Eljárás : 2016/2727(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0623/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0623/2016

Viták :

PV 25/05/2016 - 18
CRE 25/05/2016 - 18

Szavazatok :

PV 26/05/2016 - 6.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0233

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 293kWORD 106k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0623/2016
19.5.2016
PE582.644v01-00
 
B8-0623/2016

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a transzatlanti adatáramlásokról (2016/2727(RSP))


Axel Voss, Monika Hohlmeier, Michał Boni, Roberta Metsola, Esteban González Pons, Anna Maria Corazza Bildt a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a transzatlanti adatáramlásokról (2016/2727(RSP))  
B8-0623/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 11., 16., 47. és 52. cikkére,

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: adatvédelmi irányelv)(1),

–  tekintettel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra(2),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) és a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a 2000. július 26-i 2000/520/EK bizottsági határozatra (a „védett adatkikötőről” szóló határozat),

–  tekintettel „A bizalom helyreállítása az EU–USA adatáramlások tekintetében” címmel a Bizottság által az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz címzett 2013. november 27-i közleményre (COM(2013)0846),

–  tekintettel „A védett adatkikötő működése az uniós polgárok és az EU-ban letelepedett vállalatok szempontjából” című, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett 2013. november 27-i bizottsági közleményre (a védett adatkikötőről szóló közlemény) (COM(2013)0847),

–  tekintettel az Európai Bíróság által a C-362/14. sz. Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott, 2015. október 6-i ítéletre (EU:C:2015:650),

–  tekintettel a 95/46/EK irányelv alapján, az Európai Bíróság C-362/14. sz. (Schrems-)ügyben hozott ítéletét követően a személyes adatoknak az Európai Unióból az Amerikai Egyesült Államokba történő továbbításáról szóló, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett 2015. november 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0566),

–  tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport Schrems-ügyben hozott ítélet következményeiről szóló, 2016. február 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a bírósági jogorvoslatról szóló, Obama elnök által 2016. február 24-én törvényerőre emelt jogszabályra (H.R.1428),

–  tekintettel a USA Freedom Act elnevezésű törvényre(4),

–  tekintettel az USA elektronikus hírszerzési tevékenységeinek a 28. elnöki politikai irányelvben (PPD-28) megállapított reformjára(5),

–  tekintettel a „Transzatlanti adatáramlás: erős biztosítékok a bizalom helyreállításáért” címmel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2016. február 29-i bizottsági közleményre (COM(2016)0117),

–  tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport által az EU–USA adatvédelmi pajzs megfelelőségéről szóló határozattervezetről kiadott, 2016. április 13-i 01/2016. sz. véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a személyes adatok védelme, a magánélet és a magáncélú kommunikáció tiszteletben tartása, a biztonsághoz való jog, az információk megismeréséhez és közléséhez való jog és a vállalkozáshoz való jog mind alapvető jogok, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján az EU-nak védelmeznie kell és egyensúlyba kell hoznia az EU-ban;

B.  mivel ezen alapvető jogok korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az elengedhetetlen és ténylegesen az EU által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja; mivel az alapvető jogok védelmére és az általános érdekű célok elérésére szolgáló uniós keret folyamatosan változik;

C.  mivel az USA és az EU gazdasága a világ GDP-jének több mint 50%-át, a világ exportjának 25%-át és a világ importjának több mint 30%-át adja; mivel világszerte az USA és az EU közötti gazdasági kapcsolat értékét tartják a legnagyobbnak, és a teljes transzatlanti kereskedelmet 2014-ben 1,09 billió USD-ra értékelték, miközben az USA és Kanada közötti teljes kereskedelmet 741 milliárd USD-ra, az USA és Kína közötti teljes kereskedelmet pedig 646 milliárd USD-ra tették;

D.  mivel a transzatlanti beruházási kapcsolat szintén a világ legnagyobbja, mivel az USA és Európa által egymás területén eszközölt összes beruházás értéke mintegy 4 billió USD;

