ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról
11.12.2017 - (2017/2964(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Guy Verhofstadt koordinátor, az ALDE képviselőcsoport elnöke
Manfred Weber a PPE képviselőcsoport elnöke
Gianni Pittella az S&D képviselőcsoport elnöke
Gabriele Zimmer a GUE/NGL képviselőcsoport elnöke
Philippe Lamberts, Ska Keller a Verts/ALE képviselőcsoport társelnökei
Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság elnöke
B8-0677/2017
Az Európai Parlament állásfoglalása az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére vonatkozó bejelentése nyomán kezdődő tárgyalásokról szóló 2017. április 5-i állásfoglalására[1], valamint az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló 2017. október 3-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követő 2017. április 29-i iránymutatásaira (50. cikk) és a Tanács 2017. május 22-i határozatának mellékletére, amely lefekteti a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó irányelveket,
– tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya tárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszának előrehaladásáról szóló, 2017. december 8-i közös jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió (EU) és az Egyesült Királyság között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikke alapján megkezdett tárgyalások célja az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésének biztosítása, figyelembe véve az Egyesült Királyság Unióval való jövőbeli kapcsolatának keretét, miután az megszűnik az Unió tagállama lenni;
B. mivel a rendezett kilépés úgy valósítható meg, ha a tárgyalásokat szigorúan ütemezik oly módon, hogy az Egyesült Királyság küszöbön álló távozásából fakadó, kilépéssel kapcsolatos kérdéseket még az első szakaszban rendezik, mielőtt a tárgyalások a második szakaszba léphetnének;
C. mivel a kilépéssel kapcsolatos három, messze a legfontosabb kérdés az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, illetve az EU-27 országaiban élő egyesült királyságbeli polgárok jogai, az Írország és Észak-Írország közötti határ, illetve az Ír-sziget egyedülálló és sajátos körülményei, valamint az Egyesült Királyság EU-val szembeni pénzügyi kötelezettségeinek rendezése;
D. mivel a tárgyalások második szakaszába való továbblépéshez mindhárom fenti, kilépést érintő kérdésben megfelelő előrehaladást kell elérni, és mivel ennek a lehető leggyorsabban meg kell történnie, hogy elegendő idő maradjon a tárgyalások második szakaszára is;
E. mivel az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya tárgyalóinak közös jelentése szerint megfelelő előrehaladást sikerült elérni;
F. mivel a polgárok jogaira vonatkozóan az Egyesült Királyság:
– elfogadta, hogy az Egyesült Királyságban a kilépéskor jogszerűen élő valamennyi uniós polgárt, továbbá az EU-27 valamely tagállamában a kilépéskor jogszerűen élő valamennyi egyesült királyságbeli polgárt és családtagjaikat maradéktalanul megilletik az uniós jog által megállapított és az Európai Unió Bíróságának (EUB) értelmezése szerinti jogok, és ezek védelméről a kilépési megállapodásban rendelkezni fognak;
– továbbá elfogadta, hogy a polgárok közvetlen családtagjai és a velük tartós kapcsolatban élő személyek, akik jelenleg a fogadó államon kívül élnek, szintén jogosultak a kilépési megállapodásban rögzített védelemre, és ugyanez érvényes a jövőben a fogadó államon kívül születendő gyermekekre;
– elfogadta, hogy a polgárok e jogaikat egész életükön át élvezhetik egy megfelelő biztosítékokon alapuló, arányos eljárás révén, az uniós jogszabályokban meghatározott fogalmaknak megfelelően. Ezt az eljárást, illetve az említett biztosítékokat a kilépési megállapodás fogja rögzíteni;
– elfogadta, hogy az adminisztratív eljárások átláthatóak, gördülékenyek és racionalizáltak, a formanyomtatványok pedig rövidek, egyszerűek és könnyen használhatók lesznek, és a családtagok által egyidejűleg benyújtott kérelmeket együttesen fogják vizsgálni;
– elfogadta, hogy az uniós jogon alapuló valamennyi vonatkozó jogot szavatolni fognak és részletesen meghatároznak a kilépési megállapodásban;
– elfogadta, hogy az uniós jogon alapuló valamennyi, szociális biztonsággal összefüggő jog fennmarad. Ez kiterjed valamennyi exportálható ellátás exportálására is;
– beleegyezett, hogy a kilépési megállapodásnak a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyságban külön jogi aktusba ültetik át, hogy e jogok közvetlenül alkalmazhatók legyenek;
G. mivel Írország és Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság megtette a szükséges kötelezettségvállalásokat a kemény határ megjelenésének megelőzésére egy olyan összehangolt szabályozás révén, amely a következőket foglalja magában:
– szükség esetén külön megoldások Észak-Írország számára,
– kötelezettségvállalás az 1998-as egyezmény valamennyi részének védelmére,
– annak biztosítása, hogy Észak-Írország lakosainak jogai ne sérüljenek;
H. mivel a pénzügyi rendezést illetően az Egyesült Királyság megfelelően közölte, hogy távozó tagállamként mely pénzügyi kötelezettségeket fogja teljesíteni;
I. mivel ez nem jelenti azt, hogy valamennyi függőben lévő kérdés tisztázásra került, és nem jelzi a Parlament jövőbeli álláspontját sem, amelyet a végleges kilépési megállapodással kapcsolatos egyetértési eljárás során fog kialakítani;
J. mivel a tárgyalások második szakasza – szilárd és egyértelmű elvek alapján – az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépését szolgáló intézkedéseket hivatott véglegesíteni, beleértve az Egyesült Királyság kilépéséhez szükséges esetleges átmeneti intézkedéseket is; mivel ebben az összefüggésben általános egyetértésre kell jutni a jövőbeli kapcsolat kereteit illetően;
K. mivel az Egyesült Királyság és az EU továbbra is közeli szomszédok lesznek, és számos közös érdek fűzi őket össze annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság megszűnik az Unió tagállama lenni;
L. mivel egy ilyen szoros kapcsolat esetében az EU és az Egyesült Királyság közötti társulási megállapodás megfelelő keretnek tekinthető e közös érdekek védelmére és előmozdítására, beleértve egy új kereskedelmi kapcsolat kialakítását is;
M. mivel a társulási megállapodás azzal az előnnyel jár, hogy rugalmas eszközként számos különféle szakpolitikai területen lehetővé teszi az együttműködést;
N. mivel átmeneti intézkedésekre lesz szükség az Egyesült Királyság EU-ból való távozásakor a „cliff edge” forgatókönyv elkerülése érdekében, illetve azért, hogy az EU és az Egyesült Királyság tárgyalóinak lehetőségük legyen egyeztetni egy, a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodásról;
O. mivel a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások eredményétől függetlenül nem köthető semmilyen kompromisszum egyfelől a belső és külső biztonság – beleértve a védelmi együttműködést is –, másfelől a jövőbeli gazdasági kapcsolatrendszer között;
1. üdvözli az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói által bemutatott közös eredményjelentést, amelynek következtetése szerint a kilépési megállapodásra irányuló tárgyalások során megfelelő előrehaladást sikerült elérni, és elismerését fejezi ki az Unió főtárgyalójának a tárgyalások eddigi irányításáért;
2. azon a véleményen van, hogy a jelentés alapján a tárgyalások továbbléphetnek a második szakaszba, és javasolja, hogy az Európai Tanács ennek megfelelően határozzon;
3. rámutat azonban, hogy még vannak függőben lévő kérdések az Egyesült Királyság EU-ból való rendezett kilépésének előkészítése terén, amelyeket még a kilépési megállapodás véglegesítése előtt tisztázni kell, és megjegyzi, hogy a kilépési megállapodást a véglegesítése után világos, egyértelmű jogi szövegbe kell foglalni; rámutat, hogy e függőben lévő kérdések a következőket érintik:
– a polgárokat megillető jogok alkalmazási körének a jövőbeli partnerekre történő kiterjesztése;
– annak biztosítása, hogy könnyített, bejelentésen alapuló, díjmentes adminisztratív eljárás kerüljön bevezetésre, amelynek során a bizonyítási teher az Egyesült Királyság hatóságaira hárul, amennyiben a bejelentést kifogásolják, és a családok egyetlen formanyomtatvány benyújtásával elindíthatják az eljárást;
– az EUB határozatainak kötelező érvényűvé tétele a polgárok jogairól szóló rendelkezések értelmezése kapcsán, továbbá egy jövőbeli független nemzeti hatóság (ombudsman) kijelölése, aki a polgárok panaszainak ügyében fog eljárni;
– a teljes Unión belüli szabad mozgáshoz való jog jövőbeli biztosítása a jelenleg az EU-27 valamely tagállamában élő egyesült királyságbeli polgárok számára,
– az Észak-Írország és Írország tekintetében vállalat kötelezettségek teljes körű érvényesíthetőségének biztosítása;
4. ezért fenntartja valamennyi jogát a végleges kilépési megállapodás tekintetében, amelynek életbelépéséhez az egyetértése szükséges az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
Az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatának kerete
5. emlékeztet arra, hogy az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdése szerint a kilépési megállapodás megtárgyalása és megkötése során az Uniónak figyelembe kell vennie a távozó tagállammal való jövőbeli kapcsolatának keretét;
6. javasolja, hogy amennyiben általános egyetértés születik az EU és az Egyesült Királyság között e jövőbeli kapcsolat keretét illetően, annak a kilépési megállapodáshoz csatolt politikai nyilatkozat formáját kell öltenie;
7. megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság új kapcsolatát szabályozó, a fenti kereten alapuló megállapodásról csak azt követően lehet hivatalosan tárgyalni, hogy az Egyesült Királyság távozott az EU-ból, és harmadik országgá vált;
8. hangsúlyozza, hogy csak akkor fogadja el a kilépési megállapodás részeként az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatára vonatkozó keretet, ha az szigorúan megfelel az alábbi elveknek:
– egy harmadik ország, amely nem a tagállamokéival azonos kötelezettségeket teljesít, nem élvezheti ugyanazokat az előnyöket, amelyek az Európai Unió vagy az EGT tagállamait illetik meg;
– a belső piac és a négy szabadság integritásának védelme, az ágazatonkénti megközelítés lehetősége nélkül;
– az EU döntéshozatali autonómiája;
– az uniós jogrend és az EUB szerepkörének megóvása;
– a nemzetközi kötelezettségek által meghatározott normák Egyesült Királyság általi betartása, beleértve az alapvető jogokat, valamint az uniós jogszabályokat és szakpolitikákat a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a fogyasztóvédelem, az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem, a tisztességes verseny, az adatvédelem és a magánélethez való jog, a kereskedelem és a szociális és munkavállalói jogok területén, különös tekintettel a szociális dömping elleni biztosítékokra, a megfelelést garantáló egyértelmű végrehajtási mechanizmussal együtt;
– a harmadik országokkal és szervezetekkel fennálló uniós megállapodások fenntartása, beleértve az EGT-megállapodást;
– az Unió pénzügyi stabilitásának garantálása és az uniós szabályozási és felügyeleti rendszernek és standardoknak való megfelelés, valamint azok alkalmazásának biztosítása;
– a jogok és kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly, beleértve az arányos pénzügyi hozzájárulást;
9. arra szólít fel, hogy a jövőbeli kapcsolatot meghatározó keret – a fenti elvekkel való összhang biztosítása mellett – a lehető legszorosabb kapcsolatot hozza létre az EU és az Egyesült Királyság között;
10. ismételten kijelenti, hogy egy, az EU és az Egyesült Királyság által az utóbbi kilépését követően megtárgyalt és egyeztetett, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 217. cikkén alapuló társulási megállapodás megfelelő keretet jelenthet a jövőbeli kapcsolathoz; javasolja, hogy ez a megállapodás – a szilárd és független vitarendezési mechanizmust tartalmazó irányítási kereten túl – az alábbi négy pillért foglalja magában:
– kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok;
– tematikus együttműködés;
– belső biztonság;
– külpolitikai és biztonsági együttműködés;
11. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság számos polgára erős ellenérzését fejezte ki az EUMSZ 20. cikke alapján jelenleg élvezett jogainak elvesztése miatt; javasolja, hogy az EU-27 vizsgálja meg, hogyan lehetne ezen enyhíteni az Unió elsődleges joga által megszabott kereteken belül, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a viszonosság, az egyenlőség, az egyenértékűség és a megkülönböztetésmentesség elveit;
Átmeneti intézkedések
12. ismételten kijelenti, hogy a jogbiztonságot és a folytonosságot garantáló átmeneti intézkedések csak akkor hagyhatók jóvá, ha biztosítják a jogok és kötelezettségek megfelelő egyensúlyát, időben korlátozottak – legfeljebb három évre szólnak –, és az uniós vívmányok, többek között a polgárokat megillető jogok érvényességének meghosszabbításáról rendelkeznek, vagyis arról, hogy a jelenlegi uniós szabályozási, költségvetési, felügyeleti, igazságügyi és bűnüldözési eszközök és struktúrák a továbbiakban is vonatkozzanak az Egyesült Királyságra; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság a továbbiakban nem lesz része az Unió intézményeinek és szerveinek;
13. megerősíti, hogy az uniós vívmányoknak az átmeneti időszak során történő bármilyen megváltozása az Egyesült Királyságra is automatikusan érvényes lesz az EU és az Egyesült Királyság által rögzített átmeneti intézkedésekkel összhangban;
14. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság által a kilépést követően harmadik országokkal megtárgyalt bármilyen jövőbeli kereskedelmi megállapodás csak az átmeneti intézkedések érvényességének lejárta után léphet életbe;
15. rámutat, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás részeként rögzített átmeneti időszak csak az említett megállapodás érvénybelépése után kezdődhet meg;
*
* *
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Egyesült Királyság kormányának.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0102.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0361.