KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről
26.11.2014 - (2014/2967(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B8‑0311/2014)
ECR (B8‑0312/2014)
ALDE (B8‑0313/2014)
S&D (B8‑0315/2014)
GUE/NGL (B8‑0316/2014)
Markus Pieper a PPE képviselőcsoport nevében
Jörg Leichtfried, Evelyn Regner, Patrizia Toia, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Victor Negrescu, Vilija Blinkevičiūtė az S&D képviselőcsoport nevében
Ashley Fox, Sajjad Karim, Anthea McIntyre az ECR képviselőcsoport nevében
Pavel Telička, Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto az ALDE képviselőcsoport nevében
Dennis de Jong a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatával foglalkozó, a közelmúltban megrendezett nyilvános konzultációra és a kapcsolódó felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezetére,
– tekintettel a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a hatásvizsgálatok – a jogalkotás korai szakaszában alkalmazott eszközként – kulcsszerepet játszanak a Bizottság intelligens szabályozási programjában, és arra szolgálnak, hogy átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott bizonyítékot nyújtsanak a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokról, az uniós fellépés hozzáadott értékéről, a várható szabályozási és adminisztratív terhekről, valamint az alternatív megoldások valamennyi érintett fél számára jelentkező költségeiről és hasznáról;
B. mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató kiemelt szerepet biztosít a Bizottság Főtitkárságának és a Hatásvizsgálati Testületnek annak eldöntése tekintetében, hogy az adott kezdeményezés esetén szükség van-e hatásvizsgálatra;
C. mivel a Hatásvizsgálati Testület a hatásvizsgálatok központi minőségellenőrző pontjaként jelentős szerepet tölt be;
D. mivel a Szerződések horizontális szociális és gazdasági záradékokat – valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására kötelező rendelkezéseket – tartalmaznak, amelyeket figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák és fellépések meghatározása és végrehajtása során, és amelyek valamennyi javasolt jogszabály lényeges hatásának mélyreható vizsgálatát követelik meg;
E. mivel a Bizottság egyik szakértői csoportjának véleménye szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára tízszer többe kerülhet egy rendeletnek való megfelelés, mint a nagyobb vállalatok számára; mivel ezért a megfelelő és független hatásvizsgálat különösen fontos a kkv-k esetében, amelyek számára a nagyvállalatokhoz képest több nehézséget okoz az új jogi és adminisztratív követelményekhez való alkalmazkodás, és méretüknél fogva kevésbé képesek korai szakaszban felkészülni a szabályozás változásaira;
F. mivel a „gondolkozz először kicsiben” elv a 2008-as európai kisvállalkozói intézkedéscsomag alapját képezi; mivel az elv 2009 óta része a hatásvizsgálati útmutatónak, és 2005 óta megtalálható egyéb bizottsági szövegekben; mivel az elv a jogalkotás kkv-barát jellegének fokozása érdekében a kkv-k érdekeinek a politikaformálás kezdeti szakaszaiban való figyelembevételét célozza; mivel számos eszköz áll rendelkezésre az elv hatékony megvalósításának biztosítására, beleértve a „kkv-teszt” alkalmazását a küszöbön álló jogalkotási javaslatok esetében;
G. mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató egy kkv-teszt formájában konkrét iránymutatást nyújt, többek között a lehetséges enyhítő intézkedések tekintetében is; mivel a felülvizsgált útmutató tervezete semmilyen rendelkezést sem tartalmaz a kkv-tesztre vonatkozóan;
H. mivel a Parlament eredeti bizottsági javaslathoz fűzött érdemi módosításainak megfelelő értékelése lényeges hozzáadott értékkel bír a Parlament háromoldalú egyeztetéseken képviselt álláspontjának támogatása tekintetében;
Hatály
1. üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett a hatásvizsgálati útmutató rendszeres felülvizsgálata mellett a hatásvizsgálati eljárások javítása érdekében;
2. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a gazdasági, társadalmi, igazgatási és környezeti szempontok egyenlő mélységű értékelését;
3. aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete a jelenlegi útmutatónál sokkal kevésbé konkrétan határozza meg a hatásvizsgálatok hatókörét, és lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az illetékes főigazgatóság számára annak értelmezésében, hogy szükség van-e hatásvizsgálatra; úgy véli, hogy fenn kellene tartani a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a Hatásvizsgálati Testület részt vesz a döntéshozatalban;
