Eljárás : 2005/0127(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0073/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0073/2007

Viták :

PV 23/04/2007 - 18
CRE 23/04/2007 - 18

Szavazatok :

PV 25/04/2007 - 11.2
CRE 25/04/2007 - 11.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0145

JELENTÉS     ***I
PDF 367kWORD 428k
2007. március 23.
PE 378.855v02-00 A6-0073/2007

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi módosított irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Nicola Zingaretti

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi módosított irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0168)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0233/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0073/2007),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(5) preambulumbekezdés

(5) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv polgári és közigazgatási jogi intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat ír elő. Ezt az irányelvet kellően visszatartó erejű és a Közösség egész területén alkalmazandó büntetőjogi rendelkezésekkel kell kiegészíteni. A belső piacon belüli hamisítás és kalózkodás elleni hatékony küzdelem érdekében egyes büntetőjogi rendelkezések közelítésére van szükség. A közösségi jogalkotó határkörrel rendelkezik a szellemi tulajdon védelme terén általa elrendelt szabályok teljes hatékonyságának biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedések meghozatalára.

(5) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv polgári és közigazgatási jogi intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat ír elő. Ezt az irányelvet kellően visszatartó erejű és a Közösség egész területén alkalmazandó büntetőjogi rendelkezésekkel kell kiegészíteni. A belső piacon belüli hamisítás és kalózkodás elleni hatékony küzdelem érdekében egyes büntetőjogi rendelkezések közelítésére van szükség. A közösségi jogalkotó határkörrel rendelkezik az ezen irányelv értelmében vett, szabadalomtól eltérő szellemi tulajdon védelme terén általa elrendelt szabályok teljes hatékonyságának biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedések meghozatalára.

Indokolás

Ez a módosítás azért szükséges, hogy következetességet biztosítson a következő módosításokkal, és a kezdettől megállapítsa az irányelv hatáskörét.

Módosítás: 2

(6a) preambulumbekezdés (új)

(6a) Az Európai Parlament a gyógyszerek hamisításáról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalásában arra az álláspontra jutott, hogy az Európai Uniónak sürgősen el kell fogadnia a kalózkodás és a gyógyszerek hamisítása terén az illegális gyakorlatok elleni eredményes küzdelemhez szükséges eszközöket.

Indokolás

Az Európai Unió határain lefoglalt hamisított árukra vonatkozó 2005. évi vámügyi statisztikák szerint a hamisított gyógyszerek lefoglalásának mértéke 2005-ben a 2004. évi adatokhoz képest 100%-kal nőtt.

Módosítás: 3

(8) preambulumbekezdés

(8) Olyan rendelkezéseket kell előírni, amelyek célja a bűnügyi nyomozások megkönnyítése. A tagállamoknak előírják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai, vagy megbízottjaik, illetve a szakértők támogathatják a közös nyomozócsoportok által végzett nyomozásokat.

(8) Olyan rendelkezéseket kell előírni, amelyek célja a bűnügyi nyomozások megkönnyítése. A tagállamoknak előírják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai, vagy megbízottjaik, illetve a szakértők támogathatják a közös nyomozócsoportok által végzett nyomozásokat. A szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjainak bevonása olyan támogatást jelent, amely az állam által folytatott nyomozás semlegességét nem befolyásolja.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy a sértetteknek a rendőrségi vagy ügyészségi szervek által végzett nyomozásokba történő bevonása nem sérti az említett állami nyomozati szervek semlegességét. Az objektivitás és a semlegesség megtartása a jogállamiság szerves alkotóeleme.

Módosítás: 4

(9a) preambulumbekezdés (új)

 

(9a) Az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani a bűncselekmények meghatározása, a nyomozások és a bírósági eljárások során.

Módosítás: 5

(10) preambulumbekezdés

(10) Ez az irányelv nem érinti az elektronikus kereskedelemről szóló, 2000/31/EK irányelv 12-15.-ig terjedő cikkében előírt, az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat.

(10) Ez az irányelv nem érinti a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 előírt, az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat.

____________________________

1 HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

Módosítás: 6

(10a) preambulumbekezdés (új)

(10a) Ez az irányelv nem érinti az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 előírt, a felelősségre vonatkozó szabályokat.

_____________________________

1 HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

Módosítás: 7

(12a) preambulumbekezdés (új)

 

(12a) Az audiovizuális ágazatban a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek1 megfelelően biztosítani kell a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét.

 

_________________________

1 HL L 320., 1998.11.28., 54. o.

Indokolás

A 98/84/EK irányelv jelenleg az egyetlen európai szintű védelem, amely az audiovizuális jogokat védi a kalózkodás és hamisítás növekvő veszélye ellen. Ilyen védelmet elsősorban a feltételes hozzáférés ad, vagyis az a technikai megoldás, hogy a közvetített tartalom használatát kódolással szabályozzuk. A feltételes hozzáférés megsértésének a 98/84/EK irányelvre hivatkozás útján való beemelése ezen irányelv hatálya alá jelentősen elrettentené a bűnszervezeteket, melyek jelenleg a különböző tagországok által alkalmazott szabályok közötti ellentmondásokra építenek, mely lehetővé teszi, hogy büntetlenül sértsenek meg audiovizuális jogokat.

Módosítás: 8

1. cikk (1) bekezdés

Ezen irányelv megállapítja a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedéseket.

Ezen irányelv megállapítja a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedéseket hamisítás és kalózkodás esetén, amint az alább meghatározásra kerül.

Indokolás

A javaslatok célkitűzései akkor érhetők el a legmegfelelőbben, ha az irányelv kifejezetten a hamisításra és a kalózkodásra összpontosít. A jelenlegi megfogalmazás a büntetőjog körébe sorolhatja a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos vitákat, amelyek lényegükből adódóan polgári jogi természetűek, és jogszerűen működő kereskedelmi vállalkozások között merülnek fel. A módosítás az irányelv hatályát kívánja pontosítani a következő módosításban szereplő fogalmak beemelésével.

Módosítás: 9

1. cikk (2) bekezdés

Ezek az intézkedések a közösségi és/vagy a tagállamok nemzeti jogszabályai által biztosított szellemi tulajdonjogokra alkalmazandók.

Ezek az intézkedések a közösségi jogszabályok által biztosított szellemi tulajdonjogokra alkalmazandók, a szabadalmak kivételével.

Indokolás

E módosítás célja, hogy eleve korlátozza az irányelv hatályát.

Módosítás: 10

1. cikk (2a) bekezdés (új)

 

Ezen irányelv rendelkezései nem terjednek ki a szabadalmi oltalom alatt álló kereskedelmi jogokra.

Indokolás

Az irányelv anyagi jogi hatályát pontosabban meg kell határozni, hogy jobban megfeleljen a jobb, átláthatóbb és érthetőbb jogalkotásra vonatkozó célkitűzésnek.

Mivel a legtöbb kutatási projekt rendkívül összetett, a feltalálók munkájuk végzése során gyakran kockáztatják a szabadalmi jogok megsértését. A szabadalmi jogok megsértésének bűncselekményként történő kezelése a feltalálókat és a tudósokat visszatarthatja az újítások kifejlesztésétől.

Módosítás: 11

1. cikk (2b) bekezdés (új)

 

Ezen irányelv nem terjed ki a szellemi tulajdonjogok megsértésére a következőkkel kapcsolatban:

 

- szabadalmak, használati minták és kiegészítő oltalmi tanúsítványok;

 

 

- eredeti áruk párhuzamos behozatala, amelyet a harmadik országban a jogosult beleegyezésével értékesítettek.

Indokolás

Az irányelv hatályát a szerzői jogi kalózkodásra és a védjegyhamisításra kell korlátozni.

Módosítás: 12

2. cikk cím

Fogalommeghatározás

Fogalommeghatározások

Indokolás

Fontos, hogy meghatározzuk a hamisítás fogalmát, amely központi jelentőségű ezen irányelvre irányuló javaslat alkalmazásához. Csak akkor lehet szankciókat alkalmazni, ha létezik a hamisítás fogalmának világos meghatározása, amely lefedi a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját, ideértve a hamisított árucikkek birtoklását is.

Módosítás: 13

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában „jogi személy” valamennyi, az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e jogállással rendelkező jogalany – az államok, a közhatósági előjoguk gyakorlása keretében eljáró valamennyi egyéb szervezet, valamint a nemzetközi közszervek kivételével.

Ezen irányelv alkalmazásában:

 

a) „szellemi tulajdonjogok”: egy vagy több a következő jogok közül:

 

- szerzői jog,

 

- a szerzői joggal szomszédos jogok,

 

- adatbázis-készítők sui generis jogai,

 

- félvezetőtermék-topográfiákat készítők jogai,

 

- védjegyjogok, amennyiben ezek büntetőjogi védelem alá helyezése nem kedvezőtlen a szabad piacra vonatkozó szabályokra és a kutatási tevékenységekre nézve,

 

- formatervezési mintaoltalmi jogok,

 

- földrajzi jelzések,

 

- kereskedelmi nevek, amennyiben ezeket az érintett nemzeti jogban kizárólagos tulajdonjogként oltalmazzák,

 

- és minden esetben az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet1 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti árukhoz fűződő jogok, közösségi szinten történő szabályozásuk mértékéig, és minden esetben a szabadalmak kivételével;

 

b) „üzletszerű jogsértés”: szellemi tulajdonjogok közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előny szerzése céljából elkövetett megsértése; rendes esetben a magánfelhasználók által személyes és nem kereskedelmi célokból folytatott tevékenység nem tartozik ide;

 

c) „szellemi tulajdonjog szándékos megsértése”: a kérdéses jog üzletszerű, gazdasági előny szerzése céljából elkövetett, szándékos és tudatos megsértése.

 

d) „jogi személy”: valamennyi, az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e jogállással rendelkező jogalany – az államok, a közhatósági előjoguk gyakorlása keretében eljáró valamennyi egyéb szervezet, valamint a nemzetközi közszervek kivételével.

________________________________

1 HL L 196., 2003.8.2., 7. o.

Módosítás: 14

3. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog bármilyen, üzletszerűen elkövetett szándékos megsértését vagy arra irányuló kísérletet, bűnsegélyt és felbujtást bűncselekménynek minősítenek.

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog bármilyen, üzletszerűen elkövetett szándékos megsértését vagy az ilyen jogsértés elkövetésében nyújtott bűnsegélyt és az arra irányuló felbujtást bűncselekménynek minősítenek.

Módosítás: 15

3. cikk (1a) bekezdés (új)

Nem alkalmazhatók büntetőjogi szankciók eredeti áruk olyan párhuzamos behozatala esetén, amikor a forgalomba hozatal a jogosult beleegyezésével egy Európai Unión kívüli országban történik.

Indokolás

Eredeti áruk olyan párhuzamos behozatala esetén, amikor a forgalomba hozatal a jogosult beleegyezésével egy Európai Unión kívüli országban történik, nem történik kalózkodás.

Módosítás: 16

3. cikk (1b) bekezdés (új)

A tagállamok biztosítják, hogy egy védett alkotás tisztességes módon történő felhasználása – ideértve annak hanghordozóra vagy más eszközre történő sokszorosított másolását kritika, kommentálás, híradás, oktatás (ideértve a tantermi használatra szánt sokszorosított másolatokat is), tanulás vagy kutatás céljára – nem minősül bűncselekménynek.

Indokolás

A sajtószabadságot védeni kell a büntetőjogi intézkedésekkel szemben. Az olyan szakemberek, mint például az újságírók, a tudósok és az iskolai tanárok, nem bűnözők. Az újságok, a kutatási intézmények és az iskolák nem bűnszervezetek. Ettől a jogok még nem maradnak védelem nélkül: polgári kártérítési perre van lehetőség.

Módosítás: 17

4. cikk (2) bekezdés a) pont

(a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése;

a) vagyontárgyak megsemmisítése, ideértve a szellemi tulajdonjog megsértésére használt anyagokat vagy eszközöket;

Indokolás

Ez a módosítás az irányelvre irányuló javaslat 4. cikke (2) bekezdésének a) pontját hangolja össze a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv 10. cikkével.

Módosítás: 18

4. cikk (2) bekezdés b) pont

b) az elsősorban a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, végleges vagy ideiglenes bezárása;

b) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, végleges vagy ideiglenes bezárása;

Indokolás

A bűncselekmény elkövetésére használt valamennyi létesítményre ugyanolyan szankciókat kell alkalmazni.

Módosítás: 19

4. cikk (2) bekezdés ga) pont (új)

 

ga) végzés, amely a jogsértőt kötelezi a lefoglalt áru őrzési költségeinek megfizetésére,

Indokolás

Mellékbüntetésként a hamisító a nyomozáshoz szükséges áruk őrzési költségeinek fizetésére legyen kötelezhető, különösen mivel ezek a költségek jelentősek lehetnek, ha az őrzött árucikkek kis mennyiségük ellenére terjedelmesek, és a nyomozás hosszú ideig tart.

Módosítás: 20

5. cikk (1) bekezdés

1. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményekért felelős természetes személyeket maximálisan legalább 4 év szabadságvesztés-büntetéssel sújthassák, amennyiben e bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló … kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények személyek egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

1. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményekért felelős természetes személyeket maximálisan legalább 4 év szabadságvesztéssel sújthassák olyan esetekben, amikor a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 3. cikkének 5. pontja szerint súlyos bűncselekményről van szó, vagy amennyiben e bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló … kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében követték el, vagy amennyiben e bűncselekmények személyek egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

_______________

1 HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

Indokolás

E módosítást az indokolja, hogy számos nemzeti jogrendszerben már igen szigorú intézkedések elfogadására került sor a szellemi tulajdonjogok védelmét illetően tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses bűncselekményeket bűnszervezet keretében követték-e el. A súlyosabb büntetések kiszabásának bűnszervezet érintettségétől való függővé tétele megakadályozhatja, hogy a nemzeti védőintézkedéseket megfelelően végrehajthassák.

Módosítás: 21

5. cikk (2) bekezdés a) pont

a) a legsúlyosabb esetektől eltérő esetekre maximálisan legalább 100 000 euró;

a) az (1) bekezdésben leírt esetektől eltérő esetekre maximálisan legalább 100 000 euró;

Indokolás

A módosítás eredeti értelmének megváltoztatása nélkül kívánja egyértelműbbé tenni a szöveget.

Módosítás: 22

5. cikk, (2a.) bekezdés (új)

(2a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikk szerinti, természetes és jogi személyek által egy származási vagy lakóhely szerinti országuktól eltérő tagállamban ismételten elkövetett bűncselekményeket figyelembe vegyék a pénzbírságok mértékének e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő megállapításakor.

Indokolás

Ahhoz, hogy a bírságok hatékonyak és visszatartó erejűek legyenek, a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük a bűnelkövető által a származási országától eltérő tagállamokban szellemi tulajdonjog sérelmére elkövetett bűncselekményeket a kiszabandó pénzbírság mértékének meghatározásakor.

Módosítás: 23

6. cikk

A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására, legalább akkor, ha a bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, … kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására, ha a bűncselekmények a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 3. cikkének 5. pontja szerint súlyos bűncselekmények, vagy ha a bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, … kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

______________

1 HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

Indokolás

E módosítást az indokolja, hogy számos nemzeti jogrendszerben már igen szigorú intézkedések elfogadására került sor a szellemi tulajdonjogok védelmét illetően tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses bűncselekményeket bűnszervezet keretében követték-e el. A súlyosabb büntetések kiszabásának bűnszervezet érintettségétől való függővé tétele megakadályozhatja, hogy a nemzeti védőintézkedéseket megfelelően végrehajthassák.

Módosítás: 24

6a. cikk (új)

6a. cikk

 

A tagállamok büntető, polgári és eljárási intézkedések révén biztosítják a büntetőjogi szankciókkal való fenyegetéssel történő visszaélés tilalmát és büntethetőségét.

 

A tagállamok tiltják az eljárási visszaélést, különösen olyan esetekben, amikor büntetőjogi intézkedéseket alkalmaznak polgári jogi előírások végrehajtására.

Indokolás

Egy jogosultnak a potenciális jogsértők (pl. a versenytársak) visszatartását illető képessége jelentős mértékben megnő, ha ezeket büntetőjogi szankciókkal fenyegetheti. Mind a nemzetközi, mind az európai jog előírja a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélés megakadályozását. A visszaélés az EK-Szerződés 28. és azt követő, illetve 81. és azt követő cikkeit megkerülve tönkreteszi a szabad versenyt.

Módosítás: 25

6b. cikk (új)

6b. cikk

 

A tagállamok biztosítják a vádlottak jogainak megfelelő védelmét és biztosítását.

Módosítás: 26

7. cikk

Közös nyomozócsoportok

Együttműködés közös nyomozócsoportokkal

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai vagy megbízottjaik, illetve a szakértők segíthessék a közös nyomozócsoportok által a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban végzett nyomozásokat.

