A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0027/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0027/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.6

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 139kWORD 79k
12.1.2015
PE547.450v01-00
 
B8-0027/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))


Helmut Scholz, Miloslav Ransdorf, Barbara Spinelli, Kateřina Konečná, Patrick Le Hyaric, Kostas Chrysogonos, Georgios Katrougkalos a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))  
B8‑0027/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az előrehozott parlamenti választásokra nehéz politikai és biztonsági körülmények között került sor; mivel Ukrajna egyes részein a szavazók nem tudtak részt venni a választásokon; mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) említést tesz arról, hogy egyes esetekben bizonyíthatóan éltek „a kampánystratégiákat befolyásoló megfélemlítés és akadályozás eszközeivel. A kampány utolsó tíz napjában a megfigyelők a választásokban érdekeltekkel szembeni erőszak, a képviselőjelöltek és kampánymunkások megfélemlítése és fenyegetése határozott növekedését, illetve esetenként a kampányanyagok és -irodák célzott rongálását tapasztalták. Hitelesnek tekinthetők azok az állítások, melyek szerint több alkalommal szavazatvásárlásra is sor kerültˮ; mivel súlyos feszültségekről számoltak be egyes választókerületi bizottságokban, ahol egy önkéntes zászlóalj felfegyverzett tagjai voltak jelen a bizottság épületében és környékén; mivel az ukrán OPORA Civil Hálózat és az Ukrán Szavazók Bizottsága gyakran beszámolt a szavazóhelységekben tapasztalt számos jogsértésről, köztük „a szavazólapok útlevél-ellenőrzés nélküli leadásának megkísérléséről, illetéktelen személyek szavazóhelyiségekben való jelenlétéről, törvénytelen szavazási kísérletekről, a szavazólapok szavazóhelyiségből való kivitelének megkísérléséről, a szavazás titkosságának megsértéséről, a szavazólap lefényképezéséről, valamint egyazon szavazat többszöri leadásárólˮ; mivel az EBESZ mindezek ellenére arra a követeztetésre jutott, hogy „az október 26-i előrehozott parlamenti választások jelentős előrelépést jelentettek Ukrajna azon törekvései tekintetében, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban megszilárdítsa a demokratikus fejlődéstˮ;

B.     mivel az ukrajnai politikai folyamatot a donyecki és a luhanszki régióban jelenleg dúló polgárháború uralja; mivel a politikai napirendet változatlanul a nemzeti egység, a területi integritás és védelem témái uralják; mivel másrészről a 2012-es ukrajnai zavargásokba torkolló problémák továbbra is megoldatlanok, beleértve a korrupciót, a gazdasági és szociális válságot, a politikai bizalmatlanságot, az oligarchikus struktúrák politikai befolyása miatt az ukrajnai politikai rendszerből való kiábrándultságot; mivel nem történt előrelépés a reformtervek megvalósítása terén; mivel az új kormány és parlament korrupció elleni küzdelem megindítása terén vallott kudarca megrendítette az ukrán népnek és a nemzetközi közösségnek az ukrajnai politikai folyamatba vetett bizalmát;

C.     mivel Ukrajna a gazdasági és társadalmi összeomlás szélén áll; mivel Ukrajna GDP-je 2014 januárja és novembere között 7,5%-kal csökkent, az infláció pedig 21%-ra ugrott novemberre; mivel a fizetésképtelenség kockázata egyre nő, és az országnak a nemzetközi támogatási programok keretében jelenleg biztosított összegnél 15 milliárd dollárral többre van szüksége;

