ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Venezuelában és annak határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről
2.7.2018 - (2018/2770(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Karol Karski, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Czarnecki, Monica Macovei, Ruža Tomašić, Angel Dzhambazki, Geoffrey Van Orden, Pirkko Ruohonen-Lerner, Jana Žitňanská, Jan Zahradil, Raffaele Fitto az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0315/2018
B8-0317/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása a Venezuelában és annak határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a venezuelai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i[2], a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i[3], a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i[4], a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i[5], a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i[6], valamint a venezuelai választásokról szóló 2018. május 3-i állásfoglalására[7],
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2018. február 8-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa Venezueláról szóló, 2017. március 31-i nyilatkozatára;
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának 2018. június 22-i, „Emberi jogi jogsértések a Venezuelai Bolivári Köztársaságban” című jelentésére,
– tekintettel a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó és az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja által 2017. április 28-án kiadott közös nyilatkozatra,
– tekintettel a G7-ek vezetőinek 2018. május 23-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Lima-csoport 2018. január 23-i, 2018. február 14-i, 2018. május 21-i és 2018. június 15-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) az egyre romló venezuelai humanitárius helyzetről szóló, 2018. április 20-i nyilatkozatára,
– tekintettel az AÁSZ Főtitkárságának és a nemzetközi szakértők fórumának az emberiesség elleni bűncselekmények esetleges venezuelai elkövetéséről szóló, 2018. május 29-i jelentésre,
– tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) 2018. február 12-én közzétett, „Demokratikus intézmények, jogállamiság és emberi jogok Venezuelában” című jelentésére, valamint az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága 2018. március 14-i állásfoglalására,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a legutóbbi venezuelai fejleményekről szóló, 2018. január 26-i, 2018. április 19-i és 2018. május 22-i nyilatkozataira,
– tekintettel a Tanács 2017. november 13-i, 2018. január 22-i, 2018. május 28-i, valamint 2018. június 25-i következtetéseire,
– tekintettel Hrisztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztosnak a 2018. márciusi kolumbiai hivatalos kiküldetésről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportjának a venezuelai helyzetről szóló, 2018. április 23-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete tovább romlik Venezuelában; mivel Venezuelának jelenleg példátlan politikai, társadalmi, gazdasági és humanitárius válsággal kell megküzdenie, amely egyre több halálos áldozatot követel és a menekültek és migránsok számának növekedésével jár;
B. mivel a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez, élelmiszerekhez és vízhez való korlátozott hozzáférés következtében egyre több venezuelai ember – különösen a kiszolgáltatottabb csoportok, így a nők, gyermekek és betegek – szenved alultápláltságban; mivel a nemzetközi közösség felkészültsége ellenére a venezuelai kormány sajnálatos módon továbbra is tagadja a probléma létezését, és nem hajlandó nyíltan átvenni a nemzetközi humanitárius segélyt, illetve elősegíteni annak szétosztását;
C. mivel az ország gazdasági helyzete jelentősen romlott; mivel a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint a venezuelai hiperinfláció mértéke 2018-ban ugrásszerűen meg fog emelkedni 13 000%-ra, a 2017-es 2400%-ról, ami átlagosan óránként mintegy 1,5%-os áremelkedést eredményez;
D. mivel egy 2018. június 22-én közzétett OHCHR-jelentés kiemeli, hogy a venezuelai hatóságok nem vonják felelősségre az emberi jogok súlyos megsértésének – többek közt gyilkosságok, a tüntetők elleni túlzott erőszak, önkényes fogva tartások, bántalmazások és kínzások – elkövetőit; mivel a tüntetők elleni, bírósági eljárás nélküli kivégzések elkövetésével gyanúsított biztonsági tisztek büntetlensége is általános gyakorlatnak tűnik; mivel mindezek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az országban tapasztalható feszült helyzet tovább eszkalálódott;
E. mivel a 2018. május 20-én tartott választások lebonyolítása nem felelt meg a hiteles választási folyamatra vonatkozó nemzetközi minimumszabályoknak, és annak során nem tartották be a politikai pluralizmus, a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság elveit; mivel ez tovább gátolja a politikai válság megoldására tett erőfeszítéseket; mivel az EU más demokratikus szervezetekkel együtt nem ismeri el a választásokat, illetve az ezen illegitim eljárással létrehozott hatóságokat;
F. mivel a Venezuelában kialakult válság és annak számtalan következménye mind hozzájárul ahhoz, hogy a lakóhelyelhagyás a régióban mindeddig sohasem tapasztalt méreteket öltött; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az országot elhagyó venezuelaiak száma 2005 és 2017 között drámai mértékben, 437 000-ről több mint 1,6 millióra nőtt; mivel 2015 és 2017 között körülbelül 945 000 venezuelai hagyta el az országot; mivel az országot 2014 óta elhagyó személyek száma 2018-ban meghaladta a 2 milliót; mivel a menedékjogot kérelmező venezuelai állampolgárok száma 2014 óta globálisan 2 000%-kal nőtt, és 2018. június közepéig meghaladta a 280 000 főt;
