AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontjáról a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében

27.4.2006 - (12062/1/2005 – C6‑0055/2006 – 2003/0210(COD)) - ***II

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Christa Klaß

Eljárás : 2003/0210(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0146/2006
Előterjesztett szövegek :
A6-0146/2006
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács közös álláspontjáról a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében

(12062/1/2005 – C6‑0055/2006 – 2003/0210(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (12062/1/2005 – C6‑0055/2006),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0550)[1] vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára[2],

–   tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2005)0282)[3],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0146/2006),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Tanács közös álláspontjaA Parlament módosításai

Módosítás 1

Cím

A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

A felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 1. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az európai vízügyi politika alapvető követelménye az elővigyázatosság és a minimalizálás. Ide tartozik annak tisztázása, hogy az irányelvnek a felszín alatti vizeket nem csak a szennyezés, hanem az állapotromlás ellen is védenie kell. Szemmel láthatóan nincs tisztázva a megelőző szabályozás és az utókezelés közötti különbség. Az elővigyázatosság különösen fontos a felszín alatti vizeknél, mivel azok tisztítása – ha egyáltalán lehetséges – nagyon költséges és időigényes.

Módosítás 2

(1) preambulumbekezdés

(1) A felszín alatti vizek értékes természeti erőforrást jelentenek, amelyeket védeni kell a kémiai szennyezéssel szemben. Ez különösen fontos a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák számára, valamint az ivóvízellátásban felhasznált felszín alatti vizekre nézve.

(1) A felszín alatti vizek értékes természeti erőforrást jelentenek, amelyeket saját jogukon védeni kell az állapotromlástól és a kémiai szennyezéssel szemben. Ez különösen fontos a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák számára, valamint az ivóvízellátásban felhasznált felszín alatti vizekre nézve.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 2. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Ezek a további módosítások különösen jelentősek, mert a felszín alatti vizek önálló ökoszisztémák, és saját jogukon kell őket védeni. Ezt legalább egyszer egyértelműen ki kell fejezni.

Módosítás 3

(1a) preambulumbekezdés (új)

 

(1a) A felszín alatti víz az Európai Unió legérzékenyebb, továbbá legnagyobb édesvízkészlete és mindenekelőtt a köz ivóvízellátásának fő forrása. A védelem szintjének új bevezetések, kibocsátások és károk esetén legalább a jó kémiai állapotban lévő felszíni vizek védelmi szintjével összehasonlíthatónak kell lennie. A szennyezések vagy állapotromlások révén gyakran visszafordíthatatlan károk következnek be.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 4. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az EU egyes tagállamaiban, például Ausztriában és Németországban, az ivóvizet túlnyomórészt felszín alatti vizekből nyerik és általában kémiai kezelés nélkül, közvetlenül juttatják el a fogyasztóhoz. Az esetleges előkészítő munkálatok csak a korrózió megakadályozása céljából a vas és a mangán eltávolítását vagy esztétikai/ízbeli javítást, nem pedig tisztítást jelentenek.

Módosítás 4

(1b) preambulumbekezdés (új)

 

(1b) A felszín alatti vizet oly módon kell védeni, hogy egyszerű tisztítással jó minőségű ivóvizet nyerhessünk, amint azt a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 7. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések előírják.

_____________

1 HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

Indokolás

Az Európai Parlament által az első olvasatban elfogadott szöveg (2) preambulumbekezdésének újbóli előterjesztése. A felszín alatti vizek a legfontosabb európai ivóvízforrást jelentik. A felszín alatti vizek védelmére irányuló intézkedéseknek ezért megelőző jellegűeknek kell lenniük, a jelenlegi helyzet fenntartására, illetve szükség esetén annak javítására kell törekedniük.

Módosítás 5

(3) preambulumbekezdés

(3) A környezet egészének, és különösen az emberi egészségnek a védelme érdekében el kell kerülni, meg kell előzni, vagy csökkenteni kell a felszín alatti vizekben az ártalmas szennyező anyagok káros koncentrációit.

(a magyar változatot nem érinti)

Módosítás 6

(6a) preambulumbekezdés (új)

 

(6a) A felszín alatti vizek védelme egyes területeken a mezőgazdasági vagy erdészeti gyakorlatban változásokat kíván meg, ami a bevételek csökkenéséhez vezethet. Ezt a szempontot figyelembe kell venni a vidékfejlesztési tervek kidolgozása során a megreformált közös agrárpolitika keretében.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 8. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az I. melléklet csak a nitrát és a növényvédő szerek tekintetében állapít meg az ivóvízre vonatkozó kötelező minőségi előírásokat. Ezek az anyagok főként a mezőgazdasági tevékenységből származnak. A nitrátirányelv végrehajtásáról szóló jelentések rámutatnak arra, hogy milyen nehéz, költséges és időigényes folyamat ezek mennyiségének csökkentése. Ezért a KAP keretében közösségi támogatást kell előirányozni.

Módosítás 7

(13) preambulumbekezdés

(13) Bizonyos körülmények között lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentességet biztosítsanak a szennyező anyagok felszín alatti vízbe kerülésének megelőzését vagy korlátozását célzó intézkedések alól.

(13) A szennyező anyagok felszín alatti vízbe kerülésének megelőzését vagy korlátozását célzó intézkedések alól bizonyos körülmények között mentességet biztosító tagállamoknak megfelelő, egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell ezt megtenniük, és ezeket a mentességeket indokolniuk kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

Indokolás

A csak a tanácsi tervezetben beillesztett (13) preambulumbekezdés túl homályosan van megfogalmazva és azt a benyomást kelti, hogy esetleg önkényesen mentességeket lehet megállapítani. A módosító javaslat összhangban van a víz-keretirányelv (30) preambulumbekezdésével és egyértelműen utal a mentességekre vonatkozó átlátható kritériumokra.

Módosítás 8

(13a) preambulumbekezdés (új)

 

(13a) Elemezni kell a tagállamok által a felszín alatti vizekre alkalmazott és újonnan megállapítandó különféle minőségi előírások (küszöbértékek) környezetvédelmi szintre és a belső piac működésére gyakorolt hatását.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 9. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az EP ezen követelése annál is inkább sürgető, mert a közös álláspont a tagállamokra hagyná, hogy a II. melléklet B. részében szereplő anyagok közül melyekre állapítanak meg, illetve megállapítanak-e küszöbértékeket.

Módosítás 9

(13b) preambulumbekezdés (új)

 

(13b) Kutatómunkára van szükség a felszín alatti vizek ökoszisztémájának minőségét és védelmét biztosító jobb kritériumok megállapítása érdekében. Amennyiben szükséges, az így nyert ismereteket figyelembe kell venni ezen irányelv átültetése, illetve felülvizsgálata során.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 95. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Módosítás 10

(14a) preambulumbekezdés (új)

 

(14a) A 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően a felszín alatti vizek tározása és visszanyerése megfontolandó mint engedélyezhető gyakorlat és elismerhető mint a vízkészlet-gazdálkodás értékes módszere.

Indokolás

Az Európai Parlament által az első olvasatban elfogadott (15) preambulumbekezdés újbóli előterjesztése. A felszín alatti víztestek mesterséges újrafeltöltésével kapcsolatos terveket természetes szabályozó rendszerként használják a felszíni vizek tározására, kiegyenlítve ezáltal a felszíni vizek hozzáférhetőségének szezonális váltakozásait, valamint állandó és fenntartható ivóvízforrást biztosítva. Ennek mint engedélyezhető gyakorlatnak az elismerését hangsúlyozni kell.

Módosítás 11

2. cikk (3) bekezdés

(3) „jelentős és tartósan emelkedő tendencia”: szennyező anyagnak, szennyező anyagok egy csoportjának vagy szennyezési indikátornak statisztikailag jelentős, környezeti veszélyt jelentő koncentráció-emelkedése, amelyre vonatkozóan a tendencia megfordítását az 5. cikkel összhangban szükségesnek állapították meg;

(3) „jelentős és tartósan emelkedő tendencia”: szennyező anyagnak, szennyező anyagok egy csoportjának vagy szennyezési indikátornak statisztikailag és környezeti szempontból jelentős koncentrációemelkedése a felszín alatti vízben, amelyre vonatkozóan a tendencia megfordítását az 5. cikkel összhangban szükségesnek állapították meg;

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 18. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A javasolt módosítással a tagállamokat köteleznék arra, hogy törekedjenek a környezetvédelmi szempontból jelentős következményekkel járó tendenciák megfordítására. Ez az elgondolás környezeti és költségszempontokból is hatékony lenne. A „környezeti veszélyt jelentő” rész kihúzása nélkül „feltöltési tendenciát” fogadnánk el.

Módosítás 12

2. cikk (4a) bekezdés (új)

 

(4a)„állapotromlás”: a szennyező anyag koncentrációjának a felszín alatti vízben tapasztalható korábbi helyzethez képesti minden csekély, antropogén eredetű és tartós növekedése.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 21. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A jogszabály szövegében szereplő minden olyan fogalmat meg kell határozni, amelyek a jogszabály szövegének értelmezése és az irányelv egyértelműsége szempontjából szükségesek. A víz-keretirányelv 2. cikkének 33. pontjában csak a „szennyezés” fogalma kerül meghatározásra. Ez – a víz-keretirányelv esetében is – olyan fogalmi zavarokhoz vezetett, amelyek a felszín alatti vizek védelme szempontjából is fontosak lehetnek.

Módosítás 13

2. cikk (4b) bekezdés (új)

 

(4b) háttérkoncentráció”: egy anyagnak a felszín alatti vízben való azon koncentrációja, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén áll elő.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 22. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A jogszabály szövegében szereplő minden olyan fogalmat meg kell határozni, amelyek a jogszabály szövegének értelmezése és az irányelv egyértelműsége szempontjából szükségesek. A megfogalmazás összhangban van a közös álláspont szövegével.

Módosítás 14

2. cikk (4c) bekezdés (új)

 

(4c) egy anyagnak a felszíni vízben való „alapkoncentrációja”: az az átlagos koncentráció, amelyet a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint létrehozott ellenőrző programok alapján a referenciaévek során, 2007-ben és 2008-ban mérnek.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 24. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A jogszabály szövegében szereplő minden olyan fogalmat meg kell határozni, amelyek a jogszabály szövegének értelmezése és az irányelv egyértelműsége szempontjából szükségesek.

Módosítás 15

3. cikk (1) bekezdés 1 a) albekezdés (új)

 

A felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások és a jó kémiai állapot küszöbértékei azokat a humán és ökotoxikológiai kritériumokat veszik alapul, amelyeken a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott „szennyezés” fogalma alapszik.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 27. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A szennyező anyagok felszín alatti vizekben való azon megengedett koncentrációjának feltételeit, amely mellett a jó kémiai állapot még tartható, a szennyezésnek a víz-keretirányelv 2. cikke 33. pontja szerinti meghatározásában foglalt veszélyekhez kell igazítani. Általános szakmai vélemények szerint ezt a határt a felszín alatti vizek humán és ökotoxikológiai küszöbértékei határozzák meg.

Módosítás 16

4. cikk (2) bekezdés a) pont

a) a felszín alatti vizek minőségi előírásainak I. mellékletben felsorolt értékeit, valamint a 3. cikkel és a II. melléklettel összhangban meghatározott vonatkozó küszöbértékeket az adott felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport egyetlen mintavételi helyén sem lépték túl; vagy

a) a felszín alatti vizek minőségi előírásainak I. mellékletben felsorolt értékeit, valamint a 3. cikkel és a II. melléklettel összhangban meghatározott vonatkozó küszöbértékeket az adott felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport egyetlen mintavételi helyén sem lépték túl; és a megfelelő megfigyelési eredmények alapján nincs bizonyíték arra, hogy a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3.2. táblázatában meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy

Indokolás

A rendelkezésre álló információt és a felszíni vizek és földfelszíni ökoszisztémák megfigyelésének eredményeit rendszerszerűen fel kell használni a felszín alatti vizek megfigyelőhálózataiból származó, kémiai állapottal kapcsolatos viszonylag kevés információ kiegészítésére. Az EP 29. és 65. sz. módosításai alapján.

