Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0131/2013Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0131/2013

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporthoz kapcsolódó korrupcióról

11.3.2013 - (2013/2567(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Rebecca Harms, Malika Benarab-Attou, Rui Tavares a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0130/2013

Eljárás : 2013/2567(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0131/2013
Előterjesztett szövegek :
B7-0131/2013
Elfogadott szövegek :

B7‑0131/2013

Az Európai Parlament állásfoglalása a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporthoz kapcsolódó korrupcióról

(2013/2567(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemről szóló, 2012. szeptember 20-i nicosiai nyilatkozatra,

–   tekintettel „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i bizottsági közleményre (COM(2011)0012),

–   tekintettel a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel a büntetőjog uniós megközelítéséről szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel az on-line szerencsejátékok tisztességességéről szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel a belső piaci online szerencsejátékról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel az „Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé” című, 2012. október 23-i bizottsági közleményre (COM(2012)0596),

–   tekintettel a Bizottság sportról szóló fehér könyvére (COM(2007)0391),

–   tekintettel a belső piacon üzemeltetett online szerencsejátékokról szóló, 2011. március 24-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0128),

–   tekintettel a sportban való doppingolás elleni küzdelemről szóló, 2005. április 14-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel „A korrupció elleni uniós küzdelem” című bizottsági közleményre (COM(2011)0308),

–   tekintettel az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló, 2011. szeptember 15-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel az „Európai sportpartnerségek” című előkészítő fellépésre és különösen azokra a gyűjtőprojektekre, melyek fő célja a mérkőzések tiltott befolyásolásának az érintett érdekeltek oktatása és tájékoztatása révén történő megelőzése,

–   tekintettel a sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló Európa tanácsi nemzetközi egyezmény létrehozására irányuló tárgyalásokon az EU nevében történő részvételnek az Európai Bizottság számára történő engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlásra (COM(2012)0655),

–   tekintettel az Európa Tanács 1985. augusztus 19-i, a nézők sporteseményeken tanúsított erőszakos és helytelen viselkedéséről szóló, valamint 1989. november 16-i, a doppingmegelőzésről szóló egyezményére,

–   tekintettel az eredmények manipulálása, mindenekelőtt a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem érdekében a sport tisztességességének előmozdításáról szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2011. szeptember 28-án elfogadott ajánlásra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Europol „Operation Veto” fedőnevű közös nyomozócsoportja rávilágított arra, hogy az elmúlt években széles körben elterjedt a labdarúgó-mérkőzések eredményének befolyásolása, és világszinten 680 – köztük 380 európai – mérkőzést gyanúsnak talált, továbbá beszámolt a mérkőzések befolyásolásával foglalkozó, a sport legbelső köreit érintő, kiterjedt hálózatról, melynek tagjai közül 425 személy ellen merült fel gyanú, és további 50 személyt már le is tartóztattak;

B.  mivel ezek a számok csak a jéghegy csúcsát jelentik, miközben a sporthoz kötődő ágazatok a becslések szerint évente többmilliárd eurós összbevételt generálnak;

C. mivel a mérkőzések eredményének befolyásolása számos tagállamot érint, ami komoly aggodalomra ad okot, mivel ez a tevékenység a szervezett bűnözéshez kapcsolódik, és gyakorlatilag valamennyi uniós tagállamban jelentős kockázatot jelent a sportvilág számára; mivel a sporthoz kapcsolódó korrupció az illetékes hatóságokra is kiterjedhet, aláásva az emberek az iránti bizalmát, hogy a demokratikus intézmények eredményesen fenn tudják tartani a jogállamiságot;

D. mivel a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása igen gyümölcsöző üzlet a bűnszervezetek számára, tekintettel arra, hogy aránytalanul kis számú ítélet és alacsony felderítési arány mellett magas bevételeket generál; mivel a tagállamok nem alkalmaznak egységes megközelítést e bűncselekménnyel szemben, és csak néhányuk rendelkezett büntetőjogi intézkedésekről e téren;

