Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-1173/2016Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-1173/2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról

24.10.2016 - (2016/2931(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Jan Olbrycht, Isabelle Thomas a Költségvetési Bizottság nevében


Eljárás : 2016/2931(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-1173/2016
Előterjesztett szövegek :
B8-1173/2016
Elfogadott szövegek :

B8-1173/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról

(2016/2931(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 2. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló 2015. április 21-i 2015/623/EU, Euratom tanácsi rendeletre[2],

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[3],

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására[4],

–  tekintettel a Bizottság 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatára és a kísérő dokumentumokra[5],

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás módosítására irányuló javaslatára[6],

–  tekintettel a Bizottság többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló 2016. október 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.  hangsúlyozza az Európai Parlament azzal kapcsolatos állandó aggodalmát, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek; rámutat az elmúlt években kialakult számos új válságra és prioritásra, nevezetesen a migrációs és menekültválságra, a külső vészhelyzetekre, a belső biztonsági kérdésekre, a mezőgazdaság válságára, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) finanszírozására és a munkanélküliség tartósan magas szintjére, különösen a fiatalok körében; rámutat továbbá arra, hogy az Unió a közelmúltban ratifikálta az éghajlatváltozásról szóló megállapodást;

2.  hangsúlyozza, hogy – miután e programozási időszak első fele tekintetében elvégezte a többéves pénzügyi keret működésének értékelését, amelyet a 2016. július 6-i állásfoglalásában mutatott be – az említett kihívásokra adandó megfelelő válaszhoz jelentős összegű többletforrásra van szükség az uniós költségvetésből, amelyet a jelenlegi keret első éveiben nem lehetett rendelkezésre bocsátani a jelenlegi többéves pénzügyi keret szűkös pénzügyi erőforrásai miatt; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek az Európai Unió politikai kötelezettségvállalásaihoz és stratégiai célkitűzéseihez kell igazodnia; emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy az EUMSZ 311. cikkének értelmében „az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről”;

3.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít az Európai Unió hitelességét jelenleg veszélyeztető költségvetési nehézségek leküzdésére; felszólítja ezért a Tanácsot, hogy vállalja felelősségét, szavait kövessék tettek, és biztosítson reális, hiteles, átfogó és fenntartható uniós költségvetést a jelenlegi pénzügyi keret fennmaradó éveire; úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak az Unió hosszú távú politikai prioritásainak megvalósítása és az újonnan felmerülő kihívásokra adandó válaszok közötti egyensúly biztosítására kell törekednie; megismétli elvi álláspontját, amely szerint az új politikai kezdeményezéseket nem szabad a meglévő programok és politikák kárára finanszírozni; rámutat, hogy az európai projektbe vetett bizalmuk helyreállítása érdekében olyan uniós költségvetésre van szükség, amely átláthatóbb és hozzáférhető a polgárok számára;

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló azonnali tárgyalások kerete

4.  emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret választások utáni kötelező felülvizsgálata a Parlament egyik fő követelése volt a jelenlegi pénzügyi keret létrehozásáról folytatott tárgyalások során; üdvözli ezért a Bizottság döntését, hogy – miután a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikkében előírtak szerint elvégezte a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret működésének értékelését – javaslatot tett a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás felülvizsgálatára; úgy véli, hogy ez a javaslat jó kiindulási alapot képez;

5.  megerősíti, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalása képezi a tárgyalási meghatalmazását a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokra, beleértve a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának valamennyi szempontját, valamint a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos fontos elemeket is;

6.  hangsúlyozza, hogy az e felülvizsgálat során megállapított valamennyi módosítást késlekedés nélkül végre kell hajtani, és már a 2017. évi uniós költségvetésbe is be kell illeszteni; sürgeti a Tanácsot, hogy adjon gyors és pozitív választ a Bizottság javaslatára, és további késlekedés nélkül adjon tárgyalási felhatalmazást saját elnökségének; készen áll arra, hogy a 2017. évi költségvetésre vonatkozó egyeztetési eljárás keretében, valamint a közösen elfogadott ütemterv és a konkrét tárgyalási szabályok alapján haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról; sajnálattal állapítja meg, hogy jóllehet a költségvetési egyeztetés hamarosan megkezdődik, a Tanács egyelőre nem áll készen a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások megkezdésére; megerősíti azt a szándékát, hogy 2016 végéig mindkét ügyben megállapodást kíván elérni;

