Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0523/2018Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0523/2018
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről

7.11.2018 - (2018/2886(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Frank Engel a PPE képviselőcsoport nevében
Birgit Sippel, Josef Weidenholzer, Claude Moraes, Tanja Fajon az S&D képviselőcsoport nevében
Sophia in 't Veld az ALDE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Reinhard Bütikofer, Benedek Jávor, Jean Lambert a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Dennis de Jong


Eljárás : 2018/2886(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0523/2018
Előterjesztett szövegek :
B8-0523/2018
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8-0523/2018

Az Európai Parlament állásfoglalása a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről

(2018/2886(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i javaslatra vonatkozó 1/2018. számú véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2018. évi alapjogi jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására a Tanácsot felszólító javaslatról szóló 2018. szeptember 12-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel a lengyelországi helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról szóló 2018. március 1-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel a jogállamiság máltai helyzetéről szóló 2011. november 15-i állásfoglalására[4],

–  tekintettel „Az oknyomozó újságírók védelme Európában: , Ján KUCIAK szlovák újságíró és Martina KUŠNÍROVÁ ügye” című 2018. április 19-i állásfoglalására[5],

–  tekintettel a jogállamiság romániai helyzetéről szóló 2018. október 3-i plenáris vitára,

–  tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2016)” című, 2018. március 1-jei állásfoglalására[6],

–  tekintettel a Bizottságnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre vonatkozó, 2018. május 2-i javaslatára (COM(2018) 322),

–  tekintettel a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytáblára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek a tagállamok közös értékei;

B.  mivel a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok háromoldalú kapcsolatban állnak, amelyek egymást erősítik, és együtt biztosítják az EU és tagállamai alkotmányos magját;

C.  mivel 2014-ben a Bizottság létrehozott egy jogállamisági keretet; mivel ezt a keretet csak egyszer alkalmazták, és mivel ez az eszköz elégtelennek bizonyult a jogállamiságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez vagy orvoslásához;

D.  mivel az Európai Uniónak nem áll rendelkezésére objektív és állandó mechanizmus a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság valamennyi tagállamban történő nyomon követésére;

E.  mivel a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytábla jelzi, hogy a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei, valamint a tagállamokban végrehajtott bizonyos reformok hatása tekintetében továbbra is kihívásokkal kell szembenézni;

F.  mivel az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok és a polgári szerepvállalás terén számos függőben lévő kötelezettségszegési eljárás van folyamatban[7] ;

G.  mivel a FRA több olyan jelentést is közzétett, amelyek rávilágítanak a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos kihívásokra a különböző tagállamokban, olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a civil társadalmi szervezetek mozgásterének szűkülése Európában[8];

H.  mivel a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat fenyegető veszélyekre adott eseti válaszokkal szembesültünk, ami a különböző tagállamok rendkívül eltérő megközelítéseihez vezetett;

I.  mivel a Bizottság a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást kezdeményezte a lengyelországi helyzet fényében, és az Európai Parlament ugyanezt az eljárást kezdeményezte a magyarországi helyzetre reagálva;

J.  mivel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság létrehozta a jogállamiságot nyomon követő csoportot, amely megkezdte az oknyomozó újságírók ellen elkövetett gyilkosságokkal és a jogállamisággal kapcsolatos munkáját;

K.  mivel ezek az uniós válaszok elsősorban reagáló, nem pedig megelőző jellegűek, és akadályokba ütköznek, mivel a különböző tagállamokban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok jelentette kihívásokat övező figyelem eltérő és átpolitizált;

L.  mivel 2018. május 2-án a Bizottság közzétette a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatát (COM(2018)0324);

M.  mivel az Európai Számvevőszéknek a rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatos véleménye hangsúlyozza, hogy tovább kell pontosítani azokat az iránymutatásokat és eljárásokat, amelyek révén megállapíthatók a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok[9];

N.  mivel a korábbi uniós antikorrupciós jelentések és az európai szemeszter 2018. évi országjelentései rámutatnak arra, hogy komoly aggályok merülnek fel a különböző tagállamokban tapasztalható korrupcióval kapcsolatban, ami gyengíti a polgárok intézményekbe és jogállamiságba vetett bizalmát;

O.  mivel a tagállamokban a jogállamiság és a demokrácia előtt álló kihívások veszélybe sodorják a kölcsönös bizalom megdönthető vélelmére (praesumptio iuris tantum) épülő, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget;

P.  mivel a tagállamokban a jogállamiság és a demokrácia előtt álló kihívások veszélyeztetik az Unió külső fellépésének legitimitását, különösen a csatlakozási és a szomszédságpolitika terén;

Q.  mivel az Unió valamennyi intézménye, szerve, hivatala és ügynöksége köteles tiszteletben tartani, megvédeni és előmozdítani a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

R.  mivel az Unió még mindig nem csatlakozott az EJEE-hez, az EUSZ 6. cikk (2) bekezdés szerinti kötelezettsége ellenére sem;

S.  mivel a Bizottság és a Tanács nem lépett fel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusról szóló parlamenti állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően, és eddig nem volt hajlandó elfogadni a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai paktumról szóló intézményközi megállapodást;

1.  sajnálja, hogy a Bizottság még nem terjesztett elő egy, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó átfogó uniós mechanizmusra irányuló javaslatot, és felszólítja a Bizottságot ennek megtételére, különösen azáltal, hogy javasolja a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló uniós paktumról szóló intézményközi megállapodás elfogadását a jogállamiság érvényesítésének az Európai Unióban történő megerősítésére irányuló következő nem jogalkotási kezdeményezésében;

2.  ismételten kéri, hogy hozzanak létre egy átfogó, állandó és objektív uniós mechanizmust a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére, és hangsúlyozza, hogy ez a mechanizmus most még sürgetőbb, mint valaha;

3.  hangsúlyozza a Parlament által a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló intézményközi paktum formájában javasolt mechanizmus fő elemeit, azaz egy bizonyítékokon alapuló és megkülönböztetésmentes vizsgálatot, amely egyenlő alapon értékeli az összes uniós tagállam 2. cikkben meghatározott értékeknek való megfelelését, amely országspecifikus ajánlásokat tartalmaz (európai jelentés a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról) és amelyet parlamentközi vita követ, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok intézményeken belüli állandó szakpolitikai ciklusát;

4.  kiemeli, hogy demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló európai jelentésnek magában kell foglalnia és ki kell egészítenie a meglévő eszközöket, nevezetesen az igazságügyi eredménytáblát, a médiapluralizmus nyomon követésére szolgáló eszközt, a korrupcióellenes jelentést és az EUMSZ 70. cikkén alapuló kölcsönös értékelési eljárásokat, és a Bulgáriára és Romániára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmus helyébe kell lépnie; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy 2017-ben nem tette közzé az uniós korrupcióellenes jelentést;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált tagállami hiányosságok esetén történő védelméről szóló rendeletjavaslatának összekapcsolását a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos átfogó, állandó és objektív uniós mechanizmussal;

6.  felszólítja a Tanácsot, hogy állapodjon meg a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktumról szóló intézményközi megállapodás elfogadásáról, és támogassa a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítését célzó további bizottsági javaslatokat;

7.  úgy véli, hogy amennyiben a Bizottság és a Tanács továbbra is elutasítja a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktum létrehozását, a Parlament kezdeményezheti a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló kísérleti jelentés és parlamentközi vita elindítását;

8.  felszólítja a Tanácsot, hogy megfelelően tegyen eleget intézményi szerepének az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerint folyamatban lévő eljárásokban, és az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint a Régiók Európai Bizottságának a szubnacionális parlamentek és tanácsok számára történő szétosztás céljából.

Utolsó frissítés: 2018. november 12.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat