KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Grúzia megszállt területeiről az orosz invázió után 10 évvel
12.6.2018 - (2018/2741(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B8-0275/2018 (PPE)
B8-0276/2018 (ECR)
B8-0277/2018 (ALDE)
B8-0279/2018 (Verts/ALE)
B8-0285/2018 (S&D)
Jaromír Štětina, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, David McAllister, Dubravka Šuica, Sandra Kalniete, Laima Liucija Andrikienė, Michał Boni, Elmar Brok, Michael Gahler, Andrzej Grzyb, Gunnar Hökmark, Tunne Kelam, Julia Pitera, Fernando Ruas, Michaela Šojdrová, Željana Zovko az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nevében
Victor Boştinaru, Clare Moody az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Sajjad Karim, Jana Žitňanská, Jadwiga Wiśniewska, Kosma Złotowski, Anna Elżbieta Fotyga, Ruža Tomašić az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében
Javier Nart, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Viktor Uspaskich, Ivo Vajgl, Cecilia Wikström a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében
Heidi Hautala, Rebecca Harms a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Grúzia megszállt területeiről az orosz invázió után 10 évvel
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásra, mely az EU közvetítésével jött létre Grúzia és az Orosz Föderáció között, és tekintettel a 2008. szeptember 8-i végrehajtási megállapodásra,
– tekintettel a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló, 2016. január 21-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin elfogadott együttes nyilatkozatokra, különösen a 2017-ben Brüsszelben elfogadott nyilatkozatra,
– tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló közös közleményeire, különösen az ENP felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i jelentésre (JOIN(2017)0018), a „Keleti partnerség – 20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig: összpontosítás a legfontosabb kiemelt kérdésekre és a kézzelfogható eredményekre” című, 2017. június 9-i közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0300), valamint az „Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” című, 2016. évi közleményre,
– tekintettel a keleti szomszédságban kialakult helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására[3],
– tekintettel az európai uniós megfigyelő misszió (EUMM) 2008. szeptember 15-i grúziai telepítésére,
– tekintettel a grúziai konfliktussal foglalkozó, Heidi Tagliavini által vezetett független nemzetközi tényfeltáró küldöttség 2009-es jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Grúzia most ünnepli az 1918-ban alapított, első grúz demokratikus köztársaság 100. évfordulóját, és méltán büszke a napjainkban elért eredményeire;
B. mivel a EU határozottan támogatja Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását;
C. mivel 10 évvel a 2008. augusztusban Grúzia ellen végrehajtott orosz katonai agresszió után az Orosz Föderáció továbbra is fenntartja Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területek illegális megszállását, aláásva a nemzetközi jogot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert; mivel az Oroszország, Abházia és Dél-Oszétia között 2014-ben és 2015-ben aláírt úgynevezett integrációs és szövetségesi szerződések egyértelműen sértik a nemzetközi jogot, az EBESZ elveit és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait; mivel az Európai Unió nem ismeri el az úgynevezett választások keretét, valamint Abházia és Dél-Oszétia grúz régióiban az Oroszország által támogatott szakadárok által 2016-ban és 2017-ben tartott népszavazást;
D. mivel az EU továbbra is szilárdan elkötelezett az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés, a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek maradéktalanul megfelelő megoldása mellett;
E. mivel Oroszország folyamatosan erősíti illegális katonai jelenlétét Grúzia megszállt területein azáltal, hogy új bázisokat épít ki, új csapatokat és felszereléseket szállít és katonai gyakorlatokat végez;
F. mivel Oroszország továbbra is megszegi nemzetközi kötelezettségeit, és megtagadja az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás teljes körű végrehajtását;
G. mivel Oroszország továbbra is elszigeteli Abházia és Chinvali/Dél-Oszétia régiót az ország többi részétől azáltal, hogy további átkelőhelyeket zár be, fizikai akadályokat vezet be a közigazgatási határvonal mentén és a grúz kultúra felszámolását célzó kampányt folytat;
H. mivel ezt a határvonalat a „határépítés” néven ismert eljárás során lassan, de egyenletesen egyre mélyebben elmozdítják a Tbiliszi által ellenőrzött terület belseje felé, egyes helyeken rendkívül közel kerülve olyan, kritikus infrastruktúrákhoz, mint az autópályák és gázvezetékek;
I. mivel az etnikai tisztogatás több hullámának eredményeként lakóhelyét elhagyni kényszerülő több százezer belső menekült és az Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekről kitoloncolt menekültek továbbra is meg vannak fosztva az otthonukba való biztonságos és méltóságteljes visszatérés alapvető jogától;
J. mivel Grúzia megszállt területein folytatódik az alapvető emberi jogok – többek között a szabad mozgás és tartózkodás, a tulajdonhoz való jog és az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférés joga – megsértése; mivel továbbra is sor kerül jogellenes fogva tartásra és emberrablásokra;
K. mivel az Orosz Föderáció, mint az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területei felett ellenőrzést gyakorló hatalom, teljes felelősséggel tartozik az emberi jogok súlyos megsértéséért és a helyszínen kialakult humanitárius helyzetért;
L. mivel a 2008-as invázió volt Oroszország első jelentős, nyílt támadása az európai rend ellen; mivel ezt később továbbiak követték, beleértve a Krím félsziget annektálását és a kelet-ukrajnai háborút;
M. mivel Sokhumiban és Tskhinvaliban a megszálló orosz erők brutális akcióik során illegálisan megfosztották életüktől Archil Tatunashvili, Giga Otkhozoriá és Davit Basharuli grúz belső menekülteket;
N. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vizsgálatot indított a konfliktus során állítólagosan elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében;
O. mivel a kelet-európai vezetők – Lech Kaczyński, Lengyelország elnöke, Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke, Valdas Adamkus Litvánia elnöke, Ivars Godmanis, Lettország miniszterelnöke és Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke – 2008. augusztus 12-i grúziai közös ad hoc látogatását világszerte jelentős tényezőnek ismerik el a Tbiliszi felé tartó orosz terjeszkedés megállításában akkor, amikor a csapatok már csak 50 km-re voltak a grúz fővárostól, és a tűzszünetnek az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége általi előmozdításában;
P. mivel az Orosz Föderáció továbbra is megtagadja az EUMM belépését Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekre, megsértve ezzel az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, ezáltal akadályozva a misszió megbízatásának teljes körű végrehajtását;
1. megerősíti, hogy határozottan támogatja Grúzia szuverenitását és területi egységét; tudomásul veszi, hogy az ENSZ Alapokmányában, a 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában foglalt elvek az európai kontinens békéjének sarokkövei;
2. megismétli, hogy a szuverenitás, a függetlenség és a viták békés rendezése az európai biztonsági rend kulcsfontosságú elvei; hangsúlyozza, hogy Grúziában kialakult konfliktusok megoldása elengedhetetlen az európai kontinens egésze biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez; úgy véli, hogy ezek a konfliktusok és a grúziai területek folyamatos megszállása továbbra is potenciális fenyegetést jelentenek más európai országok szuverenitására;
3. kéri az Oroszországi Föderációt, hogy változtassa meg döntését az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeinek úgynevezett függetlensége elismeréséről; elítéli Venezuelát, Nicaraguát, Szíriát és Naurut Abházia és Dél-Oszétia elismeréséért, és felszólít az elismerés visszavonására;
4. hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderációnak feltétel nélkül teljesítenie kell a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, különösen az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy valamennyi katonai erejét visszavonja Grúzia területéről;
5. követeli, hogy az Oroszországi Föderáció hagyjon fel Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeinek megszállásával, és teljes körűen tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását, valamint nemzetközileg elismert határainak sérthetetlenségét, továbbá hogy szüntesse be a két régió oroszországi közigazgatásba való tényleges integrálását;
6. megerősíti az EU szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy hozzájárul az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés megoldásához azáltal, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználja egy átfogó megközelítés részeként, beleértve a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjét, a genfi nemzetközi tárgyalásokon betöltött társelnöki tisztét, az EUMM Grúziát, valamint az el nem ismerés és a szerepvállalás politikáját;
7. szorgalmazza, hogy Grúzia kormánya folytassa az együttműködést az NBB-vel és könnyítse meg az NBB ügyészi hivatala által folytatott nyomozásokat, továbbá biztosítsa, hogy az NBB hivatala teljesítse megbízatását a tájékoztatás és az áldozatok részvétele tekintetében;
8. felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy tegye lehetővé az EUMM számára mandátumával összefüggésben a feltétel nélküli belépést Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekre; emlékeztet arra, hogy az EUMM biztosítja az egyetlen állandó nemzetközi jelenlétet a helyszínen, pártatlan tájékoztatást nyújtva az adminisztratív határvonal mentén kialakult helyzetről, és kéri, hogy 2018. december 14-én túl is hosszabbítsák meg megbízatását;
9. felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az adminisztratív határvonalon való további határépítéssel, amelyet szögesdrót kerítések és más mesterséges akadályok felállításával igyekszik megvalósítani; felszólít arra is, hogy a grúz kormány ellenőrzése alatt álló területen vessenek véget a beavatkozásnak és az adminisztratív határvonal további kiterjesztésének, ami szándékosan akadályozza az emberek közötti kapcsolatokat, és elszigeteli a két megszállt régióban élő lakosságot;
10. elítéli több tucat grúz falu és grúz templom szándékos elpusztítását Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia megszállt területeken, továbbá a grúz kultúra és történelem nyomainak eltüntetésére irányuló egyértelmű kísérleteket az elfoglalt területeken, továbbá elítéli az olyan ellentétes és megosztó kezdeményezéseket, mint például az úgynevezett 20017-es népszavazás, amely jóváhagyta a Chinvali régió/Dél-Oszétia elnevezés megváltoztatását;
11. felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa magát a békés konfliktusrendezés elvéhez, és viszonozza Grúzia egyoldalú kötelezettségvállalását, miszerint tartózkodik az erőszak alkalmazásától, amelyet Grúzia elnöke jelentett be az Európai Parlamenthez intézett 2010. november 23-i beszédében;
12. üdvözli Grúzia kormányának az „Egy lépés a jobb jövő irányába” elnevezésű új békekezdeményezését, amelynek célja az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken lakó személyek humanitárius és társadalmi-gazdasági körülményeinek javítása, valamint az emberek közti kapcsolatok és bizalomépítés elősegítése a megosztott közösségek között;
13. emlékezteti az Oroszországi Föderációt, mint megszálló hatalmat, a lakosság felé fennálló kötelezettségeire és arra, hogy be kell szüntetnie az emberi jogok megsértését, a szabad mozgás és tartózkodás korlátozását, az etnikai alapon történő megkülönböztetést, valamint a tulajdonhoz való jog megsértését és az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférés megakadályozását Grúzia megszállt területein;
14. felhívja továbbá az Oroszországi Föderációt, hogy vessen véget a büntetlenségnek és az etnikai alapú bűncselekményeknek az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken, valamint hogy hárítson el minden akadályt, amely hátráltatja annak biztosítását, hogy Archil Tatunashvili, Giga Otkhozoria és David Basharulia grúz belső menekültek illegális meggyilkolásának elkövetőit bíróság elé állítsák;
15. üdvözli, hogy Grúzia parlamentje kétpárti állásfoglalást fogadott el, amely tartalmazza az ilyen jogsértésekért vagy azok eltussolásáért felelős személyek feketelistáját (Otkhozoria–Tatunasvili-lista), és felhívja a tagállamokat és a Tanácsot, hogy tegyék feketelistára és alkalmazzanak nemzeti vagy uniós szintű szankciókat azokkal szemben, akiknek neve szerepel vagy szerepelhet az Otkhozoria-Tatunasvili-listán;
16. sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy tegye lehetővé a belső menekültek és a menekültek biztonságos és méltóságteljes visszatérését otthonaikba, valamint biztosítsa a nemzetközi emberi jogi megfigyelői mechanizmusok az érintett területekre való akadálytalan belépését;
17. ismételten elítéli a propaganda, a dezinformálás és a közösségi médiába való beszivárgás felforgató politikáját, melynek célja a demokrácia és a társadalom az intézmények diszkreditálkása, a közvélemény manipulálása, hamis narratívák terjesztése, a társadalmi feszültségek táplálása és a médiával szembeni általános bizalmatlanság növelése révén való meggyöngítése Grúziában; ebben az összefüggésben elítéli az Oroszország által folytatott információs hadviselést, melynek során az állam által ellenőrzött médiaorgánumokat szándékosan hamis hírek terjesztésére használják a belpolitika befolyásolása és az európai integrációs folyamatok aláásása céljából;
18. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek következetes, összehangolt, egységes és határozott álláspontot kell képviselnie az orosz megszállással és annektálási politikával szemben, mivel csak ily módon lehet biztosítani a konfliktus békés megoldását Grúziában és a szomszédságban zajló hasonló konfliktusok megelőzését;
19. felhívja az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el az Európai Parlament megközelítésével és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek politikáival összhangban lévő megközelítést azáltal, hogy egyértelműbb és pontosabb kifejezéseket alkalmaznak, amikor a Grúzia elleni orosz agressziót az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területek Oroszországi Föderáció általi megszállásaként definiálják;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.
- [1] HL L 11., 2018.1.12., 82. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0493.
- [3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0440.