JELENTÉS az EU és Kína közötti kapcsolatokról

20.7.2006 - (2005/2161(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Bastiaan Belder

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU és Kína közötti kapcsolatokról

(2005/2161(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az EU és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 2005-ös, 30. évfordulójára,

–    tekintettel a 2003-ban elindított EU–Kína stratégiai partnerségre,

–    tekintettel a Kínával ápolt kapcsolatok fő jogi keretére, az 1985-ös EK–Kína Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásra, amely magában foglalja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, valamint az EU–Kína együttműködési programot,

–    tekintettel a Bizottság „Fejlődő partnerség: közös érdekek és kihívásokk az EU és Kína kapcsolataiban” című zöld könyvére, amelyet az Európai Tanács 2003. október 23-án fogadott el,

–    tekintettel a Kína által készített első EU-ról szóló politikai dokumentumra, amelyet 2003. október 13-án adtak ki,

–    tekintettel az EU és Kína között zajló politikai párbeszédre, amelyet hivatalosan 1994-ben, Kína nemzetközi szintű felemelkedő hatalomként való elismerésekor indítottak el,

–    tekintettel az EU és Kína közötti párbeszédre az emberi jogokról, amelyet 1996 januárjában kezdeményeztek és amely megszakadt, de azután 1997-ben újraindult, valamint a Trojka 2005. októberi látogatására Xinjiangba, amely az EU–Kína Emberi Jogi Párbeszéd keretében zajlott le, továbbá a 2005 decemberében, Londonban megrendezett EU–Kína Emberi Jogi Párbeszéd Szemináriumra, amelyen az Európai Parlament megfigyelőként vett részt,

–    tekintettel a Kína és az Európai Bizottság között zajló ágazati párbeszédekre, például a legutóbb elindított párbeszédre a foglalkoztatásról, valamint a szellemi tulajdonjogokról,

–    tekintettel az EU és Kína közötti tudományos és technológiai egyezményre, amely 2000-ben lépett hatályba és amelyet 2004-ben újítottak meg,

–    tekintettel az EU Galileo műholdas navigációs programjában való együttműködésről szóló megállapodásra,

–    tekintettel a 8. EU–Kína csúcstalálkozóra, amelyre 2005 szeptemberében Pekingben került sor, valamint az annak lezárásaként kiadott közös nyilatkozatra, továbbá a soron következő 9. EU–Kína csúcstalálkozóra, amelyre 2006 második felében Finnországban kerül sor,

–    tekintettel a klímaváltozásról szóló közös nyilatkozatra, amelyet a 8. EU–Kína csúcstalálkozón írtak alá,

–    tekintettel a 10. Nemzeti Népi Kongresszusra (2006. március 5-14.) és az arra Wen Jiabao kormánya által készített jelentésre,

–    tekintettel a két legutóbbi EP–Kína parlamentközi találkozóra, amelyre 2004 márciusában Pekingben, Sanghajban és Hainanban, valamint 2005 októberében Brüsszelben került sor,

–    tekintettel közelmúltbéli, Kínáról szóló állásfoglalásaira, különösen a 2005. október 13-i, az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatainak kilátásairól[1], a 2005. szeptember 8-i, az emberi jogok Kína általi, különösen a vallásszabadságot érintő megsértéséről[2], a 2005. április 28-i, az emberi jogok világbeli helyzetéről szóló 2004-es éves jelentésről és az EU ezzel kapcsolatos politikájáról[3], valamint a 2002. április 11-i, az EU Kínával kapcsolatos stratégiájáról[4] szóló állásfoglalására,

–    tekintettel az EU fegyverembargójára, melyet az 1989. júniusi Tienanmen téri fellépés után vezettek be, és amelyet az Európai Parlament a KKBP főbb szempontjairól és alapvető választásairól szóló, 2006. február 2-i állásfoglalásában[5] támogatott,

–    tekintettel az EU, Kína és Tajvan közötti kapcsolatokról és a távol-keleti biztonsági helyzetről szóló, 2005. július 7-i állásfoglalására[6],

–    tekintettel a Tibetről és az emberi jogok kínai helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint a bebörtönzött és megkínzott, és ezért életveszélyben levő Tenzin Delek Rinpocse ügyéről szóló, 2004. november 18-i[7], 2005. január 13-i[8] és 2005. október 27-i[9] állásfoglalására,

–    tekintettel arra, hogy az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd nem halad előre,

–    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–    tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6‑0257/2006),

A.  mivel az EU és Kína közötti stratégiai partnerség rendkívül fontos az EU és Kína közötti kapcsolatok szempontjából,

B.   mivel az EU és Kína közötti kapcsolat alapját a szavahihetőségnek, a demokratikus értékeknek és a felelősségnek kell képeznie,

C.  mivel az EU Kínával fenntartott kapcsolatának erősítése kulcsfontosságú az olyan globális kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása,

D.  mivel Kína önmagában a legnagyobb kihívást jelenti a kereskedelem globalizációja terén, és mivel hatalmas gazdasági fellendülésen megy keresztül, évi 9%-os becsült növekedési rátával,

E.   mivel Kína erőteljes gazdasági fejlődése – melyhez nem mellékesen az ENSZ Biztonsági Tanácsában való állandó tagság és a Kereskedelmi Világszervezetben való tagság párosul – arra készteti az országot, hogy egyre nagyobb nemzetközi felelősséget vállaljon,

F.   mivel az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere és a legnagyobb befektető Kínában, és mivel Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere; mivel a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok háttérbe szorították a demokratikus reformok, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság kérdését,

G.  mivel a WTO-tagság mind az EU, mind Kína számára számos jogot és kötelességet jelent; mivel ezen felül a fenti kötelezettségek közül sokat még mindig nem alkalmaznak és hajtanak végre megfelelően kínai részről, különösen azokat, amelyek a szellemi tulajdonjogokra, a nemzeti elbánásra és az átláthatóságra vonatkoznak,

H.  mivel az európai piacon elkobzott hamisított áruk 70%-a Kínából származik, és mivel a vámszervek minden évben közel ötmillió hamisított ruházati cikket és kiegészítőt koboznak el,

I.    mivel a piacgazdasági státusz inkább gazdasági, mint politikai eszköz; mivel Kínának a piacgazdasági státusz megszerzése érdekében javítania kell teljesítményét,

J.    mivel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok megkövetelik a WTO szabályain, valamint a méltányos és tisztességes versenyen alapuló kölcsönös piacra jutást,

K.  mivel az EU és Kína közötti „ágazati párbeszédek” az elmúlt években jelentősen fokozódtak,

L.   mivel a kínai vezetés „A politikai demokrácia létrehozása Kínában” (2005) című fehér könyvében megerősíti a Kínai Kommunista Párt (KKP) Kína szocialista kormányzati rendszerében betöltött elsőségét,

M.  mivel az egykori Középső Királyság ma az egész nemzetre kiterjedő bírósági hálózattal rendelkezik, amely jelentős bizonyítéka a fejlődésnek a körülbelül három évtizeddel ezelőtti helyzethez képest,

N.  mivel a 10. Nemzeti Népi Kongresszus során (2004. március 5–14.) a Legfelsőbb Népbíróság egyik szóvivője kijelentette, hogy Kína nem fogja eltörölni a nemzetközileg kifogásolt halálbüntetést, mivel a Kínai Népköztársaság továbbra is fejlődő ország a szocializmus korai fázisában,

O.  mivel a kivégzések száma Kínában államtitok, de mivel kínai jogászok becslései szerint körülbelül 8 000 ember hal meg így évente,

P.   mivel 2005-ben a kínai biztonsági szervek 87 000 tömeges „incidenst” regisztráltak, ami 2004-hez képest 6,6%-os növekedést jelent,

Q.  mivel a belföldi társadalomtudósok figyelmeztetései szerint a kínai vezetés harmonikus társadalomra irányuló politikái és az új szocialista falvak építése tükrözik a Kínai Népköztársaság jelenlegi veszélyes átmeneti fázisát a piacgazdaság felé,

R.   mivel a Kínai Népköztársaság 1976-ban bevezette az „egy gyermek” politikát, melyről jelenleg a figyelemfelkeltő „Megöregszik-e Kína, mielőtt meggazdagodna?” címmel folytatnak vitákat,

S.   mivel Kína 1996-ban kiutasította Pekingből a Friedrich Naumann Alapítványt,

T.   mivel 2004 márciusában Kína belefoglalt alkotmányába egy olyan rendelkezést, amely szerint az emberi jogokat az állam tiszteletben tartja és garantálja; mivel Kína aláírta, de nem erősítette meg a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi okmányt,

U.  mivel folyamatosan érkeznek nyugtalanító jelentések a politikai indíttatású, különösen a vallási és etnikai kisebbségek tagjait érintő bebörtönzésekről, állítólagos kínzásokról, a kényszermunka széles körű igénybevételéről, a halálbüntetés gyakori alkalmazásáról, illetve a vallás- és szólásszabadság, valamint a média, többek között az internet szabadságának módszeres elnyomásáról,

V.  mivel az új vallásügyi rendelkezések 2005. március 1-jén hatályba léptek,

W. mivel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a személyek erőszakos vagy nem önszántukból történő eltűnésével foglalkozó munkacsoportja megállapította, hogy a 2006 áprilisában, Genfben tartott ülése egybeesett Gedun Csöki Nyima, a tibeti pancsen láma 17. születésnapjával, akit a kínaiak hat éves korában saját és szülei akarata ellenére elraboltak,

X.  mivel 2005. november 20-a és december 2-a között az eredeti kérés után mintegy egy évtizeddel végre megvalósult az ENSZ kínzásokkal foglalkozó különmegbízottjának látogatása a Kínai Népköztársaságba; mivel azonban az ENSZ a vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó különmegbízottját nem fogadták Kínában, hogy az 1994 novemberében az elődje által tett látogatással kapcsolatban nyomon követő látogatást tegyen, és mivel Kína nem állított ki állandó meghívót az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának összes tematikus eljárására vonatkozóan,

Y.  mivel az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) a 2006. évi világméretű felhívásában ismételten felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy hirdessen ki megfelelő nemzeti menekültügyi szabályozást, és biztosítson fokozottabb kapcsolattartást az esetleg nemzetközi védelmet igénylő észak-koreai menekültekkel,

Z.   mivel a Legfelsőbb Népbíróság 2005-ös évkönyve szerint 2004-ben körülbelül 400 polgárt ítéltek el politikai bűncselekményekért, ami a korábbi évhez képest 25%-os növekedést jelent,

AA. mivel a Dui Hua Alapítvány szerint – amely „különleges konzultációs státuszt” kapott az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsától – a Kínai Népköztársaságban jelenleg 3000-3500 ember van börtönben „a közbiztonság veszélyeztetésének” bűntette miatt,

AB. mivel a „Google” internetes portál meghajolt a kínai hatóságok által előírt korlátozások előtt, letiltva az olyan kritikus elemeket és szavakat tartalmazó honlapok elérhetőségét, mint „Tajvan”, „függetlenség”, „Tibet” vagy „Tienanmen”,

AC. mivel 2006. március 14-én a Reuters és a BBC külügyi hírszolgálata egy (2006. március 2-i keltezésű), a Kínai Népköztársaság több korábbi magas rangú kádere által írt nyílt levélről tett jelentést, amelyben kritizálták a megerősített sajtócenzúrát,

AD. mivel folytatódik a Xinjiang Ujgur Autonóm Régióban végzett kampány, amely „a három gonoszt”, azaz a vallási szélsőségeket, a szakadárságot és a terrorizmust célozza, és az állami média szerint tavaly számos letartóztatáshoz vezetett,

AE. mivel a kínai kormány a Kína tibeti területeivel kapcsolatos információkat és az oda való belépést szigorúan ellenőrzi, nehéz pontosan meghatározni az emberi jogok megsértésének körét,

AF. mivel a kínai vezetőség hangsúlyozza Kína „békés felemelkedését” és „békés fejlődését” a Kínai Népköztársaság csodálatos visszatérése tekintetében a világ színpadára,

AG. mivel a Kínai Népköztársaság és Tajvan újraegyesítésének lehetőségét életben kell tartani; mivel erre a lehetőségre békés eszközökkel kell törekedni, párbeszéd és diplomácia útján, és figyelembe véve mindkét fél népének akaratát is,

AH. mivel a Kína és Japán közti kétoldalú kapcsolatok megromlásának okai politikaiak és nem gazdaságiak,

AI. mivel a Kína mint újjáéledő hatalommal szembeni jelenlegi amerikai megközelítést két stratégia, a tartózkodás és az elkötelezettség kombinációjával lehet jellemezni,

AJ. mivel Kína elkötelezettsége és befolyása Afrikában jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben,

AK.    mivel Kína jelentős pénzügyi és üzleti kapcsolatokat ápol az Iráni Iszlám Köztársasággal (olaj- és gázkutatás és -import/fegyverexport), támogatva annak együttműködéstől mentes és provokatív nukleáris magatartását,

AL. mivel Kína a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) keretében együttműködik a szomszédos országokkal,

AM.mivel Kína és az ASEAN 2002-ben úgy döntött, hogy létrehoz egy ASEAN–Kína szabadkereskedelmi területet,

AN.    mivel az elmúlt néhány év során mind a Bizottság, mind a Parlament folyamatos figyelmet fordított Makaóra és Hongkongra,

Az EU és Kína közötti együttműködés

1.   örömmel várja az EU–Kína stratégiai partnerség kezdetét és a szorosabb együttműködést, amely igen széleskörű kérdésekre terjed majd ki; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg konzisztens és koherens politikát Kína vonatkozásában;

2.   felszólítja Kínát és az EU-t, hogy alapozza partnerségét és kétoldalú kapcsolatát a nyitottság, a szavahihetőség, a stabilitás és a felelősség alapelvére; sürgeti Kínát és az EU-t, hogy ezen az alapon javítsák együttműködésüket, hogy stabil, felelős és hiteles szerepet játsszanak a nemzetközi közösségben;

Gazdaságai helyzet

3.   megjegyzi, hogy az EU a bővítést követően Japánt megelőzve Kína legfontosabb kereskedelmi partnere lett, valamint hogy ugyanakkor Kína már nem az EU harmadik kereskedelmi partnere, hanem az USA után a második;

4.   megállapítja, hogy a kínai kereskedelmi mérleg 2005-ben 102 milliárd USA-dollárt tett ki és ezáltal az előző évhez képest (32 milliárd USA-dollár) több mint kétszeresére nőtt; megállapítja, hogy a valutatartalékok 2005-ben mintegy 819 milliárd dollárt tettek ki, ami az azt megelőző évhez képest 209 milliárd dolláros növekményt jelent; megállapítja, hogy tovább folytatódó tendencia esetén Kína 2006 végére előreláthatólag több mint egy milliárd dollár valutatartalékkal rendelkezhet, és ezáltal a világ legnagyobb valutabirtokosa lesz; megállapítja, hogy a 2006-ra vonatkozó első előrejelzések mintegy 50 milliárd dolláros tőkebeáramlásból indulnak ki, amely főként hosszú távú közvetlen magánbefektetések formájában jelentkezik majd; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy Kína lazítani kezdett politikáján, amely valutáját (renminbi) az USA-dollárhoz köti, és így valutája esetleges újraértékeléséhez nem elutasítóan áll hozzá; úgy véli, hogy a hitelezés túl alacsony kockázati felárára történő figyelmeztetéseket ennek során komolyan kell venni;

5.   tudomásul veszi Kína gyors gazdasági fejlődését, amely a világ negyedik legnagyobb gazdaságává teszi a dollárelszámolás szerint, még jelenlegi alulértékelt árfolyama szerint is; ennek megfelelően felszólítja a Bizottságot, hogy gyakoroljon politikai és gazdasági nyomást a mesterségesen alacsony értéken tartott kínai valuta átváltási árfolyamának rugalmasabbá tétele érdekében, mivel ez a világkereskedelem fokozatos liberalizációjával szemben hat; felszólítja Kínát, hogy fokozatosan térjen át átváltási árfolyamának lebegtetésére; felszólítja Kínát, hogy ahelyett, hogy valutáját a dollárhoz köti, kösse azt egy valutakosárhoz, melyben az euró is szerepel;

6.   elismeri, hogy Kína több mint gyorsan növekvő piac; hangsúlyozza, hogy egy ilyen méretű ország folyamatos technológiai forradalma óriási hatással van a világgazdaságra;

7.   úgy ítéli meg, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Kína és az EU számára egyaránt óriási jelentőséggel bír; hangsúlyozza, hogy a kínai gazdaság szabályozatlan növekedés miatti stagnálása súlyos veszélyt jelent mind Kína belső stabilitására, mind a világgazdaság jólétére;

8.   üdvözli, hogy a Bizottság 2006 őszére kezdeményezte az Unió Kínával fenntartott hosszú távú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól szóló stratégiai dokumentum közzétételét, hogy megfelelőbben jelezhessék előre Kína gazdasági felemelkedésének hatását és hogy elkerüljék az ad-hoc döntéshozatalt, elősegítve ezáltal, hogy Kínát többé ne fenyegetésnek, hanem kihívásnak és fejlődő partnernek tekintsék;

9.   hangsúlyozza, hogy az egyre pozitívabb kereskedelmi kapcsolatnak az emberi jogi reformok területén is eredményt kell hoznia és elismeri, hogy amíg nincs jogilag kötelező erejű magatartási kódex a fegyverexportálásra vonatkozóan és amíg az emberi jogok, valamint a polgári és politikai szabadságok helyzetét – beleértve a Tienanmen téri eseményeket – nem tisztázzák megfelelően, az EU-nak nem kellene visszavonnia a fegyverembargót;

10. felszólítja Kínát, hogy alakítson ki stabil és hiteles befektetési klímát a külkereskedelem és az ipar számára, és adjon abszolút elsőbbséget a külföldi társaságok jogbiztonsága javításának;

11. emlékezteti Kínát, hogy a piacok további megnyitása a külföldi társaságok és a befektetők számára a stratégiai partnerség elválaszthatatlan részének tekintendő, különös tekintettel a távközlési, a banki és a pénzügyi szolgáltató ágazatra; felszólítja Kínát, hogy piacát és gazdasági rendszerét ennek megfelelően reformálja meg és a dömpingellenes szabályokat pontosabban tartsa be és szigorúbban hajtsa végre;

12. úgy véli, hogy a kínai bankrendszer modernizálására és liberalizálására irányuló erőfeszítések keretében az EU-nak továbbra is szorosan együtt kellene működnie a kínai hatóságokkal a nemzetközi számviteli és a Bázel II. szabványok elfogadása érdekében, amelyek nagyobb biztonságot nyújtanának az európai uniós befektetőknek;

