A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B7-0617/2010

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0617/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 24/11/2010 - 8.6

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 203kWORD 138k
23.11.2010
PE450.447v01-00}
PE450.452v01-00}
PE450.454v01-00}
PE450.455v01-00} RC1
 
B7-0617/2010}
B7-0619/2010}
B7-0620/2010}
B7-0621/2010} RC1

az eljárási szabályzat 110. cikkének (4) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

Verts/ALE (B7‑0617/2010)

ALDE (B7‑0619/2010)

S&D (B7‑0620/2010)

GUE/NGL (B7‑0621/2010)


a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról


Kader Arif, Véronique De Keyser a S&D képviselőcsoportja nevében
Niccolò Rinaldi, Marietje Schaake, Alexander Alvaro, Marielle De Sarnez, Renate Weber, Metin Kazak az ALDE képviselőcsoport nevében
Carl Schlyter, Eva Lichtenberger, Sandrine Bélier a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Helmut Scholz, Rui Tavares, Miloslav Ransdorf, Marisa Matias a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról  

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. és 218. cikkére,

    tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 8. cikkére,

–    tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására vonatkozó stratégiára,

–   tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: az ACTA) utolsó tárgyalási fordulójának 2010. október 2-i befejezésére,

–   tekintettel az ACTA végleges szövegének 2010. november 15-i nyilvános közzétételére,

–   tekintettel a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(1) (2008/2133(INI)),

–   tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló tárgyalások átláthatóságáról és jelenlegi állásáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos átlátható eljárás hiányára vonatkozó 0012/2010 számú írásbeli nyilatkozatára,

–   tekintettel az ACTA-val kapcsolatos 2010. szeptember 8-i és október 20-i plenáris vitákra,

–   tekintettel annak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó keretmegállapodás felülvizsgálatáról szóló, 2010- október 20-i határozatára,

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra (2003/C 321/01),

–   tekintettel az európai ombudsman az ACTA dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos 90/2009/(JD)OV panaszra vonatkozó döntésére,

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak az Európai Unió által a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) jelenleg folytatott tárgyalásokról szóló véleményeire és az adatvédelmi munkacsoport Európai Bizottsághoz intézett levelére,

–   tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv),

–   tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, legutóbb a 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(4) módosított, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (TRIPS) szóló megállapodására,

–   tekintettel a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a DS409. számú WTO-vitára: az Európai Unió és egy tagállama – Átmenő generikus gyógyszerek lefoglalása,

–   tekintettel a WTO sajtójelentésére a TRIPS-megállapodással foglalkozó tanács 2010. június 8–9 közötti üléséről,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

 

Lisszaboni Szerződés

A.  mivel az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a közös kereskedelempolitika területén; mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének eredményeképpen a Parlamentnek jóvá kell hagynia az ACTA szövegét, mielőtt az hatályba léphet az EU területén,

 

         Általános megjegyzések

      

B.   mivel a hamisítás elleni világszintű küzdelem kulcsfontosságú az EU politikai stratégiájában az uniós termelők számára biztosítandó egyenlő feltételek és az uniós polgárok foglalkoztatottságának érdekében,

 

C.  mivel 2010. október 2-án Tokióban (Japán) befejeződött az ACTA-ról folytatott tárgyalások 11. és utolsó fordulója, mivel 2010. november 30. és december 3. (szükség esetén december 4.) között Sydneyben technikai ülést tartanak a végleges jogi ellenőrzés érdekében,

 

D.  mivel az ACTA olyan alapvető kérdésekre vonatkozik, mint az alapvető jogok, a magánélet és az adatvédelem tiszteletben tartása, a szabad internet fontos szerepének tiszteletben tartása, továbbá a szolgáltatók semlegességének szavatolása és a gyógyszerekhez való hozzájutás szavatolása,

 

E.   mivel az ACTA-t a Bizottság úgy mutatja be az Európai Parlamentnek mint azon normák hatékonysági szintjének növelését szolgáló eszközt, amelyek előnyösen érintik az uniós exportot és védik a jogtulajdonosokat a globális piacon való működésük során, ahol szerzői jogaikat, védjegyeiket, szabadalmaikat, formatervezési mintaoltalmaikat és földrajzi jelzéseiket jelenleg rendszeresen és széleskörűen megsértik,

 

