ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Nyizsnyij Novgorodban 2011. június 9–10-én megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról
6.6.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Hannes Swoboda, Véronique De Keyser, Knut Fleckenstein, Kristian Vigenin, Pino Arlacchi az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0347/2011
B7‑0347/2011
az Európai Parlament állásfoglalása a Nyizsnyij Novgorodban 2011. június 9–10-én megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között megkötött partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 1997-ben lépett életbe, és amelyet az azt felváltó új megállapodás megszületéséig meghosszabbítottak,
– tekintettel arra, hogy jelenleg tárgyalások folynak az EU–Oroszország kapcsolatoknak új, átfogó keretet biztosító új megállapodásról, valamint tekintettel a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,
– tekintettel a 2003. május 31-én Szentpéterváron megtartott 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban megfogalmazott közös uniós és orosz célkitűzésekre, nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség, a külső biztonság területén való közös együttműködési térség, valamint a közös kutatási, oktatási és kulturális térség kialakításának szándékára,
– tekintettel az Európai Parlamentnek az Oroszországról, valamint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Hanti-Manszijszkban megrendezett EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2009 júniusában elfogadott állásfoglalására,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev ügyéről szóló, 2011. május 24-i nyilatkozatára;
– tekintettel az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság társelnökei által 2011. május 18-án Szocsiban kiadott közös nyilatkozatra,
– tekintettel a 2011. június 9–10-én Nyizsnyij Novgorodban tartandó EU–Oroszország csúcstalálkozó napirendjére,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a gazdasági válság súlyos következményei ellenére az EU és Oroszország közötti kapcsolatok az elmúlt évtizedek során folyamatosan fejlődtek, aminek következtében mély és átfogó gazdasági integráció és kölcsönös függőség alakult ki, amely a jövőben még tovább fog mélyülni,
B. mivel az EU és az Oroszországi Föderáció közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír a két partner közötti együttműködés további fejlesztése és elmélyítése szempontjából,
C. mivel egy évvel a 2010. június 1-jén Rosztov-na-Donu városában tartott csúcstalálkozó során történt beindítását követően ideje elvégezni az EU–Oroszország modernizációs partnerség értékelését a további hatékonyságjavítás céljából,
D. mivel az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Világszervezethez történő mihamarabbi csatlakozása nagymértékben hozzájárulna az Oroszország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok további javulásához és a befektetések ösztönzéséhez,
E. mivel az energiaellátás biztonsága az egyik legnagyobb kihívás Európa számára és az Oroszországgal folytatott együttműködés egyik fő területe, mivel közös erőfeszítéseket kell tenni az energia, valamint – a már létező és a még fejlesztést igénylő – energiaszállító rendszerek teljes körű és hatékony kihasználása érdekében,
F. mivel fontos, hogy az EU közös álláspontot képviseljen, szolidaritást mutasson, és az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolataiban egységet jelenítsen meg, és hogy ezek a kapcsolatok kölcsönös érdekeken és közös értékeken alapuljanak,
G. mivel továbbra is aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közmegegyezésen alapuló demokratikus elvek, szabályok és eljárások tiszteletben tartásával kapcsolatos fejlemények; mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia alapelvei és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett,
H. mivel az EU és Oroszország képes a közös aktív szerepvállalásra és ezt meg is kell tenniük a béke és a stabilitás megteremtése érdekében a világon és az európai kontinensen, különösen a közös szomszédos országokban, valamint együtt kell működniük annak érdekében, hogy elérjék a közös szomszédos területeken (a Dél-Kaukázusban és a Moldovai Köztársaságban) régóta húzódó konfliktusoknak a nemzetközi joggal összhangban lévő, békés rendezést,
