Eljárás : 2012/2512(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0019/2012

Előterjesztett szövegek :

B7-0019/2012

Viták :

OJ 01/02/2012 - 59

Szavazatok :

PV 02/02/2012 - 12.8
CRE 02/02/2012 - 12.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0024

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 124kWORD 76k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0017/2012
25.1.2012
PE479.457v01-00
 
B7-0019/2012

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


Iránról és az iráni atomprogramról (2012/2512(RSP))


María Muñiz De Urquiza, Ana Gomes, Pino Arlacchi az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Iránról és az iráni atomprogramról (2012/2512(RSP))  
B7‑0019/2012

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Unió külügyminiszterei további korlátozó intézkedések meghozataláról állapodtak meg Iránnal szemben, melyek többek között a következők: az energiaágazatban az Iránból az EU-ba irányuló nyersolajimportra fokozatosan bevezetett embargó, a pénzügyi ágazatban az Iráni Központi Bankkal szembeni intézkedések, a közlekedési ágazatot érintő intézkedések, továbbá olyan további exportkorlátozások, amelyek elsősorban az aranyat és az érzékeny kettős felhasználású termékeket és technológiákat érintik, valamint további személyek és szervezetek felvétele a jegyzékbe, melyek közül többen az Iszlám Forradalmi Gárda ellenőrzése alatt állnak;

B.  mivel az elfogadott korlátozó intézkedések azt mutatják, hogy az „Irán nukleáris programjának esetleges katonai jellegével” kapcsolatos aggodalmak komolyak és egyre mélyülnek, ahogyan azt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentéséből is kiolvashatjuk; mivel a 20%-os mértékű urándúsítási műveletek közelmúltbeli megindítása a Kum városa közelében található fordow-i létesítményben további súlyos aggályokra ad okot Irán nukleáris programjának esetleges katonai jellegével kapcsolatban; mivel azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség még nem állapította meg minden kétséget kizáróan, hogy Irán atomfegyver gyártására készül;

C. mivel a Tanács ismét megerősítette azon kötelezettségvállalását, hogy a kettős megközelítés alkalmazásával diplomáciai megoldást keressen az iráni atomkérdésre;

D. mivel a Tanács ismét megerősítette, hogy az Európai Unió célja változatlanul az, hogy átfogó és hosszú távú megállapodás szülessen, amely nyomán újraépülhetne a nemzetközi bizalom aziránt, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, és amely tiszteletben tartaná Iránnak az atomsorompó-szerződéssel összhangban biztosított törvényes jogát az atomenergia békés célú felhasználására;

E.  mivel a nyugati országok és Irán közötti érdemi párbeszéd hiánya következtében a Perzsa-öböl térségében veszélyes mértékben fokozódtak a feszültségek, például a teheráni vezetőség azzal fenyeget, hogy amennyiben akadályozzák az ország nyersolajexportját, lezárja a Hormuzi-szorost;

1.  támogatja az Irán energia- és pénzügyi ágazata ellen a Tanács által elfogadott további korlátozó intézkedéseket, valamint az olyan személyek és szervezetek elleni további szankciókat, amelyek közül többen az Iszlám Forradalmi Gárda ellenőrzése alatt állnak;

2.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy valamennyi Európában működő állami és magánvállalkozás figyelmét egyértelműen hívják fel arra, milyen jogi következményekkel jár, ha bármilyen módon megpróbálják megsérteni vagy kijátszani az Irán ellen elfogadott korlátozó intézkedéseket;

3.  súlyos aggodalmának ad hangot az iráni atomprogram kapcsán a nemzetközi feszültségek fokozódása, valamint a felek részéről elhangzott kölcsönös fenyegetések miatt;

4.  határozottan elítéli, hogy Irán az ENSZ BT hat, valamint a NAÜ igazgatótanácsának tizenegy határozatát megsértve felgyorsította urándúsítási tevékenységét, amit bizonyít, hogy a közelmúltban a Kum városa melletti Fordow földalatti létesítményében 20%-os mértékű urándúsítási műveleteket indított be;

5.  emlékeztet arra, hogy Irán az atomsorompó-szerződés részes fele, és ily módon lehetővé kell tennie, hogy a NAÜ a bejelentett nukleáris létesítményeiben vizsgálatokat végezzen; felszólítja Iránt, hogy teljes körűen működjön együtt a NAÜ-vel, többek között a biztosítéki intézkedésekért felelős főigazgató-helyettes tervezett látogatásával összefüggésben;