E.  mivel az USA és az EU közötti adatáramlások, amelyek körülbelül másodpercenként 15 terabitet tesznek ki, globálisan messze a legnagyobbak – hozzávetőlegesen 55%-kal nagyobbak, mint az USA és Ázsia közötti adatáramlások, és 40%-kal nagyobbak, mint az USA és Latin-Amerika közötti adatáramlások;

F.  mivel az adatok határokon átnyúló elérésére, gyűjtésére és továbbítására való képesség összefügg az internet globalizálódásával, és mivel a transzatlanti adatáramlások mennyisége tükrözi egyrészt az internet USA-beli és uniós penetrációját, amely az USA-ban körülbelül 85%, az EU-ban pedig 90%, másrészt pedig az adatok fontosságát a kétoldalú gazdasági kapcsolat támogatása és lehetővé tétele szempontjából;

G.  mivel az USA és az EU közötti szabad határokon átnyúló adatáramlás rendkívül fontos az USA-beli és az uniós kereskedelem és beruházások szempontjából, mivel az Atlanti-óceán két partján élő fogyasztók egyre inkább az internetet veszik igénybe, hogy árukat és szolgáltatásokat vásároljanak egymás piacain, a vállalkozások közötti transzatlanti ügyletek és szolgáltatások valósággá váltak, a vállalaton belüli célokat szolgáló szabad adatáramlás mindennapossá vált, és az USA-ban és az EU-ban az adatfelhőhöz való hozzáférést biztosító adatközpontokba való beruházások a határokon átnyúló adatáramlásokra támaszkodnak;

H.  mivel a transzatlanti adatáramlások arra is lehetőséget teremtenek az USA és az EU számára, hogy bővítsék a kereskedelmet és a beruházásokat a fejlődő világban, minthogy az internet-hozzáférés globálisan bővül, ami rávilágít az online nemzetközi kereskedelem növekedési lehetőségeire és a szabad adatáramlások szükségességére;

I.  mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mind az EU, mind az USA gazdaságának fő motorjai és a foglalkoztatás legfontosabb hajtóerői, és mivel a szabad adatáramlás új lehetőségeket teremtett a kkv-k számára, hogy részt vegyenek a nemzetközi kereskedelemben, és hogy jobban hozzáférjenek más kontinenseken lévő új piacokhoz;

J.  mivel az USA és az EU gazdaságának digitalizálódása miatt a határokon átnyúló adatáramlás a vállalkozások belföldi és globális versenyképességének kulcselemévé válik, különösen azon vállalkozások esetében, amelyek elektronikus kereskedelemmel foglalkoznak, és mivel világszerte az USA és az EU a digitálisan nyújtható szolgáltatások két legnagyobb nettó exportőre;

K.  mivel az EU 2012-ben 465 milliárd USD összegben exportált és csak 297 milliárd USD összegben importált digitálisan nyújtható szolgáltatásokat, ami 168 milliárd USD kereskedelmi többletet eredményezett; mivel 2014-ben az USA által az EU-ból importált digitálisan nyújtható szolgáltatások tették ki az összes kétoldalú szolgáltatásimport 54%-át;

L.  mivel a digitálisan nyújtható szolgáltatások az internetes gazdaság növekedésének katalizátorai Európában, és több mint 400.000 európai állít elő mobilalkalmazásokat, az alkalmazások tágabb értelemben vett gazdasága pedig 1,8 millió európai munkahelyet támogatott 2013-ban, 17,5 milliárd euróval járulva hozzá az uniós gazdasághoz; mivel az alkalmazások piaca globális digitális piac;

M.  mivel az EU-ban a személyes adatok védelmét szabályozó, 1995-ben elfogadott uniós adatvédelmi irányelv helyébe a közeljövőben az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) lép; mivel a GDPR meghatározza, hogy a személyes adatok EU-ból harmadik országba való továbbítására csak meghatározott feltételek mellett, például a megfelelőség megállapítása esetén kerülhet sor, ami olyan fontos mechanizmus, amely lehetővé teszi a személyes adatok harmadik országba való továbbítását, ha a Bizottság megállapítja, hogy az ország biztosítja az adatvédelem megfelelő szintjét;

