ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Horvátország által elért eredményekről szóló 2009. évi jelentésről
2.2.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Hannes Swoboda a Külügyi Bizottság nevében
B7‑0067/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása a Horvátország által elért eredményekről szóló 2009. évi jelentésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács által 2005. október 3-án elfogadott, a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal való megnyitásáról szóló határozatra,
– tekintettel a Horvátország által elért eredményekről szóló 2008. évi jelentéssel kapcsolatos 2009. március 12-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Horvátország által elért eredményekről szóló 2009. évi, a Bizottság által 2009. október 14-én közzétett jelentésre (SEC(2009)1333),
– tekintettel az EU–Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottság tizedik ülésén, 2009. november 26-án Strasbourgban elfogadott ajánlásokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az újonnan megválasztott Európai Parlament elkötelezetten támogatja Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozását,
B. mivel Horvátország sikeres csatlakozása a nyugat-balkáni régió többi országa számára is lendületet ad az európai integrációs folyamathoz, és mivel az uniós tagság kilátása erőteljes ösztönzést jelent a politikai és gazdasági reformok végrehajtására, illetve a béke és a stabilitás megerősítésére,
C. mivel Horvátország ismét szinte valamennyi területen fejlődést ért el, a csatlakozási tárgyalások kilenc hónapos elakadása és a világszintű gazdasági válság ellenére is,
D. mivel a csatlakozási tárgyalások a Szlovéniával kialakult határvita miatt a tervezett menetrendhez képest késedelmet szenvedtek, és a Bizottság által a technikai tárgyalások 2009 végére történő lezárása érdekében összeállított előzetes ütemterv nem volt tartható,
E. mivel a kétoldalú határvita megoldására szolgáló módozatokkal kapcsolatosan a szlovén és a horvát miniszterelnök között létrejött 2009. szeptember 11-i megállapodás lehetővé tette a fennmaradó fejezetek megnyitását és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását,
F. mivel a 2009. november 4-én az EU elnökségének jelenlétében aláírt szlovén–horvát választottbírósági megállapodás megvetette a két ország közötti határvita teljes körű, a kölcsönös bizalom jegyében történő megoldásának alapjait, amint véget ér a két ország parlamentje által végzett ratifikációs folyamat,
G. mivel a Horvátországgal folytatott tárgyalások 2010-ben lezárhatók, amennyiben Horvátország kötelezettséget vállal arra, hogy erőfeszítéseket tesz többek között a közigazgatás megerősítése, az igazságügyi rendszer reformjának határozott továbbvitele, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni erőteljes küzdelem és a menekültek fenntartható visszatelepülésének biztosítása érdekében, és teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY), lehetővé téve számára, hogy hozzáférjen a háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásokhoz szükséges dokumentumokhoz,
H. mivel 2009. július 7-én új miniszterelnököt neveztek ki, aki eltökélt abban, hogy fenntartsa Horvátország elkötelezettségét az EU-csatlakozás és a gazdasági reformra, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre is kiterjedő reformmenetrend mellett; mivel a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lemondott; továbbá mivel felfüggesztették a volt hadügyminiszter mentelmi jogát, ami mutatja, hogy a kormány politikailag elkötelezte magát a korrupciós vádak átlátható vizsgálata mellett,
Általános észrevételek
1. elismerését fejezi ki Horvátországnak az Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges feltételek és a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésében elért előrehaladásáért; tudomásul veszi a Horvátország által a szükséges jogszabályok elfogadására, a közösségi vívmányok átültetésére és a reformok véghezvitelére tett összehangolt erőfeszítéseket;
2. üdvözli, hogy 2009. október 2-án több mint kilenc hónapos elakadást követően újraindultak a tárgyalások az EU és Horvátország között; úgy véli, hogy a tárgyalásoknak zavartalanul kell haladniuk annak érdekében, hogy 2010-ben lezárulhassanak, feltéve, hogy Horvátország teljesíti valamennyi nyitó és záró tárgyalási kritériumot;
3. bízik benne, hogy Horvátország megfelel majd a fennmaradó, a tárgyalási fejezetekben rögzített kritériumokkal kapcsolatos jelentős kihívásoknak és leküzdi azokat; rámutat, hogy az ország folytatja reformokra irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel az igazságszolgáltatásra és a közigazgatásra, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a kisebbségek jogainak előmozdítására – beleértve a menekültek visszatérését is –, a háborús bűnökkel kapcsolatos perek lefolytatására, és arra, hogy az ICTY hozzáférhessen a dokumentumokhoz; úgy véli, hogy Horvátországnak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie a hajógyárak átalakításának befejezése tekintetében;
4. aggódik amiatt, hogy az EU-csatlakozás támogatása csökken a lakosság körében annak ellenére is, hogy a politikai pártok széleskörűen támogatják az Unióhoz való csatlakozást; megjegyzi, hogy a közvélemény-kutatások szerint a horvát közvélemény korántsem lelkes az EU-val kapcsolatban, és csupán a lakosság egyharmada gondolja, hogy az EU-csatlakozás előnyökkel jár; bátorítja a horvát hatóságokat és civil társadalmat, hogy kezdeményezzenek több nyilvános vitát az uniós tagságról és az Unióhoz való csatlakozás következményeiről; felkéri a kormányt és a civil társadalmat, hogy egyesítsék erőiket a szociális reformok javítása, illetve az igazságügyi, közigazgatási, környezetvédelmi és gazdaságpolitikai reformok végrehajtásának felgyorsítása érdekében;
Politikai kritériumok
5. üdvözli a 2008–2011-es időszakra vonatkozó közigazgatási reformprogram végrehajtásában elért előrehaladást és a kormány egyértelmű elkötelezettségét az erőfeszítések keresztülvitelével kapcsolatban;
6. üdvözli, hogy Horvátország részt vesz az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) műveleteiben és misszióiban, valamint hogy igazodik a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében elfogadott nyilatkozatokhoz, közös álláspontokhoz és állásfoglalásokhoz, mindannyiszor, amikor felkérik az azokhoz való csatlakozásra;
7. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy továbbra is komoly hiányosságok vannak a közigazgatási eljárásokban, valamint a legfontosabb intézmények irányításával és adminisztratív kapacitásaival kapcsolatban; úgy véli, hogy általában véve nagyobb politikai figyelmet kellene szentelni a közszféra megerősítésének; megjegyzi, hogy a közigazgatás politikamentesítése továbbra is korai fázisban van, valamint hogy a professzionális és hatékony közigazgatás létrehozásának jogi kerete még nem tekinthető befejezettnek; rámutat, hogy új bérezési rendszerre van szükség, továbbá a döntéshozói hatáskörök nagyobb mértékű átruházására a vezetői szintről a köztisztviselők szintjére;
8. megjegyzi, hogy bár megvan a politikai akarat a minden szinten jelenlévő korrupció leküzdésére, és bár a korrupcióellenes küzdelemhez rendelkezésre áll a jogi keret, a korrupció továbbra is széles körben elterjedt, és az állami szervek igazgatási kapacitásai – ideértve a rendőrséget és a bűnüldözési hatóságokat is – továbbra is elégtelenek; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy oldják meg a korrupciós eseteket, mivel ezek a társadalom, a gazdaság és a kormányzás szinte minden szintjét érintik, beleértve az elsősorban az egészségügy területén működő intézmények, az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok és a vállalkozások közötti kapcsolatrendszert; különösen aggódik az igazságszolgáltatásra gyakorolt nem helyénvaló politikai befolyással kapcsolatos esetek miatt; örömmel jegyzi meg, hogy a miniszterelnök és a kormány növelte az állami tulajdonú vállalatokban előforduló korrupció leküzdésére tett erőfeszítéseit, de úgy véli, hogy még többet kell tenni a politikai felelősségre vonhatóság kultúrájának elősegítésére a politikusokat is érintő korrupció tekintetében;
9. üdvözli a szervezett bűnözés leküzdésére eszközölt jelentős jogszabályi és intézményi változásokat, és elégedett az új maffiaellenes intézkedésekkel, amelyek lendületet adnak a biztonságért felelős hatóságok közötti együttműködésnek; különösen elégedett a bosnyák és szerb bűnüldözési hatóságokkal fenntartott igen jó együttműködéssel;
10. elégedett az igazságszolgáltatási reform alapvető fontosságú területén folytatott jogalkotási és intézményépítési tevékenységgel, és elégedettséggel nyugtázza az igazságszolgáltatáson belül egyre növekvő hatékonyságot és átláthatóságot, valamint a hátralékos ügyek számának csökkenését;
11. rámutat ugyanakkor, hogy az előrehaladás ellenére elszántabb lépésekre van szükség az igazságszolgáltatás reformjához, amely továbbra is – többek között – az ügyekkel kapcsolatos lemaradások és a bírósági eljárások nagymértékű elhúzódásának terhével birkózik; rámutat, hogy jelentős mennyiségű munka vár még elvégzésre az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, a bírák és ügyészek kiválasztási eljárásának átláthatóbbá tétele, valamint a bírósági ítéletek hatékonyabb betartatása terén; úgy ítéli meg, hogy további erőfeszítésekre van szükség e kihívások leküzdése terén annak érdekében is, hogy a polgárok ne veszítsék el az igazságszolgáltatásba és a jogállamiságba vetett bizalmukat; támogatja az Igazságügyi Minisztérium jogalkotási kezdeményezéseit, amelyek célja a bírák jelölésének, kiválasztásának, valamint a képzettség és az érdemek szerinti előléptetésének javítása;
12. tudomásul veszi az ICTY ügyésze által az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt 2009. december 3-án tett nyilatkozatot, és sürgeti Horvátországot, hogy teljes körűen működjön együtt az ICTY-vel; hangsúlyozza, hogy az ügyész – miközben elismerte, hogy Horvátország továbbra is megfelelően válaszol az ICTY-től érkező, segítségnyújtás iránti megkeresések többségére – ismételten rámutatott, hogy egy aggályos pont továbbra is megoldatlan maradt, nevezetesen továbbra sem kerültek elő azok az 1995-ös Vihar hadművelettel kapcsolatos hiányzó katonai kulcsdokumentumok, amelyeket egyes tábornokok ügyének tárgyalása során kívánnak felhasználni; sok sikert kíván az újonnan létrehozott, különböző állami intézmények és ügynökségek képviselőiből álló ügynökségközi munkacsoportnak e vizsgálatok lefolytatásához; azon a véleményen van, hogy szükség esetén egy harmadik fél további ösztönzést adhat ezekhez a vizsgálatokhoz; felkéri a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb határozzon a 23. fejezetről (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) szóló tárgyalások megnyitásáról; bátorítja Horvátországot, hogy foglalkozzon a háborús bűnösök büntetlenségének kérdésével, és tegyen további előrelépéseket a háborús bűnösök hazai pereinek pártatlan lefolytatása érdekében;
13. örömmel nyugtázza, hogy Horvátország megítélése folyamatosan javul a háborús bűnök kiegyensúlyozott és igazságos kivizsgálásával összefüggésben, és hogy az idei évben több, háborús bűnökkel vádolt horvát ellen is vádemelésre és tárgyalásra került sor; üdvözli a főállamügyész által a háborús bűnökkel kapcsolatban az összes ügyészség számára kiadott utasításokat, amelyek célja az egységes gyakorlat biztosítása a gyanúsított nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül; megjegyzi azonban, hogy az év során háborús bűnök miatt számos gyanúsítottat távollétében fogtak perbe, valamint hogy egyes esetekben továbbra is vannak még aggályok, például az eljárás lefolytatása tekintetében; kiemeli azt az esetet, amelyben az egyik közismert elítélt háborús bűnös – aki a horvát parlament képviselője is – elmenekülhetett és egy szomszédos országban rejtőzhetett el;
