KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az összeférhetetlenségről és az uniós költségvetés védelméről a Cseh Köztársaságban
12.12.2018 - (2018/2975(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B8-0582/2018 (PPE)
B8-0583/2018 (Verts/ALE)
Ingeborg Gräßle, Petri Sarvamaa az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nevében
Evžen Tošenovský, Valdemar Tomaševski, Jan Zahradil, Ruža Tomašić, Monica Macovei az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében
Bart Staes, Julia Reda, Philippe Lamberts a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Dennis de Jong, Neoklis Sylikiotis, Laura Agea, Isabella Adinolfi, Tiziana Beghin, Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Rosa D’Amato, Eleonora Evi, Piernicola Pedicini, Dario Tamburrano, Marco Zullo
Az Európai Parlament állásfoglalása az összeférhetetlenségről és az uniós költségvetés védelméről a Cseh Köztársaságban
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi határozataira és állásfoglalásaira a Bizottság 2014-es, 2015-ös és 2016-os évre vonatkozó mentesítéséről[1],
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] (az új költségvetési rendelet) és különösen annak az összeférhetetlenségről szóló 61. cikkére,
– tekintettel a cseh Kalóz Párt Bizottsághoz intézett, 2018. augusztus 2-i kérdéseire,
– tekintettel a Transparency International Cseh Köztársaság által a Bizottsághoz 2018. szeptember 19-én benyújtott hivatalos panaszra,
– tekintettel a Bizottság Jogi Szolgálatának „A költségvetési rendelet (összeférhetetlenségről szóló) 61. cikkének hatása az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) származó kifizetésekre” című, 2018. november 19-i véleményére,
– tekintettel a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága által 2018. november 20-án „Összeférhetetlenségi szabályok a 2018. évi költségvetési rendeletben” címmel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tartott előadására,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a 2012. évi költségvetési rendelet összeférhetetlenségről szóló rendelkezése nem vonatkozott kifejezetten a megosztott irányításra, de a tagállamoknak biztosítaniuk kellett az eredményes belső ellenőrzést, többek között az összeférhetetlenség elkerülését is;
B. mivel a közbeszerzési szabályok (a 2014/24/EU irányelv 24. cikke[3]) az összeférhetetlenség – többek között a közvetlen vagy közvetett személyes érdekek – elkerülésére kötelezik a tagállamokat, és az összeférhetetlenségnek vagy a megosztott irányítás alá tartozó speciális kötelezettségeknek tekintett helyzetek tekintetében már léteznek szabályok (például az (EU)1303/2013 rendelet[4]);
C. mivel a Tanács 2018. július 16-án elfogadta álláspontját az új költségvetési rendeletről, és a végleges jogi aktus aláírására 2018. július 18-án került sor; mivel a költségvetési rendelet összeférhetetlenséget kizáró 61. cikke 2018. augusztus 2-án hatályba lépett;
D. mivel a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése (a 61. cikk (3) bekezdésével együtt) a következőket rögzíti:
i. a pénzügyi szereplők számára előírja azt a negatív kötelezettséget, hogy előzzék meg az uniós költségvetéssel kapcsolatosan összeférhetetlenséget okozó helyzeteket;
ii. a pénzügyi szereplőkre számára előírja azt a pozitív kötelezettséget, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során az összeférhetetlenség megakadályozása érdekében, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket;
E. mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint[5] „az összeférhetetlenség objektíven és önmagában is súlyos szabálytalanság anélkül, hogy azt az érintett felek szándékára tekintettel kellene minősíteni, és függetlenül attól, hogy jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen jártak el”; mivel a Bizottság kénytelen felfüggeszteni az uniós támogatások kifizetését olyan esetekben, amikor az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésében súlyos hiányosság tapasztalható, és ha az összeférhetetlenséggel kapcsolatban jelentős feltáratlan, be nem jelentett és korrigálatlan szabálytalanságok kerültek napvilágra;