1. megerősíti azon meggyőződését, hogy a stratégiai együttműködés kialakítása tekintetében Oroszország továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb partnere, amelynek nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unió érdekeivel, hanem mindkét fél vallja a közös szomszédságban és a globális szinten folytatott szoros együttműködés célkitűzését is;
2. megállapítja, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i csúcstalálkozó az EU és Oroszország előtt álló közös kihívásokra fog összpontosítani (ezek a gazdasági és pénzügyi válság, a modernizációs partnerség, a WTO-tagság, az energiával és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések, az EU és Oroszország közötti mobilitás és a vízummentes utazások lehetősége, nemzetközi és regionális kérdések, együttműködés a válságkezelésben, az emberi jogok és a jogállamiság);
3. üdvözli az arra irányuló kezdeményezést, hogy a modernizációs partnerség tárgyában – egy évvel azután, hogy az eszközt Rosztov-na-Donuban létrehozták – közös állapotjelentés szülessen olyan konkrét projektek kialakítása céljából, amelyek a partnerséget működőképessé teszik a kulcsfontosságú területeken; felszólítja a Bizottságot és az orosz kormányt, hogy dolgozzák ki a partnerség részleteit azzal a céllal, hogy Oroszország 21. századi modernizációjának alapját a demokratikus értékek és a jogállamiság nyújtsa a korszerű és dinamikus gazdaság kiépítése és a civil társadalom aktív részvételének ösztönzése révén;
4. ismételten hangsúlyozza az EU elkötelezettségét amellett, hogy az Európa 2020 stratégia keretében megfeszített munkát végezzen a pénzügyi konszolidáció és a versenyképesség, valamint a gazdasági struktúrák és a növekedés megerősítése érdekében; érdeklődéssel állapítja meg, hogy a globális gazdaság fellendülése egyre inkább „önfenntartóvá” válik, annak ellenére, hogy – a G8-ak deauville-i találkozójának megállapításai szerint – a magasabb árutőzsdei árak gátolták a további növekedést; hangot ad bizalmának, hogy a modernizációs partnerség elősegíti majd a reformot és új lendületet ad az EU–Oroszország kapcsolatoknak, fejleszti a kereskedelemmel, gazdasággal és energiabiztonsággal kapcsolatos, kölcsönösen előnyös együttműködést, ugyanakkor hozzájárul a világgazdaság fellendüléséhez;
5. támogatja, hogy az Oroszországgal folytatott jövőbeli kapcsolatok kialakítása pragmatikusabb alapon történjen, továbbra is arra összpontosítva, hogy minél előbb létrejöjjön az új EU–Oroszország megállapodás, illetve előtérbe helyezve az egyértelmű gyakorlati együttműködést, a közös projekteket, valamint az eddigi kötelezettségvállalások és megállapodások végrehajtását; megállapítja, hogy az új EU–Oroszország megállapodásról szóló tárgyalások eddigi fordulói során előrelépés történt, és sürgeti a feleket, hogy alkalmazzanak a valóban közösen vallott értékeken és érdekeken alapuló megközelítést;
6. üdvözli, hogy 2010 decemberében az Unió és Oroszország véglegesítette azt a kétoldalú megállapodást, amely lehetővé teszi Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségére való tekintettel támogassa Oroszország jelöltségét a WTO-ba; üdvözli a G8-ak bejelentését, mely szerint szorosan együtt kívánnak működni az orosz kormánnyal annak érdekében, hogy Oroszország 2011-ben felvételt nyerjen a WTO-ba; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy fogadjanak el szilárd és tisztességes jogi keretet az üzleti tevékenység megfelelő szabályozására; hangsúlyozza a fejlett igazságügyi rendszer és a korrupció elleni küzdelem jelentőségét, melyek kulcsfontosságú elemei az állam korszerűsítésének;
7. sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Oroszország és az Európai Unió közötti vízummentes utazásra vonatkozó, már bejelentett menetrend a tervektől eltérően nem szerepel majd az EU–Oroszország csúcstalálkozó témái között, ugyanis bár a menetrend 2011. május elejére elkészült, de még mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia; megismétli elkötelezettségét az EU és Oroszország közötti vízummentes utazással kapcsolatos hosszú távú célkitűzés mellett, amely az érdemi kérdésekre és a gyakorlati előrelépésre összpontosító fokozatos megközelítésen alapszik; üdvözli az EU–Oroszország parlamenti együttműködési bizottság keretében elfogadott döntést, melyben felhívnak – első lépésként – a vízummentesség megadására azon uniós vagy orosz útlevéllel rendelkezők számára, akik 1989-ben vagy ennél később születtek;
8. hangsúlyozza az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés további lehetőségét hordozó energiaügyi együttműködés kölcsönös fontosságát Oroszország és az EU számára; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös függőségen és az átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházásokhoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; megismétli, hogy az EU érdekelt az Unió felé irányuló jövőbeli gázszállításokra vonatkozó kiegyensúlyozott háromoldalú – EU–Oroszország–Ukrajna közötti – megoldásban;
9. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energia Charta Egyezmény és az ahhoz csatolt, tranzitról szóló jegyzőkönyv alapelvei kerüljenek be az EU és Oroszország között létrejövő új partnerségi megállapodásba; örömmel nyugtázza, hogy 2011 februárjában a felek aláírták a megújult korai előrejelző rendszerről szóló megállapodást a keresleti vagy kínálati oldalon jelentkező vészhelyzetek esetében folytatott együttműködés további javítása érdekében; üdvözli a gázügyi tanácsadó fórum létrehozásáról szóló megállapodást, amely az oroszországi és az európai gázpiac fejleményeivel foglalkozik majd, többek között ipari szemszögből is;
10. üdvözli Viktor Janukovics ukrán elnök legutóbbi kijelentését, melyben állást foglalt országának az Európai Unióval való társulási folyamata, valamint az uniós integrációban való további, sokkal mélyebb részvétel lehetőségének fenntartása mellett; sajnálja, hogy Oroszország az üzemanyagárak révén megpróbálja Ukrajnát bevonni a Belarusszal és Kazahsztánnal fennálló vámunióba, annak ellenére, hogy a volt szovjet köztársaság szorosabbra kívánja fűzni gazdasági és politikai kapcsolatait az EU-val;
11. felhív az éghajlatváltozásról szóló megbeszélésekre, amelyek témája az üvegházhatású gázok csökkentésére, az energiahatékonyságra és a fenntartható energetikai fejlődésre irányuló intézkedésekkel kapcsolatos konkrét együttműködés módjának meghatározása; hangsúlyozza, hogy megegyezésre van szükség arra nézve, hogy hogyan lehet előbbre vinni az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi tárgyalási folyamatot;
12. üdvözli, hogy a Bizottságnak szándékában áll elérni, hogy az Unió partnerei elkötelezzék magukat a legmagasabb szintű biztonsági normák, az atomerőművek erőteljes stressztesztje és a kibővített nemzetközi együttműködés mellett; a Japánt sújtó földrengés és szökőár nyomán – melyek a fukushimai erőműben előidézték a jelenlegi nukleáris veszélyhelyzetet – azt várja, hogy az EU–Oroszország csúcstalálkozó új lökést ad a nemzetközi nukleáris biztonsági előírások szigorításának;
13. hangsúlyozza az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk részeként az emberi jogok oroszországi helyzetéről zajló folyamatos eszmecsere fontosságát, amely lehetőséget biztosít az együttműködés valamennyi területén érvényesülő interoperabilitás megszilárdítására, és a hatékonyság növelése érdekében sürgeti ezen ülések kereteinek javítását, különös hangsúlyt fordítva a rasszizmus és idegengyűlölet elleni közös fellépésre, valamint annak lehetővé tételét is, hogy a folyamathoz az Európai Parlament, az Állami Duma és az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezetek is hatékonyan hozzájárulhassanak, függetlenül attól, hogy a párbeszéd Oroszországban vagy az EU valamelyik tagállamában zajlik; üdvözli az orosz külügyminiszter döntését, mely szerint az emberi jogi párbeszéddel foglalkozó utazó nagykövetet nevez ki;
