JELENTÉS a szélessávú kommunikációra vonatkozó európai politika kialakításáról

21.5.2007 - (2006/2273(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Gunnar Hökmark

Helyesbítések/KiegészítésekKiválasztásERR01

• ERR01 (PDF - 80 KB)
• ERR01 (DOC - 32 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a szélessávú kommunikációra vonatkozó európai politika kialakításáról

(2006/2273(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A szélessávú szakadék áthidalása” című közleményére (COM(2006)0129),

–   tekintettel a Digitális Megosztottság Fórum 2005. július 15-i, a szélessávú hozzáférésről és a gyengén ellátott területek állami támogatásáról szóló jelentésére,

–   tekintettel a Bizottságnak a tavaszi Európai Tanácshoz intézett, „A növekedést és foglalkoztatást célzó, megújult lisszaboni stratégia megvalósítása” című közleményére (COM(2006)0816),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Európa nagy sebességű összekapcsolása: új fejlemények az elektronikus hírközlési ágazatban” című közleményére (COM(2004)0061),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról szóló közleményére (COM(2006)0334),

–   tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (keretirányelv)[1],

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményére (COM(2005)0229),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „i2010: első éves jelentés az európai információs társadalomról” című közleményére (COM(2006)0215),

–   tekintettel az internet és az új on-line technológiák biztonságosabb használatát elősegítő többéves közösségi program létrehozásáról szóló, 2005. május 11-i 854/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[2],

–   tekintettel „A strukturális alapok elektronikus hírközlés céljára történő felhasználásának feltételeiről és részletes szabályairól szóló iránymutatások” című bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2003)0895),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A piaci alapú európai uniós frekvenciagazdálkodásról” szóló közleményére (COM(2005)0400),

–   tekintettel az Elsőfokú Bíróságnak a France Telecom SA kontra Bizottság ügyben 2007. január 30-án hozott ítéletére[3], amelyben a Bíróság a France Télécom SA-nak az ADSL alapú, lakossági internet-hozzáférési szolgáltatásokban alkalmazott felfaló árazással kapcsolatos 2003-as bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetét teljes egészében elutasította,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Előretekintő rádiófrekvencia-politika az Európai Unióban: második éves jelentés” című közleményére (COM(2005)0411),

–   tekintettel az „Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” című, 2006. március 14-i[4], az elektronikus kommunikáció európai szabályozásáról és piacairól (2004) szóló, 2005. december 1-jei[5] és az információs társadalomról szóló, 2005. június 23-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6‑0193/2007),

A. mivel az internet és a szélessávú kommunikáció fejlődése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat, valamint egy olyan dinamikus paradigmát hozott létre, amely az egyes állampolgároknak lakóhelyüktől függetlenül kínál korábban ismeretlen lehetőségeket az információ, kommunikáció, összeköttetés, társadalmi részvétel, fogyasztás, szakmai élet és vállalkozás területén,

B.  mivel a szélessáv az EU-n belüli integráció és kohézió erősítését fogja szolgálni,

C. mivel az internet és a szélessávú kommunikáció értéke minden egyes új felhasználóval exponenciálisan növekszik, ami létfontosságú Európa számára, ha vezető tudásalapú társadalommá kíván válni; mivel a frekvenciák újraelosztása lehetőséget kínál a gyengén lefedett területek digitális társadalomba való bevonására,

D. mivel az EU belső piacán szerepet játszó 500 millió polgár egy olyan, a világon egyedülálló kritikus tömeg, amely az egész Unióban a lehetőségek növekedését magával hozó új, innovatív szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges; mivel ez rámutat a mindenki számára elérhető szélessávú hozzáférésből származó közös európai haszonra,

E.  mivel nincs egyértelmű összefüggés a szélessáv elterjedtsége és a népsűrűség között,

F.  mivel a fent említett France Télécom SA kontra Bizottság ügyben hozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság úgy vélte, hogy a szélessávú kommunikáció ágazatában tapasztalható gyors növekedés nem zárja ki eleve a versenyszabályok alkalmazását,

G. mivel a szélessávú vonalak száma majdnem kétszeresére nőtt, míg a szélessávú vonalak előfizetőinek száma csaknem megnégyszereződött az elmúlt három évben; mivel ezeket a fejleményeket a piac idézte elő és a verseny erősíti, bizonyítva annak fontosságát, hogy a piac torzulását el kell kerülni,

H. mivel a szélessávú piacon és a különböző technológiák között kiélezettebb versennyel szembesülő tagállamokban nagyobb fokú a szélessávú lefedettség és a szélessávú szolgáltatások elterjedtsége,

I.   mivel az olyan on-line szolgáltatások, mint az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-tanulás és az e-közbeszerzés csak akkor válhatnak valóban teljes körűvé, és akkor erősíthetik a kohéziót, ha ezeket szélessávú kapcsolatok útján az EU polgárai és az üzleti közösség számára széles körben elérhetővé teszik,

J.   mivel a szélessávú internetkapcsolatok a fejletlenebb térségekben a távdiagnózis és a távgyógyítás alkalmazásával hozzájárulhatnak a kifinomultabb, befogadóbb egészségügyi rendszerhez,

K. mivel a szélessávú internetkapcsolatok a kielégítő iskolai infrastruktúrával nem rendelkező térségekben távoktatási alkalmazások biztosításával hozzájárulhatnak a kifinomultabb, befogadóbb oktatási rendszerhez,

L.  mivel a legalacsonyabb sebességű szélessávú kapcsolatok már nem elégségesek az igényesebb internetszolgáltatások és videotartalmak funkcionális használatához,

M. mivel az internetes szolgáltatások és tartalom gyors fejlődése igényt teremt a nagysebességű szélessávú kapcsolatok iránt,

N. mivel a szélessáv kiépítettségének mértéke nem azonos az EU valamennyi tagállamában és régiójában; mivel a szélessáv elérhetősége a megközelíthetetlen (sziget, hegység stb.) és a vidéki térségekben a szélessávú hálózatok és szolgáltatások magas költsége miatt továbbra is korlátozott; mivel az EU városi központjain kívüli kereslet alacsony szintje alacsonyabb szintű befektetést jelent, és az üzleti lehetőség hiánya miatt eltántoríthatja a szélessávú szolgáltatókat,

O. mivel a szélessáv kiépítettsége terén továbbra is jelentős a megosztottság a városi központok és a távoli térségek, illetve a régi és az új tagállamok között; mivel ez rámutat a technológiai fejlesztés, az új üzemeltetőknek nyújtandó jobb piacra lépési lehetőségek, valamint az innováció sebességének növelésének mikéntjére vonatkozó világos stratégiák szükségességét, megkönnyítve ezáltal a felzárkózást az elmaradt vidéki térségek és országok számára,

P.  mivel a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása érdekében képzési és támogató intézkedéseket kell meghatározni, például olyanokat, amelyek biztosítják az esélyegyenlőséget,

Q. mivel a funkcionális használatot lehetővé tevő kapacitású szélessávú hozzáférés valamennyi közösségi felhasználó számára fontos függetlenül attól, hogy földrajzi szempontból hol található,

R.  mivel a jelenlegi keret megfelelő és kellő időben történő végrehajtása az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyitott, kompetitív és innovatív piacának nélkülözhetetlen előfeltétele; mivel a keret átültetését és végrehajtását célzó eljárások nagymértékben eltérnek a tagállamok között, és felaprózottá teszik az egységes európai hírközlési piacot,

S.  mivel minden iskolának szélessávú kapcsolattal kellene rendelkeznie egy olyan jövő érdekében, ahol „egy európai gyermek sem marad on-line hozzáférés nélkül”,

