidas de inclusão social concretas mas sempre em integração através do diálogo intercultural, pedindo-se no relatório que haja uma definição atualizada deste conceito, que não se entende muito bem como se vai medir.

Reconhecendo que o diálogo intercultural é uma ferramenta de participação democrática inclusiva, não podemos deixar de salientar que não está no plano das medidas de inclusão concretas, mas abstratas. Por outro lado, a própria UE, ao evocar os supostos valores fundamentais da UE em contraposição com outros, nomeadamente quando ingere em países ou rejeita a entrada daqueles que não têm cidadania de países da UE, nega na prática esse diálogo. Abstivemo-nos.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Medkulturni in medverski dialog sta pomembna v času, ko se Evropa sooča s številnimi izzivi, povezanimi s preseljevanjem, verskimi in medkulturnimi spori in porastom radikalizma. Izobraževanje ima pri urejanju tega izziva izjemno pomembno vlogo.

Toda sprejemanje različnih kultur in praks ne sme iti na račun temeljnih vrednot EU, kot so spoštovanje človekovih pravic, človekovega dostojanstva, svobode, demokracije, enakosti med ženskami in moškimi ter pravne države, ki so zapisani v 2. členu Pogodbe o EU in v Listini o temeljnih pravicah EU.

Čeprav poročilo premalo poudari pomen spoštovanja evropskih univerzalnih temeljnih vrednot, sem ga podprl, med drugim tudi zato, ker le-to poudarja pomen družine in izobraževanja prikrajšanih otrok.