14. megjegyzi, hogy a második világháború és a kommunista rezsim alatt lefoglalt tulajdonok visszaadása továbbra is megoldatlan kérdés, de elismeri, hogy történt előrehaladás az elvett magántulajdonnak a jogos tulajdonosok számára történő visszaszolgáltatása terén, különös tekintettel az elfoglalt termőföldekre;
15. elégedett a sajtószabadsággal kapcsolatos helyzettel, de azt is megjegyzi, hogy továbbra is észlelhető bizonyos politikai és üzleti nyomásgyakorlás a médiára; sürgeti a horvát hatóságokat, hogy tegyenek elszánt lépéseket a háborús bűnökkel, korrupciós és szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetekkel foglalkozó riportereket érő fenyegetések ellenében, mivel volt példa újságírók megfélemlítésére;
16. örömmel állapítja meg, hogy a szerb etnikumú lakosság elleni erőszakos cselekmények gyakorisága és ereje csökkent, a rendőrségi nyomozások javultak és a horvát etnikumú és a szerb etnikumú lakosság közötti megbékélési folyamat sikeresnek bizonyul; üdvözli, hogy az alkotmány a javasolt változtatásoknak köszönhetően várhatóan el fogja ismerni Horvátország összes kisebbségét, és hogy az oktatás területén javultak a kisebbségi jogok; különösen örömtelinek tartja, hogy a romák integrációjában előrehaladást sikerült elérni; mindazonáltal felszólítja a horvát hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket a romákkal és az szerb etnikumú lakossággal szembeni hátrányos megkülönböztetés leküzdésére, elsősorban az igazságszolgáltatásban, a foglalkoztatáshoz való hozzáférésben és a lakhatásban; továbbra is bátorítja Horvátországot, hogy ezentúl is a tolerancia szellemében lépjen fel, és hozzon megfelelő intézkedéseket azok védelmére, akik még mindig fenyegetéseknek és megfélemlítésnek lehetnek kitéve;
17. ösztönzi Horvátországot, hogy folytassa a kulturális sokszínűség előmozdítására tett erőfeszítéseit;
18. üdvözli a menekültek visszatérésének terén általánosságban elért eredményeket, és hangsúlyozza, hogy a menekültek visszatérése és visszailleszkedése rendkívüli jelentőséggel bír, ideértve a lakások újjáépítését és visszaszolgáltatását, a bérlői jogok korábbi birtokosai számára kidolgozott lakhatási programok nagy kihívást jelentő végrehajtását, továbbá a nyugdíjjogosultságok érvényesítése kérdésének megoldása érdekében teendő lépéseket; megállapítja, hogy Horvátország 2009. évi lakhatási programjának végrehajtása a világszintű gazdasági válság hatásainak és a költségvetési megszorításoknak betudhatóan még korai szakaszban van, valamint hogy a programnak 2010-ben és talán még azon túl is folytatódnia kell, amihez az illetékes hatóságok részéről a kötelezettségvállalások fenntartása szükséges; hangsúlyozza, hogy a visszatérés területén rendkívül fontos a fenntarthatóság feltételeinek megteremtése; felkéri a horvát kormányt, hogy bevándorlási és menekültügyi politikáját igazítsa az európai uniós normákhoz;
19. felhívja a kormányt, hogy a nemek egyenjogúságáról szóló törvény és a diszkrimináció elleni törvény végrehajtására vonatkozóan biztosítson képzést az igazságszolgáltatás számára; megállapítja, hogy ez idáig e törvények egyike sem szolgált egyetlen bírósági határozat jogalapjául sem; miközben üdvözli, hogy nőt neveztek ki miniszterelnöknek, kéri a nők politikai életben való részvételének hathatósabb előmozdítását, megállapítván, hogy a nők aránya az idei helyhatósági választásokon valamennyi önkormányzati testületben csökkent (a megyei önkormányzatok elnökei – a „županok” – között például háromról egyre csökkent a nők száma); hangsúlyozza, hogy fokozni kell a családon belüli erőszak áldozatainak támogatására irányuló erőfeszítéseket; megállapítja, hogy a gyűlölet által motivált bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok terén Horvátország előrelépést mutat fel, és arra buzdítja a kormányt, hogy tegyen további erőfeszítéseket a megfelelő jogi keret biztosítására, valamint a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkrimináció kezelésére, ideértve a gyűlölet által motivált bűncselekmények és fenyegetések alapos kivizsgálását is;