E.  mivel a bűnszervezetek tevékenysége széles nemzetközi bázisra épül, és a világ minden részén rendelkeznek kapcsolatokkal, így a mérkőzések eredményének befolyásolása ellen egyetlen intézmény, ország vagy szervezet sem képes egymaga felvenni a küzdelmet;

F.  mivel valamennyi sportág érintett lehet, és fennáll a kockázata annak, hogy a sport tisztasága súlyosan sérül; mivel a sporttevékenységek alapvetően fontosak rekreációs, oktatási és egyéb célokból, és pozitív társadalmi-kulturális funkciót töltenek be;

G. mivel a sport területére vonatkozó bevált irányítási normák – például a saját sporttevékenységre való fogadás tilalma, a játékosok fizetésének rendszeres kiutalása, a pénzügyi stabilitás és átláthatóság biztosítása – alapvetően fontosak a sportmérkőzések eredményének befolyásolása és a korrupció megelőzése szempontjából;

1.  felszólítja az összes főbb érintett szereplőt, hogy vállalják a felelősséget, és dolgozzanak ki átfogó megközelítést, melynek keretében a sportmérkőzések eredményének befolyásolása elleni harcban kiegészítik egymás erőfeszítéseit;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki összehangolt megközelítést a mérkőzések eredményének befolyásolása és a szervezett bűnözés elleni harc terén, melynek keretében összehangolja a kérdéskörben érintett főbb szereplők erőfeszítéseit, valamint a vitára, az információátadásra és a bevált gyakorlatok megosztására alkalmas platformot hoz létre;

3.  felszólítja a sportszervezeteket, hogy a korrupció tekintetében – a szervezeten belül és kívül egyaránt – kövessék a zéró tolerancia elvét, így megelőzve azt, hogy tagjaik engedjenek a külső nyomásnak;

4.  sürgeti a sportszervezeteket, hogy dolgozzanak ki magatartási kódexet valamennyi érintett (játékosok, edzők, bírók, az egészségügyi és műszaki személyzet, valamint a klubelnökök, az egyesületi és szövetségi elnökök) számára, amely megállapítja a mérkőzések tiltott befolyásolásának veszélyeit, meghatározza az ilyen tevékenységben való részvételre vonatkozó szankciókat, illetve tiltja és szankcionálja a saját mérkőzésekre történő fogadást, valamint az informátorok védelmére irányuló megfelelő mechanizmus biztosítása mellett kötelezővé teszi a jelentéstételt azok számára, akiknek bármilyen tudomásuk van valamely mérkőzés tiltott befolyásolásáról, továbbá pénzbírságot helyez kilátásba a magatartási kódexet be nem tartó vagy a mérkőzések tiltott befolyásolásának megakadályozása érdekében fel nem lépő klubokkal szemben;

5.  ösztönzi a sportszervezeteket, hogy indítsanak olyan átfogó megelőzési programokat, amelyek a sportegyesületek, versenysorozatok és sportszövetségek számára egyértelmű kötelezettségekkel járnak, valamint állítsanak fel a mérkőzések befolyásolásának kérdésével foglalkozó fegyelmi testületet;

6.  kéri a tagállamokat, hogy büntetőjogukban alkalmazzanak egységes fogalommeghatározást a sportot érintő csalásra és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolására, és maradéktalanul tartsák tiszteletben az arányosság, az egyéni bűnösség, a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma, a non bis in idem és az ártatlanság vélelme elveit; megállapítja ugyanakkor, hogy a mérkőzések tiltott befolyásolása elleni büntetőeljárások során adódó nehézségek sokkal inkább operatív, mint jogi természetűek; felszólítja a Bizottságot, hogy a mérkőzések befolyásolása elleni szabályok végrehajtásának javítása érdekében támogassa az információk és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását;

7.  kéri a Bizottságot, hogy az alkalmazandó adatvédelmi előírásokkal összhangban dolgozzon ki jelentéstételi követelményeket a szerencsejáték-szolgáltatóknak arra, hogy értesítsék az illetékes nemzeti hatóságokat a szabálytalan játékra utaló jelenségekről;

8.  üdvözli a folyamatban lévő tárgyalásokat egy sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló esetleges Európa tanácsi nemzetközi egyezmény létrehozásáról, amely a nemzeti rendszereket felruházhatja a probléma megoldásához szükséges eszközökkel, szakértelemmel és forrásokkal;

9.  felszólítja a tagállamokat, hogy a közös nyomozócsoportok segítségével és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés révén mozdítsák elő a bűnüldözési együttműködést; hangsúlyozza, hogy intézkedésekre van szükség az illegális fogadási weboldalak és a névtelen fogadások elleni fellépés érdekében, miközben elismeri, hogy jogszerű eszközök szabálytalan alkalmazásával is lehetséges a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása;

10. felszólítja a tagállamokat, hogy állítsanak fel nemzeti (kormányzati) szabályozó szerveket (mint amilyen az angliai Szerencsejáték Bizottság), melyek feladata az illegális szerencsejáték és a korrupció visszaszorítása; hangsúlyozza, hogy szorosan együtt kell működni az egyéb szabályozókkal, ideértve az engedélyezéssel foglalkozó hatóságokat, valamint az olyan testületeket, mint a rendőrség;

11. hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni egy sok érdekeltet tömörítő testületet a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolására, sportot érintő csalásra és a sportot érintő korrupció egyéb formáira vonatkozó – akár európai, akár Európán kívüli sporteseményhez kötődő – bizonyítékok gyűjtése, cseréje, elemzése és terjesztése céljából; úgy véli, hogy e testületnek ezenkívül gyűjtenie kellene a sporthoz kapcsolódó korrupció elleni küzdelem bevált gyakorlatait, és népszerűsítenie kellene a sport terén folytatott jó irányítást megvalósító koncepciókat; megjegyzi, hogy az első adandó alkalom ennek megvitatására a testnevelésért és a sportért felelős miniszterek és vezető tisztviselők 2013 májusában, Berlinben megrendezésre kerülő ötödik nemzetközi konferenciája (MINEPS) lehet;

12. sürgeti a Bizottságot, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásához kapcsolódó szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében kezdeményezzen kommunikációt és együttműködést harmadik országokkal;

13. üdvözli, hogy a Bizottság korrupcióellenes intézkedésekkel foglalkozó jelentést tett közzé, melyhez tagállamonként elemzést csatolt, és amely egyedi ajánlásokat is tartalmaz (2013-tól kezdődően);

14. bátorítja a Tanácsot, hogy továbbra is tartsa szem előtt a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2011–2014) céljait, ragaszkodva különösen a sport értékeire – mint a tisztesség, a fair play és mások tiszteletben tartása – való figyelemfelhívást célzó tagállami oktatási programok fejlesztéséhez;

15. üdvözli az európai oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram (2014–2020) új, sportról szóló fejezetét, amely hangsúlyozza a sport – különösen az alulról szerveződő sport – integrációt előmozdító szerepének értékét;

16. ragaszkodik a sport terén folytatott jó irányításhoz, amely nélkülözhetetlen a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemben;

17. üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy 2014-ben ajánlást fogadjon el a sporteredmények sportfogadással összefüggésben történő tiltott befolyásolásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén alkalmazott, bevált gyakorlatokról;

18. kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa azokat az országokat, amelyekben különös problémák merülnek fel az EU területén megrendezett sportesemények eredményének sportfogadással összefüggésben történő manipulációja kapcsán, és fokozza együttműködését ezen országokkal a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy hozza létre a sportmérkőzések eredményeinek tiltott befolyásolása elleni küzdelem globális fórumát, ahol valamennyi érintett szereplő találkozhat és információt cserélhet egymással, illetve összehangolhatja intézkedéseit;

20. utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az európai, nemzetközi és nemzeti sportszövetségeknek.