Sajtóközlemény
 

EP-állásfoglalás a totalitarianizmus ellen

Választások 2009 - Bel- és igazságügy - 02-04-2009 - 15:10
Plenáris ülés
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 

A képviselők augusztus 23-át a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává tennék, erősítenék a történelemtanítást, teljesen megnyittatnák a kutatás előtt a levéltárakat. Az EP szerint a kommunizmus és a nácizmus okozta szenvedésekre az európai integráció adott választ.

Az EP 553 igen, 44 nem, 33 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európa lelkiismerete és a totalitarianizmus című állásfoglalást.
 
A képviselők először elvetették a szocialista frakció szövegtervezetét, majd - főleg szocialista - módosításokkal - 416 igen, 80 nem, 147 tartózkodó vokssal - megszavazták a néppárti-liberális-Nemzetek Európája-zöldpárti javaslatot. (Ez utóbbi előterjesztői között volt a liberális Szent-Iványi István és a zöldpárti/Európai Szabad Szövetség frakcióból Tőkés László.)
 
Az integráció adott választ
 
A képviselők szerint „az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására”.
 
„Az európai integráció folyamata sikeres, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magában foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép- és kelet-európai országokat, és Görögország, Spanyolország és Portugália – melyek hosszú ideig tartó fasiszta rendszerek rabságában éltek – korábbi csatlakozása hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Dél-Európában” - így a szöveg.
 
A képviselők szerint ugyanakkor „Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust és a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről”.
 
Kommunizmus és nácizmus
 
Az állásfoglalás kitér arra is, hogy „Nyugat-Európa uralkodó történelmi tapasztalata a nácizmus volt, miközben Közép-Európa országai emellett a kommunizmust is megélték”. A képviselők szerint „elő kell segíteni, hogy jobban megértsük a diktatúrák e kétféle örökségét ezen országokban”. A képviselők hozzáteszik: „az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból”.
 
„Európában a huszadik században a totalitárius és a tekintélyelvű rendszerek több millió áldozatot deportáltak, börtönöztek be, kínoztak és gyilkoltak meg; ugyanakkor a holokauszt egyedülállóságát el kell ismerni” - áll a szövegben.
 
14 éve is volt népirtás Európában
 
Az Európai Parlament „fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek”.
 
Az állásfoglalás „emlékeztet arra, hogy Európában a legutolsó emberiség elleni bűntett és népirtás nem olyan régen, 1995 júliusában történt, és hogy állandó éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányzatok elleni küzdelem érdekében”.
 
Zárt archívumok
 
A parlament „sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés”. Az EP „hiteles erőfeszítést kér minden tagállam részéről a levéltárak, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárai megnyitására”, ugyanakkor - teszi hozzá az állásfoglalás - „lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat ne váljon politikai célú visszaélések tárgyává”.
 
Emlékezés, tanítás
 
Az EP szerint „ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert emlékezés nélkül nem létezik megbékélés”. A képviselők felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, „tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink európai uniós békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét hangsúlyozására”.
 
Az EP „felszólít az európai emlékezet és lelkiismeret platformjának létrehozására, amely a totalitárius rendszerek történetére szakosodott nemzeti kutatóintézetek közötti kapcsolatokat és együttműködést támogatná, valamint felszólít a totalitárius rendszerek áldozatai európai dokumentációs központjának/emlékművének létrehozására”.
 
Emléknap
 
A parlament „kéri, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak méltósággal és pártatlanul megtartandó európai emléknapjává”. (Augusztus 23. szerepel dátumként az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop paktumként ismert német-szovjet megnemtámadási szerződésen - a szerk.)
 
Az EP 2009. március 25-én plenáris vitát tartott a témáról.
 
Szent-Iványi István, a liberális frakció nevében azt mondta, az Európai Unió két totalitárius rendszer árnyékában született meg. „Válasz volt a második világháború rettenetére, a holokauszt borzalmaira, de legalább annyira fontos küldetése volt a sztálinizmus és kommunizmus térnyerésének feltartóztatása” - fogalmazott a képviselő.
 
Szent-Iványi úgy vélte, „csak akkor tudjuk elkerülni a múlt hibáit és bűneit, ha megismerjük a múltat, ha feldolgozzuk a múltat. Megbékélés, a múlt feldolgozása és az igazság ismerete nélkül ez nem lehetséges”. A képviselő hozzátette, például Magyarországon sem teljes körű a hozzáférés a kommunista elnyomó rendszer titkosszolgálati irataihoz. Ez a politikus szerint felháborító. Szent-Iványi szerint a szélsőjobb és a szélsőbal hívei számára is világossá kell tenni a két totalitárius rendszer szörnyűségeit.
 
Tőkés László (Románia) a Zöldek-EFA képviselőcsoport vezérszónokaként azt mondta, „nem tetszőleges pártpolitikai opció, hanem mindenekfelett erkölcsi kérdés számunkra a jogfosztó, elnyomó, kommunista diktatúra egyértelmű elítélése. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy húsz év alatt ez még nem történt meg”.
 
A képviselő - hivatkozva egy kommunizmus bűneivel foglalkozó konferencia nyilatkozatára - azt mondta: „az Európai Közösségnek szakítania kell annak a kettős mércének az alkalmazásával, mely a nácizmus és a kommunizmus megítélésének eltérő voltában nyilvánul meg”. „Mindkét emberiségellenes diktatúra azonos elbírálást érdemel” - fogalmazott Tőkés László.
 
Szájer József (néppárti) azt mondta, „el kell ítélnünk minden manapság divatos méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg vagy alázott meg több embert”. Szerinte „egy demokratának, egy európainak nem fogadható el az a tény, hogy még ma is, még ebben a parlamentben is vannak olyanok, akik számára a kommunista diktatúra gaztettei mentegethetők és bocsánatosak”.
 
Szájer nagy hazugságnak nevezte azt, „a kommunista diktatúra bűneit mentegetők” által használt érvet, hogy „mindazt a szörnyűséget ezek a rezsimek a nemes eszmék, az egyenlőség és a testvériség nevében követték el”. „Legyen a kommunizmus áldozatainak közös európai emléknapja és emlékműve, jöjjön létre a kommunizmus gaztetteit dokumentáló európai múzeum, levéltár és kutatóintézet” - mondta a képviselő
 
Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte, „a közép- és kelet-európai és a balti államok a náci és a szovjet diktatúráknak egyaránt áldozatai, ennek ellenére mégsem tehetünk egyenlőségjelet a nácizmus és a sztálinizmus közé”. A képviselő szerint „senki sem vitathatja, hogy a sztálini diktatúrának milliók estek áldozatul, népeket telepítettek át, ezt senki sem mentheti fel, senki nem relativizálhatja. A soá, a német nácizmus ipari szervezettséggel, származási alapon törekedett a zsidó nép kiirtására, amihez fogható szörnytett nem volt az emberiség történelmében”.
 
Tabajdi azt mondta, „Nyugat-Európában sokszor nem látják, hogy számunkra a nácizmustól való megszabadulás egyben egy új megszállás, a szovjet elnyomás kezdetét jelentette”..
 
Schöpflin György (néppárti) szerint nem csak az egyesült Európának kell sürgősen megkezdenie a múlt egészének vizsgálatát, hanem - különösen - az európai baloldalnak is. A múlt alapos vizsgálata nélkül egyes volt kommunista országok baloldali pártjai kénytelenek hamis múlttal élni, és ezt a hamis múltat védelmezni, ami pedig erodálja demokratikus hitelességüket - fogalmazott a képviselő.
 
Schöpflin hozzátette: mivel a nyugati baloldal legitim partnereként fogadja el az „újjáépítés nélküli”, posztkommunista baloldalt, az előbbi is kötelességének érzi a védhetetlen múlt védelmezését. Ennek következtében ennyiben a nyugati baloldal demokratikus elkötelezettsége is meggyengül - vélte a politikus.
 
Sógor Csaba (néppárti, Románia) szerint erkölcsi kötelesség, hogy az EU minden polgára ugyanolyan jogokat élvezhessen. Kiemelkedően fontos, hogy az EU a kisebbségek jogait is támogassa, különösen mivel a világ sok országa nem tartja tiszteletben ilyen értelemben az emberi jogokat - tette hozzá a képviselő.
 
A politikus azt mondta, „miközben az unió a tibetihez hasonló esetekben fellép a diszkrimináció és az emberi jogok megsértése ellen, mindannyiunk számára világos, hogy még az Európai Unión belül is vannak etnikai és nyelvi kisebbségek, amelyek gyakran a kulturális és nyelvi asszimiláció célpontjai”. A romániai magyarok is ide tartoznak - tette hozzá Sógor Csaba.
 
 
REF: 20090401IPR53245