20. felhívja a figyelmet arra, hogy foglalkozni kell a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos hiányosságokkal, elsősorban megszüntetve a jogszabályok, az irányelvek kialakítása és a fogyatékosok, különösen a szellemi fogyatékosok számára nyújtott szolgáltatások terén tapasztalható hiányosságokat;
Gazdasági kritériumok
21. örömmel veszi tudomásul, hogy Horvátország fokozatosan felépül a gazdasági válságból, és hogy gazdasági kilátásai a növekvő munkanélküliség ellenére is viszonylag pozitívak; megjegyzi, hogy a makrogazdasági stabilitást megőrizték, a folyó fizetési mérlegben kisebb hiány várható, a külső egyensúlyhiány csökkent és a bankszektor stabilitása megmaradt; megjegyzi továbbá, hogy az EU-hoz való csatlakozás perspektívájának köszönhetően a befektetők továbbra is bíznak a horvát gazdaságban, illetve a gazdaságpolitika is támaszkodhatott rá az utóbbi viharos időszakban;
22. felszólítja azonban a kormányt, hogy foglalkozzék a gazdaság jelenlegi szerkezeti gyengeségeivel, ami mélyebb és gyorsabb strukturális reformokat tesz szükségessé a fenntartható gazdasági növekedés előfeltételeként; sürgeti az államot, hogy csökkentse erőteljes újraelosztói szerepét, és még jobban korlátozza a gazdaságba való állami beavatkozást, gerjessze a foglalkoztatást a kissé merev munkaerőpiac újraélesztésével, szüntesse meg a vállalkozások előtt álló adminisztratív korlátokat és csökkentse a veszteséges iparágak támogatását;
Az uniós tagsággal járó kötelezettségek vállalása
23. örömmel tölti el, hogy Horvátország javította képességét az uniós tagságból eredő kötelezettségek vállalására, és a legtöbb ágazatban megfelelő előrehaladást ért el a közösségi vívmányok elfogadása terén; mindazonáltal arra bátorítja a horvát hatóságokat, hogy erősítsék tovább az igazgatási struktúrákat és a vívmányok megfelelő végrehajtásához szükséges intézményi kapacitást, hogy az ország a csatlakozást követően a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhassa az EU-tagságból származó előnyöket;
24. bátorítja Horvátországot, hogy haladjon előre a privatizációval, hogy fejezze be a kisléptékű privatizáció programját – a turizmus ágazatában is –, haladjon előre az érzékeny ágazatok – például a mezőgazdaság – átalakításával, és mozdítsa elő a magánszektor részvételét az infrastruktúrában nemzeti, regionális és helyi szinten;
25. nyugtázza egyebek között a nehézségekkel küzdő hajógyárakkal kapcsolatos ajánlattételi pályázatok kiírásában bekövetkező előrelépést, miközben felszólítja a horvát hatóságokat, hogy tartsák fenn ahhoz szükséges erőfeszítéseiket, hogy befejezhessék a hajóépítő-ipar átalakítását;
26. elégedett, hogy a közbeszerzés terén megtörténtek a szükséges intézményi előkészületek, ami a közbeszerzési politika igazgatását koherensebbé és összehangoltabbá teszi; mindazonáltal sürgeti a horvát hatóságokat, hogy tovább bővítsék a közbeszerzési szervek kapacitásait a közbeszerzési jogszabályok hatékony és átlátható alkalmazhatósága és a szabálytalanságok – ideértve a csalást is – kockázatának jelentős csökkentése érdekében, hiszen a közbeszerzési eljárások továbbra is a korrupció fő forrásai; felszólítja a horvát hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a szerződések előkészítése és tényleges végrehajtása ellenőrzésének javítására;
27. elégedettséggel nyugtázza a pénzügyi ellenőrzés terén elért általános előrehaladást, különösen a belső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok tekintetében, de rámutat arra, hogy további előrehaladásra van szükség a külső könyvvizsgálat területén, egyebek között azáltal, hogy megerősítik az Állami Számvevőszék függetlenségének jogi keretét; rámutat, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető fontosságú a korrupció leküzdéséhez és a közszolgáltatások hatékonyságának javításához, hiszen megkönnyíti a hatóságok ellenőrzését, aminek pozitív hatása van az állampolgárok iránti felelősségük tekintetében;
