Közös állásfoglalási indítvány - RC-B6-0091/2005Közös állásfoglalási indítvány
RC-B6-0091/2005

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

22.2.2005

az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (4) bekezdése alapján, előterjesztette:
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép: az acélágazat jövőjéről

A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B6-0091/2005
Előterjesztett szövegek :
RC-B6-0091/2005
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása az acélágazat jövőjéről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, és különösen annak a szociális jogokra vonatkozó rendelkezéseire, illetve az EK-Szerződés 136. cikkére, melynek alapján a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében,

–   tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlament és a tanácsi irányelvre, a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvre és az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelvre; mivel az utóbbi két irányelv a szociális párbeszéd eszközeiről szóló tagállami jogszabályok közelítésére vonatkozik,

–  tekintettel az acéliparról, illetve az ipari szerkezetátalakításról és vállalati egyesülésekről szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint különösen a 2004. február 12-i AST/Thyssen Krupp (Terni, Olaszország) ügyről szóló állásfoglalására,

–  tekintettel a munkahelyek folyamatos megszűnésére az európai acéliparban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Európa az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) megteremtésével jött létre,

B.  mivel a lisszaboni stratégia célja az Uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává változtatni, mely képes a több és jobb munkahely létrehozásával és nagyobb társadalmi kohézióval járó fenntartható gazdasági növekedésre,

C.  aggasztja a csúcstechnológiai termelés kivonulása, melyet a közelmúltban a technológiai know-how modelljének tekintettek, és amely ezért védelmet kell, hogy élvezzen,

D.  tekintettel az Európai Uniónak érdekeiben áll olyan feltételek biztosítására, mely között a kibővült Európa dolgozó népességének nagy részét foglalkoztató ipari tevékenységeket fenn lehet tartani,

E.  mivel a szolidaritásnak szilárd kifejeződésre van szüksége mind a jelen mind a jövő generációi számára egy olyan gazdasági és társadalmi kohézió révén, mely a növekedés és a versenyképesség javításával segíti az Unióban a hátrányos helyzetű területeket és a népesség hátrányos helyzetű csoportjait az egyenlőtlenségek felszámolásában,

F.  mivel a Thyssen-Krupp nem tartotta tiszteletben a ternii gyáráról szóló, az olasz kormány által kötött megállapodásban hozott erőfeszítéseket, melynek alapján az acélművet fenntartották volna az infrastruktúra és az energiaköltségek kedvezményeiért cserébe,

G.  mivel nem igazolja semmilyen ipari természetű érv a 2004. évi megállapodás be nem tartását, különösen a társaság nettó nyereségének 55%-os növekedését figyelembe véve, mely a közelmúltban meghaladta a 844 millió eurót,

H.  mivel alig egy évvel a fenti megállapodás után, a társaság ismételten bejelentette a mágneses vasmaglemez üzemének bezárására irányuló szándékát, az összes öntöde jövő évi bezárásának veszélyével; mivel nem igazolja semmilyen ipari természetű érv az összes érintett fél által elfogadott megállapodás tiszteletben nem tartását vagy a Thyssen-Krupp ternii üzemének bezárását,

I.  mivel a ternii mágneses acéltermelés csökkentése alapjában véve egy stratégiai ipari ágazat elvesztését jelenti Olaszországban, mely komoly következményekkel jár a gazdaság versenyképességére és a fiatal szakképzett munkaerő foglakoztatására,

J.  tekintettel a jelentős állami beruházásokra, köztük a strukturális alapokból történő finanszírozásra a 2. célkitűzés alapján és az Európai Szociális Alaptól származó finanszírozásra a helyi rendszer, az infrastruktúra és a szakképzés fejlesztésére, melyből az AST Thyssen-Kruppnak is előnye származott,

K.  tekintettel az érintett dolgozók, azok szakszervezetei, a helyi közösség, és a helyi hatóság képviselőinek ismételt tiltakozására,

1.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el egy határozottabb stratégiát az ipari szerkezetátalakítás és az általa kifejtett társadalmi hatások kezelésére, amint azt az Európai Parlament 2004. február 12-i állásfoglalásában már kérte,

2.  felhívja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy mozdítson elő kezdeményezéséket az európai acélipar átalakításának és az abból eredő képzett munkahelyek megszűnések megelőzésére, különösen azon kiemelkedő innovációk esetében melyekhez jelentős beruházás társult;

3.  felhívja a Thyssen-Kruppot, hogy tekintettel az olasz kormány és a Bizottság szilárd elkötelezettségére a munkahelyek számának fenntartására tartsa fenn a foglakoztatási szintet és teljesítse a 2004 júniusában benyújtott beruházási tervet, valamint fejlessze a termelés más ágazatait (alumínium és titán), melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a rozsdamentes acéltermelés központi tevékenységéhez;

4.  kifejezi szolidaritását az érintett dolgozóknak és rokonainak, akár az AST üzemében, akár más, az átalakítás miatt veszélyeztetett állásokban foglalkoztatják őket;

5.  úgy véli, hogy hosszú távon külön szabályokat kell alkalmazni a közösségi források, különösen az Európai Szociális Alapból származó ipari finanszírozás felhasználására az innováció, a helyi fejlesztés, a foglakoztatás és a területi termelési kötelezettségek tekintetében a kedvezményezett vállalkozásokra; felhívást intéz különösen a strukturális alapok felhasználási szabályainak betartatására és megerősítésére;

6.  felhívja a Bizottságot és a nemzeti kormányokat, hogy vezessenek be jogszabályokat a vállaltok társadalmi felelősségéről a fenntartható fejlődés érdekében;

7.  úgy véli, hogy ipari érdekeinek fejlesztése révén Európának elő kell mozdítania az innovációt, különösen a fejlett és csúcstechnológiai ágazatokban, a megfelelő ipari újratelepítési tervek támogatásával; hangsúlyozza, hogy a katatási és fejlesztési beruházásokat fel lehet használni új anyagok, formatervezési minták és folyamatok kifejlesztésére, melyek átalakítják a hagyományos ipari ágazatokat;

8.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy közleményt az acélágazat jelenlegi helyzetéről, és hozzon létre egy magas szintű csoportot ezen ágazat tekintetében;

9.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy az ESZAK-Szerződés lejárta után nyújtson be egy stratégiát az acélágazat jövőbeli kilátásairól a független európai kapacitások előmozdítására;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és gyorsítsák fel a társadalmi párbeszédet a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultációról szóló nemzeti és az európai jogszabályok tekintetében, és hozzon hatékony intézkedéseket a szakszervezeti képviselők védelmére;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön továbbá közre a Kereskedelemi Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szintjén egy olyan határozat érdekében, mely biztosítaná az Unió acéliparának védelmét a nemzetközi piacon;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, a tagállamok kormányaihoz és parlamentjeihez, a Kereskedelmi Világszervezethez, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez és a szociális partnerekhez.