KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a belarusz helyzetről
5.4.2017 - (2017/2647(RSP))
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
ECR (B8-0253/2017)
S&D (B8-0256/2017)
Verts/ALE (B8-0258/2017)
ALDE (B8-0261/2017)
PPE (B8-0263/2017)
Cristian Dan Preda, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Elmar Brok, Deirdre Clune, Pavel Svoboda, Laima Liucija Andrikienė, Brian Hayes, Jaromír Štětina, Stanislav Polčák, Ivan Štefanec, Therese Comodini Cachia, Jarosław Wałęsa, Tunne Kelam, Tomáš Zdechovský, Sven Schulze, Lefteris Christoforou, Dubravka Šuica, József Nagy, Ivana Maletić, Eduard Kukan, Claude Rolin, Romana Tomc, Giovanni La Via, Patricija Šulin, Csaba Sógor, Marijana Petir, Luděk Niedermayer, David McAllister, Željana Zovko, Adam Szejnfeld, Sandra Kalniete, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Bogdan Brunon Wenta, Michaela Šojdrová, Milan Zver, Krzysztof Hetman, Jerzy Buzek, Michał Boni, Eva Maydell, László Tőkés, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Jiří Pospíšil, Anna Záborská, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Anna Maria Corazza Bildt, Michael Gahler, Andrey Kovatchev a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Josef Weidenholzer az S&D képviselőcsoport nevében
Urszula Krupa, Zdzisław Krasnodębski, Ruža Tomašić, Marek Jurek, Monica Macovei, Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Karol Karski, Anna Elżbieta Fotyga az ECR képviselőcsoport nevében
Petras Auštrevičius, Johannes Cornelis van Baalen, Beatriz Becerra Basterrechea, Urmas Paet, Marian Harkin, Louis Michel, Ivan Jakovčić, Marielle de Sarnez, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Dita Charanzová, Jozo Radoš, Hilde Vautmans, Pavel Telička, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Gérard Deprez, Carolina Punset, Nathalie Griesbeck, Petr Ježek, Izaskun Bilbao Barandica, Cecilia Wikström, Martina Dlabajová, Ramon Tremosa i Balcells, Valentinas Mazuronis, Ilhan Kyuchyuk, Jasenko Selimovic, Filiz Hyusmenova az ALDE képviselőcsoport nevében
Heidi Hautala, Rebecca Harms, Bronis Ropė, Igor Šoltes, Barbara Lochbihler, Davor Škrlec a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Belaruszról, valamint az európai szomszédságpolitikáról szóló korábbi állásfoglalásaira és ajánlásaira,
– tekintettel a Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége elnökének 2016. március 27-i, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2017. március 17-i, az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2017. március 14-i és 28-i, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének 2017. március 24-i, az EBESZ/ODIHR igazgatójának 2017. március 17-i és 26-i, valamint az emberijogvédők védelmét megfigyelő központ (FIDH-OMCT) 2017. március 29-i nyilatkozatára a békés tüntetők közelmúltbeli letartóztatásáról és a jogellenes letartóztatásokról Belaruszban,
– tekintettel a Tanács Belaruszról szóló következtetéseire, különösen a 170 belarusz személlyel és három vállalattal szembeni korlátozó intézkedéseket megszüntető, 2016. február 15-i következtetésekre,
– tekintettel a Tanács 2017. február 27-i (KKBP) 2017/350 határozatára[1], amely 2018. február 28-ig meghosszabbította a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket, többek között a fegyverembargót, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat négy olyan személlyel szemben, akiket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró 1999. és 2000. évi, máig nem tisztázott eltűnésével összefüggésben vett jegyzékbe,
– tekintettel a 2016. szeptember 11-én tartott parlamenti választásokra, valamint a 2015. október 11-én tartott elnökválasztásra, tekintettel a belarusz hatóságok számos arra vonatkozó nyilatkozatára, hogy a 2015. évi belarusz elnökválasztásokat követően az EBESZ/ODIHR egyes ajánlásait a 2016. évi választások előtt végrehajtják, és tekintettel az EBESZ/ODIHR 2016. január 28-i végleges jelentésére a 2015. október 11-i belarusz elnökválasztásról,
– tekintettel a FIDH és a „Vjaszna” emberi jogi központ jelentésére a kényszermunkáról és a munkavállalói jogok széles körű megsértéséről Belaruszban,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra, az ENSZ által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, az emberi jogok európai egyezményére, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel Belarusz kormánya bevezette az Aljakszandr Lukasenka által 2015-ben aláírt és 2017 februárjától alkalmazandó, „a szociális függőség megelőzéséről” szóló 3. sz. elnöki rendeletet, az úgynevezett „szociálisparazita-adót” – ez a rendelet külön pótlék kivetésével szankcionálja a munkanélküliséget a kormányzati kiadások finanszírozása céljából, amely mintegy 240 eurótól – ami a belarusz átlagbér körülbelül kétharmadának felel meg – kényszermunkáig terjed azon polgárok esetében, akik évi 183 napnál kevesebb ideig dolgoztak; mivel polgárok, aktivisták és újságírók széles körben bírálták a rendeletet;
B. mivel február 17. óta és 2017 márciusa folyamán az állami média és biztonsági erők nyomása, többek között a tüntetések feloszlatására kivezényelt felfegyverzett rendőrök jelenléte ellenére polgárok ezreinek részvételével békés tömegtüntetések zajlottak Belarusz több tucat városában a 3. sz. elnöki rendelet elfogadása, valamint a Kurapati – a sztálini korszak áldozatainak emlékhelye – közelében tervezett bevásárlóközpont építése elleni tiltakozásul;
C. mivel a hatóságok – különösen 2017. március 25-én és 26-án – erőszakkal reagáltak e tüntetésekre; mivel a békés tüntetők a Szabadság Napján, március 25-én megpróbáltak végigvonulni Minszk fő sugárútján, de a rohamrendőrség kordonja lezárta előttük az utat; mivel a biztonsági erők nőket, kiskorúakat és időseket ütlegelve rátámadtak a tiltakozókra; mivel több száz tüntetőt – köztük az eseményekről tudósító hazai és külföldi újságírókat – letartóztattak; mivel Minszkben legalább 700 személyt vettek őrizetbe, akik közül egyesek vétlen szemlélődők voltak;
D. mivel őrizetbe vették a békés tüntetéseket megfigyelő emberi jogi aktivisták egy nagy csoportját; mivel a „Vjaszna” emberi jogi központ szerint március 27-én a nap végéig összesen 177 személy esetében hoztak bírói ítéletet közigazgatási eljárásban emelt vádak alapján a március 25-i tüntetéseken való részvételük miatt, és ezek közül 74 őrizetbe vétellel, 93 pedig bírsággal zárult; mivel megelőző intézkedésként a tüntetések előtt több mint száz ellenzékit letartóztattak;
E. mivel 27 személyt – köztük Zmicer Daskevicset, volt politikai foglyot és az „Ifjúsági Front” mozgalom vezetőjét – letartóztattak azzal a váddal, hogy Ukrajnában, Lengyelországban és Litvániában kiképzett csoportok bevetésével zavargások kirobbantását tervezték; mivel olyan bűncselekménnyel vádolják őket, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; mivel az Állambiztonsági Bizottság (KGB) elutasítja, hogy nyilvánosságra hozza az úgynevezett „tömeges zavargási üggyel” összefüggésben letartóztatott személyek számát;
F. mivel letartóztatták és három napig a hollétéről való tájékoztatás nélkül a KGB egyik börtönében fogva tartották Mikalaj Sztatkevicset, vezető ellenzéki személyiséget és korábbi elnökjelöltet, aki a tüntetést vezette volna Minszkben; mivel letartóztatták Szergej Kulinicset és Szergej Kuncevicset is; mivel a március 25-i felvonulást megelőzően törvénytelenül őrizetbe vették az ismert költőt és 2010-es elnökjelöltet, Uladzimjer Nyakljajevet is, akit ennek következtében gyenge egészségi állapota miatt kórházba kellett szállítani; mivel Pavel Szevjarinecet, Vitali Rimasevszkit, Anatol Ljabedzkát és Juri Hubarevicset számos polgári aktivistával együtt letartóztatták 2017 márciusa folyamán; mivel március 23-án Minszkben letartóztatták Ales Lahvinyecet, a Szabadságért Mozgalom elnökét; mivel megelőző jelleggel őrizetbe vettek mintegy 60 emberi jogi megfigyelőt;