6.  hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a katonai konfrontációt, és az atomválságra mindenképpen diplomáciai megoldást kell találni;

7.  emlékeztet arra, hogy a szankciók meghozatala önmagában nem cél; emlékeztet arra, hogy Cathrine Ashton főképviselő/alelnök és a Tanács kettős stratégia mellett kötelezte el magát; határozottan sürgeti az E3+3 országait és Iránt, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat, és felszólítja a tárgyaló feleket, hogy dolgozzanak ki egy kölcsönösen elfogadható kompromisszumot, melynek értelmében Irán alacsony dúsítású uránjáért cserébe biztosítják a fűtőanyagot egy orvosi kutatóreaktor működéséhez;

8.  hangsúlyozza, hogy az Irán ellen bevezetett további szankciók humanitárius vonatkozásait alaposan meg kell vizsgálni és nyomon kell követni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e szankciók esetlegesen negatív következményekkel járnak az iráni lakosságra nézve, ami az iráni kormány számára jó lehetőséget biztosít egy opportunista propagandakampány lefolytatására;

9.  teljes szolidaritásáról biztosítja mindazon irániakat, akik bátor módon ellenállnak az emberi jogok iráni hatóságok általi durva megsértésének, és felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy keressen új, jól működő megoldásokat arra, hogy valamennyi Iránban tevékenykedő, az emberi jogokért és a demokráciáért küzdő aktivista számára konkrét támogatást lehessen nyújtani;

10. aggodalmát fejezi ki a letartóztatott iráni újságírók és bloggerek számának emelkedése, különösen pedig Parastoo Dokouhaki és Marzieh Rasouli esetei miatt, akiket a jelentések szerint a teheráni Evin börtönben magáncellában tartanak fogva; e fellépéseket úgy értelmezi, hogy az iráni kormány a közelgő, 2012. márciusi parlamenti választásokra való tekintettel minden lehetséges módon próbálja akadályozni a szabad információáramlást;

11. elítél minden agresszív fellépést, gyilkosságot és provokációt, többek között az iráni atomtudósok – köztük legutóbb Mostafa Ahmadi Roshan – feltehetőleg összehangolt meggyilkolását, továbbá azt, hogy az iráni biztonsági erők a politikai nyomás növelése érdekében külföldi állampolgárokat börtönöznek be és ítélnek halálra, ahogyan az például a közelmúltban történt Amir Mirzaei Hekmatit amerikai állampolgárral;

12. sürgeti az iráni parlamentet és a kormányt, hogy ratifikálja és hajtsa végre a kiegészítő jegyzőkönyvet, és maradéktalanul hajtsa végre az átfogó biztosítéki egyezmény rendelkezéseit;

13. úgy véli, hogy a feszültségek csökkentése érdekében az Iránnal fenntartott kapcsolatoknak nem szabad csupán az atomkérdésre korlátozódniuk; ezért felszólítja a főképviselőt/alelnököt és a Tanácsot, hogy tegyen folyamatos és kitartó erőfeszítéseket egy szélesebb körű menetrend kialakítására, amely egyéb olyan kérdéseket is magában foglal, mint például az iraki és az afganisztáni helyzet, valamint a biztonság és az emberi jogok a régióban, továbbá amely az atomkérdés megfelelő rendezését követően átfogóbb együttműködéssé alakulhat;

14. hangsúlyozza, hogy azokban az országokban, amelyek ellen az Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be, különösen fontos az Unió helyszíni jelenléte annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok, valamint az uniós küldöttségek vezetői intenzíven részt vegyenek a korlátozó intézkedések és azok következményeinek kialakításában, hatókörének meghatározásában, megvalósításában, nyomon követésében és értékelésében, a lehető legkisebbre csökkentve az iráni lakosságra gyakorolt hatást; ezért kitart amellett, hogy az Uniónak legyen teheráni küldöttsége;

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, a NAÜ főigazgatójának, a Mashreq-országok, az Öböl menti Együttműködési Tanács, Izrael, Palesztina, Irak, Törökország kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

Utolsó frissítés: 2012. január 27.Jogi nyilatkozat