F.   mivel 11 ország (az EU-t egy országnak számítva) és azok közül is csak két fejlődő ország (Marokkó és Mexikó) vett részt a tárgyalásokon,

 

G.  mivel a tárgyaló felek célja az, hogy az ACTA-t minden csatlakozni kívánó országra, így a fejlődő és a feltörekvő országokra is kiterjesszék,

 

H.  mivel az ACTA tárgyalói 2010. október 6-án közzétették a konszolidált szöveget, és ezek után a Bizottság tájékoztatta a Parlamentet; mivel a Bizottság 2010. november 15-én nyilvánosságra hozta az ACTA végleges szövegét;

 

I.    mivel az Európai Parlament határozott felhívásaira javult a tárgyalások átláthatóságának szintje,

 

J.    mivel tisztázni kell az ACTA jogalapját,

 

K.  mivel a Bizottság az ombudsman döntésére hivatkozva igazolta, hogy az ACTA-ra a tárgyalások során nem végrehajtási szerződésként, hanem kereskedelmi megállapodásként kell tekinteni; mivel az ombudsman kijelentette, hogy „az ACTA megkötése ténylegesen megkövetelhetné az EU-tól, hogy jogalkotási javaslatokat tegyen, illetve érvényre juttassa azokat. Ebben az esetben ezen jogszabályok alátámasztásához az egyetlen, illetve legfontosabb szempont az ACTA lenne, és az állampolgároknak egyértelműen érdekükben állna, hogy az ACTA-val kapcsolatban tájékoztatást kapjanak”,

 

L.   mivel a „Szerződések őreként” a Bizottságnak kötelessége, hogy elősegítse a közösségi vívmányok érvényesítését; mivel ez magában foglalja azt, hogy az európai uniós jogalkotást érintő nemzetközi megállapodásokról szóló tárgyalások során nem változtathat rajtuk,

 

M.  mivel a plenáris üléseken folytatott vitákon a Bizottság számos alkalommal elmondta, hogy az ACTA kizárólag a végrehajtással kapcsolatos intézkedéseket foglal magában, és nem tartalmaz a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó európai uniós anyagi jog módosításával kapcsolatos rendelkezéseket,

 

N.  mivel a 2001/29/EK irányelv rendelkezik a szerzői és szomszédos jogok jogi keretéről, valamint a védelmükre irányuló rendszerről; mivel az irányelv 5. cikke kimerítően felsorolja a kivételeket és korlátozásokat, és ezáltal korlátozza a tagállamokat abban a tekintetben, hogy új kivételeket és korlátozásokat vezessenek be; mivel az ACTA tovább kívánja bővíteni a jogtulajdonosok védelmének szintjét azáltal, hogy kiterjedtebb jogköröket biztosít a szerzői jogok érvényesítésére vonatkozóan, de nem foglalkozik a létező kivételek és korlátozások kiterjesztésének lehetőségével és korlátozhatja a nemzeti bíróságok mérlegelési jogkörét a létező kivételek rugalmas értelmezése tekintetében; mivel a technológiai fejlődés megsokszorozta és változatosabbá tette a művek létrehozásának, előállításának és kiaknázásának lehetőségeit és a jogbirtokosok és joghasználók érdekei közötti tisztességes egyensúly megteremtése a digitális technológiák segítségével az ezen művekhez történő hozzáférés liberalizálásával kapcsolatos új megközelítést tesz szükségessé; mivel előkészítés alatt áll egy gazdátlan művekkel kapcsolatos bizottsági jogalkotási javaslat az európai kreatív művek digitalizálására és terjesztésére irányulóan,

 

O.  mivel a technikai újítások elősegítéséhez történő hozzájárulás érdekében az ACTA részes felei kötelezettséget vállaltak a TRIPS-megállapodás 7. cikke szerinti kötelezettségek fenntartása iránt; mivel az együttműködtethetőséggel kapcsolatos alapvető uniós politikák a közösségi vívmányokban foglalt rendelkezéseken nyugszanak, amelyek bizonyos esetekben lehetővé teszik a műszaki visszafejtést,

 

Szabadalmak

 