A tagállamok a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatban1 foglalt megállapodásnak megfelelően biztosítják a szellemi tulajdonjogok jogosultjainak együttműködését a közös nyomozócsoportokkal.
________________________________

1 HL L 162., 2002.6.20., 1. o.

Módosítás: 27

7. cikk (1a) bekezdés (új)

 

A tagállamok megfelelő védintézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az ilyen segítségnyújtás ne sértse a vádlott jogait, például a bizonyíték pontosságának, integritásának vagy elfogulatlanságának befolyásolása útján.

Indokolás

A szellemi tulajdonjogok jogosultjainak a közös nyomozócsoportokba történő bevonása kockázatot jelent bármely nyomozás elfogulatlanságát, a benyújtott bizonyítékot és a védelemhez való jog védelmét illetően. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelően védjék a védelemhez való jogot, és hogy a büntető igazságszolgáltatási eljárásban a bizonyítékokra és a bizonyításra vonatkozó követelményeket tiszteletben tartják.

Módosítás: 28

7. cikk (1b) bekezdés (új)

 

A nyomozás és a bírósági eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkét és a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1.

 

_______________________

HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

Indokolás

A Charta 8. cikke kimondja, hogy „mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez” és hogy „az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.” Az irányelv célja az egyén jogainak és szabadságának védelme személyes adataik feldolgozása kapcsán a jogszerű feldolgozás meghatározására vonatkozó iránymutatások révén.

Módosítás: 29

7a. cikk (új)

7a. cikk

 

A bűnüldöző hatóságoktól kapott tájékoztatáshoz való jog

 

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a bűnüldöző hatóságok jogsértő tárgyakat foglalnak le vagy a jogsértés más bizonyítékait szerzik be, a hatóságok az ilyen bizonyítékot rendelkezésre bocsátják az állítólagos jogsértő ellen a jogosult által egy Európai Unión belüli igazságszolgáltatási rendszerben indított, folyamatban lévő vagy általa indítani tervezett polgári eljárás során történő felhasználásra, illetve hogy adott esetben az említett hatóságok tájékoztatják az érintett jogosultat vagy képviselőjét az ilyen lefoglalásról vagy bizonyítékszerzésről. A tagállamok előírhatják, hogy ilyen bizonyítéknak a jogosult számára történő rendelkezésre bocsátását ésszerű hozzáférési, biztonsági vagy más előírásokhoz kötik a bizonyíték integritásának biztosítása és a mindebből eredő esetleges büntetőeljárás sérelmének elkerülése érdekében.

Indokolás

Az állami és a magánszektor közötti EU-szintű együttműködést ösztönözni kell. Az állami hatóságok – ideértve a bűnüldöző hatóságokat is – számára lehetőséget kell adni arra, hogy információt és bizonyítékokat oszthassanak meg a magánszektorral annak biztosítása érdekében, hogy szilárd ténybeli bizonyítékok alapján hatékony és arányos módon kerüljön sor akár polgári, akár büntetőjogi lépések megtételére a hamisítók és a kalózok ellen. Ez teljes mértékben tiszteletben tartja az adatvédelmi jogszabályokat, különösen az adatvédelemről szóló, 95/46/EK irányelvet.

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

I. Bevezetés: a 2005. július 12-i javaslatok

1. 2005. július 12-én a Bizottság javaslatot küldött az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy irányelvre a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről (2005/0127(COD)); ugyanekkor, javaslatot küldött a Tanácsnak egy tanácsi kerethatározatra a szellemi tulajdonjogokat érő sérelmek visszaszorítására kidolgozott büntetőkeret megerősítéséről (2005/0128(CNS)).

2. A irányelvre tett javaslat kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogok bármilyen szándékos üzletszerű megsértését, annak kísérletét, segítését, és az arra való felbujtást bűncselekményként kezelik. A javaslat büntető intézkedések sorát tette lehetővé a hamisított termékek elkobzásától a bűnösök szabadságvesztéssel történő büntetéséig. További különböző büntetésekről is rendelkezett, ezen belül elsősorban a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, végleges vagy ideiglenes bezárásáról, az üzleti tevékenységek folytatásának állandó vagy ideiglenes megtiltásáról, és a bírósági ítéletek közzétételéről. Mindazonáltal az irányelvre vonatkozó javaslat mindössze arra kötelezte a tagállamokat, hogy helyezzenek eljárás alá és büntessenek meg bizonyos tevékenységeket, anélkül, hogy meghatározta volna az alkalmazandó büntetés mértékét(1).

3. Ugyanakkor a javaslat a kerethatározatra meg kívánta erősíteni a büntetőjogi intézkedéseket, hogy közelítse a szellemi tulajdonjog megsértéséről szóló nemzeti törvényhozásokat, és segíteni kívánta a tagállamok közötti együttműködést a kérdéses sérelmek visszaszorítására. Különösen, kiegészítve az irányelvre való javaslatot, a javaslat a kerethatározatra minimális büntetéseket kívánt meghatározni a kérdéses jogsértésekre: maximálisan legalább 4 év szabadságvesztés-büntetést, amennyiben e bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló jövőbeni kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében követték el (2005/0003(CNS)), valamint amennyiben e bűncselekmények személyek egészségét és biztonságát veszélyeztetik, melyhez legfeljebb legalább 300.000 euró pénzbírság társul.

II. A Bíróság 2005. szeptember 13-i ítélete és a Bizottság álláspontja

1. Míg a fent említett javaslatok elfogadására vonatkozó eljárások folyamatban voltak, a Bíróság 2005. szeptember 13-án ítéletet hozott a C-176/03 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben, amely, míg általános szabályként azt állapította meg, hogy a bűnügyek nem tartoznak a Közösség hatáskörébe, megállapította, hogy ez „nem akadályozhatja meg a közösségi jogalkotót abban, hogy amennyiben a hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciónak a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság általi alkalmazása a súlyos környezetkárosítások leküzdésének elengedhetetlen eszköze, a tagállamok büntetőjogával kapcsolatban megtegye az általa a környezetvédelem tárgykörében alkotott jogszabályok teljes érvényesülésének biztosításához szükségesnek tartott intézkedéseket” (48. pont).

2. Továbbá, a Bíróság úgy vélte, ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a megfelelő jogi alapot választották-e egy közösségi fellépéshez, a fellépés célját és tartalmát is számításba kell venni. Következésképpen, mivel a kerethatározatnak a kérdéses ügyre(2) vonatkozó elsődleges célja és tartalma a környezetvédelem volt, ezért az EK-Szerződés 175. cikkén (első pillér) kellett volna alapulnia, és nem az EU-Szerződés 4. címén (harmadik pillér) (51.pont).

3. A Bizottság ezért elfogadott egy közleményt(3), amely a Bíróság megállapítását annak logikus következményéig vezeti, nevezetesen, hogy nincsenek korlátai a bűnügyekre vonatkozó rendelkezések átvételének az első pillér értelmében a közösségi érdek bármely lehetségesen releváns területén.

4. A Bizottság álláspontja szerint a hatalmat az első és harmadik pillér között a következőképpen kell elosztani: a büntetőjog rendelkezései, melyek a közösségi jog hatásos végrehajtásához szükségesek az első pillér hatálya alá tartoznak, míg a horizontális büntetőjogi rendelkezések (rendőrségi és bírósági együttműködés, a büntetőjog harmonizációjára tett intézkedések összefüggésben a szabadság, biztonság, és az igazságosság területével) a harmadik pillérhez tartoznak.

5. A fentieknek megfelelően a Bizottság megkezdte minden még függőben lévő jogalkotási javaslat szükséges változtatásainak elvégzését.

III. A 2006. április 26-i javaslat

1. E kérdés vitáját, és különösen a Bíróság vonatkozó ítéletét, követően a Bizottság úgy döntött, hogy módosítja az irányelvre tett javaslatot, és visszavonja a 2005. július 12-i kerethatározatra tett javaslatot(4).

2. Ennek megfelelően 2006. április 26-án a Bizottság továbbított egy új javaslatot az irányelvre a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről, amely magában foglalja, naprakésszé teszi, és egyesíti a két előbbi kezdeményezés rendelkezéseit.

3. Különösen, a büntetések mértékére és az elkobzás széles felhatalmazására vonatkozó javaslatokat, melyeket a kerethatározatra tett javaslat tartalmazott, most belefoglalták az új irányelvre tett javaslatba (lásd, különösen az 5-8. cikkekben). Úgy tűnik, ez az egyik első ügy, ahol a Bizottság alkalmazta a büntetőjog iránti új megközelítését.