A Parlament válasza a Bizottság javaslatára: a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló ambiciózus megállapodás felé

7.  álláspontja pozitív a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag javasolt módosításaival, nevezetesen a rugalmassággal kapcsolatban; sajnálja azonban, hogy a Bizottság nem javasolta a jelenlegi többéves pénzügyi keret felső határainak felfelé történő kiigazítását, ami ezen időszak végéig egyértelmű és fenntartható megoldást nyújtana az uniós politikák becsült szükségleteinek finanszírozására; hangsúlyozza a Parlament álláspontját, azaz hogy az 1a. fejezet (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért), az 1b. fejezet (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió), a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. fejezet (Globális Európa) felső határai nem elégségesek, és azokat felfelé kell kiigazítani, ha az Unió szembe akar nézni a kihívásokkal, és teljesíteni akarja politikai célkitűzéseit;

8.  emlékeztet különösen a Parlament azon követeléseire, hogy teljes mértékben ellentételezzék az Európai Stratégiai Befektetési Alappal kapcsolatos, a Horizont 2020 programot és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt érintő csökkentéseket, hogy ugyanolyan szintű éves előirányzatok mellett folytassák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, mint 2014-ben és 2015-ben, továbbá hogy jelentősen növeljék a 3. és 4. fejezetben a migrációs és menekültválság leküzdésére rendelkezésre álló erőforrásokat; pozitívan tekint a további célzott megerősítéseknek a Bizottság által javasolt átfogó csomagjára, amelyet a jelenlegi időszak végéig rendelkezésre álló tartalékokból lehet finanszírozni, azonban hangsúlyozza, hogy ez a javaslat elmarad a Parlament által a szóban forgó területeken megfogalmazott elvárásoktól;

9.  megjegyzi, hogy a Bizottság számadatokra vonatkozó javaslata, amelyet 12,8 milliárd euróra becsülnek, különböző elemekből áll össze; kiemeli különösen a Horizont 2020 keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramjának kiegészítéseit (mindegyik 0,4 milliárd euró), az Erasmus+ és a COSME program kiegészítéseit (mindegyik 0,2 milliárd euró), valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiegészítését (1 milliárd euró), amelyek összesen 2,2 milliárd euró új előirányzatot tesznek ki; megjegyzi, hogy a Bizottság által a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával párhuzamosan előterjesztett jogalkotási javaslatok (az ESBA, a külső beruházási terv – a migrációs partnerségi keretet is beleértve – és a Wifi4EU időtartamának kiterjesztése) további 1,6 milliárd eurót tesznek ki; emlékeztet arra, hogy a 2017. évi költségvetés-tervezet bemutatásakor a Bizottság már beépített a költségvetésbe 1,8 milliárd eurót a migrációs keret megerősítésére, és a folyamatban lévő jogalkotási eljárások eredményeként a 3. fejezetben 2,55 milliárd euróval aktualizálta pénzügyi tervezését; rámutat arra is, hogy az 1a. és a 4. fejezet javasolt megerősítésének egy részét már az 1/2017. sz. módosító indítvány is tükrözi; végezetül megjegyzi, hogy a kohéziós politikai keretek 4,6 milliárd eurós technikai kiigazítása a Bizottság technikai jellegű intézkedésének eredménye, és azt a 2017-es pénzügyi keret technikai kiigazítása részeként már engedélyezték;

10.  úgy véli, hogy az ifjúsági mobilitás elengedhetetlen az európai tudat és identitás növeléséhez, különösen a populizmus fenyegetésével és a félrevezető információk terjedésével szemben; szakpolitikai szempontból elengedhetetlennek tekinti, hogy az uniós költségvetésen keresztül még többet fordítsanak az európai ifjúságra; támogatja az olyan új kezdeményezések végrehajtását, mint a nemrégiben javasolt „európai Interrail jegy a 18. születésnapra”, amelynek keretében minden, 18. életévét betöltő európai polgár ingyenes Interrail jegyet kapna; kéri, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben biztosítsák a megfelelő finanszírozást ehhez a javaslathoz;