28. üdvözli az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) – az országot a strukturális alapok kezelésére felkészítő – alkotóelemeinek végrehajtásában elért előrehaladást; felszólítja ugyanakkor a horvát hatóságokat, hogy jelentős mértékben növeljék adminisztratív kapacitásaikat a meglévő IPA-struktúrákban az EU kohéziós politikája szabályozási és működési követelményeinek teljesítése és a támogatások kihasználásával kapcsolatos kapacitás garantálása érdekében, nevezetesen a nemzeti stratégiai referenciakeret és a strukturális alapok működési programjainak tervezésével;
29. felhívja a horvát hatóságokat, hogy dolgozzanak ki határokon átnyúló együttműködési projekteket, amelyek célja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió elérése és a határ menti régiókban élők életszínvonalának növelése;
30. elégedett a környezetvédelem területén elért eredményekkel és előrehaladással, különösen a levegőminőség, az éghajlatváltozás, az ipari szennyezés és a kockázatkezelés területén; sürgeti Horvátországot, hogy erősítse meg adminisztratív kapacitásait nemzeti és helyi szinten; felszólít az EU közösségi vívmányainak nem csupán formális átültetésére, de megfelelő alkalmazására is a természetvédelem és a vízgazdálkodás területén;
31. rámutat arra, hogy elő kell mozdítani az energetikai infrastruktúrába történő befektetést az energiaellátás biztonságának, változatosságának és hatékonyságának javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ország megújuló energiaforrások és különösen napenergia tekintetében óriási lehetőségekkel bír, és e tekintetben kéri a horvát hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályokat a megújuló energia-piac fejlődésének elősegítésére;
Regionális együttműködés
32. bátorítja Horvátországot, hogy tegyen erőfeszítéseket a jószomszédi kapcsolatok elérésére és fenntartására, hogy a regionális együttműködés tevékeny előmozdítója maradjon minden szinten és vállaljon pozitív szerepet a régióban; mindazonáltal sürgeti a horvát kormányt és a szomszédos államok kormányait, hogy tegyék intenzívebbé párbeszédüket, hogy végleges megoldást találjanak számos megoldatlan kétoldalú kérdésre, különösen ami a határ kijelölését, az eltűnt személyeket, a tulajdon visszaállítását és a menekülteket, továbbá a háborús és emberiségellenes bűnökkel vádolt állampolgárok kiadatását illeti;
33. emlékeztet a Szlovénia és Horvátország miniszterelnöke által határvitáik megoldása érdekében kötött választottbírósági megállapodásra; üdvözli, hogy a horvát parlament ratifikálta a megállapodást, és reméli, hogy erre a szlovén parlament is sort kerít a közeljövőben; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy készítse el a választott bíróság tagjainak jegyzékét, amelyben csak magasan képzett szakemberek kapjanak helyet jogi háttérrel és – amennyire lehetséges – választottbíráskodási tapasztalattal;
34. felhívja a horvát kormányt és valamennyi horvát politikai erőt, hogy építő módon járjanak el a bosnyák függetlenség megerősítése és a folyamatban lévő alkotmányos reformfolyamat megkönnyítése érdekében;
35. felhívja a horvát kormányt, hogy vizsgálja felül a kettős állampolgársággal kapcsolatos politikáját, különösen a Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező horvát állampolgárokat illetően; felhívja a horvát kormányt és az Európai Bizottságot, hogy ezen állampolgárok számára találjanak méltányos és tartós megoldást;
36. hangsúlyozza, hogy a csatlakozási partnerség egyik kulcsprioritásával összhangban növelni kell a Horvátország függőben lévő határügyeinek a szomszédos országokkal történő megoldására irányuló erőfeszítéseket; e tekintetben üdvözli a Montenegróval folyó tárgyalásokon elért előrehaladást, és arra buzdítja Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina kormányát, hogy folytassák a határkijelöléssel kapcsolatos kétoldalú tárgyalásaikat;
37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és Horvátország kormányának és parlamentjének.
- [1] Az e napon elfogadott szövegek, P6_TA (2009)0133.