14. tudomásul veszi a moszkvai városi bíróság határozatát, mely szerint jóváhagyja a Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev ügyében hozott ítéletet, azzal a csekély változtatással, hogy a kiszabott további szabadságvesztés időtartamát 6 évről 5 évre mérsékelte; üdvözli Medvegyev elnök döntését, mely szerint az ügyet az Elnöki Emberi Jogi Tanács keretén belül megvizsgáltatja; megismétli, hogy meggyőződése szerint a valódi politikai, gazdasági és társadalmi modernizáció megvalósulásához Oroszországban olyan reformokra van szükség, amelyeknek célja átlátható, független és hiteles – megbízható és politikai befolyásolástól mentes – igazságügyi rendszer kialakítása;
15. tudomásul veszi, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2011. május 31-i határozata értelmében a Hodorkovszkij-ügy kapcsán felmerülhetnek bizonyos kétségek a hatóságok valódi szándéka tekintetében; elfogadva a jogtalan fogva tartás és a rossz börtönbeli bánásmód miatti panaszát, az EJEB azt is megállapította, hogy Hodorkovszkij azt nem bizonyította, hogy a csalás és adóelkerülés vádjával indított eljárás politikai indokból indult;
16. nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a moszkvai városvezetés – immár a hatodik egymást követő évben – elutasította a „meleg büszkeség” felvonulás megtartása iránti kérelmet, figyelmen kívül hagyva az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2011. áprilisi jogerős határozatát, melyben arra kötelezte Oroszországot, hogy a jövőben engedélyezze az effajta gyülekezéseket; sajnálja, hogy az Európai Külügyi Szolgálat elmulasztotta nyilvánosan támogatásáról biztosítani a felvonulás szervezőit, és felhívja az Európai Tanács elnökét, a Bizottság főképviselőjét/alelnökét és a Bizottság elnökét, hogy az EU–Oroszország csúcstalálkozó alakalmával a lehető legmagasabb szinten fejezzék ki aggodalmukat; elvárja, hogy az uniós képviseletek és diplomaták a jövőben aktívan alkalmazzák a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló eszköztárat, beleértve a nyilvános támogató nyilatkozatokat is;
17. felhívja az orosz hatóságokat, hogy az Európa Tanács és az EBESZ tagjai által vállalt normáknak megfelelően garantálják a 2011. decemberi parlamenti választások szabad és tisztességes lezajlását, biztosítva, hogy az ellenzéki pártoknak legyen lehetőségük – a szabad véleménynyilvánítás elvének megfelelően – a választásokon való részvételre, illetve versenyképes választási kampány folytatására; felhívja Oroszországot, hogy teremtsen lehetőséget – az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az Európa Tanács normáival összhangban – a választások kielégítő mértékű és tényleges megfigyelésére;
18. üdvözli Medvegyev orosz elnök legutóbbi állásfoglalását az elhúzódó líbiai válság kapcsán, mely szerint Kadhafi és kormánya az ő véleménye szerint sem tett eleget a líbiai nép megvédelmezésére vonatkozó kötelezettségének és elveszítette minden legitimitását; érdeklődéssel állapítja meg, hogy Oroszország képviselőt küldött a forradalom bástyájának számító Bengáziba, és osztja azt a véleményt, hogy a konfliktusra gyorsan megoldást kell találni, illetve alkalmazni azt;
19. sürgeti az elnökséget, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassanak olyan közös kezdeményezéseket az orosz kormánnyal, amelyek a közös szomszédos országok biztonságának és stabilitásának megerősítésére irányulnak, konkrétan olyan közös fellépések révén, amelyek célja a Moldovai Köztársaságban zajló konfliktus és a dél-kaukázusi különleges problémák rendezése, beleértve valamennyi korábbi kötelezettségvállalás végrehajtását;
20. felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy az ENSZ keretében konstruktívan vegye ki a részét az annak megakadályozását célzó globális erőfeszítésekből, hogy Irán sikeres urániumdúsítást, illetve egyéb, nukleáris fegyverek előállítására irányuló tevékenységeket végezhessen;
21. üdvözli az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok közötti Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés (START) 2010. december 22-i aláírását; további átfogó párbeszédre szólítja fel az Oroszországi Föderációt és az Egyesült Államokat a biztonsági kérdésekkel, köztük a rakétavédelmi pajzs létesítésével kapcsolatban;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.