11.  eltökélt szándéka, hogy egyértelműen rendezi a többéves pénzügyi keret különleges eszközei kifizetésének kérdését a költségvetésben; emlékeztet arra a megoldatlan értelmezési konfliktusra, amely fennáll egyrészről a Bizottság és a Parlament, másrészről a Tanács között, és amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret valamennyi éves költségvetési tárgyalásának homlokterében állt; ismételten hangsúlyozza meggyőződését, amely szerint a kötelezettségvállalási előirányzatokban szereplő különleges eszközök mozgósításából fakadó kifizetési előirányzatokat is a többéves pénzügyi keret éves kifizetéseinek felső határa fölött kellene figyelembe venni; úgy véli, hogy a Bizottság elemzése és előrejelzése szerint a jelenlegi többéves pénzügyi keret kifizetéseinek felső határai csak akkor tarthatók, ha ennek megfelelően rendezik a kérdést;

12.  súlyos aggodalmának ad hangot a megosztott igazgatás hatálya alá eső uniós programok jelenlegi késedelmes végrehajtása miatt, ami különösen a 4/2016-os költségvetés-módosítási tervezetben látható, amely a 2016-ra vonatkozó, a költségvetésbe bekerült kifizetési szintet 7,3 milliárd euróval csökkentette; arra számít, hogy ezek a késedelmek a kifizetési kérelmek jelentős felhalmozódását eredményezik majd a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé; emlékeztet arra, hogy a 2015-ös költségvetési évben a fennálló kötelezettségvállalások visszatértek a korábbi magas szintre, és a jövőbeli költségvetésekből finanszírozandó összegek 339 milliárd euróra nőttek; szilárd meggyőződése, hogy mindent meg kell tenni a kifizetetlen számlák felhalmozódásának és az új kifizetési válság elkerülése érdekében, ami az előző időszak során egyszer már megtörtént; e célból támogatja egy új, kötelező kifizetési terv létrehozását a 2016–2020-as időszakra, amelyet a három intézménynek kell közösen kidolgoznia és elfogadnia; úgy véli továbbá, hogy e kihívás leküzdésének elengedhetetlen előfeltétele a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék teljes felhasználása, mindenfajta éves korlát nélkül;

13.  megismétli régóta hangoztatott álláspontját, amely szerint az uniós költségvetés alulteljesítése miatt megmaradt minden többletet és a pénzbírságokat rendkívüli bevételként kell az Unió költségvetésébe felvenni, a GNI-hozzájárulások ennek megfelelő kiigazítása nélkül; sajnálja, hogy a Bizottság nem foglalta bele ezt az elemet a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló javaslatába;

14.  hangsúlyozza, hogy a rugalmassági rendelkezések alapvető fontosságúnak bizonyultak a jelenlegi többéves pénzügyi keret első éveiben a migrációs és menekültválságra adott válasz és a többéves pénzügyi keret szigorú felső határain túl megvalósítandó új politikai kezdeményezések finanszírozásában; üdvözli ezért a Bizottság ezen előírások további kiterjesztésére irányuló javaslatát; támogatja különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék méretre és alkalmazási körre vonatkozó korlátozásának a Parlament által is kért megszüntetését; megjegyzi, hogy a Rugalmassági Eszköz és a sürgősségisegély-tartalék számára javasolt új éves összegek az áthozatalok eredményeképpen közel vannak a 2016-ban ténylegesen elért szintekhez, míg a Parlament kérésében kétszer ekkora összegek szerepeltek (2 milliárd, illetve 1 milliárd euró);

15.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés tényleges végrehajtása a Parlament egyik legfontosabb prioritása; üdvözli különösen a Bizottság azon javaslatát, hogy az előirányzatok által érintett fellépések végrehajtásának elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásokat ismét elérhetővé kell tenni az uniós költségvetésen belül, és hangsúlyozza, hogy ez volt a Parlament egyik fő követelése a többéves pénzügyi keretről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalásában; kiemeli, hogy ezek a visszavont kötelezettségvállalások tulajdonképpen előirányzatok, amelyeket a költségvetési hatóság már engedélyezett azzal a szándékkal, hogy teljes körűen végrehajtsák őket, és ezért nem tekinthetők az államkincstárak új vagy további megterhelésének;