4. úgy véli, hogy a Bizottságnak fenn kell tartania azt a jelenlegi megközelítését, hogy hatásvizsgálatot nyújt be minden olyan kezdeményezés esetében, amely megfelel az alábbi kritériumok legalább egyikének:
(a) a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában szereplő jogalkotási javaslatok;
(b) a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában nem szereplő, de egyértelműen azonosítható gazdasági, társadalmi, igazgatási és környezeti hatással rendelkező jogalkotási javaslatok;
(c) azok a nem jogalkotási kezdeményezések, amelyek a jövőre szóló szakpolitikákat határoznak meg (például fehér könyvek, cselekvési tervek, kiadási programok és a nemzetközi megállapodásokhoz készült tárgyalási iránymutatások);
(d) a Bizottság – és adott esetben ügynökségei – által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok, amelyek várhatóan jelentős azonosítható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokkal, illetve adminisztratív terhekkel járnak;
5. megállapítja, hogy a hatásvizsgálatoknak precízeknek, átfogóaknak kell lenniük, és a rendelkezésre álló legpontosabb, legobjektívebb és legteljesebb információkon kell alapulniuk, arányos és a javaslat irányára és célkitűzéseire összpontosító elemzéssel, hogy lehetővé tegyék a megalapozott szakpolitikai döntést;
6. meggyőződése, hogy a hatásvizsgálatok valamennyi uniós intézményen belül a döntéshozatal támogatásának fontos eszközei és fontos részei a szabályozás javítása folyamatának; elismeri mindazonáltal, hogy a hatásvizsgálatok nem helyettesíthetik a politikai értékelést és döntéseket;
7. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hatásvizsgálati folyamat korai szakaszában minden fontos érdekelt féllel konzultáljanak annak érdekében, hogy észrevételeiket a hatásvizsgálatok elkészítése során és azok közzététele előtt figyelembe lehessen venni;
8. megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatok hatóköre esetenként nem felel meg az elfogadott javaslatoknak, amennyiben azokat a biztosi testület általi jóváhagyásra való benyújtást követően módosítják; kéri, hogy a felülvizsgált útmutató írja elő a hatásvizsgálatok naprakésszé tételét a bennük tárgyalt kérdések és a Bizottság által végül elfogadott javaslat közötti folytonosság biztosítása érdekében;
Hatásvizsgálati Testület
9. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete nem határozza meg egyértelműbben a Hatásvizsgálati Testület hatásvizsgálati eljárásban betöltött szerepét; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság gondolja át ezt a hiányosságot, és a Parlament ezen állásfoglalására való válaszadáskor a felülvizsgált útmutató újabb tervezetében egyértelműbben határozza meg a Hatásvizsgálati Testülethez kapcsolódó eljárásokat;
10. úgy véli, hogy az új eljárásoknak világosan, érthetően és átlátható módon meg kell határozniuk a Hatásvizsgálati Testület elé kerülő hatásvizsgálatok benyújtásának, felülvizsgálatának és végleges jóváhagyásának folyamatát;
11. ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a Bizottságnak csak olyan javaslatokat szabadna elfogadnia, amelyeket a Hatásvizsgálati Testület pozitív véleménye kísér;
12. emlékezteti továbbá a Bizottságot a Parlament arra irányuló kérésére, hogy a Hatásvizsgálati Testület függetlenségét erősítsék meg, és különösen hogy a Hatásvizsgálati Testület tagjai ne álljanak politikai ellenőrzés alatt; úgy véli, hogy a Hatásvizsgálati Testületnek kizárólag olyan magas szintű képzettséggel rendelkező emberekből kell állnia, akik rendelkeznek a benyújtott elemzés gazdasági, társadalmi és környezeti hatások tekintetében történő értékeléséhez szükséges hozzáértéssel;
Kkv-teszt
13. emlékeztet arra, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011-es felülvizsgálatakor a Bizottság sajnálatosnak tartotta, hogy csak nyolc tagállam építette be a kkv-tesztet nemzeti döntéshozatali eljárásaiba; kéri a Bizottságot, hogy a kkv-kkal kapcsolatos politika támogatásának keretében, a nemzeti eljárásokkal összefüggésben a kkv-teszt elveinek jobb terjesztése érdekében működjön együtt a tagállamokkal;
14. üdvözli, hogy a felülvizsgálat során a Bizottság egyértelműen elkötelezte magát a kkv-teszt megerősítése mellett; sajnálja ugyanakkor, hogy e kijelentések ellenére a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezete még csak nem is említi a kkv-tesztet;
15. emlékeztet rá, hogy a Bizottság az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban vállalta, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elvet megvalósítja politikaformálása során, és hogy ennek részét képezi a kkv-teszt, amelynek célja a soron következő jogszabályok és igazgatási kezdeményezések kkv-kra gyakorolt hatásának értékelése; hangsúlyozza, hogy e teszt megfelelő elvégzésének biztosítása elengedhetetlen, és úgy véli, hogy e téren továbbra is jelentős mértékű előrehaladást lehetne elérni;
16. kitart amellett, hogy az útmutató 8. mellékletében meghatározott kkv-tesztet meg kell őrizni annak érdekében, hogy a Bizottság kezdeményezései ne érintsék aránytalanul nagy mértékben vagy hátrányosan a kkv-ket a nagyvállalatokhoz képest;
17. hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben a hatásvizsgálatnak alternatív mechanizmusokat és/vagy rugalmassági lehetőségeket kellene tartalmaznia, segítve a kkv-ket a kezdeményezésnek való megfelelésben (a 8.4. mellékletnek megfelelően); ezzel összefüggésben üdvözli a felülvizsgált útmutató tervezetében rögzített azon szakpolitikai lehetőséget, hogy a mikrovállalkozásokat kizárják a jogalkotási javaslat hatálya alól; úgy véli azonban, hogy a mikrovállalkozások főszabály szerinti mentesítése nem feltétlenül képezi mindig a legjobb megközelítést, és ezért ezt a bizonyítási teher megfordításával kapcsolatos politika érvényesítése érdekében eseti alapon minden javaslat tekintetében külön értékelni kell, azaz a mikrovállalkozásokat ki kell zárni a javaslatok hatálya alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a javaslatnak rájuk is ki kell terjednie; támogatja a kkv-khez igazított megoldások és a rájuk vonatkozó enyhébb szabályok elfogadását a hatásvizsgálatok tekintetében, kivéve, ha ez a jogszabály hatékonyságát nem megfelelő módon korlátozza;
Alkalmazás és ellenőrzés
18. megjegyzi, hogy egy jogalkotási aktus végleges formája jelentős mértékben különbözhet a Bizottság által elfogadott javaslattól; úgy véli, hogy hasznos volna, ha az elfogadott jogalkotási aktusok esetében összefoglalót készítenének azok várt hasznáról és költségeiről, és ha ezt az összefoglalót frissítenék, hogy tükrözze a hatásvizsgálatban foglalt elemzéshez képest a jogalkotási eljárás során végrehajtott módosítások következtében történt változást; úgy véli, hogy ez egyszerűsítené a javaslatok hatásának nyomon követését és értékelését;
A szabályozás javításával foglalkozó tanácsadó szerv létrehozása
19. elismeri az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport által a Bizottság megbízása szerint végzett munkát és benyújtott zárójelentést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló legutóbbi (2014. júniusi) közleményében kinyilvánította a szabályozás javításával foglalkozó, érdekelt felekből és nemzeti szakértőkből álló új magas szintű munkacsoport létrehozására irányuló szándékát;
20. javasolja, hogy a Bizottság mielőbb hozza létre ezt az érdekelt felek tapasztalataira és a nemzeti szakértőkre egyaránt támaszkodó, a szabályozás javításával foglalkozó magas szintű tanácsadó szervet; javasolja, hogy e szerv rendelkezzen erős és független tanácsadói megbízatással, amely kiegészíti a Bizottság hatásvizsgálatokkal kapcsolatos munkáját; úgy véli, hogy egy ilyen szerv szakértelme – többek között a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében is – hozzáadott értékkel járulhatna hozzá a hatásvizsgálati eljáráshoz és a szabályozás javításával kapcsolatos más kezdeményezésekhez; kéri a Parlament és a Tanács bevonását a szakértők kijelölésébe; javasolja a szabályozás javításával foglalkozó meglévő testületek (például a Svédországban, a Cseh Köztársaságban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Németországban működők) bevált gyakorlatainak és tapasztalatainak figyelembe vételét;
21. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató újabb tervezetét, figyelembe véve a jelen állásfoglalásban hangsúlyozott kérdéseket és a Bizottság új struktúráját, különös tekintettel a szabályozás javításáért felelős új alelnök szerepére;
Hatásvizsgálatok a Parlamentben
22. kéri, hogy a Parlament – elsősorban bizottsági szinten – szisztematikusan és a lehető legkorábban vizsgálja meg a Bizottság által elkészített hatásvizsgálatokat;
23. emlékeztet a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására, amelyben kérte a parlamenti hatásvizsgálatok – egy már rendelkezésre álló eszköz – következetesebb alkalmazását; emlékeztet arra, hogy a hatásvizsgálatok elvégzésére külön költségvetési sor és szervezeti egységek állnak rendelkezésre; különösen indokoltnak tartja a parlamenti hatásvizsgálatot akkor, ha az eredeti bizottsági javaslat jelentős mértékben megváltozik;
Hatásvizsgálatok az Európai Tanácsban
24. elvárja a Tanácstól, hogy tartsa tiszteletben a saját érdemi módosításainak szisztematikus hatásvizsgálatára vonatkozó kötelezettségvállalását;
°
° °
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.
- [1] HL C 380 E., 2012.12.11., 31.o.