D.     mivel a Majdan-mozgalom társadalmi-gazdasági követeléseit az új kormány neoliberális és nacionalista programja váltotta fel; mivel a 2015. évi költségvetés a szociális kiadások radikális megnyirbálását irányozza elő, a védelmi kiadásoknak a GDP 5,2%-ára történő növelése mellett; mivel e megszorításokról rendkívül súlyos gazdasági és szociális helyzetben határoztak; mivel a 2014-es év első kilenc hónapjában az árak 16,2%-kal növekedtek, a közüzemi díjakat pedig átlagosan 24,3%-kal emelték; mivel a munkanélküliek száma 1,7 millió (a gazdaságilag aktív népesség 8,4%-a), és a foglalkoztatottak közüli is sokan nem kapnak fizetést; mivel a konfliktus sújtotta és a konfliktust követő helyzetben lévő térségekben élő mintegy 5,2 millió ember helyzete a gazdasági infrastruktúra és a szociális szolgálatok jelentős csökkenése és akadozása miatt különösen súlyos; mivel ezeken a területeken egyre korlátozottabb az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

E.     mivel az oligarchák és a szélsőjobboldal félkatonai egységeit nem oszlatták fel és azok továbbra is erőszakos cselekményeket követnek el az országban; mivel az ukrán belügyminiszter, Arszen Avakov új nehézfegyvereket – például tankokat, páncélozott szállító harcjárműveket – ajánlott fel e félkatonai egységeknek, amelyeket megerősített brigád státuszba helyezett; mivel az ukrán belügyminiszter Vadim Trojant, a szélsőjobboldali Azov-ezred parancsnokhelyettesét, az Ukrán Patrióták félkatonai szervezet aktív tagját nevezte ki a kijevi rendőrség élére; mivel a Joseph Goebbels ideológiáját nyíltan hirdető Jurij Mikhalcsicsin fogja vezetni az ukrán titkosszolgálat propaganda és elemző részlegét;

F.     mivel az egyrészről az EU, Ukrajna, az Egyesült Államok és további nyugati országok, másrészről az Oroszországi Föderáció között egyre fokozódó feszültség veszélyezteti az európai és a nemzetközi békét és stabilitást; mivel rendkívül veszélyes a Nyugat és Oroszország közötti politikai és katonai helyzet eszkalálódása; mivel az elmúlt évben több tucat érzékeny katonai behatolás történt Oroszország és NATO tagállamok között, esetenként hajszálon múlt, hogy ellenségeskedés törjön ki;

G.     mivel az ukrajnai válság kölcsönösen elfogadható, tárgyalásos úton történő megoldásának kudarca súlyos következményekkel járt az orosz gazdaságra nézve; mivel az Egyesült Államok és az EU által kiszabott szankciók tovább súlyosbítják az olajárak csökkenése és az orosz gazdaság egyéb problémái miatt az Oroszországban tapasztalt pénzügyi és gazdasági nehézségeket;

H.     mivel Kelet-Ukrajnában továbbra is háborúznak a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítései ellenére, hogy a szembenálló feleket tárgyalóasztalhoz ültesse; mivel a szembenálló felekből hiányzik a politikai akarat, hogy kompromisszumot kössenek és végrehajtsák az elért megállapodásokat;

I.      mivel az ukrajnai parlament támogatta Porosenko elnöknek az ország el nem kötelezett státusza megszüntetésére irányuló javaslatát, csupán pár órával azután, hogy bejelentették a kelet-ukrajnai katonai konfliktus rendezésére irányuló újabb tárgyalások megkezdését; mivel az ország NATO-csatakozásáról szóló népszavazás bejelentése tovább súlyosbítja az Ukrajna és Oroszország közötti politikai feszültségeket, amely utóbbi a biztonságára, illetve az Oroszország és a NATO közötti stratégiai katonai egyensúlyra nézve közvetlen fenyegetésként éli meg Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozását;

1.      sürgeti, hogy folytassanak párbeszédet és tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárása és az ukrán válsághoz vezető problémák politikai megoldása érdekében; ismételten felszólít az ukrán nép egységének és Ukrajna területi integritásának megőrzésére; határozottan támogatja a minszki folyamatot és sürgeti a feleket, hogy tartsák tiszteletben a már elért megállapodásokat, és ezeket dolgozzák át egy, az újabb tárgyalások során átláthatóbb és egyértelmű – az összes tárgyaló fél által teljesítendő, konkrét referenciaértékeket is tartalmazó – rendezési tervvé; támogatja az EBESZ ukrán válság rendezésében betöltött szerepének megerősítését;