4. Röviden összegezve, az 1. cikk megállapítja az irányelv témáját és hatáskörét; a 2. cikk meghatározza a jogi személy fogalmát az irányelvbeli használatra; a 3. cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy bizonyos fajta viselkedést bűncselekményként kezeljenek; a 4. és 5. cikk részletezi a büntetések természetet és mértékét egyenként; a 6. cikk az elkobzás hatalmával foglalkozik; a 7. cikk a hamisítással küzdő közös vizsgálati csoportokról gondoskodik; a 8. cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az irányelvben meghatározott jogsértések kivizsgálását és a vádemelést ne kelljen azoknak a személyeknek kezdeményeznie, akiknek a jogait megszegik; végül a 9. és 10. cikk az átültetéssel, illetve a hatályba lépéssel foglalkozik.

5. Ha összevetjük az új javaslatot a két korábbival, világosan látszik, hogy az új tervezet csupán a joghatósággal és a büntetőeljárások összehangolásával kapcsolatos rendelkezéseket nem vette át. A Bizottság a büntetőeljárásokban előforduló joghatósági összeütközésekről és a ne bis in idem elvéről szóló, 2005. december 23-án elfogadott zöld könyve(5) keretében ugyanis horizontális megközelítést tervez e kérdésben. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy nem feltétlenül kell a szellemi tulajdon védelmére külön szabályozást bevezetni.

VI. Vitás kérdések és az előadó álláspontja

1. Tekintettel az első pillérre a büntetőeljárásokra vonatkozó javaslatok alapja tökéletesen összeegyeztethető a Bíróság 2005. szeptember 13-i ítélete megállapításainak széles értelmezésével a Bizottság részéről. Ezt követően, ha ez a széles értelmezés elfogadásra kerül, a Bizottság megközelítése kifogástalan. Mindazonáltal úgy tűnik, még mindig vannak bizonyos problematikus pontok, melyeket a módosított bizottsági javaslat sem tud sikeresen megoldani.

2. Ez különösen az irányelv hatáskörére vonatkozik. A magyarázó feljegyzés kijelenti, hogy e jogszabályt a szellemi tulajdonjogok közösségi jogszabályok, mint például a 2004/48/EK irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, és/vagy az érintett tagállam nemzeti jogszabályai szerinti bárminemű megsértésére alkalmazni kell.

3. A Bizottság nyilatkozata (2005/292/EC) a 2004/48/EK irányelv 2. cikkéről felsorolja az érintett tulajdonjogokat, pontosabban meghatározandó az irányelv pontos hatályát. A lista tartalmazza a szabadalmi jogokat, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat.

4. Mindazonáltal közösségi szinten a szabadalmi jogok megsértéséért kirótt büntetések önmagukban sem tűnnek megfelelőnek, ill. a közösségi jogalkotó által az elmúlt években követett megközelítéssel megfelelőnek.

5. Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy bármiféle sürgős beavatkozással büntető intézkedések bevezetésére lenne szükség, hiszen sok tagállam már megvalósít szabadalmi jogvédelmet büntető intézkedések foganatosításával (i.e. bírságok és szabadságvesztéssel járó büntetések). Ez vonatkozik például a német(6), osztrák(7), dán(8), spanyol(9), francia(10), magyar(11), olasz(12), holland(13) és a portugál(14) törvényhozásra. Következésképpen azonban figyelmet kell fordítani más jogrendszerekben mindennemű büntetőjogi védelem hiányára (például az angol, belga és a görög jogban), az ilyen rendelkezések bevezetése közösségi szinten megkétszerezné a létező rendelkezések számát, és még ormótlanabbá tenné a rendszert, hacsak nem tesszük fel, hogy egyfelől egy világos rendelkezés beszúrásával (egy megfelelő módosítás segítségével), avagy hogy a közösségi jog „automatikus elsődlegessége” következményeként(15), ebben a tárgyban a közösségi jogalkotás teljesen helyettesíthetné a megfelelő nemzeti törvénykezést.

6. Másodszor, a büntető intézkedések alkalmazására irányuló igyekezet a szabadalmi jog területén, úgy tűnik, nyilvánvalóan megsérti az Európai Parlament álláspontját, mely 2005. július 6-i plenáris ülésén visszautasította a Bizottság számítógépen megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvjavaslatát (2002/0047(COD)). Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament elsöprő többsége(16) úgy vélte akkor, hogy ezen a területen a jogalkotás alkalmatlan, most bármilyen kísérlet, mely a szabadalmak védelmében büntető intézkedéseket helyez kilátásba (melyeket jelenleg nem szabályoznak), veszélyes és korlátozott betörés lenne egy nagyon összetett területre, amely éppen ezért olyan szabályozási keretet igényel, amely olyan rendszeres és széles körben támogatott, amennyire csak lehetséges.

7. A fentiek fényében az előadó módosításokat javasol az irányelvre tett javaslat 1. és a 2. cikkéhez, hogy körülhatárolja hatáskörét és megadja a megfelelő fogalommeghatározásokat. Gyakorlatilag kizárja az irányelv hatásköréből a szabadalmak témáját, megállapítva, hogy mivel a jövőben a szabadalmakra közösségi szinten jóval átfogóbb szabályok alkalmazása vár (egy megfelelő irányelv formájában), a jelenlegi javaslat rendelkezéseit nem kellene a szabadalmakra alkalmazni. Ez elkerülné bármilyen a szabadalmakra vonatkozó jövőbeli jogalkotás tartalmának (a büntetőjogi szempontokat is beleértve) előítéletét. Emellett az irányelv hatályát a közösségi jogalkotás által megállapított szellemi tulajdonjogokra korlátozná.

8. Végül a belső koherencia miatt az előadó kisebb módosításokat javasol az (5) preambulumbekezdéshez és a 2. cikk szövegéhez, és tisztább és ésszerűbb fogalmazást javasol az 5., 6. és 7. cikk esetében.

VI. Jövőbeni fejlemények

1. Az előadó reméli, hogy a jövőbeli stratégiák felrajzolásakor a kalózkodás és a hamisítás elleni harcban, a közösségi jogalkotó megfontolja majd olyan eljárások és módszerek lehetőségét, melyekkel azok is büntethetővé váljanak, akik olyan javakra tesznek szert, melyek származása jogellenes, és hogy ezen a területen az erősebb harmonizáció korszakát kezdjük meg.

(1)

A Bíróság (vö. C-68/88 sz. ügyben 1989. szeptember 21-én hozott ítélet, Bizottság kontra Görög Köztársaság) hagyományosan csak az úgynevezett asszimilációs eljárást engedélyezi, mellyel összhangban a közösségi jogalkotás lehetővé teheti, hogy bizonyos nemzeti érdekek védelmére tervezett hazai büntetőjogi rendelkezések szintén védhetik a megfelelő közösségi érdekeket, így egyesítve a rendelkezések két készletét egy új jogalkotásban, mely büntetőjogi tényállásokat határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a közösségi jog megállapíthatja, hogy bizonyos fajta viselkedést bűncselekménynek kell tekinteni, de nem szabad megsértenie a tagállamok hatáskörét, azaz a büntetések gyakorlati előírását és alkalmazását.

(2)

A Bíróság a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2003. január 27-i 2003/80/IB tanácsi kerethatározat

(3)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bíróság által (a C-176/03 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben) 2005. szeptember 13-án hozott ítélet következményeiről, COM(2005)0583.

(4)

Vö. Az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amíg a Tanács nem határozott, a Bizottság a közösségi jogi aktus elfogadásához vezető eljárások során javaslatát bármikor módosíthatja. Úgy véljük, hogy a javaslatok módosításának hatalmába beletartozik azok visszavonása is; vö. a Jogi Bizottság 2006. március 22-i véleménye az elbírálás alatt álló jogalkotási javaslatok átvizsgálásának eredményéről (2005/2214(INI)).

(5)

COM(2005)0696.

(6)

Vö. Az 1980. december 16-I Bekanntmachung der Neufassung des Patentgesetzes (PatG) 142. paragrafusa.

(7)

Vö. Patentgesetz 1970 147. és 149. cikkelyei, az azt módosító I 143 sz. szövetségi törvény

(8)

Vö. Az 1967. december 20-i 479. sz. dán szabadalmi törvény 57. szakasza.

(9)

Vö. A BTK 273. cikkelye, az azt módosító 1995. november 23-i 10/1995 sz. törvény.

(10)

Vö. Az 1990. január 26-i többször módosított szellemi tulajdon törvény L. 615-14 cikkelye.

(11)

Vö. A büntető törvény 329/D cikke.

(12)

Vö. A büntető törvény 473 és 474 cikkelyei, mely bünteti a hamisítás, kreatív alkotások, vagy ipari termékek megkülönböztető jelzésének megváltoztatását vagy használatát, és behozatalát, és hamis jelzésekkel való értékesítését, továbbá a 475 cikkely mely az ítélet vagy a bírósági döntés nyilvánosságra hozatalának kiegészítő büntetéséről rendelkezik.

(13)

Vö. Az 1910-es holland szabadalmi törvény (Rijksoctrooiwet) 45 cikkelye, és az 1995-ös holland szabadalmi törvény (Rijksoctrooiwet) 79(1) cikkelye.

(14)

Vö. Az ipari tulajdon törvény 261 és 262 cikkelyei (1995. január 24-i 16/95 sz. többször módosított törvényerejű rendelet).

(15)

Ez az elsődlegesség természetesen abból a követelményből fakad, hogy a nemzeti bíróságok a közösségi jogot teljes mértékben alkalmazzák, és következetesen vessenek el minden hazai törvényt, mely ellentmond annak, függetlenül attól, hogy a kérdéses közösségi jogszabály előtt vagy után született (vö. a Bíróság a 106/77 sz. ügyben 1978. március 9-én hozott ítélete, Simmenthal, EB jelentések 1978, 629.o, 24 pont).

(16)

648 szavazat 14 ellenében, 18 tartózkodás mellett.


VÉLEMÉNY AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (29.11.2006)

a Jogi Bizottság részére

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról

(COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD))

A vélemény előadója: David Hammerstein Mintz

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Bíróság C-176/03. számú ügyben nemrégiben hozott ítéletét követően a Bizottság a Szerződés 95. cikke alapján irányelvet javasol a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről.

A Jogi Bizottság illetékességének sérelme nélkül érdemes megjegyezni, hogy komoly kétségek merültek fel az ítélet Európai Bizottság általi, a COM(2005)0583 közleményben kifejtett átfogó értelmezését, és ennélfogva a javaslat jogalapját illetően.

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban a fő pontok a következők:

a) az irányelv hatálya;

b) a „kereskedelmi nagyságrend (üzletszerűség)” meghatározása;

c) a „szellemi tulajdonjog szándékos megsértésének” meghatározása;

d) a bűnsegély és a felbujtás bűncselekménynek minősítése;

e) közös nyomozócsoportok;

f) alapvető jogok.

Hatály

E jogalkotási aktus hatályát úgy kell meghatározni, hogy képes legyen kezelni a termékhamisítást és a szerzői jogok megsértését, különösen a zeneiparban, a luxuscikkek területén, a ruhaiparban és a kapcsolódó ágazatokban. Súlyos aggodalmak merülnek fel azonban az irányelv lehetséges hatásai vonatkozásában, amikor a termékhamisítás és a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni intézkedéseket a szellemi tulajdon valamennyi formájára alkalmazandókként általánosítják. Hangsúlyozni kell, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértése jellegében és az elkövetés módjában eltérő lehet, vagyis a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni intézkedéseknek is eltérőeknek kell lenniük. Különbség van a szabadalmi jogok szokásos üzleti tevékenység során való megsértése, például a termékek jogszerű fejlesztése és a csalárd és megfontolt szándékkal elkövetett hamisítás és szerzői jogsértések között. A szabadalmi jogok megsértése polgári eljárás során orvosolható, és a szabadalmi jogok megsértésével vádolt személyeket nem szabad a szerzői jogi kalózkodással és hamisítókkal egy kalap alá venni. Egy vállalatnál szükség lehet a szabadalom szándékos megsértésére, hogy bebizonyítsák, az adott szabadalom nem érvényes, és ez hozzájárul az innovációhoz. Ebben az összefüggésben a jogsértésnek továbbra is polgári ügynek kellene maradnia, hacsak a jogsértés nem jelent súlyos fenyegetést a közegészségügyre vagy a közbiztonságra.

Kereskedelmi nagyságrend (üzletszerűség)

A kereskedelmi nagyságrendre való hivatkozást a TRIPS-megállapodás vezette be, de nem határozta meg. A TRIPS-megállapodás nyelvezete és a kifejezés egész megállapodáson végigvonuló használata segít a fogalom értelmezésében. Olyan haszonszerzési céllal történő jogsértésre utal, amely jelentős közvetlen veszteséget okoz a szellemi tulajdonjog jogosultjának; a jogszerűen beszerzett tartalom egyének közötti térítésmentes cseréjét ki kell zárni az irányelv alkalmazási köréből.

Mivel a jogalkotási javaslat csak a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) jogsértést kívánja büntetni, a jogbizonytalanság elkerülése érdekében fontos ezt egyértelműen definiálni. E területen nem hagyatkozhatunk a tagállamok gyakorlatára, mivel az tagállamonként eltérő.

A szellemi tulajdonjogok szándékos megsértése

Csak a tudatos és szándékosan elkövetett jogsértéseket lenne szabad büntetőjogi intézkedésekkel büntetni és csak azokban az esetekben, amikor az elkövető tudatában van annak, hogy szellemi tulajdonjogot sért, és ezt előre megfontolt szándékkal követi el. Megkülönböztetést kell tenni, és a jogsértést nem szabad szándékosnak tekinteni csak azért, mert olyan szándékos tevékenység része, mint például a zenehallgatás vagy a filmnézés.

Bűnsegély és felbujtás

Fontos különbséget tenni a szabadalmi jogok szokásos üzleti tevékenység során való megsértése (például a termékek jogszerű fejlesztése), valamint a csalárd és megfontolt szándékkal elkövetett hamisítás és szerzői jogsértés között, amelyet gyakran bűnszövetkezetek követnek el. A bűnsegélyre és a felbujtásra vonatkozó büntetőjogi szankciókat a legsúlyosabb bűncselekmények számára kell fenntartani; a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén aránytalan a bűnsegély és a felbujtás büntetése.

Az alapjogi charta minden pontját tiszteletben kell tartani, különösen a 49. cikk (3) bekezdését, amely kimondja, hogy „a büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bűncselekményhez mérten”.

Közös nyomozócsoportok

A javaslat 7. cikke engedélyezi a szakértők és a szellemi tulajdonjog jogosultja képviselőinek részvételét a nyomozásban. Bár a szellemi tulajdonjog jogosultja tudja valóban kétséget kizáróan azonosítani áruit és termékeit, e tekintetben óvatosan kell eljárni.

Először is, mivel a szellemi tulajdonjog jogosultja engedélyezi vagy tiltja meg szellemi terméke használatát, és mivel a szellemi tulajdonjog jogosultját védelem illeti meg, csak megfelelő engedéllyel és megbízással rendelkező képviselő tudja a nyomozócsoportot segíteni. Másodszor, a szellemi tulajdonjog jogosultja vagy képviselője által nyújtott támogatásnak korlátozottnak kell lennie a büntetőjogi eljárás „privatizálásának” elkerülése érdekében; a szellemi tulajdonjog jogosultja nagyobb fokú vagy aktívabb részvétele kockázatot jelentene a méltányos és pártatlan nyomozás és büntetőeljárás tekintetében.

Alapvető jogok

Az alapjogi charta valamennyi pontját tiszteletben kell tartani a bűncselekmények és a szankciók meghatározásánál, valamint a nyomozás és a bírósági eljárás során. Különös figyelmet kell fordítani a charta alábbi cikkeire: az adatvédelemről szóló 8. cikk; a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikk; és a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveiről szóló 49. cikk.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg(1)  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(9) preambulumbekezdés

(9) A szellemi tulajdont sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében azokat nem lehet a bűncselekmény sértettjének nyilatkozatától vagy feljelentésétől függővé tenni.

törölve

Indokolás

A nyomozást végző hatóságok nem járhatnának el saját kezdeményezésükre azt megelőzően, hogy a jogok jogosultja feljelentést tenne, mivel a használati engedélyre vonatkozó rendelkezéseket nem hozták nyilvánosságra. A jogok jogosultjának alapvető joga, hogy a saját belátása szerint rendelkezzen a jogaival.

Módosítás: 2

(9a) preambulumbekezdés (új)

 

(9a) Az Európai Unió alapjogi chartájában lefektetett jogokat tiszteletben kell tartani a bűncselekmények és a büntetések meghatározásánál, valamint a nyomozás és a bírósági eljárás során.

Módosítás: 3

1. cikk (1) bekezdés

Ezen irányelv megállapítja a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedéseket.

Ezen irányelv megállapítja a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi nagyságrendű szándékos megsértése elleni küzdelemhez és az ettől való elrettentéshez szükséges büntetőjogi intézkedéseket.

Módosítás: 4

1. cikk (2) bekezdés

Ezek az intézkedések a közösségi és/vagy a tagállamok nemzeti jogszabályai által biztosított szellemi tulajdonjogokra alkalmazandók.

Uniós szinten harmonizálja ezeket a büntetőjogi intézkedéseket, ahol erre szükség van a szellemi tulajdonjogok bűnszövetkezetek által elkövetett szándékos megsértése elleni küzdelemhez, illetve ha ezek egészségügyi vagy biztonsági kockázatot jelentenek.

Indokolás

Ez a módosítás visszaállítja a TRIPS-megállapodás szövegét (61. cikk), amelyen a javaslat alapul.

Módosítás: 5

1. cikk (2a) bekezdés (új)

 

Az irányelv intézkedései a tagállamokban már meglévő intézkedések sérelme nélkül csak védjeggyel való szándékos visszaélések esetén alkalmazandók, beleértve a hamisításokat és szerzőijog-sértéseket.

Indokolás

Különbség van a szabadalmi jogok szokásos üzleti tevékenység során való megsértése, például a termékek jogszerű fejlesztése és a csalárd és megfontolt szándékkal elkövetett hamisítás és szerzőijogsértések között. A szabadalmi jogok megsértése polgári eljárás során orvosolható, és a szabadalmi jogok megsértésével vádolt személyeket nem szabad a szerzői jogi kalózkodással és hamisítókkal egy kalap alá venni. Szabadalmi jogsértések esetében ez beavatkozást jelentene a tagállamok polgári jogi rendszerébe.

Módosítás: 6

1. cikk (2b) bekezdés (új)

 

A jogszerűen beszerzett tartalom egyének közötti térítésmentes cseréje ki van zárva az irányelv alkalmazási köréből.

Indokolás

A javaslat csak a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) jogsértést kívánja büntetni (3. cikk).

Módosítás: 7

2. cikk cím

Fogalommeghatározás

Fogalommeghatározások

Indokolás

Fontos, hogy meghatározzuk a hamisítás fogalmát, amely központi jelentőségű ezen irányelvre irányuló javaslat alkalmazásához. Csak akkor lehet szankciókat alkalmazni, ha létezik a hamisítás fogalmának világos meghatározása, amely lefedi a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját, ideértve a hamisított árucikkek birtoklását is.

Módosítás: 8

1. cikk (1a) bekezdés (új)

 

Ebben az irányelvben a „kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) jogsértés”a szellemi tulajdonjog olyan haszonszerzési céllal történő megsértését jelenti, amely jelentős közvetlen veszteséget okoz az adott szellemi tulajdonjog jogosultjának.

Indokolás

Bár a javaslat csak a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) jogsértést kívánja büntetni (3. cikk), ez a fogalom nincs definiálva; a bizonytalan jogi helyzet elkerülése végett egyértelmű meghatározást kell megadni. Bár a TRIPS-megállapodás nem határozza meg, mit ért „kereskedelmi nagyságrend” alatt, e kifejezés a megállapodás egész szövegén végigvonul, és a TRIPS tárgyalási folyamatának elemzése egyértelművé teszi a meghatározást.

Módosítás: 9

1. cikk (1b) bekezdés (új)

 

Ebben az irányelvben „a szellemi tulajdonjog szándékos megsértése” az adott tulajdonjog megfontolt szándékkal elkövetett, tudatos megsértését jelenti.

Módosítás: 10

2. cikk (1c) bekezdés (új)

 

Az irányelv alkalmazásában a „hamisítás” fogalma a következőket foglalja magában:

 

a) valaki jogszerű indok nélkül birtokol, bármilyen vámrendelkezés mellett behoz vagy kivisz hamis védjegyet viselő árucikkeket;

 

b) valaki eladásra kínál vagy elad hamis védjegyet viselő árucikkeket;

 

c) valaki egy védjegyet, egy együttes védjegyet vagy egy együttes tanúsító védjegyet az annak bejegyzése révén biztosított jogok és az abból eredő tilalmak megsértésével lemásol, utánoz, használ, elhelyez, eltávolít, módosít;

 

d) valaki tudatosan szállít vagy nyújt attól eltérő bejegyzett védjeggyel rendelkező árut vagy szolgáltatást, mint amilyet rendeltek tőle.

Indokolás

Fontos, hogy meghatározzuk a hamisítás fogalmát, amely központi jelentőségű ezen irányelvre irányuló javaslat alkalmazásához. Csak akkor lehet szankciókat alkalmazni, ha létezik a hamisítás fogalmának világos meghatározása, amely lefedi a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját, ideértve a hamisított árucikkek birtoklását is.

Módosítás: 11

3. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog bármilyen, üzletszerűen elkövetett szándékos megsértését vagy arra irányuló kísérletet, bűnsegélyt és felbujtást bűncselekménynek minősítenek.

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog üzletszerűen elkövetett szándékos megsértését bűncselekménynek minősítsék.

Indokolás

A bűnsegélyre és a felbujtásra vonatkozó büntetőjogi szankciókat a legsúlyosabb bűncselekmények számára kell fenntartani; a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén aránytalan lehet a bűnsegély és a felbujtás büntetése.

Módosítás: 12

3. cikk (1a) bekezdés (új)

 

Ezenkívül a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogsértésekre irányuló kísérletet, annak támogatását, a bűnsegélyezést és az erre való felbujtást bűncselekménynek tekintsék, amennyiben:

 

a) azt a szervezett bűnözés támogatása céljából teszik, vagy

 

b) súlyos fenyegetést jelent az egészségre vagy a biztonságra.

Indokolás

Fontos különbséget tenni a szabadalmi jogok szokásos üzleti tevékenység során való, az érvénytelen szabadalmak megszüntetéséhez vezető megsértése (például a termékek jogszerű fejlesztése) és a csalárd és megfontolt szándékkal elkövetett hamisítás és szerzői jogsértések között, amelyet gyakran bűnszövetkezetek követnek el. A bűnsegélyre és a felbujtásra vonatkozó büntetőjogi szankciókat a legsúlyosabb bűncselekmények számára kell fenntartani; a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén aránytalan lehet a bűnsegély és a felbujtás büntetése.

Módosítás: 13

3. cikk (1b) bekezdés (új)

 

Nem lehet büntetést alkalmazni abban az esetben, ha a szellemi tulajdonjog jogosultjának beleegyezésével harmadik országban piacra kerülő eredeti termékek párhuzamos behozatala folyik.

Módosítás: 14

4. cikk (2) bekezdés bevezető mondat

(2) A 3. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan a tagállamok előírják, hogy megfelelő esetben az alábbi szankciók is alkalmazhatók:

(2) A 3. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan a tagállamok előírják, hogy – amennyiben a közérdek megköveteli – megfelelő esetben az alábbi szankciók is alkalmazhatók:

Indokolás

Az alapvető jogok súlyos megsértéséről van szó, ezért azt a közérdekkel is igazolni kell.

Módosítás: 15

4. cikk (2) bekezdés a) pont

a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése;

a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak mielőbbi teljes megsemmisítése, bizonyítékként felhasználandó minták kezesség nélküli megőrzése mellett;

Indokolás

Biztonsági okokból a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak gyors és teljes megsemmisítése javasolt, a nyomozáshoz szükséges cikkek kivételével. Ez az intézkedés a súlyos és drága őrzési költségek elkerülését is lehetővé teszi. A készlet vizuális megörökítése úgy is történhet, hogy azt a felfedezése pillanatában lefényképezik. Adott esetben a készlet megsemmisítésének feltétele lehet a vizsgálat alá vont személy – ha sikerült őt beazonosítani –beleegyezése vagy tiltakozásának hiánya, anélkül, hogy a bűnösség elismeréséről lenne szó.

Módosítás: 16

4. cikk (2) bekezdés fa) pont (új)

 

fa) végzés, amely a jogsértőt kötelezi a lefoglalt áru őrzési költségeinek megfizetésére,

Indokolás

Mellékbüntetésként a hamisító a nyomozáshoz szükséges áruk őrzési költségeinek fizetésére legyen kötelezhető, különösen mivel ezek a költségek jelentősek lehetnek, ha az őrzött árucikkek kis mennyiségük ellenére terjedelmesek, és a nyomozás hosszú ideig tart.