G. mivel 2017. március 25-én a belarusz fővárosban a rendőrség rajtaütött a „Vjaszna” emberi jogi központ irodáján, és megelőző jelleggel legalább 57 olyan személyt letartóztatott, akik részt vettek a folyamatban lévő békés tüntetések megfigyelésében; mivel ezt megelőzően más emberi jogi aktivistákat, például Oleg Volcseket, a „Jogsegély a népnek” emberi jogi központ vezetőjét, valamint Anatoli Poplavnit, a „Vjaszna” emberi jogi központ gomeli csoportjának tagját is őrizetbe vették és rövid szabadságvesztésre ítélték; mivel őrizetbe vették és elítélték Leonyid Szudalenkát, a „Vjaszna” tagját is, amiért benyújtotta több mint 200 polgár panaszát a fent említett 3. sz. elnöki rendelet rendelkezéseivel szemben;
H. mivel a Belarusz Újságírók Szövetsége szerint 120 olyan esetet rögzítettek, amikor megsértették az újságírók jogait; mivel az egész országban lekapcsolták az internetet, és szankciókat alkalmaztak az eseményekről tudósító újságírókkal szemben, illetve börtönbüntetésre ítélték őket huliganizmus és a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás vádjával; mivel közülük néhányan még mindig a bírósági tárgyalásra várnak; mivel 2017. március 12. óta több mint 20 zaklatási esetet rögzítettek a Belsat TV tudósítóival szemben, és mivel a rendőrség megszállta és átkutatta a Belsat TV irodáit, és onnan berendezéseket foglalt le és szállított el;
I. mivel ezek az események a legsúlyosabb fellépések a 2010-es tüntetésekkel szembeni kíméletlen leszámolás óta, és sajnálatos visszalépésnek tekinthetők; mivel az elnyomás ezen új hullámára pontosan egy évvel azután kerül sor, hogy az EU a Belarusz kapcsolatok vonatkozásában a párbeszéd újrafelvételére irányuló politika megkezdése mellett döntött;
J. mivel Belarusz az EBESZ részes állama, és elfogadta, hogy tiszteletben tartja a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jogot; mivel a fent említett tömeges letartóztatások, a tüntetőkkel szemben alkalmazott túlzott erőszak és a jelentésekben szereplő, civil társadalmi szervezeteknél végrehajtott rajtaütések e kötelezettségvállalások nyilvánvaló megsértését jelentik;
K. mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést; mivel 2017-ben az első halálos ítéletet március 17-én hozták meg;
L. mivel 2016 februárjában az EU jó szándéka jeleként megszüntette a belarusz tisztségviselők és jogi személyek vonatkozásában érvényben levő korlátozó intézkedéseket, hogy ösztönözze az országot az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén való megítélésének javítására; mivel a Tanács Belaruszról szóló 2016. február 15-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy számos gazdasági, illetve kereskedelmi és segélyezéssel kapcsolatos területen meg kell erősíteni az EU és Belarusz közötti kapcsolatokat, ami lehetővé tette Belarusz számára, hogy EBB- és EBRD-forrásokra pályázzon;
M. mivel a nehéz belarusz gazdasági helyzet a jövőben tovább romolhat, hiszen a legfőbb ágazatok továbbra is állami tulajdonban és a közigazgatás irányítása és ellenőrzése alatt vannak; mivel Belarusz egyre inkább függ az orosz gazdasági segélyektől;
N. mivel Belarusz többek között azzal a céllal vesz részt a keleti partnerségben és annak parlamenti fórumán, az Euronestben, hogy élénküljön az együttműködés az ország és az EU között; mivel a belarusz parlament nem rendelkezik hivatalos státusszal az Euronest Parlamenti Közgyűlésben;
O. mivel Belarusz a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) részes fele, és részt vesz az Oroszországgal közös „Zapad 2017” elnevezésű, hadgyakorlatban, amely nyugati szomszédai elleni támadásokra vonatkozó olyan forgatókönyveket is tartalmaz, amelyek magukban foglalják nukleáris fegyverek bevetésének szimulációját is, és amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a Belarusz Köztársaság és a régió biztonságára és nemzeti szuverenitására;
P. mivel az EU elkötelezte magát Belarusz stabil, demokratikus és gazdag jövője mellett, az ország népének érdekében; mivel a szólásszabadság és a tömegtájékoztatás szabadságának jelentős javulása, az egyszerű polgárok és az ellenzéki aktivisták politikai jogainak azonos szintű tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előfeltétele az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javulásának;
