ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja, megfigyelést végző szervek a különféle tagállamokban és hatásuk az uniós polgárok magánéletére
1.7.2013 - (2013/2682(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Sophia in ‘t Veld, Sarah Ludford, Renate Weber, Cecilia Wikström, Nathalie Griesbeck, Leonidas Donskis, Ramon Tremosa i Balcells, Marielle de Sarnez, Andrea Zanoni, Hannu Takkula, Michael Theurer, Gianni Vattimo az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0336/2013
B7‑0342/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása – Az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja, megfigyelést végző szervek a különféle tagállamokban és hatásuk az uniós polgárok magánéletére
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 2., 3., 6. és 7. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 16. cikkére,
– tekintettel az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i, 108. számú egyezményére és az ahhoz csatolt 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvre, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a tagállamokhoz intézett ajánlásokra, és különösen az R (87) 15 számú, a személyes adatok rendőri ágazatban való felhasználását szabályozó ajánlásra és a CM/Rec(2010)13 számú, a profilalkotással összefüggésben az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló ajánlásra,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 7. és 8. cikkére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (EJEE), és különösen annak a magán- és családi élet védelméről szóló 8. cikkére, valamint a hatékony jogorvoslatról szóló 13. cikkére,
– tekintettel a magánélethez és az adatvédelemhez való jogra vonatkozó európai uniós jogszabályokra, különösen a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvre, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelvre, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendeletre,
– tekintettel az uniós adatvédelmi rendszer reformjáról szóló rendeletre és irányelvre irányuló bizottsági javaslatokra,
– tekintettel az EU és az USA közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló, a bűnözői tevékenységek megelőzése és kivizsgálása érdekében az adatcserét lehetővé tevő megállapodásra, az Európa Tanács ETS 185. sz. egyezményére a számítástechnikai bűnözésről, az EU és az USA közötti biztonságos kikötő megállapodásra, és különösen annak 3. cikkére, továbbá a megállapodás részes feleinek listájára, az EU és az USA között a rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából átadott és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló keretmegállapodásról folytatott jelenlegi tárgyalásokra, valamint a biztonságos kikötő megállapodás jelenleg folyó felülvizsgálatára,
– tekintettel a magánélethez és az adatok védeleméhez való jogról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a magán- és kereskedelmi jellegű közlések elfogására szolgáló globális rendszer (Echelon lehallgatórendszer) létezéséről szóló, 2001. szeptember 5-i állásfoglalására[1], tekintettel a PNR (az utas-nyilvántartási adatállomány cseréjét szolgáló) rendszerről és a TFTP (a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó) programról szóló EU–USA megállapodásokra,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1990-ben közzétett, a számítógépre vitt személyes adatállományok szabályozásáról szóló iránymutatásokra,
– tekintettel az USA „Patriot Act” törvényére, illetve a külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló törvényére (FISA) , beleértve a 2008. évi FIS módosító törvény (FISAA) 702. szakaszát,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
Az Egyesült Államok PRISM programja és az uniós tagállamok és az EU Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi megfigyelése
