Cikk
 

Az atomsorompó-szerződés jövőjéről az EP‑ben

Biztonság és védelem - 10-03-2010 - 10:53
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 
Atomkísérlet, Bikini-atoll és Enewetak, 1952. október 21

Az atomsorompó-szerződés a megsemmisülés szélén?

A hidegháború idején a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló 1968‑as szerződés volt az atombombagyártás megfékezésére irányuló nemzetközi törekvések sarokköve. A mai világ bonyolult nemzetközi feltételei között az a veszély áll fenn, hogy tovább terjed a nukleáris technológia alkalmazása, és esetleg terroristák kezébe is kerül. Az atomsorompó‑szerződés tervezett felülvizsgálatát megelőzően a képviselők ma a Tanácshoz és a Bizottsághoz intéznek kérdéseket a témában.

Az 1962-es kubai rakétaválságot követően – amikor folytak a szerződésről a tárgyalások – a cél a nukleáris fegyverkezés megállítása volt. Három fő alkotóeleme van: az elterjedés megakadályozása (a nukleáris fegyvereket az azokkal rendelkező országok nem adhatják tovább, az ilyen fegyverekkel nem rendelkezők nem szerezhetik be); a leszerelés (az államoknak csökkenteniük kell nukleáris arzenáljukat); illetve a nukleáris technológia békés célú felhasználásának joga. Az utóbbi szempont később komoly vitaalappá vált.
 
A nukleáris fegyverek birtoklását elismerő hét állam közül jelenleg öt tartja tiszteletben a szerződést. India és Pakisztán és Izrael nem írta alá. Feltételezhetően Izrael is rendelkezik nukleáris fegyverekkel, de ezt nem ismeri el, bár nem is tagadja. Csak két ország, Dél-Afrika és Líbia állította le nukleáris fegyverkezési programját.
 
New York-i felülvizsgálati konferencia
 
Az atomsorompó-szerződés 2005-ös felülvizsgálati konferenciája óta a fegyverek elterjedésével kapcsolatos aggodalmakat fokozta Észak-Korea abbéli döntése, hogy nukleáris kísérleteket indít, valamint Irán állítólagos szándéka, hogy fejlettebb urándúsító programot fejleszt ki.
 
Idén májusban New Yorkban tartják az atomsorompó egyezmény soron következő felülvizsgálati konferenciáját, ahol az EU megfigyelőként vesz majd részt. Az értekezlet sikere nagyban függ attól, hogy a nemzetközi közösségnek sikerül-e megállapodnia az északi-koreai és az iráni jogsértésekkel szembeni fellépés összehangolásában. Fontos továbbá, hogy az USA és Oroszország elkötelezze magát a leszerelés folytatása mellett.
 
Az EU-nak számos olyan eszköz áll rendelkezésére kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, mint pl. az Euratom-Szerződés, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni európai uniós stratégia, valamint a harmadik országokkal kötött egyezmények non-proliferációs záradéka.
 
Az EP 2009. áprilisi javaslatában felszólítja a Tanácsot a teljes leszerelés támogatására, a verifikációs eszközök javítására, egy nemzetközi nukleárisfűtőanyag‑bank létrehozásának támogatására. A képviselők felkérik továbbá a Tanácsot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiákat az atomsorompó-szerződés 2010-es felülvizsgálati konferenciáján, amelyek célja a hasadóanyagokat felhasználó fegyverek gyártásának megszüntetésére vonatkozó szerződésről szóló megállapodás létrejötte.
 
Szóbeli kérdések az EP-ben
 
A március 10-i plenáris ülésen a képviselők arra várnak választ a Tanácstól és a Bizottságtól: mit tesznek annak érdekében, hogy az EU összpontosított közös állásponttal rendelkezzen az atomsorompó-szerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján. Tudni szeretnék azt is, melyek az EU prioritásai, és miként folytatja az EU az együttműködést harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.
 
A szóbeli választ igénylő kérdéseket követően vitára is sor kerül, és állásfoglalást is elfogadnak a képviselők.
 
REF: 20060920STO10816