G. mivel az ENSZ Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint Kolumbia fogadja be a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek legnagyobb részét, mivel az ország területén több mint 820 000 venezuelai él; mivel a Venezuelával határos Cucuta és Boa Vista városba rengeteg ember érkezik, akik gyakran borzalmas egészségügyi állapotban vannak és súlyosan alultápláltak; mivel Peruba, Chilébe, Argentínába, Panamába, Brazíliába, Ecuadorba, Mexikóba, a Dominikai Köztársaságba, Costa Ricába, Uruguayba, Bolíviába és Paraguayba szintén rendkívül nagy számú menekült és migráns érkezik; mivel a menekültek egyre gyakrabban használnak tengeri útvonalakat, különösen a Karib-szigetek, így Aruba, Curaçao, Bonaire, valamint Trinidad és Tobago felé; mivel az európai országok, különösen Spanyolország is egyre inkább érintettek; mivel a befogadó országokra egyre nagyobb terhet ró, hogy segítséget nyújtsanak az újonnan érkezők számára;
H. mivel 2018. március 17-én az EU 31 millió euró összegű humanitárius segítségnyújtási csomagot biztosított Latin-Amerika és a Karib-térség számára, ebből 6 millió eurót szánt Kolumbiának és 2 millió eurót a venezuelai válság által érintetteknek; mivel a Bizottság 2018. június 7-én bejelentette, hogy 30,1 millió euró összegű csomagot bocsát rendelkezésre sürgősségi segély és középtávú fejlesztési támogatás formájában a venezuelai lakosság és a válság által érintett szomszédos országok támogatása céljából; mivel 2018-ben 5 millió eurót különítettek el a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében a Brazília és Kolumbia határain folytatott konfliktusmegelőző tevékenységekre;
1. mélységesen megdöbbenti a Venezuelában kialakult rettenetes humanitárius helyzet, amely rengeteg halálesetet eredményezett, és amelynek következtében menekültek példátlan tömege áramlik a szomszédos országokba és azokon túlra; szolidaritását fejezi ki minden venezuelai iránt, aki a legalapvetőbb életfeltételek – többek között élelmiszer, ivóvíz, egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek – hiányában országa elhagyására kényszerült;
2. sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy ismerjék el a jelenlegi humanitárius válságot, akadályozzák meg annak további elmélyülését, és segítsenek elő politikai és gazdasági megoldásokat a civilek biztonságának és az ország és a régió stabilitásának biztosítása érdekében;
3. követeli, hogy a venezuelai hatóságok sürgősen és akadály nélkül engedjék be az országba a humanitárius segélyeket a humanitárius és közegészségügyi válság súlyosbodásának, és különösen az olyan betegségek újbóli megjelenésének megakadályozása érdekében, mint a kanyaró, a malária, a diftéria és a ragadós száj- és körömfájás, valamint biztosítsanak akadálytalan hozzáférést azon nemzetközi szervezetek számára, amelyek támogatni kívánják a társadalom valamennyi érintett csoportját; kéri a legkiszolgáltatottabb csoportok – például a nők, a gyermekek és a betegek – körében jelentkező alultápláltság elleni rövid távú válaszlépések gyors végrehajtását;
4. elismerését fejezi ki a kolumbiai kormánynak a válaszintézkedések gyorsaságáért, valamint az országba belépő valamennyi venezuelai embernek nyújtott támogatásáért; elismeréssel szól a Brazília és a régió más országai, különösen Peru, valamint egyéb regionális és nemzetközi szervezetek, magán- és állami szervezetek, a katolikus egyház és általában a régióban élő polgárok által a venezuelai menekültek és migránsok számára biztosított aktív támogatásról és az irányukban tanúsított szolidaritásról;
5. felhívja a nemzetközi közösséget, hogy alakítson ki összehangolt, átfogó és regionális választ a válságra, és kötelezettségvállalásait teljesítve növelje a befogadó országoknak nyújtott pénzügyi és anyagi segítséget; melegen üdvözli az eddig odaítélt uniós humanitárius segélyeket, és sürgősen felszólít a sürgősségi alapokon keresztül nyújtandó további humanitárius támogatásra annak érdekében, hogy a szomszédos országokban a venezuelai válság által érintett személyek gyorsan növekvő igényeit kielégítsék;
6. sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget valamennyi emberi jogi jogsértésnek, beleértve a polgári lakosság sérelmére elkövetett jogsértéseket is, valamint hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, így a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot; sürgeti továbbá a venezuelai hatóságokat, hogy állítsák helyre a demokratikus rendet, mivel az elengedhetetlen feltétele az eszkalálódó válság felszámolásának;
7. felszólít a nemzetközileg elismert demokratikus normáknak és a venezuelai alkotmányos rendnek megfelelő új elnökválasztás megtartására; hangsúlyozza, hogy az ilyen választások eredményeként létrejövő legitim kormánynak sürgősen foglalkoznia kell a jelenlegi venezuelai gazdasági és társadalmi válsággal, valamint elő kell segítenie a nemzeti megbékélést;
8. üdvözli a venezuelai lakosságot nem veszélyeztető, további célzott és visszavonható szankciók gyors elfogadását a 2018. május 20-i jogellenes, nemzetközileg el nem ismert választások lefolytatásával összefüggésben, amelyekre az időpont vagy a feltételek egyeztetése nélkül, olyan körülmények között került sor, amelyek nem tették lehetővé valamennyi politikai párt egyenlő feltételek melletti részvételét; emlékeztet arra, hogy a kiéleződött politikai, társadalmi, gazdasági és humanitárius válságért felelős személyek, különösen Nicolás Maduro elnök ellen új szankciók foganatosíthatók;
9. teljes mértékben támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vizsgálatot folytat a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekmények és elnyomó intézkedések miatt, és felhívja az Európai Uniót, hogy e téren vállaljon aktív szerepet; támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának felhívását, amely szerint a venezuelai helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottságot kell létrehozni, és erősíteni kell az NBB részvételét;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és nemzetgyűlésének, a Kolumbiai Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság és a Perui Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának és a Lima-csoportnak.
- [1] HL C 285., 2017.8.29., 145. o.
- [2] HL C 294., 2016.8.12., 21. o.
- [3] HL C 316., 2016.8.30., 190. o.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0269.
- [5] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200.
- [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0041.
- [7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.