Közös állásfoglalási indítvány - RC-B6-0127/2009Közös állásfoglalási indítvány
RC-B6-0127/2009

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

11.3.2009

az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján előterjesztette:
az alábbi képviselőcsoportok indítványai helyett: a nem kormányzati szervezetek kiutasításáról Dárfúrból

Eljárás : 2009/2556(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B6-0127/2009
Előterjesztett szövegek :
RC-B6-0127/2009
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása a nem kormányzati szervezetek kiutasításáról Dárfúrból

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Elnökségének nyilatkozatára a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát követően, melyben 2009. március 6-án elfogatási parancsot adott ki a szudáni elnök, Omar Haszan el-Besír ellen,

–  tekintettel Louis Michel biztos március 5-i nyilatkozatára a humanitárius NGO-k Szudánból történt kiutasításáról,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira a szudáni/dárfúri helyzetről, melyekben folyamatos támogatásáról biztosítja a Nemzetközi Büntetőbíróságot,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság római alapokmányára és annak 2002. július 1-jei hatálybalépésére,

–  tekintettel az ENSZ BT 2005. március 31-i 1593. számú határozatára, amely beszámol a dárfúri helyzetről a Nemzetközi Büntetőbíróságnak,

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel a Nemzetközi Bíróság Kérelmet Elbíráló Bírói Tanácsa (Pre-Trial Chamber) 2009. március 4-én elfogatási parancsot adott ki Omar Haszan el-Besír szudáni elnök ellen a Szudán konfliktus sújtotta régiójában, Dárfúrban feltételezhetően elkövetett emberiség elleni bűntettek és háborús bűnök miatt,

B.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatára való reakcióként a szudáni kormány 13 vezető NGO Dárfúrból való kiutasításáról döntött,

C.  mivel a segélyszervezetek Dárfúrban végzik a világ legnagyobb humanitárius műveletét; mivel az ENSZ jelentései szerint több mint 4,7 millió ember – köztük 2,7 millió menekült – szorul segítségre;

D.  mivel a segélyszervezetek kiutasítása a halandóság és a megbetegedések számának növekedéséhez vezethet, mivel megszűnik az egészségügyi ellátás, fertőző betegségek kaphatnak lábra, többek között hasmenéses és légúti fertőzések; mivel a kiutasítás következményei miatt visszaszorulhatnak a védőoltások, és nőhet a halandóság a gyermekek körében, ha nem kapnak gyógyszereket és tápszereket,

E.  mivel az NGO-kat akkor utasították ki, amikor szolgálataikra rendkívül nagy szükség van, különösen mivel Nyugat-Dárfúrban jelenleg agyhártyagyulladás-járvány dúl; mivel a kiutasítás miatt a szenvedők csak rendkívül korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem jutnak orvosi ellátáshoz,

F.  mivel az ENSZ „védelmi felelősség” doktrínája kimondja, hogy amennyiben a helyi hatóságok nyilvánvalóan nem biztosítják a lakosság védelmét, úgy másoknak kell a szükséges védelmet biztosítani,

G.  mivel a szudáni kormány, mint az ENSZ tagja, a Biztonsági Tanács által az ENSZ-alapokmány VII. fejezete alapján elfogadott 1593. (2005) sz. határozat értelmében köteles együttműködni a Nemzetközi Büntetőbírósággal,

H.  mélységesen felháborodva amiatt, hogy a letartóztatási parancs kiadása óta a szudáni kormány folyamatosan megtagadja az együttműködést a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és halmozottan szembeszegül a Büntetőbírósággal és a nemzetközi közösséggel,

1.  határozottan elítéli a 13 segélyszervezet Kartúmból való kiutasítását, válaszként a Nemzetközi Büntetőbíróság által a szudáni elnök, Omar Haszan el-Besír ellen 2009. március 4-én kiadott elfogatási parancsra;

2.  ismételten teljes támogatásáról és tiszteletéről biztosítja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amely kulcsszerepet játszik a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdításában, és véget vet az emberiség elleni és háborús bűncselekmények büntetlenségének és támogatja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a szudáni elnök Omar Haszan el-Besír ellen a Dárfúrban feltételezhetően elkövetett emberiség elleni bűntettek és háborús bűnök miatt kiadott elfogatási parancs fényében is;

3.  rendkívül aggódik a kiutasításoknak a több százezer ember számára létfontosságú humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt azonnali hatása miatt;

4.   kéri a szudáni kormányt, hogy azonnal változtassa meg a 13 NGO kiutasítására vonatkozó döntését, és tegye lehetővé számukra, hogy folytassák életbevágó munkájukat a veszélyben levő dárfúri népesség túlélése érdekében; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek lépéseket az Afrikai Uniónál, az Arab Ligánál és Kínánál, hogy gyakoroljanak nyomást a szudáni kormányra;

5.  felhívja az ENSZ Emberi Jogi Hivatalát és a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy amennyiben Szudán nem változtatja meg döntését a segélyszervezetek kiutasításáról, bírálják el, hogy e döntés sérti-e az alapvető emberi jogokat, illetve hogy kimeríti-e a háborús bűncselekmény fogalmát;

6.  felhívja a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészét, hogy tegye egyértelművé, hogy amennyiben Dárfúrban erőszakot alkalmaznak békefenntartók, humanitárius szervezetek és menekülttáborok ellen, a Nemzetközi Büntetőbíróság nyomozni fog a felelősök után, akik azt kockáztatják, hogy el-Besír mellett őket is háborús bűnösnek fogják tekinteni;

7.  felhívja a szudáni kormányt, hogy tegyen pozitív lépéseket annak érdekében, hogy az emberi jogok védelmezőit ne üldözzék, amennyiben pozitívan nyilatkoznak a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatáról, és hogy tartózkodjék a jogvédők zaklatásától és megfélemlítésétől;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU szudáni különmegbízottjának, Szudán kormányának, az EU-tagállamok és az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai kormányainak, az Afrikai Unió intézményeinek, az Arab Liga intézményeinek és a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének.