Eljárás : 2013/2682(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B7-0336/2013

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0336/2013

Viták :

PV 03/07/2013 - 14
CRE 03/07/2013 - 14

Szavazatok :

PV 04/07/2013 - 13.3
CRE 04/07/2013 - 13.3

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0322

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 152kWORD 86k
2.7.2013
PE515.880v01-00}
PE515.881v01-00}
PE515.886v01-00}
PE515.887v01-00} RC1
 
B7-0336/2013}
B7-0337/2013}
B7-0342/2013}
B7-0343/2013} RC1

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

Verts/ALE (B7‑0336/2013)

PPE (B7‑0337/2013)

ALDE (B7‑0342/2013)

S&D (B7‑0343/2013)


Az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja, megfigyelést végző szervek a különféle tagállamokban és hatásuk az uniós polgárok magánéletére (2013/2682(RSP))


Axel Voss, Manfred Weber, Véronique Mathieu Houillon, Salvatore Iacolino, Rafał Trzaskowski, Daniel Caspary a PPE képviselőcsoport nevében
Dimitrios Droutsas, Claude Moraes, Juan Fernando López Aguilar, Sylvie Guillaume az S&D képviselőcsoport nevében
Sophia in ‘t Veld, Sarah Ludford, Renate Weber, Cecilia Wikström, Nathalie Griesbeck, Leonidas Donskis, Ramon Tremosa i Balcells, Marielle de Sarnez, Andrea Zanoni, Hannu Takkula, Michael Theurer, Gianni Vattimo, Marietje Schaake az ALDE képviselőcsoport nevében
Rebecca Harms, Daniel Cohn-Bendit, Jan Philipp Albrecht, Judith Sargentini a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása – Az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja, megfigyelést végző szervek a különféle tagállamokban és hatásuk az uniós polgárok magánéletére (2013/2682(RSP))  

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (EJEE),

–   tekintettel az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i, 108. számú egyezményére és az ahhoz csatolt 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a magánélet és az adatvédelemre vonatkozó európai uniós jogszabályokra, különösen a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvre, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelvre, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendeletre,

–   tekintettel az uniós adatvédelmi rendszer reformjáról szóló rendeletre és irányelvre irányuló bizottsági javaslatokra,

–   tekintettel az EU és az Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló, a bűnözői tevékenységek megelőzése és kivizsgálása érdekében az adatcserét lehetővé tevő megállapodásra, az Európa Tanács ETS 185. sz. egyezményére a számítástechnikai bűnözésről, az EU és az Egyesült Államok közötti biztonságos kikötő megállapodásra (2000/520/EK),

–   tekintettel az Egyesült Államok „Patriot Act” törvényére, illetve a külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló törvényére (FISA), beleértve a 2008. évi FIS módosító törvény (FISAA) 702. szakaszát,

–   tekintettel az EU és az Egyesült Államok között a rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából átadott és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló keretmegállapodásról folytatott jelenlegi tárgyalásokra,

–   tekintettel a magánélethez és az adatok védelméhez való jogról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a magán- és kereskedelmi jellegű közlések elfogására szolgáló globális rendszer (Echelon lehallgatórendszer) létezéséről szóló, 2001. szeptember 5-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Viviane Reding, a Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos, valamint Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozataira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az EU és az Egyesült Államok közötti transzatlanti partnerségnek a kölcsönös bizalmon és tiszteleten, a megbízható, kölcsönös együttműködésen és az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán kell alapulnia;

B.  mivel a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az EUSZ 2. cikkében és az Alapjogi Chartában lefektetett alapvető jogokat és értékeket;

C. mivel jelenleg kétséges ezen alapelvek betartása, miután a nemzetközi sajtóban 2013. júniusában megjelent beszámolókban közölt bizonyítékok szerint a PRISM és hasonló programok keretében az Egyesült Államok hatóságai széles körben hozzáférnek egyesült államokbeli online szolgáltatókat igénybevevő uniós polgárok adataihoz, és feldolgozzák azokat;

D. mivel ez a kétely nem csak az Egyesült Államok hatóságainak tevékenységét érinti, hanem számos tagállamét is, amelyek – a nemzetközi sajtó beszámolói szerint – együttműködtek a PRISM és más hasonló programokkal vagy hozzáférést szereztek a létrehozott adatbázisokhoz;

E.  mivel ezenfelül több tagállam működtet a PRISM programhoz hasonló felügyeleti programokat vagy fontolgatják ilyen programok elállítását;

F.  mivel kérdések merültek fel különösen az Egyesült Királyság hírszerző ügynöksége, a GCHQ gyakorlatának uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan, amely a Tempora fedőnevű program segítségével közvetlenül lehallgatja a tenger alatti, elektronikus kommunikációt szolgáló transzatlanti kábelek forgalmát; mivel más tagállamok a hírek szerint az országok közötti elektronikus kommunikációt szabályszerű felhatalmazás nélkül, bár különleges bírósági felügyelet mellett megfigyelik, az adatokat kicserélik más országokkal (Svédország esete), és erősíthetik megfigyelési kapacitásaikat (Hollandia, Németország); mivel más tagállamokban aggodalmak merültek fel a titkosszolgálatok üzenetek elfogására való felhatalmazottsága kapcsán (Lengyelország esete);

G. mivel bizonyos jelek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok megfigyelés alá vett uniós intézményeket, illetve uniós és tagállami követségeket, és kémkedett ellenük;

H. mivel Reding biztos levelet írt Eric Holdernek, az Egyesült Államok főügyészének, amelyben hangot adott az Európai Unió aggodalmának, felvilágosítást és magyarázatot kérve a PRISM programról és más adatgyűjtő és adatkereső programokról, valamint arról, hogy e programokat mely törvények alapján engedélyezték; mivel az Egyesült Államok hatóságai – az EU és az Egyesült Államok igazságügyi minisztereinek 2013. június 14-i, dublini találkozóján lezajlott megbeszélések ellenére – még mindig nem adtak kimerítő választ;

I.   mivel a biztonságos kikötő megállapodás alapján a tagállamok és a Bizottság feladata a személyes adatok biztonságának és integritásának garantálása; mivel a PRISM programban részt vevő vállalatok a nemzetközi sajtó szerint valamennyien részesei a biztonságos kikötő megállapodásnak; mivel, a megállapodás 3. cikke értelmében, amennyiben a megállapodás előírásai nem teljesülnek, a Bizottság köteles visszavonni vagy felfüggeszteni a megállapodást;

J.   mivel az EU és az Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló megállapodás – amelyet az Unió és az Egyesült Államok Kongresszusa ratifikált – előírja az információgyűjtés és információcsere, továbbá az egyik országban folytatott bűnügyi nyomozás vagy eljárás támogatására szolgáló, a másik országban található bizonyítékok beszerzésére vonatkozóan a segítségkérés és -nyújtás módozatait;

K. mivel nem lenne szerencsés, ha a legújabb feltételezések hatást gyakorolnának a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség létrehozását célzó erőfeszítésekre, amelyek az EU és az Egyesült Államok közötti partnerség további megerősítését célozzák;

L.  mivel 2013. június 14-én Malmström biztos bejelentette egy transzatlanti szakértői csoport létrehozását;

M. mivel Reding biztos levélben fejezte ki az Egyesült Királyság hatóságainak aggodalmát a Tempora programmal kapcsolatos médiajelentések miatt, és tájékoztatást kért a program hatókörével és működésével kapcsolatban; mivel az Egyesült Királyság hatóságai védelmükbe vették a GCHQ megfigyelési tevékenységét és kijelentették, hogy az szigorú és jogszerű iránymutatások alapján működik;

N. mivel folyamatban van egy uniós szintű adatvédelmi reform a 95/46/EK irányelv felülvizsgálata, valamint az azt felváltó, javasolt általános adatvédelmi rendelet és a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló adatvédelmi irányelv révén;

1.  bár megerősíti a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc érdekében tett transzatlanti erőfeszítések iránti folyamatos támogatását, hangot ad súlyos aggodalmának a PRISM és a Tempora programok, illetve más hasonló programok miatt, hiszen ha a jelenleg rendelkezésre álló információk megerősítést nyernek, az Unió polgárai és lakosai tekintetében megvalósulhat a magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jog, valamint a magán- és családi élethez való jog, a közlések titkosságának, az ártatlanság vélelmének, a véleménynyilvánítás szabadságának, a tájékoztatás szabadságának és a vállalkozás szabadságának a sérelme;

2.  határozottan elítéli az uniós képviseletek elleni kémkedést, mivel az – amennyiben a jelenleg rendelkezésre álló információk igaznak bizonyulnak – a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény súlyos megsértését jelentheti, nem is szólva a transzatlanti kapcsolatokra gyakorolt potenciális hatásáról; azonnali felvilágosítást kér az Egyesült Államok hatóságaitól e kérdésről;

3.  felhívja az Egyesült Államok hatóságait, hogy indokolatlan késedelem nélkül bocsássák az EU rendelkezésére a PRISM programra és a hasonló, adatgyűjtésre szolgáló programokra vonatkozó teljes körű információkat, különösen azok jogalapja, szükségessége és arányossága tekintetében, valamint az uniós polgárok alapvető jogainak védelme érdekében biztosított garanciákat illetően, mint például a hatály és az időtartam korlátozása, a hozzáférés feltételei és a független felügyelet – a Reding biztos által 2013. június 10-én Eric Holder főügyészhez intézett levélben megfogalmazott kérésnek megfelelően; kéri az Egyesült Államok hatóságait, hogy függesszék fel és vizsgálják felül az összes olyan jogszabályt és megfigyelő programot, amely sérti az uniós polgárok magánélethez és adataik védelméhez való alapvető jogát, az EU és tagállamai szuverenitását és joghatóságát, illetve a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményt;

4.  kéri a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy az Egyesült Államokkal folytatott – mind politikai, mind pedig szakértői szintű – megbeszéléseik és tárgyalásaik során minden rendelkezésükre álló eszközt fontoljanak meg a fenti célok elérése érdekében, beleértve az utas-nyilvántartási adatállomány cseréjét szolgáló rendszerről (PNRP) és a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról (TFTP) szóló megállapodások felfüggesztését;

5.  kéri, hogy a Malmström biztos által bejelentett transzatlanti szakértői csoportot – amelyben a Parlament is részt fog venni – ruházzák fel a megfelelő szintű biztonsági engedéllyel, hogy hozzáférhessen valamennyi vonatkozó dokumentumhoz munkájának megfelelő és a kitűzött határidőn belüli elvégzése érdekében; kéri továbbá, hogy a szakértői csoportban a Parlament megfelelően legyen képviselve;

6.  felkéri a Bizottságot és az Egyesült Államok hatóságait, hogy késedelem nélkül folytassák a rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából átadott és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló keretmegállapodásról folytatott tárgyalásokat; kéri a Bizottságot, hogy a tárgyalások folyamán érje el, hogy a megállapodás teljesítse legalább a következő kritériumokat:

a) adataik egyesült államokbeli feldolgozása során biztosítsa az uniós polgárok számára a tájékoztatáshoz való jogot;

b) biztosítsa, hogy az uniós polgárok hozzáférése az Egyesült Államok igazságügyi rendszeréhez ugyanolyan szintű legyen, mint amilyent az Egyesült Államok polgárai élveznek;

c)  különösen biztosítsa a jogorvoslathoz való jogot;

7.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós adatvédelmi sztenderdek és az uniós adatvédelmi csomagról folytatott jelenlegi tárgyalások – az Egyesült Államokkal fennálló transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) eredményei – nem forognak veszélyben;

8.  kéri a Bizottságot, hogy a nemrégiben napvilágra került információk fényében, a megállapodás 3. cikke alapján végezze el a biztonságos kikötő megállapodás teljes körű felülvizsgálatát;

9.  kifejezi súlyos aggodalmát a tagállamok által állítólagosan – akár az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) segítségével, akár egyoldalúan – működtetett felügyeleti programokra vonatkozóan nyilvánosságra került adatok miatt; kéri valamennyi tagállamot, hogy vizsgálják meg e programoknak az EU elsődleges és másodlagos jogával való összeegyeztethetőségét, különös tekintettel az EUMSZ adatvédelemről szóló 16. cikkére, valamint az emberi jogok európai egyezményéből és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő, az alapvető jogokhoz kapcsolódó európai uniós kötelezettségekre;

10. hangsúlyozza, hogy az EU-ban szolgáltatásokat nyújtó valamennyi vállalat köteles kivétel nélkül eleget tenni az uniós jogszabályoknak, és felelősséget kell vállalnia valamennyi elkövetett jogsértésért;

11. hangsúlyozza, hogy a harmadik ország joghatósága alatt működő vállalkozásoknak uniós felhasználóikhoz egyértelmű és észrevehető figyelmeztetést kell eljuttatniuk azzal kapcsolatban, hogy személyes adataikat az bűnüldöző és hírszerző szervek titkos utasítások vagy felszólítások alapján feldolgozhatják;

12. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság elvetette az adatvédelmi irányelv kiszivárogtatott változatának 42. cikkét; kéri a Bizottságot, adjon magyarázatot e döntésére; kéri a Tanácsot, hogy kövesse a Parlament megközelítését és illesszen be egy hasonló előírást;

13. hangsúlyozza, hogy a jogállamiságon alapuló, demokratikus és nyitott társadalmakban a polgároknak joguk van tájékoztatást kapni alapvető jogaik súlyos megsértéséről, joguk van továbbá ezek elutasítására, akár saját kormányukkal szemben is; hangsúlyozza, hogy olyan eljárásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a kiszivárogtatók leleplezhessék az alapvető emberi jogokat sértő gyakorlatokat és amely – nemzetközi szinten is – megfelelő védelmet nyújt ezeknek a személyeknek; hangsúlyozza, hogy továbbra is támogatja a tényfeltáró újságírást és a médiaszabadságot;

14. felszólítja a Tanácsot, hogy sürgősen gyorsítsa fel munkáját az egész adatvédelmi csomaggal és különösen a javasolt adatvédelmi irányelvvel kapcsolatban;

15. hangsúlyozza, hogy létre kell hozni a titkosszolgálatok vegyes parlamenti-igazságügyi ellenőrző és vizsgálóbizottságainak európai megfelelőjét, amelyek egyes tagállamokban már léteznek;

16. megbízza az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy végezzen alapos vizsgálatot az ügyben a nemzeti parlamentekkel és a Bizottság által felállított EU–USA szakértői csoporttal együttműködve, és az év végéig tegyen jelentést, az alábbi módon:

     a) gyűjtsön össze minden vonatkozó információt és bizonyítékot, mind az Egyesült Államok, mind pedig az EU forrásaiból (tényfeltárás);

     b) folytasson vizsgálatot az Egyesült Államok hatóságai és egyes tagállamok általi feltételezett megfigyelési tevékenységeire vonatkozóan (a felelősség feltérképezése);

     c) értékelje a felügyeleti programok hatását az alábbiak vonatkozásában: az uniós polgárok alapvető jogai (nevezetesen a magánélet és a kommunikáció tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, az ártatlanság vélelme és a hatékony jogorvoslathoz való jog); a tényleges adatvédelem mind az EU-n belül, mind pedig az uniós polgárok számára az EU-n kívül, különös figyelmet fordítva az uniós jog hatékonyságára a területen kívüli hatályt érintő mechanizmusok tekintetében; az EU biztonsága a számítási felhők terén; e programok hozzáadott értéke és arányossága a terrorizmus elleni harc tekintetében; a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés térségének külső dimenziója (a megfelelési határozatok érvényességének értékelése a harmadik országokba irányuló európai uniós transzferekre vonatkozóan, mint például azok tekintetében, amelyeket a biztonságos kikötő megállapodás, nemzetközi megállapodások és a jogi segítségnyújtást és együttműködést biztosító egyéb jogi eszközök keretében hajtottak végre (a károk és a kockázatok elemzése);

     d) tárja fel a jogorvoslat legmegfelelőbb mechanizmusait arra az esetre, ha a jogsértés megerősítésre kerül (adminisztratív és bírósági jogorvoslat, valamint kártérítési rendszerek);

     e) terjesszen elő olyan ajánlásokat, amelyek a további jogsértések megelőzését célozzák, és biztosítják az európai uniós polgárok személyes adatainak megfelelő eszközökkel történő hiteles és magas szintű védelmét, különös tekintettel a teljes körű adatvédelmi csomag elfogadására (politikai ajánlások és jogalkotás);

     f) adjon ki olyan ajánlásokat, amelyek célja az európai uniós intézmények, szervek és ügynökségek informatikai biztonságának védelme a kommunikációs rendszerekre vonatkozó megfelelő belső biztonsági szabályok révén annak érdekében, hogy megelőzzék és orvosolják az információkhoz és a személyes adatokhoz való hozzáférést, azok közzétételét vagy elveszítését (a biztonsági szabályok megsértésének orvoslása);

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok parlamentjének, az Egyesült Államok elnökének, az Egyesült Államok szenátusának és képviselőházának, valamint az Egyesült Államok belbiztonsági, illetve igazságügyi miniszterének.

(1)

HL C 72. E, 2002.3.21., 221. o.

Utolsó frissítés: 2013. július 3.Jogi nyilatkozat