A. mivel 2013. június 6-án a média beszámolt az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által 2007 óta működtetett PRISM illegális elektronikus megfigyelő programról; mivel a PRISM egy felhatalmazás nélküli lehallgatásokat végző – 2005-ben a média által felfedett és 2007-ben a „Protect America Act” törvény és az elektronikus üzenetek, csetelések, videók, fényképek, fájltovábbítások, közösségi hálókból származó és más adatok (uniós polgárok vonatkozásában is) tömeges megfigyelését engedélyező FISAA által törvényessé tett – program továbbfejlesztése[2]; mivel az USA hatóságai szerint két program van működésben – az egyik telefonbeszélgetések metaadatait, a másik az internetet és az e-maileket tartja megfigyelés alatt–, mely programok nem végezhetik amerikai állampolgárok vagy külföldi illetőségű, de az USA-ban lakó személyek irányított megfigyelését[3], tehát más célpontokra, köztük uniós polgárokra irányulnak;
B. mivel amerikai kormány joghatósága alá tartozó magánvállalatok – Microsoft, Yahoo, Google, Facebook, PalTalk, YouTube, Skype, AOL, Apple, Verizon – titokban az NSA-hoz továbbítják az elektronikus kommunikációval kapcsolatos személyes adatokat; mivel e magánvállalatok néhány korábbi alkalmazottja jelenleg az NSA-nak dolgozik;
C. mivel az USA megfigyelés alá vett uniós intézményeket és kémkedett ellenük, ideértve azt is, hogy poloskákat helyezett el az EU amerikai diplomáciai képviseletén Washingtonban, valamint New York-i ENSZ-képviseletén, behatolt számítógépes hálózatokba (megszerezve e-maileket és dokumentumokat), számítógépes támadásokat intézett a NATO NSA-szakértők által használt helyiségeiből a brüsszeli uniós szervezetek – az EU Tanácsa és az Európai Tanács – ellen[4]; mivel a Parlament elnöke ezzel kapcsolatban kérte az ügy tisztázását[5]; mivel az USA hatóságai Franciaország, Olaszország és Görögország ENSZ-misszióit is célpontként kezelték[6];
D. mivel a Bizottság az Unió nevében 2013. június 10-én levélben fejezte ki aggodalmát az USA hatóságainak, részletes tájékoztatást kérve a program hatóköréről és a működtetését engedélyező jogszabályokról[7], és mivel a kérdésről megbeszélést folytattak a 2013. június 14-i dublini EU–USA találkozón, ahol elhatározták egy „transzatlanti szakértői csoport” felállítását a PRISM és a magánszférát érintő kérdések megvitatása céljából;
E. mivel a transzatlanti partnerség mind az EU, mind az USA számára kiemelkedő jelentőségű, és mivel az ilyen kapcsolatoknak az alapvető jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot tiszteletben tartó országok között lojalitáson, megbízhatóságon és egyenlő alapon folytatott együttműködésen kell alapulniuk;
F. mivel az USA hatóságainak állítása szerint a demokratikus és bírósági ellenőrzés az USA alkotmányának megfelelően garantált, hiszen a Kongresszus illetékes testületei tájékoztatást kaptak a megfigyelésről, a FISA-bíróság pedig illetékes az elektronikus kommunikáció megfigyelésének engedélyezésére;
G. mivel 26 amerikai szenátorból álló pártközi csoport levelet intézett az NSA igazgatójához, melyben panaszt fogalmaztak meg amiatt, hogy „az amerikai »Patriot Act« törvény rendelkezését titokban oly módon értelmezték át, hogy az lehetővé tegye a kormány számára nagyszámú polgár magánjellegű adatainak összegyűjtését, illetve hogy a hatóságok egy »titkos törvényegyüttesre« hivatkozva ömlesztett formában begyűjtik a polgárok magánjellegű adatait”[8];
H. mivel az USA jogrendszere nem biztosítja a nem amerikai állampolgárok, így az uniós polgárok védelmét sem; mivel így a negyedik alkotmánymódosítás által biztosított védelem csak az amerikai állampolgárokat illeti meg, az EU vagy más országok polgárait nem;
Az EU-tagállamok együttműködése az amerikai megfigyelő szervezettel
I. mivel a média információi szerint más tagállamok – például Hollandia és az Egyesült Királyság – a PRISM által magánvállalatoktól begyűjtött adatokat legalább 2010 óta átadták;
A tagállamok programjai és más tagállamok, az EU és harmadik országok ellen irányuló megfigyelés
