Cikk
 

A 2012 utáni klímavédelem bali útiterve

Környezetvédelem - 18-12-2007 - 20:17
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 
190 ország az indonéziai klímacsúcson 2007. december 15. © BELGAEPA/Mast Irham

190 ország képviselői az indonéziai klímacsúcson

Az Európai Parlament küldöttsége nemrég tért vissza a Baliban tartott éghajlatváltozási konferenciáról. A képviselők december 17‑én Brüsszelben értékelték az indonéziai klímacsúcs eredményeit. Miközben az EP‑képviselők támogatják a konferencián megállapított ütemtervet, sajnálják ugyanakkor, hogy nem kötelezte el magát konkrét kibocsátási keretszámok mellett valamennyi fejlett ipari ország — ideértve a világ egyik legnagyobb szennyezőjeként számon tartott Egyesült Államokat is.

Az indonéziai klímavédelmi konferenciáról visszatérve az EP éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes szakbizottságának elnöke, Guido Sacconi (szocialista, olasz) a szerinte érzelmi megnyilvánulásoktól sem mentes, „drámai csúcspontokkal” tarkított nemzetközi találkozót Alejo Vidal Quadras, szakbizottsági alelnökkel értékelve kijelentette: „Különösen elmarad elvárásainktól a kibocsátásokra vonatkozó számszerű utalás hiánya az iparosodott országok részéről”.
 
Mint ismert, Baliban az a kompromisszumos megoldás született, hogy a szövegben ne szerepeljenek az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó számszerű utalások, amit az Egyesült Államok ellenzett. Az EP november 15-i állásfoglalása szerint az iparosodott országoknak el kell kötelezniük magukat, hogy kibocsátásukat 1990-hez képest 2020-ra legalább 30 százalékkal, illetve 2050‑re 60‑80 százalékkal csökkentik.
 
A klímacsúcs az EU sikere
 
Mindennek ellenéri Sacconi hangsúlyozta: „két fontos eredményt értünk el: egy lábjegyzetbe foglalt utalást a kibocsátási keretszámokra”, valamint „az Egyesült Államok és a fejlődő országok beleegyezését, hogy részt vegyenek a globális egyezmény megkötésére irányuló tárgyalásokban”.
 
Az EP-képviselők egy olyan folyamat nyitányaként üdvözölték a bali útitervet, amely kijelöli az útirányt 2012‑ig és azon túl, tervbe véve az új globális klímavédelmi egyezmény 2009‑ig történő tető alá hozását. A klímakonferenciát az EU sikerének tartják, mivel megmutatkozott, hogy az EU képes a nemzetközi színtéren egységesen fellépni.
 
Az éghajlatváltozási szakbizottság jelentéstevője, Karl-Heinz Florenz (néppárti, német) úgy véli: sikerült megtörni azt az ördögi kör, ahol az USA, Kína és India egymásra mutogatnak, amikor kötelezettségvállalásokról van szó.
 
A 2009-es elnökválasztások és az USA klímapolitikája
 
Johannes Blokland független, holland képviselő gyümölcsöző tárgyalásokban reménykedik az elkövetkezendő két esztendőben, amelyek 2009-ben elvezethetnek egy új „koppenhágai klímavédelmi egyezményhez”. Blokland abbéli reményét is kifejezte továbbá, „hogy a következő amerikai elnökválasztások pozitív lendületet adnak az USA klímapolitikájához”.
 
Az EP környezetvédelmi szakbizottságának finn, zöldpárti alelnöke Statu Hassi a tárgyalások világos céljának meghatározását hiányolta. Ez mindenekelőtt — vélte a képviselő — „az USA gátlástalan viselkedésének” volt betudható, amely „a világ leggazdagabb országaként többet kért a fejlődő országoktól, mint amennyit saját maga akart ígérni”.
 
A Nobel‑békedíjas egykori alelnök, Al Gore, valamint John Kerry szenátor egyaránt azon véleményének adott hangot Baliban, hogy a 2009‑es koppenhágai csúcsra változhat az USA klímapolitikája.
 
REF: 20071214STO15563