Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-1283/2016Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-1283/2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az EU és Törökország közötti kapcsolatokról

22.11.2016 - (2016/2993(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Gianni Pittella, Kati Piri, Knut Fleckenstein, Nikos Androulakis, Zigmantas Balčytis, Brando Benifei, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Nicola Caputo, Nicola Danti, Isabella De Monte, Jean-Paul Denanot, Doru-Claudian Frunzulică, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvie Guillaume, Liisa Jaakonsaari, Agnes Jongerius, Eva Kaili, Miapetra Kumpula-Natri, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Krystyna Łybacka, Costas Mavrides, Alessia Maria Mosca, Demetris Papadakis, Emilian Pavel, Pina Picierno, Miroslav Poche, Gabriele Preuß, Monika Smolková, Tibor Szanyi, Paul Tang, Marc Tarabella, Elena Valenciano az S&D képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1276/2016

Eljárás : 2016/2993(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-1283/2016
Előterjesztett szövegek :
B8-1283/2016
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8-1283/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Törökország közötti kapcsolatokról

(2016/2993(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az újságírók törökországi helyzetéről szóló 2016. október 27-i[1] és a Törökországra vonatkozó 2015. évi jelentésről szóló 2016. április 14-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel a Törökországgal kapcsolatos, 2005. október 3-i uniós tárgyalási keretre,

–  tekintettel a Törökország által elért eredményekről szóló 2016. évi, a Bizottság által 2016. november 9-én közzétett jelentésre (SWD(2016)0366),

–  tekintettel a Tanács Törökországról szóló 2016. július 18-i következtetéseire,

–  tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–  tekintettel a véleménynyilvánításnak az emberi jogok európai egyezményében (EJEE) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (ICCPR) rögzített szabadságára, amelyeknek Törökország is részes fele,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió és az Európai Parlament határozottan elítélte a törökországi katonai puccskísérletet és elismerte, hogy a török hatóságok legitim hatásköre, hogy büntetőeljárást indítsanak a puccskísérlet szervezőivel és résztvevőivel szemben;

B.  mivel Törökország az Európai Unió tagjelölt országa; mivel a török kormány által a szükségállapot folyamán foganatosított elnyomó intézkedések aránytalan súlyúak és sértik a török alkotmány oltalma alá helyezett alapvető jogokat és szabadságokat, az Európai Unió alapját képező demokratikus értékeket, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát; mivel a puccskísérlet óta a hatóságok letartóztatták a Török Nagy Nemzetgyűlés 10 képviselőjét, valamint mintegy 150 újságírót – újságírók ilyen magas számban történő letartóztatására az egész világon nincsen más példa; mivel 2 386 bírót és ügyészt tartanak fogva, valamint 40 000 további személyt, akik közül 31 000 továbbra is letartóztatás alatt áll; mivel 129 000 közalkalmazottat vagy továbbra is felfüggesztenek állásából (66 000), vagy már elbocsátottak (63 000), jóllehet a legtöbbjükkel szemben mind a mai napig nem történt vádemelés;

C.  mivel Erdogan elnök és a török kormány több nyilatkozatot tett a halálbüntetés visszaállítására vonatkozóan; mivel a Tanács 2016. július 18-i következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetés egyértelmű elutasítása az uniós vívmányok alapvető elemét képezi;

D.  mivel súlyos aggodalmak merültek fel a puccskísérletet követően fogva tartott és letartóztatott személyek életkörülményeit illetően, minthogy állítólag kínozzák és bántalmazzák őket, az állami tisztviselők nagyarányú elbocsátása miatt, akik tisztességes eljárásra mindeddig hiába vártak, továbbá a törökországi sajtóval és médiával szemben bevezetett súlyos megszorító intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek következményeképpen már alig maradt független médiaorgánum Törökországban;

E.  mivel a Törökországgal kapcsolatos csatlakozási tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási keret 5. pontja rögzíti, hogy a Bizottság „a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető szabadságok és a jogállamiság elveinek súlyos és tartós megsértése esetén a tárgyalások felfüggesztését ajánlja, valamint javaslatot tesz a tárgyalások folytatásának feltételeire”; mivel Törökország már nem felel meg kellő mértékben a koppenhágai kritériumoknak, ugyanis nem tartja tiszteletben az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét; mivel a tárgyalások ideiglenes megszakítása a jelenlegi megbeszélések befagyasztását vonna maga után, nem nyílna új tárgyalási fejezet, és nem kerülne sor új kezdeményezésre Törökország EU-hoz történő csatlakozása kapcsán;

1.  határozottan elítéli a júliusi sikertelen katonai hatalomátvétel óta Törökországban foganatosított aránytalan elnyomó intézkedéseket; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzék a Törökországgal folytatott tárgyalások ideiglenes befagyasztását mindaddig, amíg a török kormány vissza nem tér a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának útjára; töretlen elkötelezettségét fejezi ki amellett, hogy Törökország továbbra is erős szálakkal kötődjék az Unióhoz, és meggyőződése, hogy a demokratikus Törökországnak az EU-ban a helye; ismételten kifejezésre juttatja az EU elkötelezettségét a Törökországgal folytatott pozitív és stratégiai együttműködés mellett;

2.  vállalja, hogy a csatlakozási tárgyalások ideiglenes befagyasztására vonatkozó álláspontját felülvizsgálja, mihelyt Törökországban megszűnik a szükségállapot;

3.  ismételten hangsúlyozza, hogy ha a török kormány visszaállítaná a halálbüntetést, akkor az a csatlakozási folyamat hivatalos végét jelentené;

4.  hangsúlyozza, hogy vízumliberalizációval kapcsolatos munkára csak akkor kerülhet sor, ha Törökország megfelelően teljesíti a vízumliberalizációs menetrendben foglalt valamennyi feltételt;

5.  kéri a Bizottságot annak megfontolására, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében folyósított finanszírozás felfüggesztése milyen hatásokkal járna, figyelembe véve e döntésnek az ország civil társadalmát érintő következményeit is; kéri a Bizottságot, hogy az IPA félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017-re ütemezett jelentésében térjen ki a Törökországban bekövetkezett legfrissebb fejleményekre is;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Törökország kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak.