Állásfoglalásra irányuló indítvány
11.12.2007
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Hélène Flautre, Raül Romeva i Rueda, Helga Trüpel, Eva Lichtenberger és Milan Horáček
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
az EU–Kína emberi jogi párbeszédről (EU–Kína csúcstalálkozó)
B6‑0547/2007
az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Kína emberi jogi párbeszédről (EU–Kína csúcstalálkozó)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács által 2001. december 13-án elfogadott, az emberi jogi párbeszédekről szóló uniós iránymutatásokra, és ezen iránymutatások 2004. december 9-én elfogadott értékelésére és végrehajtására,
– tekintettel a Tibetről szóló korábbi állásfoglalásokra, különösen a kínai kormánnyal és a Dalai Láma követeivel tartott párbeszédről szóló, 2007. február 15-i állásfoglalására,
– tekintettel korábbi éves állásfoglalásaira az emberi jogok helyzetéről a világban,
– tekintettel a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogi konzultációk működéséről szóló, 2007. szeptember 6-i állásfoglalására,
– tekintettel az EU és Kína kapcsolatáról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására és Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2007. október 31-én elfogadott ENSZ Olimpiai Fegyverszünetre (GA/10650), amelynek értelmében felkérnek minden ENSZ-tagállamot a béke fenntartására és előmozdítására az olimpiai játékok idején,
– tekintettel az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd 2007. október 17-én Pekingben és 2007. május 15-16-án Berlinben tartott fordulóira,
– ekintettel az Emberi Jogi Albizottsága által az „Emberi jogok Kínában az olimpia közeledtével” címmel 2007. november 26-án tartott nyilvános meghallgatásra,
– tekintettel a 2007. november 28-án Pekingben tartott 10. Kína–EU csúcstalálkozó közös nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel az EU a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elveire épül és ezek alapján határozza meg önmagát; egyúttal emlékeztetve arra, hogy az EU nézete szerint ezen elvek szilárd képviselete a béke és stabilitás előfeltétele bármely társadalomban,
B. mivel az emberi jogi párbeszéd megkezdéséről hozott minden határozat alapját a Tanács által elfogadott bizonyos kritériumok jelentik, amelyek tekintetbe veszik az EU főbb aggodalmait az adott országban uralkodó emberi jogi helyzettel kapcsolatban, az adott ország hatóságai részéről tanúsított őszinte elkötelezettséget a párbeszéddel és az emberi jogi helyzet javításával kapcsolatban, valamint azt a pozitív hatást, amelyet az emberi jogi párbeszéd az emberi jogi helyzetre gyakorolhat,
C. mivel a 2008-as pekingi olimpiai játékok fontos, történelmi lehetőséget nyújtanak az emberi jogi helyzet javítására Kínában,
D. elítélve, hogy ismételt ígéretei ellenére a kínai kormány még mindig nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICCPR),
E. mivel az EU arra törekszik, hogy Kínával olyan átfogó stratégiai partnerséget hozzon létre, amely közös értékekre épül, mivel az EU jelenleg egy, az 1985-ös EGK–Kína kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást helyettesítendő, nagyobb horderejű keretegyezményről tárgyal Kínával,
1. megismétli azon álláspontját, hogy a Kínával fennálló kapcsolatok csak pragmatikus természetűek lehetnek; úgy véli ugyanakkor, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy Kínát konstruktív és nyitott tárgyalásokra késztessük egy ténylegesen közös értékeken és érdekeken alapuló, új és hosszú távú megállapodásról szóló folyamatban lévő tárgyalássorozat sikere érdekében;
2. úgy véli, hogy bármilyen jövőbeli megállapodás kiindulópontját a demokráciának és az emberi jogoknak kell képezniük, különös tekintettel egy eredményes és működőképes emberi jogi záradék kidolgozására és a megállapodás szövegébe való beillesztésére, valamint, hogy a jövőbeli kapcsolatok mélysége és minősége az ilyen értékek tiszteletben tartásától és támogatásától függ;
3. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok Kína tekintetében nem rendelkeznek koherens és összehangolt politikával, és ez aláássa az Unió hitelét és gyakran gyengíti az EU Kínával szemben folytatott általános politikáját;
EU–Kína csúcstalálkozó
4. sajnálatát fejezi ki, hogy az EU–Kína csúcstalálkozón a Tanács és a Bizottság ismét elmulasztotta az emberi jogi ügyeket határozott és megfelelő módon felvetni annak érdekében, hogy nagyobb politikai súlyt adjanak az emberi jogi aggodalmaknak, illetve hogy az EU nem használta fel a közeledő olimpiát arra, hogy a Kínában tapasztalható komoly emberi jogi problémákról tárgyaljon;
5. fokozott koherenciára és következetességre hív fel az emberi jogok, a kereskedelem és a biztonság terén; e tekintetben sürgeti az EU-t, hogy a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatait az emberi jogi reformoktól tegye függővé, és felszólítja a Tanácsot, hogy a partnerségről és az együttműködésről szóló bármilyen új keretegyezmény aláírását megelőzően készítsen átfogó értékelést az emberi jogok helyzetéről;
6. ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogi kérdésekben, és főként a Tiananmen téri eseményekkel kapcsolatban elért nagyobb előrelépésig tartsák fenn a Kína elleni fegyverembargót; emlékezteti az EU tagállamait, hogy az EU fegyverek kivitelére vonatkozó magatartási kódex kritériumai között szerepel az utolsó célállomás szerinti ország emberi jogainak tiszteletben tartása;
Emberi jogok Kínában a 2008-as pekingi olimpiai játékok közeledtével
7. úgy véli, hogy az emberi jogi problémáknak a pekingi olimpiai játékok fényében jobban előtérbe kell kerülniük; e tekintetben megismétli álláspontját, mely szerint az Olimpiai Charta 1. és 2. cikke kimondja az egyetemes alapvető etikai elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi méltóság megőrzéséről gondoskodó, békés társadalom előmozdítását;
8. hangsúlyozza az EU egységes fellépésre, a nemzeti olimpiai bizottságaival és az uniós székhellyel rendelkező szponzorokkal történő együttműködésre vonatkozó felelősségét a felelősségteljes magatartás kialakítása érdekében az olimpiai játékokra való felkészülés során, az olimpia alatt és után;
9. komolyan aggódik amiatt, hogy az utóbbi időben megnövekedett az emberi jogi aktivisták, újságírók, ügyvédek, petíciókat benyújtók, civil aktivisták és a Falun Gong követőinek olimpiával kapcsolatos politikai üldöztetése, akiket táborokban, elmegyógyintézetben vagy házi őrizetben tartanak, és felhívja a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogok megsértésének;
10. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására, és tartsák tiszteletben a sajtószabadságot mind a kínai, mind pedig a külföldi újságírók tekintetében; különösen aggasztónak tartja a Kínában folytatott nemzetközi újságírói tevékenységre vonatkozó új szabályok végrehajtásának elmaradását;
11. elítéli ebben az összefüggésben a véleménynyilvánításra és az Internethez való szabad hozzáférésre vonatkozó szigorításokat, és sürgeti a kínai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel a külföldi székhellyel rendelkező, híreket és információkat közlő több ezer weboldal cenzúrázásával és blokkolásával; megismétli Pekinghez intézett azon kérését, hogy tartózkodjon a véleménynyilvánítás szabadsága szószólóinak megfélemlítésétől, bebörtönzésétől és a rajtaütésektől; elítéli ezért az internetes cenzúráról szóló, a Nemzeti Népi Kongresszus által jóváhagyott törvényt, valamint az internetes cenzúrát szolgáló, „nagy kínai tűzfal" néven ismert rendszert; felszólít az információhoz való jogaik gyakorlásáért Kínában fogva tartott minden újságíró, internethasználó és internetdisszidens szabadon bocsátására; felkéri a Yahoo, az MSN és a Google nagy internetes cégeket, hogy se közvetve, se közvetlenül ne engedjenek a kínai kormány cenzúra iránti igényeinek;
12. kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy tartassa be Kínával a sajtószabadság biztosítására tett ígéretét, és mielőbb adjon ki politikai nyilatkozatot a kínai helyzetről;
13. fenntartja, hogy Kínának az olimpiai játékok rendezőjeként eleget kell tennie vállalásainak és kötelezettségeinek, többek között nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a rendező város szerződést;
14. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget a 2008-as olimpiai játékokhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó pekingi építési projekteknél alkalmazott mintegy egymillió migráns építőipari munkás munkavállalói jogai semmibe vételének;
15. sürgeti a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy a 2008-as olimpiához kapcsolódó helyszínek és infrastruktúra építése okán lakóövezeteket rombolnak le és azok lakóit erőszakkal más lakóhelyre telepítik, mivel ezzel sértik az otthonhoz való alapvető jogot;
16. elítéli, hogy feketelistára tettek 42 csoportot, mint például a Dalai Lámát és társait, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, és így ők az olimpia idején nem látogathatnak Kínába;
17. kéri a kínai hatóságokat, hogy nyújtsanak biztosítékokat arra nézve, hogy biztonsági eszközeiket nem vetik be aktivistákkal és a civil társadalom képviselőivel szemben; aggodalmának ad hangot, amiért Peking biztonsági főtisztjét nevezték ki az olimpiai játékokért felelős személynek;
18. kéri a Bizottságot, a Tanácsot és a nemzetközi közösséget, hogy az előkészítő szakaszban, az Olimpia során és azt követően fordítsanak különleges figyelmet az emberi jogok helyzetének nyomon követésére; ezzel összefüggésben üdvözli azt a döntést, hogy az Emberi Jogi Albizottság delegációt küld Kínába;
Az Európai Unió és Kína közötti emberi jogi párbeszéd
19. hangsúlyozza, hogy Kína ember jogok terén nyújtott teljesítménye komoly aggodalomra ad okot; ezért hangsúlyozza, hogy jelentősen meg kell erősíteni és fejleszteni kell az emberi jogokról az EU és Kína között folyó párbeszédet; kéri a Tanácsot, hogy a megbeszéléseket követően nyújtson részletesebb tájékoztatást a Parlament plenáris ülésén;
20. felszólítja az EU-trojkát, hogy a párbeszéd keretein belül folytassa az olyan aggodalomra okot adó ügyek intenzív megvitatását, mint pl. az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának ratifikálása, a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer reformja – ideértve a halálbüntetés és a munkával történő átnevelés kérdését –, a véleménynyilvánítás szabadsága, különösen az interneten, a sajtószabadság, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság, a tibeti és xinjiangi kisebbségek helyzete, a Tiananmen téri eseményeket követően letartóztatott személyek szabadon bocsátása, továbbá egyéb szociális és gazdasági jogok kérdése; kéri továbbá a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeinek betartására, különös tekintettel a független szakszervezetek és a gyermekmunka vonatkozásában;
21. sajnálja, hogy nem történt előrelépés a Tiananmen téri demonstrációkban való részvétel miatt bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátását illetően, továbbá sajnálatát fejezi amiatt is, hogy a kínai hatóságok minden felszólítás ellenére továbbra sem hajlandóak az 1989-es események átfogó és semleges kivizsgálására; felszólítja a kínai hatóságokat a Tiananmen téri incidens hivatalos újraértékelésére, valamint a politikai foglyok nevének nyilvánosságra hozatalára és a foglyok feltételek nélküli szabadon bocsátására;
22. sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hozzák fel konkrétan a következő emberi jogi aktivisták ügyét: Hu Jia és Zeng Jinyan, az Európai Parlament 2007. évi Szaharov díjára felterjesztett jelöltek; Niu Jinping, Zhang Lianying, Cao Dong, Chen Guangcheng, Li Heping, Guo Feixiong, Lu Gengsong, Yang Chunlin, Gao Zhisheng és Gong Haoming;
23. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy alakítsa át az átláthatatlan államtitok-rendszert, amely lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánításhoz és az információkhoz való szabad hozzáféréshez való jog megsértését, és aláássa a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság alapjait;
24. hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van EU-Kína jogi szemináriumok szervezésére, amelyek rendszerint megelőzték a párbeszédet, és amelyeken a tudományos élet és a civil társadalom képviselői vesznek részt; e tekintetben tudomásul veszi az EU-Kína Emberi Jogi Tudományos Hálózat megalakulását az EIDHR 3. célkitűzése keretében, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon e hálózat Európai Parlamenttel való tényleges együttműködéséről, nevezetesen a szemináriumokra való meghívása révén;
25. emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy a kínai hatóságokkal a párbeszédben résztvevő delegációk összetételéről folytatott tárgyalásaik alkalmával az EU és Irán közti párbeszédhez hasonlóan vessék fel a kínai népgyűlés az Európai Parlament képviselői részvételének kérdését;
26. felszólítja Kínát mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagját, hogy az ENSZ különmegbízottjai ajánlásainak végrehajtása révén tartsa be az egyedi eljárásokat, és adjon állandó meghívást az ENSZ szakértőknek Kínába; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a kínai hatóságok még adósak a kínzás elleni küzdelemért felelős különmegbízott egyedi ajánlásainak végrehajtásával;
27. úgy véli, az EU-Kína emberi jogi párbeszédnek ki kell térnie a darfúri emberi jogi visszaélésekre és tömegmészárlásokra, és rá kell bírnia Kínát, hogy jelentős befolyását latba vetve segítse elő a tartós béke kialakulását Darfurban, például oly módon, hogy egy átfogó békemegállapodás megkötése céljából tárgyalóasztalhoz ülteti a szudáni kormányt és a felkelő erőket;
Tibet
28. ismételten aggályainak ad hangot a nem szűnő emberi jogi visszaélésekről Tibetből és más tibetiek lakta tartományokból érkező hírek kapcsán, melyek kínzásokról, önkényes letartóztatásokról és bebörtönzésekről, a vallásszabadság elnyomásáról, a szabad mozgás önkényes korlátozásáról és munkatáborokban történő átnevelésről szólnak; elítéli a tibeti kolostorokban és zárdákban 2005 októbere óta folytatott ún. „hazafias oktatási” kampányt, amely során arra kényszerítik a tibetieket, hogy nyilatkozatokat írjanak alá a Dalai Láma mint veszélyes szeparatista elítéléséről, továbbá arról, hogy Tibet Kína részét képezi; felszólítja Kínát annak engedélyezésére, hogy egy független testület látogatást tegyen Gedhun Choekyi Nyima-nál, a tibeti Panchen Lámánál és szüleinél, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kérésének megfelelően;
29. sajnálja, hogy a sino-tibeti tárgyalások hatodik köre is eredménytelenül zárult; felszólítja a tárgyaló feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a párbeszéd fenntartására és felszólítja a kínai kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a Dalai Láma Tibet autonómiájára irányuló kéréseinek megfelelő figyelembe vételével; ezzel összefüggésben ismét felszólítja az EU-t, hogy küldjön különmegbízottat Tibetbe; felszólítja Kínát, hogy ne gyakoroljon nyomást a Dalai Lámával baráti viszonyt ápoló államokra;
Hong Kong
30. aggodalmának ad hangot a Kína által a Hong Kong-i hatóságokra gyakorolt fokozódó nyomás kapcsán, amely miatt e külön irányítás alatt álló régió képtelen kialakítani egy egyetemes választójogra épülő teljesen demokratikus rendszert;
31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Kínai Népköztársaság elnökének, kormányának és Nemzeti Népi Kongresszusának.