KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
24.5.2005
- –Karl von Wogau, Armin Laschet, Bogdan Klich, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
- –Ana Maria Gomes, Richard Howitt, Jan Marinus Wiersma, a PSE képviselőcsoportja nevében
- –Johan Van Hecke, az ALDE képviselőcsoportja nevében
- –Raül Romeva i Rueda, Angelika Beer, Bart Staes, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
- –Tobias Pflüger, Vittorio Emanuele Agnoletto, Umberto Guidoni, André Brie, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében
- –Ģirts Valdis Kristovskis, Seán Ó Neachtain, az UEN képviselőcsoportja nevében
- –ALDE (B6‑0321/2005)
- –PPE-DE (B6‑0322/2005)
- –Verts/ALE (B6‑0323/2005)
- –PSE (B6‑0324/2005)
- –GUE/NGL (B6‑0325/2005)
- –UEN (B6‑0326/2005)
Az Európai Parlament állásfoglalása a kézi és könnyűfegyverekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel 2001. március 15-i[1], 2001. november 15-i[2] és 2003. június 19-i[3], a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek elterjedése elleni küzdelemről szóló állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az ENSZ tagállamai 2005. júniusában üléseznek az ENSZ határozatlan időre szóló, az illegális kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek nyomon követésének témájával foglalkozó munkacsoportjának harmadik jelentősebb ülésszaka keretében,
B. mivel az ENSZ tagállamai 2005. júliusában üléseznek az ENSZ kétévente, azon államok részvételével tartott ülésén, melyek az ENSZ kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek cselekvési program megvalósítását tervezik, valamint 2006 júniusa/júliusa folyamán az ENSZ cselekvési programjának felülvizsgálatával foglalkozó konferencia során,
C. megerősítve amiatti aggodalmát, hogy tovább folytatódik a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek terjedése, és ez tovább súlyosbítja a fegyveres konfliktusokat és az instabilitást, elősegíti a terrorizmust, aláássa a fenntartható fejlődést és a jog érvényesülését, továbbá hozzájárul az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséhez,
D. megerősítve azon szándékát, hogy továbbra is elkötelezze az EU-t és annak tagállamait amellett, hogy folytassanak rendszeres, konstruktív párbeszédet az uniós politikák tartalmának és prioritásainak meghatározásáról a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek ellenőrzésével kapcsolatos nemzetközi és regionális kezdeményezések és tárgyalások tekintetében,
E. azzal a meggyőződéssel, hogy az EU-nak és tagállamainak döntő szerepet kell játszaniuk a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek elterjedésére és az azokkal való visszaélésre vonatkozó nemzetközi és regionális normák kialakításában és érvényre juttatásában,
F. ösztönözve az EU elnökségének 2005. február 17-i, a kézi lőfegyverekről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa előtt tett nyilatkozata[4] által, mely üdvözli annak elismerését, hogy az államoknak meg kell gyorsítaniuk és le kell zárniuk a könnyű fegyverek felkutatásáról, kereskedelméről és szállításáról szóló, jogilag kötelező érvényű megállapodásokat,
G. üdvözölve, hogy az EU aktívan támogatja az ENSZ határozatlan időre szóló, az illegális kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek nyomon követésének témájával foglalkozó munkacsoportján belül a jogi megállapodást, valamint azt, hogy az okmány foglalja magában a kézi lőfegyverekhez és a könnyű fegyverekhez használatos lőszereket is,
H. üdvözölve továbbá fegyverkereskedelmi szerződés létrehozására vonatkozóan a luxemburgi elnökség nyilvánosan (a 2005. május 11-i strasbourgi európai parlamenti plenáris ülés során) kifejezett támogatását, továbbá Finnország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Spanyolország és Lengyelország kormányának támogatását,
I. kifejezve aggodalmát azonban amiatt, hogy az EU az ENSZ felkutatással kapcsolatos tárgyalásai során nem kötelezte el magát a felkutatásra vonatkozó okmányok nyomon követési eljárásának kidolgozása mellett, mely lehetővé tenné az ide vonatkozó leghelyesebb módszerek irányvonalainak kialakítását a globális minimum-követelmények kiegészítéseképpen,
J. azt remélve és azzal az elvárással, hogy további EU tagállamok fejezik ki nyíltan a fegyverkereskedelmi szerződés szükségességében való konszenzus létrehozására irányuló erőfeszítések iránti aktív támogatásukat az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséhez való hozzájárulás kockázatát világosan magában hordozó fegyverszállítás betiltása érdekében,
K. kifejezve sajnálatát amiatt, hogy lassú ütemben haladnak az ENSZ széleskörű konzultációi a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek illegális kereskedelme elleni küzdelemről, továbbá amiatt, hogy nincsen határozott elkötelezettség a fegyverkereskedelem ellenőrzésével kapcsolatos nemzetközi egyezményről szóló tárgyalások iránt,
L. felismerve, hogy 2004 áprilisának végére az ENSZ lőfegyver-jegyzőköve jogilag kötelező okmányként lépett hatályba, mivel Lengyelország és Zambia 40. illetve 41. országként ratifikálták azt; hangsúlyozza, hogy a jegyzőkönyv az első globális okmány, mely a lőfegyverek gyártásának, exportjának, importjának és szállításának szabályozására kötelezi az ENSZ tagállamait;
1. azt ajánlja a Tanácsnak és a tagállamoknak, hogy támogassák egy dinamikus felülvizsgálati mechanizmus létrehozását a tárgyalt ENSZ követési eszközhöz, beleértve egy olyan szakértői csoport létrehozását is, amelynek a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek, valamint a hozzájuk tartozó lőszerek jelölésével, nyilvántartásával és nyomon követésével kapcsolatos helyes gyakorlat kialakítására vonatkozó iránymutatások kidolgozása volna;
2. arra ösztönzi azt a hat tagállamot, akik még nem írták alá az ENSZ lőfegyver-jegyzőkönyvét, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg;
3. sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki regionális és nemzetközi konszenzust a nemzetközi jog hatálya alá tartozó államok létező kötelezettségein és egy nemzetközi fegyverkereskedelmi egyezmény szükségességén alapuló, a fegyverkereskedelem átfogó szabályaira vonatkozóan;
4. ebben az összefüggésben azt javasolja a Tanácsnak és a tagállamoknak, hogy a 2005 júliusában megrendezésre kerülő ENSZ tagállamok kétévenkénti ülésen bátorítsa a cselekvési programról szóló vitát, szem előtt tartva a közvetlenül a 2006-os, a cselekvési programot felülvizsgáló ENSZ konferencia után kezdődő, a fegyverkereskedelmi egyezmény létrehozását célzó tárgyalásokat;
5. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy újra tegyenek erőfeszítések a regionális és nemzetközi konszenzus elérésére egy, a kézi és könnyűfegyverek kereskedelmét ellenőrző nemzetközi egyezmény szükségességére vonatkozóan;
6. azt javasolja, hogy illetékes bizottságát jogosítsák fel saját kezdeményezésű jelentés időbeni, a 2006-os ENSZ felülvizsgálati konferencia előtti elkészítésére, az EU kézi és könnyűfegyverekre vonatkozó tevékenységének és politikái alapos vizsgálata, valamint a Tanács és a tagállamok ide vonatkozó politikáinak regionális és nemzetközi szinten történő meghatározása céljából;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást az EU Elnökségéhez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz, tagállamok kormányaihoz és parlamentjeik elnökeihez, valamint az ENSZ Főtitkárhoz.