2.      sürgősen felszólítja a kelet-ukrajnai konfliktus valamennyi szereplőjét, hogy szüntessék be az erőszakot; felszólítja az Egyesült Államokat, Kanadát, a tagállamokat és Oroszországot, hogy vezessenek be fegyverembargót a konfliktusban részt vevő valamennyi fél ellen, és azt szigorúan tartsák be, felszólít továbbá valamennyi külföldi katonai tanácsadó és egyéb katonai és félkatonai személyzet Ukrajnából való kivonására; nyomatékosan felhívja az Oroszországi Föderációt és Ukrajnát egyaránt határaik hathatós ellenőrzésére a konfliktus békés rendezése, illetve bármely országból érkező fegyveresek és katonai felszerelések Ukrajnába való behatolásának megszüntetése céljából;

3.      elítéli a NATO-nak az Oroszországi Föderáció határáig történő bővítését; határozottan elutasítja az új ukrán kormánynak a NATO-tagság megszerzésére irányuló, az Oroszországi Föderációval szembeni politikai konfrontáció újabb elemét képező terveit, amely tovább destabilizálná a térséget és a nemzetközi biztonsági rendszer egészét;

4.      nyomatékosan felszólítja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy vessenek véget a katonai nyomásgyakorlás politikájának, és kéri, hogy haladéktalanul vessenek gátat a katonai feszültség továbbgyűrűzésének, szüntessék be katonai műveleteiket és a feszültség szítását, illetve csökkentsék katonai jelenlétüket a konfliktus sújtotta térségben; határozottan visszautasítja további NATO katonai egységek és eszközök Kelet-Európában való bevetését; figyelmeztet arra, hogy az Oroszországgal való eredményorientált párbeszéd újbóli megnyitásának esetleges kudarca veszélyes következményekkel járhat Európa és a világ békéjére és biztonságára nézve;

5.      felszólítja az EU-t, hogy indítsa újra az Oroszországgal folytatott célorientált politikai párbeszédet annak érdekében, hogy helyreálljon a bizalom és megoldást találjanak minden függőben lévő ügyre és vitatott kérdésre; kéri az ukrán válságot megelőzően az EU és Oroszország között alkalmazott párbeszédi formák helyreállítását az uniós intézmények valamennyi szintjén; sürgeti az EU-t, hogy vessen véget az Oroszország elleni szankciók politikájának, amely kereskedelmi háborúhoz vezetett a két stratégiai partner között, mivel az negatív hatással jár különösen az oroszországi kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), a mezőgazdasági termelőkre és a fogyasztókra, az EU-ra és az EU keleti szomszédságának országaira, és mindenekelőtt azért, mert az politikailag eredménytelennek, sőt, kontraproduktívnak bizonyult;

6.      felszólít arra, hogy használják fel a Helsinki Záróokmány 2015-ben esedékes 40. évfordulóját az abban megfogalmazott normák és elvek megerősítésére maradéktalan végrehajtására, a bizalom újjáépítésére, valamint tárgyalások megkezdésére egy, az ENSZ alapokmányán és az EBESZ előírásain alapuló, Európa valamennyi országának érdekeit figyelembe vevő, hatékony európai biztonsági együttműködési rendszerről; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a hagyományos fegyverek ellenőrzésének folytatására , a már meglévő bizalom- és biztonságépítő intézkedések hatékonyságának javítására, az átláthatósági mechanizmusok fokozására, korszerűsítésére, illetve alkalmazási körük kiszélesítésére; felszólít új bizalomépítő és átláthatósági intézkedések kidolgozására annak megakadályozása érdekében, hogy a jövőben ne törjenek ki hasonló konfliktusok;