J. mivel az Egyesült Királyság hatóságai, nevezetesen a GCHQ (Government Communications Headquarters – a kormány kommunikációs vezető szervezete) és az MI6 állítólag kémtevékenységet folytatott két 2009-ben sorra került G20-csúcstalálkozón részt vevő külföldi politikusok és tisztviselők ellen, amelyeken részt vett a Bizottság elnöke, a Tanács elnöksége és több tagállam miniszterelnöke[9], behatoltak számítógépeikbe, elfogták és rögzítették a résztvevők egymás közti és kormányzati telefonhívásait, abból a célból, hogy az Egyesült Királyságra és a csúcstalálkozóra nézve kedvező eredmények szülessenek, és e tevékenységben az NSA az GCHQ-hoz (Menwith Hill, Egyesült Királyság) kiküldött személyzete is részt vállalt;
K. mivel a GCHQ állítólag a „Tempora” program segítségével közvetlenül lehallgatja a tenger alatti, elektronikus kommunikációt szolgáló transzatlanti kábelek forgalmát; mivel hatalmas tömegű adatot gyűjtenek be minden megkülönböztetés nélkül, ezeket 30 napig tárolják, feldolgozzák és elemzik, majd megosztják az USA hatóságaival;
L. mivel Reding biztos levélben fejezte ki az Egyesült Királyság hatóságainak aggodalmát a Tempora programmal kapcsolatos médiajelentések miatt, és tájékoztatást kért a program hatókörével és működésével kapcsolatban[10]; mivel az Egyesült Királyság hatóságai védelmükbe vették a GCHQ megfigyelési tevékenységét és kijelentették, hogy az szigorú és jogszerű iránymutatások alapján működik; mivel más tagállamok kifejezték aggodalmukat és bírálatot fogalmaztak meg, feltéve a kérdést, hogy vajon állampolgáraik is célpontul szolgáltak-e és vajon a programmal kapcsolatban létezik-e bármiféle bírósági ellenőrzés[11];
M. mivel más tagállamok a hírek szerint az országok közötti elektronikus kommunikációt szabályszerű felhatalmazás nélkül, bár különleges bírósági felügyelet mellett megfigyelik, az adatokat kicserélik más országokkal (Svédország esete), és erősíthetik megfigyelési kapacitásaikat (Hollandia, Németország); mivel más tagállamokban aggodalmak merültek fel a titkosszolgálatok üzenetek elfogására való felhatalmazottsága kapcsán (Lengyelország esete)[12];
N. mivel a CIA általi rendkívüli átadásokról, illetve a CIA titkos börtönprogramjáról készült parlamenti és európa tanácsi jelentések felhívják a figyelmet arra, hogy ebben egyes uniós tagállamok a titkosszolgálatok közvetítésével aktívan és passzívan együttműködtek az USA-val; mivel legutóbb számos országban a titkosszolgálatokat és azok ügynökeit megvádolták azzal, hogy a hatalomban levők az ellenzék és újságírók elleni kémkedésre használják fel őket[13], illetve azok rendes tevékenységükön kívül eső műveleteket végeznek[14];
Az EU-ra és az USA-ra érvényes jogszabályok, a tagállamokra vonatkozó uniós jogszabályok és együttműködés az Egyesült Államokkal
O. mivel az Európai Unió és tagállamai az EJEB, az Alapjogi Charta, nemzetközi egyezmények és alkotmányok, uniós és nemzeti jogszabályok, valamint az Unió és tagállamai szuverenitása és joghatósága alapján kötelesek megvédeni polgáraik magánélethez és adatvédelemhez való alapvető jogait;
P. mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága szigorú ítélkezési jogot alakított ki, amely szigorú feltételekhez köti a magánszemélyekre irányuló állami megfigyelő tevékenységeket, és kimondja, hogy a magánélethez való alapvető jogba történő beavatkozásnak egy demokratikus társadalomban arányosnak és szükségesnek kell lennie, csak jogszabály teheti lehetővé és megfelelő demokratikus és bírósági ellenőrzés alá kell vonni, ezek híján az ilyen jellegű tevékenységek „a demokrácia védelmének leple alatt alááshatják vagy akár le is rombolhatják a demokráciát”;
Q. mivel a biztonságos kikötő megállapodás alapján a tagállamok és a Bizottság feladata a személyes adatok biztonságának és integritásának garantálása; mivel, a megállapodás 3. cikke értelmében, amennyiben a megállapodás előírásai nem teljesülnek, a Bizottság köteles visszavonni vagy felfüggeszteni a megállapodást; mivel a nemzetközi sajtóban megnevezett vállalatok valamennyien részesei a biztonságos kikötő megállapodásnak;
