ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a SWIFT megállapodásnak az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja miatt történő felfüggesztéséről
16.10.2013 - (2013/2831(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Alexander Alvaro, Sophia in ‘t Veld, Renate Weber, Gianni Vattimo, Marielle de Sarnez az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0468/2013
B7‑0472/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása a SWIFT megállapodásnak az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja miatt történő felfüggesztéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 87. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 225. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 226. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 218. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 234. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 314. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodásra[1],
– tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban lévő, megfigyelést végző szervekről és ezeknek az uniós polgárok magánéletére gyakorolt hatásairól szóló 2013. július 4-i állásfoglalására[2],
– tekintettel Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2010. július 13-i 2010/412/EU tanácsi határozatra[3], valamint a Bizottság és a Tanács azt kísérő nyilatkozataira,
– tekintettel a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2010. február 11-i jogalkotási állásfoglalására[5],
– tekintettel 2010. május 5-i állásfoglalására az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlásáról[6],
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló jogalkotási állásfoglalására[7], valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására,
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás végrehajtásának közös felülvizsgálatáról szóló 2011. március 30-i (SEC(2011)0438) és 2012. december 14-i jelentésre (SWD(2012)0454),
– tekintettel a TFTP-megállapodás Europol általi végrehajtásának az Europol közös ellenőrző hatósága által 2010 novemberében lefolytatott vizsgálatáról szóló 2011. március 1-jei jelentésre,
– tekintettel az Europol közös ellenőrző hatósága által a TFTP-megállapodás végrehajtására vonatkozóan 2012. március 11-én tett nyilvános nyilatkozatra,
– tekintettel az Europol közös ellenőrző hatósága által elkészített, az Europol TFTP-megállapodás szerinti feladatainak végrehajtására vonatkozó harmadik vizsgálat eredményéről szóló, 2013. március 18-i értékelésre,
– tekintettel a holland adatvédelmi hatóság részéről Paul Breitbarth által a TFTP közös európai uniós felülvizsgálati csoport küldöttségvezetőjének írt 2011. április 18-i levélre,
– tekintettel a Jacob Kohnstamm által a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport nevében Melissa A. Hartmannak, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma helyettes államtitkárának írt 2011. június 7-i levélre,
– tekintettel a Jacob Kohnstamm által a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport nevében Juan Fernando López Aguilarnak, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnökének írt 2012. december 21-i levélre,
– tekintettel Malmström biztos 2013. szeptember 12-i levelére, amelyet David Cohennek, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma terrorelhárítás és pénzügyi felderítés kérdéseiben illetékes államtitkárának írt, valamint Cohen államtitkár 2013. szeptember 18-i válaszára,
– tekintettel „A terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszer: rendelkezésre álló lehetőségek” című 2011. július 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0429),
– tekintettel az E-11200/2010, E-2166/2011, E-2762/2011, E 2783/2011, E-3148/2011, E-3778/2011, E-3779/2011, E-4483/2011, E-6633/2011, E 8044/2011, E-8752/2011, E-617/2012, E-2349/2012, E-3325/2012, E-7570/2012 és E 000351/2013 írásbeli választ igénylő kérdésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program („TFTP”) céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a „megállapodás”) 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett;
B. mivel sajtójelentések szerint az egyesült államokbeli NSA közvetlen hozzáféréssel rendelkezett több magánvállalat informatikai rendszeréhez, valamint közvetlenül hozzáfért a megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi fizetési üzenetek szolgáltatói által közvetített, pénzügyi transzferekre vonatkozó fizetési üzenetekhez és azokhoz kapcsolódó adatokhoz;
C. mivel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban lévő, megfigyelést végző szervekről és ezeknek az uniós polgárok magánéletére gyakorolt hatásairól szóló 2013. július 4-i állásfoglalásában az Európai Parlament utasította az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy végezzen mélyreható vizsgálatot e kérdéskörben, együttműködve a nemzeti parlamentekkel és a Bizottság által felállított EU-USA szakértői csoporttal, és a vizsgálat eredményeiről az év vége előtt tegyen jelentést;
D. mivel az ideiglenes TFTP-megállapodás elutasítása után az Európai Parlament többsége a jelenlegi TFTP-megállapodáshoz csupán az uniós polgárok személyes adataira és magánélethez való jogaira vonatkozó biztosítékok megerősítése folytán adta hozzájárulását;
E. mivel az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma e megállapodás tekintetében nagy mennyiségű releváns információt „EU TITKOS”-nak minősített;
F. mivel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport szerint nem biztos, hogy megfelelő a hozzáféréshez való jog gyakorlásához alkalmazott jelenlegi eljárás, és elképzelhető, hogy adott esetben nem lehetséges a kiigazításra, a törlésre és a zárolásra vonatkozó jog gyakorlása;
G. mivel a Bizottság kijelentette, hogy míg a megállapodás egyfelől szigorú biztosítékokat határoz meg az adatok átadására vonatkozóan, a Bizottság elismeri az Európai Unió arra irányuló szándékát, hogy hosszabb távon olyan rendszert hozzon létre, amely lehetővé tenné az adatoknak az Unió területén való kinyerését;
H. mivel a Bizottság felkérést kapott arra vonatkozólag, hogy legkésőbb 2011. augusztus 1-jéig nyújtsa be a Parlamentnek és a Tanácsnak az EU területén való adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai keretet, legkésőbb 2013. augusztus 1-jéig pedig az egyenértékű uniós rendszer – a megállapodás 11. cikke alapján történő – kifejlesztéséről szóló előrehaladási jelentést;
I. mivel az EU területén való adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai keret előterjesztése helyett 2011. július 13-án a Bizottság azokat a különböző lépéseket ismertette, amelyeket a fentebb említett jogi és technikai keret kialakítása érdekében tett, tájékoztatva az elsődleges eredményekről és – részletekbe nem menve – a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszerre vonatkozó némely elméleti lehetőségről;
J. mivel nem terjesztették elő az egyenértékű uniós rendszer – a megállapodás 11. cikke alapján történő – kifejlesztéséről szóló előrehaladási jelentést;
K. mivel sem a Bizottság és az Egyesült Államok hatóságai közötti megbeszélések, sem pedig a pusztán az Egyesült Államok által tett kijelentésekre való hagyatkozás nem tekinthető vizsgálatnak;
1. véleménye szerint mivel az EU fő célja az egyének szabadságának előmozdítása, az e szabadságot támogató biztonsági intézkedéseket – köztük a terrorizmus elhárítását célzó intézkedéseket – a jogállamiság keretében kell végrehajtani, és alá kell vetni őket az alapvető jogokra – köztük a magánélethez és az adatvédelemhez – fűződő kötelezettségeknek;
2. megismétli, hogy a személyes adatok bármiféle – akár tömeges – átadásának összhangban kell lennie az Unió és a tagállamok jogszabályaival, valamint az alapvető jogokhoz – köztük a magánélethez és az adatvédelemhez – fűződő kötelezettségekkel;
3. kifejezi mély aggodalmát az NSA tevékenységével kapcsolatban nemrég napvilágra került dokumentumok kapcsán, azaz a pénzutalásokra vonatkozó és a kapcsolódó üzenetekhez való közvetlen hozzáférés miatt, amely a megállapodás és különösen az 1. cikk egyértelmű megsértését jelenti;
4. felszólít teljes körű helyszíni vizsgálat végrehajtására azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hatóságai állítólag jogosulatlanul hozzáférnek a SWIFT szervereihez, vagy esetleg „hátsó bejáratokat” hoztak azokhoz létre, mely vizsgálatot független számítástechnikai szakembereknek és számítógépes biztonsággal foglalkozó szakértőknek – például az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központjának – kell lefolytatniuk;
5. sajnálja, hogy a holland hatóságok – vagyis a SWIFT szervereinek otthont adó ország kormánya – nem engedélyezték helyszíni technikai vizsgálat elfolytatását;
6. sajnálja továbbá, hogy egyetlen tagállam sem kérte az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központjától, hogy ilyen vizsgálatot lefolytasson; aggódik amiatt, hogy a technikai szakértők által lefolytatott vizsgálat hiányában a valóságra nem fog fény derülni;
7. elvárja, hogy a megállapodás valamennyi résztvevője gondoskodjék a következőkről:
– a megállapodás és különösen az 5. cikkében meghatározott biztosítékok hatálya – a megállapodás 1. cikkében rögzítettek alapján – terjedjen ki kivétel nélkül valamennyi pénzmozgással kapcsolatos, az EU területén tárolt üzenetre és a kapcsolódó adatokra;
– a 4. cikk alapján továbbított kérelmeket nem elvontan, hanem a „lehető legszűkebben” kell meghatározni;
– a 4. cikkben szereplő „lehető legszűkebben meghatározva” kifejezést ugyanúgy kell értelmezni, mint jelenleg is az 5. cikk alapján;
– nyilvánosságra kell hozni, hogy a pénzmozgásokra vonatkozó üzenetek közül hányat érintett a hozzáférés;