N.  mivel eddig a következő országok/területek tekintetében ismerték el, hogy megfelelő szintű adatvédelmet biztosítanak: Andorra, Argentína, Kanada, Feröer szigetek, Guernsey, Man-sziget, Jersey, Uruguay, Izrael, Svájc és Új-Zéland, illetve a következő országokat ismerték el megfelelőként az utas-nyilvántartási adatállományok továbbítása céljából: az USA, Kanada és Ausztrália;

O.  mivel a Bizottság 2000. július 26-án elismerte, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma által kiadott, a védett adatkikötőre vonatkozó alapelvek és a gyakran felvetődő kérdések megfelelő védelmet biztosítanak a személyes adatok EU-ból történő továbbítása céljából, és mivel ez a védett adatkikötőre vonatkozó határozat lehetővé tette a személyes információk továbbítását az EU-ból azon USA-beli vállalatoknak, amelyek csatlakoztak a védett adatkikötőre vonatkozó elvekhez;

P.  mivel az USA és az EU között 2014 óta, az Edward Snowden-féle kiszivárogtatások és leleplezések, valamint az uniós polgárok NSA megfigyelési program keretében történő tömeges elektronikus megfigyelésére és az USA-beli magánvállalatok által összegyűjtött adatok felhasználására vonatkozó állítások nyomán folyik a védett adatkikötőre vonatkozó keret újratárgyalása, azzal a céllal, hogy megoldást találjanak az USA-ba továbbított személyes adatok védelmével kapcsolatos, az Unión belüli bizalomvesztésre;

Q.  mivel a C-362/14. sz. Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben az Európai Bíróság kimondta, hogy a Bizottság által a védett adatkikötőre vonatkozó keretben tett azon megállapítás, miszerint az USA biztosítja az uniós személyes információk megfelelő szintű védelmét, érvénytelen, és emiatt sürgős szükség van az EU–USA adatvédelmi pajzsról folyó tárgyalások lezárására, jogbiztonságot biztosítandó azzal kapcsolatban, hogy a személyes adatokat miként kell továbbítani az EU-ból az USA-ba;

R.  mivel a Bizottság a Schrems-ügyben hozott határozatot követően folytatta az új keretre vonatkozó tárgyalásokat az USA-val azzal a céllal, hogy megoldást találjon az Európai Bíróság által felvetett aggályokra, és mivel a Bizottság és az USA 2016. február 2-án megállapodott a transzatlanti adatáramlások új keretéről, az EU–USA adatvédelmi pajzsról;

S.  mivel a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport a 01/2016. sz. véleményében üdvözölte az adatvédelmi pajzs által a védett adatkikötőre vonatkozó határozathoz képest elért jelentős javulásokat, és mivel megállapította, hogy különösen a kulcsfontosságú fogalommeghatározások beillesztése, az adatvédelmi pajzsot használó vállalatokat tartalmazó lista felügyeletének biztosítása érdekében létrehozott mechanizmusok és az immár kötelező külső és belső megfelelési felülvizsgálatok kedvező előrelépést jelentenek; mivel a munkacsoport határozott aggályokat is felvetett mind a kereskedelmi szempontokkal, mind pedig az adatvédelmi pajzs keretében továbbított adatok hatóságok általi hozzáférhetőségét illetően;

T.  mivel a megfelelőségi határozat elfogadására irányuló eljárás nem biztosít formális és megfelelő konzultációs folyamatot azokkal az érdekelt felekkel, amelyekre a határozat vonatkozik, különösen pedig azon vállalatokkal és kkv-kkal, amelyek esetében a hatás jelentős;

U.  mivel az USA bírósági jogorvoslatról szóló törvényét, amely biztosítja az európai polgárok és az USA más szövetségeseinek polgárai számára azt a jogot, hogy az USA szövetségi ügynökségei által az USA adatvédelmi törvénye alapján tárolt, rájuk vonatkozó helytelen adatokat felülvizsgálják és helyesbítsék, a képviselőház 2015. október 20-án elfogadta, a Szenátus igazságügyi bizottsága 2016. január 28-én jóváhagyta, majd az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama 2016. február 24-én aláírta;

V.  mivel a bírósági jogorvoslatról szóló törvény elfogadását jelölte meg az Európai Parlament a legfontosabb előfeltételként ahhoz, hogy hozzájáruljon az EU–USA keretmegállapodáshoz, és az az EU–USA adatvédelmi pajzsról folytatott tárgyalásoknak is fontos szempontja volt;

W.  mivel kkv-k tették ki a védett adatkikötőről szóló megállapodást alkalmazó társaságok 60%-át, amely lehetővé tette számukra, hogy az ésszerűsített és költséghatékony megfelelési eljárásokat alkalmazzák ahelyett, hogy kötelező erejű vállalati szabályokra vagy általános szerződési feltételeket alkalmaztak volna, amelyek egyenértékű védelmi szintet biztosítanak, de a felhasználandó adminisztratív erőforrásokat illetően lényegesen nagyobb befektetést igényelnek; mivel a kkv-k nyerhetnek a legtöbbet az új adatvédelmi pajzzsal;

X.  mivel a magánélet védelme és az adatvédelem az USA-ban egy adatvédelmet szabályozó és védő átfogó rendszerbe ágyazódik be, különös tekintettel a személyes adatok legérzékenyebb kategóriáira, így az egészségre, a pénzügyekre, az elektronikus kommunikációra és a kiskorúakra vonatkozó adatokra;

Y.  mivel az uniós tagállamok nemzeti megfigyelési törvényeit a megfigyelés szükségességével és az alapvető jogok és szabadságok megsértésének korlátot szabó biztosítékokkal kapcsolatban változatosság és széles mérlegelési jogkör jellemzi;

1.  üdvözli, hogy a Bizottság és az USA Kereskedelmi Minisztériuma között több mint két éven át folyó tárgyalások után lezárultak az EU és az USA között az adatvédelmi pajzsról folytatott tárgyalások;

2.  üdvözli, hogy az USA Kongresszusa elfogadta a bírósági jogorvoslatról szóló törvényt, és emlékeztet arra, hogy régóta egy ilyen törvényt jelölt meg az EU–USA keretmegállapodás véglegesítésének és az adatvédelmi pajzsról folytatott tárgyalások lezárásának előfeltételeként;

3.  elismeri, hogy az EU–USA adatvédelmi pajzs jelentősen eltér a védett adatkikötőre vonatkozó kerettől, és lényegesen részletesebb dokumentációt határoz meg, amely konkrétabb kötelezettségeket szab meg a kerethez csatlakozni kívánó vállalatok tekintetében, köztük új fékeket és ellensúlyokat, amelyek biztosítják, hogy az uniós érintettek élhessenek jogaikkal, ha adataikat az USA-ban dolgozzák fel;

4.  üdvözli, hogy a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport elismerte az adatvédelmi pajzs által a védett adatkikötő kerethez képest hozott jelentős javulásokat;

5.  tudomásul veszi a 29. cikk szerinti munkacsoport által felvetett aggodalmakat és konstruktív megközelítését, és még inkább kihangsúlyozza, hogy a korlátozott idejű adatmegőrzés elvét – amint arra véleményében is hivatkozott – először az Európai Unión belül kellene tisztázni, mivel az Európai Bíróság 2014. évi ítéletét követően a helyzet és a normák az EU-ban még mindig bizonytalanok;

6.  tudomásul veszi a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport elnökének nyilatkozatát, amely szerint a munkacsoport által azonosított alapvető garanciáknak az uniós tagállamok számára is érvényeseknek kell lenniük;