R. mivel az USA aláírta és 2007. évi hatállyal ratifikálta a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményt, amely 2007-ben az USA-ban hatályba lépett, annak záradékai és alapelvei így az Egyesült Államok nemzeti jogszabályainak részévé váltak; mivel az egyezmény úgy rendelkezik, hogy bármilyen bűncselekménnyel összefüggő „elektronikus bizonyítékok összegyűjtésére” (14.cikk) irányuló valamennyi intézkedésnek lehetővé kell tennie az alapvető emberi jogok védelmét, különösen az emberi jogok európai egyezményében rögzített jogokét (EJEE, magánéletről szóló 8. cikk), érvényre kell, hogy juttassa az „arányosság elvét”, és biztosítékokat kell alkalmaznia, többek között bírói vagy más független szervezet általi felülvizsgálatot, az alkalmazást alátámasztó indokok meglétét és az eljárás alkalmazási köre vagy időtartama korlátozását (15. cikk);
S. mivel az EU és az USA közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló megállapodás – amelyet az Unió és a Kongresszus ratifikált – meghatározza az információgyűjtés és információcsere, továbbá az egyik országban folytatott bűnügyi nyomozás vagy eljárás támogatására szolgáló, a másik országban található bizonyítékok beszerzésére vonatkozóan a segítségkérés és -nyújtás módozatait;
T. mivel az adatvédelmi rendelet tervezete egy olyan előírást tartalmazott, amely a felhasználói adatok harmadik országok hatóságainak történő kiszolgáltatását megfelelő jogalap meglétéhez, például kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló megállapodáshoz, illetve az illetékes adatvédelmi hatóság engedélyéhez kötné[15]; mivel ez a feltétel hiányzik a végleges bizottsági javaslatból;
1. eljárási szabályzata 185. cikke alapján szorgalmazza egy megfigyelési programokat vizsgáló európai parlamenti bizottság létrehozását;
2. szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok elnöke kapjon meghívást arra, hogy a plenáris ülésen felszólaljon a kérdéssel kapcsolatban;
Az Egyesült Államok PRISM programja és az uniós tagállamok és az EU Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi megfigyelése
3. komoly aggodalmát fejezi ki az USA hatóságai által magánvállalatokkal együttműködve titokban működtetett PRISM program miatt, mivel az – amennyiben a jelen pillanatban rendelkezésre álló információk beigazolódnak – az uniós polgárok magánélethez és adataik védelméhez való alapvető jogának súlyos megsértését jelenthetik;
4. kéri az USA hatóságait, hogy bocsássák az uniós partnerek rendelkezésére – uniós és tagállami szinten is – a megfigyelési programokra és az uniós intézmények és tagállamok megfigyelésére vonatkozó teljes körű információkat, és arra kéri a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hasonlóképpen járjanak el; kéri a magánvállalatokat, hogy adjanak tájékoztatást az USA biztonsági ügynökségeivel való együttműködésükről;
5. kéri az USA hatóságait, hogy függesszék fel és vizsgálják felül az összes olyan jogszabályt és megfigyelő programot, amely sérti az uniós polgárok magánélethez és adataik védelméhez való alapvető jogát, az EU és tagállamai szuverenitását és joghatóságát, illetve a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményt; felszólítja az USA hatóságait, hogy vezessenek be olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy az uniós polgárok a magánélet, az adatvédelem és a hatékony jogorvoslat tekintetében legalább ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint az egyesült államok polgárai;
6. kéri a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy az Egyesült Államokkal folytatott – mind politikai, mind pedig szakértői szintű – megbeszéléseik és tárgyalásaik során minden rendelkezésükre álló eszközt használjanak fel a fenti célok elérése érdekében, beleértve az EU-USA kereskedelmi megállapodás aláírásának megtagadását, illetve a PNR és TFTP megállapodások felfüggesztését, amíg a megfigyelési kérdések meg nem oldódnak;
Az EU-tagállamok együttműködése az amerikai megfigyelő szervezettel
7. aggodalmát fejezi ki a tagállamoknak az USA hatóságaival a PRISM és más megfigyelési tevékenységek keretében történő állítólagos titkos együttműködésére vonatkozó információk miatt;