Módosítás: 17

5. cikk (2) bekezdés a) és b) pont

 

 

a) a legsúlyosabb esetektől eltérő esetekre maximálisan legalább 100 000 euró;

Pénzbüntetés esetén az egyes tagállamok bíróságai határozzák meg a pénzbírság összegét, figyelembe véve az okozott kárt, a jogsértő áruk értékét vagy az abból származó hasznot, és emellett minden esetben alapvető elemként figyelembe veszik a vétkes vagyoni helyzetét, amely vagyonából, jövedelmeiből, kötelezettségeiből, az általa eltartottak számából, valamint egyéb személyes körülményeiből következik.

b) az (1) bekezdésben említett esetekben maximálisan legalább 300 000 euró.

 

Indokolás

A szellemei tulajdonjogokat sértő bűncselekményekre alkalmazandó pénzbírságok rögzített összegének meghatározása, ahogy ez a cikk előírja, túl merevnek tűnik, és kétségkívül nehezen összeegyeztethető a szubszidiaritás elvével. A módosítás tiszteletben tartja ezt az elvet, miközben teljesen megőrzi azt a harmonizációs célkitűzést, amelyre e javaslat törekszik.

Módosítás: 18

6. cikk

A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására, legalább akkor, ha a bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, … kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint ha e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

A tagállamok az alapvető jogok megsértése nélkül elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására, legalább akkor, ha a bűncselekmények súlyos bűncselekmények, valamint ha e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

 

Indokolás

Aggasztó, hogy a 6. cikk csak a „szervezett bűnözés” keretében elkövetett bűncselekményekre korlátozódik. Ez a cikk csak akkor lesz hasznos, ha a jogok jogosultjainak súlyos üzleti kárt okozó valamennyi bűncselekményre alkalmazzák, függetlenül attól, hogy e bűncselekményeket szervezett bűnözés keretében követték-e el vagy sem. A keretirányelvre irányuló javaslat 6. cikkében tehát törölni kell a „szervezett bűnözésre” való hivatkozást, és azt a „súlyos bűncselekmények” kifejezéssel kell felváltani.

Módosítás: 19

7. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai vagy megbízottjaik, illetve a szakértők segíthessék a közös nyomozócsoportok által a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban végzett nyomozásokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai vagy megfelelő engedéllyel felruházott megbízottjaik, illetve a szakértők információt adjanak át a közös nyomozócsoportoknak a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban végzett nyomozásokhoz.

Indokolás

A cikk szövegezése nem egyértelmű: jogszerű, hogy a Bíróság engedélyezze mindkét fél szakértőinek részvételét. Korlátozni kell azonban a szellemi tulajdonjog jogosultja képviselőjének közvetlen részvételét a nyomozásban; különben a jogosultak veszélyeztethetik a büntetőeljárást a nyomozás pártatlanságának és méltányosságának megkérdőjelezésével. A Bizottság által javasolt szöveg aránytalan; az értelmezést a Bíróságra kell hagyni.

Módosítás: 20

7. cikk (1a) bekezdés

 

A nyomozás és a bírósági eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkét és a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1.

 

_______________________

HL L 281., 1995.11.23., 31.o.

Indokolás

A Charta 8. cikke kimondja, hogy „mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez” és hogy „az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.” Az irányelv célja az egyén jogainak és szabadságának védelme személyes adataik feldolgozása kapcsán a jogszerű feldolgozás meghatározására vonatkozó iránymutatások révén.

Módosítás: 21

8. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás megindítása ne függjön a bűncselekmény sértettjének nyilatkozatától vagy feljelentésétől, legalábbis akkor, ha a bűncselekményt a tagállam területén követték el.

A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás a bűncselekmény sértettjének nyilatkozata és feljelentése hiányában is megindulhasson, legalábbis akkor, ha a bűncselekményt a tagállam területén követték el.

Indokolás

A büntetőeljárás megindítása feltételeinek meghatározása mellett ez a módosítás megőrzi a javasolt rendelkezés rugalmasságát. Nagyon fontos – különösen a közegészséget veszélyeztető esetekben, és ahol a jog jogosultja nem határozható meg –, hogy a büntetőeljárás a sértett nyilatkozatának hiányában is megindulhasson.

ELJÁRÁS

Cím

A szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslat

Hivatkozások

COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD)

Illetékes bizottság

JURI

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE
6.9.2005

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

David Hammerstein Mintz
5.10.2005

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

11.9.2006

10.10.2006

23.11.2006

28.11.2006

 

Az elfogadás dátuma

28.11.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

4

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Jan Březina, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Giles Chichester, Den Dover, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Vincenzo Lavarra, Nils Lundgren, Eugenijus Maldeikis, Reino Paasilinna, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras, Dominique Vlasto

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pilar Ayuso, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Edit Herczog, Gunnar Hökmark, Lambert van Nistelrooij, Francisca Pleguezuelos Aguilar

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

 

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (12.12.2006)

a Jogi Bizottság részére

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD))

A vélemény előadója: Rainer Wieland

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Közösségek Bírósága 2005. szeptember 13-i ítéletét követően (C 176/03. sz. ügy Bizottság kontra Tanács) az Európai Bizottság módosította a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló irányelvre irányuló javaslatát.

A szellemi tulajdonjogok védelme különösen fontos az európai vállalatok számára, amelyeknek biztosnak kell lenniük abban, hogy befektetéseik megtérülnek. A szellemi tulajdonjogok ilyen jellegű védelme hiányában a befektetések és következésképpen a innováció üteme lelassulhat Európában.

Európai szinten meg kell határozni néhány közös alapot a hamisítás és a szerzői jogbitorlás elleni hatékonyabb harc érdekében: éppen ezért ez a javaslat közös meghatározásokat és közös büntetési szinteket hoz létre. Ez a javaslat szintén törekszik arra, hogy megkönnyítse a szellemi tulajdonjogokkal történő visszaélésekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozásokat.

Az előadó támogatja a javasolt irányelvet, azonban tekintettel annak tartalmára, de felhívja a figyelmet arra, hogy a fontos terminusokat pontosan meg kell határozni az irányelvben, különösen akkor, ha a bűncselekmény meghatározásának központi részét képezik.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg(1)  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(8) preambulumbekezdés

(8) Olyan rendelkezéseket kell előírni, amelyek célja a bűnügyi nyomozások megkönnyítése. A tagállamoknak előírják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai, vagy megbízottjaik, illetve a szakértők támogathatják a közös nyomozócsoportok által végzett nyomozásokat.

törölve

Indokolás

Általános jogpolitikai indokok alapján el kell utasítani a büntetőeljárásnak a magánbefektetők érdekében történő privatizálását. A jogérvényesülés által meghatározott demokratikus társadalmakban az állam jogi monopóliummal rendelkezik az erőszak alkalmazása felett. A magánfeleknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy a polgártársaik által elkövetett jogsértések miatti büntetőeljárási intézkedésekbe vonják be magukat.

Módosítás: 2

(9a) preambulumbekezdés (új)

 

(9a) Az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani a bűncselekmények meghatározása, a nyomozások és a bírósági eljárások során.

Módosítás: 3

1. cikk (2) bekezdés

Ezek az intézkedések a közösségi és/vagy a tagállamok nemzeti jogszabályai által biztosított szellemi tulajdonjogokra alkalmazandók.

Ezen irányelv alá tartoznak legalább a következő szellemi tulajdonjogok :

 

a) szerzői jog ;

 

b) szerzői joggal szomszédos jogok,

 

c) adatbázisok előállítóinak sui generis jogai;

 

d) mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma;

 

e) védjegyjog ;

 

f) ipari minta oltalma ;

 

g) használati minta oltalma;

Indokolás

Jelen irányelv tárgyi alkalmazási köre precízebb megfogalmazásra szorul a jobb, átláthatóbb és érthetőbb jogalkotás követelményének való megfelelés érdekében.

Nem lehet a Bizottság feladata, hogy vélemények nyilvánosságra hozatalával megkerülje a jogalkotót az ilyen messzemenő következményekkel járó irányelvek értelmezésének meghatározásában.

A 2004/48/EK irányelv 2. cikkéből átemelt lista pótlólagosan is megkönnyíti a felelős bizottság számára, hogy különszavazások révén konkrét jogi területeket kiemeljen az alkalmazási körből, amennyiben ez szükségesnek mutatkozik.

Módosítás: 4

1. cikk, (2a) bekezdés a (új)

 

Ezen irányelv nem terjed ki különösen a szellemi tulajdonjogok bármely megsértésére a következőkkel kapcsolatban:

 

- szabadalmak, használati minták és kiegészítő oltalmi tanúsítványok;

 

 

- eredeti áruk párhuzamos behozatala, amelyet a harmadik országban a jogosult beleegyezésével értékesítettek.