16.  jóváhagyja a Bizottságnak az európai uniós válságtartalék létrehozására irányuló javaslatát mint arra szolgáló eszközt, hogy az Unió gyorsan tudjon reagálni a válságokra, valamint a súlyos humanitárius vagy biztonsági következményekkel járó eseményekre; úgy véli, hogy válság esetén e különleges eszköz mobilizálása egyértelmű és hatékony megoldást kínál a pótlólagos finanszírozási igényekre; egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy használják fel a visszavont előirányzatokat, viszont amellett érvel, hogy ez nem lehet az említett eszköz egyetlen finanszírozási forrása;

17.  ismételten hangsúlyozza a költségvetés egységességének alapelvét, amelyet aláás a multinacionális források szaporodása; kéri ezért ezen elv haladéktalan alkalmazását, emellett pedig kéri annak lehetővé tételét, hogy a Parlament gyakorolhassa e források szükséges parlamenti ellenőrzését;

18.  úgy véli, hogy az intézményközi megállapodás folyamatban lévő felülvizsgálata kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a többéves pénzügyi keret különleges eszközeinek igénybevételéről való szavazás követelményeit összehangolják és hozzáigazítsák az Unió általános költségvetésének elfogadásakor alkalmazottakkal; kéri, hogy a vonatkozó rendelkezéseket ennek megfelelően módosítsák;

Párhuzamos jogalkotási javaslatok

19.  teljes mértékben egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy egyszerűsíteni kívánja a pénzügyi szabályozást, és a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának fontos részeként tekint erre az elemre; ezzel összefüggésben tudomásul veszi a Bizottságnak a költségvetési rendelet teljes felülvizsgálatára irányuló javaslatát, valamint a 15 ágazati rendelet módosításait; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésnek arra kell irányulnia, hogy javítsa és racionalizálja a végrehajtási környezetet a kedvezményezettek számára; elkötelezett amellett, hogy a megfelelő időkereten belül elérendő sikeres kimenetel érdekében ebben a szellemben folytassa a munkát;

20.  leszögezi, hogy az ESBA, a külső beruházási terv – a migrációs partnerségi keretet is beleértve – és a Wifi4EU meghosszabbítására irányuló jogalkotási javaslatokról, amelyeket a Bizottság a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokkal egyidejűleg terjesztett elő, a Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében fog dönteni;

A 2020 utáni többéves pénzügyi keret felé

21.  rámutat arra, hogy többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának egyben olyan konszenzusépítési folyamat kiindulópontját kell képeznie, amely elvezet a 2020 utáni többéves pénzügyi kerethez; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben szilárd elkötelezettségre van szükség, nevezetesen hogy véghezvigyék a saját források rendszerének reformját, többek között az új saját források bevezetését, ami jelentősen csökkentheti az uniós költségvetésbe fizetendő GNI-hozzájárulások részarányát, valamint az engedmények minden formájának fokozatos megszüntetését, valamint hogy összhangba hozzák a többéves pénzügyi keret időtartamát az intézmények politikai ciklusaival;

°

°  °

22.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot a 2016. június 23-i egyesült királyságbeli népszavazás és ezt követően az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése összes költségvetési következményéről a többéves pénzügyi keretre nézve, függetlenül az Egyesült Királyság és az Unió közti közelgő tárgyalásoktól;

23.  hangsúlyozza, hogy a béke és a biztonság alapvető értékek, melyeket uniós szinten kell fenntartani; úgy véli, hogy meg kell védeni a nagypénteki megállapodást, amely a béke és megbékélés szempontjából létfontosságúnak bizonyult; hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedésekre és programokra van szükség az olyan régiók támogatásának biztosításához, amelyek különösen érintettek lesznek, ha a Lisszaboni Szerződés 50. cikke alapján megvalósul az EU-ból való tárgyalásos kilépés;

°

°  °

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és testületnek, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.