8. kéri a tagállamokat, hogy ezzel kapcsolatban tájékoztassák a többi tagállamot és az uniós intézményeket, és fagyasszanak be minden, a polgárok tömeges megfigyelésére irányuló együttműködést az USA hatóságaival, hiszen bármilyen, ettől eltérő lépés a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és az uniós intézmények közötti lojális együttműködés megszakítását, valamint a polgárok magánélethez és adataik védelméhez való jogának megsértését eredményezné;
A tagállamok programjai és más tagállamok, az EU és harmadik országok ellen irányuló megfigyelés
9. komoly aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság más tagállamok vezetőire és uniós intézményekre irányuló – nem nemzetbiztonsági okokkal indokolható, például a G20 csúcstalálkozót érintő – állítólagos megfigyelési és kémkedési tevékenységeivel kapcsolatban nyilvánosságra került adatok miatt; komoly aggodalmát fejezi ki a Tempora program és az egyesült királyságbeli és uniós polgárok magánélethez való alapvető jogának sérülése miatt;
10. kéri az Egyesült Királyság hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást saját állampolgáraiknak, az EU polgárainak, a többi tagállamnak és az uniós intézményeknek a fent említett tevékenységre és programokra vonatkozóan, és haladéktalanul függesszék fel azokat;
11. kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy saját, megfigyelésre vonatkozó jogszabályaik, tevékenységeik és programjaik összeegyeztethetőek-e az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával és a kérdést érintő nemzetközi és európai előírásokkal a megfelelő demokratikus és bírósági ellenőrzés garantálása, valamint a polgárok alapvető jogai és az EUSZ 2. cikkében rögzített alapvető európai értékek tiszteletben tartása érdekében;
12. kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a következő IB Tanács megbeszélésén vitassák meg az e határozatban felvetett kérdéseket; szorgalmazza a terrorizmusellenes politikák és belső biztonsági stratégiák felülvizsgálatát, a Parlament jelentéseiben megfogalmazott kérésének megfelelően és a nemrégiben nyilvánosságra került adatok fényében;
13. kéri az Europol számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó osztályát, hogy vizsgálja felül az USA és más idegen hatalmak EU-t célzó kémtevékenységeit;
14. szorgalmazza, hogy az EU Helyzetelemző Központját illesszék be a megfelelő intézményi keretek közé, biztosítékoknak és ellenőrzésnek alávetve;
15. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság elvetette az adatvédelmi rendelet tervezetének korábbi, 42. cikkét, és nyilvános, részletes indokolást kér e döntés okaira vonatkozóan; kéri a Tanácsot, hogy illesszen be egy hasonló előírást, és maga is hasonlóképpen kíván eljárni; kéri a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel az adatvédelmi irányelvvel kapcsolatos munkálatait;
16. hangsúlyozza, hogy a jogállamiságon alapuló, demokratikus és nyitott társadalmakban a polgároknak joguk van tájékoztatást kapni alapvető jogaik súlyos megsértéséről, joguk van továbbá ezek elutasítására, akár saját kormányukkal szemben is; hangsúlyozza, hogy olyan eljárásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a kiszivárogtatók leleplezhessék az alapvető emberi jogokat sértő gyakorlatokat és amely – nemzetközi szinten is – megfelelő védelmet nyújt ezeknek az embereknek; hangsúlyozza, hogy továbbra is támogatja a tényfeltáró újságírást és a médiaszabadságot;
17. kéri az uniós intézményeket, hogy vizsgálják felül azt a gyakorlatot, hogy megtagadják a Szerződések, az Alapjogi Charta és a 1049/2001 rendelet által garantált, a dokumentumokhoz való hozzáférési jog gyakorlását a polgároktól azon az alapon, hogy ez veszélyt jelenthet a nemzetközi kapcsolatokra nézve, így az idegen országok számára valójában megvétózzák az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, ahogy ez az USA esetében is történt az Europol közös ellenőrző hatóságának második, az EU és az USA között létrejött TFTP-megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésére vonatkozóan;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Államok hatóságainak és az Egyesült Nemzeteknek.
- [1] HL C 72. E, 2002.3.21., 221. o.
- [2] Lásd a CEPS „Open Season for Data Fishing on the Web: The Challenges of the US PRISM Programme for the EU” című kiadványát,
http://www.ceps.eu/book/open-season-data-fishing-web-challenges-us-prism-programme-eu. - [3] Lásd Obama elnök 2013. június 7-i nyilatkozatait,
http://www.whitehouse.gov/the-press-office/2013/06/07/statement-president,
valamint James Clapper (Direction of National Intelligence) nyilatkozatait; az NSA a „Boundless Informant” elnevezésű adatbányász program segítségével elvégzi az adatok feldolgozását és származási ország szerinti rendezését. - [4] http://www.spiegel.de/international/europe/nsa-spied-on-european-union-offices-a-908590.html
- [5] http://www.europarl.europa.eu/the-president/en/press/press_release_speeches/press_release/2013/2013-june/html/schulz-on-alleged-bugging-of-eu-office-by-the-us-authorities
- [6] http://www.guardian.co.uk/world/2013/jun/30/nsa-leaks-us-bugging-european-allies
- [7] A célpontok között vannak-e uniós polgárok, ömlesztett adatokról van-e szó vagy konkrét egyedi esetekről, milyen kritériumat alkalmaznak, mi a pontos hatókör, milyen meghatározások alapján dolgoznak és vajon lehetséges-e a programot meghekkelni. A levél szövege az alábbi linken olvasható: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/libe/dv/p6_ltr_holder_/p6_ltr_Holder_en.pdf
- [8] 26 amerikai szenátor levele James R. Clapper úrhoz, 2013. június 27.; lásd: http://www.guardian.co.uk/world/interactive/2013/jun/28/senators-letter-james-clapper
- [9] A londoni G20-találkozón hat tagállam képviselői vettek részt.
- [10] A biztos megkérdezte, hogy a Tempora program nemzetbiztonsági területre korlátozódik-e, a lehallgatás egyedi esetekre korlátozódik-e vagy ömlesztett formában történik, az adatokat megosztják-e harmadik országokkal – így az USA-val –, és hogy az Egyesült Királyság és az EU polgárainak van-e lehetősége adataikkal kapcsolatban bármiféle jogorvoslatra.
- [11] Lásd például a német igazságügyi miniszter nyilatkozatait.
- [12] Lásd: http://euobserver.com/justice/120656.
- [13] Például Bulgáriában.
- [14] Lásd a Luxemburgban jelenleg folyó vizsgálatot.
- [15] Lásd a kiszivárogtatott bizottsági javaslat 42. cikkét: http://statewatch.org/news/2011/dec/eu-com-draft-dp-reg-inter-service-consultation.pdf