T.  mivel a digitális átállás és az analógról a digitális technológiára való átváltás miatt több száz megahertzes frekvenciasáv fog felszabadulni, amely megnyitja a frekvenciák újraelosztásának és a közös használatú frekvenciák megnyitásának a lehetőségét,

A szélessávban rejlő lehetőségek

1.  hangsúlyozza a lehetőségeket, amelyeket az a belső piac teremthet, ahol a szélessávú hozzáféréssel rendelkezők száma közel 500 millió, ami a felhasználók világszerte egyedülálló kritikus tömegét hozná létre, minden régió számára új lehetőségeket nyújtana, továbbá valamennyi felhasználó részére növelt értéket biztosítana, és képessé tenné Európát arra, hogy a világ egyik vezető tudásalapú gazdaságává váljon;

2.  egyetért abban, hogy a versenyképes sávszélességen megbízható közvetítést ajánló szélessávú hálózatok fejlesztése kulcsfontosságú az üzleti élet, a társadalom fejlődése és a közszolgáltatások fellendítése szempontjából;

3.  hangsúlyozza, hogy a szélessáv fejlődésének nagyságrendje nem látható előre és nem tervezhető, de kreatív és nyitott környezettel ösztönözhető és támogatható;

4.  hangsúlyozza, hogy a szélessáv tágabb körben való kiépítése újra általánosan felélénkítené a belső piacot, mivel valamennyi térség számára új lehetőségeket kínálna, és egyúttal értékes szolgáltatást biztosítana az egyes felhasználók számára, továbbá biztosítaná Európa számára azt a képességet, amellyel világvezető tudásalapú gazdasággá válhat;

Európa összekapcsolása

5.  hangsúlyozza, hogy a szélessáv vidéki térségekben való kiépítése kulcsszerepet játszik abban, hogy mindenki részt vehessen a tudásalapú társadalomban; rámutat ezen túlmenően arra, hogy a szélessávú szolgáltatások egyaránt döntőek a kérdéses térségek gazdasági fejlődése szempontjából, és ezért ezeket a lehető legszélesebb körben ki kell építeni;

6.  felhívja a tagállamokat arra, hogy egy olyan jövő érdekében, ahol „egy európai gyermek és oktatási programban részt vevő személy sem marad Európában on-line hozzáférés nélkül”, támogassák az EU valamennyi iskolájában, egyetemén és oktatási központjában a szélessávú összeköttetések létrehozását, valamint a távoktatás bevezetését;

7.  megjegyzi, hogy a digitális szakadék áthidalása keretében támogatni kell egy alapvető struktúra kialakítását, például a számítógépek háztartásokban és közintézményekben való elérhetőségét;

8.  sürgeti a tagállamokat, hogy a szélessávú szolgáltatás általi lefedettség pontosabb meghatározása érdekében készítsenek térképet a szélessávú infrastruktúráról;

Az innováció kulcsszerepe

9.  úgy ítéli meg, hogy a szélessávú szakadék áthidalásának kulcsa az innovatív technológia, vagyis a nagykapacitású szélessávú kapcsolatok kiépítését lehetővé tevő technológia, és rámutat arra, hogy az új technológiák lehetővé tették a hátrányos helyzetű régiók számára, hogy a fejlődés számos szakaszát átugorják;

10. rámutat arra, hogy a vidéki, gyéren lakott és megközelíthetetlen (sziget, hegység és egyéb) területek versenyelőnyeinek fejlesztése és súlyos problémáik megoldása az információs és kommunikációs technológiák új, innovatív felhasználási módjaitól függ;

11. hangsúlyozza, hogy az új technológiák természetüknél fogva mélyrehatóbbak és nyitottabbak, így fejlettebb szolgáltatásokat tesznek lehetővé; hangsúlyozza azt is, hogy a szélessávú szolgáltatások segíteni fognak a térségeknek, különösen a legkevésbé fejlett térségeknek a vállalkozások odavonzásában, a távmunka megkönnyítésében, új orvosi diagnosztikai és gondozási szolgáltatások felkínálásában, valamint jobb oktatási színvonal és közszolgáltatások elérésében;

12. úgy véli, hogy az új technológiák érdekes és olcsóbb megoldásokat kínálnak a távoli, megközelíthetetlen (sziget, hegység stb.) és a vidéki térségek számára, mivel a vezeték nélküli kapcsolatok, a mobil és a műholdas távközlés eljuttatja a szélessávú hozzáférést a helyhez kötött hálózatok tekintetében hagyományosan elmaradott területekre; megállapítja, hogy ezeket az új technológiákat figyelembe kell venni a rádiófrekvenciák elosztásakor;

13. hangsúlyozza, hogy az innovatív technológiák fejlesztését minden szinten ösztönözni kell, és komoly erőfeszítést kell tenni a piaci hozzáférés ösztönzése és a tisztességes piaci verseny fenntartása céljából;

14. fontosnak tartja az egyetemek, a területi önkormányzatok és a vállalkozások közötti IKT-kkal kapcsolatos kutatás és partnerségek mobilizálását;

15. arra bíztatja a Bizottságot, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint a kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram munkaprogramjain belül tekintse fontosnak a szélessávot, és különösen a mobil szélessávú megoldásokat;

16. sürgeti a Bizottságot, hogy aktívan törekedjen a saját ágazati programjai közötti jelentős szinergiákra, például a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram között, ideértve a nemzetközi programokkal és a strukturális és vidékfejlesztési alapokon keresztül a szélessávú kommunikáció fejlesztésére nyújtott támogatással való jobb koordinációt is;

17. hangsúlyozza, hogy – tekintettel az új média rendkívül gyors fejlődésére – egyedül a szélessávú összeköttetés kínálja az olyan új médiatermékek, mint az internetes televízió és az internetes telefon műszakilag megbízható elérését, és ezáltal megakadályozza, hogy a vidéki lakosság leszakadjon a nagyvárosi agglomerációkban élőktől, ahol a szélessávú összeköttetés rendelkezésre áll;

18. felismeri, hogy egyesek csak alacsony sebességű és alacsony kapacitású szélessávhoz férnek hozzá; úgy véli, hogy ezek a kapcsolatok nem lehetnek az újabb, nagysebességű kapcsolatok helyettesítői vagy alternatívái; kitart amellett, hogy egyetlen földrajzi területtől vagy társadalmi-gazdasági csoporttól sem tagadható meg az új, gyorsabb technológiába való befektetés pusztán azért, mert már hozzáféréssel rendelkezik egy alacsonyabb minőségű kapcsolathoz;

19. megjegyzi, hogy a vezeték nélküli platformok alkalmasak a szélessávú hozzáférés biztosítására vidéki területeken; hangsúlyozza a technológiasemlegesség fontosságát a frekvenciaelosztás során; emlékeztet, hogy a Bizottság aktívabb frekvenciapolitikát tervezett, és ezt 2007. február 14-i, „Egy európai frekvenciapolitika felé” című állásfoglalásában a Parlament is támogatta[7];

20. felhívja a közösségi intézményeket és a tagállamokat arra, hogy a frekvenciák vezeték nélküli és (földi és műholdas) mobil technológiák széles köre által történő felhasználásának megkönnyítése céljából működjenek együtt szorosabban a rádiófrekvenciák kezelésében;

21. sürgeti a tagállamokat, hogy elegendő frekvenciák osszanak ki a szélessávú technológiák számára;

A tartalom hatása

22. hangsúlyozza, hogy a digitális írástudás elengedhetetlen alapja a szélessávú kommunikáció által kínált lehetőségek kihasználásának, és rámutat a közoktatás ezzel kapcsolatos felelősségére; hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy a lehető legtöbb uniós polgár számára javítsák az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és fejlesszék IKT-ismereteiket;