Indokolás

Ezen irányelv hatályát a szerzői jogi kalózkodásra és a védjegyhamisításra kell korlátozni.

Módosítás: 5

2. cikk, (1a) bekezdés (új)

 

„Kereskedelmi mértékű”: közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi haszon szerzésének szándékával, vagy olyan nagy mértékben elkövetett cselekmények, amelyek a jog tulajdonosának számottevő közvetlen kárt okozhatnak.

Indokolás

A „kereskedelmi mértékű” kifejezés a cselekmény meghatározása szempontjából központi jelentőségű, és pontos meghatározást igényel. Nem csak a gazdasági vagy kereskedelmi célú cselekményeket kell magában foglalnia, hanem a nagymértékű súlyos kalózkodást is, amely – bár a jogsértő számára gazdasági előnnyel nem jár – az egyéni vagy személyes felhasználáson túllépve jelentős hátrányt okozhat a jogosult számára.

Módosítás: 6

3. cikk, (1a) bekezdés (új)

 

A tagállamok biztosítják, hogy minden szándékos, kereskedelmi mértékű védjegyjogi jogsértést bűncselekménynek minősítenek, amely a kapcsolódó termék vagy szolgáltatás bejegyzett védjegyével azonos jelzés azonos termékekre vagy szolgáltatásokra való alkalmazásával valósul meg.

Indokolás

Megfelelőbb külön meghatározni a szerzői jogi és a védjegyjogi jogsértéseket.

Módosítás: 7

4. cikk, (2) bekezdés

2. A 3. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan a tagállamok előírják, hogy megfelelő esetben az alábbi szankciók is alkalmazhatók:

2. A 3. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan a tagállamok előírják, hogy megfelelő esetben a szükséges intézkedések is alkalmazhatók annak biztosítása érdekében, hogy valamely felelős természetes vagy jogi személlyel szemben hatékony, megfelelő és elrettentő szankciók legyenek alkalmazhatóak, mint például:

a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése;

a) az állami segélyekhez és támogatásokhoz való hozzáférés tilalma;

b) az elsősorban a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, végleges vagy ideiglenes bezárása;

b) valamely kereskedelmi- vagy üzleti tevékenység gyakorlásának ideiglenes vagy végleges tilalma,

c) üzleti tevékenységek folytatásának állandó vagy ideiglenes megtiltása;

c) bírói felügyelet,

d) bírósági felügyelet alá helyezés ;

d) bíró által elrendelt felszámolás,

e) bíróság által elrendelt felszámolás

e) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény ideiglenes vagy végleges bezárása,

f) az állami segélyekhez és támogatásokhoz való hozzáférés tilalma;

f) bírósági határozatok közzététele, és

g) bírósági határozatok közzététele.

 

g) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése.

Indokolás

Ahogyan az 1. módosításban is indoklásra került. Kiegészítésképpen ki kell fejteni, hogy jelen módosítás tárgyát képező szankciókatalógust sem kell tartalmában és szövegében minden joganyag számára újraalkotni. Az a)-tól e)-ig szereplő javasolt szankciók ezért a már említett jogi szövegből, a szervezett bűnözés leküzdésére vonatkozó kerethatározati javaslatból (2005/003 (CNS) 8496/1/06) kerültek átemelésre és kerültek jelen módosítás tárgyát képező eredeti szövegből származó specifikus javaslatokkal kiegészítésre.

Módosítás: 8

4. cikk, (2) bekezdés, a) pont

a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése;

a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése és, megfelelő esetekben az elsősorban ezen áruk létrehozásához vagy gyártásához használt anyagok vagy összetevők elkobzása vagy megsemmisítése;

Indokolás

Pontosítás.

Módosítás: 9

6. cikk

A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására, legalább akkor, ha a bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, … kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

Az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott esetek tekintetében a tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására.

Indokolás

A kiterjesztett elkobzási jogköröket ugyanazokhoz a jogsértésekhez és bűncselekményekhez kell kötni, mint amelyekre az irányelv hatálya kiterjed.

Módosítás: 10

6a. cikk (új)

 

6a. cikk

Hatásköri visszaélés

A tagállamoknak büntetőjogi, polgári jogi és eljárási eszközök útján biztosítaniuk kell, hogy a büntetőjogi eszközökkel való visszaélésszerű fenyegetés megtiltható és szankcionálható legyen.

 

A tagállamoknak tiltaniuk kell a visszaélésszerű eljárásokat, különösen a büntetőjogi eszközöknek a polgári jogi kötelezettségek kikényszerítésére történő alkalmazását

Indokolás

A jogosultnak a lehetséges jogsértők (azaz a versenytársak) elrettentésére vonatkozó képessége jelentősen növekszik, ha büntetőjogi szankciókkal fenyegetheti őket. A nemzeti és az európai jog egyaránt megkívánja szellemi tulajdonjogokkal való visszaélés megakadályozását. A visszaélés az EK-Sz. 28. és azt követő, valamint 81. és azt követő cikkeivel ellentétesen veszélyezteti a szabad versenyt.

Módosítás: 11

6b. cikk (új)

 

6b. cikk

A terhelt jogai

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a terhelt jogai megfelelő védelemben és részesüljenek és megfelelően biztosítva legyenek.

Módosítás: 12

7. cikk

7. cikk

Közös nyomozócsoportok

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai vagy megbízottjaik, illetve a szakértők segíthessék a közös nyomozócsoportok által a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban végzett nyomozásokat.

törölve

Indokolás

Általános jogpolitikai indokok alapján el kell utasítani a büntetőeljárásnak a magánbefektetők érdekében történő privatizálását. A jog uralma által kötött demokratikus társadalmakban az állam jogi monopóliummal rendelkezik az erőszak alkalmazása felett. A magánfeleknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy a polgártársaik által elkövetett jogsértések miatti büntetőeljárási intézkedésekbe vonják be magukat.

Módosítás: 13

8a. cikk (új)

 

8a. cikk

A személyes adatok védelme

 

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkét, valamint az Európai Parlamenti és a Tanács 1995. október 24-i, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK határozatot1 a nyomozások és a bírósági eljárások során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. _______________________

1 HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

 

Indokolás

A Charta 8. cikke kimondja, hogy „[m]indenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez”, és „[a]z ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.” Az irányelv a személyek jogainak és szabadságainak védelmét a személyes adatok feldolgozására tekintettel kívánja védelemben részesíteni, a jogszerű feldolgozásra vonatkozó alapelveket meghatározva.

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


ELJÁRÁS

Cím

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Hivatkozások

COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD)

Illetékes bizottság

JURI

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

6.9.2005

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma:

Rainer Wieland

13.10.2005

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

6.11.2006

11.12.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

11.12.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

17

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Edit Bauer, Johannes Blokland, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Giusto Catania, Carlos Coelho, Fausto Correia, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Elly de Groen-Kouwenhoven, Adeline Hazan, Ewa Klamt, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Sarah Ludford, Edith Mastenbroek, Hartmut Nassauer, Martine Roure, Luciana Sbarbati, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Donato Tommaso Veraldi, Manfred Weber, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Richard Corbett, Panayiotis Demetriou, Camiel Eurlings, Ignasi Guardans Cambó, Jeanine Hennis-Plasschaert, Sophia in 't Veld, Javier Moreno Sánchez, Bill Newton Dunn, Hubert Pirker, Marie-Line Reynaud, Kyriacos Triantaphyllides, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Kartika Tamara Liotard

Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

 

ELJÁRÁS

Cím

A szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának biztosítására szolgáló büntetőjogi intézkedések

Hivatkozások

COM(2006)0168 - COM(2005)0276 - C6-0233/2005 - 2005/0127(COD)

Az Európai Parlamentben történő előterjesztés dátuma

26.4.2006

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

6.9.2005

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

6.9.2005

IMCO

6.9.2005

LIBE

6.9.2005

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

IMCO

21.11.2005

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Nicola Zingaretti

15.9.2005

 

 

Vizsgálat a bizottságban

28.11.2005

12.9.2006

20.11.2006

27.2.2007

 

20.3.2007

 

 

 

Az elfogadás dátuma

20.3.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

3

3

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Carlo Casini, Marek Aleksander Czarnecki, Cristian Dumitrescu, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Mogens N.J. Camre, Janelly Fourtou, Jean-Paul Gauzès, Eva Lichtenberger, Arlene McCarthy, Michel Rocard, Gabriele Stauner, József Szájer, Jacques Toubon, Nicola Zingaretti

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Toine Manders, Umberto Guidoni

Benyújtás dátuma

23.3.2007

Utolsó frissítés: 2007. április 13.Jogi nyilatkozat