Módosítás 17

4. cikk (2) bekezdés b) pont iii. alpont

iii. adott esetben, a 2000/60/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének követelményei ― a III. melléklet 4. pontjával összhangban ― teljesülnek;

iii. a 2000/60/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének követelményei ― a III. melléklet 4. pontjával összhangban ― teljesülnek;

Indokolás

Ezeket a szavakat törölni kell annak érdekében, hogy az ivóvízkivételre szánt valamennyi felszín alatti víz mindig teljes körű védelemben részesüljön. A Parlament 29. sz. módosítása egyes részeinek újbóli előterjesztése annak érdekében, hogy az ivóvízkivételre szánt valamennyi felszín alatti víz mindig teljes körű védelemben részesüljön.

Módosítás 18

4. cikk (2a) bekezdés (új)

 

(2a) Amennyiben egy felszín alatti víztestben vagy felszín alatti víztestek csoportjában azon szennyező anyagok vagy szennyezettségi mutatók, amelyek esetében a II. melléklet B. részében küszöbérték kerül meghatározásra, természetes, geogén eredetű tartalma ezen értékek felett van, akkor a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó előírások mellett a természetes tartalmak határozzák meg a jó állapotból a rosszba való átmenetet.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 91. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Mivel az Európában nagyon különböző természetes tartalmakat a minőségi előírások levezetésénél nem lehet figyelembe venni, meg kell határozni, hogy mi történik, amikor már a természetes tartalmak – az ún. háttérkoncentráció – meghaladják a minőségi előírásokat. Ebben az esetben a megnövelt természetes tartalomnak kell jelentenie a minőségi előírást/küszöbértéket.

Módosítás 19

4. cikk (2b) bekezdés (új)

 

(2b) A felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások betartásának kiértékelése a 2000/60/EK irányelv 5. cikke szerint végrehajtandó elemzés alapján veszélyeztetettnek minősített felszín alatti víztest, illetve felszín alatti víztestek csoportja adott mintavételi helyére vonatkozó ellenőrző értékek számtani átlagainak összehasonlításával történik. Az egyes mérőhelyen mért, a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírásokat be nem tartó értékek csak akkor döntőek a besorolás szempontjából, ha e mérőhely az ezen irányelv I. és II. melléklete szerinti szakmai vizsgálat alapján mérvadó a felszín alatti víztest vagy annak egy része terhelésével kapcsolatban.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 28. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A felszíni alatti víztestnek a mérési eredmények alapján jó vagy rossz állapotúba történő besorolása az irányelv központi eleme. Ezért egyértelműen kell szabályozni. Amennyiben a mérőhely nem reprezentatív a felszíni alatti víztest vagy legalább annak egy része szempontjából, nem kerül figyelembevételre. A felszín alatti víztest besorolásához tehát mindig szükség van egy szakértői véleményre is.

Módosítás 20

4a. cikk (új)

 

4a. cikk

 

Az I. mellékletben felsorolt, a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások és a II. melléklet értelmében a tagállamok által meghatározandó küszöbértékek listájának felülvizsgálata

 

Először az irányelv hatálybalépése után öt évvel, a továbbiakban pedig hatévenként a Bizottság:

 

- felülvizsgálja az I. mellékletben meghatározott, a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások listáját és a II. melléklet B. részében meghatározott küszöbértékek listáját, mindenekelőtt a tagállamok a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében rendelkezésre bocsátott információk, a tudományos és műszaki haladás és a 2000/60/EK irányelv 16. cikk (5) bekezdésében megnevezett bizottság véleménye alapján;

 

- különösen a tagállamok által megállapított küszöbértékek összehasonlíthatóságának, a küszöbértékeknek az érintett gazdasági ágazatokban folyó versenyre gyakorolt hatása, a megadott határidők betartása és a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése tekintetében elért haladás figyelembevételével összefoglaló jelentést készít, és szükség esetén a Szerződés 251. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően javaslatot nyújt be a szennyező anyagok, a szennyező anyagok csoportjai, a szennyezettségi mutatók és/vagy az azokhoz tartozó szennyezőanyag-koncentrációk listájának megváltoztatásáról szóló irányelvre.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 36. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Ez a módosítás egyrészt annak biztosítására irányul, hogy a szennyező anyagok listáit és a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó előírásokat (a küszöbértékeket) rendszeres időközönként felül lehessen vizsgálni és az Európai Parlamentet is bevonják a jogalkotásba. Másrészt sürgősen szükség van arra, hogy a tagállamok által meghatározandó küszöbértékek versenyszempontból megvizsgálásra kerüljenek.

A módosítás szövegét a közös álláspont terminológiájához és az abban megállapított határidőkhöz igazítottuk.

Módosítás 21

5. cikk (2) bekezdés

(2) A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése érdekében a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 11. cikkében említett intézkedési program révén megfordítják azokat a tendenciákat, amelyek jelentős – tényleges vagy lehetséges – veszélyt jelentenek a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák minőségére, az emberi egészségre vagy az egyéb jogszerű felhasználásra.

(2) A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése és állapotromlásának elkerülése érdekében a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 11. cikkében említett intézkedési program révén megfordítják azokat a tendenciákat, amelyek az alapkoncentrációhoz képest jelentős – tényleges vagy lehetséges – veszélyt jelentenek a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák minőségére, az emberi egészségre vagy az egyéb jogszerű felhasználásra.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 38. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az intézkedési programnak meg kell akadályoznia az állapotromlást is, lásd a közös álláspont 1. cikkének (2) bekezdését.

Módosítás 22

6. cikk (1) bekezdés első albekezdés a) pont

a) valamennyi olyan szükséges intézkedés, amelynek célja a veszélyes anyagok felszín alatti vizekbe való bevezetésének a megakadályozása. Az ilyen anyagok meghatározásakor a tagállamoknak különösen a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletének 1–6. pontjában említett szennyezőanyag-családokhoz vagy -csoportokhoz tartozó veszélyes anyagokat, valamint ― amennyiben azok veszélyesnek tekintendők ― a 7–9. pontban említett szennyezőanyag-családokhoz vagy -csoportokhoz tartozó anyagokat kell figyelembe venniük, és

a) valamennyi olyan szükséges intézkedés, amelynek célja a veszélyes anyagok felszín alatti vizekbe való bevezetésének a megakadályozása. Az ilyen anyagok meghatározásakor a tagállamoknak különösen a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletének 1–6. pontjában említett szennyezőanyag-családokhoz vagy -csoportokhoz tartozó veszélyes anyagokat, valamint ― amennyiben azok veszélyesnek tekintendők ― a 7–9. pontban említett szennyezőanyag-családokhoz vagy -csoportokhoz tartozó anyagokat kell figyelembe venniük.

Azokat az anyagokat, amelyeket európai uniós engedélyezési eljárásban a felszín alatti vizek kockázatértékelése vagy a felszín alatti vizek tisztaságának megőrzésére vonatkozó elővigyázatossági értékek betartása alapján engedélyeztek, vagy amelyekkel kapcsolatban éppen ilyen engedélyezési eljárás zajlik, ezen irányelv értelmében nem lehet veszélyesként besorolni.

Indokolás

Amennyiben egy anyag felszín alatti vizekre való veszélyességét az európai jog által szabályozott engedélyezési eljárással kapcsolatban már vizsgálták és biztonságosnak találták, valamint használatát pontosan meghatározott feltételekkel jóváhagyták, ellentmondásos lenne a közösségi jog másik területén „veszélyesként” besorolni. A javasolt módosítás ezért a közösségi jog összhangját biztosítaná.

Az „amelynek célja” rész jogbizonytalanságot teremt és gyengíti a 80/68/EGK irányelvben meghatározott, hatályban lévő rendszert. A módosítás újra előterjeszti a Parlament 6. cikkel kapcsolatos első olvasatbeli álláspontját, és összhangba hozza a jogszabályt a felszín alatti vizek védelméről szóló, hatályban lévő 80/68/EGK irányelv 3. és 4. cikkével.

Módosítás 23

6. cikk (1) bekezdés első albekezdés b) pont

b) a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt olyan szennyező anyagok tekintetében, amelyek nem tekintendők veszélyesnek, valamint az említett mellékletben nem felsorolt minden olyan, nem veszélyes anyag tekintetében, amelyről a tagállamok úgy vélik, hogy az tényleges vagy lehetséges szennyezési veszélyt jelent, valamennyi olyan intézkedés, amely szükséges azok felszín alatti vizekbe való bevezetésének korlátozásához annak érdekében, hogy az ilyen bevezetések ne okozzák a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának romlását, ne idézzék elő a szennyezőanyag-koncentrációk jelentős és tartós emelkedésének tendenciáját a felszín alatti vizekben, és egyéb módon ne okozzák a felszín alatti vizek szennyeződését. Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a kialakult legjobban bevált gyakorlatot, beleértve a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott legjobban bevált környezetvédelmi gyakorlatot és az elérhető legjobb technikát.

b)a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt olyan szennyező anyagok tekintetében, amelyek nem tekintendők veszélyesnek, valamint az említett mellékletben nem felsorolt minden olyan, nem veszélyes anyag tekintetében, amelyről a tagállamok úgy vélik, hogy az tényleges vagy lehetséges szennyezési veszélyt jelent, valamennyi olyan intézkedés, amely szükséges azok felszín alatti vizekbe való bevezetésének korlátozásához annak érdekében, hogy az ilyen bevezetések ne okozzák a felszín alatti vizek romlását. Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a kialakult legjobban bevált gyakorlatot, beleértve a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott legjobban bevált környezetvédelmi gyakorlatot és az elérhető legjobb technikát.

Indokolás

A felszín alatti vizek újabb állapotromlásának, valamint új bevezetések általi szennyezésének megakadályozása ezen irányelv (illetve már a 2013-ban hatályát vesztő 80/68/EGK irányelvnek is a) legfontosabb szabályozási területét jelenti. Az ide vonatkozó kibocsátási elvnek szigorúan igazodnia kell az elővigyázatosság és a megelőzés, valamint a környezeti károk elhárításának EK-Szerződésben meghatározott elveihez.

Módosítás 24

6. cikk (1) bekezdés második albekezdés

Az a) és b) pont szerinti intézkedések megállapítása céljából a tagállamok ― első lépésként ― azonosíthatják azokat a körülményeket, amelyek között a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt szennyező anyagok ― különösen az annak a mellékletnek a 7. pontjában említett alapvető fémek és vegyületeik ― veszélyesnek vagy nem veszélyesnek tekintendők.

törölve

Indokolás

Ezt a részt törölni kell, mert zavart okozhat. A veszélyes anyagok meghatározására szolgáló eljárásokat egyértelműen meghatározza a hatályban lévő irányelv és a víz-keretirányelv. A felszín alatti vizek esetében is tiszteletben kell tartani a víz-keretirányelv meghatározásait és a veszélyes anyagok meghatározására kialakított közösségi eljárásokat.

Módosítás 25

6. cikk (1) bekezdés második a) albekezdés (új)

 

Az intézkedési programok tartalmazhatnak megfelelő jogi, igazgatási vagy szerződéses jellegű intézkedéseket.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 40. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A felszín alatti vizek védelme terén a jogi és igazgatási eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az együttműködések alapján végrehajtott önkéntes és szerződésen alapuló intézkedések. A felszín alatti vizek célravezető védelme értelmében és az arányosság elvének figyelembevételével a szerződésen és együttműködésen alapuló eszközök elsősorban akkor vethetők be, ha a célok elérését ugyanolyan mértékben biztosítják.

Módosítás 26

6. cikk (2) bekezdés

(2) Diffúz szennyezőforrásokból származó, a felszín alatti vizek kémiai állapotára hatást gyakorló szennyező anyagok bevitelét minden esetben figyelembe kell venni, amennyiben az műszakilag lehetséges.

törölve

Indokolás

Ezt a részt törölni kell, mert gyengíti a diffúz szennyezés ellenőrzését és jogbizonytalanságot teremt. A kockázatot nem jelentő, nagyon kis mennyiségű szennyező anyagokra már kiterjednek a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott mentességek.