23. felhív a továbbképzés területén fogyasztóorientált intézkedések bevezetésére, az informatikai szektorban pedig a technikai erőforrások mobilizálására; kiáll az ilyen intézkedések pénzügyi és adókon keresztüli ösztönzése mellett;

24. úgy ítéli meg, hogy az e-egészségügyi, e-kormányzati és e-tanulási alkalmazásokba történő befektetés fontos szerepet játszhat a szélessáv iránti fogyasztói kereslet növelésében, és így megteremtheti azt a kritikus tömeget, amely szükséges ahhoz, hogy ezeken a területeken nagy piacok bontakozzanak ki;

25. úgy véli, hogy a szélessávú alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a hatóságok általi, az üzleti világgal együttműködésben történő támogatása hozzájárulhat a kormányzati szolgáltatások hatékony biztosításához, ugyanakkor ösztönzőleg hathat a szélessávú hozzáférések beszerzéséhez, ami segíti a kínálat serkentését;

26. kiemeli, hogy az állami hatóságoknak lehetőségük van a kereskedelmi forgalmazás előtti beszerzés kiaknázására a szélessávú hálózatokon keresztül történő innovatív szolgáltatásnyújtás ösztönzése érdekében; megjegyzi, hogy az állami hatóságok koordinálhatják is a közösségek és szolgáltatók között a keresletet az új hálózati befektetések megalapozásához szükséges kritikus tömeg biztosítása érdekében; az ismeretek és az említett eszközök használatának terjesztésére ösztönzi a Bizottságot;

27. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a szélessávú internetes hozzáférésen alapuló megoldásokat és technológiákat a közigazgatás, az iskolák és a KKV-k számítógépesítése során (például alkalmazásszolgáltatók, terminálszerverek stb.);

28. kijelenti, hogy bizonyos alapvető európai elektronikus szolgáltatások elősegítenék az integráció elmélyítését és erősítenék a kohéziót, valamint a szélessáv használatával egy egységes európai elektronikus piacot teremtenének, és felhív arra, hogy ezt a területet tegyék a strukturális és vidékfejlesztési alapok felhasználásának egyik kiemelt prioritásává; továbbá hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet az ilyen fejlesztési alapok a térségek támogatásában e tekintetben betöltenek;

29. felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy teljesítsék a 2003-as barcelonai Európai Tanács azon célkitűzését, amely szerint biztosítani kell, hogy az európai polgároknak megfelelő lakossági szélessávú szolgáltatásokat kínáljanak;

30. úgy véli, hogy rendkívül fontos, hogy az emberek számára, bárhol is legyenek, biztosítva legyen a lehető legszélesebb körű hozzáférés a jó minőségű tartalomhoz és szolgáltatásokhoz az általuk választott technológia felhasználásával, és hangsúlyozza a hozzáférési hálózatok és a különböző üzemeltetők számára nyitott hálózatok szükségességét;

31. felhívja a közösségi intézményeket és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a tartalmak on-line hozzáférhetőségét, különösen a digitális környezetben való megfelelő védelmük problémájának kezelésével;

A piac dinamikája

32. kijelenti, hogy a szélessáv gyors kiépítése létfontosságú az európai termelékenység és versenyképesség fejlődése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a különböző ágazatokban, például az egészségügy, az ipar és a pénzügyi szolgáltatások területén;

33. azt a nézetet képviseli, hogy a magánbefektetés kritikus jelentőségű a szélessávval való lefedettség és a szélessáv elterjedtségének bővítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a versenydinamikát tovább lehessen serkenteni, és a fogyasztók számára jobb szolgáltatásokat, több innovációt és nagyobb választékot lehessen biztosítani, a magánvállalkozók számára lehetővé kell tenni befektetéseik refinanszírozását;

34. hangsúlyozza a technikai, jogi és szemantikai szinten nyílt és átjárható, az iparág által ösztönzött szabványok fontosságát annak érdekében, hogy lehetővé váljon a méretgazdaságosság, biztosítsák az információs társadalomhoz való megkülönböztetésmentes, nyílt hozzáférést és előmozdítsák a technológiák mielőbbi alkalmazását;

35. sürgeti a közösségi intézményeket és a tagállamokat, hogy dolgozzanak együtt az ágazattal és kezeljék azokat a problémákat (mint például kisösszegű kifizetések, a biztonság és a bizalom, a kölcsönös átjárhatóság és a digitális jogok kezelése), amelyek gátolják az új üzleti modellek kidolgozását a szélessáv területén;

Ösztönző és egyértelmű keret

36. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió szerepe abban áll, hogy az innováció fejlesztéséhez és az új technológiák bevezetéséhez támogató környezetet alakítson ki a versenynek és a magánberuházásoknak kedvező szabályozási keret biztosításával, valamint az ilyen célú forrásoknak a szélessávú szolgáltatások iránti kereslet növelésére és indokolt esetben a szükséges infrastruktúra támogatására történő felhasználásával;

37. megjegyzi, hogy az állami hatóságoknak fontos szerep jut a szélessávú hálózat kibontakozásának serkentésében, és hogy fontolóra kell venniük olyan intézkedések meghozatalát, amelyek élénkítik a vezetékes hálózatok iránti keresletet és az abba fektetett beruházásokat; felhív egy olyan, az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó világos keretrendszer kialakítására, amely nem torzítja a piacot, és amely nem alkalmaz tisztességtelen feltételeket a magánvállalatokhoz viszonyítva; elismerően nyilatkozik a Bizottságról, amiért tisztázta az állami támogatásra vonatkozó szabályokat az állami hatóságoknak a szélessávú fejlesztési programokban való részvétele tekintetében;

38. hangsúlyozza, hogy a tagállamok legfontosabb szerepe a szélessáv előmozdítása tekintetében egy olyan környezet megteremtése, amelyben jogbiztonság van, amely ösztönzi a versenyt és előmozdítja a beruházásokat, és hogy ennek elérése érdekében hatékonyan végre kell hajtani az elektronikus hírközlés európai uniós szabályozási keretét; megerősíti a versenyképes piaci körülmények biztosításának jelentőségét, illetve azt, hogy valamennyi tagállamnak át kell vennie és végre kell hajtania az elektronikus hírközlésre vonatkozó keretszabályokat, és biztosítania kell a hatékony, független és megfelelő erőforrásokkal ellátott szabályozó hatóságok létezését;

Versenyszabályok és fogyasztóvédelem

39. rámutat arra a kulcsfontosságú szerepre, amelyet a piac játszik az innovatív szolgáltatások bővítése és fejlesztése terén; hangsúlyozza ugyanakkor annak rendkívüli fontosságát, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok, a versenyhatóságok, valamint a nemzeti és helyi szintű kormányzatok egyszerre tekintsék elsődleges jelentőségűnek az élénkebb verseny, a szélessávú piacokon való befektetés, továbbá a piaci erőfölénnyel és a kartellekkel való visszaélés orvoslása és végül a piacra jutás akadályai csökkentése elősegítését annak érdekében, hogy a piac képes legyen innovációk kifejlesztésére;

40. tudomásul veszi a növekvő versenyt az európai szélessávú piacon; emlékeztet arra, hogy az IKT-iparág ágazati szabályozását kezdettől fogva átmeneti megoldásnak szánták a piacok megnyitására, és középtávon ennek is kizárólag az általános versenyszabályok hatálya alá kell kerülnie;

41. hangsúlyozza, hogy a szabályozási keret soron következő felülvizsgálatának azt kell célul kitűznie, hogy a nyitott hozzáférést és a tisztességes versenyt minden üzemeltető számára biztosítsák;

42. úgy ítéli meg, hogy a vidéki térségekben a szélessáv gyorsabb kiépítése érdekében nem szabad korlátozni a hálózatoknak az infrastruktúrák működtetői által önkéntes alapon történő közös használatát; hangsúlyozza, hogy az infrastruktúrák működtetői közötti ilyen megállapodások hatékony eszközök, amelyekkel elérhető a szélessáv elterjedtebb kiépítése azokban a térségekben, amelyekben hiányzik a szükséges szélessávú átviteli infrastruktúra, és ahol a jövőbeni kereslet nem tenne fenntarthatóvá több hálózatot;

43. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a helyi közösség szintjén a köz- és a magánszféra közötti partnerségek elvével összhangban és az egyenlő hozzáférés figyelembevételével építsék ki a szélessávú infrastruktúrát;

44. hangsúlyozza, hogy a verseny és a szélessávú piac megnyitására vonatkozó hatékony és megfelelő szabályok ösztönzik a leginkább a szélessáv kiépítését, amely alatt a szolgáltatások bevezetése, sebessége és sokfélesége értendő;

45. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a technológiai semlegesség a felaprózottság elkerülésére és a technológiai trendek és felhasználói szükségletek figyelembevételére való törekvéssel ötvöződjön, ami kihívást jelent az európai szabályozók számára, mivel új megoldásokat kell feltárniuk, ugyanakkor ezzel egyidejűleg stabil előfeltételeket kell teremteniük;

46. hangsúlyozza, hogy a piacon működő inkumbens szolgáltatók hozzáférési hálózatainak és üzemeltetői tevékenységeinek funkcionális szétválasztása valódi előnyökkel járhat, és biztosíthatná az egyenlő és méltányos bánásmódot az összes üzemeltető számára;

47. felhívja a Bizottságot, hogy készülőben lévő zöld könyvében vizsgálja meg, hogy az EU-ban minden polgár rendelkezésére áll-e elfogadható és megfizethető árú internetszolgáltatás, beleértve az alacsony jövedelmű, illetve a vidéki és költséges területeken élő polgárokat is, valamint hogy szükség van-e az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi követelmények módosítására; elvárja továbbá, hogy a zöld könyv foglalkozzon a fogyasztóknak a szélessávú kapcsolatok biztonságos és megbízható használatával kapcsolatos aggodalmaival;

Közfinanszírozás – ahol szükséges

48. hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozást csak ott szabad alkalmazni, ahol a szélessávú infrastruktúra kiépítése a magánvállalkozások számára gazdasági szempontból nem kifizetődő, és a közfinanszírozás nem szolgálhatja a szélessávú szolgáltatások biztosítására alkalmas meglévő infrastruktúra megkettőzését;

49. hangsúlyozza, hogy a nemzeti és a közösségi közfinanszírozásnak versenysemlegesnek kell lennie, és elő kell segítenie az üzleti szempontból fenntartható beruházásokat; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződéseket nyílt, átlátható, versenyen alapuló és megkülönböztetéstől mentes eljárások során kell odaítélni;

50. hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozású infrastruktúrát az egyenlő hozzáférés alapján kell biztosítani, és az nem részesíthet előnyben bizonyos szolgáltatókat;

51. úgy ítéli meg, hogy a piaci erők mellett a tagállamok és különösen azok régiói és települései határozhatnak meg ösztönzőket a szélessávú piac hátrányos helyzetű régiókban történő fejlesztésének serkentésére; hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet a strukturális és vidékfejlesztési alapok tölthetnének be a régiók támogatásában az információs társadalom keresleti oldalának erősítésével;

52. kijelenti, hogy a szélessávú infrastruktúrába történő közfinanszírozású beruházásoknak az EU versenyszabályainak keretén belül megvalósíthatónak kell lennie;

53. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a strukturális és vidékfejlesztési alapokból származó támogatással finanszírozott szélessávú hálózatokhoz valamennyi szolgáltató egyenlő hozzáférést kapjon; úgy véli továbbá, hogy az előírások betartásának biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskört kell biztosítani ahhoz, hogy a szabályokban a nyitottságra vonatkozó követelményeket határozzanak meg, és meg kell bízni őket e követelmények betartatásával;

54. hangsúlyozza a regionális fejlesztés és a szélessávra vonatkozó európai politika ötvözésének fontosságát – beleértve a regionális és mezőgazdasági alapok felhasználását is – a mobil szélessávú megoldások fejlesztése vagy a szükséges infrastruktúra felállítása érdekében;

55. felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és vizsgálja felül a strukturális és vidékfejlesztési alapoknak a szélessáv kiépítésének és elterjedésének előmozdítása érdekében történő felhasználásának módjára vonatkozó iránymutatásokat, és különösen adjon pontosabb iránymutatásokat a strukturális alapoknak a szélessávú szolgáltatások kiépítésére történő felhasználása tekintetében azokon a helyeken, ahol ilyen szolgáltatások részlegesen már léteznek;

56. felhívja a Bizottságot, hogy a szélessávú projekteknek nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban nyújtson útmutatást és terjessze a helyes gyakorlatot;

57. felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az európai uniós alapok olyan szélessávú hálózatok korszerűsítésére vagy lecserélésére történő felhasználását is, amelyek nem biztosítanak elégséges funkcionális kapacitású kapcsolatokat;

58. sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő információkat és statisztikai adatokat a szélessávú alkalmazásoknak a támogatott régiókban való telepítéséről, mérje fel a strukturális és vidékfejlesztési finanszírozásnak erre gyakorolt hatását, és támogassa a legjobb gyakorlatok cseréjét az Unió régiói között;

59. bátorítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg, hogy a szabályozási keretrendszert teljes körűen végrehajtották-e, és hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályokat minden olyan esetben alkalmazzák-e, amikor a strukturális és vidékfejlesztési alapokat a szélessávú infrastruktúrába történő beruházásokra használják fel, és hogy biztosítsa, hogy az uniós finanszírozást – egyes szereplők vagy technológiai lehetőségek helyett kizárólag a leghatékonyabb megoldásokat előnyben részesítve – valóban az információs és kommunikációs technológiák Unióban való elterjedtségének növelésére használják; megállapítja továbbá, hogy az EU alapjainak ilyen felhasználását kizárólag az alacsony szinten kiszolgált területeken kell engedélyezni, valamint ott, ahol egyértelmű, hogy a szélessávú infrastruktúrába történő beruházásnak nincsenek más forrásai; hangsúlyozza, hogy minden döntésnek átláthatónak kell lennie, és azokat közzé kell tenni a versenyhatóságokkal összekapcsolt nemzeti és európai webhelyeken;

60. úgy ítéli meg, hogy az alacsony szinten kiszolgált területeken tovább kell fejleszteni a kölcsönök és támogatások formájában – gyakran a magán- és a közszféra közötti partnerségeken keresztül – megvalósuló állami beavatkozást;

61. kitart továbbá amellett, hogy a szélessávú infrastruktúra részére nyújtott állami támogatásnak meg kell felelnie a „technológiai semlegesség” elvének, így nem részesíthet előzetesen előnyben egy adott technológiát, illetve nem korlátozhatja a régiók rendelkezésére álló technológiai választási lehetőségeket, míg ezzel egyidejűleg meg kell akadályoznia a műszaki infrastruktúra szétaprózódását, figyelembe kell vennie a fejlődési trendeket és a felhasználók jövőbeni szükségleteit, és elő kell mozdítania a nagyobb kapacitású szélessávú kapcsolatok kiépítését;

62. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL L 108., 2002.4.24., 33. o.
• [2]  HL L 149., 2005.6.11., 1. o.
• [3]  A T-340/03. sz. France Télécom SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítélet (2007 EBHT-0000).
• [4]  HL C 291. E, 2006.11.30., 133. o.
• [5]  HL 285. E, 2006.11.22., 143. o.
• [6]  HL C 133. E, 2006.6.8., 140. o.
• [7]  Elfogadott szövegek, P6 TA(2007)0041

INDOKOLÁS

Az egyetlen dolog, amiben a szélessávú kommunikáció és az internet további fejlődésével kapcsolatban biztosak lehetünk az az, hogy azon kívül, hogy legalább olyan léptékű fejlődésen fognak keresztülmenni, mint az utóbbi évtizedben, semmit sem tudunk arról, hogy milyen irányt vesz ez a fejlődés az elkövetkező tíz évben. Tíz évvel ezelőtt senki sem láthatta előre az internet és a szélessávú kommunikáció később tapasztalt fejlődését, mint ahogy nem foghattuk fel a fejlődés jelentőségét sem, amely gazdaságokat és világpiacokat alakított át, és hagyományos hierarchikus viszonyokat forgatott fel egy olyan világban, ahol az egyén áll a középpontban legyen szó akár tudásról, információról, a médiáról vagy tudományról, hírközlésről, kereskedelemről és piacokról. A világ ma más, mint tegnap volt.

A média és az információ egy olyan világban áramlik, ahol nem léteznek valós határok és ahol a tudás és a vélemény közvetítését nem lehet megállítani vagy ellenőrizni. Az ismeretek, tények, termékek és szolgáltatások távolságtól függetlenül elérhetők, így a fizikai dimenzió jelentősége csökken, a kapcsolatoké pedig még inkább. Az új információs és kommunikációs technológiák létrehozták saját szolgáltatásaikat, termékeiket és piacaikat, ugyanakkor a hagyományos piacokat alapvetően változtatták át olyan globális küzdőtérré, ahol a különböző szolgáltatások találkoznak egymással. Az e fejlődés élén járó országok a termelékenység radikális növekedését érték el, míg polgáraik kifejezésre juttathatták véleményüket és igényeiket, továbbá oly módon gyakorolhatták befolyásukat, amely előnyt biztosított számukra másokhoz képest a tudás és információ ezen új korszakában.

Európa számára a legversenyképesebb tudás alapú társadalommá válás szempontjából létfontosságú, hogy e fejlődés élén álljon, hasznosítva minden egyes polgár készségét, igényét, szellemiségét, tudását, tapasztalatát, kreativitását, fantáziáját és jövőképét.

Európa csak abban az esetben játszhat vezető szerepet, és csak akkor tarthatja meg pozícióját, ha e területeken teret ad a kreativitásnak, a versenynek és az új elképzeléseknek. Nyilvánvaló, hogy a szélessávú alkalmazások fejlődése és kiépítése jelentősen lassabb ott, ahol kisebb mértékű a verseny, ahol az inkumbens szolgáltatók határozzák meg a szolgáltatások fejlődésének ütemét.

A mellékletben szereplő számok és táblázatok hasznos útmutatást nyújtanak arra nézve, hogy mely tényezők számítanak ténylegesen a szélessáv fejlesztésében. Az OECD-statisztikák azt mutatják, hogy a szélessáv elterjedése nem függ össze közvetlenül sem a népsűrűséggel, sem a gazdasági fejlettséggel. Ez alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a távolság és a jövedelem nem az egyetlen meghatározó tényezője a szélessáv terjedésének, valamint hogy a verseny és az innováció fontos szerepet játszanak. A verseny és az elterjedés közti szoros kapcsolat figyelhető meg a Bizottság által készített grafikonon is, amely az infrastrukturális versenyt és az elterjedési arányt ábrázolja. Minél nagyobb az alternatív hozzáférési módokra vonatkozó kínálat (kábel, átengedett előfizetői hurok, üvegszál), annál nagyobb az elterjedési arány (Dánia és Finnország kivételt képeznek). Ez a tendencia tűnik ki az ECTA (az új telekommunikációs szolgáltatók egyesülete) által a szabályozási keretről készített táblázatból is: azok az országok, amelyek jobb eredményeket értek el a szélessávú szabályozási keret végrehajtásában, általánosságban magasabb elterjedési arányt mutatnak.

Ezért a szélessávú kommunikációra vonatkozó európai politikának támogatnia és bővítenie kell a verseny- és innovációs lehetőségeket, ezáltal abszolút normává téve Európa polgárai számára a szélessávú kapcsolódást, valamint a szolgáltatások és termékek közötti választás lehetőségét.

A szélessávú megoldások alkalmazásának finanszírozása nem az Európai Unió feladata, hanem a piacé. A piac által vezérelt fejlődés már ma is gyors ütemű (lásd a mellékletben közölt adatokat). Az uniós politikák és finanszírozás nem torzíthatja a piacot, és nem védelmezheti vagy részesítheti előnyben az inkumbens szolgáltatókat vagy egy adott technológiát. Ennek épp az ellenkezője igaz. Az Uniónak kreatív és innovatív környezetről kell gondoskodnia, amely sarokköve a technológia fejlődésének, amelynek módját és eszközeit jelenleg még nem láthatjuk előre, de mindenképpen segítenünk kell.

Az alacsony szinten kiszolgált területek lefedettségének növelésére nyújtott állami támogatás szükségének elismerése mellett az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a jobb szabályozás elveit és a versenyjogot. Az állami beavatkozás kiegészítheti a befektetéseket, de sosem élvezhet elsőbbséget a magánszektor kezdeményezéseivel szemben, és nem torzíthatja ezáltal a versenyt. A Bizottság által 2003-ban közzétett, a strukturális alapok elektronikus hírközlés céljára történő felhasználásának feltételeiről és részletes szabályairól szóló iránymutatások szemléltetik, hogy hogyan érhető el egyensúly az állami támogatás, a vidékfejlesztés és a versenykövetelmények között.

Az Európai Unió politikáinak e területen az innováció egy gyorsabb ütemét kell támogatniuk, hogy Európa a világ legdinamikusabb piacává váljon. Az Európai Unió által biztosított finanszírozásnak a kiegyensúlyozott játéktér követelményein kell alapulnia, amely – mint a sikerhez vezető leghatékonyabb út – nyitott minden új szereplő és versenytárs számára. Nem lehet célja, hogy azt tegye, ami a piac dolga, de hozzá kell járulnia azokhoz a befektetésekhez, amelyek másképp nem valósulnának meg, illetve azokhoz az innovációkhoz, amelyek fenntartják Európa vezető pozícióját.

Közös európai érdek, hogy mindnyájan rendelkezzünk szélessávú kapcsolódással. A hálózat valamennyiünk számára képviselt értékét a kapcsolódással rendelkező többi ember száma határozza meg. Ez határozza meg a biztosítható szolgáltatások, ismeretek és alternatívák mennyiségét. Ha az Európai Unióban mindenkinek lehetősége lesz a szélessávú hozzáféréshez, a belső piacot a közvetlen kommunikáció, a határokon átnyúló integráció és a lakóhelytől függetlenül mindenki számára elérhető lehetőségek fogják jellemezni.

A belső piac és az összes polgár számára rendelkezésre álló szélessávú hozzáférés az elektronikus tanuláshoz, egészségügyi szolgáltatáshoz, kormányzáshoz és kereskedelemhez hozzáférő és azt igénybe vevő 500 millió fős bázist biztosít. A szolgáltatások és a tudás konvergenciája és elosztása révén érhető el, hogy Európának az a törekvése, hogy a világ egyik vezető tudásalapú társadalmává váljon, valóság legyen. Ez egy olyan lehetőség, amelyet nem torzíthatnak az olyan finanszírozások és politikák, amelyek az innovációk, a haladás és a fejlődés helyett idejemúlt struktúrákat támogatnak.