– a hozzáférésre, a kiigazításra, a törlésre és a zárolásra vonatkozó jogokat a gyakorlatban teljes mértékben tiszteletben kell tartani;
– a Bizottság által kinevezett állandó felügyelőnek teljes hatáskört kell birtokolnia az átadott adatokon végzett bármiféle kutatás valós idejű, illetve visszamenőleges ellenőrzéséhez, az 5. cikk sérelmére végzett bármely vagy valamennyi keresési művelet leállításához, e keresések megvizsgálásához és adott esetben a terrorizmussal való kapcsolatuk további megindokolásának kérelmezéséhez;
8. megismétli, hogy az adatok megosztására vonatkozó, az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokat olyan koherens jogi adatvédelmi keretre kell alapozni, amely jogilag kötelező erővel védi a személyes adatok védelmét szolgáló standardokat, beleértve a célhoz kötöttséget, az adatminimalizálást, a tájékozódást, a hozzáférést, a kiigazítást, a törlést és a jogorvoslatot;
9. aggódik amiatt, hogy a megállapodást nem a benne szereplő rendelkezéseknek megfelelően hajtották végre, különösen az 1., 4., 12., 13., 15. és 16. cikk vonatkozásában; kéri, hogy a Bizottság ezért nyújtson be jogalkotási javaslatot a megállapodás felfüggesztése tárgyában;
10. a Bizottságnak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó európai programról szóló közleményét nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak; ezért erőteljesen sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be jogalkotási javaslatot az adatok uniós területen történő kinyerésével kapcsolatos jogi és technikai keretre vonatkozóan;
11. erőteljesen sürgeti a három intézményt, hogy körültekintően vitassák meg a jövőbeli adatcsere-módozatok emberi jogi vonatkozásait, amelyeknek teljes körűen tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelmi elveket, különösen megfelelve a szükségességi és arányossági tesztnek;
12. rámutat, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat korlátozó intézkedések esetében a szükségességi és arányossági tesztnek a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni összes létező biztonsági intézkedésre ki kell terjednie; véleménye szerint ezért minden egyes további – a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem részeként javasolt – jogi intézkedést az eddigieknél magasabb szintű és szigorúbb szükségességi és arányossági tesztnek kell alávetni; ennek megfelelően ellenzi azt a tendenciát, mely szerint minden egyes biztonsági intézkedést átfogóan a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre való általános hivatkozás segítségével indokolnak;
13. elvárja, hogy az uniós területen történő adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai kerettel kapcsolatos bármely jogi természetű javaslat eleget tegyen a következőknek:
– teljes mértékben összhangban legyen az európai uniós adatvédelmi jogszabályokkal;
– az egységes európai fizetési térség (SEPA) adatai vagy nemzeti pénzügyi adatok – függetlenül attól, hogy mely rendszerben dolgozzák fel őket – nem kerülhetnek kinyerésre;
– előzetes engedélyezés hiányában nem kerülhet sor adatok kinyerésére vagy tárolására;
14. a fentiekből kiindulva kéri, hogy a Bizottság függessze fel a megállapodást ideiglenesen mindaddig, amíg az annak felélesztéséről folytatandó tárgyalások megindításának alábbi feltételei nem teljesülnek:
– teljes körű és átfogó tisztázása annak, hogy az Egyesült Államok kormányának bármely ügynöksége vagy hasonló szervezete engedély hiányában – a megállapodáson kívül vagy annak megsértésével – hozzáfért-e a megállapodás hatálya alá tartozó pénzügyi adatokhoz;
– amennyiben szükséges, a helyzet maradéktalan helyreállítása;
– a megállapodás 1., 4., 12., 13., 15. és 16. cikke végrehajtásának teljes körű elemzése, a megfelelő végrehajtáshoz vezető megoldás megtalálásával;
– a Bizottság nyújtson be jogalkotási javaslatot az EU területén történő adatkinyeréssel kapcsolatos jogi és technikai keretre vonatkozóan;
15. a fentiek alapján kéri, hogy a Tanács és a tagállamok adjanak felhatalmazást az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központjának, hogy vizsgálja ki a megállapodás hatálya alá tartozó pénzmozgásokra vonatkozó adatokhoz való engedély nélküli hozzáféréssel kapcsolatos vádakat;
16. véleménye szerint – noha a Parlamentnek az EUMSZ 218. cikke alapján nincs formális hatásköre arra, hogy nemzetközi megállapodások felfüggesztését vagy felmondását kezdeményezze – a Bizottságnak cselekednie kell, amennyiben a Parlament valamely megállapodástól megvonja támogatását; rámutat, hogy a Parlament – amikor a jövőben nemzetközi megállapodásokhoz adandó hozzájárulása lesz a tét – figyelembe veszi majd az e megállapodással kapcsolatban a Bizottságtól és a Tanácstól kapott választ;
17. kéri, hogy valamennyi vonatkozó információt és dokumentumot haladéktalanul bocsássák a Parlament rendelkezésére, hogy megvitathassa azokat;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Europolnak.