Módosítás 27

6. cikk (3) bekezdés f) pont

f) a felszíni vizekben ― többek között ― az árvizek és aszályok hatásának mérséklése céljából, valamint a vizekkel és vízi utakkal való gazdálkodás érdekében történt beavatkozások eredménye, beleértve a nemzetközi szintű beavatkozást is. Az ilyen tevékenységeket ― beleértve a felszíni vizek üledékének vágását, kotrását, áttelepítését és elvezetését is ― a tagállamok által e célból kidolgozott általánosan kötelező szabályokkal, valamint – adott esetben – az e szabályok alapján kiadott engedélyekkel és felhatalmazásokkal összhangban kell végezni, feltéve, hogy az ilyen bevezetések nem veszélyeztetik a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban az érintett víztestekre meghatározott környezetvédelmi célkitűzések elérését.

f) a felszíni vizekben ― többek között ― az árvizek és aszályok hatásának mérséklése céljából, valamint a vizekkel és vízi utakkal való gazdálkodás érdekében történt beavatkozások eredménye, beleértve a nemzetközi szintű beavatkozást is. Az ilyen tevékenységeket ― beleértve a felszíni vizek üledékének vágását, kotrását, áttelepítését és elvezetését is ― a tagállamok által e célból kidolgozott általánosan kötelező szabályokkal, valamint – adott esetben – az e szabályok alapján kiadott engedélyekkel és felhatalmazásokkal összhangban kell végezni, feltéve, hogy az ilyen bevezetések nem veszélyeztetik a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban az érintett víztestekre meghatározott környezetvédelmi célkitűzések elérését.

Indokolás

Az (1) bekezdés teljes b) pontja lényeges, nemcsak ii., hanem i. („megelőzés”) és iii. alpontja („emberi tevékenységből származó emelkedés”) is.

Módosítás 28

6. cikk (3) bekezdés első a) albekezdés (új)

 

Az a)–f) pontokban meghatározott mentességek csak akkor adhatók meg, ha a tagállamok illetékes hatóságai meggyőződtek róla, hogy a felszín alatti vizek, különösen azok minőségének ellenőrzése biztosítva van.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 46. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A 80/68/EGK irányelvnek a felszín alatti vizeket veszélyeztető bevezetésekre vonatkozó ezen ellenőrzési kikötését sem a 2000/68/EK irányelv, sem ez az irányelv nem veszi át. Ez azonban az elővigyázatossággal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának legfontosabb eszköze. A 2000/60/EK irányelv 8. cikke csak a felszín alatti vizek állapotának általános minőségellenőrzésére irányul, az ilyen jellegű bevezetéseket általában nem szabályozza.

Módosítás 29

6. cikk (4) bekezdés

(4) A tagállamok illetékes hatóságai nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett mentességekről a Bizottság ― annak kérelmére történő ― tájékoztatása céljából.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett mentességekről a Bizottság ― annak kérelmére történő ― tájékoztatása céljából és a 2000/60/EK irányelv 11. cikke alapján kialakított intézkedési programon kívül összefoglalót készítenek a mentességekről.

Indokolás

A víz-keretirányelv általános alapelve szerint mindig jelenteni kell a mentességek alkalmazását.

Módosítás 30

6a. cikk (új)

 

6a. cikk

 

Mérési módszerek

 

(1) A tagállamok elküldik a Bizottságnak az azon anyagokra vonatkozó mérési módszerek teljes leírását, amelyek esetében a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó közösségi vagy nemzeti szintű előírásokat állapítottak meg.

 

(2) A Bizottság meghatározza, hogy a mérési módszerek teljesen összehasonlíthatók-e, és hogy a különbségek vezethetnek-e olyan torzulásokhoz, amelyek ezen irányelv hibás vagy nem azonos alkalmazását okozhatják a Közösségen belül. Ennek során a helyi éghajlati tényezők és a talaj típusa döntő jelentőséggel bír.

 

(3) Vizsgálata alapján a Bizottság elfogadja, vagy elutasítja a tagállamok által benyújtott mérési módszereket.

 

(4) Ha a Bizottság elutasítja az egyik tagállam által benyújtott mérési módszereket, akkor ez a tagállam felülvizsgált mérési módszereket nyújt be jóváhagyásra a Bizottságnak az (1)–(3) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően.

 

(5) Az elfogadott mérési módszerek a 2000/60/EK irányelv 8. cikkében megállapított időponttól az összes tagállamban alkalmazhatóak.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 41. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A felszín alatti vizek szennyezettségének mérésére szolgáló módszer egyeztetésének ezen irányelv egységes és méltányos végrehajtása miatt van jelentősége. Minden tagállamnak összehasonlítható küszöbértékek alapján kell mérnie a szennyezettséget. Ezért a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy engedélyezze a mérési módszereket, amennyiben azok a környezetvédelmi céloknak megfelelően egyenértékűek.

Módosítás 31

6b. cikk (új)

 

6b. cikk

 

Kutatás és információterjesztés

 

A Bizottság a tagállamokkal egyetértésben ösztönzi a felszín alatti víztestek leírásának és ellenőrzésének paramétereire vonatkozó ismert mérési és számítási módszerek terjesztését, és támogatja a felszín alatti víztestekre és azok minőségére vonatkozó jelenlegi ellenőrzési és vízgyűjtő-gazdálkodási technológiák fejlesztésére irányuló új kutatásokat, a felszín alatti vizek ökoszisztémáira tekintettel is.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 100. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az EP szükségesnek tartja, hogy a közösségi kutatási programok keretében nagyobb mértékben támogassák a felszín alatti vizek ökoszisztémájával kapcsolatos kutatásokat.

Módosítás 32

6c. cikk (új)

 

6c. cikk

 

A gyógyfürdők és gyógyforrások védelme

 

A Bizottság és a tagállamok közös módszereket állapítanak meg a gyógyfürdőket és gyógyforrásokat tápláló víztartó rétegek védőterületeinek kijelölésére azzal a céllal, hogy az ipari és településfejlesztési tervezések során biztosítva legyen e területek védelme.

Indokolás

A gyógyfürdők és gyógyforrások nem szerepeltek a Bizottság javaslatában, annak ellenére, hogy ezek az egész Európai Unióban a legjobb minőségű vizek. Különös védelmet kell bevezetni az ezeket tápláló víztartó rétegekre és megelőző intézkedéseket kell elfogadni a felszíni szinten.

Módosítás 33

8. cikk

A II., III. és a IV. melléklet ― a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ― hozzáigazítható a tudományos és műszaki fejlődéshez, figyelembe véve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálati és korszerűsítési időszakát a 2000/60/EK irányelv 13. cikke (7) bekezdésében említetteknek megfelelően.

A II. melléklet A. része, a III. és a IV. melléklet ― a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ― hozzáigazítható a tudományos és műszaki fejlődéshez, figyelembe véve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálati és korszerűsítési időszakát a 2000/60/EK irányelv 13. cikke (7) bekezdésében említetteknek megfelelően.

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 55. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Az A. résznek a komitológiai eljárás hatálya alá kell tartoznia, a B. résznek nem. A Tanács által újrafogalmazott II. melléklet B. része tartalmazza azon anyagok listáját, amelyekre a tagállamoknak a felszín alatti vizek minőségére vonatkozóan minimumelőírásokat (küszöbértékeket) kell megállapítaniuk. Ezt a listát nem lehet megváltoztatni komitológiai eljárással, csak a Szerződés 251. cikke értelmében az Európai Parlamenttel folytatott együttdöntési eljárással.

Módosítás 34

8. cikk (1a) bekezdés (új)

 

A Tanács az Inspire program végrehajtásának előkészületeként közös módszert hoz létre a víztartó rétegek nyilvántartásba vételére. Ezzel kapcsolatban a tagállamok elkezdik az adatgyűjtést, amint ez az irányelv hatályba lép.

Indokolás

Meg kell határozni az adatgyűjtés módszertanát a felszín alatti víztestek digitális nyilvántartásával foglalkozó, jelenleg a Parlament előtt lévő Inspire program bevezetésének előkészületeként. Ezért a tagállamokat be kell vonni az adatgyűjtési módszerekbe.

Módosítás 35

10. cikk (1a) és (1b) bekezdés (új)

 

A Bizottság jelentést készít, amelyben az egyes tagállamok esetében külön-külön megállapítják, hogy az irányelv különböző környezetvédelmi szintekhez, a felszín alatti vizek állapotromlásához vagy a verseny torzulásához vezetett-e.

A jelentés következtetései alapján a Bizottság szükség esetén 2015. december 31-ig javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Módosítás 36

I. melléklet 1. pont, táblázat 3. oszlop 1. sor: Megjegyzés

A 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében az ezen értékhez (azaz 50 mg/l-hez) előírt programoknak és intézkedéseknek összhangban kell lenniük az említett irányelvvel.1

törölve

1 E rendelkezés nem vonatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek nem tartoznak a 91/676/EGK irányelv hatálya alá.

 

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasat során elfogadott 60. számú módosítás újbóli előterjesztése.

Ez a megjegyzés a lábjegyzettel együtt azt jelenthetné, hogy a nitrátszennyezés tekintetében a különböző gazdasági ágazatokra különböző követelmények vonatkoznak. Ezt az Európai Parlament ugyanúgy bírálja, mint egyes tagállamok. A megjegyzés jogbizonytalansághoz vezet.

Módosítás 37

I. melléklet 1. pont, táblázat 3. oszlop 2. sor: Megjegyzés (új)

 

A minőségi előírás az összes felszín alatti víztestre vonatkozik, kivéve ott, ahol a növényvédő szerekre és azok releváns anyagcseretermékeire az ivóvíz-előírások 0,1 µg/l-nél szigorúbbak. Ezekre a területekre az ivóvíz-előírások vonatkoznak. A növényvédő szereknek és azok anyagcseretermékeinek összkoncentrációja egyetlen felszín alatti víztestben sem haladhatja meg a 0,5 µg/l-t.

Indokolás

Az EP által az első olvasatban elfogadott 62. sz. módosítás újbóli előterjesztése. Az ivóvízben található növényvédő szerekre/anyagcseretermékekre vonatkozó minőségi előírásokban meghatározott értékek alacsonyabbak lehetnek 0,1 µg/l-nél. Ilyen esetekben a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. A 98/83/EK irányelv határértékeket állapít meg a növényvédő szerek és a kapcsolódó anyagok összmennyisége tekintetében. Ezt a határértéket az irányelvben is fel kell tüntetni a felszín alatti vizek megfelelő védelmének biztosítása érdekében.

Módosítás 38

I. melléklet 1. pont, táblázat 3. lábjegyzet

3 „Összes”: minden egyes, a monitoring eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege.

3 „Összes”: minden egyes, a monitoring eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege, beleértve anyagcseretermékeiket, lebontási termékeiket és reakciótermékeiket.

Indokolás

A Tanács által beszúrt szöveg, ezen módosítás nélkül a lábjegyzet szövege félreérthető lenne.

Módosítás 39

II. melléklet B. rész 1. pont

1. a természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok

1. a természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok

arzén

arzén

kadmium

kadmium

ólom

ólom

higany

higany

ammónium

ammónium

klorid

 

szulfát

 

 

1a. a természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló indikátorok

 

klorid

 

szulfát

Indokolás

A 2005. április 28-i első olvasatban elfogadott 90. számú módosítás újbóli előterjesztése.

A klorid és a szulfát nem szennyező anyagok, ezt egyértelműen kifejezésre kell juttatni.

Módosítás 40

III. melléklet 4. pont -a) alpont (új)

 

-a) a szennyező anyagok hatása a felszín alatti víztestben

Indokolás

Ez az a)–d) alpontokban támasztott követelmények előfeltétele.

Módosítás 41

IV. melléklet B. rész bevezető rész

Az 5. cikknek megfelelően a tagállamok megfordítják az azonosított jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, amennyiben ezek veszélyt jelentenek a hozzájuk kapcsolódó vízi ökoszisztémákra, a közvetlenül tőlük függő szárazföldi ökoszisztémákra, az emberi egészségre, vagy a vízi környezet ― tényleges vagy lehetséges ― jogszerű felhasználására, figyelembe véve az alábbi követelményeket:

Az 5. cikknek megfelelően a tagállamok megfordítják az azonosított jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, figyelembe véve az alábbi követelményeket:

Indokolás

A felszín alatti vizek ökoszisztémáját saját jogon védeni kell a szennyezés és az állapotromlás ellen (lásd a 2000/60/EK rendelet 4. cikkét, a közös álláspont 1. cikkét és a Tanács II. számú célhoz fűzött indoklását: „melynek során a megelőzésnek különleges jelentősége van, mivel még a szennyező forrás eltávolítása után is hosszadalmas és nehéz folyamat a felszín alatti vizek minőségének helyreállítása”).

Módosítás 42

IV. melléklet B. rész 1. pont c) alpont

c) a tendencia növekedési aránya és megfordíthatósága olyan, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések későbbi kezdőpontja is lehetővé tenné a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának a leginkább költséghatékony módon való megelőzését, vagy legalább a lehetőségekhez mért mérséklését.

törölve

Indokolás

Az elővigyázatosság szempontjából ez a kivétel elfogadhatatlan, lásd a 28. számú módosításhoz fűzött indokolást is. Nem lehetséges, hogy egy veszélyt felismernek, de nem tesznek ellene semmilyen intézkedést.

Módosítás 43

IV. melléklet B. rész 1. pont második albekezdés

A 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett irányelvvel és a 2000/60/EK irányelvvel összhangban kell megállapítani;

törölve

Indokolás

A IV. melléklet a tendenciák megfordítását szabályozza, ami fontos elővigyázatossági eszköz. Az érintett gazdasági ágazatokra nem kellene különböző szabályozásnak vonatkoznia. Lásd az I. melléklet táblázata 3. oszlopának megjegyzéséhez fűzött módosítás indoklását. Összhangban az előadó 36. sz. módosításával és az EP-nek az első olvasat során 2005. április 28-án elfogadott 60. sz. módosításával.

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé
  • [2]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0145.
  • [3]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament a víz-keretirányelv hatálybalépése óta folytatott hosszú viták és szakmai egyeztetés alapján jobb irányelvet várt volna a felszín alatti vizek védelmére, amely világos, célirányos és végrehajtható szabályozáshoz vezetett volna. Az Európai Parlament véleménye szerint sem a Bizottság javaslata, sem a Tanács közös álláspontja nem felel meg a 2000/60/EK irányelv 17. cikkében kitűzött célnak.

Az Európai Parlament legfontosabb bíráló megjegyzései a következők:

-          A közös álláspont csak csekély lényegi javulást jelent a víz-keretirányelvben (2000/60/EK) és a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelvben foglalt, hatályban lévő szabályozáshoz képest, amely egyébként is csak 2013-ig marad hatályban.

-          A felszín alatti vizeket nem tekinti önálló ökoszisztémának.

-          A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelmények ezért nem irányulnak a felszín alatti vizek lehető legtermészetesebb állapotban való megtartására sem.

-          A felszín alatti vizekből származó ivóvíz, amely Európa sok részén szinte forrástiszta állapotban, feldolgozás nélkül kinyerhető, jó minősége ezáltal már nem garantálható.

-          A javaslat feladja a felszín alatti vizek átfogó és megelőző jellegű védelmét és bebetonozza a felszín alatti vizek felhasználókra irányuló és felaprózott védelmét.

-          Hiányzik az elővigyázatosság és az utókezelés egyértelmű megkülönböztetése. A felszín alatti vizek védelméről szóló leányirányelv legfontosabb szabályozási területét az elővigyázatosságnak kell képeznie, azaz hogy az új bevezetések ne jelentsenek egyből helyreállítást igénylő problémákat (szennyezéseket).

-          A tagállamok jelentős mérlegelési teret kapnak, különösen a felszín alatti vizek állapotának értékelésénél, a növekvő terhelési tendencia megfordításának előírásánál és a tendencia megfordítási pontjának meghatározásánál.

-          Ezáltal már a kiindulásnál meghiúsul mind a víz-keretirányelv, mind leányirányelve egységes megvalósítása, például a tendenciák szabályozása terén.

-          Szintén megnehezül vagy lehetetlenné válik mind a küszöbértékek, mind a felszín alatti vizek állapotértékelése és a lehetséges védekező vagy helyreállító intézkedések EU-szintű összehasonlítása akár egyébként összehasonlítható körülmények mellett is.

-          A felszín alatti vizekkel kapcsolatban az állapotfelmérés által feltárt legnagyobb probléma – a felszín alatti vizek nitráttal való szennyezése – megoldása gyakorlatilag kizárólag a nitrátirányelvre marad.

Továbbá számos olyan fogalmat és tényállást használnak, amely nincs meghatározva és a közös álláspont helyenként nehezen érthető és nem konkrét.

-          A víz-keretirányelv 17. cikkében foglaltak ellenére nem sikerült pontosítani azt az elvet, hogy a felszín alatti vizek kémiai állapotának megítélése alapvetően minőségi előírások alapján történjen. A nemzeti küszöbértékek megállapításának kritériumai sem elég konkrétak ahhoz, hogy összehasonlítható utókezelési szabályozást vagy védelmi szinteket lehessen kialakítani, mint a felszíni vizeknél, annak ellenére, hogy a felszín alatti vizek legjelentősebb vízkészletünket és tulajdonképpeni ivóvíztartalékunkat jelentik.

Különösen az a tény, hogy a tagállamok jelentős mérlegelési teret kapnak, felveti azt a kérdést, hogy miért van szükség a közös álláspontban foglalt, a felszín alatti vizek védelméről szóló keretirányelvre mint uniós jogszabályra. A többszörösen is homályos, értelmezésre szoruló megfogalmazások szintén nem felelnek meg a „jobb szabályozás” elvének, amelyet az európai uniós jogalkotásnak követnie kellene, nem vezetnek egyszerűsítéshez és végképp nem támogatják a tagállamokban való végrehajthatóságot.

A közös álláspont pozitív vonása, hogy bizonyos nyomást gyakorol a tagállamokra azon kötelezettség előírása révén, hogy nemzeti küszöbértékeket állapítsanak meg a II. melléklet B. részében felsorolt anyagok esetében. A nitrátirányelv tagállamok általi végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok azonban sajnos azt mutatják, hogy ezt a reményt gyakran csak a tagállamok ellen a Szerződés megsértése miatt indított hosszadalmas és bonyolult eljárások során lehet valóra váltani.

Ahhoz, hogy el tudja fogadni a közös álláspontot, az Európai Parlament elengedhetetlennek tart további javításokat, amelyek a módosító javaslatokban találhatóak.

1)        A felszín alatti vizek ökoszisztémája a védelem céljaival összhangban

A felszín alatti vizek védelméről szóló új irányelvben teljes mértékben át kell venni a korábbi irányelv (80/68/EGK) kibocsátással kapcsolatos megközelítését annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megelőző szabályozást a felszín alatti vizek védelme terén, ezáltal pedig megakadályozható, illetve korlátozható legyen a felszín alatti vizek új bevezetések miatti állapotromlása. A 2000/60/EK irányelv 4. cikke szerint a cél a felszín alatti vizek ökoszisztémájának saját jogon történő védelme a szennyezés és állapotromlás ellen.

2)        Szennyezés/állapotromlás

Ezzel szoros összefüggésben áll a használt fogalmak érthetősége. Az állapotromlás víz-keretirányelvben előírt tilalmát következetesebben kell megvalósítani. Ehhez szükség van arra is, hogy az „állapotromlás” fogalmát meghatározzuk ezen irányelv 2. cikkében. Ezzel tisztázódnak a szennyezés és az állapotromlás közötti fogalmi zavarok, ami a 2000/60/EK irányelvben sem sikerült megfelelően. Ez a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szabályozást is érinti. A közös álláspont szövegezése engedélyezné a felszín alatti vizeknek új közvetlen bevezetések révén a 2000/60/EK irányelv 8. mellékletében felsorolt szennyező anyagokkal való feltöltését a rossz kémiai állapot határának eléréséig. Ez ellen az Európai Parlament már az első olvasat során is több módosításban felszólalt. Bár ezek a szennyező anyagok „tényleges vagy lehetséges szennyezésveszélyt” jelentenek, így ez a szabályozás helyreállítást igénylő új problémák (szennyezések) fellépésének veszélyét hordozná magában. Ez nem felel meg a szigorú elővigyázatosságon alapuló megközelítésnek és ellentétben áll a közvetlen bevezetéseknek a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdése j) pontjában és a közös álláspont 6. cikke (1) bekezdése a) pontjában foglalt tilalmával. A végrehajtás szempontjából ez azt jelentené, hogy a szennyező anyagok közvetlen bevezetése tilos, a talajon keresztül történő beszivárgás azonban a talajviszonyoktól függetlenül megengedett.

3)        A vízvédelmi irányelvek és a nitrátirányelv kapcsolata

Mind a víz-keretirányelv végrehajtásának első értékelése, mind a 91/676/EGK irányelvhez, az ún. nitrátirányelvhez készített jelentés dokumentálja a 2000-től 2003-ig terjedő időszakra, hogy a hozott intézkedések, beleértve a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására irányuló rendelkezést is, nem vezettek a felszín alatti vizek terhelésének lényeges csökkenéséhez a mezőgazdasági célokra használt gyűjtőterületeken. Mind a nitrátirányelv, mind a víz-keretirányelv és a felszín alatti vizek védelméről szóló leányirányelv követelményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy elkerüljük a kettős szabályozást és egyértelműen megmagyarázzuk a különböző irányelvek közötti kapcsolatot. Az előadó véleménye szerint ez a közös álláspontban ezzel kapcsolatban megállapított rendelkezésekkel – az I. melléklet megjegyzése és a IV. melléklet rendelkezései – nem sikerült. Ezek a rendelkezések további zavarokhoz vezetnek és különböző értelmezési lehetőségeknek adnak teret. Az Európai Parlament ezt elutasítja és sokkal inkább elengedhetetlennek tartja, hogy a mezőgazdaság mint az ezen rendelkezések által leginkább érintett gazdasági ágazat közösségi segélyeket kapjon a KAP keretében.

4)        Nemzeti szinten megállapítandó küszöbértékek / felülvizsgálati záradék

A közös álláspontban alkalmazott megközelítés szerint a II. melléklet B. részében felsorolt anyagok esetében a tagállamok kizárólagos felelősségi körébe kerül a felszín alatti vizek minőségi előírásainak (küszöbértékek) megállapítása, amelyek a jó kémiai állapot, illetve a tendenciák megfordításának kritériumai a felszín alatti vizek terhelésének megállapított növekedése esetén. Ez az előadó véleménye szerint ellentétes a felszín alatti vizek átfogó védelmének céljával, és a végrehajtás tagállamok közötti eltérése révén a verseny torzulása várható.

Az európai uniós jogalkotás célját az egységes európai szabályozás kialakításának kellene képeznie.

Az Európai Parlament meggyőződése szerint ezért különösen fontos e szabályozás hatásainak és hatékonyságának bizonyos idő eltelte utáni felülvizsgálata. Ennek a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a szennyező anyagok listájára, a felszín alatti vizek minőségi előírásaira és az I. és II. mellékletben foglalt küszöbértékekre, és szükség esetén ezen irányelvnek a Szerződés 251. cikkében megállapított együttdöntési eljárás szerinti, az Európai Parlament bevonásával történő felülvizsgálatához kell vezetnie.

ELJÁRÁS

Cím

A Tanács 2006. január 23-i közös álláspontja a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Hivatkozások

12062/1/2005 – C6-0055/2006 – 2003/0210 (COD)

Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám

28.4.2005

P6_TA(2005)0145

A Bizottság javaslata

COM(2003)0550 – C5-0447/2003

A Bizottság módosított javaslata

COM(2005)0282

A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja

15.2.2006

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

ENVI
8.10.2003

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Christa Klaß
27.7.2004

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

22.2.2006

25.4.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

25.4.2006

A zárószavazás eredménye

+:

– :

0:

50

0

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Liam Aylward, Johannes Blokland, John Bowis, Frederika Brepoels, Hiltrud Breyer, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jillian Evans, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Gyula Hegyi, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Urszula Krupa, Aldis Kušķis, Marie-Noëlle Lienemann, Jules Maaten, Riitta Myller, Péter Olajos, Dimitrios Papadimoulis, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Jonas Sjöstedt, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund and Anders Wijkman.

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Margrete Auken, Bairbre de Brún, Christofer Fjellner, Vasco Graça Moura, Jutta D. Haug, Henrik Lax, Miroslav Mikolášik, Alojz Peterle, Pál Schmitt, Claude Turmes and Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Benyújtás dátuma

27.4.2006

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...