MELLÉKLET

Source: Eurostat

Source: ECTA

Rankings of countries according to Telecom legal framework (source ECTA)

		AT	BE	CZ	DK	FI	FR	DE	EL	HU	IE	IT	NL	PL	PT	ES	SE	UK
A. Institutional Framework
A1	Implementation of NRF	6	16	10	1	6	10	16	10	2	2	6	10	10	10	6	2	2
A2	Speed of Process	1	7	7	11	1	7	11	15	4	1	15	11	17	11	4	4	7
A3	Transparency & Consultation	13	13	8	6	1	8	17	13	13	1	1	1	1	11	11	6	8
A4	Enforcement	16	16	12	6	12	6	12	1	4	12	6	10	11	1	1	6	4
A5	Scale of Resources	1	17	12	10	12	1	12	1	12	10	1	1	12	1	1	1	1
A6	Effectiveness of Appeal Procedure	11	15	3	6	11	1	16	11	3	10	7	11	7	3	9	17	1
A7	Independence	14	13	1	1	17	6	14	11	4	6	9	1	14	9	4	12	6
A8	Efficiency of NRA as Dispute Settlement Body	13	16	4	2	8	4	2	8	1	8	13	4	16	13	4	8	8
B. GENERAL MARKET ACCESS CONDITIONS
B1	General Access & Policy Procedures	7	2	9	2	2	9	9	9	9	7	2	2	17	15	15	9	1
B2	Accounting Separation	11	11	5	5	11	5	17	11	10	1	3	3	11	5	5	11	1
B3	Non-discrimination & Margin Squeeze	5	5	16	10	11	1	16	5	14	5	2	4	11	14	5	11	2
B4	Rights of Way & Facilities Sharing	13	9	5	3	3	5	1	16	9	5	13	1	11	13	17	5	11
B5	Numbering	14	8	15	1	1	12	6	12	8	11	8	1	17	15	4	6	4
B6	Frequencies	1	1	1	14	16	7	10	10	7	1	7	14	10	16	10	1	1

C. EFFECTIVENESS OF IMPLEMENTATION
C1	Narrowband Voice	7	7	17	4	16	11	5	13	14	7	11	2	15	6	7	2	1
C2	Mobile Services	8	13	6	3	2	6	15	13	9	17	9	15	4	9	9	1	4
C3	Business Services	5	10	15	5	10	3	7	15	7	10	7	2	15	3	10	10	1
C4	Broadband	7	6	15	3	12	1	12	17	10	14	3	3	16	7	7	10	2
Overall		11	14	13	2	11	3	15	16	8	9	6	4	17	10	7	5	1

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (26.3.2007)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a szélessávú kommunikációra vonatkozó európai politika kialakításáról
(2006/2273(INI))

A vélemény előadója: Malcolm Harbour

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  egyetért abban, hogy a versenyképes sávszélességen megbízható közvetítést ajánló szélessávú hálózatok fejlesztése kulcsfontosságú az üzleti élet, a társadalom fejlődése és a közszolgáltatások fellendítése szempontjából;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy készülőben lévő zöld könyvében vizsgálja meg, hogy az EU-ban minden polgár rendelkezésére áll-e elfogadható és megfizethető árú internetszolgáltatás, beleértve az alacsony jövedelmű, illetve a vidéki és költséges területeken élő polgárokat is, valamint hogy szükség van-e az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi követelmények módosítására; elvárja továbbá, hogy a zöld könyv foglalkozzon a fogyasztóknak a szélessávú kapcsolatok biztonságos és megbízható használatával kapcsolatos aggodalmaival;

3.  hangsúlyozza, hogy naprakész és átfogó statisztikákra van szükség, különösen az új tagállamokat illetően, annak érdekében, hogy a jövőben készítendő jelentések több figyelmet szentelhessenek ez utóbbiak problémáinak;

4.  megjegyzi, hogy a vezeték nélküli platformok alkalmasak a szélessávú hozzáférés biztosítására vidéki területeken; hangsúlyozza a technológiasemlegesség fontosságát a frekvenciafelosztás során; emlékeztet, hogy a Bizottság aktívabb frekvenciapolitikát tervezett[1], és ezt 2007. február 14-i, „Egy európai frekvenciapolitika felé” című állásfoglalásában a Parlament is támogatta[2];

5.  megerősíti a versenyképes piaci körülmények biztosításának jelentőségét, illetve azt, hogy valamennyi tagállamnak át kell vennie, és végre kell hajtania az elektronikus kommunikációra vonatkozó keretszabályokat, és biztosítania kell a hatékony, független és megfelelő erőforrásokkal ellátott szabályozó hatóságok létezését;

6.  megjegyzi, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 2007–2013 közötti közösségi stratégiai iránymutatások prioritásként határozzák meg az IKT-infrastruktúra elérhetőségének biztosítását ott, ahol a piac ezt nem képes elfogadható áron és a szükséges szolgáltatásokhoz kellő mennyiségben megadni,

7.  tudomásul veszi azonban, hogy a vidéki területek helyi hatóságainak gyakran azzal a nehézséggel kell megbirkózniuk, hogy a megfelelő mértékű kereslet hiányában nem találnak szélessávú internetkapcsolatot biztosító magánszolgáltatót; hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben az ellátatlan helyi közösségek gazdasági hátrányba kerülésének elhárítása érdekében indokolt lehet a technológia- és szolgáltatósemleges állami beavatkozás;

8.  megjegyzi, hogy az állami hatóságoknak fontos szerep jut a szélessávú hálózat kibontakozásának serkentésében, és hogy fontolóra kell venniük olyan intézkedések meghozatalát, amelyek élénkítik a vezetékes hálózatok iránti keresletet és az abba eszközölt beruházásokat; felhív egy olyan, az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó világos keretrendszer kialakítására, amely nem torzítja a piacot, és amely nem alkalmaz tisztességtelen feltételeket a magánvállalatokhoz viszonyítva; elismerően nyilatkozik a Bizottságról, amiért tisztázta az állami támogatásra vonatkozó szabályokat az állami hatóságoknak a szélessávú fejlesztési programokban való részvétele tekintetében;

9.  megjegyzi, hogy a digitális szakadék áthidalása keretében támogatni kell egy alapvető struktúra kialakítását, például a számítógépek háztartásokban és közintézményekben való elérhetőségét; olyan, multimédiás eszközökkel ellátott közterületek finanszírozására hív fel, ahol a polgárok közös tanulmányi foglalkozásokon vehetnek részt és szabadon használhatják az eszközöket;

10. kiemeli, hogy az állami hatóságoknak lehetőségük van a kereskedelmi forgalmazás előtti beszerzés kiaknázása, a szélessávú hálózatokon keresztül történő innovatív szolgáltatásnyújtás ösztönzése érdekében; megjegyzi, hogy az állami hatóságok koordinálhatják is a közösségek és szolgáltatók között a keresletet az új hálózati befektetések megalapozásához szükséges kritikus tömeg biztosítása érdekében; ismeretterjesztésre és az említett eszközök használatára ösztönzi a Bizottságot;

11. rámutat, hogy a szélessávú technológia vidéki elterjedésének felgyorsítása érdekében nem szabad indokolatlan korlátozásokat alkalmazni az infrastruktúra-hálózat üzemeltetők általi önkéntes megosztására; hangsúlyozza, hogy az ehhez hasonló üzemeltetők közötti megállapodások hathatós eszköznek bizonyulhatnak olyan területeken, ahol nem létezik szélessávú szolgáltatást nyújtani képes infrastruktúra, és ahol nincs elég kereslet több hálózat fenntartásához;

12. sürgeti a tagállamokat, hogy a szélessávú szolgáltatás általi lefedettség pontosabb meghatározása érdekében készítsenek térképet a szélessávú infrastruktúráról.