1. elítéli a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott megtorlást, valamint a 2017. március 25-i tüntetéseket megelőzően és a tüntetések folyamán foganatosított elnyomó intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a biztonsági szolgálatok fellépése a nemzetközi közösség önmérsékletet szorgalmazó felhívásai ellenére önkényes és helytelen volt; aggodalmának ad hangot a legfrissebb belarusz fejlemények miatt, és hangsúlyozza, hogy egyértelműen szélesebb körű demokratizálódási folyamatra van szükség az országban;
2. elítéli a békés gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, valamint az egyesülési szabadság indokolatlan korlátozását, például azok esetében, akik társadalmi és egyéb közügyekben nyilvánítanak véleményt, ideértve különösen a független újságírók, ellenzékiek, emberi jogi aktivisták és egyéb tüntetők zaklatását és őrizetbe vételét;
3. felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy azonnali hatállyal és feltétel nélkül helyezze szabadlábra az összes olyan békés tüntetőt, újságírót, emberi jogi jogvédőt, civil társadalmi aktivistát és ellenzékit, akiket a jelenlegi tüntetéshullámmal összefüggésben tartanak őrizetben, és szüntessenek meg minden velük szemben indított bírósági eljárást; teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja a megelőző jellegű letartóztatások gyakorlatát; sürgeti a hatóságokat, hogy azonnal adjanak tájékoztatást az őrizetbe vett személyekről azok családjának és a nyilvánosságnak;
4. ismételten hangsúlyozza, hogy a békés tüntetéshez való jogukkal élő személyekkel szembeni alkalmazott erőszak semmilyen körülmények között nem indokolható, és hogy a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogot sértő intézkedések ellentétesek Belarusz nemzetközi kötelezettségeivel és a Belarusz Köztársaság alkotmányával; sürgeti a belarusz kormányt, hogy kezdjen nyílt párbeszédet állampolgáraival, a független civil társadalmi szervezetekkel és a független médiával;
5. sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy azonnal folytassanak alapos és pártatlan vizsgálatokat az önkényes fogva tartással és a közelmúltbeli tüntetésekkel összefüggő jogsértésekkel kapcsolatos vádak ügyében; figyelmeztet, hogy amennyiben nem kerül sor ilyen vizsgálatokra, az EU korlátozó intézkedéseket vezethet be a közelmúltbeli erőszakos eseményekért felelős magas rangú belarusz tisztviselőkkel szemben;
6. sürgeti a hatóságokat, hogy hagyjanak fel a független média politikai indíttatású zaklatásával, ideértve a közigazgatási büntetőeljárás gyakorlatát és a közigazgatási törvénykönyv 22. cikk (22,9) bekezdése (2) albekezdésének az akkreditációval nem rendelkező, külföldi médiának dolgozó szabadúszó újságírókkal szembeni önkényes alkalmazását, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk terjesztését;
7. sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a civil társadalom zaklatásával, tegyék lehetővé a nyilvános szervezetek teljes körű és szabad törvényes működését, haladéktalanul vonják vissza a büntető törvénykönyv 193. cikkének (1) bekezdését, amely bünteti a nem bejegyzett nyilvános egyesületek és szervezetek szervezését és a tevékenységeikben való részvételt, valamint tegyék lehetővé a nyilvános egyesületek és szervezetek teljes körű, szabad és akadálytalan jogszerű működését, ideértve a nemzeti kisebbségek független szervezeteit is;
8. sürgeti az EBESZ Parlamenti Közgyűlését, amely a tervek szerint 2017 júliusában Minszkben rendezi 26. éves ülését, hogy tartsa szem előtt mindazt, ami a közelmúltban Belaruszban történt, és feltétlenül biztosítsa a demokratikus ellenzéki pártok, a független média és a civil társadalmi szervezetek részvételét;
9. felszólítja a belarusz kormányt, hogy kezdjen építő párbeszédet az ellenzékkel és a civil társadalmi szervezetekkel, valamint teljes körűen működjön együtt a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadóval, végrehajtva az emberi jogok védelmét és a demokrácia megerősítését szolgáló, régóta esedékes reformokat; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy folytassák és erősítsék meg a Belaruszban és külföldön működő civil társadalmi szervezetek támogatását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy támogatni kell minden független információforrást a belarusz társadalom számára, ideértve a belarusz nyelvű és a külföldről történő műsorszórást; felkéri továbbá a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadót, hogy vizsgálja meg, miként lehetne előmozdítani az emberi jogok teljes körű és hatékony védelmét Belaruszban;
10. javasolja a 3. számú elnöki rendelet visszavonását, mivel az egy önkényes, durva és morális szempontból megkérdőjelezhető intézkedés, amely sérti a nemzetközi emberi jogokat, és a becslések szerint több mint 470 000 belarusz állampolgárt érint hátrányosan;
11. kéri a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó mandátumának meghosszabbítását; felszólítja a belarusz kormányt, hogy ismerje el a különleges előadó mandátumát, és teljes körűen működjön együtt az előadóval; felkéri az EKSZ-t, hogy jobban koordinálja az EU Belarusszal kapcsolatos politikáját az ENSZ különleges előadójával; felkéri az EU-t és tagállamait, hogy mozdítsák elő és támogassák a különleges ENSZ-előadó mandátumának kiterjesztését annak érdekében, hogy továbbra is figyelemmel lehessen kísérni az országban kialakult helyzetet;
12. felszólítja a belarusz hatóságokat a tágabb demokratizálódási folyamat részét képező átfogó választási reform nemzetközi partnerekkel közösen történő kidolgozásának haladéktalan folytatására; kiemeli, hogy az EBESZ/ODIHR vonatkozó ajánlásait kellő időben, még jóval a 2018 márciusában megrendezendő helyhatósági választások előtt be kell vezetni;
13. sürgeti a kormányt, hogy a halálbüntetés végleges eltörlése felé tett első lépésként csatlakozzon a halálbüntetések végrehajtására vonatkozó globális moratóriumhoz;
14. felkéri a Bizottságot, hogy a vízumigénylésre és az ösztöndíjak megpályázására irányuló eljárások felgyorsításával továbbra is támogassa azokat az oktatási programokat, amelyek lehetővé teszik, hogy fiatal belarusz állampolgárok az EU-ban tanulhassanak;
15. üdvözli a Tanács 2017. február 27-i határozatát, amely 2018. február 28-ig meghosszabbította a négy személlyel szembeni korlátozó intézkedéseket és a Belarusszal szembeni fegyverembargót; felkéri az EKSZ-t, hogy továbbra is szorosan kövesse figyelemmel az országban kialakult helyzetet annak érdekében, hogy értékelni lehessen a párbeszéd konstruktív újrafelvételére irányuló uniós politika hatékonyságát; úgy véli, hogy az EU-nak egyértelmű kritériumokat kell meghatároznia, amelyeknek következetes emberi jogi feltételrendszert kell kijelölniük az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat védő reformok biztosítása érdekében;
16. felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy garantáltak-e a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági normák a jelenleg épülő osztroveci atomerőmű vonatkozásában, hogy az EBB-nek adott uniós garanciát nem ezen belarusz nukleáris létesítmény finanszírozására használják-e fel, és hogy a garancia összhangban áll-e az Oroszországi Föderációval szembeni uniós szankciókkal;
17. ismételten hangsúlyozza, hogy kiáll a belarusz nép érdekei mellett, támogatva annak demokráciapárti törekvéseit és kezdeményezéseit, hozzájárulva az ország stabil, demokratikus és virágzó jövőjének létrehozásához; ezzel összefüggésben megismétli, hogy az alapvető polgári szabadságjogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és az emberi jogok kulcsfontosságúak lesznek az EU és Belarusz közötti kapcsolatok fejlesztése tekintetében;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamoknak, az EBESZ/ODIHR-nek, az Európa Tanácsnak, valamint a belarusz hatóságoknak és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.
- [1] HL L 50., 2017.2.28., 81. o.