7.      tudomásul veszi az ukrán parlamenti választások eredményeit; ismételten elítéli a kommunista pár elleni pert, amelyet a választási kampány alatt indítottak; felkéri az újonnan megválasztott parlamentet és az illetékes hatóságokat, hogy orvosolják a felismert hiányosságokat többek között oly módon, hogy hathatósan kivizsgálják a nemzeti és a nemzetközi megfigyelők által a választások során tapasztalt szabálytalanságokat, meghozzák az ezekért felelős személyekkel szemben szükséges jogi lépéseket, megreformálják a választási rendszert a regionális képviselet javításával és – egy több választókerületes, arányos képviseleti rendszert bevezetve – a szavazók által a parlamenti képviselőikre gyakorolt befolyás növelésével, valamint maradéktalanul végrehatják az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásait a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozása átláthatóságának növelése, illetve a választási jogszabályok nemzetközi normákkal való összhangba hozatalának biztosítása érdekében;

8.      felhívja az ukrán kormányt, hogy vizsgálja felül megszorító politikáját a lakosság sürgető szociális szükségleteinek kielégítése céljából, különösen a fűtés, az energiaszolgáltatás és az egészségügyi ellátás tekintetében;

9.      felszólítja a kormányt és az ukrán parlamentet (Verhovna Rada), hogy teljesítse az ország lakosságának a valódi és mélyreható reformok iránti elvárásait, azzal, hogy véget vet a jelenlegi válságnak és az országot politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásba vezeti, többek között az alábbiak segítségével:

•  a korrupció következetes kiirtása;

•  a jogállamiság kialakítása;

•  decentralizáció és biztos garanciák a különböző régiókban élők valamennyi jelentős döntéshozatali folyamatban – különösen pedig a társadalmi és gazdasági fejlődés területén – való demokratikus részvételére vonatkozóan;

•  demokratikus ellenőrzés alatt az oligarchák végleges leválasztása a politikáról;

•  az emberi és demokratikus jogok, köztük a nyelvhasználati jogok tiszteletben tartása;

•  a félkatonai egységek feloszlatása, illetve a rendőrség és a katonaság feletti szigorú állami ellenőrzés helyreállítása;

•  azonnali átlátható, demokratikus és törvényes parlamenti ellenőrzés az ország valamennyi biztonsági ereje felett, valamint a biztonsági erőknek nevezett valamennyi félkatonai és magánkézben lévő egység leszerelése;

10.    sürgeti, hogy kösse az EU az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi és gazdasági támogatást egy ilyen reformterv végrehajtásához;

11.    aggodalmát fejezik ki amiatt, hogy az ukrán politikusok és hatóságok továbbra is elfogadhatatlan tudatlanságot tanúsítanak a szélsőjobb és nyíltan neonáci erőkben rejlő veszéllyel kapcsolatosan, a választások során együttműködik velük, és a bűnüldöző hatóságoknál állást biztosítanak a tagjaik számára; hangsúlyozza, hogy a szélsőjobboldali nézeteket valló személyek jelentős bűnüldözési erőforrásokkal rendelkező pozíciókba helyezése nyilvánvaló veszélyt jelent a demokráciára; sürgősen felszólítja az ukrán kormányt és a demokratikus politikai erőket, hogy szakítsák meg az összes kapcsolatot a szélsőjobboldali csoportokkal és/vagy milíciákkal;

12.    megismétli, hogy kudarcot vallott az a keleti szomszédságpolitika, amely nem veszi figyelembe minden érintett szereplő – köztük Oroszország – érdekeit; hangsúlyozza, hogy át kell alakítani a keleti szomszédságpolitikát olyan regionális együttműködés kialakítása céljából, amely nem zár ki egy országot sem; felhívja Oroszországot, hogy tevőleges módon vegyen részt ebben a folyamatban, és mutasson hajlandóságot a jószomszédi politikákban való részvételre;

13.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, Ukrajnának és Oroszországnak, valamint az EBESZ és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének.

 

Utolsó frissítés: 2015. január 14.Jogi nyilatkozat