ELJÁRÁS

Cím	A szélessávú kommunikációra vonatkozó európai politika kialakítása
Eljárás száma	2006/2273(INI)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	IMCO 29.11.2006
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
a vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Malcolm Harbour 19.12.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	25.1.2007		28.2.2007	22.3.2007
Az elfogadás dátuma	22.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Nedzhmi Ali, Adam Bielan, Georgi Bliznashki, Godfrey Bloom, Charlotte Cederschiöld, Corina Creţu, Mia De Vits, Rosa Díez González, Martin Dimitrov, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Anna Hedh, Pierre Jonckheer, Alexander Lambsdorff, Arlene McCarthy, Toine Manders, Bill Newton Dunn, Zita Pleštinská, Karin Riis-Jørgensen, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Alexander Stubb, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Simon Coveney, Jean-Claude Fruteau, Othmar Karas, Manuel Medina Ortega, Joseph Muscat, Gary Titley, Søren Bo Søndergaard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  V.ö. COM(2005)0400 A piaci alapú európai uniós frekvenciagazdálkodásról, ill. COM(2005)0411 Előretekintő rádiófrekvencia-politika az Európai Unióban. Második éves jelentés
• [2]  Elfogadott szövegek, P6 TA(2007)0041

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (27.3.2007)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a szélessávra vonatkozó európai politika kialakításáról
(2006/2273(INI))

A vélemény előadója: Bernadette Bourzai

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a lisszaboni stratégia célkitűzései között szerepel, hogy a lakosság valamennyi tagja élvezhesse az információs társadalom előnyeit, beleértve az iskolázottságuk, életkoruk, nemük, etnikai vagy társadalmi hovatartozásuk miatt hátrányos helyzetben lévő embereket, a fogyatékkal élőket és a hátrányos helyzetű, valamint a kevésbé vonzó és távoli régiókban élőket is,

B.  mivel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó, 2007–2013 közötti közösségi stratégiai útmutatója a prioritások között említi az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hozzáférhetőségét olyan területek esetében is, ahová a piac nem képes azokat eljuttatni megfelelő áron és mennyiségben, hogy az előírt szolgáltatásokat képesek legyenek befogadni, különösen az elzárt és vidéki területeken és az új tagországokban,

1.  támogatja a Bizottságnak a városi és a vidéki területek közötti digitális szakadék csökkentésére irányuló szándékát, és e tekintetben kiemeli a helyi közösségek jelentős szerepét a szélessáv fejlesztésében, mivel ezek a lakossági kapcsolatok terén kulcsfontosságú szereppel bírnak;

2.  elvárja, hogy a szélessávú összeköttetés a jelenlegi programozási időszak végéig, azaz 2013-ra egyetemes szolgáltatásként a vezetékes telefonösszeköttetéshez hasonlóan az Európai Unió valamennyi állampolgára rendelkezésére álljon;

3.  felhívja a figyelmet arra, hogy az IKT-ból eredő infrastruktúra és szolgáltatások közszolgálati feladatot látnak el, és szükségesnek tartja, hogy küzdjünk bizonyos emberek - az IKT révén közvetített - információs kirekesztése ellen; úgy véli, hogy az állami hatóságok feladata valamennyi állampolgár számára biztosítani az IKT-hozzáférést, lehetővé téve, hogy annak előnyeiből a lakosság minden rétege részesüljön;

4.  hangsúlyozza, hogy – tekintettel az új média rendkívül gyors fejlődésére – egyedül a szélessávú összeköttetés kínálja az olyan új médiatermékek, mint az internetes televízió és az internetes telefon műszakilag megbízható elérését, és ezáltal megakadályozza, hogy a vidéki lakosság leszakadjon a nagyvárosi agglomerációkban élőktől, ahol a szélessávú összeköttetés rendelkezésre áll;

5.  hangsúlyozza az IKT-k szerepét a régiók vonzerejének és versenyképességének javítása terén (a termelési módszerek átalakítása, vállalkozások, munkahelyek és olyan szolgáltatások létrehozása, mint az e-kormányzat, e-egészségügy, e-oktatás, e-kultúra, e-kereskedelem);

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a szélessávú internetes hozzáférésen alapuló megoldásokat és technológiákat a közigazgatás, az iskolák és a KKV-k számítógépesítése során (például alkalmazás-szolgáltatók, terminálszerverek stb.);

7.  úgy véli, sürgősen szükség van a nagy sávszélességű előfizetői vonal elterjesztésének azonnali megtervezésére még azokon a területeken is, ahol a keskenysávról a szélessávra történő áttérés még nem fejeződött be, annak érdekében, hogy az új elektronikus szolgáltatások és a legfrissebb innovatív IKT-alkalmazások elérhetővé váljanak;

8.  megállapítja, hogy a peremterületeken, vidéken, az elszigetelt és a legkülső régiókban az IKT-k még hasznosabbak, mivel lehetővé teszik, hogy a távolság többé ne jelentsen akadályt, megkönnyítve a fogyasztók és szolgáltatók, az ügyfelek és szállítók, az állampolgárok és a hatóságok közötti kapcsolattartást, valamint lehetővé teszik a költségek és a határidők csökkentését a szolgáltatások teljesítése során;

9.  hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságoknak fontos szerepet kell kapniuk az IKT-k elterjesztésében a vidéki területeken, a legkülső régiókban, valamint a kedvezőtlen természeti adottságú és alacsony népsűrűségű régiókban, ahol a magánszféra nem tartja nyereségesnek a piacot, és szükségesnek tartja, hogy az Európai Unió és a tagállamok elkötelezzék magukat az ilyen hatóságok mellett;

10. felhívja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy regionális és ágazati operatív programjaikban még inkább vegyék tekintetbe az IKT-infrastruktúra bővítését, és fordítsanak külön figyelmet az eddig e tekintetben elhanyagolt területekre;

11. szorgalmazza, hogy a Bizottság gondosan vizsgálja meg, vajon a szabályozási keretet teljes körűen végrehajtották-e, milyen lehetőségei vannak az állami és a magánszektor együttműködésének ezeknél a beruházásoknál, milyen mértékben kell az állami támogatásra vonatkozó szabályokat alkalmazni, amikor szélessávú befektetésekhez strukturális és vidékfejlesztési alapokat használnak fel; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az EU finanszírozásával ne támogassák a piaci résztvevőket vagy a monopóliumokat, valamint az ilyen eljárás ne késleltesse a strukturális és vidékfejlesztési alapok odaítélését;

12. felhívja a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy mérjék fel a meglévő hálózatok kapacitását és a nagysebességű adatátvitel iránti helyi igényeket annak érdekében, hogy meghatározzák az állami és a magánszféra hiányterületeit és a regionális cselekvési pontok összevonásának lehetőségeit, illetve hogy az új befektetések alkalmával az optimális technológiai összeállítást használják a fenntartható és jó minőségű tevékenység érdekében;

13. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy a szélessávú összeköttetésre és rádiófrekvenciákra irányuló ajánlattételi felhívásaikat úgy dolgozzák ki, hogy a vidéki területek és a periferikus régiók számára is a lehető leggyorsabb szolgáltatást biztosítsák; ezzel összefüggésben nyomatékosan kéri, hogy a hírközlési szolgáltatásokat kínáló középvállalkozások is kapjanak reális esélyt a versenyben;

14. kéri, hogy a támogatható költségek közé ne csak az új optikai hálózatok kiépítését vegyék fel, hanem a száloptikai kábelkapacitás használati jogának megvásárlását is, korlátlan használati jogként (IRU);

15. úgy véli, hogy bizonyos területek és tagállamok földrajzi sajátosságaira és elmaradottságára tekintettel helyénvaló közvetlenül a legújabb technológiai újdonságokba befektetni, mint a vezeték nélküli és műholdas megoldások, az áramszolgáltató által továbbított internet és rádiós átviteltechnika;