13. üdvözli a kínai pénzügyi szektor gyors modernizációját; hangsúlyozza azonban a zökkenőmentes átmenet biztosításának rendkívüli fontosságát a globális pénzügyi piacokra esetleg hatással bíró pénzügyi instabilitás elkerülése érdekében; javasolja, hogy a globális pénzügyi piacok közötti „lefelé húzó versengés” („race to the bottom”) jellegű káros szabályozási versenyt el kell kerülni; azt javasolja, hogy a világszinten jelentős szabályozók a legmagasabb színvonalú szabványokat támogassák; emlékeztet arra, hogy maga az EU is kötelezettséget vállalt a szabványok globális konvergenciájára a számvitel (nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok – IFRS), a könyvvizsgálat (nemzetközi könyvvizsgálati szabványok – ISAs), a hitelintézetekre vonatkozó tőkekövetelmények (Bázel II.), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (a pénzmosással foglalkozó pénzügyi munkacsoport – FATF – ajánlásai) és az értékpapír-piaci szabályok (Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete – IOSCO – szabványok) terén; rámutat, hogy az EU kész lenne felajánlani adott esetben a tapasztalatait és a segítségnyújtását a kínai hatóságoknak a konvergencia megvalósítása érdekében;

14. úgy ítéli meg, hogy Kínában jelentős regionális fejlődésbeli egyenlőtlenségek és általánosabb szinten jövedelmi egyenlőtlenségek mutatkoznak, és az új kínai vezetésnek el kell köteleznie magát amellett, hogy ezekkel a problémákkal a Bizottság segítségének és tapasztalatának felhasználásával foglalkozni fog;

15. felszólítja Kínát, hogy alkalmazzon átlátható és tisztességes eljárást a közbeszerzési szerződések odaítélésére, ami a külföldi vállalkozások számára egyenlő részvételi feltételeket biztosít;

16. úgy véli, hogy a szerzői jogok megsértésével és az európai termékek és márkák hamisításával a kínai ipar súlyosan megsérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat; sürgeti Kínát, hogy fokozza jelentősen a szellemi tulajdonjogok és a külföldi találmányok védelmét; felszólítja Kínát, hogy tartsa fenn a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó jelenlegi törvényeket; üdvözli a szellemi tulajdonjogi tanszék felállítását a Pekingi Egyetemen;

17. elismeri Kína piacgazdasági státuszának jelentőségét; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a piacgazdasági státusz inkább gazdasági, mintsem politikai eszköz; sürgeti Kínát, hogy csökkentse az állami beavatkozást a gazdaságban, továbbá javítsa teljesítményét a vállalatirányítási és számviteli rendszereknek való megfelelés, valamint a nem kellően hatékony csődszabályok terén;

18. megállapítja, hogy a lábbeli ágazatban a közelmúltban felmerült problémák azt mutatják, hogy Kínának megfelelőbb dömpingellenes politikát kell alkalmaznia; hangsúlyozza, hogy Kína WTO-tagságát figyelembe véve sürgősen szükség van ilyen politikára;

19. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ismerje el, miszerint a textil-, ruha- és lábbeli ágazatokban felmerülő nehézségek az egész rendszert áthatják, és felszólítja a Bizottságot, hogy a Kínával kapcsolatos gazdasági és kereskedelmi stratégia felülvizsgálatakor korrigálja a jelenlegi egyenlőtlenségeket és jelezze előre a kihívásokat;

20. felszólítja Kínát, hogy fogadjon el egy nagyobb mértékben a szociális (oktatás, egészségügy, nyugdíjak stb.) és háztartási fogyasztáson, és kevésbé a beruházáson és a kivitelen alapuló gazdaságpolitikát;

21. felhívja a Bizottságot, hogy segítse a kínai hatóságokat a szellemi tulajdonjogok megsértése és a termékhamisítás elleni kampányukban;

Belső helyzet

22. osztja azt a nézetet, hogy Kína jövőbeli fejlődését jelenleg nehéz megjósolni, és az elsősorban a belső kérdésektől függ, mint például a gazdaság zökkenőmentes további fejlődése és a népesség nagy része életszínvonalának fokozatos javulása;

23. hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság gyors társadalmi-gazdasági modernizációját össze kell kapcsolni a szükséges politikai pluralizmussal és az intézményi modernizációval, és hogy ez bőségesen táplálkozhat olyan belső forrásokból, mint a késő XIX. század liberális reformereinek munkái, különösen Szun Jat-szen gondolatai;

24. megjegyzi, hogy a szociális biztonság, a munkahelyi egészség és biztonság, a szakszervezetalapítási jog, az ipari kapcsolatok és a szociális párbeszéd kialakítása jelentik a legnagyobb kihívásokat Kína jövője szempontjából; felhívja Kínát, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretintézkedéseinek, és hozzon hatékony intézkedéseket a modern rabszolgaság, a gyermekmunka és a kizsákmányolás valamennyi formája elleni küzdelem érdekében, különösen ami a női munkavállalókat érinti, annak érdekében, hogy biztosítsa a munkavállalók alapvető jogainak tiszteletben tartását és hogy elejét vegye a szociális dömpingnek; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen strukturált párbeszédet a kínai felekkel e területeken;

25. üdvözli, hogy véget vetettek Kína 150 millió vidékről bevándorló munkavállalója ijesztő társadalmi-gazdasági megkülönböztetésének, amit a 2006. március 28-án közzétett, új kormányzati iránymutatások jeleznek, bár sajnos még mindig nem egyértelmű, hogy a rájuk alkalmazott, igen vitatható nyilvántartási rendszer továbbra is érvényben marad-e;

26. felszólítja az Európai Uniót, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a Makaón és Hongkongban fennálló helyzetet, és reméli, hogy e két tapasztalat bátorító vonatkozásai példaként és ösztönzőként szolgálnak a kínai politikai fejlődéshez;

27. hangsúlyozza, hogy amíg a Kínai Népköztársaságban a párt nincs alkotmányos állami rendnek alávetve, addig mindig állam marad az államban és így kiszolgáltatott marad olyan komoly hatalommal való visszaéléseknek, mint például a káderkorrupció nemzeti réme, és hogy egy ilyen helyzet aláássa a jogállamiság elvén alapuló társadalom létrehozásának esélyeit;

28. csatlakozik a kínai ügyvédek lapjaiban kifejezett kritikához, mely szerint a kínai alkotmány 126. cikkében szerepelnie kellene annak is, hogy a Kínai Népköztársaságnak vagy a kínai kormánynak tilos beavatkoznia az igazságszolgáltatás folyamatába;

29. azt várja, hogy új erőfeszítéseket fognak tenni az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében, és bízik abban, hogy a képzetlen bírák kompetens jogászokkal való felváltása megzabolázza az igazságszolgáltatásban tapasztalható korrupciót és ezáltal növeli az ezen alapvető állami intézménybe vetett bizalmat;

30. üdvözli a Legfelsőbb Népbíróság elnöke által a 10. Nemzeti Népi Kongresszuson tett ígéretet, mely szerint 2006 júliusától a halálbüntetés ellen beadott fellebbezéseket nyilvánosan tárgyalják; reméli, hogy ennek az ígéretnek megfelelően fognak cselekedni;

31. sürgeti Kínát, hogy törölje el a halálbüntetést és nyilvánítson ki moratóriumot a már elítélt személyek vonatkozásában; tudomásul veszi a kínai jogászok erőteljes jelzései, miszerint a halálbüntetést csak súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén kellene alkalmazni, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor 68 bűncselekmény esetében szabható ki halálbüntetés, melyeknek fele nem főbenjáró bűn; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kínában sokkal több kivégzést hajtanak végre, mint bármely más országban a világon; felszólítja Kínát, hogy tegye közzé a 2005/2006-ban végrehajtott kivégzések hivatalos számát;

32. teljes mértékben támogatja Liu Renwen professzor (jogász és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tagja) azon követelését, hogy szigorú rendelkezések és ellenőrzések bevezetésével vessenek véget a kivégzett személyek szervei illegális kereskedelmének;

33. komoly aggodalmát fejezi ki a hatóságoknak az „agitátorok” ellen bevetett durva fellépése miatt; megjegyzi, hogy – a Pekingi Társadalomtudományi Akadémia kék könyve szerint – a tömeges tiltakozások okai között fellelhetők a különösen súlyos környezetvédelmi problémák, amelyek számos földműves életét és megélhetését veszélyeztetik az újonnan iparosított régiókban, valamint a földek építkezési célokkal történő szégyenteljes kisajátítása, hogy a helyi hatóságok önkényességét és korrupcióját ne is említsük;

34. üdvözli a kínai kormány azon szándékát, hogy áthidalják a part menti és vidéki régiók keresetei közötti növekvő szakadékot, hogy megoldják a komoly környezetvédelmi problémákat, hogy demonstrálják a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodást és hogy hatékonyabb technológiákat fejlesszenek ki és ösztönözzenek;

35. felhívja a figyelmet arra, hogy Kína gazdasági növekedése milyen hatással van a természeti erőforrásokra, illetve a helyi és a globális környezetre; felhívja a kínai kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a környezet védelme és különösen annak érdekében, hogy biztosítsa az ivóvízkészletet a népesség számára, illetve hogy hozzon intézkedéseket a légszennyezés ellen és a biodiverzitás megőrzése érdekében; intenzív párbeszédet sürget Kína és az Európai Unió között a természeti erőforrásokról és a környezetről;

36. sürgeti a hatóságokat, hogy nagy gondossággal felügyeljék a vidék javára létrehozott befektetési programjaikat a kínai kutatók által kifejezésre juttatott azon félelem fényében, mely szerint a helyi pártkáderek az „új falvakra” való utalásokat úgy értelmezik, mint a földművelők költségén végrehajtandó építési projekteket, valamint annak fényében, hogy mindezidáig az agrárszektorba irányított támogatásoknak csak egyötöde jutott el az arra jogosult földművesekhez;

37. aggodalmát fejezi ki a Kína tibeti részén továbbra is folytatódó komoly emberi jogi visszaélések miatt, beleértve a kínzásokat, az önkényes letartóztatásokat és fogvatartásokat, a házi őrizetet és a másképp gondolkodók egyéb, nem jogszerű felügyeletét, a nyilvános tárgyalás nélküli fogvatartásokat, a vallásszabadság és a szabad mozgás önkényes korlátozását; aggodalmát fejezi ki a 2005 októbere óta a tibeti kolostorokban és zárdákban folytatott, úgynevezett „hazafias nevelési” kampány intenzívebbé válása miatt, melynek során a tibetieket arra kényszerítik, hogy jelentsék fel a dalai lámát mint veszélyes szeparatistát és nyilvánítsák Tibetet „Kína részének”, beleértve a Drepung kolostor szerzeteseinek letartóztatását 2005 novemberében, mert visszautasították a dalai láma feljelentését; felszólítja Kínát, hogy tegye lehetővé egy független szervezet számára a találkozást Gedun Csöki Nyimával, a tibeti pancsen lámával és szüleivel, amint azt az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kérte; felhívja a kínai kormányt, hogy a dalai láma Tibet autonómiájára vonatkozó kérésével kapcsolatban tegye intenzívebbé pozitív elkötelezettségét a lényegi tárgyalások terén;

38. megállapítja, hogy Kína „egy gyermek” politikája egyensúlyhiányhoz vezetett a népesség eloszlását illetően; sürgeti Kínát, hogy ismerje fel, a lakosság dolgozó és nem dolgozó részei között a jövőben kialakuló egyensúly óriási gazdasági hatással fog járni; hangsúlyozza, hogy az EU is küzd az elöregedés problémájával; felszólítja Kínát, hogy az „egy gyermek” politikában rejlő gazdasági és társadalmi hátrányok kezelése érdekében gondolja át annak tényleges végrehajtását;

39. sürgeti a kínai hatóságokat, hogy a nemzeti jogalkotás keretében hozzanak intézkedéseket az állatok jólétének védelme és a velük szembeni kegyetlenség megelőzése érdekében, különösen a bundájukért tenyésztett állatok vonatkozásában; sürgeti Kínát, hogy vessen véget az állatokkal szembeni, a hagyományos gyógyászat céljaiból való durva bánásmódnak, amire jó példa az orrszarvúszarv és a medveepe használata;

Emberi jogok

40. hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaságban az alapvető jogok betartása egy alkotmánybíróság felállítását követeli meg, ami nélkül az alkotmánymódosítások – például a 2004. márciusi – továbbra is nagyrészt szimbolikus jelentőségűek maradnak;

41. hangsúlyozza, hogy a kínai állampolgároknak jogszabályban biztosított jogosítványokkal kellene rendelkezniük alapvető jogaik vonatkozásában és sürgeti a bíróságokat, hogy az alkotmány alapján foglalkozzanak a nyilvánvaló egyenlőtlenségekkel, ezáltal törekedve a manapság apránként teret nyerő, egészséges igazságszolgáltatási folyamatra;

42. felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy az állam tartózkodjon a vallás és annak kifejeződései szabályozásától; a kínai tisztviselők között a vallás és különösen a legális vallás meghatározásáról zajló viták fényében megerősíti a nemzetközi normáknak megfelelő és valódi vallásszabadságot biztosító, átfogó vallástörvény szükségességét;

43. sajnálatát fejezi ki az alkotmányos (az Alkotmány 36. cikkében szereplő) vallásszabadság és az állam vallási közösségek ügyeibe való folyamatos beavatkozása közötti ellentmondás miatt, különösen a vallási vezetők képzése, kiválasztása, kinevezése és a politikai nézetek beléjük sulykolása tekintetében; sajnálatát fejezi ki különösen annak gyakorlata miatt, hogy az állam csak öt vallásnak biztosítja a jogszerű létezéshez való jogot, és Kína saját „hazafias” vallási egyesületei ellenőrzése alá helyezi ezeket, továbbá amiatt, hogy csak a „normális” (zengcsang) vallási tevékenységek élveznek védelmet, és azok hivatalos nyilvántartásba vételét a „Három Autonómia” alapjául szolgáló elvek elfogadásától teszik függővé;

44. felszólítja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Kínai Népköztársaságban a vallási meggyőződésük miatt bebörtönzött püspökök sorsával kapcsolatban a fent említett 2005. szeptember 8-i állásfoglalásában* tett nyilatkozat nyomon követése érdekében hozott intézkedésekről; ezen felül felszólítja a Kínai Népköztársaság hatóságait, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a keresztény egyház összes olyan tagját, akiket tisztességtelen módon még mindig börtönben tartanak és üldöznek;

45. megjegyzi, hogy több keresztény jár imádkozni „illegális” imahelyekre Kínában (mind protestáns házi templomokba, mind a Vatikánhoz hű „földalatti” katolikus csoportokba), mint ahányan a „hazafias” imahelyekre, és hogy mivel mindkét vallási csoport törvénytisztelő polgárokból áll, egyikük sem fenyegeti a közbiztonságot; felszólítja a kínai kormányt, hogy hagyjon fel e keresztény csoportok üldözésével és bebörtönzésével; fenntartja, hogy a „hazafias templomokkal” nem azonosuló keresztényeknek jogukban áll szabadon imádkozni;

46. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közelmúlt törvénytelen püspöki kinevezései (2006. április 30., Kunming – Jünnan; 2006. május 3., Wuhan – Anhui) súlyosan sértik a vallásszabadságot, és ezek nem utolsósorban a nem egyházi szervezetek által a Vatikánhoz hű katolikus papságra gyakorolt jelentős nyomásból erednek;

47. úgy ítéli meg, hogy a legutóbbi felszentelések ellentmondanak a kínai hatóságok közelmúltbeli kijelentéseinek, melyek szerint meg kívánják teremteni a Kínai Népköztársaság és a Szentszék között az őszinte és építő jellegű párbeszéd lehetőségét; ezért rámutat az egyház szabadsága tiszteletben tartásának és intézményi autonómiájának mindenfajta külső beavatkozással szemben történő megőrzése szükségességére, melyek – a felek által tárgyalt igényeket visszautasító gesztusokban kifejeződve aláássák a kölcsönös párbeszédbe vetett bizalmat és a szabadság terén Kínában tett előrelépéseket;

48. rámutat, hogy a kínzásokkal foglalkozó különmegbízott megbízatásának teljesítését követően köszönetet mondott a Külügyminisztériumnak együttműködéséért, ám rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Állambiztonsági és a Közbiztonsági Minisztérium akadályozta és korlátozta tényfeltárási kísérleteit;

49. súlyos aggodalmát fejezi ki az ENSZ kínzásokkal foglalkozó különmegbízottja azon megállapítása miatt, mely szerint a kínzás gyakorlata továbbra is széles körben elterjedt Kínában, mely elítélendő helyzetet egyre több kormánytisztviselő és jelentés ismeri el, továbbá „a kézzelfogható félelem és az öncenzúra” miatt, amelyet őrizetesekkel folytatott beszélgetéseiben figyelt meg;

50. jóváhagyja a különmegbízott előzetes ajánlásait a kínai hatóságok felé, pl. a büntetőjog reformjáról, hogy azt egészítsék ki az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményében szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően a kínzás bűncselekményével, illetve hogy a kínzásnak és nem megfelelő bánásmódnak kitett fogvatartottak számára független panasztételi mechanizmust hozzanak létre;

51. felszólítja a kínai kormányt, hogy vizsgálja felül „a közbiztonság fenyegetése” miatti ítéleteket, mivel az esetek túlnyomó többségében a vádlottak nem tettek mást, mint bátran gyakorolták alapvető alkotmányos jogaikat azáltal, hogy nyíltan kritizálták a Kínai Népköztársaság kormányának politikáit;

52. ismételten felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy javítsa börtöneiben a fogva tartás feltételeit és hagyja abba, illetve szüntesse meg a fogvatartottak kínzását;

53. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tienanmen téri tüntetésekben való részvételért bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátása terén semmilyen jelentős előrehaladás nem történt, és hasonlóképpen sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kínai hatóságok továbbra sem vesznek tudomást az 1989-es események teljes körű és pártatlan kivizsgálását sürgető felszólításokról; felszólítja a kínai hatóságokat a Tienanmen téri incidens hivatalos átértékelésére, a politikai foglyok listájának közzétételére és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra;

54. csatlakozik az ENSZ kínzásokkal foglalkozó különmegbízottjához, az ENSZ önkényes letartóztatásokkal foglalkozó munkacsoportjához és az ENSZ emberi jogi főbiztosához, és sürgeti a kínai kormányt, hogy szüntesse meg a „munkával való átnevelést” és az őrizetesek kényszerű átnevelésének hasonló formáit a börtönökben, a tárgyalás előtti fogházakban és a pszichiátriai klinikákon;

55. elítéli az egész országban megtalálható laogai munkatáborokat, amelyekben a Kínai Népköztársaság a demokrácia mellett kiálló aktivistákat, munkajogi aktivistákat és a kisebbségek tagjait tartja fogva tisztességes tárgyalás nélkül, és kényszeríti őket arra, hogy felháborító körülmények között, orvosi ellátás nélkül dolgozzanak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a laogai táborok foglyainak fel kell adniuk vallásszabadságukat és politikai nézeteiket, hogy ezekben a táborokban még mindig vannak kivégzések, és hogy a kivégzett foglyok szerveit törvénytelenül eltávolítják; aggódik amiatt, hogy az EU tagállamai jelentős mennyiségű olyan terméket importálhatnak, amelyeket részben vagy teljes egészében kényszermunkával állítanak elő a kínai laogai táborokban; üdvözli az amerikai képviselőház 2005. évi állásfoglalását, amely elítéli a laogait mint az elnyomás kínai kormány által fenntartott eszközét; felhívja Kínát, hogy minden exportált áruról adjon írásos nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy azt nem kényszermunkával állították elő egy laogai táborban, és ha ilyen biztosíték nem adható, ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tiltsa meg annak behozatalát az EU-ba;

56. felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi genfi egyezmény és annak 1967. évi jegyzőkönyve szerint fennálló nemzetközi kötelezettségeit, és tegye lehetővé az ENSZ menekültügyi főbiztosa számára, hogy kapcsolatba léphessen a menedékjogot kérő észak-koreaiakkal, akiknek szükségük lehet nemzetközi védelemre;

57. mélységesen elítéli a Falun Gong híveinek börtönben történő fogva tartását és kínzását, a „munkával való átnevelést” végző táborokat, pszichiátriai kórházakat és „jogi oktató iskolákat”; aggodalmát fejezi ki a fogva tartott Falun Gong hívek szerveinek sebészi eltávolításáról és kórházaknak történő eladásáról szóló beszámolókkal kapcsolatban; sürgeti a kínai kormányt, hogy vessen véget a Falun Gong hívek fogva tartásának és kínzásának, és azonnal bocsássa őket szabadon;

58. mérhetetlen nyugtalanságát fejezi ki a nők és lányok jogainak számos megsértését illetően, melyek a kínai kormány családtervezési politikájának kényszerített betartatásából erednek, beleértve a szelektív abortuszokat, a kényszerű meddővé tételt, és azt, hogy a lánygyermekekről nagy arányban lemondanak;

59. sürgeti Kínát, hogy minden további késedelem nélkül erősítse meg és hajtsa végre a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt;

60. egyetért a Reuters/BBC fent említett nyílt levele által megfogalmazott üzenettel – amelyet sajnos visszatartottak a kínai nyilvánosságtól –, miszerint a jelenleg alkalmazott cenzúrapolitika hátráltatja Kína politikai fejlődését;

61. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kínai Népköztársaságban korlátozzák a szólásszabadságot és az internethez való szabad hozzáférést; megismétli a Pekinghez intézett azon kéréseit, hogy Peking tartózkodjon a szólásszabadság mellett kiállók megfélemlítésétől, zaklatásától vagy bebörtönzésétől, függetlenül attól, hogy az elnyomás újságírókra vagy emberi jogi aktivistákra irányul, vagy arra, hogy lehetetlenné tegyék az információk felhasználását az állami cenzúrának nem megfelelő weboldalak letiltása révén; ennélfogva elítéli a Nemzeti Népi Kongresszus által elfogadott, az internet cenzúrázásáról szóló törvényt és a meglévő, általánosságban csak „Kínai Nagy Tűzfal” néven ismert internetcenzúrázási rendszert; felhív, hogy haladéktalanul engedélyezzék újra az AsiaNews.it webhelyet az interneten, vagy legalábbis ne tiltsák le, mivel amellett, hogy kiváló információforrás Ázsiáról és képviseli az emberi jogokat, elősegíti a Vatikán és a Kínai Népköztársaság közötti párbeszéd megindulását és így a kínai egyház egységét;

62. aggodalmát fejezi ki a Yahoo és a Google vezető internetes cégek felelőtlen politikáival kapcsolatban, melyek közvetlenül vagy közvetve meghajoltak a kínai kormány cenzúrával kapcsolatos követelései előtt;

63. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy újra nyissák meg a Friedrich Naumann Alapítvány irodáját Pekingben, hogy az alapítvány folytathassa a fejlődéssel és demokráciával kapcsolatos munkáját;

64. elismeri Kína növekvő befolyását a világban, különösen az olyan különféle országokban, mint Fehéroroszország, Venezuela, Szudán, Zimbabwe, Mianmar, Irán és Észak-Korea, melyekről szóló emberi jogi jelentések kapcsán az EU továbbra is igen kritikus;

65. felkéri a kínai hatóságokat és az EU Tanácsát, hogy a találkozókon szinkrontolmácsolás bevezetésével javítsa az emberi jogokról folytatott párbeszédet; arra kéri az Európai Parlament tagjait, hogy kínai parlamenti kollégáikkal együtt aktívabban vegyenek részt az emberi jogokról folytatott párbeszédben;

66. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a xinjiangi hatóságok egy csoportként kezelik a „három gonosszal” állítólag kapcsolatba hozható egyéneket vagy szervezeteket, ami megnehezíti annak megállapítását, hogy valamely rajtaütés, letartóztatás vagy bírósági büntetés olyan személyek ellen irányult, akik békésen próbálták politikai vagy vallási nézeteiket kifejezni, vagy olyanok ellen, akik erőszakos cselekményekben vettek részt; hátráltató tényezőnek tekinti az ujgur könyvek hatóság általi megsemmisítését, melynek célja szerintük a történelmi tények torzítása és az etnikai szeparatizmus támogatása volt;

67. örömmel várja a Hongkong Különleges Közigazgatási Körzet Törvényhozó Tanácsának elnökével és tagjaival létrejövő találkozót, akiket a többpárti demokrácia, a kormány törvényhozás felé történő elszámoltathatósága és a valóban hatékony kormányzás elvein alapuló választási rendszer révén választottak meg, ami Hongkong minden lakosának előnyét szolgálja;

Külpolitika/Kapcsolat a szomszédokkal

68. felhívja a figyelmet a külvilág – különösen Peking regionális szomszédainak – aggodalmára Kína katonai kiadásai miatt, amelyek az 1990-es évek közepétől fogva két számjeggyel nőttek minden évben; hangsúlyozottan ajánlja, hogy változatlanul maradjon fenn a számos európai parlamenti állásfoglalással támogatott, Kínával szembeni uniós fegyverembargó, ameddig nem mutatkozik nagyobb előrehaladás az emberi jogi kérdések terén; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az európai szomszédsági politikával, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodásokkal kapcsolatos további tárgyalásoknak ki kell terjedniük a Kínai Népköztársasággal folytatott fegyverkereskedelemre vonatkozó embargó betartására is;

69. hangsúlyozza a közvetlen kapcsolatot az európai katonai csúcstechnológiához való hozzáféréssel kapcsolatos egyértelmű kínai érdek és a Kínai Népköztársasággal szembeni fegyverembargó megszüntetése között, mely kapcsolat jelentős következményekkel jár a transzatlanti kapcsolat összetartására és a csúcstechnológiát alkalmazó európai fegyverágazat piaci helyzetére;

70. aggodalmát fejezi ki a Kínával a Galileo programot illetően folytatott együttműködés mélységével kapcsolatban, és további biztosítékok bevezetését sürgeti annak érdekében, hogy Kína vagy más partnerek a program keretében használt kényes technológiákat ne ültethessék át katonai alkalmazásokba;

71. megállapítja, hogy Kína 2005. március 14-i elszakadás elleni törvénye, valamint több mint 800 rakéta állomásoztatása a Kínai Népköztársaság Tajvannal szembeni, dél-keleti partjainál meghazudtolják a békés újraegyesülés alapelvét; felszólítja Kínát és Tajvant, hogy alakítsanak ki kölcsönös bizalmat és tiszteletet, és a nézeteltéréseket félretéve keressenek közös tárgyalási alapot, vezessék be a tengerszoroson átnyúló kapcsolatok békés és kiegyensúlyozott fejlesztéséhez szükséges politikai alapokat, újítsák fel az e kapcsolatokról folytatott párbeszédet, és erősítsék a gazdasági kapcsolatokat és együttműködést, különösen a Tajvani-szoroson átnyúló „három közvetlen kapcsolat” (posta, szállítás és kereskedelem) fejlesztésével;

72. úgy véli, hogy a kínai anyaországgal való békés újraegyesülési folyamat lehetőségével kapcsolatban Tajvan 23 millió állampolgárának akaratát és jóváhagyását feltétlenül tiszteletben kell tartani és figyelembe kell venni a Kínával Tajvan státuszáról folytatott tárgyalások során; rámutat, hogy segítene enyhíteni a feszültséget, ha a Kínai Népköztársaságban elindulna egy valóban demokratikus folyamat, és ez lehetővé tenné a két fél közötti lényegi párbeszéd újrakezdését;

73. felszólítja Kínát, hogy támogassa annak lehetőségét, hogy Tajvan megfigyelői státuszban részt vehessen a WHO közgyűlésén a tajvani polgárok, a szigeten tartózkodó nemzetközi képviselők és külföldi alkalmazottak, továbbá a világ teljes népessége egészségének védelme érdekében; ebben az összefüggésben emlékeztet, hogy az olyan fertőző betegségek, mint a HIV/AIDS, a tuberkulózis, a malária, a SARS és legújabban a madárinfluenza, nem ismernek határokat és világszintű együttműködést tesznek szükségessé, azért is, mert Tajvan az egyik legjelentősebb nemzetközi központ a Csendes-óceán nyugati részén; megismétli Tajvanhoz intézett felhívását, hogy Tajvan képviseltesse magát jobban a nemzetközi fórumokon és szervezetekben, hogy véget vessen 23 millió ember nemzetközi közösségből való folyamatos és méltánytalan kizárásának;

74. arra következtet, hogy Peking és Tokió problémás kapcsolata a kölcsönös kihívás érzéséből fakad; Japán úgy érzi, hogy kihívást jelent neki Kína gazdasági felemelkedése, Kínának pedig Japán azon törekvése, hogy nagyobb és aktívabb politikai szerepre tegyen szert a régióban; felszólítja mindkét országot, hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől, amely sértheti a másik fél történelmi emlékeit vagy érzékenységét;

75. üdvözli Amerika azon kezdeményezését, hogy stratégiai párbeszédet indítson Európával Kína felemelkedéséről, ami új központi eleme az „új” világ „régi” világgal szemben folytatott politikájának, és bátorítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy alakítsanak ki az Egyesült Államokkal együtt stratégiai konszenzust e tekintetben;

76. kiemeli Kína meglevő és újonnan kialakuló energiaügyi kapcsolatainak globális fontosságát; felhívja a figyelmet Kína gazdasági növekedéshez társuló növekvő energiafogyasztásának a világ energiapiacára kifejtett hatására; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az energia kérdését vegyék fel az EU és Kína közötti kapcsolatokra vonatkozó hosszú távú stratégiába, és szükség esetén vessék fel ezt a kérdést a Kínával folytatott kapcsolattartás során;

77. elismeri az afrikai kontinens különleges gazdasági jelentőségét a Kínai Népköztársaság számára (olajimportja 30%-a/a kínai katonai eszközök növekvő piaca), ugyanakkor sürgeti a kínai vezetést, hogy az afrikai államokkal ápolt kapcsolataiban tegyen eleget Kína kötelezettségeinek, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és ösztönözze a felelősségteljes kormányzást, a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a konfliktusok megelőzését;

78. ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy Burmában/Mianmarban játsszanak aktív szerepet az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus változás elérésében;

79. elvárja, hogy a Kínai Népköztársaság konkrét módon alkalmazza kihirdetett terrorizmusellenességét és a nukleáris fegyverek elterjedése elleni álláspontját Iránnal fenntartott befolyásos viszonyában; hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság Iránnal kapcsolatos határozott álláspontja bizonyítaná Kína hajlandóságát és képességét a nemzetközi felelősségvállalásra;

80. üdvözli Kína elkötelezettségét a hatpárti tárgyalások mellett és sürgeti a kínai kormányt, hogy tegyen többet a kelet-ázsiai biztonság és stabilitás előmozdítása érdekében, különösen a Koreai-félszigeten, és játsszon proaktívabb szerepet a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése terén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban;

Következtetések

81. arra a következtetésre jut, hogy egy hiteles, stabil és felelős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot az EU és Kína között európai oldalról egy hosszú távú stratégiára, kínai oldalról pedig egy stabil befektetési klímára, a külföldi cégek számára a jogbiztonság növelésére, piacai megnyitásának folytatására és mindenekelőtt a tisztességes és igazságos kereskedelmi szabályok betartására, továbbá a WTO szabályainak gyakorlatba ültetésére kell alapozni, beleértve a TRIPS egyezmények betartását, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok védelmére;

82. arra a következtetésre jut, hogy Kína belső helyzetét tovább kell javítani a demokratizálódás belső folyamatának megerősítése, az igazságszolgáltatás professzionalizmusának fokozása, a halálbüntetés eltörlése, a halálbüntetésekre megállapított általános moratórium bevezetése és mindenekfelett a kormány 10. Nemzeti Népi Kongresszus által támogatott szociális programjának végrehajtása révén, amely a kínai népesség megsegítése és a régió stabilitásának elősegítése érdekében támogatná az elmaradott vidéket, továbbá a kisebbségek védelme és a kulturális sokszínűség révén, különösen a tibeti és a xinjiangi régióban;

83. arra a következtetésre jut, hogy Kínában csak a polgárok alapjogainak tiszteletben tartásával lehet visszaállítani a hiteles és felelős emberi jogi politikát, ahogy az a Népköztársaság Alkotmányába bele van foglalva;

84. arra a következtetésre jut, hogy Kína nagymértékben hozzájárulhat a hiteles, stabil és felelős kül- és szomszédsági kapcsolatokhoz azáltal, ha elismeri a nemzetközi jog- és béketámogató rendszerben komoly érdekelt félként betöltött kulcsfontosságú szerepét, amely fontos lépést az EU jelentősen elő tudja mozdítani azáltal, hogy közös Kínával kapcsolatos stratégiai konszenzust fogalmaz meg az Egyesült Államokkal;

o

o o

85. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a csatlakozó államok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság kormányának és a Kínai Nemzeti Népi Kongresszusnak, valamint a tajvani hatóságoknak.

• [1]       Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0381.
• [2]       Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0339.
• [3]       HL C 45 E, 2006.2.23., 107.o.
• [4]       HL C 127 E, 2003.5.29., 652.o.
• [5]       Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0037.
• [6]       HL C 157 E, 2006.7.6., 471.o.
• [7]       HL C 201 E, 2005.8.18., 122. o.
• [8]       HL C 247 E, 2005.10.6., 158. o.
• [9]       Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0416.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (23.2.2006)

a Külügyi Bizottság részére

az EU és Kína közötti kapcsolatokról
(2005/2161(INI))

A vélemény előadója: Karsten Friedrich Hoppenstedt

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy a globális kereskedelem és befektetések mozgása élénk, egyre inkább növekszik, és ezáltal az EU és a Kínai Népköztársaság (Kína) gazdasága egyre jobban összefonódik; emlékeztet arra, hogy 1978 óta az EU és Kína közötti teljes kétoldalú kereskedelem több mint negyvenszeresére nőtt, és hogy Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere; emlékeztet arra, hogy 2004-ben, megelőzve az Egyesült Államokat és Japánt, az EU vált Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé, és hogy az elmúlt öt évben az EU-s vállalatok befektetéseinek átlagos éves összege Kínában átlagosan 3,5 milliárd euro volt, aminek köszönhetően az EU külföldi működőtőke-befektetései összesen több mint 30 milliárd euróra emelkedtek;

2.  megállapítja, hogy a kínai kereskedelmi mérleg 2005-ben 102 milliárd USA-dollárt tett ki és ezáltal az azt megelőző év referenciaértékéhez képest (32 milliárd USA-dollár) több mint kétszeresére nőtt; megállapítja, hogy a valutatartalékok 2005-ben mintegy 819 milliárd dollárt tettek ki – ami az azt megelőző évhez képest 209 milliárd dolláros növekményt jelent; megállapítja, hogy tovább folytatódó tendencia esetén Kína 2006 végére előreláthatólag több mint egy billió dollár devizatartalékkal rendelkezhet, és ezáltal a világ legfontosabb devizabirtokosa lesz; megállapítja, hogy a 2006-ra vonatkozó első előrejelzések mintegy 50 milliárd dolláros tőkebeáramlásból indulnak ki, amely főként hosszú távú közvetlen magánbefektetések formájában jelentkezik majd; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy Kína lazítani kezdett politikáján, amely valutáját (renminbi) az USA-dollárhoz köti, és így valutája esetleges újraértékeléséhez nem elutasítóan áll hozzá; úgy véli, hogy a hitelezés túl alacsony kockázati feláraira történő figyelmeztetéseket ennek során komolyan kell venni.

3.  emlékeztetni szeretné az EU intézményeit és tagállamainak kormányait arra, hogy vegyék figyelembe a Közösség érdekeit; különösen azt szeretné kiemelni, hogy szabadkereskedelmi környezetben a protekcionista intézkedések nem működnek, hanem csupán a szabad kereskedelem és a fogyasztók szabad választásának korlátozását, az árak felhajtását és az európai uniós vállalkozások bezárását szolgálják; megállapítja, hogy a kétoldalú szabad kereskedelemből származó hasznok hosszú távon magasabbak, mint a protekcionizmus rövid távú haszna; emlékeztetni kíván arra, hogy egy fennálló piaci zavarnak vagy piaci zavar közvetlen veszélyének védelmi intézkedések meghozatala kell, hogy legyen a következménye; rámutat, hogy Kína tekintetében mindig is egyértelmű volt, hogy piaci zavar veszélye nem állt és áll fenn; megállapítja, hogy a nemzetközi kereskedelemben a tervezést, a megbízhatóságot, az előreláthatóságot és a szerződéses feltételeknek való megfelelést a lehető legkiemeltebben kezelik; a globalizációra úgy tekint, mint egy makrogazdasági keresleti sokkra, amely a gőzgép vagy a szövőgép feltalálásához hasonlítható; ezért strukturális változást ajánl, amelyet átmeneti időszakok segítségével társadalmilag összeegyeztethető módon kell véghezvinni; emlékeztet arra, hogy csaknem ötven, különböző európai országokból származó kereskedelmi vállalkozás létrehozott egy platformot, amelynek célja a szociális normák nyomon követése a szállító országokban; megállapítja, hogy az együttműködés különösen Kínával mint szállító országgal nagyon sikeres; megállapítja, hogy a bizonyos szociális normáknak való megfelelés lényeges feltétele lesz az EU és Kína közötti jövőbeni kereskedelemnek;

4.  rámutat, hogy a közelmúltbeli változások ellenére a renminbinek a dollárhoz nagyon alacsony szinten történő rögzítése az egyik legproblematikusabb vonatkozása Kína nemzetközi partnereivel fenntartott kapcsolatainak, ami óhatatlanul hatást gyakorol az EU kereskedelmi és gazdasági tevékenységeire is; úgy véli, hogy az Európai Uniónak az Európai Központi Bank (EKB) révén aktívan részt kellene vennie a renminbi újraértékeléséről szóló párbeszédben, és támogatja e valuta ellenőrzésének fokozatos lebegtetését, ami helyre fogja állítani a monetáris egyensúlyt és minimálisra fogja csökkenteni a kínai gazdaságban jelentkező zavarokat;

5.  ajánlja – alapvető fontosságú megtakarítások érdekében – a szabályozási keret átalakítását, hogy az megfeleljen a strukturális változásoknak és az innovációnak, és hogy hozzanak intézkedéseket az EU piacainak az instabilitástól, a csalástól és a pénzügyi bűncselekményektől való megvédésére;

6.  rámutat Kína kereskedelmi többletének jelentős növekedésére, ami Kína külföldi valutatartalékainak számottevő növekedését eredményezte; üdvözli a kínai kormány azon döntését, amely szerint szigorúbb ellenőrzéseket fognak végezni a spekulációs tőke beáramlásának korlátozása érdekében, és egyetért azzal, hogy az ország nagy devizatartalékainak felhasználásához hatékonyabb eszközöket kell találni;

7.  ajánlja, hogy hozzanak intézkedéseket a Kínában tapasztalható korrupció leküzdésének előmozdítása és ezáltal az európai uniós piacok és az EU pénzügyi érdekeinek csalás, hamisítás, megvesztegetés és egyéb pénzügyi bűncselekmények elleni védelme érdekében;

8.  rámutat, hogy a termelékeny befektetések finanszírozása, az innováció előmozdítása, a KKV-k támogatása és a biztosítási és nyugdíjpiacok támogatása szilárd, nyílt és élénk pénzügyi piacokat, valamint tisztességes, megfelelően szabályozott globális versenyt biztosító monetáris politikát, megfelelő szabályozást és magas szintű befektetői védelmet követel meg; üdvözli, hogy az EU és Kína 2004 óta szervezett keretek között folytat párbeszédet versenyügyi kérdésekről, és úgy ítéli meg, hogy az EU-nak segítséget kellene nyújtania Kína részére az általános versenypolitikai kérdésekben és a versenypolitika jogi és technikai kérdéseiben;

9.  megállapítja, hogy míg a belföldi cégek 90%-os részesedéssel még dominálják a biztosítási ágazatot, addig a piac évente hozzávetőleg 30%-kal növekszik és egyszersmind több lehetőséget teremt az európai uniós szereplők számára; megállapítja továbbá, hogy az európai uniós biztosítók optimisták a jövőbeli kilátásaik tekintetében, és hogy 2004-ben a külföldi biztosítók jövedelemnövekedési rátákkal számolhattak; elismeri a kínai hatóságok arra irányuló nagy erőfeszítéseit, hogy a biztosítási garanciaalapok kezeléséről szóló rendelkezéseket tegyenek közzé, valamint hogy jóváhagyják a belföldi biztosítási alapokat külső befektetések számára a kínai biztosítási szabályozó bizottsággal (CIRC) és az állami devizagazdálkodási adminisztrációval (SAFE) összhangban; üdvözli a belföldi és külföldi biztosítók közötti kiegyensúlyozott versenyt; ezért az élet- és nem életbiztosítások, valamint a viszontbiztosítások területén kiegészítő magyarázatok készítését kéri; ezenkívül kéri, hogy a banki/biztosítási vegyes vállalkozások piacát vizsgálják felül a nemzetközi piaci előírásokkal összhangban álló megközelítés kidolgozása érdekében;

10. úgy véli, hogy a kínai bankrendszer modernizálására és liberalizálására irányuló erőfeszítések keretében az EU-nak továbbra is szorosan együtt kellene működnie a kínai hatóságokkal a nemzetközi számviteli és a Bázel II. szabványok elfogadása érdekében, amelyek nagyobb biztonságot nyújtanának az európai uniós befektetőknek;

11. megállapítja, hogy a kínai hatóságok lenyűgöző erőfeszítéseket tesznek a pénzügyi ágazat modernizálása érdekében, és tudomásul veszi, hogy bár az átmenet rövid távon nehéz lehet, a hosszú távú pozitív változás ellensúlyozza majd a befektetéseket; támogatja az EU stratégiáját, amelynek célja az együttműködés erősítése új párbeszédeken, megállapodásokon és közös vállalatokon keresztül;

12. megállapítja, hogy a bankszektor Kínában évek óta jelentősen növekszik; megállapítja, hogy ezzel együtt jár a banki és pénzügyi ágazat külföldi szerepvállalás előtti fokozatos megnyitása; hogy ez megfelel a WTO alapelveinek és a Kína által a WTO-ba történő belépéskor vállalt átmeneti időszakoknak; hogy időközben számos kínai kereskedelmi bank kapott engedélyt külföldi tőkebefektetőkkel történő együttműködésre; hogy ezenkívül több mint 400 nemzetközi bank és pénzintézet nyitott fiókokat vagy képviseleteket Kínában; felhívja Kínát ennek a folyamatnak a továbbvitelére, a külföldi bankok előtt a lakossági és üzleti ügyfélforgalom és a regionális üzemelés terén álló korlátozások további lazítására és végül teljes felszámolására a külföldi vagy külföldi tőkerészesedéssel rendelkező bankok nagyobb fejlődési lehetőségeinek megteremtése érdekében; továbbá felhívja Kínát, hogy az összes külföldi vagy vegyes banknak engedje meg, hogy a lakossági ügyleteket renminbiben vezesse, és a közeljövőben a külföldi bankok renminbi üzleteire vonatkozó összes korlátozást egész Kínában szüntesse meg; felhívja Kínát, hogy ezenkívül a külföldi vagy vegyes bankok piacralépési szabályozásának már véghezvitt lazításai mellett a külföldi hitelintézetek ellenőrzését is lazítsa és ezzel összefüggésben a külföldi hitelintézetek letelepedésének tőkekövetelményeit a jelenlegi túlzottan magas szintről csökkentse ezen vállalkozások hatékony piacra lépésének biztosítása érdekében;

13. üdvözli a kínai pénzügyi szektor gyors modernizációját; hangsúlyozza azonban a zökkenőmentes átmenet biztosításának rendkívüli fontosságát a globális pénzügyi piacokra lehetséges hatással bíró pénzügyi instabilitás elkerülése érdekében; javasolja, hogy különösen a globális pénzügyi piacok közötti „lefelé húzó versenyfutás” („race to the bottom”) jellegű káros szabályozási versenyt el kell kerülni; viszont azt javasolja, hogy a világszinten jelentős szabályozók a legmagasabb színvonalú szabványokat támogassák; emlékeztet arra, hogy maga az EU is kötelezettséget vállalt a szabványok globális konvergenciájára a számvitel (nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok – IFRS), a könyvvizsgálat (nemzetközi könyvvizsgálati szabványok – ISAs), a hitelintézetekre vonatkozó tőkekövetelmények (Bázel II.), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (a pénzmosással foglalkozó pénzügyi munkacsoport – FATF – ajánlásai) és az értékpapír-piaci szabályok (Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete – IOSCO – szabványok) terén; rámutat, hogy az EU kész lenne felajánlani adott esetben a tapasztalatait és a segítségnyújtását a kínai hatóságoknak a konvergencia megvalósítása érdekében;

14. nagyra értékeli a kínai és az európai uniós hatóságok és vállalkozások kezdeményezését az együttműködés megerősítésére, különösen a makrogazdasági és a pénzügyi szektorra vonatkozó kérdésekről folytatandó éves párbeszéd létrehozása és egy tőkepiaci kerekasztal megszervezése révén a stratégiai pénzügyi kérdések pénzügyi szabályozók és piaci résztvevők közötti megvitatására szolgáló platformok létrehozásának céljával; javasolja, hogy ezek a viták a két oldal politikai döntéshozói előtt álló közös szabályozási kérdésekre, valamint a szabályozásnak az EU és Kína közötti kereskedelmi partnerségekre gyakorolt befolyására összpontosítsanak; javasolja továbbá, hogy a globalizálódó üzleti környezetben a pénzügyi piacok fokozódó kölcsönös függősége okozta hatalmas kihívások megerősítik a politikai döntéshozók és a szabályozók közötti mihamarabbi együttműködést a felmerülő kérdésekben; hangsúlyozza a kínai és az európai uniós pénzügyi szolgáltatási ipar gyors fejlődésének fontosságát, továbbá e piacok fontosságát a gazdasági fejlődés tekintetében, és azon követelményeket, amelyeket a szabályozással és a felügyelettel kapcsolatban ezen fejlemények támasztanak; javasolja, hogy a közös érdeklődésre számot tartó közös meghatározott témák között szerepeljenek a következők:

