A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0446/2008

Előterjesztett szövegek :

B6-0446/2008

Viták :

PV 24/09/2008 - 15
CRE 24/09/2008 - 15

Szavazatok :

PV 25/09/2008 - 7.5
CRE 25/09/2008 - 7.5

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 100kWORD 58k
2008. szeptember 17.
PE413.299
 
B6‑0446/2008
a Tanács és a Bizottság nyilatkozatáról folytatott vita lezárása céljából
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Rebecca Harms és Claude Turmes, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
a növekvő energiaárakról

 
B6‑0446/2008

Az Európai Parlament állásfoglalása a növekvő energiaárakról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, az európai energiapolitikáról szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0001),

–  tekintettel az Európai Tanács elnökségének 2007. március 8–9-i következtetéseire, valamint az Európai Tanácsnak a 2007 és 2009 közötti időszakra vonatkozó európai energiapolitikai cselekvési tervére (EPE),

–  tekintettel „Az energiával kapcsolatos közös európai külpolitika kialakítása felé” című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel az EU gazdasága – legalábbis bizonyos ágazatokban – nincsen megfelelően felkészülve a jelenlegi energiaárakra, különösen az olajárakra,

B.  mivel a növekvő, és mindenekelőtt ingadozó energiaárak az EU-ban továbbra is komoly problémát jelentenek az alacsony jövedelmű háztartások számára, amelyeket aránytalan mértékben sújtanak a főként a növekvő olajárak következtében magas közlekedési és fűtési költségek, de nehéz helyzetbe hoznak egyes energiaigényes tevékenységeket és szolgáltatásokat is, például a halászatot, a mezőgazdaságot, a közúti fuvarozást és néhány intenzív energiafelhasználású iparágat,

C.  mivel megítélése szerint az utóbbi hónapokban mind a világban, mind az EU-ban tapasztalt árnövekedés legfőbb okát a fedezeti alapok, de ezeken kívül az olaj-, villamos áram- és gáztársaságok által végrehajtott manipulációk képezik,

D.  mivel az Európai Parlament tudatában van annak, hogy az energiaárakat különböző, az EU politikai döntéshozóinak közvetlen befolyásától független különböző tényezők alakítják, például a változékony világpiaci olajárak, illetve az olaj- és gázárak közötti kapcsolat, ezért csupán korlátozott mozgástér áll rendelkezésre olyan politikai intézkedésekhez, amelyek célja az olaj, a gáz- és villamos áram egységárának rövid távú csökkentése;

E.  mivel az Európai Parlament tudatában van annak, hogy a világgazdaság egy általános erőforrás-válság szélén áll, amelynek előidézője a rendkívül alacsony hatékonyságú forrásfelhasználás és a fosszilis energiahordozók túlzott fogyasztása egy olyan világban, ahol a nyugati gazdasági modell senki által előre nem látott ütemű elterjedése tapasztalható nagy népsűrűségű, feltörekvő gazdaságokban, valóságos versenyfutást idézve elő nemcsak minden elképzelhető energiaforrás árai, hanem egyéb források és áruk, közöttük az élelmiszerek árai tekintetében is, 

F.  mivel az általános energiakiadások csökkentésének legnagyobb potenciális lehetősége az energiahatékonyság növelésében és az energiatakarékosságban rejlik,

G.  mivel az Európai Parlament azzal is tisztában van, hogy az EU, a nemzeti kormányok és a helyi önkormányzatok számos lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy összehangolt, rövid távú intézkedések révén segítsék a magas energiaárak által sújtott polgárokat és gazdasági ágazatokat, például az energiaszegénységet enyhítő közvetlen kifizetéseket és közvetlen támogatásokat hajtva végre, illetve adókedvezményeket nyújtva bizonyos gazdasági ágazatok számára, valamint jobb tájékoztatást és könnyebb hozzáférést biztosítva a rövid- és középtávú energiamegtakarító intézkedésekhez,

I.  mivel a megújuló energiaforrások, az energiamegtakarítást és energiahatékonyságot célzó politikák és intézkedések az egyedüli eszközök a hagyományos üzemanyagoktól való függőségünk csökkentése érdekében,

J.  mivel az elektromos áram terén a megújuló energiaforrásokat előmozdító jogszabályok a fenntartható fejlődés példáit teremtették meg, illetve ezeket serkentették a tagállamokban,

K.  mivel az energiahatékonyság 2020-ra legalább 20%-kal történő növelése lényeges feltétel a megújuló energiaforrások 20%-os arányára vonatkozó átfogó célkitűzések megvalósításához, az energiafüggőségünk csökkentéséhez és az éghajlatváltozással kapcsolatban vállalt EU-kötelezettségek teljesítéséhez,

1.  hangsúlyozza, hogy ha nem jön létre összehangolt változás az energiapolitika és az energiafogyasztás terén, akkor az EU energiaszükséglete az elkövetkező évtizedekben tovább növekszik majd; elismeri ebben az összefüggésben, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem a vártnál nagyobb kihívást jelent majd, jelentős terheket ró a fogyasztókra és a vállalatokra egyaránt, valamint az energiaárak növekedését okozza;

2.  kéri, hogy az ECOFIN határozottan, de a realitás talaján maradva vegye fel a küzdelmet az energiaárak körül kialakult spekulációval, közös magatartási kódexet dolgozva ki a spekulációk megelőzése érdekében az energiakereskedelmi tőzsdéken, és összehangolt politikákat bevezetve az energia-spekulánsok és a nagy energiatársaságok által elért váratlan nyereségek összehangolt megadóztatására; az ebből származó bevételek az olaj ágazatban történő innovációkhoz és mentesítő megoldásokhoz szükséges nemzeti alapok fő forrását képezhetnék;

3.  kéri a Bizottságot, hogy állítson fel valamennyi EU-tagállamban alkalmazandó közös szabályrendszert arra vonatkozóan, hogyan lehet célzott intézkedésekkel bizonyos gazdasági ágazatokat támogatni anélkül, hogy eközben az EU belső piaca nagyobb torzulásokat szenvedne;

4.  sürgeti a tagállamokat, hogy minden szinten erőteljesen vegyék fel a küzdelmet az energiaszegénységgel az Európai Unióban, és léptessenek életbe konkrét politikákat a különösen érintett, szükséghelyzetben levő gazdasági ágazatokra vonatkozóan;

5.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti intézkedésekkel erőteljesebben kellene biztosítani a meglévő EU-politikák folytonosságát a belső energiapiacon és az éghajlatváltozás terén, anélkül, hogy újabb torzulások keletkeznének az EU belső piacán; kéri ezért az Európai Bizottságot, az ECOFIN tanácsot és az EU állam-és kormányfőinek csúcsértekezletét, hogy léptessenek életbe egy egyértelmű minimumnormákból és szabályokból álló rendszert, amely erőteljes és jól összehangolt válaszokat képes adni a jelenlegi ugrásszerű áremelkedésekre;

6.  kéri a Bizottságot és az ECOFIN tanácsot, hogy határozottan utasítsa el a populista és ellenkező hatást kiváltó kezdeményezéseket, úgymint az elsődleges energia-alapanyagok, például az olaj és a gáz HÉA-csökkentésére irányuló kérelmeket, ehelyett az intelligens és hosszú távú intézkedéseket részesítve előnyben, például a brit miniszterelnöknek az alacsony energiafelhasználást igénylő áruk és szolgáltatások HÉA-csökkentésére irányuló javaslatát;

7.  emlékeztet arra, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása és az energiahatékonyság jelenti a fogyasztók és az ipar megvédésének a legjobb eszközét az energiabehozatalok növekedése és az üzemanyagok árának emelkedése által okozott kettős hatással szemben; hangsúlyozza, hogy az energiapolitika továbbfejlesztése semmiképpen sem járhat együtt új szociális gátak keletkezésével, és hogy az energiaáraknak átláthatóknak és versenyképeseknek kell lenniük;

8.  elismeri, hogy lehetőség van az energiakereslet költséghatékony módon történő csökkentésére; emlékeztet arra, hogy az energiamegtakarítás akár a 40%-ot is elérheti az EU-ban, de ennek magvalósításához szigorú és kötelező célkitűzések szükségesek; sajnálja ezzel összefüggésben, hogy az EU éghajlatváltozással kapcsolatban tett kötelezettségvállalásainak részeként mindezidáig nincsen kötelező célkitűzés az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság tekintetében;

7.  sürgeti ezért az EU-t és tagállamait, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére, és minél rövidebb időn belül hajtsanak végre nagyszabású befektetéseket az energiahatékony gazdaságba azzal a céllal, hogy jelentősen csökkenjen a fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk, valamint hogy teljesíthetők legyenek az éghajlat-változási ENSZ-keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv vonatkozó célkitűzései; kéri ezért a Bizottságot, hogy indítson széleskörű programot, amelynek köszönhetően az EU 2002-ra a leginkább energiahatékony gazdasággá válik;

8.  hangsúlyozza ezen kívül, hogy a megújuló energiaforrások energiamegtakarítási megfontolásokkal összefüggő alkalmazása egyúttal csökkenti Európa energiabehozataltól való függőségét, valamint az ezen behozatalokkal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatokat;

9.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazása az EU jövőbeli energiapolitikájának prioritási közé tartozzanak, különösen a közeljövőben esedékes energiaügyi stratégiai felülvizsgálat keretei között, mint olyan megoldások, amelyek valóban fenntartható módon képesek csökkenteni az EU hagyományos üzemanyagoktól való függőségét;

10.  hangsúlyozza, hogy bátorítani kell az innovációt a fosszilis energiahordozókból nyert energia terén, a fosszilis energiahordozókkal táplált villamos erőművek számára az alkalmazott technológiától függetlenül határértékeket szabva az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) OJ C 219 E, 28.8.2008, p. 206.

Utolsó frissítés: 2008. szeptember 19.Jogi nyilatkozat