16. javasolja, hogy a HDTV (nagyfelbontású televízió) kérdését a nagy sávszélességű internet kapcsolattól ne elkülönítve vitassák meg, és ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a digitális televíziózásra történő áttérés során felszabaduló frekvenciák igen hasznosak lehetnek a szükséges kapacitás biztosításában az alacsony népsűrűségű területeken, ahol a száloptika alkalmazása nehéz és költséges;

17. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi vonalas és hálózati infrastruktúra-beruházás – például utak, csatornarendszer, fűtési és villamosenergia-hálózatok – megvalósítása során tegyék kötelezővé a híradástechnikai kábelcsatornák kiépítését, megkönnyítve ezzel a száloptikai kábelek azonnali, vagy utólagos időpontban történő lefektetetését; kéri ezen előírás különösen szigorú betartatását az európai támogatásból finanszírozott infrastruktúra felújítási és építési munkálatok során;

18.  hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy konfliktus keletkezhet egyrészt a strukturális alapokból támogatott ingyenes hálózatok által nyújtott szabad internet-hozzáférés, másrészt az állami támogatásokra vonatkozó szabályok között, és felhívja az érdekelt feleket, hogy találjanak rendszerszerű megoldást a problémára;

19. kéri a regionális és helyi hatóságokat, hogy könnyítsék meg az uniós polgárok számára az információs technológiák elsajátítását ingyenes, mindenki számára elérhető képzések szervezésével, és hangsúlyozza a polgárok IKT-kkal kapcsolatos ismereteik javításának szükségességét;

20. felhív az IKT-któl leginkább elzárt, hátrányos helyzetű lakosság – mint például az idősek és a fogyatékkal élők – számára nyújtandó egyéni közvetítői szolgáltatás szükségességére annak érdekében, hogy az információs társadalom valóban befogadó társadalommá váljon;

21. hangsúlyozza az IKT-k hasznosságát az elöregedő lakosságú területeken, mivel azok lehetővé teszik, hogy az emberek továbbra is otthonukban éljenek, és megőrizzék önállóságukat;

22. hangsúlyozza az információs társadalom előmozdítására irányuló legjobb gyakorlatok megosztásának, valamint mintaprojektek létrehozásának hasznosságát főként a különböző forrásokból történő finanszírozás megtervezése és a PPP-megoldások alkalmazása terén azért, hogy az információs társadalom vérkeringésébe a vidéki és a vidékies jellegű területek is bekapcsolódhassanak;

23. fontosnak tartja az egyetemek, a területi önkormányzatok és a vállalkozások közötti IKT-kkal kapcsolatos kutatás és partnerségek mobilizálását.

ELJÁRÁS

Cím	a szélessávra vonatkozó európai politika kidolgozásáról
Hivatkozások	2006/2273(INI)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	REGI 15.2.2007
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
a vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Bernadette Bourzai 1.2.2007
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	26.2.2007
Az elfogadás dátuma	20.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Tiberiu Bărbuleţiu, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Antonio De Blasio, Vasile Dîncu, Gerardo Galeote, Ambroise Guellec, Pedro Guerreiro, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Miguel Angel Martínez Martínez, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, Jan Olbrycht, Maria Petre, Markus Pieper, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Stefan Sofianski, Grażyna Staniszewska, Kyriacos Triantaphyllides, Oldřich Vlasák, Vladimír Železný
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Březina, Brigitte Douay, Den Dover, Věra Flasarová, Ljudmila Novak, Mirosław Mariusz Piotrowski, Zita Pleštinská, Toomas Savi, Richard Seeber, László Surján, Károly Ferenc Szabó
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (11.4.2007)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai szélessáv-politika kiépítéséről
(2006/2273(INI))

A vélemény előadója: Aloyzas Sakalas

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a szélessávú szolgáltatások hatékony fejlesztése elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és a tudáson és információn alapuló európai társadalom létrehozásához, és mivel az ilyen szolgáltatásoknak mindenki számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük,

B.  mivel – bár a szélessávú szolgáltatások gyorsan fejlődnek egész Európában – a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés még mindig elfogadhatatlanul korlátozott a távoli és vidéki területeken,

C. mivel a szélessávú hálózatok kiépítésének magas költsége és alacsony haszna a távoli és vidéki régiókban gazdasági szempontból meglehetősen előnytelen a magánszolgáltatók számára, és mivel emiatt ésszerűnek tűnik, hogy az ilyen területeken közpénzekből finanszírozzák a szélessávú kezdeményezéseket,

1.  úgy véli, hogy a magánjellegű gazdasági kezdeményezések elsődleges szerepet játszanak a szélessávú szolgáltatások fejlesztésében, és hogy a közpénzekből való finanszírozást – ide értve a közösségi strukturális alapokat – is be kell vonni, ha magánforrások nem állnak rendelkezésre;

2.  hangsúlyozza, hogy az innovatív technológiák fejlesztését minden szinten ösztönözni kell, és hogy komoly erőfeszítést kell tenni a piaci hozzáférés ösztönzése és a tisztességes piaci verseny fenntartása céljából;

3.  hangsúlyozza, hogy a szélessávú szolgáltatások mindenki számára való elérhetősége csak úgy biztosítható, ha a hálózatokat nem a jelenlegi hálózatok helyén építik ki, ha azokat mindenki számára könnyen hozzáférhetővé teszik és ha tartós technikai megoldásokat alkalmaznak;

4.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson pontosabb iránymutatást az olyan helyzetek lefedésére, amikor a szélessávú szolgáltatásokat a strukturális alapok támogatásával helyezik üzembe, és ahol ilyen szolgáltatások részlegesen már léteznek;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a szélessávú szolgáltatások üzembe helyezésének strukturális alapokból történő finanszírozását a támogatott régiókban, és biztosítson jobb statisztikákat e tekintetben; sürgeti a tagállamokat, hogy regionális és helyi hatóságaikkal együtt térképezzék fel teljesen az infrastruktúrát és adjanak meg minden adatot, amely a Bizottság számára hasznosnak bizonyulhat.

ELJÁRÁS

Cím	Az európai szélessáv-politika kiépítése
Eljárás száma	2006/2273(INI)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 29.11.2006
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Aloyzas Sakalas 24.10.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	27.2.2007		20.3.2007	11.4.2007
Az elfogadás dátuma	11.4.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Carlo Casini, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Cristian Dumitrescu, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Gary Titley, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Adeline Hazan, Kurt Lechner, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard, József Szájer, Jacques Toubon
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)	...

ELJÁRÁS

Cím	A szélessávú kommunikációra vonatkozó európai politika kialakítása
Eljárás száma	2006/2273(INI)
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való  bejelentés dátuma	ITRE 29.11.2006
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való  bejelentés dátuma	EMPL 29.11.2006		IMCO 29.11.2006			REGI 15.2.2007	CULT 29.11.2006	JURI 29.11.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	EMPL 5.4.2006						CULT 9.10.2006
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való  bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Gunnar Hökmark 12.9.2006
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	30.1.2007			26.2.2007	11.4.2007
Az elfogadás dátuma	3.5.2007
A zárószavazás eredménye	+ - 0	43 0 2
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Šarūnas Birutis, Renato Brunetta, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Jorgo Chatzimarkakis, Silvia Ciornei, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Romana Jordan Cizelj, Romano Maria La Russa, Pia Elda Locatelli, Eugenijus Maldeikis, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Pilar Ayuso, Etelka Barsi-Pataky, Ivo Belet, Dorette Corbey, Philip Dimitrov Dimitrov, Robert Goebbels, Gunnar Hökmark, Erika Mann, Ana Mato Adrover, John Purvis, Hannes Swoboda, Silvia-Adriana Ţicău
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)
Benyújtás dátuma	21.5.2007
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)