· az EU és Kína közötti előzetes (upstream) pénzügyi szabályozási együttműködés erősítése a globalizálódó pénzügyi piacok összefüggésében,

· a pénzügyi szabályozás általános elvei és a hatékony végrehajtás fontossága,

· banki értékpapírok, nyugdíj- és befektetési alapok reformja, és

· vállalatirányítási, számviteli, könyvvizsgálati és a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos kérdések;

15. hangsúlyozza, hogy a kínai pénzügyi piacok további fejlesztése a korlátozó bürokratikus mechanizmusok csökkentését, a közbeszerzési szerződések odaítélésének nagyobb átláthatóságát – különösen a külföldi vállalkozások tekintetében – és igazságos versenyt biztosító állami támogatási politikát tesz szükségessé;

16. úgy véli, hogy a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kidolgozott globális normákat világszerte irányadónak kell tekinteni, és azokat világszerte végre kell hajtani; értékeli Kína megfigyelői részvételét a Pénzügyi Akció Munkacsoportban és elkötelezettségét 40 felülvizsgált ajánlás, valamint 9 külön ajánlás végrehajtása iránt;

17. hangsúlyozza, hogy a kínai ipar erőteljes gazdasági fejlődése szükségszerűen növekvő olajkeresletet és ezáltal az olajárak emelkedését fogja előidézni; úgy ítéli meg, hogy az EU-nak különös figyelmet kell fordítania erre a paraméterre, és szorosan együtt kell működnie a kínai hatóságokkal a megújuló energiaforrások, valamint a közös környezetvédelmi és energetikai szabványok elfogadása terén felhalmozott szaktudás cseréje végett a fenntartható fejlődés elérése érdekében;

18. tudomásul veszi a kínai gazdaság technológiai innovációs és kutatási ágazatok felé történő elmozdulását, mivel Kína készül a 2008. évi olimpiai játékokra, ami jelentős előrelépést tett lehetővé a kínai gazdaság távközlési, gépjárműgyártási és közlekedési ágazatában; támogatja az EU és Kína közötti további együttműködést és interakciót a technológia, valamint a kutatás és fejlesztés terén mindkét gazdaság versenyképességének fokozása és a tudásalapú társadalom előmozdítása érdekében;

19. úgy véli, hogy az EU és Kína közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok kölcsönösen kedvező eredménye érdekében nemcsak a piacok kölcsönös megnyitására, hanem a szellemi tulajdonjogok, a versenyszabályok, valamint a szociális és környezetvédelmi szabványok elismerésére és tiszteletben tartására irányuló további megtett folyamatos kötelezettségvállalásra is szükség van mindkét fél részéről;

20. úgy véli, hogy a kínai nemzeti bank egyoldalú valutapolitikai lépései a tőke- és pénzügyi piacok világszintű összefonódása miatt jelentős hatásokat gyakorolhatnak az EU-ra; ezért azt ajánlja, hogy az Európai Központi Bank és a kínai nemzeti bank működjön szorosan együtt a pénzügyi stabilitás, a gazdasági növekedés, az árfolyamok és a tartalékképzés kérdéseinek vizsgálata terén;

21. úgy véli, hogy a WTO-tagság elősegíti és felgyorsítja a Kínában zajló gazdasági reformot és fejlődést, és erősíteni fogja az EU és Kína közötti kapcsolatokat, például a termékek és szolgáltatások piacaira való bejutás és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok nemzetközi előírások betartása melletti érvényesítése tekintetében; üdvözli a kvóták racionalizálásán, az export és import akadályainak csökkentésén, valamint a szolgáltatások fokozatos liberalizációján alapuló kínai politikát; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa tovább a tárgyalásokat a kínai kormánnyal a külföldi befektetőkre vonatkozó megszorító szabályok és bizonyos ágazatok tartós védelmének további felszámolásáról;

22. Kína kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása és WTO-tagságának tudomásul vétele mellett emlékeztetni kíván arra, hogy az EU a világ piacai közül az egyik legnyitottabb piac; felajánlja a belső piac létrehozásában szerzett tapasztalatait Kína gazdasági reformra és fejlesztésre irányuló saját folyamatainak támogatása és erősítése érdekében; javasolja, hogy e folyamat során legyen lényeges célkitűzés annak biztosítása, hogy a piac megnyitása igazságos legyen, és hogy szükségtelen terheket ne rójanak a kínai piacon történő részvételre kész külföldi szereplőkre;

23. megállapítja, hogy a kínai gépjárműpiac elmúlt években bekövetkezett igen gyors fejlődése élesen elüt a világ más részein lévő nagyrészt mozdulatlan piacoktól; megállapítja továbbá, hogy 1999 és 2003 között Kína több mint háromszorosára növelte személygépkocsi-gyártását és megduplázta tehergépkocsi-gyártását; úgy ítéli meg, hogy Kína gyors gazdasági fejlődése hosszú távon valószínűleg tükröződni fog a gépjárművek iránti folytonosan növekvő keresletben, és megállapítja, hogy egyes előrejelzések szerint 2006-ra Kína lesz a világon a második legnagyobb gépjárműpiac; megállapítja, hogy az európai uniós gépjárműgyártók számára Kína jelenti az egyik legígéretesebb fejlődő piacot, és ebből adódóan az 1990-es évek eleje óta magas szintű európai uniós befektetéseket vonzott magához; rámutat, hogy az európai uniós gépjárműgyártók előtt Kínában álló akadályok sokféle formát öltenek, beleértve a lényeges nem tarifális akadályokat (NTBs); ezért azt kéri, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon a kínai üzleti és szabályozási fejleményeket abból a célból, hogy ha a helyzet nem javul, akkor egy lehetséges WTO-n belüli vitarendezés sikerének a valószínűségét értékeljék;

24. sajnálatát fejezi ki a Kínában gyártott és eladott hamisított termékek nagy száma miatt, és amiatt, hogy ezen hamisítványok forgalma folyamatosan növekszik; mivel ez az európai uniós gyártók számára kellemetlen helyzetet eredményez a know-how-jukkal a kínai piacon történő beruházás tekintetében; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kínai polgári bíróságok fokozott közelmúltbeli fellépését és eljárását a termékkalózkodás esetei ellen, és reméli, hogy a kínai hatóságok ezen közbelépése ki fog terjedni Kína egész területére, valamint az összes termékfajtára és azok kereskedelmére is;

25. az EU és Kína közötti további együttműködés előmozdítását nemcsak a közszolgáltatások tekintetében tartja hasznosnak, hanem a magánvállalkozások szintjén megvalósuló kölcsönös együttműködés tekintetében is a kereskedelmi magatartás közös normáinak fokozatos fejlődése érdekében;

26. hangsúlyozza a nyersanyagpiacokkal való jobb összehangolás szükségességét az ellátási szűk keresztmetszetek és a jelentős árváltozások előzetes felismerése és elkerülése érdekében.

ELJÁRÁS

Cím	Az EU és Kína közötti kapcsolatok
Eljárási szám	2005/2161(INI)
Illetékes bizottság	AFET
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 29.9.2005
Megerősített együttműködés	Nincs
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Karsten Friedrich Hoppenstedt 25.10.2005
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	22.11.2005		24.1.2006	13.2.2006
Javaslatok elfogadásának dátuma	20.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 2 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Becsey Zsolt László, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Jonathan Evans, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in 't Veld, Wolf Klinz, Guntars Krasts, Astrid Lulling, Cristobal Montoro Romero, Joseph Muscat, John Purvis. Karin Riis-Jørgensen, Dariusz Rosati, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Harald Ettl, Klaus-Heiner Lehne, Thomas Mann, Diamanto Manolakou, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttagok a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

ELJÁRÁS

Cím	Az EU és Kína közötti kapcsolatok
Eljárási szám	2005/2161(INI)
Felelős bizottság         Az engedély plenáris ülésen való bejelentésének dátuma	AFET 29.9.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 29.9.2005			INTA 29.9.2005
Nem nyilvánított véleményt         A határozat dátuma	INTA 11.10.2005
Megerősített együttműködés         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)         A kijelölés dátuma:	Bastiaan Belder 6.9.2005
Vizsgálat a bizottságban	2.5.2006		20.6.2006		12.7.2006
Az elfogadás dátuma	12.7.2006
A zárószavazás eredménye	+ - 0	42 14 2
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Vittorio Agnoletto, Angelika Beer, Panagiotis Beglitis, Bastiaan Belder, André Brie, Elmar Brok, Marco Cappato, Philip Claeys, Simon Coveney, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Camiel Eurlings, Jas Gawronski, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Toomas Hendrik Ilves, Georgios Karatzaferis, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Vytautas Landsbergis, Cecilia Malmström, Willy Meyer Pleite, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Baroness Nicholson of Winterbourne, Raimon Obiols i Germà, Cem Özdemir, Tobias Pflüger, Mirosław Mariusz Piotrowski, Paweł Bartłomiej Piskorski, Poul Nyrup Rasmussen, Raül Romeva i Rueda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Emil Saryusz-Wolski, István Szent-Iványi, Konrad Szymański, Antonio Tajani, Charles Tannock, Paavo Väyrynen, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Árpád Duka-Zólyomi, Milan Horáček, Georg Jarzembowski, Tunne Kelam, Achille Occhetto, Doris Pack, Athanasios Pafilis, Aloyzas Sakalas, Anders Samuelsen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint	Fernando Fernández Martín, Mario Mauro
Benyújtás dátuma – A6	20.7.2006