P.   mivel a 2010. október 20-i plenáris ülésen a kereskedelemért felelős biztos a Parlament véleményét kérte abban a kiemelkedően fontos kérdésben, hogy a szabadalmak szerepeljenek-e a polgári jogi végrehajtással foglalkozó szakaszokban; mivel az ACTA tárgyaló felei megállapodtak abban, hogy „az ACTA nem fogja akadályozni a legitim generikus gyógyszerek határokon való áthaladását”; mivel állásfoglalásában és írásbeli nyilatkozatában a Parlament kijelentette, hogy a határokon átnyúló ellenőrzésre és az áruk lefoglalására vonatkozó hatáskör megerősítésére irányuló intézkedések nem csorbíthatják a legális, megfizethető és biztonságos gyógyszerekhez történő globális hozzáférést; mivel az 1383/2003/EK tanácsi rendelet, amelynek rendelkezései WTO-vita tárgyát képezik, rendelkezik a tranzitárukra vonatkozó, határon történő végrehajtási intézkedésekről; mivel bizonyos szereplők, mint például gyógyszeripari vállalatok, generikusgyógyszer-gyártók és globális egészségügyi érdekképviselők óva intenek a szabadalmak ACTA-ba történő beemelése ellen, és figyelmeztetnek a technológiai újításokra, a gyógyszerekhez való hozzáférésre és a generikumok versenyére gyakorolt lehetséges hátrányos hatásokra,

 

Q.  mivel nem létezik szabadalmakkal kapcsolatos uniós szabályozás,

 

R.   mivel a szabadalmakat ki lehet zárni az ACTA-ban szereplő polgári jogi végrehajtással kapcsolatos intézkedések alkalmazása alól; mivel a szabadalmak e szakaszba történő beemelése akadályozhatja a legális és megfizethető gyógyszerekhez való hozzájutást,

 

Gyógyszerekhez való hozzáférés

 

S.   mivel néhány fontos kereskedelmi partner, akik jelenleg nem részes felei az ACTA-megállapodásnak a WTO TRIPS-Tanácsában bejelentették, hogy az ACTA összeegyeztethetetlen lehet a TRIPS-megállapodással és más WTO-megállapodásokkal, a WTO jogi keretein kívüli működésével kockázatot jelenthet a WTO-szabályozásra és folyamatokra, alááshatja a különböző WTO-megállapodásokon nagy alapossággal megtárgyalt jogok, kötelezettségek és rugalmas lehetőségek egyensúlyát, kereskedelemtorzító hatású lehet vagy kereskedelmi akadályokat eredményezhet, valamint csorbíthatja a TRPIS-be, valamint a TRIPS-ről és a közegészségügyről szóló 2001-es dohai nyilatkozatba beépített, például a közegészségügyre és a generikus gyógyszerek kereskedelmére vonatkozó rugalmassági mechanizmusokat,

 

Alapvető jogok

 

T.   mivel a Bizottság 2010. október 19-i közleményében kijelentette, hogy „[a]z Uniónak kifogástalanul kell eljárnia az alapjogok terén” és hogy „[a]z Uniónak példát kell mutatnia ebben a tekintetben”; mivel a Bizottság a 2010. október 20-i plenáris ülésen kinyilvánította, hogy az ACTA-t „még nem parafálták” és „tárgyaló félként a Bizottság előjoga a tárgyalások végének és a parafálás időpontjának meghatározása”,

 

U.  mivel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással kapcsolatban az Európai Unió által elért megállapodásnak minden esetben meg kell felelnie a magánélet védelme és az adatvédelem tekintetében az EU-ra rótt jogi kötelezettségeknek, melyeket különösképpen az 1995/46/EK irányelv, a (legutóbb a 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított) 2002/58/EK irányelv, a 2009/136/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 2009/140/EK irányelv, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Bíróság joggyakorlata határoz meg,

 

V.  mivel a Bizottságra érvényes a 2010-es intézményközi megállapodás, és ezért nem támogathat olyan önszabályozási vagy társszabályozási mechanizmusokat, ahol alapjogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága forognak kockán,

 

W. mivel a Bizottság 2010. október 19-én közleményt tett közzé a hatásvizsgálatról,

 

X.  mivel az ACTA-megállapodás egyetlen rendelkezését sem szabad precedensértékűnek tekinteni, valamint nem szabad megengedni a közösségi vívmányoktól való jelenlegi vagy jövőbeli eltérést, illetve a vívmányok módosítását, mivel ez az alapvető jogok uniós jogszabályok általi védelmének gyengülését eredményezné, és Bizottságnak és a Tanácsnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy egyetért ezzel az elvvel,

 

Földrajzi jelzések

 

Y.  mivel a Bizottság többször is kifejtette annak fontosságát, hogy a földrajzi jelzések oltalma megerősítésre kerüljön; mivel a felek megállapodtak, hogy a földrajzi jelzések megerősítése meghatározásra kerül az ACTA-ban,

 

Kereskedelmi nagyságrend

 

Z.   mivel az ACTA 2.14. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg a „kereskedelmi nagyságrend” fogalmát: „E szakasz alkalmazásában kereskedelmi nagyságrendű tevékenységek legalább a közvetlen gazdasági vagy kereskedelmi előny céljából kereskedelmi tevékenységként végrehajtott tevékenységek”,

 

AA. mivel az ACTA 9. lábjegyzete kimondja, hogy „[a] felek a hamis védjeggyel ellátott áruk vagy szerzői jogok bitorlásával előállított termékek kereskedelmi nagyságrendű szándékos behozatalát vagy kivitelét e cikk értelmében bűncselekménynek minősülő jogellenes tevékenységnek tekintik. A felek eleget tehetnek a szerzői jogok bitorlásával előállított termékek vagy hamis védjeggyel ellátott áruk kivitelével és behozatalával kapcsolatos kötelezettségüknek úgy, hogy a hamis védjeggyel ellátott áruk vagy szerzői jogok bitorlásával előállított termékek kereskedelmi nagyságrendű forgalmazását, értékesítését vagy értékesítésre történő felkínálását bűncselekménynek minősülő jogellenes tevékenységnek minősítik”,

 

Büntetés-végrehajtás és szankciók

 

BB. mivel az ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó szakasza büntető eljárásokra, büntetőjogra, elkövetői eszközökre, büntető végrehajtásra és szankciókra vonatkozik; mivel a tagállamok nevében a Tanács elnöksége folytatott tárgyalást az ACTA büntetés-végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatosan,

 

Szellemi tulajdonjogok a digitális környezetben

 

CC. mivel az internetszolgáltatók nem vállalhatnak olyan mértékű felelősséget a szolgáltatásaik révén általuk közvetített vagy tárolt adatokért, ami ezen adatok előzetes ellenőrzését vagy szűrését tenné szükségessé; mivel az Európai Adatvédelmi Biztos ACTA-val kapcsolatos véleményében arra figyelmeztet, hogy az internetszolgáltatók olyan záradékokat illeszthetnek az ügyfélszerződésekbe, amelyek lehetővé tennék adataik nyomon követését és előfizetéseik megszüntetését,

 

DD. mivel a megállapodás 1.2 cikke szerint valamennyi fél szabadon állapíthatja meg e megállapodás rendelkezéseinek saját jogrendszerékbe és gyakorlatába történő bevezetésének megfelelő módszerét,

 

EE. mivel a szellemi tulajdonjogok digitális környezetben történő megsértésével a nemzeti igazságszolgáltatási hatóságok foglalkoznak,

 

ACTA bizottság

 

FF. mivel az ACTA intézményközi megállapodásai hatáskört biztosítanak az ACTA-bizottság számára többek között a megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és módosításával, valamint a nem kormányzati részvétellel, illetve a bizottság szabályaira és eljárásaira vonatkozó döntésekkel kapcsolatosan; mivel az EUSz. 21. cikke előírja az Unió számára, hogy annak a demokrácia előmozdítására kell törekednie,

 

Lisszaboni Szerződés

 

1.   megállapítja, hogy a Lisszaboni Szerződés szerint a Parlament hatásköre jelentős mértékben megnőtt a közös kereskedelempolitika területén, különös tekintettel arra, hogy a Parlamentnek egyetértését kell adnia valamennyi, az Unió által kötött kereskedelmi megállapodáshoz;

 

Általános megjegyzések

 

2.   ismételten kijelenti, hogy a hamisítás elleni küzdelem elsődleges fontosságú belső és külső, nemzetközi politikai stratégiájában és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú e cél elérése érdekében;

 

3.   sajnálatát fejezi ki, hogy ennek a megállapodásnak a globális hatását természeténél fogva korlátozza az a tény, hogy a hamisítás fő forrását jelentő országok, illetve a fejlődő országok többsége nem vesz részt benne;

 

4.   tudomásul veszi az ACTA-ról szóló tárgyalások 11. fordulójának befejezését; tudomásul veszi a 2010. október 2-i egységes szerkezetbe foglalt szöveg tokiói forduló utáni nyilvánosságra hozatalát és a 2010. november 15-i végleges szöveg nyilvánosságra hozatalát;

 

5.   sajnálja, hogy 2010. március 10. és a 2010. november 15-i végleges szöveg között nem tették közzé valamennyi tárgyalt szöveget;

 

6.   sajnálja, hogy nem a meglévő multilaterális fórumok (pl. a WTO és a WIPO) keretében vezették ezeket a tárgyalásokat, illetve zárták le a megállapodást, ami magyarázat a jelenlegi szűk tagságra, kizárva a legtöbb fejlődő országot;

 

7.   megjegyzi, hogy az ACTA-ban való tagság nem zártkörű, és lehetővé teszi a fejlődő és feltörekvő országok csatlakozását is; ezért kéri a Bizottságot, hogy tartózkodjon e megállapodás fejlődő országokra való rákényszerítésétől, és támogassa a többi ACTA-taggal együtt, hogy az ACTA-hoz való csatlakozás eljárásai és feltételei megfelelően rugalmasak legyenek, és a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló tanácsi következtetésekkel összhangban vegye figyelembe a csatlakozó országok fejlettségi szintjét;

 

8.   sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tisztázzák a jogalapot; kéri a Bizottságot, hogy tegye világossá a Tanács és a Bizottság hatásköreinek megoszlását az ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó szakasza tekintetében, többek között annak parafálásával kapcsolatban; ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés parafálása előtt a Parlament kapjon bizonyítékot arról, hogy az ACTA-tárgyalások jogalapja teljes mértékben összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel;

 

9.   üdvözli a Bizottság ismételt kijelentéseit, amelyek szerint az ACTA rendelkezéseinek végrehajtása – különösen a szerzői jogok érvényesítésére vonatkozó eljárások a digitális környezetben – teljes mértékben összhangban lesz a közösségi vívmányokkal, és hogy sem a személyes vizsgálatok, sem az úgynevezett „három csapás” eljárást nem fogja bevezetni ez a szerződés; a megállapodás nem kötelezheti az ACTA aláíró feleit és különösen az EU-t a „három csapás” vagy más hasonló rendszer bevezetésére;

 

10. sürgeti a Bizottságot, hogy vállaljon írásban kötelezettséget az Európai Parlament felé a szerződés parafálása előtt kellő időben arról, hogy az ACTA nem fogja korlátozni a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos kivételek és korlátozások összehangolását az EU-ban; korlátozza a kivételek és korlátozások jövőbeli kiterjesztésének alkalmazási körét a 2001/29/EK irányelvben felsoroltakon túl; elutasítja azokat a jövőbeli szakpolitikai lehetőségeket és bírósági intézkedéseket, amelyek – figyelembe véve a technológiai fejlődést – kiterjeszthetik a kreatív művekhez való hozzáférést kivételek alkalmazásával; korlátozza a gazdátlan művekkel kapcsolatos jogalkotási lehetőségeket, illetve megakadályozná a tagországokat abban, hogy a gazdátlan szerzői jogdíjas alkotásokhoz való hozzáférést kiterjesztő jogszabályokat vezessenek be, amelyek korlátozzák az ilyen művekkel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket;

 

11. sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg, hogy az ACTA sem most, sem a jövőben nem eredményez változásokat az alapvető jogokkal és adatvédelemmel, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatásával kapcsolatos intézkedések összehangolására irányuló jelenlegi uniós erőfeszítésekkel és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel kapcsolatos uniós vívmányokban;

 

12  felszólítja a Bizottságot, hogy a parlamenti egyetértési eljárás kezdete előtt időben és egyértelműen erősítse meg, hogy az ACTA rendelkezései nem érintik a közösségi vívmányok olyan rendelkezéseit, mint például a szoftverekre vonatkozó 91/250/EGK irányelv és az információs társadalomra vonatkozó 2001/29/EK irányelv rendelkezéseit és azok végrehajtását a tagállamokban, amelyek bizonyos esetekben megengedik a számítógépprogramok visszafejtését és a technológiai védelmi mechanizmusok megkerülését az együttműködtethetőség érdekében, ezáltal elősegítve a versenyt és az innovációt;

 

Szabadalmak

 

13. tudomásul, hogy az ACTA polgári jogi jogérvényesítésről szóló szakaszából kizárhatóak a szabadalmak, de hangsúlyozza, hogy csak az egyértelmű és teljes kizárás garantálja, hogy az ACTA nem akadályozza meg a legális, megfizethető és életmentő gyógyszerekhez való hozzáférést;

 

14. kijelenti, hogy a szellemi tulajdonjogok esetleges megsértéséért járó kártérítések és más jogorvoslati megoldások jelentős növekedése elriaszthatja a megfizethető generikus gyógyszerek gyártóit és a gyártásban, értékesítésben és forgalmazásban részt vevő harmadik feleket, különösen akkor, ha ezeket a rendelkezéseket a tranzitárukra is alkalmazzák; aggasztónak tartja, hogy a polgári jogi végrehajtási intézkedéseknek a szabadalmakra történő alkalmazása az ACTA-ban a közérdek ellen hathat, fokozhatja a befektetések kockázatát, a piaci bizonytalanságot és fenyegetheti a technológiai innovációt, különösen azokban az ágazatokban, ahol nehéz megállapítani a szabályok megsértését vagy az élő szervezetekkel, őshonos termékekkel és hagyományos orvosságokkal kapcsolatos szabadalmak érvényesítése esetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt kezelje a szabadalmakra alkalmazandó polgári jogi intézkedések lehetőségének tekintetében az ebben az indítványban felsorolt széleskörű aggodalmakat, és ezt követően készítsen jelentést a Parlament részére;

 

Gyógyszerekhez való hozzáférés

 

15. tudomásul veszi, hogy az ACTA-szöveg preambulumában megállapítja, hogy az ACTA célja egy olyan hatékony és megfelelő eszköz biztosítása a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatásához, amely kiegészíti a TRIPS-megállapodást és figyelembe veszi az ACTA részes feleinek jogrendszere- és gyakorlata között fennálló különbségeket; elismeri továbbá, hogy az ACTA szövege a Világkereskedelmi Szervezet által annak Dohában (Katar) megrendezésre került 4. miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól (TRIPs) és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatában lefektetett elvekből építkezik, és ezért az ACTA végrehajtásának összhangban kell lennie ezekkel az elvekkel;

 

16. üdvözli az ACTA szövegtervezet módosításait, amelyek több biztosítékot tartalmaznak a magánélet és a közegészség, valamint a TRIPS-megállapodás egyes védelmi elemei tekintetében; ösztönzi a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy az ACTA-ban szereplő védintézkedések a végrehajtási intézkedések keretében is alkalmazhatók-e; kéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ACTA nem fogja akadályozni a tagállamokat olyan jogszabályok bevezetésében, amelyek korlátozzák a szabálysértések jogorvoslatát, mint például a gazdátlan szerzői jogdíjas alkotásokhoz való hozzáférés kiterjesztése és a TRIPS-megállapodás rugalmassági intézkedéseinek igénybevétele a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek teljes körének biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy készítsen értékelést arról, hogy az ACTA valóban kötelező jogi erejű megállapodás lesz-e, és hogy 1. cikkének 2. bekezdése biztosítja-e az általános rugalmasságot a nemzeti jog azon elemeinek tekintetében, amelyek esetleg ellentmondanak az ACTA-nak; felkéri a Bizottságot, hogy mutassa be azokat a mechanizmusokat, amelyek rugalmasságot biztosítanak a részes felek számára, hogy olyan jogszerű kivételeket fogadjanak el a szerződés szerinti kötelezettségek alól, amelyek összhangban vannak a TRIPS-megállapodás és a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozat célkitűzéseivel és elveivel;

 

Alapvető jogok

 

17. hangsúlyozza, hogy az adatok és a magánélet védelme az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik, amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke és az EU Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke is elismer, és amelyet az EU által elfogadott valamennyi politikának és szabálynak tiszteletben kell tartania az EUMSz. 16. cikkével összhangban;

 

18. felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt a 2.18. cikk (3) bekezdésében javasoltaknak megfelelően mutasson be a Parlamentnek egy jogi elemzést az ACTA által a szolgáltatók és a jogtulajdonosok együttműködése tekintetében tervezett intézkedések jelentéséről, jogszerűségéről és végrehajthatóságáról, különösen azzal kapcsolatban, hogy az üzleti szférán belüli együttműködés miért nem fogja korlátozni az állampolgárok alapjogait, beleértve a magánélethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogszerű eljáráshoz való jogot;

 

19. felhívja a Bizottságot, hogy kellő időben, a szerződés parafálása előtt végezzen hatásvizsgálatot arról, hogy az ACTA végrehajtása hogyan befolyásolná az alapvető jogokat és az adatvédelmet, az Unió jelenlegi, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó intézkedések összehangolására irányuló erőfeszítéseit és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet;

 

20. arra a következtetésre jut, hogy a Bizottságnak kellő időben tájékoztatnia kell a Parlamentet a vizsgálat eredményeiről;

 

21. aggályosnak tartja a 3. szakasz 2.X. cikkének tartalmát, amelyben említésre kerül, hogy a megállapodás kiterjed az utasok személyes poggyászára is – amennyiben a felek nem döntenek ez utóbbi kizárása mellett –, még abban az esetben is, ha a szállított javak nem kereskedelmi jellegűek; úgy véli, hogy ez a cikk arra ösztönzi a feleket, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el az utasok személyes poggyászának a határokon történő ellenőrzésére vonatkozóan, míg a Bizottságnak, éppen ellenkezőleg, az egyének alapvető jogainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak magasabb fokú védelme mellett kellett volna kiállnia nemzetközi szinten;

 

22. kitart amellett, hogy a Bizottságnak haladéktalanul cselekednie kell az alapvető jogokkal kapcsolatos hatástanulmányról szóló 2010. október 19-i közleményével összhangban;

 

Földrajzi jelzések

 

23. felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan munkálkodjon a földrajzi jelzések hatékony végrehajtási gyakorlatainak ACTA-ba illesztése érdekében; hangsúlyozza a földrajzi jelzések védelmének fontosságát az európai vállalatok és az uniós foglalkoztatás szempontjából; sajnálattal állapítja meg, hogy a megállapodás 1.X. cikke nem tartalmazza a „hamis földrajzi jelzés” meghatározását, mivel ennek kihagyása zavart okozhat, vagy legalábbis bonyolíthatja a közigazgatási és igazságszolgáltatási hatóságok feladatát az ACTA értelmezése és végrehajtása terén;

 

24. nem ért egyet a Bizottság azon állításával, amely szerint ez utóbbi jelentős előrelépéseket ért el a földrajzi jelzések védelme terén; úgy véli, hogy – mivel a földrajzi jelzések védelem nélkül maradnak mindazon országokban, amelyek nem ismerik el őket nemzeti jogszabályaikban – az előrelépés nem kielégítő e téren;

 

Kereskedelmi nagyságrend

 

25. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi nagyságrend fogalmának ACTA szerinti meghatározása (2.14. cikk (1) bekezdés) túlmutat a 2007. április 25-én, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslattal kapcsolatos parlamenti szavazáson elfogadott meghatározáson (2005/0127 (COD));

 

26. figyelembe veszi, hogy a tagállamok nevében a Tanács elnöksége folytatott tárgyalást az ACTA büntetés-végrehajtásra vonatkozó szakaszával kapcsolatosan; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy nyújtsák be a Parlamentnek a megállapodás 2.14. cikk (1) bekezdése szerinti „Kereskedelmi nagyságrend” fogalmának pontos értelmezését; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítsék meg, hogy a 2.14. cikk (1) bekezdése nem tesz szükségessé változtatásokat a közösségi vívmányokban és különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslattal kapcsolatos parlamenti szavazások tekintetében (2005/0127 (COD)); felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt készítsenek jogi elemzést arról, hogy az ACTA-ban meghatározott „kereskedelmi felhasználás” összhangban van-e a WTO Kínával kapcsolatos döntésével, teljes mértékben összhangban van-e az arányosság és szubszidiaritás európai uniós elvével, és hogy nem fogja-e korlátozni a tagállamok által alkalmazható nemzeti kivételeket a büntetőjogi végrehajtási intézkedések tekintetében;

 

27. úgy véli, hogy a feleket nem lenne szabad arra kötelezni, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a kézi videokamerával történő felvételkészítést, ezért üdvözli, hogy miután az EU ragaszkodott hozzá, a felek megegyeztek benne, hogy a „camcording” (moziban történő kézi kamerázás) kriminalizációja választható legyen (2.14. cikk (3) bekezdése és 2.15. cikk);

 

Büntetés-végrehajtás és szankciók

 

28. aggódik amiatt, hogy az ACTA lehetővé teszi az igazságszolgáltatási hatóságok számára, hogy az egyik részes fél vagy harmadik fél ellen intézkedést rendeljenek el (a 2.X. cikkben szereplő eltiltó határozat); megjegyzi, hogy a végzés hatásköre túlmutat a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelven, amely csak „a szellemi tulajdonjogot fenyegető sérelem megakadályozására” tesz lehetővé ilyen tiltó végzést; ezenkívül az irányelv értelmében ahhoz, hogy az igazságügyi hatóság végzést bocsásson ki a „jogsértésben részt vevő harmadik személyek” részvétele is feltételezett;

 

29. kéri az európai adatvédelmi biztost, hogy adjon ki véleményt az ACTA szövegének legutóbbi változatáról;

 

Szellemi tulajdonjogok a digitális környezetben

 

30. sajnálja, hogy a 2.18. cikk (3) bekezdése egyértelműen utasítja a feleket („törekszenek rá”), hogy a jogsértések hatékony kezelése érdekében működjenek együtt az üzleti közösséggel; emlékezteti a Bizottságot, hogy a 2003. évi intézményközi megállapodásban hozzájárult ahhoz, hogy „biztosítja, hogy a társszabályozás vagy önszabályozás alkalmazása mindig összhangban legyen a közösségi joggal (...) és ne legyen alkalmazható, ha alapvető jogok forognak kockán”; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, összességében az ACTA megváltoztathatja-e az uniós jogban jelenleg fennálló egyensúlyt az internetszolgáltatóknak a végfelhasználók személyes adatai védelmére vonatkozó, illetve az ezen adatoknak a szellemi tulajdonjogok birtokosai vagy a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részére történő kiadására vonatkozó jogi kötelezettsége között;

 

31. sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon a megállapodás alkalmazási körének a meglévő, a szellemi tulajdonjogok hamisítás elleni védelmének érvényesítését szolgáló európai rendszerre való korlátozásáról. Ezért az „indokolatlanul” szót a 2.X. cikkből el kell hagyni;

 

32. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a „kereskedelmi nagyságrend (üzletszerűség)” (2.14.cikk, 1. pont) alá tartozó tevékenységek túlságosan széles körű meghatározása, valamint a szellemi tulajdonjogok digitális környezetben való megsértése (2.18. cikk, 1. pont) – többek között a „bűnrészesség” (2.14. cikk, 4. pont) – esetén kötelezően végrehajtandó büntetésvégrehajtási szankciók arra ösztönözhetik a megállapodás szerződéses feleit, hogy olyan jogszabályokat fogadjanak el, amelyek a gyakorlatban majd a magánfelhasználók és közvetítők kriminalizálásához vezetnek;

 

ACTA bizottság

 

33. azon a véleményen van, hogy az ACTA-bizottságnak nyílt, átfogó és átlátható módon kell működnie; utasítja a Bizottságot, hogy az ACTA bizottság irányítására – különösen az Európai Parlament részvételére és a megállapodás módosítása irányuló eljárásra – vonatkozó ajánlásait időben nyújtsa be, mielőtt a Parlamentnek meg kell fontolnia az egyetértésről szóló véleményét;

 

34. hangsúlyozza, hogy a megállapodás módosításait valamennyi érdekelt nyilvános ellenőrzése alá kell vetni és parlamenti jóváhagyást kell kapniuk; felkéri a Bizottságot, hogy mielőtt az ACTA-bizottságban a jelenlegi szöveg módosítását elfogadná vagy javasolná, konzultáljon a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel, mely eljárás biztosítja az átláthatóságot, a parlamenti ellenőrzést és a nyilvánosság részvételét;

 

A Parlament egyetértésének feltételei

 

35. emlékeztet rá, hogy az ACTA-megállapodás hatálybalépéséhez a Parlament egyetértésére és lehetségesen tagállami ratifikációra van szükség; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EP egyetértése előtt egyáltalán ne javasolják a megállapodás ideiglenes alkalmazását; emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Parlament fenntartja az ACTA-val való egyetértés elutasítására vonatkozó jogát; az ACTA-megállapodással való esetleges egyetértését az ezen állásfoglalással kapcsolatos teljes együttműködéstől teszi függővé;

 

36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az ACTA-tárgyalásokban részt vevő államok kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0634.

(2)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2010)0058.

(3)

HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(4)

HL L 337., 2009.12.18., 11. o.

(5)

HL L 201., 2000.7.17., 37. o.

Utolsó frissítés: 2010. november 24.Jogi nyilatkozat