F. mivel 2018. szeptember 19-én a Transparency International Cseh Köztársaság hivatalos panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, azt állítva, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök folyamatosan megsértette az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós és cseh jogszabályokat;
G. mivel kiderült, hogy Babiš úr az Agrofert – az egyebek mellett több jelentős cseh médiaorgánumot magában foglaló Agrofert-csoport anyavállalata – tényleges tulajdonosa az AB I és AB II vagyonkezelői alapokon keresztül, amelyeket ő alapított és amelyeknek egyúttal egyedüli kedvezményezettje is;
H. mivel Babiš úr az európai strukturális és beruházási alapok cseh tanácsának elnöke is;
I. mivel az Agrofert-csoporthoz tartozó vállalatok részt vesznek a Cseh Köztársaság vidékfejlesztési programja által támogatott projektekben, amelyet pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszíroz;
J. mivel az Agrofert-csoporthoz tartozó vállalatok a 2014–2020 közötti időszakban jelentős összegeket kaptak az európai strukturális és beruházási alapokból, kezdve a 2013-as 42 millió eurós összegtől egészen a 2017-ben kapott 82 millió euróig;
K. mivel a Bizottság Jogi Szolgálatának véleménye megállapítja, hogy a cseh köztisztviselők jövedelemnyilatkozata szerint Andrej Babišnak 2018 első hat hónapjában 3.5 millió eurós jövedelme keletkezett vagyonkezelői alapjain keresztül az Agrofert-csoportból;
L. mivel a Parlament a mentesítésről szóló jelentéseiben ismételten felszólította a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az annak érdekében indított szabályszerűségi záróelszámolási eljárást, hogy információkat szerezzen a Cseh Köztársaság állami mezőgazdasági intervenciós alapját érintő összeférhetetlenségi kockázatokról; és mivel a Parlament hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség megelőzéséhez szükséges intézkedések elmaradása a cseh hatóságot a kifizető ügynökség akkreditációjának visszavonására kötelezheti, a Bizottságot pedig pénzügyi korrekciók végrehajtására sarkallhatja;
M. mivel 2018. szeptemberben a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága úgy határozott, hogy ezzel a kérdéssel az éves mentesítési eljárás keretében – nevezetesen a leginkább érintett biztosok meghallgatása során – foglalkozik;
N. mivel e meghallgatások nem adtak egyértelmű és elégséges választ az EP-képviselőknek a cseh miniszterelnök lehetséges összeférhetetlensége tekintetében;
O. mivel 2018. december 1-jén olyan európai médiaorgánumok, mint a The Guardian, a Le Monde, a De Standaard és a Süddeutsche Zeitung beszámoltak a Bizottság Jogi Szolgálata által kiadott jogi véleményéről, amely megerősítette Andrej Babiš összeférhetetlenségét;
1. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Cseh Köztársaság a cseh miniszterelnök összeférhetetlensége és az Agrofert-csoporttal való kapcsolata következtében nem felel meg a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének;
2. elítél minden olyan összeférhetetlenséget, amely veszélyeztetheti az uniós költségvetés végrehajtását és alááshatja az uniós polgárok abba vetett bizalmát, hogy az uniós adófizetők pénze jó kezekben van; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy kettős mérce nélküli, zéró tolerancián alapuló politikát alkalmazzanak minden uniós politikus összeférhetetlensége tekintetében, és hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme során ne találjanak mentséget a késedelmekre;
3. emlékeztet a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2017. április 27-i állásfoglalására[6], amelyben „megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatási vizsgálatokat indított, [...] a cseh köztársaságbeli, „Gólyafészek” nevű projekt ügyében az állítólagos szabálytalanságok miatt”, és „felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát, amikor a vizsgálatok lezárulnak”; emlékeztet a 2016-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2018. április 28-i állásfoglalására[7], amelyben „üdvözli, hogy az OLAF befejezte a cseh „gólyafészek” projekttel kapcsolatban indított igazgatási vizsgálatot”, és „sajnálattal veszi tudomásul, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel”;
4. hangsúlyozza, hogy tekintettel a költségvetési rendelet összeférhetetlenségről szóló 61. cikke (1) bekezdésének közvetlen alkalmazhatóságára, az uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő – beleértve a kormányfőket is – felelős az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó kötelezettség betartásáért és az olyan helyzetek kiigazításáért, amelyek objektíven összeférhetetlennek tekinthetők;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság hosszú ideig tétlen maradt annak ellenére, hogy 2014 óta határozott jelek utaltak arra, hogy Babiš úr pénzügyminiszterként és később miniszterelnökként is összeférhetetlenségi helyzetben volt;
6. emlékeztet a nemzeti hatóságok azon kötelezettségére, hogy az összeférhetetlenségről szóló uniós jogszabályokat minden esetben és minden személyre alkalmazzák;
7. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre ellenőrzési mechanizmust a tagállamokban felmerülő összeférhetetlenségek kezelésére, és az összeférhetetlenség aktív kiküszöbölését egyik prioritásaként határozza meg; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen határozott lépéseket, különösen abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok nem lépnek fel a legmagasabb szintű képviselőik összeférhetetlenségének megelőzése érdekében;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy a Transparency International Cseh Köztársaság által benyújtott panaszt követően Jogi Szolgálata által megfogalmazott véleménye alapján haladéktalanul tegyen lépéseket az ügyben, és hajtsa végre az esetleges jogellenes állapotok kiigazítására irányuló szükséges korrekciós intézkedéseket és eljárásokat, többek között egy olyan intézkedést, amely az Agrofert-csoport számára mindaddig felfüggeszti az uniós finanszírozást, amíg nem kerül sor az összeférhetetlenség teljes körű kivizsgálására és megoldására;
9. felszólít minden nemzeti hatóságot és kormánytisztviselőt, hogy proaktív módon alkalmazzák az új költségvetési rendeletet, különösen az összeférhetetlenségről szóló 61. cikket annak érdekében, hogy megelőzzék az Unió és a tagállamok jó hírnevét, valamint a demokráciát és az uniós pénzügyi érdekeket sértő helyzeteket, és a személyes haszon helyett a közjó érdekében végzett munkának állítsanak példát;
10. felszólítja a tagállamok nemzeti parlamentjeit, hogy gondoskodjanak arról, hogy az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó egyetlen nemzeti jogszabály se legyen ellentétes az új költségvetési rendelet betűjével és szellemével;
11. tudomásul veszi a Bizottság Jogi Szolgálatának véleményét, mely szerint Andrej Babiš, jelenlegi cseh miniszterelnök 2014-ben, pénzügyminiszteri tisztségében összeférhetetlenségi helyzetben lehetett; kéri, hogy a Bizottság teljes körűen vizsgálja meg az Agrofert csoport számára Andrej Babiš kormányzati szerepvállalása óta kifizetett valamennyi uniós támogatás jogszerűségét, figyelembe véve az előző, 2018. augusztus 2. előtt alkalmazott költségvetési rendeletet és annak összeférhetetlenségre vonatkozó szakaszát;
12. kéri, hogy a Bizottság tegye közzé a cseh miniszterelnök és a mezőgazdasági miniszter esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatos valamennyi birtokában lévő dokumentumot, és fejtse ki, milyen lépéseket kíván tenni a helyzet orvoslása érdekében;
13. sürgeti a Bizottságot, hogy fizettessen vissza minden olyan pénzt, amelyet illegálisan vagy szabálytalanul fizettek ki;
14. ragaszkodik a Babiš úr és az Agrofert-csoport közötti kapcsolatok teljes átvilágításához, és nyomatékosítja, hogy ezek nem befolyásolhatják a Cseh Köztársaság miniszterelnökeként végzett feladatait;
15. felhívja a Tanácsot, hogy a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jövőbeli uniós költségvetésről és a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások keretében tegyen meg minden szükséges és megfelelő intézkedést az összeférhetetlenség megelőzése érdekében;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a Cseh Köztársaság kormányának és parlamentjének.
- [1] HL L 246., 2016.9.14., 1. o., HL L 252., 2017.9.29., 1. o. és HL L 248., 2018.10.3., 1. o.
- [2] HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
- [3] HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
- [4] HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
- [5] Az Ismeri Europa Srl kontra Számvevőszék ügyben 1999.6.15-én hozott ítélet, T-277/97, ECLI:EU:T:1999:124.
- [6] HL L 252., 2017.9.29., 28. o.
- [7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0121.