7.  sajnálja, hogy a megfelelőségről szóló határozat elfogadására irányuló eljárás nem határoz meg formális konzultációs folyamatot az érintett érdekelt felekkel, mint például a vállalatokkal és különösen a kkv-kat képviselő szervezetekkel;

8.  megállapítja, hogy míg a védett adatkikötőre vonatkozó keret nem említett az USA kormányának az USA-ba továbbított adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó semmiféle konkrét korlátozást, az adatvédelmi pajzs keret dokumentációja immár kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmaz az USA kormánya részéről a nemzeti hírszerzés igazgatójától, az USA külügyminiszterétől és az USA igazságügyi minisztériumától származó levelek formájában;

9.  hangsúlyozza, hogy az USA Kongresszusa és kormányzata 2013 óta a megfigyelési törvények és programok több mint egy tucat reformját iktatta be, többek között az USA Freedom Act elnevezésű törvényt, amely tiltja az adatok tömeges gyűjtését, a 28. elnöki politikai irányelvet, amely az USA megfigyelési politikájának szerves részévé teszi az USA-n kívüli egyének magánélethez való jogának és polgári szabadságjogainak védelmét, az USA külföldi hírszerzésről szóló törvényének módosításait, valamint a bírósági jogorvoslatról szóló törvényt, amely az uniós polgárokra is kiterjeszti az adatvédelmi intézkedéseket; úgy véli, hogy ezek a reformok kritikus jelentőséggel bírnak annak értékelésében, hogy milyen hatással jár a magánélethez és az adatvédelemhez való, az EU Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében meghatározott alapvető jogok korlátozása;

10.  elismeri és üdvözli az USA kormányzata és az USA Kongresszusa által nemrégiben elindított kezdeményezéseket, így az e-mailek védelméről szóló törvényjavaslatot, amelyet a ház 2016 áprilisában egyhangúlag elfogadott, és amely módosítja az elektronikus kommunikáció adatvédelméről szóló 1986-os törvényt (ECPA), valamint az információszabadság javításáról szóló törvény (FOIA) Képviselőház általi 2016. januári és a Szenátus általi 2016. márciusi elfogadását, és határozottan támogatja a törvényjavaslat USA általi törvényerőre emelését, bizonyítva az adatvédelem valamennyi egyén tekintetében történő növelésére irányuló jelentős politikai törekvést;

11.  üdvözli az ombudsmani mechanizmus létrehozását a Külügyminisztériumon belül, amely független lesz a nemzeti biztonsági szolgálatoktól, és segíteni fog az egyéni jogorvoslat és a független felügyelet biztosításában;

12.  elégedettséggel veszi tudomásul, hogy az uniós érintettek az adatvédelmi pajzsra vonatkozó keretben többféle módon kérhetnek jogorvoslatot az USA-ban; először is, panaszt lehet benyújtani akár közvetlenül a vállalatnak, akár a Kereskedelmi Minisztériumon keresztül, az adatvédelmi hatóság általi előterjesztést követően, akár valamely független vitarendezési testületnek; másodszor, az alapvető jogok nemzetbiztonsági célú korlátozása tekintetében polgári kereset nyújtható be az USA valamely bíróságának; hasonló panaszokat kezelhet az újonnan létrehozott független ombudsman is; végezetül, az alapvető jogok bűnüldözési célú és közérdekből történő korlátozásával kapcsolatos panaszok az adatbekéréseket támadó indítványokkal kezelhetők; ösztönzi, hogy a Bizottság és az adatvédelmi hatóságok nyújtsanak további útmutatást, hogy még könnyebben hozzáférhetővé és elérhetővé tegyék e jogorvoslati módozatokat;

13.  üdvözli az adatvédelmi pajzsra vonatkozó keret által a tagállami adatvédelmi hatóságoknak adott kiemelt szerepet a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való, az EU Alapjogi Chartájában meghatározott jog védelmével kapcsolatos keresetek kivizsgálása és az adattovábbítások felfüggesztése terén, valamint hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma számára kötelezettségként szabták meg e panaszok rendezését;

14.  emlékeztet arra, hogy ebben az ügyben az EU egyik alapvető céljaként a személyes adatok védelmét kell kitűzni, amikor azok fő nemzetközi kereskedelmi partneréhez áramlanak, és hogy az adatvédelmi pajzs segíteni fog annak biztosításában, hogy az uniós érintettek alapvető jogai az adattovábbítás alatt védelemben részesüljenek;

15.  arra is emlékeztet, hogy a jogbiztonság és különösen a világos és egységes szabályok kulcsfontosságú elemek a vállalkozások fejlesztése és növekedése szempontjából, különösen a kkv-k esetében, és ezért óva int az adatvédelmi pajzs befejezésének veszélyeztetésére irányuló mindenfajta kísérlettől, amely ahhoz vezetne, hogy mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban sok ezer, mindenfajta típusú és méretű vállalkozás széles körű bizonytalansággal szembesülne, bizonytalan jogi helyzetbe kerülne és működését és az Atlanti-óceánt átszelő tevékenységek folytatásának lehetőségét tekintve súlyos következményeket szenvedne el;

16.  hangsúlyozza, hogy a védett adatkikötőre vonatkozó keretet alkalmazó vállalatok 60%-át kkv-k adták, és hogy a kkv-k nyerhetnek a legtöbbet az új adatvédelmi pajzs révén; felhívja a Bizottságot, hogy az adatvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve biztosítson nagyobb egyértelműséget, pontosságot és hozzáférhetőséget az adatvédelmi pajzs végrehajtása és működése során e vállalatok számára;

17.  úgy véli, hogy az adatvédelmi pajzs kritikus jelentőséggel bír a magánélet tiszteletben tartásának európai és amerikai megközelítései közötti hézag áthidalásában, és ezért alapvető a transzatlanti bizalom helyreállításához; kinyilvánítja, hogy bízik abban, hogy amint az adatvédelmi pajzs a megfelelés bevett keretévé válik, a szabályozók és a Bizottság által szigorú ellenőrzés tárgyává válik az éves közös felülvizsgálati mechanizmus révén, és ily módon biztosított lesz megbízhatósága és jogi érvényessége;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul hajtsa végre az adatvédelmi pajzsra vonatkozó kerettel kapcsolatban azt a feladatát, hogy rendszeresen felülvizsgálja a megfelelőségre vonatkozó megállapítását és annak jogi indokolását azzal a céllal, hogy biztosítsa mind a személyes adatok megfelelő védelmét, mind pedig azt, hogy a keret hatékonyan működjön az alapvető jogok – például a magánélethez és a biztonsághoz való jog, az információk megismeréséhez és közléséhez való jog és a vállalkozáshoz való jog – szükségtelen korlátozása nélkül, továbbá hogy évente jelentést terjesszen a Parlament elé konkrét megállapításairól és a problémák orvoslásáról;

19.  elismeri, hogy az adatvédelmi pajzs az EU és harmadik országok, köztük az Egyesült államok közötti szélesebb, az adatvédelemről, a kereskedelemről, a biztonságról és a kapcsolódó jogokról és a közös érdekű célkitűzésekről folyó párbeszéd része; felhívja ezért az összes felet, hogy munkálkodjanak együtt olyan működőképes, harmonizált nemzetközi keretek és belföldi jogszabályok megteremtésén és folyamatos javításán, amelyekkel elérhetők e célkitűzések;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának és kormányának.

(1)

HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)

HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(3)

HL L 119., 2016.5.4., 89. o.

(4)

https://www.congress.gov/114/plaws/publ23/PLAW-114publ23.pdf

(5)

https://www.whitehouse.gov/the-press-office/2014/01/17/presidential-policy-directive-signals-intelligence-activities

Utolsó frissítés: 2016. május 25.Jogi nyilatkozat